26.2.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 50/4

(1)

2015. május 30-án az Európai Bizottság (a továbbiakban: a Bizottság) dömpingellenes vizsgálatot indított a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: az érintett ország vagy Kína) származó aszpartám Európai Unióba történő behozatalára vonatkozóan. A Bizottság az alaprendelet 5. cikke alapján indította meg a vizsgálatot. Az eljárás megindításáról a Bizottság értesítést (2) (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) tett közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(2)

A Bizottság a vizsgálatot azt követően indította meg, hogy az Ajinomoto Sweeteners Europe SAS (a továbbiakban: a panaszos) 2015. április 16-án panaszt nyújtott be. Az Unióban a panaszos az aszpartám egyedüli gyártója. A panaszos tehát az aszpartám teljes uniós gyártását képviseli. A panasz bizonyítékot tartalmazott a dömpingre, illetve az abból eredő jelentős kárra vonatkozóan, és így elegendőnek bizonyult a vizsgálat megindításához.

(3)

Az eljárás megindításáról szóló értesítésben a Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy a vizsgálatban való részvétel érdekében vegyék fel vele a kapcsolatot. A Bizottság emellett külön tájékoztatta a panaszost, az ismert exportáló gyártókat és a kínai hatóságokat, az ismert importőröket, valamint azon felhasználókat, kereskedőket és forgalmazókat, akiket tudomása szerint érintett a vizsgálat megindítása. A Bizottság egyúttal e feleket is felkérte a részvételre.

(4)

Az érdekelt feleknek lehetőségük nyílt a vizsgálat megindításával kapcsolatos észrevételeik megtételére, valamint a Bizottsággal és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselővel tartandó meghallgatás kérelmezésére.

(5)

A vizsgálat megindításával összefüggésben egyetlen érdekelt fél sem kérte a bizottsági szolgálatok és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő előtti meghallgatását.

(6)

Az eljárás megindításáról szóló értesítésben a Bizottság tájékoztatta az érdekelt feleket arról, hogy az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja szerinti, piacgazdasággal rendelkező harmadik országként Japánt vagy Dél-Koreát tervezi figyelembe venni. Ennek megfelelően a Bizottság japán és dél-koreai gyártókat is tájékoztatott az eljárás megindításáról, és felkérte őket a részvételre. Az érdekelt feleknek lehetőségük nyílt észrevételeik megtételére és a Bizottsággal és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselővel tartandó meghallgatás kérelmezésére.

(7)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben közölte, hogy az alaprendelet 17. cikkével összhangban mintavételt végezhet az érintett termék exportáló gyártóinak és uniós importőreinek körében.

(8)

A mintavétel szükségességének eldöntéséhez, szükséges esetben pedig a minta kiválasztásához a Bizottság felkérte az összes ismert importőrt, hogy nyújtsák be az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információkat.

(9)

A Bizottság által megkeresett ismert importőrök közül egy sem válaszolt az eljárás megindításáról szóló értesítésben szereplő, a minta kiválasztását szolgáló kérdőívre. Ebből kifolyólag e vizsgálat során mintavétel alkalmazására nem kerülhetett sor.

(10)

Két forgalmazó – konkrétan kereskedők, akik kizárólag az uniós gyártó által gyártott aszpartámot veszik meg és értékesítik viszonteladás keretében – jelentkezett és nyújtott be kitöltött kérdőívet.

(11)

A mintavétel szükségességének eldöntéséhez, szükséges esetben pedig a minta kiválasztásához a Bizottság arra kérte a Kínai Népköztársaságban működő összes ismert exportáló gyártót, hogy nyújtsák be az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információkat. A Bizottság ezenkívül arra kérte a Kínai Népköztársaság Európai Unió melletti képviseletét, hogy amennyiben vannak a vizsgálatban való részvétel iránt esetlegesen érdeklődő más exportáló gyártók, nevezze meg azokat és/vagy vegye fel velük a kapcsolatot.

(12)

Az érintett országban működő hat exportáló gyártó bocsátotta rendelkezésre a kért információkat, és járult hozzá ahhoz, hogy felvegyék a mintába. Az alaprendelet 17. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Bizottság három exportáló gyártóból álló mintát választott ki az Unióba irányuló export azon legnagyobb reprezentatív volumene alapján, amelyet a rendelkezésre álló időn belül megfelelően meg lehetett vizsgálni. Ez alapján az együttműködésbe beleegyező és a mintában felvett három kínai exportáló gyártó vagy csoport a Kínai Népköztársaságból származó aszpartám összbehozatalának megközelítőleg 90 %-át képviseli. Az alaprendelet 17. cikkének (2) bekezdésével összhangban egyeztetés folyt a minta kiválasztásáról valamennyi érintett exportáló gyártóval és az érintett ország hatóságaival. Nem érkeztek észrevételek.

(13)

Három, az érintett országban működő, de a mintába fel nem vett exportáló gyártó kért az alaprendelet 17. cikkének (3) bekezdése alapján egyedi vizsgálatot, és kapott e célból igénylőlapot. E három exportáló gyártó közül azonban egy sem nyújtotta be a kitöltött igénylőlapot a megadott határidőkön belül. Ezért a Bizottság érvénytelennek tekinti a mintába fel nem vett három exportáló gyártó által benyújtott egyedi vizsgálat iránti kérelmeket.

(14)

Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdése b) pontjának alkalmazása céljából a Bizottság piacgazdasági elbánás kérelmezésére szolgáló igénylőlapokat küldött az érintett országban működő azon hat együttműködő exportáló gyártónak, amelyek egyéni dömpingkülönbözet iránti kérelmet kívántak benyújtani. A hat együttműködő exportáló gyártó közül kettő benyújtotta a kitöltött, piacgazdasági elbánás kérelmezésére szolgáló igénylőlapot, egyikük azonban később visszavonta a kérelmét.

(15)

A Bizottság kérdőíveket küldött az uniós gyártónak, az érintett országban működő együttműködő exportáló gyártóknak, egy Japánban – vagyis az alábbi (45) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint kiválasztott analóg országban – működő gyártónak, az ismert felhasználónak és annak a két forgalmazónak, amelyek az eljárás megindításáról szóló értesítés közzétételét követően jelentkeztek.

(16)

Az uniós gyártótól, a mintába felvett három, az érintett országban működő exportáló gyártótól, egy Japánban (a továbbiakban: analóg ország) működő gyártótól, két forgalmazótól és öt felhasználótól érkezett válasz.

(17)

A Bizottság összegyűjtötte és ellenőrizte a dömping, az abból következő kár és az uniós érdek ideiglenes megállapításához szükséges valamennyi információt. A következő vállalatok telephelyén került sor az alaprendelet 16. cikke szerinti ellenőrző látogatásra:

(18)

A dömpingre és a kárra vonatkozó vizsgálat a 2014. április 1. és 2015. március 31. közötti időszakra (a továbbiakban: vizsgálati időszak) terjedt ki. A kár felmérése szempontjából lényeges tendenciák vizsgálata a 2011 januárjától a vizsgálati időszak végéig tartó időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjedt ki.

(19)

Az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározottak szerint az érintett termék a Kínai Népköztársaságból származó aszpartám (N-L-α-aszpartil-L-fenil-alanin-1-metil-észter; 3-amino-N-(α-karbometoxi-fenetil)-szukcinamidsav-N-metil-észter, CAS RN 22839-47-0), valamint a más édesítőszereket és/vagy vizet is tartalmazó készítményekben és/vagy keverékekben található, Kínai Népköztársaságból származó aszpartám, amely jelenleg az ex 2924 29 98, ex 2106 90 92, ex 2106 90 98, ex 3824 90 92 és az ex 3824 90 93 KN-kód(ok) alá van besorolva.

(20)

Az aszpartám egy fehér színű, különböző méretű, szagtalan kristály formájában előállított édesítőanyag, amely a cukorhoz hasonló ízvilágú, de annál nagyobb édesítőképességű és jelentősen alacsonyabb energiaértékű. Emiatt főként cukorhelyettesítőként használják az üdítőital-, élelmiszer- és tejágazatban.

(21)

A vizsgálat azt mutatta, hogy a vizsgálati időszak alatt valójában nem importáltak a Kínai Népköztársaságból származó aszpartámot tartalmazó készítményeket és/vagy keverékeket az uniós piacra. A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a behozatal hiánya miatt a készítmények és keverékek ne tartozzanak a termékkör meghatározásába. A termék meghatározásának ilyen jellegű tisztázása semmilyen következménnyel nem jár a dömpinggel, a kárral, az okozati összefüggéssel és az uniós érdekkel kapcsolatos ténymegállapításokra nézve.

(22)

Az érintett termék meghatározását ezért oly módon kell tisztázni, hogy az csak a Kínai Népköztársaságból származó aszpartámra (N-L-α-aszpartil-L-fenil-alanin-1-metil-észter; 3-amino-N-(α-karbometoxi-fenetil)-szukcinamidsav-N-metil-észter, CAS RN 22839-47-0) vonatkozzon, amely jelenleg az ex 2924 29 98 KN-kód alá van besorolva (a továbbiakban: az érintett termék vagy aszpartám).

(23)

A vizsgálat rámutatott arra, hogy a következő termékek ugyanazokkal az alapvető fizikai és kémiai jellemzőkkel rendelkeznek, továbbá az alapvető felhasználási területeik is megegyeznek:

A Bizottság ebben a szakaszban úgy döntött, hogy az említett termékek ezért hasonló terméknek minősülnek az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében.

(24)

Annak megállapítása céljából, hogy az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontjában foglalt kritériumok teljesülnek-e, a Bizottság az exportáló gyártók piacgazdasági elbánás kérelmezésére szolgáló igénylőlap kitöltésére való felkérésével felkutatta a szükséges információkat. A mintába felvett exportáló gyártók közül egy kérelmezett piacgazdasági elbánást és nyújtotta be határidőre az erre szolgáló igénylőlapot.

(25)

A Bizottság az érintett vállalat telephelyein ellenőrizte a benyújtott információkat.

(26)

Az ellenőrzés azt mutatta, hogy az exportáló gyártó nem felelt meg az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontjában meghatározott kritériumoknak, és ezért nem részesülhet piacgazdasági elbánásban. Különösen a második és a harmadik kritérium tekintetében észleltek hiányosságokat.

(27)

A Bizottság a részletes ténymegállapításokat az érintett exportáló gyártó, az érintett ország hatóságai és az uniós gazdasági ágazat számára nyilvánosságra hozta. A vállalat kétségbe vonta a Bizottság ténymegállapításait és írásos észrevételeket fűzött a nyilvánosságra hozatalhoz. A főbb lényeges észrevételek a következők voltak.

(28)

A második kritériummal kapcsolatban az exportáló gyártó megismételte, hogy egy átlátható könyvelést vezet, amelyet független könyvvizsgálat alá vetnek, és amely megfelel a hongkongi pénzügyi beszámolási standardoknak.

(29)

A harmadik kritériummal kapcsolatban az exportáló gyártó azt állította, hogy az adókedvezmény(ek)ből, támogatásokból vagy a földhasználati jogok megvásárlásából szerzett gazdasági előnyöket támogatási jellegűnek kell tekinteni, és így nem szabad értékelni a piacgazdasági elbánásra vonatkozó vizsgálat keretében.

(30)

Az exportáló gyártó továbbá azt állította, hogy a második és a harmadik kritérium jelenlegi értékelése ellentmond két olyan korábbi vizsgálat következtetéseinek, amelyek során a vállalat piacgazdasági elbánást kérelmezett, és amelyek esetében arra a következtésre jutottak, hogy teljesült a második és a harmadik kritérium.

(31)

A Bizottság emlékeztet arra, hogy a piacgazdasági elbánásra vonatkozó döntés minden egyes vizsgálat esetében függetlenül születik, az adott vizsgálat szempontjából jelentős körülmények alapján és az aktuális gyakorlatra vonatkozóan. Minden vizsgálatot eseti alapon kell lefolytatni.

(32)

Az adókedvezmény(ek) és támogatások harmadik kritérium keretében történő értékelésével kapcsolatban a Bizottság úgy véli, hogy a piacgazdasági elbánásra vonatkozó értékelés és a szubvencióellenes vizsgálat célja nem azonos, mivel a piacgazdasági elbánásra vonatkozó értékelés azt állapítja meg, hogy egy adott vállalat piacgazdasági feltételek alapján működik-e, míg a szubvencióellenes vizsgálat arra vonatkozik, hogy részesül-e kiegyenlíthető támogatásokban. Ezt a két kérdést egymástól függetlenül kell kezelni, azért is, mert a harmadik kritérium esetében a releváns szempont az, hogy a vállalkozás termelési költségeit és pénzügyi helyzetét nem érintik a korábbi, nem piacgazdasági rendszerből áthozott jelentős torzulások, nem pedig az, hogy a vállalat részesül-e kiegyenlíthető támogatásokban (3).

(33)

A földhasználati jogok transzferárával kapcsolatban a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a beérkezett észrevételek hatására nem módosul az a következtetése, miszerint a földhasználati jogot nem a piaci érték szerinti áron szerezték meg.

(34)

Az exportáló gyártó ezenfelül a meghallgató tisztviselő elnökletével megtartandó meghallgatást kért. Erre a meghallgatásra 2016. január 6-án került sor, és a vállalat kifejthetett minden olyan indokot, ami miatt úgy véli, hogy teljesíti a piacgazdasági elbánás második és harmadik kritériuma szerinti követelményeket.

(35)

A Bizottság mindazonáltal a meghallgatást követően továbbra is úgy ítélte meg, hogy a kérelmező továbbra sem igazolta, hogy megfelel az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdése c) pontjának második és harmadik francia bekezdésében meghatározott követelményeknek. A kérelmező különösen azt nem igazolta, hogy nem érintik a nem piacgazdasági rendszerből áthozott jelentős torzulások. A vizsgálat rámutatott, hogy a vállalat adókedvezmény(ek) és támogatások, valamint a földhasználati jog transzferára révén gazdasági előnyre tett szert, és emiatt nem felelt meg a piacgazdasági elbánásra vonatkozó értékelés harmadik kritériuma követelményeinek.

(36)

Tekintettel a harmadik kritériumra vonatkozó ténymegállapítások súlyosságára, a Bizottság a vizsgálat e szakaszában nem tartja szükségesnek a második kritériummal kapcsolatban feltárt hiányosságok részletesebb tárgyalását.

(37)

A Bizottság tájékoztatta az exportáló gyártót a piacgazdasági elbánásra vonatkozó végső döntéséről.

(38)

Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdése a) pontjának megfelelően a rendes értéket a piacgazdasági elbánásban nem részesülő exportáló gyártók esetében egy piacgazdasággal rendelkező harmadik ország ára vagy számtanilag képzett értéke alapján határozták meg. Ennek megfelelően ki kellett választani egy piacgazdasággal rendelkező harmadik országot (a továbbiakban: analóg ország).

(39)

Az eljárás megindításáról szóló értesítésben a Bizottság tájékoztatta az érdekelt feleket, hogy megfelelő analóg országként Japánt vagy Dél-Koreát tervezi figyelembe venni, és egyúttal felkérte a feleket, hogy tegyék meg ezzel kapcsolatos észrevételeiket.

(40)

A Kínai Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (China Chamber of International Commerce), a Kínai Fém-, Ásvány- és Vegyianyag-Importőrök és Exportőrök Kereskedelmi Kamarája (China Chamber of Commerce of Metals, Minerals & Chemicals Importers & Exporters) és kínai exportáló gyártók nyújtottak be észrevételeket, amelyek mind Japán analóg országként való használatát vitatták. Azt állították, hogy Dél-Korea megfelelőbb analóg ország lenne, amit többek között azzal indokoltak, hogy Dél-Korea hazai piaca versengőbb, mint Japáné.

(41)

A megfelelő analóg ország kiválasztásával kapcsolatos valamennyi lehetőség megvizsgálása érdekében a Bizottság felkérte az összes ismert független importőrt, a mintába felvett kínai exportáló gyártókat, a Kínai Nemzetközi Kereskedelmi Kamarát, valamint a Kínai Fém-, Ásvány- és Vegyianyag-Importőrök és Exportőrök Kereskedelmi Kamaráját, hogy bocsássanak rendelkezésére minden releváns információt – a Japánon és Dél-Koreán kívüli – valamennyi lehetséges, piacgazdasággal rendelkező harmadik országról.

(42)

A Bizottság rendelkezésére álló információk alapján megerősítést nyert, hogy korlátozott számú országban – konkrétan a Kínai Népköztársaságban, Japánban, Dél-Koreában és az Unióban – gyártanak aszpartámot.

(43)

A kapott észrevételek alapján a Bizottság kapcsolatba lépett egy ismert, az aszpartámot Dél-Koreában előállító gyártóval, amely azonban nem vállalta, hogy együttműködik a vizsgálat során.

(44)

Egy japán gyártóval is felvették a kapcsolatot, és az átmenetileg vállalta, hogy együttműködik a vizsgálat során.

(45)

A Bizottság ebben a szakaszban arra a következtetésre jutott, hogy Japán az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja szerinti megfelelő analóg országnak minősül.

(46)

Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdése a) pontjának megfelelően az analóg országbeli együttműködő gyártótól kapott információ szolgált a piacgazdasági elbánásban nem részesülő exportáló gyártók esetében a rendes érték meghatározásának alapjául.

(47)

Először a Bizottság megvizsgálta, hogy az alaprendelet 2. cikkének (2) bekezdésével összhangban a hasonló termék Japánban található független vevőknek történő értékesítésének teljes volumene reprezentatív-e. E célból e teljes értékesítési volument összevetették az érintett terméknek a mintába felvett egyes kínai exportáló gyártók által az Unióba exportált teljes volumenével. Ennek alapján megállapították, hogy a hasonló terméket reprezentatív mennyiségben értékesítették a japán piacon.

(48)

Másodszor a Bizottság azonosította azokat az analóg országbeli gyártó által belföldön értékesített terméktípusokat, amelyek azonosak, vagy közvetlenül összehasonlíthatóak a mintába felvett kínai exportáló gyártók által az Unióba irányuló export keretében értékesített terméktípusokkal. Terméktípusonként összehasonlította a Japánban értékesített volument a mintába felvett egyes exportáló gyártóknak az Unióba irányuló exportjával. Ez az összehasonlítás azt mutatta, hogy valamennyi terméktípust reprezentatív mennyiségben értékesítették Japánban.

(49)

A Bizottság ezt követően megvizsgálta, hogy az analóg országbeli gyártó esetében a hasonló termék belföldi piacon értékesített egyes típusai az alaprendelet 2. cikke (4) bekezdésének megfelelően szokásos kereskedelmi forgalomban értékesítettnek tekinthetők-e. A rendes érték alapja – függetlenül attól, hogy az értékesítések nyereségesek voltak-e, vagy sem – az egyes terméktípusok tényleges belföldi ára, ha a terméktípusnak a számított termelési költséggel megegyező, vagy azt meghaladó nettó áron értékesített volumene meghaladja e terméktípus teljes értékesítési volumenének 80 %-át, és amennyiben e terméktípus értékesítési árának súlyozott átlaga megegyezik a termelési egységköltséggel, vagy azt meghaladja. Valamennyi összehasonlított terméktípus esetében a rendes érték az adott terméktípus vizsgálati időszak alatt történt összes belföldi értékesítése során alkalmazott árainak súlyozott átlaga alapján volt meghatározható.

(50)

Végezetül a Bizottság azonosította azokat a terméktípusokat, amelyeket a Kínai Népköztársaságból az Unióba exportáltak, de Japánban nem értékesítettek, és az alaprendelet 2. cikkének (3) és (6) bekezdése alapján meghatározta a rendes értéket. Ezen terméktípusok rendes értékének megállapításához a Bizottság az analóg országbeli gyártó által gyártott leghasonlóbb terméktípusok átlagos termelési költségéhez hozzáadta az analóg országbeli gyártó által a hasonló termék belföldi – a vizsgálati időszak folyamán szokásos kereskedelmi forgalom keretében megvalósult – értékesítéseivel elért összegek súlyozott átlagának megfelelő értékesítési, általános és adminisztratív költségek (a továbbiakban: SGA-költségek), valamint nyereség ésszerű összegét.

(51)

A mintába felvett három exportáló gyártó az Unióba vagy közvetlenül független vevőknek, vagy importőrként eljáró, velük kapcsolatban álló vállalatokon keresztül exportált.

(52)

Ha az exportáló gyártók az érintett terméket közvetlenül az uniós független vevőknek exportálták, az exportár az alaprendelet 2. cikkének (8) bekezdésével összhangban az Unióba irányuló exportra értékesített termékért ténylegesen fizetett vagy fizetendő ár volt.

(53)

Ha az exportáló gyártók az érintett terméket importőrként eljáró, velük kapcsolatban álló vállalatokon keresztül exportálták az Unióba, az exportár megállapítása az alaprendelet 2. cikkének (9) bekezdésével összhangban az importált termék uniós független vevők részére történt első viszonteladásakor alkalmazott ára alapján történt. Ebben az esetben az árat a behozatal és viszonteladás között felmerülő összes költség – ezen belül az SGA-költségek –, valamint egy ésszerű haszonkulcs figyelembevételével kiigazították.

(54)

A Bizottság a rendes értéket és a mintába felvett exportáló gyártók exportárát gyártelepi paritáson hasonlította össze.

(55)

Ahol a tisztességes összehasonlítás érdekében indokolt volt, a Bizottság az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének megfelelően kiigazította a rendes értéket és/vagy az exportárat az árakat és az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló különbségek tekintetében.

(56)

A mintába felvett exportáló gyártók által alkalmazott exportárakat kiigazították a fuvarozási, biztosítási, anyagmozgatási és hitelköltségek, valamint a banki költségek és a jutalékok tekintetében Az analóg országbeli gyártó által belföldön felszámított árakat kiigazították a belföldi fuvarozási költségek, a hitelköltségek és az anyagmozgatási költségek tekintetében.

(57)

Az egyik exportőr kérte, hogy az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének j) pontjának megfelelően alkalmazzanak devizaátváltási kiigazítást az exportárra vonatkozóan. Ez az exportáló gyártó határidős devizaügyleteket kötött annak érdekében, hogy ellensúlyozza valutájának az exportértékesítések során szokásosan használt pénznemekkel – nevezetesen az euróval és az USA-dollárral – szembeni felértékelődését. A vizsgálat azonban azt mutatta, hogy nem volt közvetlen kapcsolat a devizaügyletek és a kereskedelmi exportértékesítési szerződés között. Ezért a kérést elutasították.

(58)

A mintába felvett, Kínai Népköztársaságban működő exportáló gyártók egyike azt állította, hogy a mintába felvett kínai exportőrök által alkalmazott exportár és a Japánban meghatározott rendes érték tisztességes összehasonlításának biztosítása érdekében számos tényezőt meg kellett volna vizsgálni annak megállapításához, hogy indokolt-e kiigazítást alkalmazni. Ezen tényezők között szerepelt a kereskedelem szintje, az értékesítési mennyiség, a fizikai minőség és a márkaépítés területén jelentkező különbségek, valamint a költségek – többek között a kutatási-fejlesztési, a nyersanyag- és az állandó költségek – közötti és az adórendszerek tekintetében fennálló különbségek.

(59)

A kereskedelem szintjét illetően a Bizottság nem talált lényeges különbséget a kérelmező exportáló gyártó és az analóg országbeli gyártó értékesítési struktúrája vagy vevőinek típusa tekintetében. A hasonló termék és az érintett termék fizikai jellemzői között sem találtak olyan különbséget, amely indokolta volna a kiigazítást. A vizsgálat továbbá nem jutott olyan megállapításra sem, mely szerint az analóg országbeli gyártó márkája a kiigazítást indokolttá tevő mértékben befolyásolná az árakat. Az állítást megfogalmazó exportáló gyártó nem szolgált ilyen értelmű meggyőző bizonyítékkal vagy döntő jelentőségű információval.

(60)

A költségekkel kapcsolatos állítások tekintetében a vizsgálat megerősítette, hogy az analóg országbeli gyártó az utóbbi években más gyártási módszerre váltott. A vizsgálat mindazonáltal nem erősítette meg, hogy az eltérő gyártási módszer olyan mértékű költségnövekedéssel járna, ami indokolná a kiigazítást.

(61)

A Bizottság az alaprendelet 2. cikke (11) és (12) bekezdésével összhangban a mintába felvett együttműködő exportáló gyártók esetében a hasonló termék minden egyes típusára vonatkozó, analóg országbeli rendes érték súlyozott átlagát (lásd a fenti (46)–(50) preambulumbekezdést) összehasonlította az érintett termék megfelelő típusára vonatkozó exportár súlyozott átlagával.

(62)

Ez alapján az átmeneti, súlyozott átlagú dömpingkülönbözetek a vámfizetés nélkül, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezve a következők:

(63)

A mintába fel nem vett együttműködő exportáló gyártók esetében a Bizottság a dömpingkülönbözet súlyozott átlagát az alaprendelet 9. cikkének (6) bekezdése alapján számította ki. Ezt a különbözetet tehát a mintába felvett exportáló gyártók vonatkozásában megállapított különbözetek alapján határozták meg.

(64)

Ennek alapján a mintába fel nem vett együttműködő exportáló gyártók átmeneti dömpingkülönbözete 262,93 %.

(65)

Az érintett országban működő összes többi exportáló gyártó esetében a Bizottság a dömpingkülönbözetet az alaprendelet 18. cikkének megfelelően a rendelkezésre álló tények alapján határozta meg. Ennek érdekében a Bizottság meghatározta az exportáló gyártók együttműködésének szintjét. Az együttműködés szintje az együttműködő exportáló gyártók Unióba irányuló exportvolumene az érintett országból az Unióba irányuló – az Eurostat importra vonatkozó statisztikai adatai alapján megállapított – teljes exportvolumen arányában kifejezve.

(66)

Az együttműködés szintje magas, mivel a vizsgálati időszakban az Unióba irányuló teljes kivitelnek körülbelül 90 %-át az együttműködő exportáló gyártóktól érkező behozatal tette ki. Ez alapján a Bizottság úgy döntött, hogy a maradvány dömpingkülönbözetet a mintába felvett együttműködő exportáló gyártók közül annak a szintjén határozza meg, amelyiknek a legmagasabb a dömpingkülönbözete.

(67)

Az átmeneti dömpingkülönbözetek a vámfizetés nélkül, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezve a következők:

(68)

A vizsgálati időszakban a hasonló terméket egy unióbeli gyártó – az Ajinomoto Sweeteners Europe S.A.S (a továbbiakban: ASE) – állította elő. 2015. október 15-én a Hyet Holding B.V. megvásárolta az ASE-t, és ennek következtében az uniós gyártó neve Hyet Sweet S.A.S-ra (a továbbiakban: Hyet) változott. Az új tulajdonos megerősítette, hogy teljes mértékben támogatja a folyamatban lévő vizsgálatot. Ezért az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében a Hyet alkotja az uniós gazdasági ágazatot.

(69)

Minthogy az uniós gazdasági ágazat mindössze egy gyártóból áll, az érzékeny adatokra vonatkozó számadatokat titoktartási céllal indexálni kellett, vagy tartományokat kellett megadni.

(70)

Az unióbeli felhasználás alapját az uniós gyártó értékesítései és a Kínai Népköztársaságból származó behozatal képezte. Az Unión, a Kínai Népköztársaságon és Japánon kívül jelenleg csak Dél-Koreában gyártanak aszpartámot. Az egyetlen egyesült államokbeli gyártó 2014-ben visszavonult az aszpartám piacáról. A rendelkezésre álló információk (4) alapján a figyelembe vett időszak egészében Japánból, Koreából vagy az Egyesült Államokból nem, vagy csak jelentéktelen mennyiségben hoztak be aszpartámot az uniós piacra.

(71)

Az Eurostat besorolásában az aszpartám jelenleg számos különböző, több más vegyi anyagot is magában foglaló KN-kód alá tartozik, ezért az Eurostat adatai alapján nem határozható meg megfelelően a behozatal volumene. A panaszos egy kínai székhelyű kutatóvállalat, a CCM Information Science and Technology Co., Ltd (5) (a továbbiakban: CCM) adatait nyújtotta be a figyelembe vett időszakban Kínából az Unióba irányuló értékesítések vonatkozásában. Ezt az információt összevetették a kínai exportadatbázissal, amely azonban nem tartalmazta a releváns adatokat a figyelembe vett időszak egészére vonatkozóan. Mivel 2013, 2014 és a vizsgálati időszak esetében a két adatbázis adatai megegyeztek, a Bizottság úgy döntött, hogy a CCM által rendelkezésére bocsátott, a figyelembe vett időszak egészét lefedő adatokat használja.

(72)

A fentiek alapján az uniós felhasználás a következőképpen alakult:

1. táblázat

Uniós felhasználás (tonnában)

(73)

Az uniós felhasználás 12 %-kal visszaesett a figyelembe vett időszakban. A panaszostól és a felhasználóktól beszerzett piaci információk alapján a visszaesés főként az aszpartámhoz kapcsolódó egészségügyi aggodalmak miatt következett be, amelyek egyes felhasználókat arra ösztönöztek, hogy helyette más édesítőszereket – többek között aceszulfám-káliumot (a továbbiakban: ACE-K), jázminpakócát (sztívia) vagy szukralózt – használjanak.

(74)

Az Unióba irányuló, Kínából származó behozatal és annak piaci részesedése az alábbiak szerint alakult:

2. táblázat

A behozatal volumene (tonnában) és piaci részesedés

(75)

A figyelembe vett időszak alatt a Kínai Népköztársaságból származó behozatal volumene 12 %-kal csökkent, ami megegyezik az uniós összfelhasználás (73) preambulumbekezdésben említett visszaesésével. A kínai behozatal piaci részesedése a figyelembe vett időszak folyamán állandó maradt, az uniós felhasználás 50–70 %-a közé esett.

(76)

A Kínai Népköztársaságból származó behozatal tonnánkénti átlagára a következőképpen alakult:

3. táblázat

A Kínai Népköztársaságból származó behozatal CIF-árai (EUR/tonna)

(77)

A Kínai Népköztársaságból származó behozatal átlagos ára 12 %-kal csökkent a figyelembe vett időszak alatt.

(78)

A vizsgálati időszak alatti áralákínálás meghatározásához a Bizottság az alábbi tényezőket hasonlította össze:

(79)

Az uniós gazdasági ágazat és a kínai exportáló gyártók által értékesített terméktípusok közötti kellő egyezés érdekében figyelmen kívül hagyták a termékkód azon paramétereit, amelyek a kiszerelésre és a csomagolás típusára vonatkoznak. A vizsgálat igazolta, hogy az említett két paraméter nem befolyásolja jelentősen a tonnánkénti árat.

(80)

Az egyes terméktípusokért az uniós gazdasági ágazat által felszámított súlyozott átlagárat összehasonlították a megfelelő terméktípus együttműködő exportáló gyártóktól származó behozatalának súlyozott átlagáraival. Az összehasonlítás eredményét az uniós gyártó vizsgálati időszak alatt lebonyolított forgalmának százalékában fejezték ki. A Bizottság megállapította, hogy az átlagos áralákínálási különbözet 21,1 %-os volt.

(81)

A dömpingelt behozatal uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatásának vizsgálata az alaprendelet 3. cikke (5) bekezdésének megfelelően magában foglalta valamennyi olyan gazdasági mutató értékelését, amely a figyelembe vett időszak alatt hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazat helyzetére.

(82)

A bizalmas üzleti adatok védelme érdekében az egyetlen uniós gyártóra vonatkozó adatokat indexált formában kell bemutatni.

(83)

A figyelembe vett időszak során a teljes uniós termelés, termelési kapacitás (7) és kapacitáskihasználás a következőképpen alakult:

4. táblázat

Termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás

(84)

Az uniós gazdasági ágazat termelési volumene a figyelembe vett időszak során folyamatosan meredek – 42 %-os – csökkenést mutatott. 2013-tól az uniós gyártó a költségek visszaszorítása érdekében kénytelen volt kéthónapos leállásokat bevezetni a gyártóüzemekben, míg a normál üzemmenetben 18 havonta 3 hét karbantartás miatti leállás szerepel.

(85)

Az uniós gazdasági ágazat termelési kapacitása nem változott a figyelembe vett időszak alatt, így a kapacitáskihasználás a termelési volumen visszaesésének megfelelően csökkent.

(86)

Az uniós gazdasági ágazat független vevők részére történő, unióbeli értékesítésének volumene, valamint az ágazat piaci részesedésének alakulását az alábbi táblázat mutatja:

5. táblázat

Értékesítési volumen és piaci részesedés

(87)

A figyelembe vett időszak alatt az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene összességében 12 %-kal csökkent. Az uniós felhasználás 12 %-kal visszaesett a figyelembe vett időszakban. A statisztikák szerint a kínai értékesítési volumen ugyanilyen mértékben csökkent (lásd a (74) preambulumbekezdést), ami azt jelenti, hogy a kínai gyártók és az uniós gyártó egyenlő (egyenként 12 %-os) arányban osztoztak az uniós felhasználás visszaesése miatti, az értékesítések terén elszenvedett veszteségből.

(88)

Ennek következtében az uniós gyártó piaci részesedése a figyelembe vett időszak egésze alatt szintén stabil, 30 és 50 % közötti maradt.

(89)

A figyelembe vett időszak alatt a foglalkoztatás, a termelékenység és a munkaerőköltség a következőképpen alakult:

6. táblázat

Foglalkoztatás és termelékenység

(90)

2011-től a vizsgálati időszak végéig az uniós gazdasági ágazat 7 %-os létszámcsökkentést hajtott végre, és a termelés (84) preambulumbekezdésben leírt igen drasztikus visszaesésének fényében a termelékenysége összesen 37 %-kal csökkent. Az uniós gazdasági ágazat kifejtette, hogy az alkalmazottak számának további csökkentése a megszakítás nélküli gyártási folyamat és a vonatkozó végkielégítések miatt nehézségekbe ütközik. Az uniós gazdasági ágazat mindenesetre a termelés kényszerű leállításával csökkenteni tudta a teljes munkaerőköltséget, és így a munkavállalónkénti átlagos munkaerőköltség viszonylag stabil maradt a figyelembe vett időszak során.

(91)

A (67) preambulumbekezdésben foglaltak szerint minden dömpingkülönbözet jelentős volt. Figyelembe véve a Kínai Népköztársaságból származó behozatal volumenét és árait, a dömpingkülönbözetek tényleges nagyságának uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatása jelentős volt.

(92)

A Kínai Népköztársaságból származó aszpartámra soha nem vetettek ki dömpingellenes vámokat. A Japánból és az Egyesült Államokból származó aszpartámra 1991-ben dömpingellenes vámokat vetettek ki, ezek azonban már régen hatályukat vesztették. Ezért a korábbi dömping hatásainak értékelése ebben az esetben nem alkalmazandó.

(93)

Az uniós gazdasági ágazat által uniós független vevőknek felszámított értékesítési egységár súlyozott átlaga a következőképpen alakult:

7. táblázat

Az uniós gazdasági ágazat értékesítési árai és az értékesített áruk költsége

(94)

A hasonló termékért az uniós gazdasági ágazat által felszámított átlagos értékesítési ár 7 %-kal csökkent a figyelembe vett időszakban. A nyersanyagárak (110) preambulumbekezdésben részletesen ismertetett alakulása részben magyarázza ezt az árcsökkenést, ugyanakkor önmagában nem ad magyarázatot a jelenségre, az 5. szakaszban kifejtetteknek megfelelően.

(95)

A termelési volumen jelentős visszaesése miatt az értékesített áruk egységnyi költsége 22 %-kal nőtt a figyelembe vett időszak alatt.

(96)

Az alábbi 8. táblázat az uniós gazdasági ágazat jövedelmezőségének, pénzforgalmának, beruházásainak és beruházásai megtérülésének alakulását mutatja a figyelembe vett időszakban.

8. táblázat

Jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások és a beruházások megtérülése

(97)

Az uniós gazdasági ágazat jövedelmezőségét a Bizottság a hasonló termék független vevőknek történő uniós értékesítéséből származó, adózás előtti nettó nyereségében kifejezve állapította meg, a vonatkozó értékesítési forgalom százalékában. Amint azt a táblázat is szemlélteti, az uniós gazdasági ágazat jövedelmezősége meredeken visszaesett a figyelembe vett időszak alatt. A pénzforgalom jelentős ingadozása szorosan kapcsolódik a készletváltozásokhoz. Az uniós gazdasági ágazat nehéz pénzügyi helyzete miatt a beruházások és a beruházások megtérülése szintén jelentősen csökkent a figyelembe vett időszak alatt.

(98)

A francia GAAP (9) alapján az uniós gazdasági ágazat számottevő értékvesztést könyvelt el a 2012-es pénzügyi évben (10). Ez az értékvesztés piaci előrejelzésen alapult, és igen jelentős összeget tett ki. Mindazonáltal a Bizottság úgy döntött, hogy a tendenciák torzulásának elkerülése érdekében a vizsgálat során nem veszi figyelembe ezt a rendkívüli könyvelési tételt.

(99)

Az uniós gazdasági ágazat készleteinek szintje a figyelembe vett időszakban a következőképpen alakult:

9. táblázat

Készletek

(100)

Bár a zárókészletek a figyelembe vett időszakban a gyártólétesítményeknek a költségcsökkentést szolgáló hosszabb leállásai következtében (a (84) preambulumbekezdés kifejtettek szerint) csökkentek, a termelés százalékában kifejezve a készletek szintje a termeléshez képest jelentősen emelkedett.

(101)

A vizsgálat azt mutatta, hogy – a piaci részesedés kivételével, amely stabil maradt –, gyakorlatilag valamennyi gazdasági mutató romlott a figyelembe vett időszak alatt.

(102)

Jelentős negatív tendenciákat figyeltek meg az alábbi gazdasági mutatók esetében: termelési volumen, kapacitáskihasználás, értékesítési volumen és árak az uniós piacon, pénzforgalom, beruházások, foglalkoztatás és termelékenység. Az értékesített áruk egységnyi költségének növekedését előidéző lecsökkent termelés és a csökkenő értékesítési árak együttes hatása miatt az uniós gazdasági ágazat jövedelmezősége meredeken zuhant a figyelembe vett időszak alatt. Valamennyi említett tendencia egyértelműen jelzi a károkozás fennállását.

(103)

Egy érdekelt félt azt állította, hogy a gyógyszer- és az élelmiszeripar két külön piacot alkot, és az uniós gazdasági ágazat gyógyszeripari értékesítéseit nem éri kár, ezért a vizsgálatot az élelmiszer- és italágazatban használt aszpartámra kellene korlátozni. Ugyanez az érdekelt fél azt is állította, hogy mivel az uniós gazdasági ágazattal a gyógyszeripari piacon egymásnak nem versenytársai, ezért az uniós gazdasági ágazat nem állíthatná, hogy értékesítései kárt szenvednek ezen a piacon.

(104)

Ezen állításra válaszolva meg kell jegyezni, hogy a vizsgálat azt mutatta, hogy a kínai exportőrök az érintett termék minden típusát elő tudják állítani, beleértve a gyógyszeripari vevőknek szánt típusokat is. Jelenleg azonban a gyógyszeripar igen korlátozott mennyiségben használ fel aszpartámot, és a kínai exportőrök (még) nem tudtak belépni erre a piacra. Fontos megjegyezni, hogy a jövedelmezőbb gyógyszeripari értékesítések hiányában az uniós gazdaságot még jelentősebb kár érte volna.

(105)

A vizsgálat mindenekelőtt megerősítette, hogy az élelmiszer- és a gyógyszerpiacon értékesített aszpartám alapvető fizikai, technikai és kémiai jellemzői megegyeznek, és ezért ezek egy terméknek minősülnek. Ebből kifolyólag nem indokolt kizárni a vizsgálatból a gyógyszeripari felhasználásra szánt aszpartámot. A gyógyszeripari és élelmiszer-ipari felhasználásra szánt aszpartámot megkülönböztető termékkód figyelembe veszi az árkülönbségeket, amelyek főként a szigorúbb tanúsítási és ellenőrzési folyamatból és a gyártásra vonatkozó szigorúbb követelményekből erednek. Ez a különbségtétel biztosítja, hogy csak azonos terméktípusokat hasonlítsanak össze és vegyenek figyelembe a dömpingre és a kárra vonatkozó számítások során. A fentiek alapján ezt az állítást el kellett utasítani.

(106)

Valamennyi fenti megállapítás alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gazdasági ágazatot jelentős kár érte az alaprendelet 3. cikke (5) bekezdésének értelmében.

(107)

Az alaprendelet 3. cikke (6) bekezdésének megfelelően a Bizottság megvizsgálta, hogy az érintett országból származó dömpingelt behozatal jelentős kárt okozott-e az uniós gazdasági ágazatnak. A Bizottság emellett az alaprendelet 3. cikke (7) bekezdésének megfelelően azt is megvizsgálta, hogy más ismert tényezők ezzel egy időben okozhattak-e kárt az uniós gazdasági ágazatnak. A Bizottság gondoskodott arról, hogy az érintett országból származó dömpingelt behozatalon kívüli egyéb tényezők által esetlegesen előidézett károkat ne a dömpingelt behozatalnak tulajdonítsák.

(108)

A (67) preambulumbekezdésben foglaltak szerint a vizsgálati időszak során megállapított valamennyi dömpingkülönbözet jelentős volt. Ugyanebben az időszakban az alákínálási különbözet is nagyon magas volt, a (80) preambulumbekezdés szerint elérte a 21,1 %-ot.

(109)

Ezen túlmenően a vizsgálat kimutatta, hogy a kínai árak már 2011-ben is alacsonyabbak voltak az uniós gazdasági ágazat által alkalmazott áraknál, és a figyelembe vett időszak alatt további 12 %-kal csökkentek. Tekintettel a kínai exportáló gyártók által gyakorolt árnyomásra, az uniós gazdasági ágazatnak csökkentenie kellett az árait, és 2013-tól – és különösen a vizsgálati időszakban – nem tudott olyan értékesítési árakat felszámolni, amelyek minden költségét fedezték volna.

(110)

A kínai exportáló gyártók árképzési magatartásának mélyrehatóbb elemzése céljából a vizsgálat értékelte a fő nyersanyagok árainak alakulását. Az aszpartámot két aminosav (az L-aszparaginsav és az L-fenil-alanin) megközelítőleg azonos arányú keverésével állítják elő. E két aminosav költsége együttesen körülbelül a teljes termelési költség 25 %-át teszi ki. Az említett két nyersanyag ára a figyelembe vett időszak során körülbelül + 3,5 %-kal, illetve – 27 %-kal változott. Ez azt jelenti, hogy a nyersanyagok árának alakulása az aszpartám termelési költségeinek vagy árának csupán legfeljebb 3 %-os csökkenését magyarázhatja, a kínai behozatal értékesítési áraiban beállt 12 %-os csökkenést nem. Ez megerősíti az uniós gazdasági ágazat azon állításait, melyek szerint a kínai exportáló gyártók meglehetősen agresszív árképzési magatartást tanúsítottak az uniós piacon.

(111)

A vizsgálat azt is kimutatta, hogy a kínai termékek hatalmas mennyiségben vannak jelen az uniós piacon. Még ha a kínai termékek volumene nem is nőtt a figyelembe vett időszak során, hanem a felhasználásban jelentkező csökkenő tendenciát követte, piaci részesedésük akkor is stabil maradt és lényegesen meghaladta az uniós gazdasági ágazat piaci részesedését a figyelembe vett időszakban.

(112)

Tekintettel a nagy volumenű, alacsony árú dömpingelt behozatalra, az uniós gazdasági ágazat nem tudta árait növelni, sem a teljes termelési költség fedezéséhez szükséges szinten tartani. A vevők megtartása és a termelés fenntartása érdekében az uniós gazdasági ágazat valójában további 7 %-os árcsökkentésre kényszerült a figyelembe vett időszak alatt, így 2013-tól veszteséget termelt. A (108)–(110) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint ez az árcsökkenés jelentősebb volt annál, amit a nyersanyagárak változása indokolt volna.

(113)

A fentiek alapján a Bizottság úgy véli, hogy a dömpingelt behozatal az alaprendelet 3. cikkének (6) bekezdése értelmében jelentős kárt okozott az uniós gazdasági ágazatnak.

(114)

A figyelembe vett időszak alatt az uniós gazdasági ágazat független vevőkhöz irányuló kivitele volumen és átlagár tekintetében a következőképpen alakult:

10. táblázat

Az uniós gazdasági ágazat exportteljesítménye

(115)

Az uniós gazdasági ágazat exportvolumene a figyelembe vett időszak alatt 66 %-os meredek csökkenést mutatott, és az átlagárak is visszaestek 7 %-kal. A vizsgálat azt mutatta, hogy ez kedvezőtlen hatással volt a termelési volumenre ((84) preambulumbekezdés), és ezáltal az értékesített áruk költségére ((94) preambulumbekezdés). Emiatt a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az exportpiacokon elért gyenge teljesítmény szintén hozzájárult az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett jelentős kárhoz.

(116)

Ugyanakkor az exportértékesítések volumenének visszaesése önmagában nem nyújtott elégséges magyarázatot az uniós gazdasági ágazatot ért teljes kár szintjére és intenzitására. Hangsúlyozni kell, hogy az uniós gazdasági ágazat a romló költségszerkezet ellenére a kínai exportáló gyártók által az uniós piacra gyakorolt folyamatos és intenzív árnyomás miatt kényszerült árainak csökkentésére az uniós piacon az 5.1. fejezetben kifejtettek szerint.

(117)

A vizsgálat azt is feltárta, hogy a vizsgálati időszakban a termelés jóval kisebb hányadát exportálták, mint amennyit az uniós piacon értékesítettek.

(118)

Ez alapján a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az uniós gazdasági ágazat exportértékesítési volumenének és árainak a figyelembe vett időszakban tapasztalt csökkenése nem szüntette meg a kínai dömpingelt behozatal és az uniós gazdasági ágazatot ért kár között fennálló okozati összefüggést.

(119)

Mint az már a (70) preambulumbekezdésben is szerepel, jelenleg csak Japánban, a Kínai Népköztársaságban, Dél-Koreában és az Unióban gyártanak aszpartámot. Az Egyesült Államokban is volt egy gyártóüzem, ez azonban 2014-ben beszüntette működését. A rendelkezésre álló információk alapján Dél-Korea szintén csökkenti termelési volumenét. A rendelkezésre álló információk (11) ráadásul arra utalnak, hogy az Unióba irányuló, az egyéb – nem a Kínai Népköztársaságban működő – gyártóktól származó behozatal a figyelembe vett időszak egésze alatt egyáltalán nem, vagy elhanyagolható mennyiségekben volt jelen.

(120)

Ez alapján a Bizottság következtetése szerint a harmadik országokból származó behozatal egyáltalán nem befolyásolta az uniós gazdasági ágazatot ért kárt, és ezért nem szüntethette meg a kínai behozatal és az uniós gazdasági ágazatot ért kár között megállapított okozati összefüggést.

(121)

Az uniós felhasználás 12 %-kal visszaesett a figyelembe vett időszakban. Amint az a 2. és 5. táblázatban látható, a kínai exportáló gyártók és az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése a figyelembe vett időszak során állandó maradt, mivel a két felet egyenlő arányban (egyenként 12 %-kal) sújtotta az értékesítési volumen csökkenése.

(122)

Mindenesetre az uniós felhasználás visszaesése nem tekinthető olyan jelentősnek, mint a termelés csökkenése, és nem ad elégséges magyarázatot az uniós gyártó által elszenvedett kár mértékére. Ismételten meg kell említeni, hogy az értékesítési árak 7 %-kal visszaestek, és a termelési volumen csökkenése magasabb költségeket és jelentős veszteséget eredményezett a vizsgálati időszakban. Ez alapján a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az uniós felhasználás visszaesése negatív hatással volt az uniós gazdasági ágazatra, de nem olyan mértékben, hogy megszüntetné az okozati összefüggést a kínai dömpingelt behozatal és az uniós gazdasági ágazatot ért kár között.

(123)

Egy érdekelt fél azt állította, hogy az uniós gyártó márkás terméket értékesít, ellentétben a kínai gyártók által értékesített nem márkás termékekkel. E fél szerint a márkás termékek jobban felkeltik a figyelmet, ezért ezeket hátrányosabban érintik a lehetséges egészségügyi kockázatokat felvető negatív médiakampányok, és ez az oka az uniós gazdasági ágazat értékesítésében bekövetkező visszaesésnek.

(124)

Ezt az erősen spekulatív állítást semmilyen bizonyíték nem támasztja alá. Az aszpartámot főként az élelmiszer- és italágazatban működő nagyvállalatoknak értékesítik, nem pedig márkás termékként végfelhasználóknak. A vizsgálat megerősítette, hogy az uniós gazdasági ágazat által értékesített és a Kínából behozott aszpartám teljesen azonos fizikai és kémiai jellemzőkkel rendelkezik, és a tanúsítási folyamat lezárulta után a felhasználók nem tesznek különbséget a két forrás között. Ezt az állítást ezért el kell utasítani.

(125)

Ez az érdekelt fél azt is állította, hogy az uniós gazdasági ágazatnál felmerülő költségek torzulnak azáltal, hogy ez egyik nyersanyagot egy vele kapcsolatban álló vállalkozástól szerzi be. A vizsgálat azonban megállapította, hogy az uniós gazdasági ágazattal kapcsolatban álló vállalkozás ugyanolyan áron – nevezetesen a szokásos piaci áron – értékesítette a nyersanyagot az uniós gazdasági ágazatnak, mint más harmadik, független feleknek. Ezért a vizsgálat ténymegállapításai nem erősítik meg azt az állítást, miszerint a uniós gazdasági ágazat költségei torzulnának.

(126)

Egy másik érdekelt fél vitatta az okozati összefüggés fennállását, érvelését arra alapozva, hogy az uniós gazdasági ágazat károsodása nem esett egybe a Kínai Népköztársaságból érkező dömpingelt behozatal volumenének növekedésével.

(127)

A (108)–(113) preambulumbekezdésben részletesen kifejtetteknek megfelelően az okozott kárt a kínai behozatal jelentős piaci részesedése, valamint alacsony és csökkenő árai együttesen okozták. Ezért ezt az állítást a Bizottság elutasítja.

(128)

A vizsgálat azt mutatta, hogy a kínai behozatal által keltett folyamatos árnyomás és a kínai behozatal számottevő jelenléte az uniós piacon együttesen okozott jelentős kárt az uniós gazdasági ágazatnak. A Kínából származó behozatal eleve alacsonyabb árai további 12 %-kal csökkentek a figyelembe vett időszakban, és ez az árcsökkenés csak csekély részben magyarázható a nyersanyagárak alakulásával.

(129)

Ebben a vizsgálatban a kár egyértelműen megállapítható és a 4. fejezetben leírtaknak megfelelően kiterjed a mutatók nagy részére. A Kínai Népköztársaságban működő szereplők által gyakorolt folyamatos és agresszív árnyomás arra kényszerítette az uniós gazdasági ágazatot, hogy – különösen a vizsgálati időszak folyamán – árait a teljes termelési költség alá csökkentse és jelentős veszteségeket szenvedjen.

(130)

A Bizottság gondosan megvizsgálta az összes olyan ismert tényező hatásait, amely hátrányosan befolyásolhatta az uniós gazdasági ágazat helyzetét, és arra a következtetésre jutott, hogy ezek vagy nem okoztak kárt (harmadik országból származó behozatal, különbség a márkás és nem márkás értékesítések között, nyersanyagok beszerzése kapcsolatban álló féltől) vagy hatásuk korlátozott volt, és ezért nem szüntethette meg a dömpingelt behozatal és az uniós gazdasági ágazatot ért kár között fennálló okozati összefüggést (az uniós felhasználás visszaesése és az uniós gazdasági ágazat exportteljesítménye).

(131)

Ezért az a következtetés vonható le, hogy a Kínából származó dömpingelt behozatal jelentős kárt okozott az uniós gazdasági ágazatnak és az egyéb tényezők egyike sem szüntette meg a kínai behozatal és az uniós gazdasági ágazatot ért kár között fennálló okozati összefüggést.

(132)

Az alaprendelet 21. cikkével összhangban a Bizottság megvizsgálta, hogy a kárt okozó dömping meghatározása ellenére megállapítható-e, hogy jelen esetben az intézkedések elfogadása nem sérti az uniós érdeket. Az uniós érdek meghatározása az összes, különböző érintett érdek értékelésén alapult, beleértve az uniós gazdasági ágazat, az importőrök és a felhasználók érdekeit is.

(133)

A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy az uniós gazdasági ágazat a Kínai Népköztársaságból származó dömpingelt behozatal következtében jelentős kárt szenvedett. Szinte az összes kármutató negatívan alakult a figyelembe vett időszakban, különösen a termelési volumen, az értékesítési volumen, az értékesítési árak és a foglalkoztatás. Negatív tendenciáról árulkodik a pénzügyi teljesítményhez kapcsolódó többi, így például a jövedelmezőségre, a pénzforgalomra és a beruházások megtérülésére vonatkozó mutató is.

(134)

Az intézkedések bevezetését követően a várakozások szerint az uniós gazdasági ágazat növelni tudja majd termelését és az értékesítési volumenét a tényleges verseny szabályai szerint működő piacon. A kínai exportőrök által felszámított árak várhatóan emelkednek, és az uniós gazdasági ágazat részben mentesül azon súlyos árnyomás alól, amely a kínai exportőrök által alkalmazott árak miatt érvényesül az uniós piacon.

(135)

Amennyiben elmarad az intézkedések bevezetése, az uniós gazdasági ágazat minden bizonnyal még kedvezőtlenebb helyzetbe kerül. Az alacsony árú dömpingelt behozatal által keltett jelentős árnyomás miatt az értékesítési volumen és a piaci részesedés csökkenése minden valószínűség szerint továbbra is folytatódik. Ez arra kényszeríti az uniós gazdasági ágazatot, hogy tovább csökkentse árait és középtávon felhagyjon az aszpartám gyártásával, ami miatt munkahelyek szűnnek meg az Unióban.

(136)

A Bizottság tehát a jelenlegi szakaszban megállapította, hogy a dömpingellenes vámok kivetése az uniós gazdasági ágazat érdekét szolgálná.

(137)

Két olyan forgalmazó működött együtt a vizsgálat során, amelyek kizárólag az uniós gazdasági ágazattól vásárolnak aszpartámot. Ezek a forgalmazók kifejezték, hogy támogatják az intézkedéseket, mivel teljes mértékben az uniós gazdasági ágazat termelésére és értékesítésére támaszkodnak.

(138)

Az ismert importőrök közül egy sem működött együtt e vizsgálat során a kérdőívre adott válasz vagy írásbeli beadvány benyújtásával. Az uniós gazdasági ágazattól kapott piaci információk és hasonló termékre vonatkozó, közelmúltban lefolytatott vizsgálat (12) alapján általánosságban elmondható, hogy az importőrök meglehetősen széles termékportfólióval rendelkeznek, amelyből az aszpartám csak egyetlen tétel. A Bizottság mindenesetre úgy véli, hogy mivel az intézkedések nem tiltanák a Kínai Népköztársaságból származó aszpartám behozatalát, csupán a tisztességes versenyt állítanák helyre, nem akadályoznák meg, hogy az importőrök folytassák az érintett termékkel való kereskedést az uniós piacon.

(139)

Ezért a rendelkezésre álló információk alapján a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az intézkedések bevezetése nem volna ellentétes az uniós piacon működő forgalmazók és importőrök érdekével.

(140)

A Bizottság az eljárás megindításakor az aszpartám valamennyi ismert felhasználójával felvette a kapcsolatot. Öt felhasználó működött együtt a vizsgálatban és válaszolt a kérdőívre. Ezek a felhasználók az uniós felhasználás 5,4 %-át képviselik. Ezek közül a felhasználók közül három kizárólag az uniós gazdasági ágazattól vásárolt aszpartámot, és úgy nyilatkozott, hogy semleges állásponton van, vagy támogatná az intézkedések bevezetését.

(141)

A Kínai Népköztársaságból származó aszpartámot vásároló két felhasználó összesen a Kínából származó behozatal kevesebb mint 10 %-át vásárolta meg a vizsgálati időszak során. Adataik ellenőrzése során megállapítást nyert, hogy az aszpartám költsége termelési költségeiknek kevesebb mint 3 %-át teszi ki, és mindkét vállalat nyereséges volt a vizsgálati időszakban. Az intézkedések miatt az általuk viselt összes költség legfeljebb 1,5 %-kal módosulna.

(142)

Ezen információk alapján az a következtetés vonható le, hogy a dömpingellenes vámok kivetése nem növelné jelentős mértékben e vállalatok teljes termelési költségét, és mindenképpen rendelkeznek a többletköltségek felvételéhez szükséges forrásokkal.

(143)

Egy felhasználó hangsúlyozta a kettős forrásból történő beszerzés fontosságát, vagyis azt, hogy az aszpartámhoz alternatív beszállítói forrásokból is hozzá lehessen jutni. A dömpingellenes intézkedések célja nem az, hogy elzárja az uniós piacot a Kínából származó aszpartám importőreitől, hanem, hogy helyreállítsa a tényleges versenyt az említett piacon jelenlévő különböző szállítók és szereplők között. A (135) preambulumbekezdésben említettek szerint az intézkedések bevezetésének elmaradása valószínűleg az uniós gazdasági ágazat eltűnéséhez vezetne, ami tovább csökkentené az aszpartám gyártóinak már így is alacsony számát a világban, ezáltal a kettős forrásból történő beszerzés még több nehézségbe ütközne. A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések nem jelentenének veszélyt a felhasználók kettős beszerzési forrás iránti igénye szempontjából.

(144)

A dömpingellenes intézkedések bevezetése várhatóan biztosítja az uniós gazdasági ágazat számára, hogy a piacon maradjon, majd azt követően javítson helyzetén. Fennáll annak komoly kockázata, hogy ha nem vezetik be az intézkedéseket, az uniós gazdasági ágazatnak mérlegelnie kell, hogy kivonul középtávon az aszpartám-üzletágból, ami elkerülhetetlen elbocsátásokkal járna. Az importőrök és a felhasználók szempontjából nem tártak fel az intézkedésbevezetés elleni kényszerítő okokat.

(145)

A fentiek alapján a Bizottság azt a következtetést vonta le, hogy a Kínai Népköztársaságból származó aszpartám behozatalára vonatkozó intézkedések összességében összhangban állnak az uniós érdekkel, és nem állnak fenn kényszerítő okok a bevezetésük ellen.

(146)

A Bizottság dömpinggel, kárral, okozati összefüggéssel és az uniós érdekkel kapcsolatban levont következtetései alapján átmeneti intézkedéseket kell bevezetni annak megakadályozása érdekében, hogy a dömpingelt behozatal további kárt okozzon az uniós gazdasági ágazatnak.

(147)

A kár megszüntetéséhez szükséges mérték megállapításához a Bizottság először az uniós gazdasági ágazatot ért kár megszüntetéséhez szükséges vám összegét állapította meg.

(148)

A kár abban az esetben szűnne meg, ha az uniós gazdasági ágazat fedezni tudná előállítási költségeit, és a hasonló termék uniós piacon történő értékesítése révén olyan adózás előtti nyereségre tudna szert tenni, amelyet egy ilyen típusú iparág az ágazatban szokásos versenyfeltételek mellett, vagyis dömpingelt behozatal nélkül ésszerűen elérhet.

(149)

Ezen okból kifolyólag és egyéb ésszerű alternatívák hiányában a Bizottság a 2011-ben és 2012-ben – vagyis a figyelembe vett időszak első két évében – elért haszonkulcs átlagát alkalmazta (amely 5 és 10 % közé esett). E megközelítést az indokolta, hogy 2011-ben az uniós értékesítésből származó nyereséget magas kapacitáskihasználás, és így viszonylag alacsony termelési egységköltség mellett érték el. 2012-ben a helyzet romlott, mivel az értékesítés és a termelés visszaesése miatt nőtt a termelési egységköltség, ami kedvezőtlenül hatott a jövedelmezőségre. Úgy tekinthető, hogy a 2011-ben és 2012-ben regisztrált haszonkulcsok átlaga megfelel a szokásos piaci viszonyok és tényleges verseny mellett az uniós gazdasági ágazat által elérhető haszonkulcsnak.

(150)

Mindezek alapján a Bizottság a vizsgálati időszak alatt ténylegesen elszenvedett veszteséget a fent ismertetett, célul kitűzött haszonkulccsal helyettesítve termékkódonként kiszámította a hasonló termék uniós gazdasági ágazatnak kárt nem okozó árát.

(151)

A Bizottság ezt követően a Kínai Népköztársaságban működő, a mintába felvett együttműködő exportáló gyártók – az áralákínálás kiszámításához meghatározott – súlyozott átlagos importárainak, valamint az uniós gyártó által az uniós piacon a vizsgálati időszakban értékesített hasonló termék kárt nem okozó, súlyozott átlagárának összehasonlítása alapján termékkódonként meghatározta a kár megszüntetéséhez szükséges mértéket. Az ebből az összehasonlításból származó különbözetet a súlyozott átlagos CIF-importértékek százalékában fejezték ki. Az egy exportáló gyártóra jutó átlagos kárkülönbözet meghatározásához a termékkódok szintjén megállapított különbözetek összegét az adott termékkódhoz tartozó teljes CIF-érték százalékában fejezték ki.

(152)

A kár megszüntetéséhez szükséges mértéket „az egyéb együttműködő vállalatok” és a „minden más vállalat” esetében ugyanúgy határozták meg, mint az e vállaltokra vonatkozó dömpingkülönbözetet (lásd a (63) és (67) preambulumbekezdést).

(153)

A Kínai Népköztársaságból származó aszpartám behozatalára átmeneti dömpingellenes intézkedéseket kell bevezetni az alaprendelet 7. cikke (2) bekezdésében foglalt alacsonyabb vám szabályának megfelelően. A Bizottság elvégezte a kárkülönbözetek és a dömpingkülönbözetek összehasonlítását. A vámok összegét e különbözetek közül az alacsonyabb szintjén kell rögzíteni.

(154)

A fentiek alapján az átmeneti dömpingellenes vámtételek a vámfizetés nélkül, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezve a következők:

(155)

Az ebben a rendeletben meghatározott, egyes vállalatokra alkalmazandó egyedi dömpingellenes vámtételeket e vizsgálat ténymegállapításai alapján állapították meg. Ennek megfelelően a vámok az e vizsgálat során az e vállalatok tekintetében feltárt helyzetet tükrözték. Ezeket a vámtételeket (szemben a „minden más vállalatra” alkalmazandó országos vámokkal) kizárólag az érintett országból származó és az említett jogi személyek által előállított érintett termék behozatalára kell alkalmazni. Az e rendelet rendelkező részében külön nem említett vállalatok – köztük a konkrétan említett vállalatokkal kapcsolatban álló vállalatok – által gyártott érintett termék behozatalára a „minden más vállalatra” vonatkozó vámtétel alkalmazandó. Esetükben az egyedi dömpingellenes vámtételek egyike sem alkalmazandó.

(156)

Ha a későbbiek folyamán valamely vállalat megváltoztatja a nevét, a vállalat kérheti ezen egyedi dömpingellenes vámtételek alkalmazását. A kérelmet a Bizottsághoz (13) kell intézni. A kérelemnek tartalmaznia kell az összes olyan releváns információt, amely alapján bizonyítható, hogy a változtatás nem érinti a vállalatnak a rá vonatkozó kedvezményes vámtételre való jogosultságát. Amennyiben a vállalat nevének megváltoztatása nem érinti a rá vonatkozó kedvezményes vámtételre való jogosultságát, a névváltoztatással kapcsolatos tájékoztató értesítés kerül közzétételre az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(157)

A dömpingellenes vámok megfelelő végrehajtása érdekében a „minden más vállalatra” megállapított dömpingellenes vám nemcsak az e vizsgálatban nem együttműködő exportáló gyártókra alkalmazandó, hanem azokra a gyártókra is, amelyek a vizsgálati időszak alatt nem exportáltak az Unióba.

(158)

A felelősségteljes ügyvitel érdekében az érdekelt felek a megadott határidőn belül benyújthatják írásbeli észrevételeiket és/vagy kérhetik a Bizottság és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselője előtti meghallgatásukat.

(159)

Az átmeneti vámok kivetésével kapcsolatban tett ténymegállapítások ideiglenesek, és lehetséges, hogy ezeket a vizsgálat végleges szakaszában módosítják,

a)

kérhetik azoknak a lényeges tényeknek és szempontoknak a nyilvánosságra hozatalát, amelyek alapján ezt a rendeletet elfogadták;

b)

írásban benyújthatják észrevételeiket a Bizottságnak; valamint

c)

kérhetik a Bizottság és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő előtti meghallgatásukat.