22.7.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 266/4

(1)

A tőkekövetelményekről szóló rendelet 138. cikke megengedi a külső hitelminősítő intézetek (a továbbiakban: „KHMI-k”) megbízás nélküli hitelminősítéseinek annak érdekében történő igénybevételét, hogy a tőkekövetelmények számításához meghatározzák az eszközökhöz és mérlegen kívüli tételekhez rendelendő kockázati súlyokat, feltéve, hogy az EBH megerősítette, hogy az adott KHMI megbízás nélküli hitelminősítésének minősége nem tér el a KHMI megbízáson alapuló hitelminősítéseinek minőségétől. Ugyanezen cikk szerint az EBH-nak meg kell tagadnia vagy vissza kell vonnia a megerősítést különösen abban az esetben, ha a KHMI egy megbízás nélküli hitelminősítést arra használt fel, hogy a minősített szervezetre nyomást gyakorolva elérje, hogy az hitelminősítést vagy más szolgáltatásokat rendeljen meg.

(2)

A tőkekövetelményekről szóló rendelet 4. cikke (1) bekezdésének (98) pontja szerint a KHMI a hitelminősítő intézetekről szóló 1060/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (3) (a továbbiakban: „hitelminősítő intézetekről szóló rendelet”) összhangban nyilvántartásba vett vagy hitelesített hitelminősítő intézményt, vagy olyan hitelminősítéseket kibocsátó központi bankot jelent, amelyek mentesülnek a hitelminősítő intézetekről szóló rendelet alkalmazása alól. Éppen ezért a jelen határozat hatályának ki kell terjednie mindezen KHMI-k minősítéseire, kivéve azokéit, amelyek jelenleg nem nyújtanak megbízás nélküli hitelminősítéseket. Ezenkívül – tekintettel a KHMI-k hitelminősítéseinek a tőkekövetelményekről szóló rendelet 136. cikkének (1) bekezdése szerinti hozzárendelésével fennálló összefüggésekre – a jelen határozat hatályának ki kell terjednie mindazon KHMI-k minősítéseire, amelyekhez besorolást rendeltek. A tőkekövetelményekről szóló rendelet 98. preambulum bekezdésében említett – a piac más vállalatok előtti megnyitásával, és egyúttal az összes KHMI-re vonatkozó, szigorú folyamatok és követelmények fenntartásával kapcsolatos – szempontok figyelembevétele érdekében a határozat hatályának ki kell továbbá terjednie azokra a KHMI-kre, amelyek kizárólag megbízás nélküli hitelminősítéseket biztosítanak.

(3)

A hitelminősítő intézetekről szóló rendelet 4. cikkének (1) bekezdése megengedi a hitelminősítéseknek a tőkekövetelményekről szóló rendelet 113. cikkének (1) bekezdése szerinti kockázattal súlyozott kitettségértékek meghatározásához történő felhasználását, feltéve, hogy azok megfelelnek a „hitelminősítés” fogalmának a hitelminősítő intézetekről szóló rendelet 3. cikke (1) bekezdésének a) pontjában foglalt meghatározásának. A jelen határozat hatályának ezért csak azokra a megbízás nélküli hitelminősítésekre kell kiterjednie, amelyek megfelelnek a hitelminősítés fogalma mind a tőkekövetelményekről szóló rendeletben, mind a hitelminősítő intézetekről szóló rendeletben foglalt meghatározásának.

(4)

A KHMI-k hitelminősítéseinek a hitelminőségi besorolásokhoz történő hozzárendelésére használt módszertannal (4) összhangban a jelen határozatban foglalt minősítéshez minőségi és mennyiségi kritériumokat, valamint tényezőket egyaránt kell használni. Mivel a hitelminősítő intézetekről szóló rendelet 11. cikke alapján a hitelminősítő intézeteknek a hitelminősítéseikkel kapcsolatos adatokat kell benyújtaniuk az EÉPH által kezelt és felügyelt CEREP központi adatbázisba, helyénvaló a CEREP adatbázisban rendelkezésre álló információkat használni a mennyiségi elemzés kizárólagos alapjaként, mivel ez biztosítja a feldolgozott információk egységes kezelését és megbízhatóságát. Mindazonáltal a hitelminősítő intézetekről szóló rendelet hatálya alá nem tartozó, a CEREP adatbázisba adatokat be nem nyújtó KHMI-k esetén külső adatokat kell használni az adott KHMI-k megbízás nélküli hitelminősítéseinek mennyiségi értékeléséhez. A minőségi elemzést alátámasztó adatok tekintetében a vonatkozó adatokat a jelen határozat szerint figyelembe vett összes KHMI-től kérni kell.

(5)

A KHMI-k a megbízás nélküli hitelminősítéseket különböző fogalommeghatározások szerint osztályozzák. Ezt a KHMI-k által az EBH-hoz, valamint az EÉPH CEREP adatbázisába benyújtott információk is tükrözik. A KHMI-k gyakorlataiban tapasztalható eltérésekre válaszul az EÉPH kérdéseket és válaszokat tartalmazó dokumentumot (5) bocsátott ki a megbízás nélküli hitelminősítés fogalommeghatározásával kapcsolatban, megfogalmazva az azzal kapcsolatos álláspontját, amelyet a következetesség érdekében a hitelminősítő intézetekről szóló rendelet 138. cikke szerinti értékelés alkalmazásában is követni kell. Mindazonáltal mivel az értékelés a kérdések és válaszok kibocsátásának időpontjánál korábban kezdődött – és annak egyik kiváltó oka volt –, a jelen határozat alkalmazásában helyénvaló a minősítéseket azon osztályozás figyelembevételével értékelni, amelyet az egyes KHMI-k a kérdések és válaszok közzétételét (azaz 2015. december 16-át) megelőzően rendeltek azokhoz, mivel ez lehetővé tenné a megbízás nélküli hitelminősítések múltbeli információinak figyelembevételét, továbbá az e minősítések vonatkozásában kizárólagosan rendelkezésre álló, a CEREP adatbázisban található mennyiségi adatok felhasználását. Ezenkívül ily módon elkerülhető lenne a jelen határozat hatálybalépésének túlzott késése, különös tekintettel a kérdések és válaszok által a megbízás nélküli hitelminősítések KHMI-k általi osztályozására, a KHMI-k szabályzataira, valamint az e minősítések intézmények általi szabályozási célú felhasználására gyakorolt hatásra. Mindazonáltal az EBH az EÉPH által a megbízás nélküli hitelminősítések kérdéseket és válaszokat tartalmazó dokumentumban pontosított fogalommeghatározásának KHMI-k általi elfogadása kapcsán közölt naprakész információk alapján értékelni fogja, hogy szükséges-e további intézkedés a jelen határozat összefüggésében.

(6)

A mennyiségi értékelést illetően meghatározott elemzéseket kell végezni az egyes KHMI-k tekintetében, amennyiben kellő számú tétel áll rendelkezésre: „előzetes megoszlási elemzés”, amelynek célja a megbízás nélküli és megbízáson alapuló hitelminősítések megoszlásának elemzése; „előzetes dinamikai elemzés”, amelynek célja a korábban megbízás nélküliként (megbízáson alapulóként) besorolt megbízáson alapuló (megbízás nélküli) hitelminősítések időbeli alakulásának elemzése; valamint „utólagos elemzés”, amelynek célja a megbízáson alapuló és megbízás nélküli hitelminősítések közötti esetleges pontosságbeli különbségek elemzése. Az elvégzendő mennyiségi elemzéstől függően helyénvaló lehet a hitelminősítések homogén alcsoportjait meghatározni annak érdekében, hogy lehetőség legyen a megbízáson alapuló, illetve megbízás nélküli hitelminősítések egymáshoz viszonyított tulajdonságainak és viselkedésének oly módon történő összehasonlítására, amellyel elkerülhetők lennének a külső tényezőkön alapuló következtetések. Amennyiben a hiányos adatok miatt csak meghatározott mennyiségi elemzések végezhetők, illetve nincs lehetőség mennyiségi elemzésre, ebben a szakaszban még helyénvaló az értékelés során a minőségi kritériumokra hagyatkozni. Ezekben az esetekben a megbízás nélküli hitelminősítések minőségével kapcsolatos esetleges további prudenciális aggodalmakat a hitelminősítő intézetekről szóló rendelet 136. cikkének (1) bekezdése szerint elvégzendő hozzárendelés során kell enyhíteni, mivel e hozzárendelés célja, hogy tükrözze a minősítések esetleges minőségi problémáit.

(7)

A minőségi elemzés tekintetében, valamint annak megállapítása érdekében, hogy az adott KHMI a megbízáson alapuló hitelminősítéseivel azonos minőségű megbízás nélküli hitelminősítéseket nyújt-e, helyénvaló figyelembe venni az alábbi kritériumokat és tényezőket: a megbízáson alapuló és megbízás nélküli hitelminősítések hozzárendelésével és felülvizsgálatával kapcsolatos szabályzatok közötti különbségek, a megbízáson alapuló és megbízás nélküli hitelminősítésekhez alkalmazott minősítési módszertanok közötti különbségek, a megbízás nélküli hitelminősítésekre vonatkozó adatok rendelkezésre állása, ideértve a megbízás nélküli hitelminősítések hozzárendelése során tapasztalt leggyakoribb információs korlátozásokat, valamint a KHMI által az adatok korlátozott rendelkezésre állása esetén tett intézkedéseket. Figyelembe kell venni továbbá, hogy az adott KHMI tesz-e annak megakadályozására irányuló intézkedéseket, hogy a megbízás nélküli hitelminősítést arra használják fel, hogy a minősített szervezetre nyomást gyakorolva elérjék, hogy az hitelminősítést vagy más szolgáltatásokat rendeljen meg.

(8)

A hitelminősítő intézetekről szóló rendelet 138. cikke első bekezdésének megfelelően amennyiben az EBH nem talált bizonyítékot sem az adott KHMI megbízáson alapuló és megbízás nélküli hitelminősítései közötti minőségbeli különbségre, sem arra, hogy a KHMI arra használt volna fel egy megbízás nélküli hitelminősítést, hogy a minősített szervezetre nyomást gyakorolva elérje, hogy az hitelminősítést vagy más szolgáltatásokat rendeljen meg, nem akadályozható meg, hogy az adott KHMI megbízás nélküli hitelminősítéseit az intézmények ebben a szakaszban tőkeszámítási célokra használják. A megbízás nélküli hitelminősítések teljesítményének folyamatos nyomon követése nyomán szükség szerint további határozatok bocsáthatók ki.

(9)

A fentiekben leírt módszertan alkalmazása során az EBH nem talált bizonyítékot az érintett KHMI-k megbízáson alapuló és megbízás nélküli hitelminősítései közötti minőségbeli különbségre, sem arra, hogy a minősített szervezetre nyomást gyakoroltak volna annak érdekében, hogy az hitelminősítést vagy más szolgáltatásokat rendeljen meg. Éppen ezért helyénvaló megerősíteni, hogy az érintett KHMI-k megbízás nélküli hitelminősítései minőség szempontjából nem különböznek azok megbízáson alapuló hitelminősítéseitől.

(10)

Az érintett KHMI-ket értesítették az EBH e határozat elfogadására irányuló szándékáról, és lehetőséget kapnak, hogy kifejtsék az azzal kapcsolatos álláspontjukat.