21.10.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 286/75

(1)

A nemzetközi védelmet kérelmezőknek a 604/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) (a továbbiakban: a Dublini Rendelet) szerinti átadását a tagállamok 2011 óta felfüggesztették az Emberi Jogok Európai Bíróságának (a továbbiakban: EJEB) és az Európai Unió Bíróságának (a továbbiakban: EUB) két ítéletét (2) követően, melyek olyan rendszeres zavarokat állapítottak meg a görög menekültügyi rendszerben, amelyek a más tagállamok által a 343/2003/EK tanácsi rendelet (3) értelmében Görögországnak átadott, nemzetközi védelmet kérelmező személyek alapvető jogai sérelmének kockázatát eredményezték.

(2)

Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága az EJEB-nek az M.S.S kontra Belgium és Görögország ügyben 2011-ben hozott ítélete óta nyomon követi a görögországi helyzetet a Görögország által az ítélet végrehajtásának bizonyítékaként kötelezően benyújtott eredményjelentések, valamint a Görögországban működő nem kormányzati szervezetektől és nemzetközi szervezetektől – például az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának Hivatalától (a továbbiakban: UNHCR) – származó bizonyítékok alapján.

(3)

Az M.S.S–ügyben hozott ítélet eredményeként Görögország kötelezettséget vállalt menekültügyi rendszerének reformjára a menekültügy reformjáról és a migrációkezelésről szóló nemzeti cselekvési terv alapján, amelyet 2010 augusztusában terjesztettek elő, és 2013 januárjában vizsgáltak felül (a továbbiakban: a görög cselekvési terv). Görögország 2015. október 1-jén ütemtervet terjesztett elő a Tanácsnak az áthelyezési program és az uniós fogadóállomások végrehajtásáról, amely szintén felsorol bizonyos prioritásként kezelt intézkedéseket a menekültügy és a befogadás területére vonatkozó, megállapodás szerinti, folyamatban lévő fellépések megvalósítása érdekében.

(4)

A jelenlegi menekültügyi és migrációs válság ugyanakkor továbbra is jelentős nyomást gyakorol a görög menekültügyi és migrációs rendszerre, mivel Görögország a legfontosabb első belépés szerinti ország a kelet-mediterrán útvonalon. 2016. január és 2016. szeptember 12. között 165 202 migráns érkezett irregulárisan Görögországba (4). Jóllehet az EU–Törökország nyilatkozatnak (5) köszönhetően jelentősen csökkent a Törökországból Görögországba történő napi érkezések száma (6), a nyilatkozat egyúttal új feladatokat is rótt a görög hatóságokra. Továbbá a görögországi helyzet jelentősen megváltozott a nyugat-balkáni útvonal tényleges lezárását követően, ami megakadályozza a harmadik országbeli állampolgárok továbbutazását. Ennek következtében 60 528 irreguláris harmadik országbeli állampolgár rekedt Görögországban (7). Ugyanakkor az áthelyezési programokat a tagállamok még nem hajtották végre teljes körűen, így azok csak részben enyhítették a Görögországra nehezedő nyomást (8).

(5)

A Bizottság 2016. február 10-én első ajánlást intézett a Görög Köztársasághoz a Dublini Rendelet szerinti átadások újraindítása érdekében Görögország által meghozandó sürgős intézkedésekről (a továbbiakban: az első ajánlás) (9). A Bizottság 2016. június 15-én második ajánlást intézett a Görög Köztársasághoz a dublini rendszer szerinti átadások újraindítása érdekében Görögország által meghozandó sürgős intézkedésekről (a továbbiakban: a második ajánlás) (10). Az ajánlások azt a következtetést vonták le, hogy a görögországi helyzetnek jelentősen javulnia kell ahhoz, hogy a Bizottság további értékelést végezhessen a Görögországba irányuló dublini rendszer szerinti átadás lehetséges folytatásáról.

(6)

A Bizottság 2016. július 14-én kapta meg Görögországtól a görögországi menedékkérők helyzetének általános áttekintését, valamint a második ajánlásban azonosított lezáratlan kérdések terén elért haladásról szóló jelentést.

(7)

A görög hatóságokhoz 2016. január 1-je és szeptember 18. között 28 752 menedékjog iránti kérelmet nyújtottak be. Görögország 2016. szeptember 1-jén tájékoztatta a Bizottságot a 2016. június 8-án elkezdődött ún. előzetes regisztrálási program sikeres lezárásáról (11). E program célja azoknak a harmadik országbeli állampolgároknak a regisztrálása volt, akik 2016. március 20. előtt irregulárisan érkeztek Görögországba és nemzetközi védelem iránti kérelmet szándékoztak benyújtani, de a görög hatóságok még nem vonták be őket a menekültügyi eljárásba. A rendelkezésre álló információk (12) szerint a görög hatóságok 2016 júniusában és júliusában Görögország szárazföldi részén 27 592 személyt regisztráltak előzetesen olyan menedékkérőként, akinek a kérelme még benyújtásra vár. 2016. szeptember 1-jétől megkezdődött e kérelmek benyújtásának a folyamata. 2016. március 20. és szeptember 18. között a szigeteken további 15 253 személy előzetes regisztrálását végezték el, akik közül 6 298 már benyújtotta menedékjog iránti kérelmét.

(8)

Görögország 2016. szeptember 19-én kelt levelében további információkat szolgáltatott a Bizottság részére a görögországi menedékkérők helyzetének alakulásáról és a görög menekültügyi rendszer reformja terén elért előrelépésekről. Görögország emellett fenntartásait fejezte ki a dublini rendszer szerinti átadás lehetséges folytatásával kapcsolatosan, tekintettel a Görögországban rekedt migránsok jelenlegi számára, akik nagy részét immár bevonták a menekültügyi eljárásba; Görögország továbbá aggályainak adott hangot az EU–Törökország nyilatkozat végrehajtásából fakadó kihívásokat illetően is. Görögország ezenfelül rámutatott, hogy a Görögországból más tagállamokba irányuló áthelyezések száma jóval alacsonyabb az áthelyezési határozatokban előirányzott szintnél.

(9)

A Bizottság nyugtázta a Görögország által a nemzeti jogának továbbfejlesztése terén elért eredményeket, amelyek biztosítják a menekültügyi eljárásokról szóló 2013/32/EU átdolgozott európai parlamenti és tanácsi irányelv (13) új jogi rendelkezéseinek és a befogadási feltételekről szóló 2013/33/EU átdolgozott európai parlamenti és tanácsi irányelv egyes rendelkezéseinek átültetését (14). A görög parlament 2016. április 3-án új törvényt fogadott el (4375/2016. sz. törvény), annak azonban nem mindegyik rendelkezése lépett hatályba (15). A görög parlament 2016. június 22-én jóváhagyta a 4375/2016. sz. törvény módosítását, amely többek között a fellebbviteli bizottságok összetételének módosítására és a menekültkérők e bizottságok előtti szóbeli meghallgatás iránti jogára (4399/2016. sz. törvény) terjedt ki (16). 2016. augusztus 31-én a görög parlament törvényt fogadott el a Görögországban tartozó iskoláskorú menekült gyermekekre vonatkozóan is (4415/2016. sz. törvény) (17).

(10)

A két ajánlás elfogadása óta Görögország jelentősen növelte általános befogadási kapacitását az irreguláris migránsok és a nemzetközi védelmet kérelmező személyek vonatkozásában egyaránt. A görög hatóságok által 2016. szeptember 14-én adott napi tájékoztatás szerint ideiglenes befogadó létesítményekben mintegy 62 987 férőhely áll az irreguláris migránsok és a nemzetközi védelmet kérelmezők rendelkezésére Görögországban (18). 2016. július 14-én Görögország arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy „módjában áll szállást, étkezést és minden alapvető szolgáltatást nyújtani a Görögországban rekedt irreguláris migránsok és menedékkérők túlnyomó többségének”, és elkötelezett az iránt, hogy „a teljes menekült népesség számára megfelelő életszínvonalat biztosítson”.

(11)

Görögország július 14-én tájékoztatta a Bizottságot a kiszolgáltatott helyzetben lévő menedékkérők – és különösen a kísérő nélküli kiskorúak – elhelyezését biztosító szálláskapacitás bővítésére irányuló tervről is. A görög hatóságok szándéka szerint nyár végéig – a júliusban már létező 622 férőhelyen felül – mintegy 700 további férőhelyet biztosítottak volna, továbbá a meglévő helyszíneken elkülönített tereket alakítottak volna ki az EU pénzügyi támogatásával arra az időszakra, amíg kijelölik a kísérő nélküli kiskorúak elhelyezésére szolgáló új helyszíneket. Ezt a célt azonban nem sikerült elérni: Görögország 2016. szeptember 19-én arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy 891 férőhely áll rendelkezésre a kísérő nélküli kiskorúak elhelyezésére szolgáló menedékhelyeken. Ezek a létesítmények jelenleg megteltek, és a várólistán 1 487 kísérő nélküli kiskorú szerepel, akiket el kell helyezni megfelelő létesítményekben (19). E területen tehát csak lassú előrelépés könyvelhető el, és Görögországnak nyilvánvalóan fokoznia kell arra irányuló erőfeszítéseit, hogy megfelelő számú befogadó létesítményt biztosítson a kísérő nélküli kiskorúak számára, és kielégítse az ilyen szállások iránti igényt.

(12)

Ezenkívül Görögország komoly kihívásokkal szembesül az Égei-szigetekre történő új érkezések kapcsán is. A maximális befogadási kapacitás továbbra is mindössze 7 450 férőhely, miközben 2016. szeptember 27-én13 863 főt tett ki a szigeteken regisztrált összes migráns száma. A lassabb ütemű, de továbbra is folyamatos érkezések biztonsági, védelmi és egészségügyi aggályokat vetnek fel, valamint nem teszik lehetővé, hogy megfelelő feltételeket biztosítsanak a kiszolgáltatott helyzetben lévő csoportok számára.

(13)

Ezen túlmenően a görögországi létesítmények többsége csupán ideiglenes jellegű, és némelyikük kizárólag a legalapvetőbb befogadási feltételeket – élelmet, vizet, higiéniai és alapvető orvosi ellátást – biztosítja az ott elszállásolt személyeknek. Bár ez elegendő lehet egy rendkívül rövid időre, amíg az érintett egyének megfelelőbb létesítményekbe költözhetnek, a némely intézményben biztosított feltételek még mindig messze elmaradnak a 2013/33/EU irányelvben a nemzetközi védelmet kérelmező személyek esetében előírt követelményektől.

(14)

2016 januárjában összesen 80 millió EUR összegű hatáskör-átruházási megállapodást írt alá a Bizottság és az UNHCR annak érdekében, hogy 20 000 férőhelyet hozzanak létre nyitott szálláshelyeken (lakásbérleti programok, szállodautalványok és befogadó családoknál történő elhelyezést biztosító programok keretében) elsősorban az áthelyezésre jogosult, nemzetközi védelmet kérelmező személyek részére (20). A hatáskör-átruházási megállapodást 2016 júliusában felülvizsgálták annak érdekében, hogy a szálláshelyprogram magában foglalja az UNHCR kezelésében lévő áthelyezési területeken való férőhely-létesítés lehetőségét is, valamint a szövegből egyértelművé váljék, hogy a szálláshelyprogram célcsoportjai közé nem csupán az áthelyezést kérelmező személyek, hanem az egyéb, menedékjog iránti kérelmet benyújtó személyek is tartoznak. Június óta a rendelkezésre álló szálláshelyek száma jelentősen (körülbelül 5 600 férőhellyel) emelkedett. Az áthelyezésre jogosult kérelmezők részére az UNHCR bérleti program keretében 2015 decemberében vállalt 20 000 férőhelyből szeptember 19-én 12 045 férőhely állt rendelkezésre, ezen belül 3 404 szállodákban/teljes épületekben, 6 559 lakásokban, 385 befogadó családoknál és 507 a kifejezetten kísérő nélküli kiskorúak számára létesített szálláshelyeken (21).

(15)

Fentiekből következik, hogy Görögországnak további haladást kell elérnie a menedékkérők számára szolgáló célzott és állandó, nyitott és megfelelő minőségű befogadási kapacitás kiépítése terén. A görög hatóságok augusztus 25-i levelében közölt információk szerint a Görögország szárazföldi területén található 39 állandó helyszín tervezett összkapacitása a becslések szerint körülbelül 32 700 férőhely. Görögország szeptember 19-i levelében azt állította, hogy ezeket az uniós szabványoknak megfelelő méltó életkörülményeket biztosító új helyszíneket kijelölték és teljes körűen felújítják. Elengedhetetlen e tervek lehető legrövidebb időn belül történő hatékony végrehajtása, és mivel az ideiglenes létesítmények némelyikét állandó létesítményekké alakítják át, elegendő ideiglenes létesítményekkel kapcsolatos kapacitást is fenn kell tartani a váratlan áramlások okozta kapacitáshiányok kezelésére. Ezen túlmenően – amint azt a Bizottság a második ajánlásában szorgalmazta – a görög hatóságoknak pontosabb adatokat kell szolgáltatniuk a befogadó kapacitásukról, valamint átfogó és folyamatosan frissített igényfelmérést kell benyújtaniuk a teljes befogadási kapacitásra és e kapacitás jellegére vonatkozóan.

(16)

Komoly javulás állapítható meg a regionális menekültügyi hivatalok létrehozása terén. A görög jogszabály regionális menekültügyi hivatalok létrehozását írja elő az attikai, szaloniki, trákiai, epiruszi, thesszáliai, nyugat-görögországi, krétai, leszboszi, hioszi, számoszi, leroszi és rodoszi régióban (22). Ezenfelül a menekültügyi szolgálat igazgatójának döntése alapján autonóm menekültügyi egységeket lehet felállítani a menekültügyi szolgálat megnövekedett igényeinek kielégítésére. Mostanáig nyolc regionális hivatal kezdte meg működését az attikai, trákiai, szaloniki, leszboszi, számoszi és rodoszi régióban. Ezenfelül Hioszon és Koszon két további menekültügyi egységet hoztak létre, így összesen ötre nőtt a menekültügyi egységek száma. A törvény értelmében három további regionális menekültügyi hivatalnak kell megkezdenie működését Kosz, Epirusz (Joánnina), Kréta (Héraklio) és Thesszália (Vólosz) térségében. Emellett a nyugat-görögországi (Pátra) menekültügyi egységet regionális menekültügyi hivatallá kell fejleszteni. Álimoszban ugyancsak létrejött egy célzott áthelyezési egység, amely 2016. szeptember 26-án kezdte meg működését.

(17)

A görög hatóságok jelentéseikben arról is tájékoztatták a Bizottságot, hogy folytatják a menekültügyi szolgálat további személyzetének felvételét a szervezet adatfeldolgozó kapacitásának bővítése céljából. A 2016. július 14-én benyújtott információk szerint abban az időpontban 350 fős személyzet dolgozott a menekültügyi szolgálatnál, ami a 2015. évi létszám kétszerese. Az alkalmazottak egyharmadát határozott időre szóló szerződés keretében foglalkoztatják, amit különböző uniós és EGT pénzügyi forrásokból finanszíroznak. A görög parlament jóváhagyta további 300 állandó álláshely betöltését az elkövetkező hónapok során. Ez kiegészíti az UNCHR által felvett, határozott időre alkalmazott állományt, valamint az EASO útján a görög menekültügyi szolgálathoz határozott időre kiküldött tagállami szakértőket.

(18)

Az újonnan előzetesen regisztrált menedékkérők által benyújtott menedékjog iránti kérelmek feldolgozása céljából a menekültügyi szolgálat szeptember közepe és november közepe között 177 új alkalmazott fokozatos felvételét tervezi a kérelmek benyújtásával és feldolgozásával kapcsolatos kapacitás növelése érdekében, az alábbi megoszlásban: 56 tiszt az áthelyezésre jogosult kérelmezők regisztrálása céljából, 25 tiszt a Dublini Rendelet hatálya alá tartozó kérelmek regisztrálása céljából, 7 tiszt a nyilvánvalóan megalapozatlan kérelmek gyorsított eljárásban történő kezelése céljából, 60 tiszt a nemzetközi védelem iránti kérelmek rendes eljárás szerinti regisztrálása és feldolgozása céljából, továbbá 29 tiszt különböző adminisztratív és statisztikai jellegű feladatok ellátása céljából.

(19)

Tekintettel a Görögországban menekültügyi eljárásba bevont menedékkérők számának rendkívül jelentős emelkedésére, egyértelmű, hogy a menekültügyi szolgálat létszáma még mindig messze elmarad a mostani és a jövőben valószínűsíthető munkaterhelés megfelelő kezeléséhez szükségestől, különösen mivel Görögország júliusban jelezte, hogy a benyújtott kérelmek vizsgálata akár három évet is igénybe vehet. A görög hatóságok 2016. július 14-i levelükben azt állították, hogy a személyzet létszámának gyorsabb bővítése nem lehetséges az újonnan felvett alkalmazottak képzését, mentorálását és felügyeletét biztosító vezető beosztású alkalmazottak hiánya miatt. Mindazonáltal fontos lenne a menekültügyi szolgálat lényegesen több személyzeti és anyagi erőforrással való további erősítése, hogy az képes legyen feldolgozni a növekvő számú menedékjog iránti kérelmeket. Ezért átfogó és folyamatosan frissített igényfelmérést kell végezni, amely figyelembe veszi, hogy valószínűsíthetően hány jelenleg függőben lévő menedékkérelmet kell feldolgoznia a görög menekültügyi szolgálatnak egy adott időszakban, és hány munkatárs szükséges vagy valószínűsíthetően szükséges ezeknek a kérelmeknek a feldolgozásához. Ez nem csupán a menekültügyi szolgálat számára szükséges humánerőforrás becslését teszi lehetővé, hanem annak értékelését is, hogy a Bizottság, az ügynökségei, valamint a tagállamok miként segíthetik Görögországot e kérelmek rövidebb határidővel történő feldolgozásában.

(20)

Az M.S.S.–ügyben hozott ítélet értelmében elengedhetetlen, hogy a menedékkérők hatékony bírósági jogorvoslatot tudjanak igénybe venni a kérelmüket elutasító határozattal szemben. E tekintetben jelentős előrelépés könyvelhető el. A 2016 áprilisában elfogadott 4375/2016. sz. törvény létrehozta a fellebbviteli hatóságot és a fellebbviteli bizottságokat. Megfelelő számú fellebbviteli bizottságot kell megalakítani ahhoz, hogy a fellebbviteli hatóság 2016 végéig működőképessé váljék.

(21)

A közelmúltban elfogadott 4399/2016. sz. törvény új fellebbviteli bizottságokat hoz létre. E bizottságok hatáskörébe tartozik a görög menekültügyi szolgálat határozatai ellen 2016. június 24. után benyújtott valamennyi fellebbezés megvizsgálása. Legfőbb prioritásként a fellebbviteli bizottságok mindenekelőtt a görög szigeteken indított ügyekre összpontosítanak, ezáltal hozzájárulva az EU–Törökország nyilatkozat végrehajtásához. Az új fellebbviteli bizottságok első határozataikat augusztus közepén bocsátották ki. Jelenleg öt bizottság működik. A 4399/2016. sz. törvény módosította e bizottságok szerkezetét is, így azok jelenleg három tagból állnak: a közigazgatósági bíróság két bírájából, valamint egy megfelelő háttérrel és tapasztalattal rendelkező görög állampolgárból, akit az UNHCR vagy a nemzeti emberi jogi bizottság javasol.

(22)

Az ügyhátralék kezelését végző régi fellebbviteli bizottságok, amelyeket a görögországi hátralékos ügyekben született menekültügyi fellebbezések elbírálása céljából hoztak létre, eredetileg kiegészítő megbízatást kaptak arra, hogy az elsőfokú határozatokkal szembeni érdemi fellebbezések mellett azokat a fellebbezéseket is elbírálják, amelyeket az EU–Törökország nyilatkozatban szereplő elfogadhatósági okok alapján nyújtottak be. A további fellebbviteli bizottságok júniusi létrehozásának köszönhetően csökken a 20 „ügyhátralékos” fellebbviteli bizottságok munkaterhelése, így azok felgyorsíthatják a hátralékos fellebbviteli ügyek elbírálásának ütemét.

(23)

További előrehaladás történt a 114/2010. sz. elnöki határozattal szabályozott régi eljárás alapján benyújtott, hosszú ideje függőben lévő fellebbezések elbírálása terén. A fennmaradó ügyhátralék 2016. szeptember 21-én megközelítőleg 8 075 ügy volt (a 2013 elején hátralékosnak tekintett körülbelül 51 000 ügyhöz, illetve a 2016. júniusi körülbelül 13 975 ügyhöz képest). A görög hatóságok humanitárius célból tartózkodási engedélyt adtak ki azoknak a személyeknek, akiknek a menedékjog iránti kérelme huzamos ideje függőben volt, és akik a 4375/2016. sz. görög törvény értelmében humanitárius vagy más kivételes indokokból jogosultak voltak tartózkodási engedélyt szerezni. A tartózkodási engedélyt két évre állítják ki, és az megújítható (23). A tartózkodási engedéllyel rendelkezőket a Görögországban kiegészítő védelmi jogállást szerzett személyekkel azonos jogok és előnyök illetik meg (24), és immár nem minősülnek menedékkérőknek. Mindazonáltal a hátralékos fellebbezések egy részét érdemi vizsgálatnak vetik alá. Az első ajánlás óta elért előrelépések ellenére Görögországnak további erőfeszítéseket kell tennie az ezzel kapcsolatos függőben lévő fellebbezések elbírálása terén, gondoskodva arról, hogy azon kérelmezők, akiknek a fellebbezését még nem bírálták el, lehetőséget kapjanak a hatékony jogorvoslathoz való joguk gyakorlására.

(24)

Mivel az EU–Törökország nyilatkozat végrehajtása óta jelentősen emelkedett a Görögországban benyújtásra kerülő kérelmek száma, még inkább lényeges a teljesen feltöltött személyi állományú fellebbviteli hatóság, amely képes kezelni a fellebbezések számának várható komoly mértékű emelkedését. Ezenfelül folyamatos igényfelmérést kell végezni a különböző fellebbviteli testületeknél jelenleg függőben lévő és nagy valószínűséggel e testületek által elbírálandó kérelmek száma alapján.

(25)

Az új törvénybe (4375/2016. sz. törvény) belefoglalták a kérelmezőket a fellebbviteli szakaszban megillető ingyenes jogi segítségnyújtásról szóló rendelkezést. Mindazonáltal az e törvény végrehajtásához szükséges valamennyi intézkedés még nem történt meg. 2016. szeptember 9-én miniszteri határozatot fogadtak el a 4375/2016. sz. törvényben foglalt ingyenes jogi segítségnyújtásra vonatkozó rendelkezés végrehajtásáról, és a görög hatóságok szerint a határozat kibocsátását követően az összes szükséges lépésnek gyorsan meg kell történnie annak érdekében, hogy a fellebbviteli szakaszban valamennyi kérelmező ingyenes jogi segítségnyújtásban részesülhessen Görögországban. Az ingyenes jogi segítségnyújtás végrehajtásához szükséges finanszírozást Görögország a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapból (a továbbiakban: AMIF) származó nemzeti programjából fedezi. Emellett az AMIF sürgősségi segítségnyújtási finanszírozása keretében összesen 30 millió euró összegű támogatási megállapodást ítéltek oda az UNHCR-nak (25). Ezt a pénzügyi keretösszeget az UNCHR többek között arra használja fel, hogy ingyenes jogi segítségnyújtást biztosítson a nemzetközi védelmet kérelmező személyeknek a fellebbviteli szakaszban 2017 elejéig, ameddig a görög hatóságok várhatóan létrehozzák saját ingyenes jogi segítségnyújtási rendszerüket. Görögország szeptember 19-én arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy a menekültügyi hatóság által fenntartott ügyvédek jegyzékét 2017 elejére állítják össze. Görögországnak meg kell tennie a szükséges lépéseket ahhoz, hogy haladéktalanul garantálja az ingyenes jogi segítségnyújtáshoz való jogot a menekültügyi eljárás során.

(26)

Az új 4375/2016. sz. törvény létrehoz egy új fogadási igazgatóságot és egy társadalmi integrációért felelős igazgatóságot, és mindkettőben lesz a kísérő nélküli kiskorúak fogadásáért és integrációjáért – ideértve a képviselőről való gondoskodást – felelős főosztály a Belügy- és Közigazgatás-átalakítási Minisztériumon belül. Ennek ellenére a görög hatóságoknak végrehajtási intézkedéseket is el kell fogadniuk annak érdekében, hogy a kísérő nélküli kiskorúak esetében a gyakorlatban valóban biztosítva legyenek a megfelelő eljárási biztosítékok és befogadási feltételek. Noha a menedékkérő, kísérő nélküli kiskorúak életkorának vizsgálatáról szóló miniszteri határozatot már elfogadta a görög kormány (26), még el kell fogadni egy, a hatékony gyámsági rendszerről szóló elnöki határozatot is.

(27)

A nem kormányzati szervezetek aggályaikat fejezték ki a tekintetben, hogy Görögországban sok gyermek számára nem biztosított az oktatáshoz való hozzáférés. A 4415/2016. sz. törvény 2016. augusztusi elfogadása előrelépést jelentett e téren, mivel e törvény többek között a menedékkérők gyermekei számára nyújtott pszichoszociális támogatás és oktatás biztosítását, valamint a Görögországban maradó ilyen gyermekeknek – egy előkészítő, átmeneti szakaszt követően – a görög oktatási rendszerbe való zökkenőmentes integrációját célozza. Lényeges, hogy Görögország ezt a jogi keretet a lehető leghamarabb hatékonyan és teljes körűen végrehajtsa. Ezen túlmenően egyes nem kormányzati szervezetek szerint a kísérő nélküli kiskorúak helyzete általában véve bizonytalan; egyes források szerint a gyermekeket hosszú ideig zsúfolt helyeken, nem megfelelő higiéniai körülmények között, képviselő vagy jogsegélyhez való hozzáférés nélkül tartják elzárva, amíg nem találnak számukra megfelelő szállást (27). A (11) preambulumbekezdésben foglaltak szerint komoly problémát jelent a kiskorúak számára szolgáló megfelelő szálláshelyek hiánya, amit sürgősen orvosolni kell.

(28)

Az Európai Bizottság jelentős támogatást nyújtott Görögország számára annak érdekében, hogy az ország menekültügyi rendszerét az uniós standardok szintjére tudja fejleszteni. Az uniós belügyi alapokon (AMIF és Belső Biztonsági Alap) keresztül 2015 eleje óta több mint 352 millió EUR sürgősségi segélyt nyújtottak Görögországnak közvetlenül a görög hatóságoknak, vagy a Görögországban tevékenykedő uniós ügynökségeken és nemzetközi szervezeteken keresztül. A fenti összegből 2016 júliusában mintegy 90 millió EUR-t közvetlenül ítéltek oda a görög hatóságok számára kapacitáserősítés céljából, a befogadó állomásokon biztosított életkörülmények és alapvető egészségügyi szolgáltatások javítása, valamint a migránsok fogadása és egészségügyi ellátása érdekében. A közelmúltban létrehozott szükséghelyzeti támogatási eszköz keretében az EU ugyancsak jelentős (megközelítőleg 198 millió EUR összegű) finanszírozást nyújt a humanitárius partnerszervezeteknek a migránsok és menekültek alapvető humanitárius szükségleteinek kielégítése céljából. Ez a támogatás hozzájárul a Bizottság, a görög hatóságok és az érdekelt felek által kidolgozott, a jelenlegi humanitárius helyzet helyszíni kezelését célzó sürgősségi reagálási terv és az EU–Törökország nyilatkozat végrehajtásához.

(29)

Ez a sürgősségi segély a 2014–2020-as időszakban Görögországnak az AMIF-hoz és a Belső Biztonsági Alaphoz (a továbbiakban: ISF) tartozó nemzeti programjain keresztül nyújtott 509 millió EUR-n felül értendő, vagyis Görögország kapja a legtöbb támogatást az uniós belügyi alapokból az EU tagállamai közül.

(30)

Görögországnak biztosítania kell, hogy ezeket a pénzügyi forrásokat késedelem nélkül, a lehető legeredményesebben és leghatékonyabban használják fel. E célból sürgősen be kell fejezni az uniós belügyi alapok (AMIF, ISF) keretein belüli görög nemzeti programok folyamatban levő, az új prioritásokhoz való igazítást célzó felülvizsgálatát. Az AMIF nemzeti programjának felülvizsgálata csaknem lezárult: csupán néhány függőben lévő kérdésre kell még megoldást találni a jóváhagyási eljárás előtt, amely várhatóan igen hamar megkezdődik. Ami az ISF nemzeti programjának felülvizsgálatát illeti, ez kevésbé előrehaladott szakaszban tart, és Görögországnak sürgősen be kell nyújtania a Bizottság részére a program felülvizsgált változatát hivatalos konzultáció céljából. A Belügy- és Közigazgatás-átalakítási Minisztériumtól a Gazdasági, Fejlesztési és Idegenforgalmi Minisztériumhoz átcsoportosított források kezeléséért felelős hatóság tekintetében Görögországnak minden további késedelem nélkül be kell jelentenie az új felelős hatóság hivatalos kijelölési eljárásának lezárását, a jogi alapban foglalt követelményekkel összhangban.

(31)

Amint azt a Bizottság 2016. március 4-i„A schengeni rendszer helyreállítása” című közleményében (28) elismerte, a dublini rendszer teljes körű működésének biztosítása a menekültügyi-, migrációs- és határpolitika stabilizásához szükséges szélesebb erőfeszítések elengedhetetlen részét képezi. Ezeknek az erőfeszítéseknek biztosítaniuk kell a schengeni térség rendes működéséhez való visszatérést. Ezért elengedhetetlen, hogy Görögország a lehető sürgősebben hajtsa végre az ezen ajánlásban azonosított még hátralévő intézkedéseket. Ugyanakkor a Bizottság javaslatának megfelelően (29) a szolidaritás és a tagállamok közötti méltányos tehermegosztás érdekében prioritásként kell kezelni a dublini szabályok megreformálását. A javaslatról folytatott tárgyalások jelenleg is folyamatban vannak.

(32)

Az e fellépések megvalósításáról Görögország által rendszeresen benyújtandó jelentések, valamint más releváns tényezők – köztük az UNCHR-től és más releváns szervezetektől származó jövőbeli információk – lényeges alapot jelentenek majd annak értékeléséhez, hogy megfelelőek-e a feltételek ahhoz, hogy a tagállamok folytassák a Görögországba irányuló, Dublini Rendelet szerinti egyedi átadásokat, figyelembe véve azt is, hogy az átadások volumenének és az átadásra kerülő személyek kategóriáinak összhangban kell állniuk az elért konkrét eredményekkel. Görögországnak 2016. október 31-ig frissített jelentést kell benyújtania a Bizottság számára a jelen ajánlásban foglaltaknak megfelelően.

(33)

A Bizottság üdvözli azt a jelentős előrelépést, amelyet Görögország – a Bizottság, az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO), a tagállamok és a nemzetközi és nem kormányzati szervezetek támogatásával – a két ajánlás elfogadása óta elért a görög menekültügyi rendszer működésének javítása terén. Görögország komoly erőfeszítéseket tett a menekültügyi rendszer megfelelő működése szempontjából lényeges intézményi és jogi struktúrák kialakítására. A Bizottság különösen elismeri, hogy Görögország jelentős lépéseket tett az irreguláris migránsok többségének vagy a menekültügyi eljárásba, vagy a visszatérési eljárásba való bevonása terén az előzetes regisztrálási program útján. Görögország növelte továbbá általános befogadási kapacitását és a menekültügyi rendszer kapacitását, jelentősen csökkentette a fellebbezések kezelése terén kialakult ügyhátralékot, új fellebbviteli bizottságokat állított fel, valamint elfogadta az ingyenes jogsegélyről és a kiskorúak közoktatáshoz való hozzáféréséről szóló jogi keretet.

(34)

Mindazonáltal Görögország számára továbbra is nagy kihívást jelent a nagy számú új menedékkérő ügyének kezelése, ami nevezetesen az előzetes regisztrálási program végrehajtására, valamint az irreguláris migránsok folyamatos – jóllehet a 2016. márciusi szintnél alacsonyabb mértékű – érkezésére vezethető vissza. Ezenfelül Görögországnak további fontos lépéseket kell tennie a görög menekültügyi rendszer még meglévő rendszerszintű hiányosságainak orvosolása érdekében, különös tekintettel a kapacitáshiányokra. Az elért további haladás alapján a Görögországba irányuló, a Dublini Rendelet keretében végrehajtott átadások jövőbeli újraindításakor azt is figyelembe kell venni, hogy a kihívásokkal teli jelenlegi helyzet milyen hatást gyakorol a menekültügyi rendszer átfogó működésére, ezért a dublini transzfereket fokozatosan, eseti alapon kell majd megkezdeni. E tekintetben el kell kerülni, hogy fenntarthatatlan terhek háruljanak Görögországra.

(35)

Ez az ajánlás azokat az intézkedéseket határozza meg, amelyeket a görög hatóságoknak meg kell tenniük vagy fenn kell tartaniuk annak érdekében, hogy a Bizottság 2016. december végéig ajánlást tehessen a dublini átadások fentiek szerinti, fokozatos újraindítására. E célkitűzést szem előtt tartva Görögországnak sürgősen végre kell hajtania az ezen ajánlásban szereplő lépéseket. A Bizottság úgy tervezi, hogy az e téren elért haladás felmérését követően 2016 decemberében további ajánlásokat fogalmaz meg. Ezek az ajánlások felvázolják, hogy a Bizottság szerint mi lenne a dublini átadások fokozatos újraindításának megfelelő hatálya és jellege, különös figyelemmel a kiszolgáltatott kérelmezők egyedi szükségleteire, valamint arra, hogy az eljárást milyen módon lehetne a görög hatóságokkal szoros együttműködésben lefolytatni.

(36)

Egyedi esetekben az átadás folytatására vonatkozó döntés kizárólag a tagállami hatóságok hatáskörébe tartozik, bírósági felülvizsgálat mellett, mely utóbbi a Dublini Rendelet értelmezése tekintetében az Európai Bíróság előzetes döntéshozatal iránti megkeresésére is kiterjedhet,

(1)

Görögországnak folytatnia kell arra irányuló erőfeszítéseit, hogy a területén elengendő befogadó létesítmény álljon rendelkezésre a nemzetközi védelmet kérelmező összes személy elhelyezésére, és a befogadási feltételek valamennyi ilyen befogadó létesítményben megfeleljenek az uniós jogban – nevezetesen a 2013/33/EU irányelvben – foglalt szabványoknak. Görögországnak elsődleges fontosságú feladatként a következőket kell végrehajtania:

Ezen túlmenően Görögországnak biztosítania kell, hogy az állandó létesítményeken felül megfelelő számú ideiglenes nyílt befogadó létesítmény álljon rendelkezésre vagy legyen rövid időn belül kialakítható, hogy a nemzetközi védelmet kérelmezők és hozzátartozóik váratlan tömeges beáramlása esetén biztosítható legyen e személyek megfelelő elhelyezése.

A görög hatóságoknak átfogó igényfelmérést kell végezniük azzal kapcsolatban, hogy összesen mekkora és milyen jellegű fogadási kapacitásra van szükség, és ezt a felmérést az újabb fejleményekre tekintettel folyamatosan naprakészen kell tartaniuk. A görög hatóságoknak gondoskodniuk kell valamennyi befogadó létesítmény hatékony és folyamatos igazgatásról és koordinálásáról is, valamint arról, hogy e célra megfelelő források álljanak a felelős minisztériumok rendelkezésére.

(2)

Görögország folytatnia kell azon erőfeszítéseit, melyek célja, hogy valamennyi nemzetközi védelmet kérelmező ténylegesen hozzáférjen a menekültügyi eljáráshoz, különösen az alábbiak által:

Az a) pontban említett igényfelmérést folyamatosan frissíteni kell, és annak tartalmaznia kell a felvett alkalmazottak számát.

(3)

Görögországnak folytatnia kell arra irányuló erőfeszítéseit, hogy hatékony jogorvoslat álljon rendelkezésre a nemzetközi védelmet kérelmező valamennyi személy számára, különösen az alábbiak biztosítása által:

A görög hatóságoknak teljes körű és folyamatos igényfelmérés alapján meg kell állapítaniuk, hogy hány fellebbviteli bizottságra lesz szükség az új fellebbviteli hatóság keretében a nemzetközi védelmet kérelmezők összes fellebbezésének elbírálásához, illetve, hogy e bizottságok folyamatos, zökkenőmentes működésének milyen humánerőforrás-szükségletei vannak.

(4)

Görögországnak biztosítania kell az ingyenes jogsegélyhez való hozzáférésről szóló jogi keret tényleges gyakorlati végrehajtását, és azt, hogy valamennyi menedékkérő számára rendelkezésre álljon a szükséges jogsegély a nemzetközi védelem iránti kérelmekre vonatkozó közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatához. Görögországnak különösen:

(5)

Görögországnak gondoskodnia kell a kiszolgáltatott kérelmezők – köztük a kísérő nélküli kiskorúak – azonosítását és kezelését szolgáló megfelelő struktúrák létrehozásáról. Görögországnak különösen:

(6)

Görögországnak gondoskodnia kell arról, hogy az Unió által nyújtott jelentős összegű támogatás teljes mértékben felhasználásra kerüljön, különösen az AMIF-hoz és az ISF-hez tartozó nemzeti programjaiban elérhető források haladéktalan mobilizálása és a strukturális alapokból igénybe vehető kiegészítő finanszírozási lehetőségek feltárása révén. Ezzel összefüggésben Görögországnak sürgősen be kell fejeznie nemzeti programjainak folyamatban lévő felülvizsgálatát, hogy azok jobban illeszkedjenek az új prioritásokhoz, valamint haladéktalanul be kell jelentenie az új felelős hatóság hivatalos kijelölésének lezárását, a jogalapban foglalt követelményekkel összhangban.

(7)

A Bizottság felkéri Görögországot, hogy 2016. október 31-ig nyújtson be jelentést ezen ajánlás, valamint a 2016. június 15-i és február 10-i ajánlás végrehajtásáról. A jelentésnek különösen ismertetnie kell, hogy milyen lépések történtek az ezen ajánlásban azonosított még meglévő hiányosságok orvosolására, ideértve azt is, hogy a görög hatóságok hogyan biztosították vagy tervezik biztosítani az ajánlás (1)–(5) bekezdésében szereplő humán- és anyagi erőforrásokat. E jelentésnek továbbá tartalmaznia kell az ajánlás (1)–(3) bekezdésében említett folyamatos igényfelmérés leírását. A jelentésben ki kell térni a következőkre is: