9.8.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 261/31

(1)

A Bizottság 2016. november 16-án elfogadta az éves növekedési jelentést, amely elindította a gazdaságpolitikai koordináció 2017. évi európai szemeszterét. Az Európai Tanács a 2017. március 9–10-i ülésén jóváhagyta az éves növekedési jelentés prioritásait. A Bizottság az 1176/2011/EU rendelet alapján 2016. november 16-án elfogadta a riasztási mechanizmus keretében készült jelentést, amelyben Spanyolországot azon tagállamok közé sorolta, amelyek vonatkozásában részletes vizsgálatra kerül sor. A Bizottság ugyanezen a napon az euroövezet gazdaságpolitikájáról szóló tanácsi ajánlásra vonatkozó ajánlást is elfogadott, amelyet az Európai Tanács a 2017. március 9–10-i ülésén jóváhagyott. A Tanács 2017. március 21-én elfogadta az euroövezet gazdaságpolitikájáról szóló ajánlást (3) (a továbbiakban: az euroövezetre vonatkozó ajánlás).

(2)

mivel Spanyolország pénzneme az euro, továbbá tekintettel a gazdasági és monetáris unió gazdaságainak szoros összefonódására, Spanyolországnak gondoskodnia kell arról, hogy teljeskörűen és megfelelő időben végrehajtsa az euroövezetre vonatkozó ajánlást, melyet az alábbi 1–3. ajánlás tükröz.

(3)

A Spanyolországra vonatkozó 2017. évi országjelentést 2017. február 22-én tették közzé. Az országjelentés értékelte a Tanács által 2016. július 12-én elfogadott országspecifikus ajánlások és az előző években Spanyolországnak címzett ajánlások végrehajtása érdekében hozott intézkedéseket, valamint az Európa 2020 stratégia nemzeti szintre lebontott célkitűzései kapcsán Spanyolország által elért eredményeket. Az országjelentés emellett magában foglalta az 1176/2011/EU rendelet 5. cikke szerinti részletes vizsgálatot is, melynek eredményeit 2017. február 22-én szintén közzétették. Vizsgálata alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy Spanyolországban határokon átnyúló jelentőségű makrogazdasági egyensúlyhiány áll fenn. A jelenlegi folyófizetésimérleg-többlet különösen Spanyolország nettó külső kötelezettségállományának csökkenését eredményezi, amely azonban így is számottevő marad, és ezáltal az ország ki van téve a piaci hangulat változásaiból eredő kockázatoknak. A magánszektor – különösen a vállalkozások – adósságállománya jelentősen mérséklődött, a háztartások adósságállománya mindazonáltal továbbra is magas. A gazdasági növekedés lett az adósságcsökkentés legfőbb motorja, de továbbra is magasak a költségvetés középtávú fenntarthatóságával kapcsolatos kockázatok. Különösen fontos olyan intézkedéseket hozni, amelyek csökkentik annak kockázatát, hogy az egyensúlyhiányból fakadó kedvezőtlen hatások érintsék a spanyol gazdaságot, valamint – az ország méretéből és a határokon átnyúló jelentőségéből adódóan – a gazdasági és monetáris uniót. A pénzügyi szektor továbbra is nagy fokú stabilitást mutatott, amelyet a szektorban zajló szerkezetátalakítás, az alacsony finanszírozási költségek és a gazdasági fellendülés támogat. Az utóbbi években erősödött a munkahelyteremtés, és gyorsan csökkent a munkanélküliség, bár annak aránya továbbra is nagyon magas. A munkaerőpiaci reformok és a bércsökkentés nagyban segítették az elmúlt évek munkahelyteremtését és a versenyképesség javulását.

(4)

Spanyolország 2017. április 28-án benyújtotta 2017. évi nemzeti reformprogramját, 2017. április 29-én pedig 2017. évi stabilitási programját. A kapcsolódási pontok figyelembevétele érdekében a két program értékelésére egyidejűleg került sor.

(5)

A 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó európai strukturális és beruházási alapok programozását a vonatkozó országspecifikus ajánlások figyelembevételével alakították ki. Az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) 23. cikke szerint, amennyiben az a vonatkozó tanácsi ajánlások végrehajtásának elősegítése érdekében szükséges, a Bizottság kérheti egy tagállamtól partnerségi megállapodásának és releváns programjainak felülvizsgálatát és az azok módosítására vonatkozó javaslattételt. A Bizottság az európai strukturális és beruházási alapok eredményességét és a gondos gazdasági irányítást összekapcsoló intézkedések alkalmazására vonatkozó iránymutatásokban további részletekkel szolgált arról, hogyan alkalmazná az említett rendelkezést.

(6)

Spanyolország jelenleg a Stabilitási és Növekedési Paktum korrekciós ágához tartozik. Spanyolország a 2017. évi stabilitási programja alapján – a Spanyolországnak a túlzott hiány helyzetének orvoslásához szükségesnek ítélt mértékű hiánycsökkentésre irányuló intézkedések meghozatalára való felszólításáról szóló, 2016. augusztus 8-i tanácsi határozatnak (a továbbiakban: a 2016. augusztus 8-i tanácsi határozat) megfelelően – 2018-ra tervezi kiigazítani a túlzott hiányt. Az államháztartási hiány a tervek szerint 2020-ig tovább csökken, a GDP 0,5 %-ára. A 2017. évi stabilitási program kiadásokra vonatkozó előrejelzései magukba foglalják az autópályákhoz és a pénzügyi szektorhoz kapcsolódó, függő kötelezettségek megjelenését, amelyek 2017-ben a GDP közel 0,4 %-át, 2018-ban pedig a GDP közel 0,2 %-át teszik ki. A 2017. évi stabilitási program időtávjában előreláthatólag nem valósul meg a strukturális értelemben kiegyensúlyozott költségvetési pozícióként meghatározott középtávú költségvetési cél. Az újraszámított strukturális egyenleg (5) a tervek szerint 2020-ban eléri a GDP -1,9 %-át. A 2017. évi stabilitási program előrejelzése szerint a GDP-arányos államadósság 2017-ben 98,8 %-ra, 2018-ban 97,6 %-ra, 2020-ban pedig 92,5 %-ra csökken. A 2017. évi stabilitási program makrogazdasági feltételezései 2018-ig megalapozottak, azt követően pedig némileg optimisták. Összességében a célok tervek szerinti elérése továbbra is a stabil gazdasági kilátások függvénye, amelyek azonban kockázatoknak vannak kitéve. A költségvetési célok elérését fenyegető egyéb kockázatok az utóbbi időben hozott adóügyi intézkedések hatását övező bizonytalansághoz kapcsolódnak. Figyelembe véve továbbá (a Bizottság 2017. tavaszi előrejelzésében nem szereplő) függő kötelezettségek feltételezett megjelenését, a 2017. évi stabilitási program a kiadások jelentősen magasabb visszafogásán alapul, mint amely a Bizottság 2017. és 2018. évi előrejelzésében szerepel. Végezetül a 2018-ra tervezett hiánycélok megalapozásához szükséges intézkedések még nincsenek pontosan meghatározva.

(7)

A Tanács 2016. augusztus 8-án arra kérte fel Spanyolországot, hogy 2018-ra szüntesse meg a túlzott hiányt és különösen arra, hogy 2016-ban a GDP 4,6 %-ára, 2017-ben a GDP 3,1 %-ára, 2018-ban pedig a GDP 2,2 %-ára csökkentse a költségvetési hiányt. A Tanács megítélése szerint a költségvetési hiány említett mérséklődése összhangban állt a Bizottság 2016. tavaszi aktualizált előrejelzésével, amely szerint a GDP-arányos strukturális egyenleg 2016-ban 0,4 %-kal romlik, 2017-ben és 2018-ban pedig egyaránt 0,5 %-kal javul. Spanyolország államháztartási hiánya 2016-ban a GDP 4,5 %-át tette ki, ami a 2016. augusztus 8-i tanácsi határozatban foglalt célérték alatt maradt. A Bizottság 2017. tavaszi előrejelzése szerint – változatlan szakpolitikai irányvonalat feltételezve – a GDP-arányos államháztartási hiány 2017-ben 3,2 %-ra, 2018-ban pedig 2,6 %-ra csökken, 0,1 %-kal, illetve 0,4 %-kal meghaladva a 2017. évi stabilitási programban megállapított és a Tanács által meghatározott GDP-arányos államháztartási hiánycélt. A 2017. évi stabilitási programmal ellentétben az előrejelzés nem feltételezi a fent említett függő kötelezettségek megjelenését. Az összesített költségvetési kiigazítás a 2016–2017-es időszakban előreláthatólag szűken teljesül, 2018-ban azonban – változatlan szakpolitikai irányvonalat feltételezve – az előrejelzések szerint elmarad a 2016. augusztus 8-i tanácsi határozatban kért mértéktől. Ezenkívül a Tanács 2016 augusztusában felkérte Spanyolországot, hogy tegyen intézkedéseket költségvetési keretrendszerének javítása érdekében, a 2017. évi stabilitási program ugyanakkor nem tesz említést olyan tervekről, amelyek alapján jobban érvényesülnének a stabilitási törvény kiadási szabályai a költségvetési fenntarthatóság terén. A Tanács összességében úgy véli, hogy további intézkedésekre lesz szükség – különösen 2018-ban – a Stabilitási és Növekedési Paktum rendelkezéseinek és különösen a 2016. augusztus 8-i tanácsi határozatban szereplő feltételeknek való megfelelés érdekében.

(8)

Spanyolország továbbra sem rendelkezik a közbeszerzésekre vonatkozó olyan egyértelmű és következetes szakpolitikai kerettel, amely – nevezetesen hatékony, előzetes és utólagos ellenőrzési mechanizmusok, valamint a kormányzat minden szintjén az ajánlatkérő szervek és a közszolgáltató ajánlatkérők közötti jobb átláthatóság és koordináció révén – biztosítja a jogszabályoknak való megfelelést, a magas szintű versenyt és a gazdasági hatékonyságot. A kormány 2017-ben javaslatot tett a közbeszerzési felügyeleti rendszer javítását célzó néhány intézkedésre, és jelenleg várja ezek parlamenti jóváhagyását.

(9)

Spanyolország haladást ért el a korrupció elleni küzdelem terén, különösen a közigazgatási döntéshozatal átláthatósága tekintetében, konkrétabban pedig a pártfinanszírozás átláthatóságáról, a vagyonnyilatkozatról és az összeférhetetlenségről szóló jogszabály törvényerőre emelésével kapcsolatban. A hangsúly most áthelyeződik ezen intézkedések végrehajtására. Mindazonáltal, annak ellenére, hogy megugrott a helyi és a regionális szintű ügyeket érintő korrupciós vizsgálatok száma, nem dolgoztak ki olyan célzott megelőző stratégiákat, amelyek az e kormányzati szinteken felmerülő korrupciós kockázatok csökkentésére irányulnak, és nem létezik a különböző kormányzati szinteket átfogó közös megelőző stratégia sem. Nem került sor célzott nyomon követésre többek között olyan egyéb hiányosságok tekintetében, mint például a visszaélést bejelentő személyeket védő jogszabályokban tapasztalható hiányosságok, a közelmúltban létrehozott összeférhetetlenségi iroda függetlenségének mértéke és a lobbitevékenységek szabályozásának hiánya. További problémát jelent, hogy a korrupciós ügyekben lassan halad a bírósági eljárás. A büntető eljárásjog 2015-ös módosítása korlátozza a vizsgálatokra rendelkezésre álló időt és csökkenti a büntető eljárások indokolatlan késedelmét. Ez azonban növelheti annak kockázatát, hogy az eljárási határidők nem elegendőek a bonyolult korrupciós ügyek kezeléséhez, ha a határidők meghosszabbítását lehetővé tevő rendelkezések restriktívnek bizonyulnak.

(10)

Annak ellenére, hogy Spanyolország az uniós átlaggal összhangban lévő általános héamértéket alkalmaz, továbbá kevés és csökkenő tendenciát mutat a héaszabályok megsértése, viszonylag alacsonyak az ország héából származó bevételei. Ennek fő oka, hogy Spanyolország széles körben alkalmazza a különböző termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó mentességeket vagy kedvezményes adómértékeket. Ebből kifolyólag 2014-ben az uniós tagállamok közül Spanyolországban keletkezett a legnagyobb héabevétel-kiesés (59 %, míg az uniós átlag körülbelül 44 % volt). Spanyolország a környezetvédelemmel kapcsolatos adókból származó bevételek tekintetében is az utolsók között van az Unión belül, annak ellenére, hogy az elmúlt években hozott néhány intézkedést, főként az energiaágazatban. A szennyezés és az erőforrás-felhasználás adóztatása növelheti a bevételeket, valamint jelentős társadalmi és környezetvédelmi előnyökkel járhat. A szabályozás tekintetében is normatív különbségek mutatkoznak, és ennek következtében bizonyos környezetvédelmi adók tekintetében heterogén a regionális szinten alkalmazott megközelítés. A kiadások tekintetében a kormány azzal bízta meg az AIReF-et, Spanyolország független költségvetési intézményét, hogy az államháztartás minden szintjén vizsgálja felül a kiadásokat. A felülvizsgálat segítheti azon területek azonosítását, amelyeken az erőforrások hatékonyabb felhasználásával ki lehet elégíteni a kiadási igényeket.

(11)

A munkahelyteremtés elmúlt években tapasztalt fellendülését a munkaerőpiaci reformok és a bércsökkentés is támogatták. A munkanélküliség gyorsan csökkent, de a munkanélküliek aránya továbbra is az egyik legmagasabb az Unióban, különösen a fiatalok és az alacsony képzettségűek körében, ami magában hordozza a munkaerőpiacról való kikerülés kockázatát. A munkanélküliek közel fele több mint egy éve nem talál munkát. Spanyolország intézkedések meghozatalával törekszik a fiatalok támogatására – különösen az ifjúsági garancia (6) támogathatósági kritériumainak kiterjesztése révén – és a tartósan munkanélküli személyeknek nyújtott egyéni támogatás erősítésére. Ezen intézkedések hatékonysága a regionális állami foglalkoztatási szolgálatok teljesítményétől is függ. Az álláskeresők – különösen a tartósan munkanélküli személyek és a garantált jövedelmi rendszerek kedvezményezettjei – számára nyújtott kiegészítő szolgáltatások javítása érdekében folytatni kell a szociális szolgálatokkal történő együttműködésük elmélyítését. Ezzel egyidejűleg fokozható az állami foglalkoztatási szolgálatok és a munkaadók közötti együttműködés, különösen a foglalkoztatási szolgálatok által kezelt állásajánlatok arányának növelése révén.

(12)

Az Unió tagállamai közül Spanyolországban az egyik legmagasabb az ideiglenes foglalkoztatás aránya, és sok ideiglenes munkaszerződés időtartama nagyon rövid. Az ideiglenesről a határozatlan idejű munkaszerződésre való áttérés aránya az uniós átlaggal összevetve nagyon alacsony. Az ideiglenes munkaszerződések széles körű alkalmazása alacsonyabb termelékenység-növekedéssel jár (többek között azért, mert kevesebb munkahelyi képzési lehetőség van), rosszabb munkakörülményeket eredményez, valamint növeli a szegénység kockázatát. Úgy tűnik, hogy a közelmúltban végrehajtott munkaerőpiaci reformok valamelyest mérsékelték a határozatlan idejű és az ideiglenes munkaszerződések közötti szegmentációt, és a munkaügyi ellenőrzések folyamatban lévő megerősítése kedvező eredményeket mutat az ideiglenes munkaszerződésekkel való visszaélések csökkentését illetően. Ugyanakkor a spanyol munkaerőpiac egyes jellemzői – többek között az elbocsátásokat követő jogvitákkal kapcsolatos bizonytalanságok, valamint a határozatlan idejű szerződéssel rendelkező alkalmazottak viszonylagosan magasabb végkielégítése – továbbra is eltántoríthatják a munkaadókat a határozatlan idejű munkaszerződések megkötésétől. A munkaerő-felvétel ösztönzését szolgáló rendszer ráadásul továbbra is töredezett, és nem célozza hatékonyan a határozatlan idejű munkaviszony népszerűsítését. Habár a közelmúltban létrejött a foglalkoztatás színvonalával foglalkozó munkacsoport, Spanyolország a kormány és a szociális partnerek között 2014-ben kötött megállapodást követően még nem dolgozott ki átfogó tervet a munkaerőpiaci szegmentáció elleni küzdelemhez.

(13)

Továbbra is egyenlőtlenségek tapasztalhatók a garantált jövedelmi rendszerek támogathatósági követelményei tekintetében, valamint a régiókon és rendszereken átívelő aktivizálás és védelem közötti kapcsolat területén. Egyes, kiszolgáltatott helyzetben lévő csoportok kiszorulnak a garantált jövedelemre vonatkozó megállapodásokból. A rendszerek korlátozott hatékonyságát részben magyarázzák a regionális minimumjövedelmi-rendszerek megfelelősége és az azokhoz való hozzáférés terén fennálló nagy különbségek, valamint az, hogy a nemzeti juttatási rendszer több alrendszerre oszlik, amelyek az álláskeresők eltérő kategóriáit célozzák, és különböző közigazgatási szervek irányítása alatt állnak. E töredezettség miatt a támogatások nem jutnak el folyamatosan az azokra rászorulókhoz és akadályozza az integrált megoldások kialakítását is. E számos kihívásra adott válaszként folyamatban van egy olyan tanulmány elkészítése, amelynek célja a nemzeti és regionális jövedelemtámogatási rendszerek hatékonyságának n értékelése. A családi ellátások nem kellően célzottak. Továbbá – az adójóváírások hatásának figyelembevételekor – az adókedvezmények rendszere összességében némiképp regresszív. Ráadásul minél magasabb a család jövedelme, annál nagyobb mértékben veszik igénybe a gyermekgondozási szolgáltatásokat, ami arra utal, hogy az alacsony jövedelmű szülők ezekhez korlátozottan férnek hozzá. A tartós ápolási-gondozási szolgáltatások biztosítása terén javulás érzékelhető, ennek mértéke azonban az egyes régiók között eltérő, és a jelenlegi igények továbbra sem teljesülnek.

(14)

A gyenge oktatási eredmények kedvezőtlenül érintik Spanyolország hosszú távú potenciális termelékenység-növekedését. Az elmúlt években tapasztalt jelentős javulás ellenére a korai iskolaelhagyók aránya uniós viszonylatban továbbra is az egyik legmagasabb. A korai iskolaelhagyás és a diákok teljesítménye – és különösen az alapkészségek – tekintetében jelentős regionális különbségek tapasztalhatók. A jól teljesítő régiókban a tanárok képzése és a diákok egyéni támogatása a sikeres iskolai oktatást előmozdító tényezők közé tartozik. Az Unión belül Spanyolországban a második legmagasabb az osztályismétlők aránya, ami növeli az iskolai lemorzsolódás kockázatát, csökkenti az iskolai végzettséggel kapcsolatos elvárásokat, és kihatással van az oktatási költségekre. A felsőfokú oktatásban végzettek foglalkoztathatósága továbbra is viszonylag alacsony. A diákok és az egyetemi oktatók csekély mobilitása, a szakmai gyakorlatok lehetőségének korlátozottsága, az ösztönzők hiánya és az egyetemi irányítás merevsége továbbra is akadályozza az üzleti világgal való együttműködést az oktatás és a kutatás terén.

(15)

A termelékenység és a versenyképesség erősítése érdekében Spanyolország számára előnyös lenne a kutatás és az innováció további előmozdítása. Az innovációs teljesítmény ugyanakkor folyamatosan romlik, mára a 2007-es szint alá csökkent, az ország pedig egyre jobban leszakad az uniós átlagtól. Az alacsony innovációs teljesítményhez párosul a magán K+F-kiadások csökkenése, ami a kutatás és fejlesztés irányítási keretének hiányosságait jelzi. A kutatás és az innováció terén nyújtott központi kormányzati finanszírozást kezelő Nemzeti Kutatási Ügynökség 2017 elején kezdte meg működését. A támogatási programok tekintetében ezidáig nem került sor sem többéves költségvetési tervek szisztematikus kidolgozására, sem pedig a támogatási programok kialakításának és végrehajtásának javítása érdekében végzett rendszeres hatékonyságértékelésre. Az ösztönzők hiánya és az egyetemi irányítás merevsége miatt a köz- és a magánszféra együttműködése továbbra is szintén gyenge és csekély a kutatóknak a köz- és a magánszféra közötti mobilitása. Nem optimális a kormányzati szintek közötti koordináció, és emiatt a nemzeti és a regionális szakpolitikák nem működnek teljes szinergiában.

(16)

A spanyol kisvállalkozások termelékenysége általában lényegesen alacsonyabb, mint a más nagy uniós tagállamokban működő hasonló vállalkozásoké. Ez jelentős hatással van a gazdaság egészének termelékenységére, mivel a spanyolországi vállalkozások többsége kisvállalkozás. A vállalkozások létrehozását, működését és növekedését korlátozó tényezők csökkentése tehát a beruházások és a termelékenység növekedését eredményezné. Az elmúlt években a spanyol kormány több olyan intézkedést fogadott el, amelyek a vállalkozások létrehozásának és növekedésének megkönnyítését célozták. E reformok megszilárdítása és teljes körű végrehajtása elengedhetetlen ahhoz, hogy maradéktalanul ki lehessen aknázni a bennük rejlő előnyöket. A piac egységességéről szóló, 2013-ban elfogadott törvény hozzájárult azon problémák kezeléséhez, amelyek a régiók üzleti szabályozásai közötti lényeges eltérések és átfedések miatt a vállalkozókat terhelő többletköltségek megjelenését okozták. Az, hogy a vállalkozások a piacra lépés akadályaival kapcsolatban egyre nagyobb mértékben veszik igénybe az említett törvényben előírt panaszkezelési mechanizmust, arra enged következtetni, hogy szükség lenne az engedélyezési eljárások további egyszerűsítésére. Fokozni kell az erőfeszítéseket az érintett közigazgatási szervek közötti – többek között az ágazati konferenciák szintjén zajló – koordináció érdekében. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy a hatályos és a jövőbeli jogszabályok minden szinten hatékonyan kezeljék a piacra lépés indokolatlan akadályait, többek között a megosztásalapú gazdaságban létrejövő új vállalkozási modellek tekintetében is. A kiskereskedelmi ágazatban a kiskereskedelmi létesítményekre vonatkozó kettős engedélyezés továbbra is feleslegesen korlátozza a piacra lépést. A sofőrrel ellátott járművek szolgáltatási ágazatára és a rövid távra bérelhető szálláshelyekkel kapcsolatos szolgáltatásokra vonatkozóan a regionális szintű szabályozásban szereplő piacra lépési követelmények szükségtelenül hátráltathatják a megosztásalapú gazdaság kiegyensúlyozott fejlődését. 2017 első hónapjaiban Spanyolország lépéseket tett a piac egységességéről szóló törvény gyakorlati átültetése érdekében, így például a törvény végrehajtási útmutatójának közelmúltbeli elfogadása, valamint az alkalmazásával kapcsolatos bevált és rossz gyakorlatok katalógusának közzététele révén.

(17)

A szellemi szabadfoglalkozások szabályozása továbbra is viszonylag korlátozó jellegű. A protekcionista jogokat („fenntartott tevékenységek”) szelektíven biztosítják egyes szolgáltatók számára, és kizárnak más, hasonló releváns képesítéssel rendelkező szolgáltatókat. Számos foglalkozás esetében kötelezően tagnak kell lenni egy szakmai szövetségben. Az építőmérnökök, építészmérnökök és idegenvezetők esetében Spanyolország az uniós súlyozott átlagot meghaladó mértékű korlátozásokat alkalmaz. A korlátozások erőssége a szabadalmi ügyvivők és az ügyvédek esetében elmarad az uniós átlagtól, az utóbbi azonban Spanyolország legszigorúbban korlátozott foglalkozása. A szellemi szabadfoglalkozásokra vonatkozó törvény tervezetét – amely többek között előirányozza a szakmai szövetségekben való tagság észszerűsítését – még mindig nem fogadták el. Ez a tervezet rendelkezik a szakmai szövetségek átláthatóságának és elszámoltathatóságának fokozásáról, az indokolatlanul fenntartott tevékenységek megnyitásáról és a piac egységességének biztosításáról a szellemi szabadfoglalkozások piacára való belépés és az érintett foglalkozások gyakorlása tekintetében Spanyolországban.

(18)

A 2017. évi európai szemeszter keretében a Bizottság átfogóan elemezte a spanyol gazdaságpolitikát, és az elemzést közzétette a 2017. évi országjelentésben. A Bizottság értékelte továbbá a 2017. évi stabilitási programot és a 2017. évi nemzeti reformprogramot, valamint az előző években Spanyolországnak címzett ajánlások végrehajtása érdekében hozott intézkedéseket. A Bizottság figyelembe vette nemcsak azoknak Spanyolország fenntartható költségvetési, valamint társadalom- és gazdaságpolitikája szempontjából mutatott jelentőségét, hanem azt is, hogy megfelelnek-e az uniós szabályoknak és iránymutatásoknak, tekintve, hogy az Unió átfogó gazdasági kormányzását az uniós szempontoknak a leendő tagállami döntésekbe való beépítésével kell megerősíteni.

(19)

Ezen értékelés fényében a Tanács megvizsgálta a 2017. évi stabilitási programot, és véleményét (7) különösen az alábbi 1. ajánlás tükrözi.

(20)

A Bizottság által elvégzett részletes vizsgálat és ezen értékelés fényében a Tanács megvizsgálta a 2017. évi nemzeti reformprogramot és a 2017. évi stabilitási programot. A Tanácsnak az 1176/2011/EU rendelet 6. cikke szerinti ajánlásait az alábbi 1–3. ajánlás tükrözi,

1.

Biztosítsa a 2016. augusztus 8-i tanácsi határozatban foglaltaknak való megfelelést, beleértve a költségvetési és közbeszerzési keretek megerősítését célzó intézkedések meghozatalát is. Készítse el a kiadások átfogó felülvizsgálatát azon területek azonosítása érdekében, ahol javítható a kiadások hatékonysága.

2.

Javítsa a regionális foglalkoztatási szolgálatok, a szociális szolgálatok és a munkáltatók közötti együttműködést az álláskeresők és a munkáltatók igényeinek jobb kielégítése érdekében. Hozzon intézkedéseket a határozatlan idejű munkaerő-felvétel ösztönzése érdekében. Kezelje a garantált jövedelmi rendszerek tekintetében jelentkező regionális eltéréseket és fragmentációt, továbbá javítsa a családtámogatást, beleértve a színvonalas gyermekgondozáshoz való hozzáférést is. Javítsa a felsőoktatás munkaerőpiaci relevanciáját. Kezelje az oktatási eredmények terén fennálló regionális eltéréseket, különösen a tanárképzés megerősítése és a diákok egyéni támogatása révén.

3.

Biztosítsa a kutatásba és az innovációba történő megfelelő és tartós befektetést, és erősítse annak irányítását a különböző kormányzati szinteken. A hatályos és a jövőbeli szabályozás érdekében biztosítsa a piac egységességéről szóló törvény maradéktalan és mielőbbi végrehajtását.