16.7.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 192/49

(1)

A Tanács az alaprendelet 5. cikke szerinti dömpingellenes vizsgálatot követően a 435/2004/EK rendelettel (2) végleges dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína) és az Indonéziából származó nátrium-ciklamát behozatalára vonatkozóan. Az eredeti intézkedések ezt követően különböző felülvizsgálat tárgyát képezték (3). Ezek eredményeképpen egy egyénileg megnevezett indonéz gyártóra 0,24 EUR/kg vámtétel, míg az érintett termék többi indonéz gyártótól származó behozatalára 0,27 EUR/kg maradványvám vonatkozik. Kína esetében a vámtétel 0 és 0,23 EUR/kg között mozog az egyénileg megnevezett kínai gyártók esetében, míg az érintett termék többi kínai gyártótól származó behozatalára 0,26 EUR/kg maradványvám vonatkozik (a továbbiakban: hatályos intézkedések).

(2)

A hatályos intézkedések a Fang Da Food Additive (Shen Zhen) Limited és a Fang Da Food Additive (Yang Quan) Limited kínai exportáló gyártó által előállított nátrium-ciklamát behozatalán kívül a nátrium-ciklamát Kínából és Indonéziából származó összes behozatalára alkalmazandóak. Mivel esetükben nem állapítottak meg dömpinget, e vállalatokra eredetileg nulla százalékos vámtételt határoztak meg (4).

(3)

A WTO Fellebbezési Testülete „Mexikó – marhahúsra és rizsre kivetett végleges dömpingellenes intézkedések” esetről készített jelentésével (a továbbiakban: a WTO Fellebbezési Testületének jelentése) összhangban a Fang Da Food Additive (Shen Zhen) Limited és a Fang Da Food Additive (Yang Quan) Limited kínai exportáló gyártót a 435/2004/EK rendeletben elrendelt intézkedések későbbi felülvizsgálatai során nem vizsgálták, és e gyártók nem tartoznak a hatályos intézkedések hatálya alá.

(4)

A hatályos dömpingellenes intézkedések közelgő hatályvesztéséről szóló értesítés (5) közzétételét követően az említett intézkedésekkel kapcsolatban 2015. március 6-án hatályvesztési felülvizsgálat megindítása iránti kérelmet nyújtottak be a Bizottsághoz az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján. A kérelmet a nátrium-ciklamát egyetlen uniós gyártója, a teljes uniós termelés 100 %-át képviselő Productos Aditivos S.A. nyújtotta be.

(5)

A kérelem alapjául az szolgált, hogy a végleges dömpingellenes intézkedések hatályvesztése valószínűleg a dömping folytatódását és megismétlődését, valamint az uniós gazdasági ágazatot ért kár folytatódását és megismétlődését eredményezné.

(6)

Miután a Bizottság a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapította, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a hatályvesztési felülvizsgálat megindításához, 2015. június 6-án az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítés (6) útján (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) bejelentette az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálat megindítását.

(7)

A Bizottság 2015. augusztus 12-én emellett az alaprendelet 5. cikke szerinti vizsgálatot is indított a Fang Da Food Additive (Shenzhen) Limited és a Fang Da Food Additive (Yan Quan) Limited (a két vállalat együttesen a továbbiakban: Fang Da) által gyártott és Unióba exportált ugyanezen termék behozatalával kapcsolatban (a továbbiakban: az 5. cikk szerinti vizsgálat) (7). A Fang Da által végzett behozatal nem képezi e hatályvesztési felülvizsgálat tárgyát.

(8)

Az eljárás megindításáról szóló értesítésben a Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy a vizsgálatban való részvétel érdekében jelentkezzenek. A Bizottság emellett külön értesítette a panaszost, az ismert exportáló gyártókat, a kínai és az indonéziai hatóságokat, az ismert importőröket, valamint azon beszállítókat, felhasználókat és kereskedőket, akiket tudomása szerint érintett a vizsgálat megindítása. A Bizottság egyúttal e feleket is felkérte a részvételre.

(9)

Az érdekelt feleknek lehetőségük nyílt a vizsgálat megindításával kapcsolatos észrevételeik megtételére, valamint a Bizottsággal és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselővel tartandó meghallgatás kérelmezésére.

(10)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben – a Kínából érkező behozatallal kapcsolatban – arról tájékoztatta az érdekelt feleket, hogy az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja szerinti, piacgazdasággal rendelkező harmadik országként (a továbbiakban: analóg ország) Indonéziát tervezi figyelembe venni.

(11)

Ugyanakkor tekintettel a rendelkezésre álló statisztikai adatokra (lásd a (32) preambulumbekezdést) a Bizottság az Amerikai Egyesült Államok (a továbbiakban: USA) hatóságait is tájékoztatta a vizsgálat megindításáról, és felkérte őket, hogy – ha vannak – adják meg a nátrium-ciklamát USA-beli gyártóinak nevét és adatait. Ezt követően egyetlen USA-beli nátrium-ciklamát-gyártót sem azonosítottak. Az iratokban nem szerepelt arra utaló jel, hogy más harmadik országokban is gyártanának nátrium-ciklamátot.

(12)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben közölte, hogy az alaprendelet 17. cikkével összhangban mintavételt alkalmazhat az érdekelt felek körében.

(13)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben közölte, hogy a Productos Aditivos S.A. a nátrium-ciklamát egyetlen uniós gyártója az Unióban, így a teljes uniós termelés 100 %-át ez a vállalat képviseli. Ennélfogva nem volt szükség mintavételre

(14)

A Bizottság annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, felkérte a független importőröket, hogy nyújtsák be az eljárás megindításáról szóló értesítésben kért információkat.

(15)

Mivel csak egyetlen független importőr jelentkezett a kért információkkal, nem volt szükség mintavételre a független importőrök körében.

(16)

Tekintettel az érintett országban működő exportáló gyártók korlátozott számára, nem volt tervbe véve az exportáló gyártók mintavétele.

(17)

A Bizottság kérdőívet küldött az egyetlen uniós gyártónak, a Kínában és Indonéziában működő összes ismert exportáló gyártónak, egy uniós független importőrnek és egy olyan uniós felhasználónak, amely érdeklődést mutatott a vizsgálat iránt.

(18)

Az egyetlen uniós gyártó visszaküldte a kitöltött kérdőívet, egy uniós felhasználó pedig részleges választ adott. Az Unióban működő független importőrök, illetőleg a Kínában és Indonéziában működő exportáló gyártók részéről nem érkezett kitöltött kérdőív.

(19)

A Bizottság minden olyan információt beszerzett és ellenőrzött, amelyet szükségesnek ítélt ahhoz, hogy megállapítsa a dömping és az abból eredő kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségét, valamint meghatározza az uniós érdeket. Az alaprendelet 16. cikkének megfelelően a következő vállalatok telephelyén végzett ellenőrző látogatásokat:

(20)

A dömping folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozó vizsgálat a 2014. április 1. és 2015. március 31. közötti időszakra (a továbbiakban: felülvizsgálati időszak) terjedt ki. A kár folytatódása vagy megismétlődése valószínűségének értékelése szempontjából fontos tendenciák vizsgálata a 2011. január 1-jétől a felülvizsgálati időszak végéig terjedő időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjedt ki.

(21)

Minden érdekelt fél tájékoztatást kapott azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján a Bizottság fenn kívánta tartani a hatályos végleges dömpingellenes intézkedéseket. Egyúttal határidőt biztosítottak a felek számára, melyen belül e nyilvánosságra hozatalt követően ismertethették álláspontjukat. A nyilvánosságra hozatalt követően egyetlen fél sem nyújtott be észrevételt.

(22)

Az érintett termék a Kínai Népköztársaságból és Indonéziából (a továbbiakban: érintett országok) származó, jelenleg az ex 2929 90 00 KN-kód (TARIC-kód: 2929900010) alá tartozó nátrium-ciklamát (a továbbiakban: érintett termék).

(23)

A nátrium-ciklamát élelmiszer-adalékanyagként használt termék, amelyet az élelmiszeripar, illetve az alacsony kalóriatartalmú és diétás asztali édesítőszerek gyártói széles körben használnak édesítőszerként. Kisebb mennyiségben a gyógyszeripar is használja.

(24)

A nátrium-ciklamát vegytiszta anyag. Ugyanakkor, ahogy minden tiszta vegyi anyag, a termék mg/kg arányában meghatározva kisebb mennyiségben szennyeződéseket tartalmazhat. A szennyeződés tartalma határozza meg – az uniós jogszabályok alapján – a nátrium-ciklamát minőségét. A nátrium-ciklamát két különböző formát ölthet: lehet hidratált (HC), 15 % nedvességtartalommal; és vízmentes (AC), legfeljebb 1 % nedvességtartalommal. A nátrium-ciklamát e két formája ugyanazokkal az alapvető jellemzőkkel rendelkezik, és felhasználásuk is azonos; kizárólag az édesség mértékében térnek el egymástól; a HC típusú – víztartalma miatt – kevésbé édes. Az áruk ugyanezért különböző. Az AC típusú termék drágább, mint a HC típusú. Következésképpen a két forma ezen eljárás alkalmazásában egyetlen terméknek tekintendő.

(25)

A vizsgálat kimutatta, hogy az alábbi termékek ugyanazokkal az alapvető fizikai és kémiai jellemzőkkel rendelkeznek, továbbá az alapvető felhasználási területeik is megegyeznek:

(26)

A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy ezért az említett termékek az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében vett hasonló termékeknek minősülnek.

(27)

Az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság megvizsgálta, hogy jelenleg történik-e dömpingelt behozatal, és valószínűsíthető-e, hogy a meglévő intézkedések hatályvesztése a dömping folytatódásához vagy megismétlődéséhez vezet.

(28)

Jóllehet a felülvizsgálati időszak alatt jelentős mennyiségben valósult meg az érintett termék behozatala, az intézkedések hatálya alá tartozó kínai exportáló gyártók egyike sem működött együtt a jelenlegi vizsgálatban. Következésképpen a dömping folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozó alábbi ténymegállapítások statisztikai adatokon, illetőleg a hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelemben szereplő adatokon nyugszanak.

(29)

Összhangban az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontjával a Bizottság megfelelő gondossággal kiválasztott egy piacgazdasággal rendelkező harmadik országot a rendes érték meghatározásához szükséges árak vagy számtanilag képzett érték megállapításához.

(30)

Az eljárás megindításáról szóló értesítésben a Bizottság tájékoztatta az érdekelt feleket, hogy megfelelő analóg országként Indonéziát tervezi figyelembe venni, és felkérte az érdekelt feleket, hogy tegyenek észrevételeket erre vonatkozóan. Észrevétel nem érkezett. A Bizottság indonéz gyártókat kért fel együttműködésre. Leveleket és kérdőíveket küldött az összes ismert indonéz exportáló gyártónak.

(31)

Egy indonéziai exportáló gyártó jelentkezett és válaszként igen hiányosan kitöltött kérdőívet nyújtott be. A Bizottság nem kapott választ következő levelére, amelyben felkérte a vállalatot, hogy egészítse ki a kérdőívet. A beérkezett összes adat annyira hiányos volt, hogy nem lehetett felhasználni a rendes érték meghatározására. Innentől fogva ezért az indonéziai exportáló gyártót nem lehetett együttműködő vállalatnak tekinteni. Következésképpen Indonéziával nem sikerült együttműködést elérni.

(32)

A Bizottság rendelkezésére álló információk szerint az érintett terméket csak az Unióban és a két érintett országban állítják elő. Az Eurostat statisztikái szerint azonban a terméket a vizsgált időszakban csak korlátozott mennyiségben exportálták az Amerikai Egyesült Államokból (a továbbiakban: USA) az Unióba. Mivel az USA-ban tilos a nátrium-ciklamát használata, mindez vélhetően téves besorolás miatt történt; a Bizottság mindenesetre felvette a kapcsolatot az USA hatóságaival abból a célból, hogy azonosítsa az érintett termék lehetséges USA-beli gyártóit. Nem érkezett arra utaló jelzés, hogy lennének ilyen gyártók.

(33)

Következésképpen egy potenciális analóg országbeli gyártóval sem sikerült együttműködést elérni.

(34)

Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja értelmében a rendes értéket egy piacgazdasági berendezkedésű, megfelelő harmadik ország (a továbbiakban: analóg ország) árai vagy pedig az analóg ország által más országok (beleértve az Uniót is) esetében alkalmazott ár alapján kell megállapítani, illetve, ha ez nem lehetséges, bármilyen más elfogadható alapon megállapítható, ideértve a hasonló termékért az Unióban ténylegesen fizetett vagy fizetendő árat is, és azt szükség esetén megfelelően ki kell igazítani úgy, hogy magában foglaljon egy ésszerű haszonkulcsot is.

(35)

Amint azt már a (30)–(32) preambulumbekezdésben kifejtettük, egy analóg országbeli gyártóval sem sikerült együttműködést elérni. Következésképp az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja értelmében a rendes értéket az ésszerűség alapján kellett megállapítani. Ebben az összefüggésben a Bizottság ésszerűnek tartotta a rendes értéket az ellenőrzött ár és az uniós gyártó költségadatai alapján meghatározni.

(36)

A hasonló terméket az uniós gazdasági ágazat reprezentatív mennyiségben értékesítette. Azonban az uniós gazdasági ágazat belföldi értékesítései veszteségesek voltak. Ezért a rendes érték alapjául az uniós gazdasági ágazat gyártási költségeinek az értékesítési, általános és igazgatási költségekkel (SGA-költségek) és a nyereséggel növelt összege szolgált. Az SGA-költségek az uniós gyártó tényleges adatain alapultak. A hozzáadott haszonkulcs egy másik édesítőszer (aszpartám) kapcsán a közelmúltban végzett dömpingellenes vizsgálatból származó becsült ésszerű haszonkulcson alapult. Az említett vizsgálat során a Bizottság az ideiglenes szakaszban (8) 5–10 %-os nyereséget (az értéktartomány feltüntetését titoktartási okok indokolják) határozott meg ésszerű nyereségként. A Bizottság ezért úgy véli, hogy ez a nyereség a jelenlegi vizsgálat során is felhasználható ésszerű nyereségként a rendes érték meghatározásához. Mivel a kínai exportáló gyártók által értékesített terméktípusokról együttműködés hiányában nem állt rendelkezésre információ, az uniós gyártó által gyártott és értékesített két terméktípusra vonatkozó költségadatok súlyozott átlagát használták fel.

(37)

A kínai exportáló gyártók együttműködésének hiányában az exportár alapjául az alaprendelet 14. cikke (6) bekezdésének megfelelően összegyűjtött statisztikai adatok (a továbbiakban: a 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázis) (9) szolgáltak az érintett terméknek a felülvizsgálati időszak alatt az Unióba irányuló összes kínai exportja esetében (kivéve Fang Da). Mivel az értékesített termék formája (terméktípus) tekintetében nem állt rendelkezésre információ, az exportár kiszámításához egyszerű számtani átlagot használtak.

(38)

A Bizottság a meghatározott rendes értéket és a kínai exportőrök exportárát gyártelepi paritáson hasonlította össze.

(39)

Amennyiben a tisztességes összehasonlítás érdekében szükséges volt, a Bizottság a rendes értéket és/vagy az exportárat az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdésével összhangban kiigazította az árakat és az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló különbségek tekintetében.

(40)

A szállítási, biztosítási, kezelési, rakodási és járulékos költségeken, valamint a bankköltségeken végrehajtották a megfelelő kiigazítást, amennyiben azt ésszerűnek, pontosnak és ellenőrzött bizonyítékkal alátámasztottnak találták. Pontosabb információ hiányában e kiigazítások a párhuzamos, 5. cikk szerinti vizsgálat tárgyát képező Fang Da tényleges adatait vették alapul.

(41)

A számítás szerint a dömpingkülönbözet az az összeg, amellyel az átlagos rendes érték meghaladja az átlagos exportárat. Az így kapott eredmények 100 %-ot meghaladó általános dömpingkülönbözetre utalnak. A megállapított dömpingkülönbözet jelentősen meghaladja az eredeti vizsgálat során megállapított dömpingkülönbözetet.

(42)

A Bizottság elemezte, hogy az intézkedések esetleges hatályvesztése esetén valószínű-e a dömping folytatódása. Az elemzés a következő elemekre terjedt ki: a Kínai Népköztársaságban rendelkezésre álló termelési kapacitás és tartalékkapacitás, más célpiacok esetében alkalmazott exportárak és más harmadik országbeli piacok felvevőképessége.

(43)

Az elemzés elsősorban a kérelemben megadott adatokon és az e vizsgálat keretében nyilvánosan elérhetővé tett és/vagy benyújtott információkon alapult. Ezenkívül más információforrásokat is felhasználtak, például az Eurostatnak az érintett országról készült import- és exportstatisztikáit.

(44)

Az együttműködés hiányában a felülvizsgálati kérelemben megadott információkat, a 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázist és a kínai exportstatisztikákat használták fel. A kínai kapacitásról óvatos becslés készült a csak egy kínai exportáló gyártó (10) esetében nyilvánosan rendelkezésre álló kapacitásadatok alapján. Ez a becslés legalább 40 000 tonna kapacitásra utalt, míg a dossziéban szereplő információk szerint (a Fang Dán kívül) legalább két további kínai gyártóról van szó, így az óvatos becslés alábecsüli a Kínai Népköztársaságban rendelkezésre álló tényleges kapacitást.

(45)

Az érintett termék tekintetében a kínai exportra vonatkozó statisztikákat és a 14. cikk (6) bekezdése szerinti, uniós importra vonatkozó statisztikákat felhasználó fent említett becslés a kínai és az uniós piacon együttvéve közel 17 000 tonna szabad kapacitásra, illetve az uniós piac több mint háromszorosának megfelelő tartalékkapacitásra utal.

(46)

A kínai exportstatisztikák alapján kiderült, hogy a kínai export egyéb jelentősebb piacain (például Dél-Afrika, Brazília, Argentína és Törökország) érvényesített átlagárak azonos szinten mozognak, sőt néha alacsonyabbak, mint az Unióval szemben alkalmazott értékesítési árak.

(47)

A fentiek azt bizonyítják, hogy az érintett terméket más harmadik országbeli piacokon is dömpingelik, és az intézkedések hatályvesztése esetén az Unió változatlanul vonzó piacot jelentene a kínai exportáló gyártók számára.

(48)

A nátrium-ciklamát élelmiszerekben, italokban és gyógyszerekben történő felhasználása számos nagyobb harmadik ország piacán tilos, így az USA-ban is. Az iratokban nem szerepelt arra utaló jel, hogy a nátrium-ciklamát más harmadik országbeli piacainak várható növekedésével kellene számolni, ahogy nem szerepelt adat a kínai belföldi piaccal és annak várható növekedésével kapcsolatban sem.

(49)

Következésképpen az uniós piacon kívüli piacok felvevőképessége a becslések szerint igen alacsony, és így az intézkedések hatályvesztése esetén az Unió továbbra is vonzó piac maradna.

(50)

A fent említett tényezők értékelése azt mutatta, hogy a felülvizsgálatban érintett exportőrök továbbra is igen jelentős volumenben, dömpingáron exportálják az érintett terméket az Unióba. Az egyéb harmadik országokba irányuló kínai kivitel is dömpingáron történik. Tekintettel a kínai exportőrök rendelkezésre álló nagy szabad kapacitására, az említett kapacitás egyéb jelentős piacainak hiánya, valamint az Unió piacának vonzereje miatt az intézkedések lejárata arra ösztönözné a kínai exportáló gyártókat, hogy még nagyobb mennyiségeket irányítsanak dömpingáron az Unió piacára.

(51)

A fenti adatok és információk mérlegelése után a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések lejárata esetén a Kínai Népköztársaságból származó dömping valószínűleg folytatódna.

(52)

Az eljárás megindítását követően az egyik indonéziai exportáló gyártó jelentkezett. Hiányos kérdőív benyújtását követően a Bizottság a hiánypótlási eljárás részeként arra kérte a vállalatot, hogy egészítse ki a kérdőívet. E kérelemre nem érkezett válasz, ezért egyetlen ismert indonéziai exportáló gyártó sem tekinthető együttműködőnek.

(53)

A fentiekre tekintettel, valamint az alaprendelet 18. cikkének megfelelően a nem együttműködő indonéziai exportáló gyártók esetében a belföldi árakra, az egyéb országokba irányuló kivitel exportáraira, valamint az indonéziai termelésre és kapacitásra vonatkozó információk az elérhető adatokon alapultak, beleértve a kérelmet és a nyilvánosan hozzáférhető információkat.

(54)

Mivel együttműködés hiányában nem állt rendelkezésre más információforrás a dossziéval kapcsolatban, a kérelemben szereplő indonéziai rendes értéket használták fel. A kérelemben az indonéziai rendes értéket az uniós gyártó költségszerkezetének felhasználásával, az egyes költségelemek indonéziai szinthez igazításával határozták meg. A költségelemek a következők voltak: nyersanyagok, személyi költségek, energia és víz, személyzet, karbantartás, amortizáció és általános költségek. A kérelemben szereplő kiigazítások ésszerűnek tűntek. Ezért egyéb rendelkezésre álló információk hiányában a kérelemben szereplő információkat vették alapul az indonéziai rendes értéket legjobb becsléseként.

(55)

Az indonéziai exportáló termelők együttműködésének hiányában egyéb rendelkezésre álló információkat kellett alkalmazni az exportárak megállapításához. A felülvizsgálati időszak alatt szinte megszűnt az Indonéziából Unióba irányuló behozatal. A felülvizsgálati időszak során meghatározott import elhanyagolható mértékű volt (körülbelül 19 tonna), ezért a 14. cikk (6) bekezdése szerinti, uniós importra vonatkozó statisztikákat nem lehetett felhasználni. Ehelyett az indonéziai exportstatisztikákat használták az exportárak megállapításához. Tizenkét exportcélpiacot sikerült azonosítani. Az intézkedések visszavonása esetére a valamennyi harmadik országra vonatkozó átlagos exportárat használták fel az Unióra vonatkozó exportárak közelítéseként.

(56)

A Bizottság a meghatározott rendes értéket és az indonéziai exportőrök exportárát gyártelepi paritáson hasonlította össze.

(57)

Amennyiben a tisztességes összehasonlítás érdekében szükséges volt, a Bizottság a rendes értéket és/vagy az exportárat az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdésével összhangban kiigazította az árakat és az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló különbségek tekintetében.

(58)

A FOB kiviteli árak gyártelepi szintre hozatalához kiigazításokat végeztek. Pontosabb információk hiányában e kiigazítások a párhuzamos, 5. cikk szerinti vizsgálat tárgyát képező Fang Da tényleges adatain alapultak, amelyek a Bizottság véleménye szerint megfelelő referenciaértékeknek tekinthetők a kiigazítások kiszámításához. A szállítási, biztosítási, kezelési, rakodási és járulékos költségeken, valamint a bankköltségeken végrehajtották a megfelelő kiigazítást, amennyiben azt ésszerűnek, pontosnak és ellenőrzött bizonyítékkal alátámasztottnak találták.

(59)

A számítás szerint a dömpingkülönbözet az az összeg, amellyel az (54) preambulumbekezdésben szereplő módon kiszámított rendes érték meghaladja az (55) preambulumbekezdésben szereplő módon kiszámított exportárat. Ez a számítás 33,6 %-os dömpingkülönbözetet eredményezett, amely magasabb, mint az eredeti vizsgálat során meghatározott legmagasabb dömpingkülönbözet (18,1 %). Ez azt példázza, hogy bár az érintett termék Unióba irányuló exportja csaknem leállt, az indonéziai vállalatok harmadik országokba irányuló dömpingje az eredeti vizsgálatban megállapítottnál magasabb szinten folytatódott.

(60)

A Bizottság elemezte, hogy az intézkedések esetleges hatályvesztése esetén valószínű-e a dömping megismétlődése. Az elemzés a következő elemekre terjedt ki: más célpiacok esetében alkalmazott exportár, az Indonéziában rendelkezésre álló gyártási kapacitás és tartalékkapacitás, valamint más harmadik országbeli piacok felvevőképessége.

(61)

Az együttműködés hiánya miatt a Bizottság arra kényszerült, hogy a felülvizsgálat iránti kérelemben, az Eurostat adatbázisában, valamint az indonéz exportstatisztikákban rendelkezésre álló adatokra szorítkozzon. Az egyik indonéz exportáló gyártó tekintetében rendelkezésre álló információk alapján az indonéz kapacitás a becslések szerint legalább 10 000 tonna. Az indonéz exportstatisztikák alapján megállapítható, hogy a harmadik országokba irányuló indonéz kivitel 4 700 tonna volt a felülvizsgálati időszak alatt. Ennek alapján Indonéziának a belföldi piac és az uniós piac számára fennmaradó szabad kapacitása óvatos becslések szerint is 5 300 tonna. Meg kell jegyezni, hogy az előző hatályvesztési felülvizsgálat (11) során a teljes indonéz kapacitást 18 000 tonnára becsülték a 2008. évre vonatkozóan.

(62)

Nem állnak rendelkezésre adatok a két indonéz gyártó belföldi értékesítéseire vonatkozóan, ezért az uniós piacra irányítható szabad (rendelkezésre álló) kapacitást csak hozzávetőlegesen lehet megbecsülni. Mindazonáltal a korábbi hatályvesztési felülvizsgálat adatai alapján a két indonéz vállalat belföldi értékesítései kb. 2 000 tonnát tettek ki, tehát a jelenlegi kapacitásbecslés szerint még mindig 3 300 tonna szabad kapacitás marad az uniós piac számára. Ez az uniós piac több mint 80 %-át tenné ki a felülvizsgálati időszak alatt.

(63)

A felülvizsgálati időszak alatt az egyéb harmadik országokba irányuló indonéz exportra vonatkozó statisztikák alapján meg kell jegyezni, hogy a két legfontosabb exportpiacon, azaz Pakisztánban és a Fülöp-szigeteken (amelyek a harmadik országokba irányuló indonéz exportértékesítéseknek több mint 50 %-át teszik ki) a felülvizsgálati időszak alatt az átlagos eladási árak jóval alacsonyabbak, mint az Unión belüli átlagos eladási ár. A (55) – (59) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint 33,6 %-os dömpingkülönbözet volt megállapítható az indonéziai exportárnak az összes, harmadik országokba irányuló exportárak alapján való megállapításakor. Ezért az intézkedések hatályvesztése esetén az Unió vonzó piac lenne az indonéz exportáló gyártók számára.

(64)

A (48) és (49) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint az uniós piacon kívüli piacok felvevőképessége alacsonynak tekinthető. Az együttműködés hiánya miatt az ügy irataiban nincsenek információk az érintett termék indonéziai hazai felhasználására vonatkozóan, de a mind az indonéziai piac, mind az uniós piac rendelkezésére álló, becslések szerinti 5 300 tonna szabad kapacitással – figyelembe véve más piacok alacsony felvevőképességét – egyértelmű, hogy Indonéziának elegendő szabad kapacitása volna az uniós piaci igények fedezésére.

(65)

Következésképpen nem várható, hogy az indonéz kapacitástöbbletet jelentős mértékben az uniós piactól eltérő piacok felé lehetne irányítani.

(66)

A fent említett tényezők értékelése azt mutatta, hogy a nem az Unió piacaira irányuló indonéz kivitel olyan árakon történt, amelyek jóval az uniós átlagár szintje alatt maradnak. Tekintettel az indonéz exportőrök rendelkezésre álló nagy szabad kapacitására, és az említett kapacitás tekintetében egyéb jelentős piacok hiányára, valószínű tehát, hogy az indonéz exportáló gyártók nagy mennyiségeket irányítanának dömpingáron az Unió piacára, amennyiben az intézkedéseket hatályon kívül helyezik.

(67)

A fenti adatok és információk mérlegelése után a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések lejárta esetén az Indonéziából származó dömping valószínűleg megismétlődne.

(68)

Mivel az uniós gazdasági ágazat mindössze egy gyártóból áll, és a dömpingelt behozatal korlátozott számú kínai és indonéz exportáló gyártót érint, a kármutatókat és a behozatalra vonatkozó adatokat indexálni kellett a bizalmas üzleti adatokra vonatkozó titoktartás biztosítása érdekében.

(69)

A felülvizsgálati időszakban csupán egyetlen gyártó állított elő hasonló terméket az Unióban, ami az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében a teljes uniós gazdasági ágazatnak felel meg.

(70)

Nátrium-ciklamátot csak az Unióban, a Kínai Népköztársaságban és Indonéziában gyártanak. A Bizottság az uniós felhasználást az uniós gazdasági ágazatnak az uniós piacon elért értékesítési volumene alapján állapította meg, hozzáadva a Kínai Népköztársaságból és Indonéziából behozott nátrium-ciklamát importot, ahogyan az a (73) preambulumbekezdésben szerepel.

(71)

Az uniós felhasználás a következőképpen alakult:

1. táblázat

Uniós felhasználás

(72)

Az uniós nátrium-ciklamát fogyasztás először 7 %-kal csökkent 2011 és 2013 között, majd a rákövetkező időszakban nőtt. A felülvizsgálati időszak alatt a fogyasztás nagyjából elérte a 2011-es szintet.

(73)

E vizsgálat alkalmazásában a Kínai Népköztársaságból származó behozatal a Kínai Népköztársaságból származó teljes behozatal, a Fang Dától származó behozatal kivételével, amely nem képezi e felülvizsgálat tárgyát. A Fang Dától származó behozatal figyelembevételére csak a teljes uniós felhasználás kiszámítása céljából került sor. A kínai és indonéz exportáló gyártók e vizsgálat során való együttműködésének hiányában a Bizottság a 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázisban rendelkezésre álló statisztikákra támaszkodott a figyelembe vett időszak során e két országból származó import mennyiségének és árainak megállapítása érdekében, mert az kellően részletes adatokat tartalmazott a 10-jegyű TARIC kódok és kiegészítő Taric-kódok szintjén.

(74)

Tekintettel arra, hogy az Indonéziából származó behozatal volumene elhanyagolható az alaprendelet 3. cikkének (4) bekezdése értelmében, az érintett országokból származó behozatalok külön-külön értékelés tárgyát képezték.

(75)

A Kínából származó behozatal volumene 23 %-kal csökkent a figyelembe vett időszak alatt. Először 2011 és 2012 között emelkedett, majd ezt követően jelentős mértékben csökkent, különösen 2012 és 2013 között, amikor is igen drasztikusan, 41 indexponttal esett. Ezenkívül 2013 és 2014 között enyhén csökkent, majd 2014 és a felülvizsgálati időszak között 6 indexponttal nőtt.

(76)

Az ennek megfelelő piaci részesedés a figyelembe vett időszak során hasonló tendenciát mutatott, összességében szintén 23 %-os csökkenéssel.

(77)

A kínai importár tendenciáinak megállapítására és elemzésére külön került sor, a dömpingellenes vámok beszámításával és anélkül. Erre azért került sor ebben a konkrét esetben, mert e vámok szintje 2012-ben módosult, amint az a fenti (1) preambulumbekezdésben szerepel, és az árak alakulásának a dömpingellenes vámot is magában foglaló bemutatása lehetővé tette annak bemutatását, hogy e módosítások milyen hatást gyakoroltak.

3. táblázat

Importár (EUR/kg) mutató

(78)

A figyelembe vett időszak alatt a Kínából a Fang Dától eltérő gyártóktól származó behozatalnak az uniós határparitáson számított átlagos CIF-árai (a dömpingellenes vámok nélkül számított árak) 4 %-kal nőttek.

(79)

Ha figyelembe vesszük a dömpingellenes vámok hatását, a behozatali árak a figyelembe vett időszak alatt 11 %-kal nőttek. Emlékeztetni kell arra, hogy a dömpingellenes vámok 2012 májusában több mint kétszeresére nőttek a Rainbow Rich csoport tulajdonában lévő kínai exportáló gyártók tekintetében, ami megmutatkozik abban, hogy 2011 és 2012 között nőttek az átlagos behozatali árak (beleértve a dömpingellenes vámokat is).

(80)

Az e felülvizsgálat által érintett kínai exportáló gyártók részéről való együttműködés hiányában a Bizottság a felülvizsgálati időszak alatti áralákínálás meghatározásához az uniós gyártó által az Unió piacán független vevők számára történő értékesítés során alkalmazott eladási árak gyártelepi szintre igazított súlyozott átlagát, valamint a 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázis alapján vett átlagos kínai importárat hasonlította össze. Mivel nem állt rendelkezésre információ a kínai behozatal formája (terméktípus) tekintetében, egyszerű átlagot vettek az átlagos kínai importár kiszámításához.

(81)

Az összehasonlítás azt mutatta, hogy a felülvizsgálati időszak alatt az átlagos alákínálási különbözet az uniós gazdasági ágazat eladási árainak százalékában kifejezve 22,8 % volt, a kínai behozatalra kivetett dömpingellenes vámok hatásának figyelembevételével. Az intézkedések által érintett kínai exportáló gyártókra alkalmazandó dömpingellenes vámok levonásával az alákínálási különbözet 32,3 % lenne.

(82)

A figyelembe vett időszak alatt az Indonéziából származó, Unióba behozott nátrium-ciklamátnak mind a mennyisége, mind a piaci részesedése 91 %-kal csökkent. Meg kell jegyezni, hogy az Indonéziából származó behozatal abszolút volumene alacsony volt 2011-ben és 2012-ben, igen alacsony 2013-ben és elhanyagolható 2014-ben, valamint a felülvizsgálati időszakban. Annak ellenére, hogy az Indonéziából származó behozatal nagy mértékben ingadozott a figyelembe vett időszak során, az uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatása 2011 és 2012 között rendkívül korlátozottnak, 2013-tól kezdődően a felülvizsgálati időszakig pedig jelentéktelennek tekinthető.

(83)

A figyelembe vett időszak alatt az indonéz import uniós határparitáson számított átlagos CIF-árai 6 %-kal emelkedtek.

(84)

Az indonéz exportáló gyártók együttműködése hiányában a Bizottság a felülvizsgálati időszak alatti áralákínálás meghatározásához az uniós gyártó által az Unió piacán független vevők számára történő értékesítés során alkalmazott eladási árak gyártelepi szintre igazított súlyozott átlagát, valamint a 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázis alapján vett átlagos indonéz importárat hasonlította össze. Mivel nem állt rendelkezésre információ az indonéz behozatal formája (terméktípus) tekintetében, egyszerű átlagot vettek az átlagos indonéz importár kiszámításához.

(85)

Az összehasonlítás azt mutatta, hogy a felülvizsgálati időszak folyamán az alákínálási különbözetek átlaga az uniós eladási árak százalékában kifejezve 24,1 % volt. Az intézkedések által érintett indonéz exportáló gyártókra alkalmazandó dömpingellenes vámok levonásával az alákínálási különbözet 33,6 % lenne.

(86)

A nátrium-ciklamát gyártása két fő lépésből álló eljárással történik. Az első lépés során, amely reaktorok használatával történik, az alapanyagokat a nyers (nem tiszta) nátrium-ciklamáttá alakítják át. A második lépésben a nyers nátrium-ciklamátot tisztítani kell, mielőtt azt az irányadó szabályozásra tekintettel az élelmiszer-, ital- és gyógyszergyártó ágazatok következő szakaszában lehetne alkalmazni.

(87)

A 2011 júliusában bekövetkezett műszaki probléma (robbanás a gyárban) miatt, az uniós gazdasági ágazat nem volt képes ellátni a termelés első lépését – a reakciós folyamatot – 2011. augusztus és 2012. május között, és ideiglenesen importált nátrium-ciklamátra kellett támaszkodnia, amelyet tovább tisztított, hogy képes legyen folytatni kereskedelmi tevékenységét.

(88)

Mivel az uniós gyártónak nem volt más választása ideiglenes importra támaszkodáson kívül, és mivel a figyelembe vett időszak során az időtartam és a behozatal mennyisége korlátozott volt, ez az esemény illetve következményei nem érvénytelenítik a fenti, az „uniós gazdasági ágazat” meghatározására vonatkozó következtetéseket. Azonban jelentős hatást gyakorolt az uniós ágazat gazdasági helyzetére a 2011–2012 közötti időszakban, azaz a figyelembe vett időszak elején, különösen a kapacitásra, a termelési és értékesítési volumenre, valamint a nyereségességi mutatókra. Emellett némi – bár kevesebb – hatással járt a behozatal alakulására. Ezen elemeket figyelembe vesszük a kármutatók alakulásának elemzése során.

(89)

A dömpingelt behozatal uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatásának vizsgálata ennek megfelelően az alaprendelet 3. cikke (5) bekezdésének megfelelően magában foglalta valamennyi olyan gazdasági mutató értékelését, amely a figyelembe vett időszak alatt hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazat helyzetére. A kár meghatározásához a Bizottság a gazdasági mutatókat az uniós ágazatot képező egyetlen uniós gyártóra vonatkozó adatok alapján értékelte az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében.

(90)

Az egyetlen uniós gyártónak a Bizottság által értékelt gazdasági mutatói a következők: gyártás, gyártási kapacitás, kapacitáskihasználás, értékesítési mennyiség, piaci részesedés, növekedés, foglalkoztatás, termelékenység, munkaerőköltségek, a dömpingkülönbözet mértéke és a korábbi dömpingből való kilábalás, átlagos egységár, egységköltség, készletek, jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások, beruházások megtérülése és tőkebevonási képesség.

(91)

A figyelembe vett időszak során az uniós össztermelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás a következőképpen alakult:

6. táblázat

Termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás

(92)

A figyelembe vett időszakban a termelés 57 %-kal nőtt. A (87) és (93) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint az uniós gazdasági ágazat termelése mindazonáltal 2011–2012-ben szokatlanul alacsony volt. 2013 és a felülvizsgálati időszak között a termelési szint drasztikusan, mintegy 32 indexponttal csökkent.

(93)

A termelési kapacitás ugyancsak jelentősen (mintegy 71 %-kal) csökkent az érintett időszakban, ez a tendencia azonban megint csak a 2011. és 2012. évi kirívóan alacsony szinttel magyarázható, ami a gyártási létesítmények váratlan műszaki problémájának tudható be. A kapacitás kiszámításának alapját azok a hónapok képezték, amelyek során az uniós gazdasági ágazat képes volt saját nátrium-ciklamát előállítására, azaz 2011-ben mindössze 7 hónap, 2012-ben 8 hónap és a többi időszakban tizenkét hónap. 2013 óta a termelési kapacitás szintje a felülvizsgálati időszakig stabil maradt.

(94)

A kapacitáskihasználási ráta 2011 és a felülvizsgálati időszak között 8 %-kal csökkent, ezt azonban 2013-tól jelentős hanyatlás követte, összhangban a gyártási mennyiség csökkenésével.

(95)

A figyelembe vett időszak alatt az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene és piaci részesedése a következőképpen alakult:

7. táblázat

Értékesítési volumen és piaci részesedés

(96)

Az uniós gazdasági ágazat uniós piaci értékesítési volumene és az arra vonatkozó piaci részesedés ugyanazt a tendenciát követte a felülvizsgálati időszakban. Összességében mindkettő 4 %-kal csökkent.

(97)

Mivel mindkét számadat csak az uniós gazdasági ágazat által előállított nátrium-ciklamát értékesítését tükrözi, a 2011. és 2012. évi szint szokatlanul alacsony, a fenti (87) és (93) preambulumbekezdésben említett okokból. 2012 óta – amikor a saját nátrium-ciklamát előállítása már tartósan helyreállt – az uniós gazdasági ágazat értékesítése mintegy 42 indexponttal esett vissza a megrendelések számának csökkenése következtében.

(98)

A piaci részesedés ugyancsak jelentősen csökkent 2013 és a felülvizsgálati időszak között. Ez ellentétben áll az uniós fogyasztás alakulásával, amely mintegy 8 indexponttal emelkedett.

(99)

2011 és 2013 között javult az uniós gazdasági ágazat helyzete: immár képes volt a gyártást, a gyártási kapacitást, az értékesítést és a piaci részesedést növelni. Ez az emelkedés két tényezőre vezethető vissza: i. egyes kínai exportáló gyártók esetében a dömpingellenes vámok emelkedése, amelyek 2012 májusában megduplázódtak és ii. az uniós gazdasági ágazat ismét olyan helyzetbe került, hogy 2013-ban 12 hónapon át képes volt saját maga nátrium-ciklamátot előállítani – a 2011-ben mindössze 7 hónapig, 2012-ben pedig 8 hónapig volt erre képes.

(100)

Amennyiben a robbanás nem következett volna be 2011 júliusában, a gyártásra, a gyártási kapacitásra, az értékesítésre és a piaci részesedésre vonatkozó számadatok sokkal magasabbak lettek volna 2011-ben és 2012-ben, mivel az uniós gazdasági ágazat a saját maga által előállított nátrium-ciklamáttal láthatta volna el fogyasztóit az importtermék helyett, amely 2011 augusztusa és 2012 májusa között további feldolgozáson (tisztításon) esett át. Ennek eredményeképpen a gyártás, az értékesítés és a piaci részesedés sokkal kisebb mértékben emelkedett volna 2011 és 2013 között, miközben a gyártási kapacitás akár a 2013-as szinten maradt volna a teljes felülvizsgálati időszakban. 2013-tól a felülvizsgálati időszakig a gyártási kapacitás kivételével valamennyi fent említett volumennel kapcsolatos tendencia teljesen megfordult. Tudniillik jóllehet az uniós fogyasztás 2013 óta emelkedő tendenciát követett, az uniós gazdasági ágazat a gazdasági hanyatlás szakaszába lépett. Ugyanakkor az uniós gazdasági ágazat jövedelmezősége a teljes figyelembe vett időszakban erősen negatív maradt, ami visszaszorította az ágazat növekedési kilátásait.

(101)

A figyelembe vett időszak alatt a foglalkoztatás és a termelékenység a következőképpen alakult:

8. táblázat

Foglalkoztatás és termelékenység

(102)

Annak ellenére, hogy 2011 augusztusa és 2012 májusa között nem volt képes saját nátrium-ciklamátot előállítani, az uniós gazdasági ágazat úgy döntött, hogy fenntartja a foglalkoztatás állandó szintjét ebben az időszakban, mivel a személyi állomány bármilyen mértékű csökkentését túl költségesnek és szükségtelennek ítélték. Jóllehet 2012-ben egy alkalmazottat elbocsátottak, a foglalkoztatás szintje 2011 és 2012 között nem változott, mivel az uniós gazdasági ágazat még ugyanabban az évben egy új kölcsönmunkaerőt fett fel. Az alkalmazottak száma 2013-ban enyhén emelkedett, majd a felülvizsgálati időszakig stabil maradt.

(103)

A gyárban történt robbanás az uniós gazdasági ágazat termelékenységére ugyanolyan módon gyakorolt hatást, mint a fentebb ismertetett más gazdasági mutatókra. A gyártáshoz hasonlóan a termelékenység is rendkívül alacsony volt 2011-ben és 2012-ben, majd 2013-ban drasztikusan, közel 80 indexponttal emelkedett. Azóta azonban – a megrendelések számának visszaesése miatt – 2014-ben 30 indexponttal csökkent, és a felülvizsgálati időszakig ezen a szinten maradt.

(104)

2004 óta dömpingellenes intézkedések voltak érvényben az indonéz exportáló gyártók, valamint a Fang Da kivételével valamennyi kínai exportáló gyártó importjára.

(105)

Amint azt fent említettük, az indonéz és – a Fang Da kivételével – a kínai gyártókra vonatkozó dömpingkülönbözetek a felülvizsgálati időszakban jelentősen meghaladták a csekély mértékű (de minimis) szintet. Az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzetére gyakorolt hatás jelentős, tekintettel a kínai gyártók által dömpingelt áron behozott jelentős mennyiségű nátrium-ciklamát folyamatos importjára.

(106)

Az egyetlen uniós gyártó uniós piacon, független vevők részére történt értékesítéseinek átlagos egységárai a figyelembe vett időszakban a következőképpen alakultak:

9. táblázat

Értékesítési árak az Unióban

(107)

Az uniós gazdasági ágazat értékesítési egységárának átlaga a figyelembe vett időszakban 6 %-kal csökkent. Először 5 indexponttal emelkedett 2011–2012 között, majd azt követően a felülvizsgálati időszakig stabil maradt.

(108)

Az uniós gazdasági ágazat egységre jutó termelési költsége 2011–2012 között 7 indexponttal emelkedett, majd 2013-ban 10 indexponttal csökkent 2011-hez viszonyítva. 2013 óta a felülvizsgálati időszakig stabil maradt. Ezek a változások főleg a nyersanyagköltségek ingadozására vezethetők vissza.

(109)

Fentiekkel összefüggésben meg kell jegyezni, hogy az uniós gazdasági ágazat nem tudta pontosan elkülöníteni a tisztítási költségeket a teljes termelési költségektől. Ennek következtében a 2011. és 2012. évi mutatók – szemben a 2013. és 2014. évi, valamint a felülvizsgálati időszakra vonatkozó mutatókkal – tükrözik az uniós gazdasági ágazat által importált nátrium-ciklamát tisztítási költségeit is.

(110)

Fentiekre tekintettel a 2011–2012 közötti és az azt követő időszakokra vonatkozó tendenciákat óvatosan kell értelmezni, mivel azok alakulását befolyásolhatta – ugyan csak csekély mértékben – az a tény, hogy a 2011–2012-es mutatók különböző adathalmazokon alapulnak.

(111)

Mindenesetre a teljes figyelembe vett időszakban az értékesítési egységárak átlaga mindig alacsonyabb volt, mint az uniós gazdasági ágazat egységnyi előállítási költségének átlaga, amely a fenti táblázatban szerepel.

(112)

Az egyetlen uniós gyártó átlagos munkaerőköltsége a figyelembe vett időszakban a következőképpen alakult:

10. táblázat

Munkavállalónkénti átlagos munkaerőköltség

(113)

A teljes figyelembe vett időszakban az átlagos munkaerőköltségek mintegy 5 %-kal csökkentek. A költségek azonban először 2012-ben 27 %-kal emelkedtek – elsősorban az elbocsátott alkalmazottnak fizetett végkielégítés miatt –, majd ezt követően folyamatosan csökkentek a felülvizsgálati időszakig, amikor 5 %-kal a 2011-es szintjük alá estek vissza.

(114)

Az egyetlen uniós gyártó készletszintje a következőképpen alakult a figyelembe vett időszak alatt:

11. táblázat

Készletek

(115)

A figyelembe vett időszakban a gyártás százalékában kifejezett zárókészletek jelentősen ingadoztak. Először 2011 és 2012 között emelkedtek, majd a követkző évben csökkentek, végül pedig a felülvizsgálati időszakig jelentősen emelkedtek. A figyelembe vett időszak során összességében 351 indexponttal emelkedtek. Ez az emelkedés részben annak tudható be, hogy az uniós gyártó nem volt képes értékesíteni termékeit az alacsony árú importtal folytatott versenyben, de ez a készletek 2011. évi rendkívül alacsony szintjének a következménye is, ami a (87) preambulumbekezdésben ismertetett váratlan műszaki eseményre vezethető vissza.

(116)

Az egyetlen uniós gyártó jövedelmezősége, pénzforgalma, beruházásai és beruházásainak megtérülése a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

12. táblázat

Jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások és a beruházások megtérülése

(117)

Az uniós gazdasági ágazat jövedelmezőségét a Bizottság a nátrium-ciklamát független vevőknek történő uniós értékesítéséből származó, adózás előtti nettó nyereségében kifejezve állapította meg, a vonatkozó értékesítési forgalom százalékában. Ahogyan a (109) preambulumbekezdésben említettük, a 2011–2012. évi jövedelem/veszteség szintjének megállapításához alkalmazott gyártási költséget csak összességében lehet meghatározni, azaz úgy, hogy az magában foglalja az importált nátrium-ciklamáttal kapcsolatos költségeket is. Ennek alapján a jövedelmezőség számadatainak elemzéséből kitűnik, hogy az uniós gazdasági ágazat jelentős veszteséget halmozott fel a teljes figyelembe vett időszakban. A veszteség 2011–2012-ben különösen magas volt, de 2013 óta javult a helyzet.

(118)

A nettó pénzforgalom az uniós gazdasági ágazat önfinanszírozó képességét jelzi. A nettó pénzforgalom – amelyet a nátrium-ciklamát összértékesítésére (12) vonatkozóan állapítottunk meg – a 2011. évi pozitív tendencia után 2012 és a felülvizsgálati időszak között erősen negatív tendenciát mutatott.

(119)

Jelentős beruházásokra csak 2011–2013 között került sor, és azok kizárólag a 2011-es robbanásban károsodott gyártási eszközök pótlására irányultak. E beruházásokat teljes mértékben a biztosítási kötvény fedezte.

(120)

A beruházások megtérülése a befektetett eszközök könyv szerinti nettó értékének százalékos arányában kifejezett nyereség. Ez a teljes figyelembe vett időszakban jelentősen negatív volt.

(121)

Tekintettel az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett veszteségek szintjére, az ágazat tőkebevonási képessége nagymértékben romlott.

(122)

Jóllehet az uniós gazdasági ágazat helyzetére vonatkozó egyes gazdasági mutatók – mint például a termelés, a termelési kapacitás, értékesítések, piaci részesedés és termelékenység – javultak 2011–2012 és 2013 között, e tendenciák csak részben magyarázhatók a kínai exportáló gyártók bizonyos körére 2012 májusában kivetett magasabb dömpingellenes vámok nyomán jelentkező tényleges piaci fejleményekkel.

(123)

Valójában – miként az a (99) preambulumbekezdésben is szerepel – a szóban forgó kedvező tendenciák jelentős mértékben az alábbi tényezőknek voltak betudhatók: i. a gyárban 2011 júliusában bekövetkezett robbanás, ii. az a tény, hogy az uniós gazdasági ágazat 2011 augusztusa és 2012 májusa között a robbanás miatt nem volt képes saját nátrium-ciklamátot előállítani, valamint iii. hogy a gyártási folyamat 2013-ban, miután a tönkrement gyártósorokat kicserélték ismét teljes, 12 hónapos időszakot fedett le. Egyértelmű, hogy a szóban forgó mutatók jóval alacsonyabb növekedést mutatnának a 2013-ig tartó időszak esetében, ha a robbanásra nem kerül sor.

(124)

Az említett tendenciák kedvező alakulása egyértelműen megváltozott 2013 óta, hiszen az uniós gazdasági ágazat termelése, értékesítése, termelékenysége, továbbá piaci részesedése jelentősen romlott.

(125)

Ezenkívül, az uniós gazdasági ágazat pénzügyi helyzete a figyelembe vett időszak teljes időtartama alatt folyamatosan bizonytalan volt. Különösen a jövedelmezőség, pénzforgalom és a beruházások megtérülése mutatott összességében az uniós gazdasági ágazat esetében kiugróan rossz értékeket.

(126)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gazdasági ágazatot a felülvizsgálati időszak alatt jelentős kár érte az alaprendelet 3. cikke (5) bekezdésének értelmében.

(127)

A (122)–(126) preambulumbekezdés következtetési szerint az uniós gazdasági ágazatot jelentős kár érte a felülvizsgálati időszak alatt. Míg a felülvizsgálati időszak alatt a kínai behozatal szintje jelentős maradt, Indonéziából szinte egyáltalán nem érkezett behozatal.

(128)

Annak értékeléséhez, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén valószínűsíthető-e a károkozás folytatódása, az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerint egyfelől a kínai behozatalnak, másfelől pedig az indonéziai behozatalnak az uniós gazdasági ágazatra gyakorolt tényleges és potenciális hatását elemezték. Az uniós gazdasági ágazat helyzetére gyakorolt potenciális hatás az alábbiak alapján került meghatározásra: i. az exportőrök rendelkezésre álló tartalékkapacitása; ii. a dömpingelt behozatal volumenének várható alakulása és iii. a kínai és indonéz behozatal árszínvonala.

(129)

A Kínából származó behozatal még úgy is jelentős szintű volt és 40 %–60 % közötti piaci részesedést ért el, hogy csökkent a figyelembe vett időszak alatt (lásd a 2. táblázatot). A (81) preambulumbekezdésben említettek szerint a vonatkozó árak, a jelenleg hatályos dömpingellenes intézkedések hatását számításba véve jelentősen – azaz 23 %-kal – az uniós árak alá kínáltak. Kétség sem férhet ahhoz, hogy ilyen árszínvonalú és volumenű behozatallal a kínai dömpingelt behozatal árleszorító hatást gyakorol az uniós piacra, amivel szintén hozzájárul az uniós gazdasági ágazatot érő kárhoz.

(130)

A kínai behozatal potenciális, az intézkedések hatályvesztése esetén jelentkező hatását illetően először is emlékeztetni kell arra, hogy a rendelkezésre álló kínai kapacitások fenti elemzése (lásd a (45) preambulumbekezdést) azt mutatta, hogy az uniós piac méretének legalább háromszorosát kitevő szabad termelési kapacitás áll a felülvizsgálatban érintett kínai vállalatok esetében rendelkezésre. Az is megállapítást nyert, hogy a kínai exportőrök továbbra is vonzó piacként tekintenek az Unióra – amit a jelenlegi behozatali szintek is alátámasztottak –, és hogy az intézkedések hatályvesztése esetén a további többletkapacitás legalább egy részét az Unióba exportálnák.

(131)

A – különösképpen a hatályos dömpingellenes vámok hatása nélkül – jelentős szintet elérő dömping és alákínálás miatt az Unióba irányuló további, fent említett kiviteli volumenek olyan dömpingelt árakon valósulnának meg, amelyek az uniós gyártó árainál és költségeinél jóval alacsonyabb szintet érnének el.

(132)

E volumenek és árak együttes hatásaként valószínűleg folytatódna a károkozás, sőt nőne a már így is bizonytalan helyzetben lévő uniós gazdasági ágazat kára.

(133)

A felülvizsgálati időszak alatt Indonéziából szinte egyáltalán nem érkezett behozatal az Unióba, így az alábbi elemzés a behozatalnak az intézkedések esetleges hatályvesztése esetén várható alakulására összpontosít.

(134)

A fenti elemzés azt mutatta, hogy a nátrium-ciklamát teljes uniós piacának méretével szinte megegyező tartalékkapacitások állnának rendelkezésre Indonéziában. A harmadik országokba irányuló indonéziai kivitel árai alapján, illetve tekintettel arra, hogy a nátrium-ciklamát élelmiszerekben, italokban és gyógyszerekben történő felhasználása számos nagyobb harmadik ország piacán tilos, igen nagy a valószínűsége annak, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén Indonézia ismét megindítaná az uniós piacra irányuló kivitelt.

(135)

Az árak tekintetében a vizsgálat azt mutatta, hogy a felülvizsgálati időszak alatt az egyéb harmadik országok esetében az indonéziai exportárak dömpingelt, és általánosságban alacsony árak voltak, jóval alacsonyabbak az uniós gyártó árainál és költségeinél.

(136)

A fentiek alapján levonható a következtetés, miszerint az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén igen valószínű, hogy Indonézia ismét jelentős mennyiségű nátrium-ciklamátot exportálna az Unióba olyan dömpingelt és alacsony árakon, amelyek az uniós gazdasági ágazat árai alá kínálnának. Ez minden valószínűség szerint azzal a hatással járna, hogy folytatódna az uniós gazdasági ágazatot jelenleg érő károkozás, amelynek helyzete így tovább romlana.

(137)

A fentiek alapján megállapítást nyert, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén valószínűsíthető a károkozás folytatódása.

(138)

Az alaprendelet 21. cikkével összhangban a Bizottság megvizsgálta, hogy a Kínából és Indonéziából származó behozatalra vonatkozó meglévő dömpingellenes intézkedések fenntartása ellentétes lenne-e az Unió egészének érdekével. Az uniós érdek meghatározása az összes érintett érdek értékelésén alapult, beleértve az uniós gazdasági ágazat, az importőrök/kereskedők és a felhasználók érdekeit is.

(139)

Az alaprendelet 21. cikkének (2) bekezdése alapján minden érdekelt fél lehetőséget kapott álláspontja ismertetésére.

(140)

Ennek alapján a Bizottság megvizsgálta, hogy – a fenti következtetések ellenére – léteztek-e olyan kényszerítő okok, amelyek arra engedtek volna következtetni, hogy az Uniónak nem áll érdekében fenntartani a meglévő intézkedéseket.

(141)

A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy az uniós gazdasági ágazat – az Indonéziával és Kínával szembeni (a Fang Da-ra nem vonatkozó) meglévő intézkedések ellenére is – veszteséges maradt a figyelembe vett időszak teljes időtartama alatt, veszteségeket könyvelt el a termelés, továbbá az uniós piaci értékesítési volumene és piaci részesedése tekintetében. Ugyanezen időszak alatt a Kínából származó behozatal jelentős szintű maradt, és az uniós gazdasági ágazat árai alá kínált. Miként az már említésre került, az intézkedések esetleges hatályvesztése esetén a kínai behozatal – a Fang Da behozatalának kivételével – nagy valószínűséggel tovább fog nőni, az Indonéziából származó behozatal pedig ismét meg fog jelenni dömpingelt és igen alacsony árakon. A fentiekben megállapítást nyert, hogy a meglévő intézkedések hatályvesztése nyomán várhatóan tovább romlana az uniós gazdasági ágazat már amúgy is ingatag helyzete, és a hatályvesztés végeredményben ahhoz vezethet, hogy az uniós gazdasági ágazat teljesen felhagy a nátrium-ciklamát gyártásával, aminek következtében egyfelől álláshelyek szűnnének meg, másfelől pedig alternatív beszerzési források tűnnének el az Unióban.

(142)

Amennyiben az intézkedéseket fenntartják, a várakozások szerint az uniós gazdasági ágazat képes lenne emelni árait, növelni termelését és volumenét, továbbá fokozatosan ismét nyereséget termelni.

(143)

A Bizottság tehát arra a következtetésre jutott, hogy a Kínával és Indonéziával szembeni hatályos intézkedések fenntartása az uniós gazdasági ágazat érdekét szolgálná.

(144)

Egyetlen importőr/kereskedő sem működött együtt a vizsgálatban. Az együttműködés hiánya alapján ésszerűen feltételezhető, hogy az importőrök/kereskedők árbevétele tekintetében az érintett termék nem képvisel jelentős arányt, és egyetlen tényező sem utal arra, hogy az intézkedések fenntartása aránytalanul érintené az importőröket/kereskedőket.

(145)

A vizsgálatban mindössze egyetlen felhasználó működött együtt részlegesen.

(146)

Az érintett termék legnagyobb végfelhasználói az Unióban az élelmiszer-, ital- és gyógyszergyártó ágazatok. A nátrium-ciklamát behozatalára vonatkozóan korábbiakban végzett vizsgálatok során megállapítást nyert, hogy a nátrium-ciklamát olyan alacsony arányát képviselte a termelési költségeknek, hogy a dömpingellenes vámok kivetése nem gyakorolt jelentős hatást. Ezt az a részben kitöltött kérdőív is megerősítette, amelyet a Bizottság a fent említett felhasználótól kapott. Minthogy e vizsgálatban az élelmiszer-, ital- és gyógyszergyártó ágazat részéről más fél nem képviseltette magát, ésszerű azzal a feltételezéssel élni, hogy a felhasználókat nem érné jelentős hatás az intézkedések kiterjesztése esetén.

(147)

A fenti megjegyzés alapján, miszerint intézkedések hiányában az uniós gazdasági ágazat kénytelen lenne felhagyni a nátrium-ciklamát előállításával, továbbá tekintettel arra, hogy globális szinten mindössze néhány gyártó foglalkozik a nátrium-ciklamát előállításával, még az is lehetséges, hogy az intézkedésekből előnyük származik a felhasználóknak, hiszen azok jóvoltából megmaradna a nátrium-ciklamát Unión belüli előállítása, a felhasználók számára pedig lehetőség nyílna, hogy a nátrium-ciklamátot különböző, egymással versenyben álló gyártóktól szerezzék be.

(148)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy nem szóltak uniós érdekből fakadó kényszerítő okok a Kínából és Indonéziából származó behozatalra alkalmazandó jelenlegi dömpingellenes intézkedések kiterjesztése ellen.

(149)

A fenti szempontokból következően az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdése szerint a Kínából és Indonéziából származó nátrium-ciklamát behozatalára, a legutóbb a 398/2012/EU rendelettel módosított 492/2010/EU rendelettel bevezetett dömpingellenes intézkedéseket fenn kell tartani. A Fang Da Food Additive (Shen Zhen) Limited és a Fang Da Food Additive (Yang Quan) Limited exportőröket ki kell zárni ezen intézkedések hatálya alól, mivel esetükben az eredeti vizsgálat nem állapított meg dömpinget.

(150)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az 1225/2009/EK rendelet 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság véleményével,