15.3.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 69/25

(1)

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) az 1972. évi jegyzőkönyvvel módosított, 1961. évi Egységes Kábítószer Egyezménye (a továbbiakban: Kábítószer Egyezmény) 1975. augusztus 8-án lépett hatályba.

(2)

A Kábítószer Egyezmény 3. cikke értelmében a Kábítószer-bizottság dönthet anyagoknak az említett egyezmény jegyzékeibe történő felvételéről. A jegyzékeket kizárólag az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásainak megfelelően módosíthatja, úgy is dönthet azonban, hogy nem hajtja végre a WHO által ajánlott változtatásokat.

(3)

A pszichotrop anyagokról szóló 1971. évi ENSZ-egyezmény (a továbbiakban: pszichotrop anyagokról szóló egyezmény) 1976. augusztus 16-án lépett hatályba.

(4)

A pszichotrop anyagokról szóló egyezmény 2. cikke értelmében a Kábítószer-bizottság – a WHO ajánlásai alapján – dönthet anyagoknak az említett egyezmény jegyzékeibe történő felvételéről vagy azokból való törléséről. Széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik a gazdasági, szociális, jogi, adminisztratív és egyéb tényezők figyelembevétele érdekében, azonban nem járhat el önkényesen.

(5)

A két egyezmény jegyzékeinek változtatásai közvetlen hatást gyakorolnak a kábítószer-ellenőrzés terén alkalmazandó uniós jog tárgyi hatályára. A 2004/757/IB kerethatározatot (1) alkalmazni kell a Kábítószer Egyezményhez és a pszichotrop anyagokról szóló egyezményhez csatolt jegyzékekben felsorolt anyagokra. A 2005/387/IB tanácsi határozat (2) nem alkalmazandó a Kábítószer Egyezményhez és a pszichotrop anyagokról szóló egyezményhez csatolt jegyzékekben felsorolt anyagokra. Ezért az ezen egyezményekhez csatolt jegyzékek bármely változása közvetlenül beépül a közös uniós szabályokba.

(6)

A Kábítószer-bizottság a 2017. március 13. és 17. között Bécsben megrendezésre kerülő 60. ülésszakán várhatóan határoz tíz új anyagnak az egyezmények jegyzékeibe való felvételéről.

(7)

Az Unió nem részes fele az érintett ENSZ-egyezményeknek. Megfigyelői státusszal rendelkezik a Kábítószer-bizottságban, amelyben jelenleg 12 tagállam szavazati joggal rendelkező tag. Ezért a tagállamoknak az Unió álláspontját kell képviselniük a Kábítószer Egyezmény, valamint a pszichotrop anyagokról szóló egyezmény szerinti anyagjegyzékekbe való felvétel tekintetében.

(8)

Az Unió nevében a Kábítószer-bizottság következő ülésszakán képviselendő álláspont csak az egyezmények anyagjegyzékeibe való felvételre vonatkozik. Az anyagjegyzékekbe való felvételen kívüli kérdések nem képezik e határozat tárgyát és azokkal a tagállamok szükség szerint a Kábítószer-bizottság ülésszakának alkalmával tartott koordináció keretében fognak foglalkozni. Ez a határozat nem érinti az Unió és a tagállamok azon hatásköreinek az elhatárolását, amelyekkel az egyezményekkel összefüggő egyéb kérdések tekintetében rendelkeznek.

(9)

A WHO 2016. december 2-án azt ajánlotta az ENSZ főtitkárának, hogy egészítsék ki két új anyaggal a Kábítószer Egyezményhez csatolt I. jegyzéket, nyolc új anyaggal pedig a pszichotrop anyagokról szóló egyezményhez csatolt II. jegyzéket.

(10)

A WHO kábítószer-függőségi szakértői bizottságának (a továbbiakban: a szakértői bizottság) értékelése szerint az U-47700 (3,4-diklor-N-(2-dimetilamin-ciklohexil)-N-metil-benzamid) hasonló visszaélés elkövetésére és hasonló negatív egészségügyi következmények kiváltására alkalmas vegyület, mint a Kábítószer Egyezmény I. jegyzékébe foglalt, ellenőrzött ópioidok, mint például a morfin és az AH-7921. Nem létezik igazolt gyógyászati felhasználása, alkalmazása pedig halálesetekhez vezetett. Elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a tekintetben, hogy visszaélnek vagy valószínűleg visszaélnek vele, és ez közegészségügyi és társadalmi problémává válhat, ami indokolttá teszi az anyag nemzetközi ellenőrzés alá vonását. Következtetésképpen a WHO azt ajánlja, hogy az U-47700-at vegyék fel a Kábítószer Egyezmény I. jegyzékébe.

(11)

A Kábítószer és Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontja a 2005/387/IB határozat feltételei szerinti új pszichoaktív anyagként ellenőrzi az U-47700-at. Az U-47700 jelenlétét 14 tagállamban mutatták ki. Az anyagot nyíltan értékesítették a piacon. Súlyos nemkívánatos eseményekkel, többek között halálesetekkel hozható kapcsolatba, és az Unió korai előrejelző rendszere közegészségügyi figyelmeztető jelzést adott ki rá nézve.

(12)

Ezért célszerű, hogy a tagállamok arra az álláspontra helyezkedjenek, hogy az U-47700-at fel kell venni az Egységes Kábítószer Egyezmény I. jegyzékébe.

(13)

A szakértői bizottság értékelése szerint a butirfentanil (N-fenil-N-[1-(2-feniletil)-4-piperidinil]-butánamid) hasonló visszaélés elkövetésére és hasonló negatív egészségügyi következmények kiváltására alkalmas vegyület, mint a Kábítószer Egyezmény I. jegyzékébe foglalt, ellenőrzött ópioidok, mint például a morfin és a fentanil. Át is alakítható fentanillá. Nem létezik igazolt gyógyászati felhasználása, alkalmazása pedig halálesetekhez vezetett. Elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a tekintetben, hogy visszaélnek vagy valószínűleg visszaélnek vele, és ez közegészségügyi és társadalmi problémának minősülhet, ami indokolttá teszi az anyag nemzetközi ellenőrzés alá vonását. A WHO ezért azt ajánlja, hogy a butirfentanilt vegyék fel a Kábítószer Egyezmény I. jegyzékébe.

(14)

A Kábítószer és Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontja a 2005/387/IB határozat feltételei szerinti új pszichoaktív anyagként ellenőrzi a butirfentanilt. A butirfentanil jelenlétét hat tagállamban mutatták ki. Az anyagot nyíltan értékesítik a piacon. Súlyos nemkívánatos eseményekkel hozható kapcsolatba, jelenlétét kimutatták legalább egy halálesetet követően, és az Unió korai előrejelző rendszere közegészségügyi figyelmeztető jelzést adott ki rá nézve.

(15)

Ezért célszerű, hogy a tagállamok arra az álláspontra helyezkedjenek, hogy a butirfentanilt fel kell venni a Kábítószer Egyezmény II. jegyzékébe.

(16)

A szakértői bizottság értékelése szerint a 4-metiletkatinonnal vagy a 4-MEC-kel (2-(etilamin)-1-(4-metilfenil) propán-1-on) való visszaéléssel összefüggésben felmerülő közegészségügyi és társadalmi kockázat jelentős mértékű. A 4-MEC gyógyászati hasznossága nem igazolt. A szakértői bizottság megállapította, hogy hasonló visszaélésekre ad lehetőséget és hasonló negatív egészségügyi következményekkel jár, mint a pszichotrop anyagokról szóló egyezmény II. jegyzékében szereplő anyagok. A szakértői bizottság szerint elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a tekintetben, hogy visszaélnek vagy valószínűleg visszaélnek a 4-MEC-kel, ezért közegészségügyi és társadalmi problémának minősül, ami indokolttá teszi az anyag nemzetközi ellenőrzés alá vonását. A WHO ezért azt ajánlja, hogy a 4-MEC-et vegyék fel a pszichotrop anyagokról szóló egyezmény II. jegyzékébe.

(17)

A Kábítószer és Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontja a 2005/387/IB határozat feltételei szerinti új pszichoaktív anyagként ellenőrzi a 4-MEC-et. A 4-MEC jelenlétét 19 tagállamban mutatták ki. Az anyagot nyíltan értékesítik a piacon. Az anyag összefüggésbe hozható néhány súlyos nemkívánatos eseménnyel, többek között halálesetekkel.

(18)

Ezért célszerű, hogy a tagállamok arra az álláspontra helyezkedjenek, hogy a 4-MEC-et fel kell venni a pszichotrop anyagokról szóló 1971. évi ENSZ-egyezmény II. jegyzékébe.

(19)

A szakértői bizottság értékelése szerint az etilonnal (1-(2H-1,3-benzodioxol-5-il)-2-(etilamin)propán-1-on) való visszaéléssel összefüggésben felmerülő közegészségügyi és társadalmi kockázat jelentős mértékű. Az etilon gyógyászati hasznossága nem igazolt. A szakértői bizottság megállapította, hogy az etilon (1-(2H-1,3-benzodioxol-5-il)-2-(etilamin)propán-1-on) hasonló visszaélésekre ad lehetőséget és hasonló negatív egészségügyi következményekkel jár, mint a pszichotrop anyagokról szóló egyezmény II. jegyzékében szereplő anyagok. A szakértői bizottság szerint elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a tekintetben, hogy visszaélnek vagy valószínűleg visszaélnek az etilonnal, ezért közegészségügyi és társadalmi problémának minősül, ami indokolttá teszi az anyag nemzetközi ellenőrzés alá vonását. A WHO ezért azt ajánlja, hogy az etilont vegyék fel a pszichotrop anyagokról szóló egyezmény II. jegyzékébe.

(20)

A Kábítószer és Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontja a 2005/387/IB határozat feltételei szerinti új pszichoaktív anyagként ellenőrzi az etilont. Az etilon jelenlétét 19 tagállamban mutatták ki. Az anyagot nyíltan értékesítik a piacon. Az anyag összefüggésbe hozható néhány súlyos nemkívánatos eseménnyel, többek között halálesetekkel.

(21)

Ezért célszerű, hogy a tagállamok arra az álláspontra helyezkedjenek, hogy az etilont fel kell venni a pszichotrop anyagokról szóló egyezmény II. jegyzékébe.

(22)

A szakértői bizottság értékelése szerint a pentedronnal vagy α-metilamino-valerofenonnal (2-(metilamino)-1-fenilpentán-1-on) való visszaéléssel összefüggésben felmerülő közegészségügyi és társadalmi kockázat jelentős mértékű. A pentedron gyógyászati hasznossága ugyanakkor nem igazolt. A szakértői bizottság megállapította, hogy ez az anyag hasonló visszaélésekre ad lehetőséget és hasonló negatív egészségügyi következményekkel jár, mint a pszichotrop anyagokról szóló egyezmény II. jegyzékében szereplő anyagok. A szakértői bizottság szerint elegendő bizonyíték áll rendelkezésre arra nézve, hogy előfordul vagy valószínűsíthetően előfordul pentedronnal való visszaélés, ezért ez az anyag közegészségügyi és társadalmi problémának minősül, ami indokolttá teszi a nemzetközi ellenőrzés alá vonását. A WHO ezért azt ajánlja, hogy a pentedront vegyék fel a pszichotrop anyagokról szóló egyezmény II. jegyzékébe.

(23)

A Kábítószer és Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontja a 2005/387/IB határozat feltételei szerinti új pszichoaktív anyagként ellenőrzi a pentedront, amelynek jelenlétét 18 tagállamban mutatták ki. Az anyag, amelyet nyíltan értékesítenek a piacon, összefüggésbe hozható néhány súlyos nemkívánatos eseménnyel, többek között halálesetekkel.

(24)

Ezért célszerű, hogy a tagállamok arra az álláspontra helyezkedjenek, hogy a pentedront fel kell venni a pszichotrop anyagokról szóló egyezmény II. jegyzékébe.

(25)

A szakértői bizottság értékelése szerint az etilfenidáttal vagy EPH-val (etil-fenil-(piperidin-2-il)acetáz) való visszaéléssel összefüggésben felmerülő közegészségügyi és társadalmi kockázat jelentős mértékű. A etilfenidát gyógyászati hasznossága ugyanakkor nem igazolt. A szakértői bizottság megállapította, hogy ez az anyag hasonló visszaélésekre ad lehetőséget és hasonló negatív egészségügyi következményekkel jár, mint a pszichotrop anyagokról szóló egyezmény II. jegyzékében szereplő anyagok. A szakértői bizottság szerint elegendő bizonyíték áll rendelkezésre arra nézve, hogy előfordul vagy valószínűsíthetően előfordul etilfenidáttal való visszaélés, ezért ez az anyag közegészségügyi és társadalmi problémának minősül, ami indokolttá teszi a nemzetközi ellenőrzés alá vonását. A WHO ezért azt ajánlja, hogy az etilfenidátot vegyék fel a pszichotrop anyagokról szóló egyezmény II. jegyzékébe.

(26)

A Kábítószer és Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontja a 2005/387/IB határozat feltételei szerinti új pszichoaktív anyagként ellenőrzi az etilfenidátot, amelynek jelenlétét 13 tagállamban mutatták ki. Az anyag, amelyet nyíltan értékesítenek a piacon, összefüggésbe hozható súlyos nemkívánatos eseményekkel, többek között lágyrészfertőzésekkel és halálesetekkel. A befecskendezéshez köthető lágyrészfertőzések tekintetében az Unió korai előrejelző rendszere közegészségügyi figyelmeztető jelzést adott ki.

(27)

Ezért célszerű, hogy a tagállamok arra az álláspontra helyezkedjenek, hogy az etilfenidátot fel kell venni a pszichotrop anyagokról szóló 1971. évi ENSZ-egyezmény II. jegyzékébe.

(28)

A szakértői bizottság értékelése szerint az MPA-val vagy metiopropaminnal (N-metil-1-(tiofén-2-il)propán-2-amin) való visszaéléssel összefüggésben felmerülő közegészségügyi és társadalmi kockázat jelentős mértékű. A MPA gyógyászati hasznossága ugyanakkor nem igazolt. A szakértői bizottság megállapította, hogy ez az anyag hasonló visszaélésekre ad lehetőséget és hasonló negatív egészségügyi következményekkel jár, mint a pszichotrop anyagokról szóló egyezmény II. jegyzékében szereplő anyagok. A szakértői bizottság szerint elegendő bizonyíték áll rendelkezésre arra nézve, hogy előfordul vagy valószínűsíthetően előfordul MPA-val való visszaélés, ezért ez az anyag közegészségügyi és társadalmi problémának minősül, ami indokolttá teszi a nemzetközi ellenőrzés alá vonását. A WHO ezért azt ajánlja, hogy a metiopropamint vegyék fel a pszichotrop anyagokról szóló egyezmény II. jegyzékébe.

(29)

A Kábítószer és Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontja a 2005/387/IB határozat feltételei szerinti új pszichoaktív anyagként ellenőrzi az MPA-t, amelynek jelenlétét 17 tagállamban mutatták ki. Az anyag, amelyet nyíltan értékesítenek a piacon, összefüggésbe hozható súlyos nemkívánatos eseményekkel, többek között halálesetekkel.

(30)

Ezért célszerű, hogy a tagállamok arra az álláspontra helyezkedjenek, hogy a metiopropamint fel kell venni a pszichotrop anyagokról szóló egyezmény II. jegyzékébe.

(31)

A szakértői bizottság értékelése szerint az MDMB-CHMICA-val (metil-N-{[1-(ciklohexilmetil)-1H-indol-3-il]karbonil}-3-metil-L-valinát) való visszaéléssel összefüggésben felmerülő közegészségügyi és társadalmi kockázat jelentős mértékű. A MDMB-CHMICA gyógyászati hasznossága ugyanakkor nem igazolt. A szakértői bizottság megállapította, hogy ez az anyag hasonló visszaélésekre ad lehetőséget és hasonló negatív egészségügyi következményekkel jár, mint a pszichotrop anyagokról szóló egyezmény II. jegyzékében szereplő anyagok. A szakértői bizottság szerint elegendő bizonyíték áll rendelkezésre arra nézve, hogy előfordul vagy valószínűsíthetően előfordul MDMB-CHMICA-val való visszaélés, ezért ez az anyag közegészségügyi és társadalmi problémának minősül, ami indokolttá teszi a nemzetközi ellenőrzés alá vonását. A WHO ezért azt ajánlja, hogy az MDMB-CHMICA-t vegyék fel a pszichotrop anyagokról szóló egyezmény II. jegyzékébe.

(32)

A Kábítószer és Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontja által, a 2005/387/IB határozat 6. cikke (2), (3) és (4) bekezdése rendelkezése értelmében végzett, a Bizottságnak és a Tanácsnak 2016. július 28-án benyújtott kockázatértékelési jelentés szerint az MDMB-CHMICA magas hatáserőssége és a vegyület erősen változó jelenléte a „legal high” termékekben a heveny toxicitás jelentős veszélyét eredményezi. Nyolc tagállam összesen 28 halálesetet és 25 heveny mérgezést jelentett az MDMB-CHMICA-hoz köthetően. A Bizottság ezért 2016. augusztus 31-én javaslatot fogadott el annak érdekében, hogy az MDMB-CHMICA-t uniós szintű ellenőrzési intézkedések hatálya alá vonja.

(33)

Ezért célszerű, hogy a tagállamok arra az álláspontra helyezkedjenek, hogy az MDMB-CHMICA-t fel kell venni a pszichotrop anyagokról szóló egyezmény II. jegyzékébe.

(34)

A szakértői bizottság értékelése szerint az 5F-APINACA-val vagy 5F-AKB-48-cal (N-(adamantan-1-il)-1-(5-fluorpentil)-1H-indazol-3-karboxamid) való visszaéléssel összefüggésben felmerülő közegészségügyi és társadalmi kockázat jelentős mértékű. Az anyag gyógyászati hasznossága ugyanakkor nem igazolt. A szakértői bizottság megállapította, hogy az 5F-APINACA hasonló visszaélésekre ad lehetőséget és hasonló negatív egészségügyi következményekkel jár, mint a pszichotrop anyagokról szóló egyezmény II. jegyzékében szereplő anyagok. A szakértői bizottság szerint elegendő bizonyíték áll rendelkezésre arra nézve, hogy előfordul vagy valószínűsíthetően előfordul 5F-APINACA-val való visszaélés, ezért ez az anyag közegészségügyi és társadalmi problémának minősül, ami indokolttá teszi a nemzetközi ellenőrzés alá vonását. A WHO ezért azt ajánlja, hogy az 5F-APINACA-t vegyék fel a pszichotrop anyagokról szóló egyezmény II. jegyzékébe.

(35)

A Kábítószer és Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontja a 2005/387/IB határozat feltételei szerinti új pszichoaktív anyagként ellenőrzi az 5F-APINACA-t, amelynek jelenlétét 23 tagállamban mutatták ki. Az anyag, amelyet nyíltan értékesítenek a piacon, összefüggésbe hozható súlyos nemkívánatos eseményekkel, többek között halálesetekkel.

(36)

Ezért célszerű, hogy a tagállamok arra az álláspontra helyezkedjenek, hogy az 5F-APINACA-t fel kell venni a pszichotrop anyagokról szóló egyezmény II. jegyzékébe.

(37)

A szakértői bizottság értékelése szerint az XLR-11-gyel [1-(5-fluorpentil)-1H-indol-3-il](2,2,3,3-tetrametilciklopropil)-metanon való visszaéléssel összefüggésben felmerülő közegészségügyi és társadalmi kockázat jelentős mértékű. Az XLR-11 gyógyászati hasznossága ugyanakkor nem igazolt. A szakértői bizottság megállapította, hogy az XLR-11 hasonló visszaélésekre ad lehetőséget és hasonló negatív egészségügyi következményekkel jár, mint a pszichotrop anyagokról szóló egyezmény II. jegyzékében szereplő anyagok, például a JWH-018 és az AM-2201. A szakértői bizottság szerint elegendő bizonyíték áll rendelkezésre arra nézve, hogy előfordul vagy valószínűsíthetően előfordul XLR-11-gyel való visszaélés, ezért ez az anyag közegészségügyi és társadalmi problémának minősül, ami indokolttá teszi a nemzetközi ellenőrzés alá vonását. A WHO ezért azt ajánlja, hogy a XLR-11-et vegyék fel a pszichotrop anyagokról szóló egyezmény II. jegyzékébe.

(38)

A Kábítószer és Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontja a 2005/387/IB határozat feltételei szerinti új pszichoaktív anyagként ellenőrzi az XLR-11-et, amelynek jelenlétét az Unió 17 tagállamában mutatták ki. Az anyag, amelyet nyíltan értékesítenek a piacon, néhány súlyos nemkívánatos eseménnyel hozható kapcsolatba, jelenlétét kimutatták legalább egy halálesetet követően, és az Unió korai előrejelző rendszere közegészségügyi figyelmeztető jelzést adott ki rá nézve.

(39)

Ezért célszerű, hogy a tagállamok arra az álláspontra helyezkedjenek, hogy az XLR-11-et fel kell venni a pszichotrop anyagokról szóló 1971. évi ENSZ-egyezmény II. jegyzékébe.

(40)

Dániára nézve a 2004/757/IB kerethatározat és a 2005/387/IB határozat kötelező, ezért részt vesz ennek a határozatnak az elfogadásában és alkalmazásában.

(41)

Írországra nézve a 2004/757/IB kerethatározat és a 2005/387/IB határozat kötelező, ezért részt vesz ennek a határozatnak az elfogadásában és alkalmazásában.

(42)

Az Egyesült Királyságra nézve a 2004/757/IB kerethatározat és a 2005/387/IB határozat nem kötelező, ezért nem vesz részt ennek a határozatnak az elfogadásában, így az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó,