9.8.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 261/122

(1)

A Bizottság 2016. november 16-án elfogadta az éves növekedési jelentést, amely elindította a gazdaságpolitikai koordináció 2017. évi európai szemeszterét. Az Európai Tanács 2017. március 9–10-én jóváhagyta az éves növekedési jelentés prioritásait. A Bizottság az 1176/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) alapján 2016. november 16-án elfogadta a riasztási mechanizmus keretében készült jelentést, amelyben az Egyesült Királyságot nem sorolta azon tagállamok közé, amelyek vonatkozásában részletes vizsgálatra kerülne sor.

(2)

Az Egyesült Királyságra vonatkozó 2017. évi országjelentést 2017. február 22-én tették közzé. Az országjelentés értékelte a Tanács által 2016. július 12-én elfogadott országspecifikus ajánlások és az előző években az Egyesült Királyságnak címzett ajánlások végrehajtása érdekében hozott intézkedéseket, valamint az Európa 2020 stratégia nemzeti szintre lebontott célkitűzései kapcsán az Egyesült Királyság által elért eredményeket.

(3)

Az Egyesült Királyság 2017. április 21-én benyújtotta 2017. évi nemzeti reformprogramját, 2017. április 27-én pedig 2017. évi konvergenciaprogramját. A kapcsolódási pontok figyelembevétele érdekében a két program értékelésére egyidejűleg került sor.

(4)

A 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó európai strukturális és beruházási alapok programozását a vonatkozó országspecifikus ajánlások figyelembevételével alakították ki. Az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) 23. cikke szerint, amennyiben az a vonatkozó tanácsi ajánlások végrehajtásának elősegítése érdekében szükséges, a Bizottság kérheti egy tagállamtól partnerségi megállapodása és releváns programjai felülvizsgálatát és azokhoz módosítások javaslatát. A Bizottság az európai strukturális és beruházási alapok hatékonyságát és a gondos gazdasági irányítást összekapcsoló intézkedések alkalmazására vonatkozó iránymutatásokban további részletekkel szolgált arról, hogyan alkalmazná az említett rendelkezést.

(5)

Az Egyesült Királyság jelenleg a Stabilitási és Növekedési Paktum korrekciós ágához tartozik. Amennyiben 2016–2017 során sikerül időben tartós kiigazítást elérni, úgy az Egyesült Királyság 2017–2018-ban átkerül a Stabilitási és Növekedési Paktum prevenciós ágába, és az átmeneti adósságszabály hatálya alá fog tartozni. A 2017. évi konvergenciaprogram értelmében a kormány a Tanács 2015. június 19-i ajánlásának megfelelően a 2016–2017-es pénzügyi évre tervezi a túlzott hiány kiigazítását, a GDP 2,7 %-ának megfelelő államháztartási hiány elérésével. A várakozások szerint 2017–2018-ban a GDP-arányos államháztartási hiány enyhén, 2,8 %-ra emelkedik, majd 2018–2019-ben 1,9 %-ra csökken. A konvergenciaprogram nem határoz meg középtávú költségvetési célt. A konvergenciaprogram szerint a GDP-arányos államadósság 2016–2017-ről 2018–2019-re várhatóan nagyjából 87,5 % körül stabilizálódik, majd 2020–2021-ben 84,8 %-ra mérséklődik. A költségvetési előrejelzéseket alátámasztó makrogazdasági forgatókönyv optimista. A tervezett hiánycélok eléréséhez szükséges intézkedések összességében jól meghatározottak, viszont a makrogazdasági kilátásokat övező lefelé mutató kockázatok veszélyeztetik a tervezett hiánycsökkentés megvalósítását.

(6)

A 2016. július 12-i tanácsi ajánlás szerint az Egyesült Királyságnak 2016–2017-re meg kell szüntetnie a túlzott hiányt, és a túlzott hiány kiigazítását követően 2017–2018-ban a minimális középtávú költségvetési cél felé mutató, a GDP 0,6 %-ának megfelelő költségvetési kiigazítást kell megvalósítania. A Bizottság 2017. tavaszi előrejelzése alapján az államháztartási hiány 2016–2017-ben a GDP 2,7 %-a lesz, vagyis meg fog felelni a Tanács által ajánlott hiánycélnak. 2017–2018 tekintetében fennáll annak a veszélye, hogy az ország némileg el fog térni a prevenciós ág követelményeitől.

(7)

Költségvetési helyzetét és különösen adósságállományának szintjét figyelembe véve az Egyesült Királyságnak további kiigazítást kell végrehajtania a megfelelő középtávú költségvetési cél elérése érdekében. A Stabilitási és Növekedési Paktum keretében közösen elfogadott kiigazítási mátrix alapján ez a kiigazítás a nettó elsődleges államháztartási kiadások (4) legfeljebb 1,8 %-os nominális növekedését jelenti. Ez a GDP 0,6 %-át kitevő éves strukturális kiigazításnak felel meg. Változatlan politikát feltételezve fennáll annak a veszélye, hogy az ország a 2017–2018-as és a 2018–2019-es időszakban együttvéve némileg el fog térni ettől a követelménytől. Ugyanakkor első ránézésre úgy tűnik, hogy az Egyesült Királyság 2017–2018-ban várhatóan nem fog megfelelni, 2018–2019-ben viszont meg fog felelni az átmeneti adósságszabálynak. A Tanács összességében úgy véli, hogy az Egyesült Királyságnak készen kell állnia arra, hogy 2017–2018-tól kezdődően további intézkedéseket hajtson végre a Stabilitási és Növekedési Paktum rendelkezéseinek való megfelelés érdekében. Mindazonáltal az 1466/97/EK rendeletben foglaltak szerint a költségvetési tervek és a költségvetés alakulásának értékelése során a konjunkturális körülmények figyelembevételével kell megvizsgálni a tagállamok költségvetési egyenlegét. Amint azt az országspecifikus ajánlásokat kísérő bizottsági közlemény is nyomatékosítja, a jövőbeli értékelés során megfelelően figyelembe kell venni egy olyan költségvetési irányvonal megvalósítására vonatkozó célt, amely hozzájárul mind a folyamatban lévő gazdaságélénkülés megerősítéséhez, mind pedig az Egyesült Királyság államháztartása fenntarthatóságának biztosításához. Ebben az összefüggésben a Tanács nyugtázza, hogy a Bizottság az 1466/97/EK rendeletben foglaltaknak megfelelő átfogó értékelést kíván végezni, különös tekintettel az Egyesült Királyság konjunkturális helyzetére.

(8)

A magánberuházás következetesen jóval elmaradt, az állami beruházás pedig kis mértékben maradt el az uniós átlagtól. A termelékenység lényegesen alacsonyabb a G7-ek átlagánál, és 2008 óta stagnál. A termelékenység növekedésének fellendítése érdekében a kormány erőteljes politikai hangsúlyt helyez a beruházásösztönzésre. A fő kihívások egyike az Egyesült Királyság infrastruktúra-hálózatainak kapacitása, illetve minősége terén tapasztalható lényeges hiányosságok kezelése. A közutak túlterheltek, a vasúti kapacitás pedig egyre kevésbé képes lépést tartani a gyorsan növekvő kereslettel. Ezen túlmenően egyre sürgetőbbé válik az is, hogy több beruházást hajtsanak végre az új energiatermelési és -ellátási kapacitások területén. Az infrastruktúrára vonatkozó nemzeti teljesítési terv ambiciózus célkitűzésekkel kívánja javítani az Egyesült Királyság gazdasági infrastruktúráját, és 2016 folyamán számos beruházási döntés született nagy horderejű közlekedési és energiaprojektekkel kapcsolatban. Mindazonáltal továbbra is aggodalomra ad okot, hogy biztosítható-e az infrastrukturális hiányosságok időben történő és költséghatékony kiküszöbölésére alkalmas állami és magánberuházás. Az Egyesült Királyság számára rendkívül nagy kihívást jelent, hogy bővítenie kell a lakáskínálatot. A krónikus lakáshiány miatt a lakásárak egyébként is magasak és tovább emelkednek, ami jelentős gazdasági és szociális költségeket von maga után, kiváltképp a gazdasági növekedési pólusok közelében. A megreformált területfejlesztési rendszer és a kiegészítő lakhatási intézkedések összességében némileg erőteljesebben támogatják a lakóingatlan-építés fokozását. Ugyanakkor a lakáskínálat növekedését továbbra is számos tényező korlátozza – ilyen például a telekpiacra és a lakóingatlan-építésre vonatkozó igen szigorú és összetett szabályozás –, és az új lakáskínálat még mindig nem képes lépést tartani a kereslet növekedésével.

(9)

A fő munkaerőpiaci mutatók változatlanul kedvezőek: mind a tartós munkanélküliség, mind az ifjúsági munkanélküliség összességében alacsony. Ezzel szemben az inaktivitási rátát, valamint a részmunkaidős foglalkoztatást, illetve az alacsony bérű foglalkoztatást tekintve van még mit javítani a helyzeten. A jövedelemnövekedés továbbra is szerény, ami a termelékenység csekély növekedésével áll összefüggésben. A készségkínálattal, a készségek kihasználásával és a készségfejlesztéssel kapcsolatos aggályok továbbra is fennállnak. A készségek és a készségfejlesztés vonatkozásában jelentős szakpolitikai kezdeményezések indultak a műszaki oktatás és a tanulószerződéses gyakorlati képzés megreformálása keretében. A színvonalas tanulószerződéses gyakorlati képzésnek a megszerzett képesítési szintre és a képesítés szakterületére egyaránt kell összpontosítania. A készségfejlesztés egyéb, stratégiai fontosságú támogatott formái – mindenekelőtt a 25 évnél idősebbek számára – bővítenék az állami szektor, a vállalkozások és a szakmai előrehaladásra törekvő személyek számára elérhető készségkínálatot. A gyermekgondozási és a szociális ellátási kínálat is elégtelen, ami miatt magas a nők részmunkaidős foglalkoztatásának aránya. A gyermekgondozási reformok folyamatosan, ám kis lépésenként valósulnak meg. A következő két évben egyes kezdeményezések teljeskörű végrehajtása nyomán gyökeres változásra van kilátás. A három évnél fiatalabb gyermekek viszonylag kis mértékben részesülnek intézményi gyermekgondozásban. Míg a közelmúltbeli intézkedések némileg javítják a három- és négyéves gyermekeknek kínált gyermekgondozási szolgáltatások hozzáférhetőségét és megfizethetőségét, addig a három évnél fiatalabb gyermekeknek biztosított gyermekgondozási lehetőségek kérdése továbbra is megoldásra vár. A korábban bejelentett reformok és megszorítások következtében – amelyek különösen a munkavállalóknak járó támogatásokat érintették érzékenyen – rövid, illetve középtávon nyomás alá kerülhetnek a szociálpolitikai eredmények, beleértve a gyermekszegénységre vonatkozó mutatót is, főként a magasabb infláció összefüggésében. Különös aggodalomra ad okot a munkahellyel rendelkező háztartásokban szegénységben élő gyermekek száma.

(10)

A 2017. évi európai szemeszter keretében a Bizottság átfogóan elemezte az Egyesült Királyság gazdaságpolitikáját, és az elemzést közzétette a 2017. évi országjelentésben. A Bizottság értékelte továbbá a 2017. évi konvergenciaprogramot és a 2017. évi nemzeti reformprogramot, valamint az előző években az Egyesült Királyságnak címzett ajánlások végrehajtása érdekében hozott intézkedéseket. A Bizottság figyelembe vette nemcsak azoknak az Egyesült Királyság fenntartható költségvetési, valamint társadalom- és gazdaságpolitikája szempontjából mutatott jelentőségét, hanem azt is, hogy megfelelnek-e az uniós szabályoknak és iránymutatásoknak, tekintve, hogy az Unió átfogó gazdasági kormányzását az uniós szempontoknak a leendő tagállami döntésekbe való beépítésével kell megerősíteni.

(11)

Ezen értékelés fényében a Tanács megvizsgálta a 2017. évi konvergenciaprogramot, és véleményét (5) különösen az alábbi 1. ajánlás tükrözi,

1.

A Stabilitási és Növekedési Paktum prevenciós ágának követelményeivel összhangban 2018–2019-ben hajtson végre jelentős költségvetési kiigazítást, figyelembe véve, hogy erősíteni kell a folyamatban lévő gazdaságélénkülést és biztosítani kell az Egyesült Királyság államháztartásának fenntarthatóságát.

2.

Tegyen további lépéseket a lakáskínálat bővítése érdekében, többek között a területfejlesztési szabályok reformjának bevezetése és végrehajtása révén.

3.

Orvosolja a strukturális munkaerőhiányt és mozdítsa elő a készségfejlesztést, beleértve a tanulószerződéses gyakorlati képzés színvonalának javítását, valamint egyéb támogatott továbbképzési lehetőségek biztosítását.