16.12.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 336/27

(1)

A Tanács 2016. július 12-én a Szerződés 126. cikkének (8) bekezdésével összhangban elfogadott határozatában megállapította, hogy a Szerződés 126. cikkének (7) bekezdése értelmében 2013. június 21-én kiadott tanácsi ajánlás nyomán Spanyolország nem tett eredményes intézkedéseket a túlzott hiány kezelése érdekében.

(2)

Miután a Tanács 2016. július 12-i határozatában megállapította, hogy Spanyolország nem tett eredményes intézkedéseket a túlzott hiány kiigazítása érdekében, a Bizottságnak pénzbírság kiszabására irányuló javaslatot kell a Tanács elé terjesztenie.

(3)

A Spanyolország által fizetendő pénzbírság mértéke elvileg az előző évi spanyolországi GDP 0,2 %-ának felel meg, ám ez az összeg kivételes gazdasági körülmények miatt vagy az érintett tagállam indokolással ellátott kérelme nyomán csökkenthető vagy azt akár törölni is lehet.

(4)

Spanyolország 2015. évi GDP-je 1 081,19 milliárd EUR volt és ennek 0,2 %-a 2 162,38 millió EUR-t tesz ki.

(5)

Az 1173/2011/EU rendelet 2. cikkének 3. pontja szerint a „kivételes gazdasági körülmények” olyan körülmények, amelyek között a referenciaértéket túllépő államháztartási hiány kivételesnek tekinthető a Szerződés 126. cikke (2) bekezdése a) pontjának második francia bekezdése értelmében és az 1467/97/EK tanácsi rendeletben (2) meghatározottak alapján. Ez utóbbi rendelet szerint kivételesnek kell tekinteni a költségvetési hiány referenciaértékének túllépését, ha az i. az érintett tagállam által nem befolyásolható olyan rendkívüli esemény következménye, amely jelentős hatást gyakorol az államháztartás helyzetére, vagy ii. súlyos gazdasági visszaesésnek – vagyis a GDP volumene negatív éves növekedési ütemének, vagy a GDP volumenének a potenciális növekedéshez képest nagyon alacsony éves növekedési ütemével jellemezhető, hosszabban tartó időszak alatt felhalmozódott kibocsátási veszteségnek – az eredménye.

(6)

Spanyolország tekintetében a fenti feltételek alkalmazása az alábbi következtetésekhez vezet:

(7)

Ebből adódóan nem állnak fenn olyan kivételes gazdasági körülmények, amelyek indokolnák a pénzbírság összegének csökkentését.

(8)

2016. július 13-án Spanyolország indokolással ellátott kérelmet nyújtott be annak érdekében, hogy a Bizottság tegyen javaslatot a Tanácsnak a pénzbírság összegének nullára csökkentésére. Spanyolország az alábbi indokokkal támasztotta alá kérelmét:

Emlékeztetett rá, hogy a kihívásokkal teli gazdasági helyzet dacára kiemelkedő eredményeket ért el a széles körű reformprogram végrehajtása terén, ami meghatározónak bizonyult a gazdasági tevékenység és a munkahelyteremtés erőteljes fellendülésének, illetve a felhalmozott egyensúlyhiány kiigazításának előmozdítása szempontjából. Spanyolország szintén kiemelte a válságot követően végrehajtott jelentős költségvetési kiigazítást, valamint az alacsony, sőt adott esetben negatív inflációnak a költségvetési kiigazítási folyamatra és a gazdaság egészére gyakorolt káros hatását. Módszertani aggályokat is felvetett annak kapcsán, hogy a Stabilitási és Növekedési Paktumnak való megfelelés értékelésének jelenlegi módszertana feltételezésük szerint nem képes figyelembe venni a váratlan negatív inflációs hatásokat, és a potenciális GDP-növekedést sem tudja pontosan mérni Spanyolország esetében. Végül Spanyolország felvázolta a 2016. évi költségvetési hiány csökkentése érdekében tett intézkedéseket és kötelezettségvállalásokat, és megerősítette a túlzott hiány 2017-ig történő kiigazítása iránti elkötelezettségét.

(9)

Mindezen érvek értékelése az alábbi megállapításokhoz vezet.

(10)

A spanyol gazdaság jelentős átalakuláson ment keresztül az elmúlt években. Ez többek között a kihívásokkal teli gazdasági helyzetben végrehajtott reformoknak köszönhető, amelyek elősegítették a merev munkaerő- és termékpiaci struktúrák kezelését. 2014 elején sikeresen lezárult a spanyolországi pénzügyi intézmények feltőkésítésére irányuló pénzügyi támogatási program, és ezzel összefüggésben nagy horderejű strukturális reformok valósultak meg, ami megteremtette a gazdasági fellendülés szilárd alapját. Spanyolország a program befejezése után további strukturális reformokat hajtott végre, többek között megreformálta a fizetésképtelenségre vonatkozó keretet, befejezte a bankszektor szerkezetátalakítását, átszervezte a közigazgatást és független költségvetési tanácsot hozott létre. A monetáris politikára és a megerősített euróövezeti irányítási keretre támaszkodva mindez a tőkebeáramlás élénkülését és a pénzügyi feltételek javulását ösztönző helyzetet teremtett. 2013 második felében újra növekedésnek indult a gazdaság, így jól haladt a belső és a külső egyensúly helyreállítása, amihez a reformoknak köszönhető versenyképesség-javulás is hozzájárult. A fellendüléshez társuló erőteljes munkahelyteremtést a bérnövekedés folyamatos kordában tartása és a munkaerő-piaci reformok hatása is ösztönzi. A gazdasági egyensúly helyreállítása terén tett előrelépések ellenére azonban továbbra is komoly kihívásokkal kell szembenézni, hiszen az állami és a magánszektor nagy adósságállománya miatt – ami a nettó külső kötelezettségek kiugróan magas szintjében is megmutatkozik – Spanyolország ki van téve a piaci hangulat változásaiból eredő kockázatoknak, és a változatlanul magas munkanélküliség visszaveti a gazdasági kiigazítást.

(11)

Spanyolország ugyan a 2013. június 21-i tanácsi ajánlás nyomán nem tett eredményes intézkedéseket a túlzott hiány kezelése érdekében, azt azonban el kell ismerni, hogy az ország a túlzott hiány mérséklése érdekében már számottevő költségvetési kiigazítást hajtott végre 2012. évi és kisebb mértékben 2013. évi költségvetésében is. A költségvetési kiigazítás terén tett jelentős strukturális erőfeszítéseket a társadalmi kohézióra is kiható nehéz gazdasági körülmények nyomán kialakult konszolidációs kifáradás követte, amire a 2016. július 12-i tanácsi határozat is rámutatott. Tény, hogy a 2013 harmadik negyedéve óta tartó erőteljes gazdaságélénkülés dacára Spanyolország a legutóbbi tanácsi ajánlásban vizsgált időszakban folyamatosan kedvezőtlen gazdasági feltételeket tapasztalt. 2013-ban a kibocsátási rés elérte a potenciális GDP – 8,5 %-át, és a gyors ütemű javulás ellenére 2015-ben még mindig erősen negatív, – 4.0 % volt. A munkanélküliségi ráta 2013-ban 26,1 %-on tetőzött, a társadalmi kirekesztés és egyenlőtlenség pedig a válságot követően tovább súlyosbodott, így 2014-ben a szegénységben vagy társadalmi kirekesztettségben élők összesített aránya 29,2 %-kal uniós szinten a legmagasabbak között volt.

(12)

Ebben az összefüggésben elmondható, hogy bár az elmúlt években bevezetett intézkedések némelyike közvetlen negatív hatást gyakorolt az államháztartásra, közép- és hosszú távon összességében mégis fellendíthetik a növekedést és a foglalkoztatást, és így az államháztartás fenntarthatóságához is hozzájárulhatnak. A társadalombiztosítási járulékok fizetése alóli mentességek, illetve a kedvezményes járulékfizetés lehetőségei táplálták a tartós költségvetési hiányt, ugyanakkor bizonyos mértékben a társadalmi kohéziót is fokozták, mivel az alacsonyabb jövedelmű, illetve kevésbé képzett munkavállalókra és az új határozatlan idejű munkaszerződésekre irányultak. A 2014 végén elfogadott – egyébként alulfinanszírozott – adóreformok célja, hogy fokozottan növekedésbaráttá tegyék az adórendszert, valamint javítsák az adóügyi irányítást és méltányosságot.

(13)

A 2016-os évet illetően a spanyol kormány – ügyvivői minőségében – hiánycsökkentő intézkedéseket vezetett be a Spanyolország által a túlzott hiány időben történő kiigazításának biztosítása érdekében végrehajtandó intézkedésekről szóló, 2016. március 9-i bizottsági ajánlásnak megfelelően, ami üdvözlendő fejlemény. A tartományi kormányzatokra vonatkozó költségvetési fegyelem érvényesítését célzó nemzeti jogi előírások végrehajtása érdekében a kormány április 6-án 12 tartományi kormányzatot felszólított, hogy a 2016. évi hiánycéljaiknak való megfelelés biztosítása érdekében hagyják jóvá a költségvetési előirányzatok csökkentését. Míg az érintett kormányzatok által eddig elfogadott 2016. évi kiadáscsökkentések jócskán elmaradnak a 2016. évi stabilitási programban szereplő elvárt összegektől, Spanyolország központi kormánya jóváhagyta a költségvetési előirányzatoknak a GDP mintegy 0,2 %-ának megfelelő csökkentését. Július 13-án a spanyol ügyvivő kormány bejelentette, hogy elkötelezett a további szükséges hiánycsökkentő intézkedések bevezetése iránt. Ami a bevételi oldalt illeti, a társasági adóról szóló törvény módosításai – amelyek elfogadása közvetlenül az új kormány megalakulása után esedékes – a tervek szerint ellensúlyozni fogják a társasági adó részletfizetésére (pagos fraccionados) vonatkozó szabályok változása miatt 2016-ban várható, a GDP mintegy 0,5 %-ának megfelelő bevételkiesést, így biztosítva, hogy a társaságiadó-bevétel elérje a 2016. évi stabilitási programban meghatározott szintet. Ami a kiadási oldalt illeti, közeledik a központi kormányzat költségvetési évének lezárása (amelyről július 14-én határoztak), és ez 2016 második felében elősegítheti a túlköltekezés megfékezését. Mindazonáltal az említett intézkedéseket továbbra is jelentős végrehajtási kockázatok övezik, különösen abban a tekintetben, hogy a parlament időben elfogadja-e a társasági adóról szóló törvény szükséges módosításait, és azok képesek lesznek-e ellensúlyozni a társaságiadó-bevételek várható kiesését. A kormány további adócsalás elleni intézkedések végrehajtására is kötelezettséget vállalt.

(14)

Spanyolország a Bizottsághoz benyújtott indokolással ellátott kérelmében szintén kiemelte az alacsony, sőt adott esetben negatív inflációnak a költségvetési kiigazítási folyamatra és a gazdaság egészére gyakorolt káros hatását. Amint azt a 2016. július 12-i tanácsi határozat is megállapította, 2013 és 2015 között a (GDP-deflátorral mért) spanyolországi infláció valóban jóval elmaradt az ajánlást alátámasztó makrogazdasági alapforgatókönyvben megadottól (sőt 2014-ben negatívvá vált és elérte a –0,4 %-ot). Mindazonáltal az alacsony, sőt negatív inflációnak a spanyolországi költségvetési eredményekre gyakorolt hatását nagyrészt ellensúlyozta a vártnál magasabb reál GDP-növekedés.

(15)

Spanyolország módszertani aggályokat is felvetett annak kapcsán, hogy az eredményes intézkedésekre vonatkozó jelenlegi módszertan Spanyolország esetében feltételezésük szerint nem képes figyelembe venni a váratlan negatív inflációs hatásokat, és a potenciális GDP-növekedést sem tudja pontosan mérni. A Spanyolország által végrehajtott strukturális kiigazítások esetleges alábecslését illetően szem előtt kell tartani, hogy a Bizottság a potenciális növekedés becslésekor a közösen elfogadott és a Tanács által jóváhagyott, termelési függvényen alapuló módszertant alkalmazza. A negatív infláció hatásai tekintetében a Bizottság elemzése keretében elismeri, hogy a költségvetési felügyelet vonatkozásában alkalmazott – az államháztartási egyenlegre vonatkozó adatoknak a potenciális kibocsátási előrejelzések alapján történő kiigazításán alapuló – módszertan negatív inflációs sokk esetén valóban a strukturális kiigazítás alábecsléséhez vezethet. Ezt a megközelítést ugyanakkor kiegészíti a költségvetési kiigazítás úgynevezett alulról építkező mérése, amelynek során megvizsgálják a kiadási célok teljesülését, a bevételi oldalon pedig a tervezett diszkrecionális intézkedések végrehajtását. A strukturális egyenleg változásával ellentétben az alulról építkező mérés nagy valószínűséggel túlbecsli a negatív inflációs sokkot követő költségvetési kiigazítást. Spanyolország esetében az alulról építkező módszertan is azt mutatja, hogy 2013 és 2015 között nem valósult meg kumulált erőfeszítés annak ellenére, hogy az ajánlás a GDP 3,0 %-ának megfelelő kumulált strukturális kiigazítást szorgalmazott.

(16)

A Spanyolország által benyújtott indokolással ellátott kérelmet és a fentieket figyelembe véve – különös tekintettel a spanyol kormány által 2012 óta végrehajtott és jelenleg is folyamatban lévő, mélyreható strukturális reformokra, a 2013. júniusi tanácsi ajánlásban vizsgált időszakban fennálló, kihívásokkal teli gazdasági helyzetre, a spanyol ügyvivő kormány által az indokolással ellátott kérelemben bejelentett hiánycsökkentési kötelezettségvállalásokra, továbbá a Spanyolország által a túlzott hiány időben történő kiigazításának biztosítása érdekében végrehajtandó intézkedésekről szóló, 2016. március 9-i bizottsági ajánlásnak megfelelően bevezetett konszolidációs intézkedésekre – a GDP 0,2 %-ának megfelelő összegű pénzbírság eltörlése indokoltnak minősül,