1.4.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 86/1

(1)

Előzetes kapcsolatfelvételt követően Franciaország 2014. július 30-án három pénzügyi támogatási intézkedést jelentett be a Bizottságnak (egy FDES-kölcsönt, vissza nem térítendő támogatásokat és visszafizetendő előlegeket, továbbá az adó-, illetve társadalombiztosításijárulék-követelések esetleges elengedését), amely intézkedések a Kem One SAS társaság (a továbbiakban: Kem One vagy a vállalkozás) fennmaradását célul kitűző szerkezetátalakítási terv részét képezték.

(2)

A Bizottság 2014. október 1-jén kelt levelében tájékoztatta Franciaországot arról, hogy az említett intézkedések tekintetében az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 108. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárás megindításáról határozott (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló határozat). Franciaország 2014. november 3-i levelében nyújtotta be észrevételeit.

(3)

Az eljárás megindításáról szóló bizottsági határozatot közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában  (2). A Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy nyújtsák be a szóban forgó intézkedésekkel kapcsolatos észrevételeiket.

(4)

A Bizottsághoz hat harmadik féltől érkeztek e tárgyra vonatkozó észrevételek. A Bizottság ezeket továbbította Franciaországnak, és biztosította számára a lehetőséget, hogy azokhoz megjegyzéseket fűzzön; ezeket a megjegyzéseket a Bizottság a 2015. február 25-én kelt levélben kapta meg.

(5)

2015. március 20-án Franciaország további információkat nyújtott be észrevételei alátámasztására. Ugyanezen a napon a Bizottság kiegészítő információkat kért, amelyeket Franciaország 2015. május 8-án közölt. A Bizottság ezt követően 2015. június 23-án kért kiegészítő információkat, amelyeket Franciaország 2015. július 2-án adott meg.

(6)

Emellett több telefonkonferenciára és értekezletre került sor a Bizottság és a francia hatóságok között.

(7)

A Kem One a Kem One Holding 100 %-os tulajdonában álló leányvállalat volt, amely 2012-ben jött létre, hogy az Arkema műanyaggal kapcsolatos tevékenységeit leányvállalatokhoz szervezhessék ki, és azokat egy svájci pénzügyi csoport, a Klesch-csoport átvegye. 2012-ben a Kem One és a leányvállalatai (a Kem One Italia és a Kem One Hernani) összesen […] (*) millió EUR árbevételt termeltek, ebből […] millió EUR-t Franciaroszágban, amely a termelés és az értékesítés elsődleges központja. A társaságok 1 315 alkalmazottat foglalkoztatnak Franciaországban és körülbelül 80-at Spanyolországban és Olaszországban.

1. ábra

A Kem One csoport szerkezete az átvétel előtt

Forrás: Bejelentés

(8)

A Kem One több, egy vertikálisan integrált ágazathoz tartozó tevékenységet folytat, a sótermeléstől a polivinil-klorid (PVC) feldolgozásáig. A Kem One így upstream tevékenységeket fog át, amelyek keretében számos gazdasági ágazat, így az autógyártás, az építőipar, az agrárszektor és az egészségügy számára gyártanak, illetve forgalmaznak klór alapú vegyi anyagokat és PVC-t.

2. ábra

A Kem One tevékenységei a PVC-termelési láncban

Forrás: Bizottság, a Franciaország által átadott információk és harmadik felek észrevételei alapján

(9)

A Kem One tevékenységeinek elsődleges célja a PVC gyártása (a forgalom […] %-a) és forgalmazása. A Kem One háromfajta PVC-t gyárt: i. általános felhasználásra szánt PVC-t (M-PVC-t és S-PVC-t), amelyek a PVC-termelés volumenének […] %-át adják, ii. emulziós PVC-t (E-PVC-t), a PVC-termelés volumenének […] %-ában, de a PVC-vel kapcsolatos tevékenységhez kötődő teljes bruttó profit […] %-ában, és iii. utóklórozott PVC-t (PVC-C-t), amely a PVC-termelés volumenének […] %-át adja. A Bizottság határozathozatali gyakorlatából (3) az következik, hogy a PVC-piac két különálló piaci szegmensből áll: az S-PVC és az E-PVC szegmenséből. Az S-PVC szegmensében további alszegmentációt kell végezni az S-PVC típusa szerint: közönséges S-PVC, speciális S-PVC és elektromosan töltött polimer. Ugyanígy kell eljárni az E-PVC szegmensében (PVC-paszta és speciális E-PVC).

(10)

Másfelől, a Bizottság úgy vélte, hogy ezek a piacok valószínűsíthetően európai dimenzióval rendelkeznek (az Európai Gazdasági Térség, az EGT vonatkozásában), és hogy az S-PVC szegmens esetében lehet ennél szűkebb földrajzi területet megállapítani, amely Nyugat-Európának, sőt Északnyugat-Európának (Németország, Belgium, Dánia, Franciaország, Írország, Luxemburg, Norvégia, Hollandia, az Egyesült Királyság és Svédország együtt) felel meg.

(11)

Napjainkban a Kem One elsődlegesen a közönséges S-PVC piacán van jelen. A Kem One úgy becsüli, hogy az ő és a versenytársai piaci részesedései a következőképpen alakulnak:

1. táblázat

A közönséges S-PVC-vel kapcsolatos piaci részesedések Északnyugat-Európában (2012–2014)

(12)

Az E-PVC piacán Franciaország becslése szerint az Ineos és a Solvay közös vállalkozása a kapacitás tekintetében megközelítőleg [20–30] %-os piaci részesedéssel, a Vinnolit [30–40] %-os piaci részesedéssel, a Vestolit [10–20] %-os részesedéssel, a Kem One pedig [10–20] %-os részesedéssel rendelkezik. Így a három legjelentősebb versenytárs (a Vinnolit, az Ineos és a Solvay közös vállalkozása, valamint a Vestolit) az E-PVC termelési és értékesítési kapacitásának majdnem [80–90] %-át képviseli Nyugat-Európában.

(13)

A PVC mellett a Kem One szódát, klórmetánt és klórt állít elő és forgalmaz, ez utóbbi a PVC-gyártás alapanyaga (4).

(14)

A felmerült nehézségek a szerkezeti hátrányokból, másrészt a világválságból eredtek, amelynek következtében jelentős pénzügyi veszteségek következtek be 2012 második féléve és 2013 eleje között.

(15)

A francia hatóságok úgy vélik, hogy a PVC-ágazat szereplőinek versenyképességét különböző tényezők biztosítják, köztük az energiához és a nyersanyagokhoz való hozzáférés ára, a teljes vinillánc mentén található egységek integrációja és mérete, ezek földrajzi elhelyezkedése és a kapcsolódó logisztika, az egységek technológiája, és egyes piaci szereplők azon lehetősége, hogy a klórt kétszer hasznosítsák.

(16)

A Kem One jelenlegi tevékenységei a 2006-ban független csoporttá vált Arkema műanyaggal kapcsolatos tevékenységi köre mentén alakultak ki. Ezeket a tevékenységeket 2012-ben a Klesch-csoportra ruházták. A Kem One jelenlegi szerkezete a franciaországi vegyipari ágazatban korábban meglévő tevékenységek különböző átruházásai nyomán adódó szétdarabolások eredménye, amelyek következtében az etilénlánc vertikálisan széttöredezett, ami kedvezőtlen a Kem One számára, mivel a PVC-gyártásához szükséges etilén jelentős költségekkel szerethető be. A Kem One így nem fér hozzá integráltan az etilénhez, különösen, mivel megszakították a kapcsolatot a Total vízgőzös pirolízis egységével, amely az etilénbeszerzés forrása. A Kem One elsődleges versenytársai részlegesen integráltak, mivel szükségleteik egy része tekintetében integráltan állítanak elő etilént (az Ineos vízgőzös pirolízis egysége Norvégiában és a Solvay ilyen egysége Franciaországban), vagy pedig ezzel egyenértékű, bizonyos fajta integrációt biztosító, hosszú távú megállapodások alapján (ez a helyzet a hollandiai SHIN-ETSU-val, amely a Shell vízgőzös pirolízis egységéhez fér hozzá).

(17)

A négy elektrolizáló egységből egyetlen egy tekinthető technológiailag korszerűnek, háromnak (a Fos-sur-Meri és a lavérai lemezes elektrolizáló berendezésnek és a lavérai higanyos elektrolizáló berendezésnek) hatalmas az energiafogyasztása. A Kem One elsődleges versenytársai a 2003–2013 közötti időszakban átalakították higanyos és lemezes elektrolizáló berendezéseiket membrános berendezésekké.

(18)

A Kem One így csak […] %-ban rendelkezik a legmodernebb eszközökkel (membrános elektrolízis), jóllehet ez a technológia a meglévő kapacitások közel […] %-át képviseli.

(19)

A műanyaggal kapcsolatos tevékenységek Arkemáról Klesch-re történő átruházását nem előzte meg leányvállalathoz történő kiszervezés vagy belső szerkezetátalakítás, ami optimalizálta volna a strukturális költségeket. E költségek […] millió EUR terhet jelentettek 2013-ban.

(20)

Ezenfelül számos szolgáltatási szerződést kellett kötni az Arkema és a Kem One között, ami versenyképességi deficitet idézett elő.

(21)

A Földközi-tenger térségét közvetlenül elérő termelőegységekkel rendelkező Kem One földrajzi elhelyezkedése nyomán nagymértékben a dél-európai országok felé orientált értékesítési politikát vezetett be (PVC és szóda); e piacokat a 2008/2009-es válság, továbbá a termékek, különösen a szóda Északnyugat-Európa térségének piaci áraihoz képest olcsó importja közvetlenül érintette. A kereskedelmi politika ezen irányultsága hozzájárult a Kem One haszonkulcsának romlásához.

(22)

A 2012 második félévét és a 2013 kezdetét jellemző romló gazdasági konjunktúra következtében a Kem One gyorsan jelentős pénzügyi veszteségeket halmozott fel.

(23)

A válság negatív hatásait több olyan esemény is felerősítette, amelyek az értékesítések jelentős visszaeséséhez vezettek és hatással voltak a vállalat haszonkulcsára: a Fos-sur-Meri telephely 2012-es – a tervezettnél hosszabb – ötéves leállása, a Total által beszállított etilén minőségi problémái, a Total lavérai vízgőzös pirolízis egységével kapcsolatos súlyosabb váratlan esemény 2012 decemberének végén, amelynek következtében azt teljesen le kellett állítani 2013-ban, majd csak fél kapacitással üzemelt.

(24)

A Kem One visszatérő nehézségei miatt egyezségi eljárást kezdeményezett a lyoni kereskedelmi bíróságon 2013 januárjában. Mivel egyezség nem jött létre, az említett bíróság 2013. március 27-én megállapította, hogy a Kem One fizetésképtelen, és megindította a fizetőképesség helyreállítására irányuló eljárást.

(25)

2013. december 20-i ítéletében a lyoni kereskedelmi bíróság elfogadta Alain de Krassny és az OpenGate Capital (a továbbiakban: OpenGate) befektetési társaság együttes ajánlatát, és jóváhagyta a helyreállítási tervet. A helyreállítási terv a vállalkozás fennmaradását tűzte ki célul.

(26)

Létrejött egy új társaság, a K1 Group SAS (a továbbiakban: K1) a helyreállítási terv céljaira, amelynek rendeltetése, hogy megszerezze és birtokolja a Kem One és a Kem One Innovative Vinyls értékpapírjait. A K1 50 %-a az Alain de Krassny által irányított AK1 társaság, 50 %-a az OpenGate által irányított K1 International tulajdonában áll.

(27)

[…] (5):

(28)

Az FDES a francia hatóságok eszköze, amellyel egyes nehéz helyzetben lévő vállalkozások szerkezetátalakítását segítik. Az FDES alkalmazása elméleti síkon a vállalkozások nehézségeinek megelőzésében és kezelésében való állami részvételről szóló, 2004. november 26-i leiraton (6) alapul. Az FDES kölcsönökkel avatkozik be, amelyeket olyan vállalkozásokra korlátoz, amelyek életképessége a szerkezetátalakítási időszak kezdetétől biztosított, és amelyek eltűnése súlyos következményekkel járna egy adott ágazat vagy régió egészében. Mindegyik esetben az állam a magánszektorral társfinanszírozásban jár el. 2013 novemberében a produktív helyreállítással foglalkozó miniszer rendkívüli eszközt vezetett be, amely az FDES keretében előírta konkrétabban a közepes piaci tőkeértékű vállalatok (7) támogatását, mivel ezek gyakran állnak kollektív eljárások alatt.

(29)

A 30 millió EUR FDES-kölcsön célja a Kem One számára nyújtott beszállítói hitelekre biztosítandó garancia, továbbá a forgótőkeigény és a készpénzigény rövid távú finanszírozásában való részvétel.

(30)

A kölcsönt a Kem One számára nyújtják a kölcsönszerződés aláírása után, odaítéléséhez pedig az átvevőknek legalább 10 millió EUR pénzbeli tőkeemelést kell végrehajtaniuk, és azt teljes egészében be kell fizetniük.

(31)

A kölcsön évi 3,5 %-os fix kamatozású kölcsön. A Kem One az FDES-kölcsönt hét éves részletben fizeti meg.

(32)

Az állam elsődleges zálogjogosultsággal rendelkezik a Kem One eszközei és berendezései felett. Ezen eszközök és berendezések nettó könyv szerinti értéke a 2013. december 31-i állapot szerint 138,49 millió EUR volt. Figyelembe véve, hogy az apportot 2012 júliusában könyvvizsgáló hitelesítette, és nem merültek fel olyan rendkívüli körülmények, amelyek megkérdőjelezhették volna az értékcsökkenés időtartamát, a francia hatóságok úgy vélik, hogy a nettó könyv szerinti értékek ezen eszközök valós értékét tükrözik.

(33)

E finanszírozási intézkedések célja az ipari eszközök (a lavérai telephelyen található higanyos elektrolizáló egység) átalakítási SAM-projektjének végrehajtása a jövőbeni befektetések programja keretében (újraiparosításhoz nyújtott támogatás).

(34)

Bejelentésében Franciaország elismerte, hogy ez a vissza nem térítendő támogatás állami támogatásnak minősül.

(35)

Az előlegeket hét év alatt kell visszafizetni. Ez magában foglal egy olyan kétéves időszakot is, amikor csak kamatfizetés történik, továbbá két részre osztható: i. 65 millió EUR, évi 3,5 %-os fix kamatozású összeg, és ii. 15 millió EUR, évi 10 %-os fix kamatozású összeg.

(36)

Ezen összegek rendelkezésre bocsátásával összefüggésben létrejön egy monitoringbizottság az állam, a Kem One és az átvevő képviselőiből. E bizottság feladata a SAM-projekt keretében vállalt költségek jóváhagyása, a lavérai telephely tevékenysége fenntartásának és az alkalmazottak további foglalkoztatásának a jóváhagyása, és az Alain Krassnynak kifizetett esetleges „management fees” (vezetői megbízási díjak) megfelelőségének figyelemmel kísérése.

(37)

Bejelentésében Franciaország úgy értékelte, hogy a Kem One adó- és társadalombiztosításijárulék-követelései 42 millió EUR-t tesznek ki.

(38)

2014. február 20-án a Kem One a Commission des Chefs de Services Financiers-hez (a Pénzügyi Szolgáltatók Vezetőinek Bizottságához, a továbbiakban: CCSF) fordult, amely a társadalombiztosításijárulék- és adótartozások elengedésében illetékes.

(39)

[…], a Kem One kérelmet nyújtott be a lyoni kereskedelmi bírósághoz, amelyben lényegesen módosítani kívánta a vállalkozás helyreállítási tervét a kereskedelmi törvénykönyv (8) L626-26. cikke alapján, és a jog szerint elengedhető köztartozások jelentős mértékű elengedését kérte. A lyoni kereskedelmi bíróság ítélete alapján a Kem One elengedés iránti kérelme az említett tartozások elengedhető részének 90 %-át érinti. A francia hatóságok elfogadták a(z) […] EUR összeget, amely a társadalombiztosításijárulék- és adótartozások […] %-ának felel meg. Az elengedés iránti kérelmet a támogatási intézkedések Bizottsághoz történő bejelentésének napjáig a CCSF nem vizsgálta meg hivatalosan.

(40)

A szerkezetátalakítási terv arra alapul, hogy a Kem One fenntartja tevékenységét, és azt összevonják a Kem One Innovative Vinyls SASU többi leányvállalatával, hogy újra kialakítsák az upstream/downstream tevékenységi köröket.

(41)

A szerkezetátalakítási terv háromfajta intézkedést: ipari, kereskedelmi és pénzügyi intézkedéseket tartalmaz.

(42)

E projekt három elsődleges célt tűz ki:

(43)

A Kem One becslései szerint a versenyképességi lemaradása évi [20–40] millió EUR-val hozható be a termelési költségek után. Az üzembe helyezést 2016-ra tervezik. A SAM-projekt összköltsége [150–250] millió EUR.

(44)

A Kem One azt tervezi, hogy termelési kapacitásait a jövedelmezőbb árupiacokra koncentrálja, különösen a PVC-C-re vagy az E-PVC-re és a folyékony klór tevékenységi ágazatára, ezáltal állandó klórtermelési kapacitás mellett növelni tudja haszonkulcsát.

(45)

A Kem One ezenfelül fejleszteni kívánja franciaországi és északnyugat-európai értékesítéseit a szóda és a közönséges S-PVC tekintetében.

(46)

A helyreállítási terv [10–30] millió EUR nyereséget irányoz elő mostantól 2016-ig, azaz a forgalom utáni bruttó haszonkulcs körülbelül [0–10] %-os emelkedésével számol.

(47)

A terv alapján [90–110] munkahely megszüntetésére kerülne sor. Az Aix-en-Provence-i telephely bezárása miatt [1–15] alkalmazott munkaszerződése jelentősen módosult. Ami az átsorolást illeti, [80–100] pozíciót vizsgáltak felül a Kem One-on és a csoporton belül. E szociális terv szerint [0–10] millió EUR bérköltséget takarítanának meg.

(48)

A terv előirányoz [10–20] millió EUR strukturálisköltség-megtakarítást is, amelyek a biztosítási költségek csökkentéséhez, az Aix-en-Provence-i székhely részlegének bezárásához és az informatikai projektek elhalasztásához kapcsolódnak.

(49)

Ezenfelül a terv [15–25] millió EUR megtakarítással számol a termelékenység javulása nyomán: csökkennének az állandó és a változó költségek, javulna a hozam. Ezek az intézkedések függetlenek a SAM-projekttől, megvalósításukat 2014-re és 2015-re tervezték.

(50)

A szerkezetátalakítás költségei 222 millió EUR-t tesznek ki: a lavérai elektrolizáló berendezések átalakításával kapcsolatos projekt ([150–210] millió EUR) és a vauvert-i sóbánya két páros fúrása ([15–30] millió EUR).

(51)

A szerkezetátalakítási költségek finanszírozása érdekében a terv a következő forrásokról rendelkezik:

2. táblázat

A bejelentésben bemutatott, a szerkezetátalakítási tervben előírt finanszírozási források

(52)

A szerkezetátalakítás finanszírozását a követelések elengedése egészítette ki magánhitelezők részéről 158,8 millió EUR összegben, illetve állami hitelezők részéről […] EUR összegben.

(53)

Végül a Kem One értékpapírjainak K1-re ruházása keretében a Kem One Trésorerie [10–19] millió EUR összeget térített meg a Kem One-nak, amely az úgynevezett SEVESO-garanciának felelt meg; e garanciát a Kem One Holding csoport hozta létre a Kem One Trésorerie útján a Kem One franciaországi telephelyei számára, azok Arkema általi történő átruházása alkalmával, a környezetvédelemről szóló törvénykönyv L515-8. cikke (10) alkalmazásában, amely a környezetvédelmi szempontból minősített létesítményekkel foglalkozik. A francia hatóságok kifejtették, hogy bár az eredetileg a Klesch-csoport által létesített SEVESO-garancia felszabadítása és a garanciaösszeg Kem One-nak történő átutalása azonnali kedvező hatást gyakorol a pénzkészletére, az ennek megfelelő összeget nem magánapportként könyvelték el abból eredően, hogy azt fokozatosan hozzá kell rendelni az említett pénzügyi garanciák helyreállításához.

(54)

A Kem One üzleti terve a 2013–2017 közötti időszakra terjed ki, amelynek keretében a vállalkozás életképességének helyreállítása a realista feltételezések alapján 2017-től várható a francia hatóságok szerint. A középutas forgatókönyv szerint a Kem One pénzkészlete kielégítő 2014-től, bruttó haszonkulcsa 2017-től a forgalom [25–35] %-a, EBITDA szintje pedig 2018-tól [4–12] %, az árucikkek vegyipari ágazatának referenciamutatóival összhangban.

(55)

Az életképesség javulása különösen a következő öt intézkedés eredménye: jelentős magánapport a pénzkészlet azonnali helyreállításához; az elektrolizációs és fúrási műveletek megbízhatóvá tételét garantáló befektetések a vállalkozás versenyképességének javítása érdekében; a nyersanyagokhoz és ipari állomásokhoz való hozzáférésre irányuló szerződések újratárgyalása; belső szerkezetátalakítás egy teljesítménnyel és termelékenységgel kapcsolatos tervvel összefüggésben, továbbá a Kem One piaci pozícióját érintő kereskedelmi politika felülvizsgálata.

(56)

A francia hatóságok úgy vélik, az elfogadott feltételezések reálisak, a várható nyereségeket az új szerződések már figyelembe veszik; az elektrolizáló egységek kivételével a VCM és az S-PVC egységek mérete a legjobb nyugat-európai versenytárs egységekével azonos szintű; végül a piaci árakkal kapcsolatos feltételezések nem előlegezik meg a PVC-kereslet fellendülését vagy a PVC kereslete és kínálata közötti egyensúly javulását, amit pedig a szakma fontosabb tanácsadói előre jeleztek.

(57)

Az üzleti terv alternatív forgatókönyveket is figyelembe vesz. A legrosszabb forgatókönyvben a francia hatóságok feltételezése szerint a termeléssel összefüggő, ismétlődő váratlan események a középutas forgatókönyvhöz képest [8–14] %-kal visszavetik a termelést és az értékesítést, továbbá a változó költségeket és a beszerzési szerződések után megállapított nyereséget. Az EBITDA tovább csökken a 2014–2016 közötti időszakban (a forgalom [1–5] %-ára). A pénzkészlet 2014 végétől újra kielégítő szintű, de nem teszi lehetővé, hogy a Kem One csökkentse adósságát. Ugyanakkor a hosszú távú életképesség helyreállítása még e forgatókönyv szerint is megvalósul, az elektrolizáló berendezések átalakításával kapcsolatos projektnek köszönhetően.

(58)

A legjobb forgatókönyv feltételezései szerint a közönséges PVC és a szóda eladási árai fokozatosan emelkednek az elkövetkezendő években. E forgatókönyv alapján a pénzkészlet 2014-től újra kielégítő szintű (+ [40–60] millió EUR). A terv szerint az is lehetséges lesz, hogy a Kem One finanszírozza egyes befektetéseit ([300–500] millió EUR 2014 és 2020 között), csökkentse adósságát a 2017–2020 közötti időszakban, és hogy 2018-tól [10–15] % EBITDA-t érjen el.

(59)

2014. október 1-jei határozatával a Bizottság megindította a hivatalos vizsgálati eljárást. Az eljárás megindításáról szóló e határozatban a Bizottság kétségeit fejezte ki a vizsgált intézkedések állami támogatáskénti minősítését, továbbá azoknak a nehéz helyzetben lévő vállalkozások számára nyújtott állami támogatásokra alkalmazandó szabályok értelmében a belső piaccal való esetleges összeegyeztethetőségét illetően.

(60)

A három bejelentett intézkedést, azaz i. az FDES-kölcsönt, ii. a vissza nem térítendő támogatást és a visszafizetendő előlegeket, valamint iii. a követelések elengedését illetően a Bizottság vizsgálta, hogy lehet-e szó gazdasági előnyről, és amennyiben igen, az mekkora összegű.

(61)

A Bizottság mindenekelőtt az FDES-kölcsön feltételeit vizsgálta. Ami a biztosítékokat illeti, a Bizottság több fenntartást is megfogalmazott azok értékének becslésével kapcsolatban. Először is, a francia hatóságok nem pontosították, hogy mely eszközöket és berendezéseket terhel zálog. A Bizottság azt is megjegyezte, hogy az egyes termelőeszközök elöregedését és alulteljesítését, sőt elavultságát a francia hatóságok a Kem One elsődleges nehézségei között említették; ez a helyzet különösen a higanyos és lemezes elektrolizáló egységekkel. Következésképpen a Bizottság megvizsgálta a záloggal terhelt berendezések és eszközök valós értékét, és kétségbe vonja, hogy ezeknek a biztosítékok becslése tekintetében elfogadott nettó könyv szerinti értéke lenne a legrelevánsabb érték, különösen azon alternatív megoldáshoz képest, amely a zálogtárgyak értékét az azok üzemeltetéséből eredő nettó bevétel függvényében határozza meg.

(62)

Tekintettel e kétségekre, a kölcsön odaítélésének időpontjában irányadó franciaországi referencia-kamatlábnak a kölcsön díjának kiszámítása céljával történő 400 bázispontos (0,53 %-os) növelése elégtelennek tűnt.

(63)

A Bizottságnak a kölcsön díjazási feltételeit érintően is felmerültek kételyei. A francia hatóságok ugyanis a referencia-kamatláb és a leszámítolási kamatláb megállapítási módjának módosításáról szóló bizottsági közlemény (a továbbiakban a referencia-kamatlábakról szóló 2008. évi közlemény) (11) alkalmazásában 4,53 %-os díjazást számítottak ki, de 3,5 %-os kamatlábat fogadtak el.

(64)

A Bizottság ezzel szemben úgy vélte, hogy a biztosítékok minőségét érintő prémium elégtelen volt, és hogy a kamatlábnak inkább a 6,53 % és 10,53 % közötti sávban kellene elhelyezkednie (12).

(65)

A Bizottság azt is megjegyezte, hogy mivel egy magánbank ugyanezen feltételekkel, a vállalkozás nehézségeit és szerkezetátalakítását figyelembe véve nem nyújtana kölcsönt a Kem One-nak, a kölcsön egésze támogatási összegnek tekinthető.

(66)

A Bizottság úgy látta, hogy a vissza nem térítendő támogatás olyan gazdasági előnyt jelent, amelyhez a kedvezményezett piaci feltételekkel nem jutott volna hozzá. A vissza nem térítendő támogatás ugyanis olyan pénzügyi eszköz, amelynek tőkeösszege nem visszafizetendő, és amely után a kedvezményezettnek nem kell kamatot fizetnie. Kizárt volt tehát, hogy olyan magánhitelező, amelynél finanszírozási költségek merülnek fel, és amelynek ellentételeznie kell tőkéjét, elfogadná, hogy egy vállalkozást vissza nem térítendő támogatásokkal finanszírozzon.

(67)

Ami a visszafizetendő előlegeket illeti, a Bizottság megállapított az odaítélésükkel kapcsolatos egyes olyan feltételeket, amelyeket egy magánhitelező valószínűleg nem írt volna elő. Közelebbről: a projekt megvalósulását követő öt év vonatkozásában a lavérai telephely tevékenysége fenntartásának és az alkalmazottak megtartásának kötelezettségéről van szó, kivéve, ha a Kem One fennmaradása ezt nem indokolja, és az állam előzetes beleegyezésével. Ezenfelül, mivel a francia hatóságok nem igazolták, hogy magánhitelezők készek lettek volna ilyen összeget ugyanilyen feltételek mellett nyújtani egy nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak, a Bizottság úgy vélte, hogy a visszafizetendő előleg teljes összege támogatásnak tekinthető.

(68)

A Bizottság megjegyzi mindenekelőtt, hogy a követelések elengedésének százalékos aránya nem ugyanúgy alakult a magánhitelezők (70 %) és az állami hitelezők esetében ([…] %), ugyanakkor az sem volt biztos, hogy az államra ugyanazokat a feltételeket kell alkalmazni, mint a Kem One-nal régóta kapcsolatot ápoló magánhitelezőkre.

(69)

Ami a piacgazdasági magánhitelező elvének alkalmazását illeti, a követelés elengedése előzetesen támogatásnak minősül, mivel előnyben részesít egy bizonyos vállalkozást a versenytársaival szemben azáltal, hogy könnyít annak terhein. Ez annál is inkább így van akkor, ha a vállalkozás nehéz helyzetben van és kollektív eljárás alatt áll. A Bizottság jelen esetben vizsgálta e társadalombiztosításijárulék- és adókövetelések elengedésének indokát, amely hozzájárulhatott ahhoz, hogy az átvevő ajánlatát részesítsék előnyben. A Bizottság nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a támogatás összege megegyezzen a tervezett elengedés teljes összegével.

(70)

Ami az intézkedéseknek az alkalmazandó állami támogatási szabályokkal való összeegyeztethetőségét illeti, a Bizottság úgy vélte, hogy az alkalmazandó jogalap a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásról szóló, 2004. évi iránymutatás (a továbbiakban 2004. évi iránymutatás) (13). Ehhez mérten a Bizottság a következőkkel kapcsolatban fogalmazott meg kételyeket: i. a Kem One hosszú távú életképességének helyreállítása, ii. a versenytorzulás megelőzése, és iii. a támogatás szükséges minimumra korlátozása.

(71)

A Bizottság mindenekelőtt a szerkezetátalakítási terv pontos tartamát vizsgálta, minthogy Franciaország ezt nem fejtette ki.

(72)

A Bizottság ezt követően megjegyzi, hogy a francia hatóságok a szerkezetátalakítási költségekbe csak a termelőeszközök korszerűsítésével összefüggő költségeket foglalták bele (a lavérai elektrolizáló egységek átalakítási projektje, [150–210] millió EUR, valamint a vauvert-i sóbánya két páros fúrása, [15–30] millió EUR). A Bizottság úgy vélte, hogy a Kem One belső szerkezetátalakításával szükségszerűen további költségek is járnak, a strukturális költségek csökkentésével és a kereskedelmi politika reorientációjával összefüggésben.

(73)

Másfelől, a Bizottság megvizsgálta a hosszú távú életképesség helyreállításával kapcsolatos, Franciaország által előterjesztett forgatókönyvek bizonyos elemeinek hihetőségét. A pénzkészlet helyreállítása ilyenformán bizonytalannak tűnt, mind az alapforgatókönyv, mind a legrosszabb forgatókönyv szerint.

(74)

A Franciaország által a bejelentésben előterjeszett három forgatókönyv egy [60–70] millió EUR, pénzügyi magánvállalkozások által nyújtott bankkölcsön megszerzésével számol 2016-ban. Márpedig ebben a szakaszban a francia hatóságok látszólag semmilyen garanciát nem tudtak felmutatni azt illetően, hogy ezt a kölcsönt oda is ítélik. Ez a bizonytalanság gyengíti tehát a három forgatókönyv valószerű jellegét.

(75)

Mivel Franciaország nem javasolt kompenzációs intézkedéseket, a Bizottság emlékeztetett arra, hogy a szerkezetátalakítási támogatás összeegyeztethetőségi kritériumainak egyike a kompenzációs intézkedések megléte. Ennélfogva felhívta a francia hatóságokat, hogy javasoljanak kompenzációs intézkedéseket, amelyek figyelembe veszik valamennyi érvüket.

(76)

A Bizottság kételyeket fogalmazott meg a Franciaország által a Kem One saját hozzájárulása összegének kiszámítása során figyelembe vett adatok tekintetében, és ebből kiindulva azon szabály betartását illetően, amely szerint egy nagyvállalat szerkezetátalakítási költségeihez való saját hozzájárulásának el kell érnie a teljes összeg 50 %-át.

(77)

2014. november 3-i levelében Franciaország észrevételeket tett az eljárás megindításáról szóló határozattal kapcsolatosan.

(78)

Franciaország hangsúlyozza, hogy a záloggal terhelt dologi apport könyv szerinti értéke megfelel a piaci értéknek. A nettó könyv szerinti érték ugyanis a bruttó könyv szerinti érték amortizációval csökkentve. Márpedig a bruttó érték a javak beszerzési értékének vagy apportálási értékének felel meg. Így, az Arkema eszközeinek a Kem One-ba történő, 2012. július 2-i. részleges bevitelekor ezt az apportot független szakértők [110–120] millió EUR-ra értékelték. Ezenkívül Franciaország emlékeztet arra, hogy a PVC-ágazatban a közelmúltban végrehajtott két tranzakció során, amelyek a Kem One-nál kisebb méretű vállalkozásra irányultak, a Kem One eszközei könyv szerinti értékénél jóval magasabb összegekben állapodtak meg. Ezenfelül, ha a Kem One tevékenységeit a jövőbeli pénzforgalom jelenértéke számításának módszerét alapul véve értékelték volna, ezek összege 2014-ben [80–90] millió EUR-t, 2015-ben [110–130] millió EUR-t, 2016-ban pedig [330–340] millió EUR-t tett volna ki. Végül Franciaország emlékeztet arra, hogy elsőbbséget élvező biztosítékról van szó, ami garantálja, hogy az államot minden más hitelező előtt kielégítsék.

(79)

Franciaország megállapítja tehát, hogy úgy kell tekinteni, az állam megbízható, az FDES-kölcsön összegéhez viszonyítva magas garanciával rendelkezik.

(80)

Franciaország mindenekelőtt úgy véli, hogy a kamatláb olyan vállalkozások mintáján alapuló kiszámításának módszere, amelyek tekintetében CDS (Credit Default Swap) szerződéseket kötnek négy évre, és amelyek CCC minősítéssel rendelkeznek – amint azt az eljárás megindításáról szóló határozat (92) preambulumbekezdése kifejti – és ennek eredményeként azokra 20,95 %-os kamatot kell alkalmazni, nem alkalmas arra, hogy a piaci kamatlábak valós közelítését adja. E vállalkozások ugyanis nem vállalhatnak a Kem One FDES felé fennálló kölcsöneihez hasonló műveleteket, tekintve, hogy nem állapítható meg a 20,95 %-os kamatláb meghatározásához referenciának tekintett műveletekhez kapcsolódó garancia vagy biztosítéki szint.

(81)

Ezenfelül, tekintve a Kem One pénzügyi helyzetét és a biztosítékok szintjét, a referencia-kamatlábról szóló 2008. évi közlemény alkalmazása 4,53 %-os díjazáshoz vezetne (Franciaország 0,53 %-os referencia-kamatlába + 400 bázispont), és nem 6,53 %-oshoz, amit a Bizottság az eljárás megindításáról szóló határozatban állít.

(82)

Mindenesetre a referencia-kamatlábról szóló 2008. évi közlemény alapján kiszámított kamatláb csak mutatóként szolgál. Ebben az ügyben a Kem One fizetésképtelenségének csekély kockázata, különösen figyelembe véve a helyreállítási terv tényleges végrehajtását, ami lehetővé teszi a vállalkozás életképességének helyreállítását 2017-től, és tekintve a megbízható pénzügyi irányítást, továbbá a biztosítékok magas szintjét, úgy tekinthető, hogy a 3,5 %-os kamatláb megfelel a piacnak.

(83)

Végül a(z) [2. magán gazdasági szereplő]-val/-vel kötött finanszírozási szerződés […] %-kal megnövelt 3 hónapos Euribor kamatlábról rendelkezik, minimum […] % mellett. Jóllehet nem banki kamatlábról van szó, a finanszírozás odaítélésének feltételei megerősítik, hogy az FDES-kölcsön megfelel a piaci feltételeknek.

(84)

Amint az a bejelentésben szerepel, Franciaország úgy véli, hogy a támogatás összegének, már ha egyáltalán támogatásról van szó, a referencia-kamatlából szóló 2008. évi közlemény alapján kiszámított kamatláb (4,53 %) és az alkalmazott kamatláb (3,5 %) közötti különbséggel kell megegyeznie, és nem a kölcsön teljes összegével.

(85)

Franciaország hangsúlyozza, hogy a múltban a Bizottság többször is alkalmazta ezt a megközelítést.

(86)

Amint az már kifejtésre került, Franciaország elismerte, hogy a vissza nem térítendő támogatás teljes egészében állami támogatás.

(87)

Ami a visszafizetendő előlegeket illeti, Franciaország úgy véli, ezeket nem lehet teljes egészében állami támogatásnak tekinteni. Az előleg visszafizetése ugyanis biztos, mivel a vállalt korszerűsítési munkák befejezése után két évvel automatikussá válik. Az előleg így a kölcsönökhöz lesz hasonló, és ebből következően a támogatás összege a támogatási egyenértékkel egyezik meg, azaz 14,4 millió EUR-val.

(88)

Franciaország először is rámutat arra, hogy a bejelentésben foglaltaktól eltérően a társadalombiztosításijárulék- és adókövetelések összege […] EUR és nem 42 millió EUR. Ez a(z) […] EUR a következőkből áll: […] millió EUR, ami a fizetőképesség helyreállítását szolgáló eljárás megindítása előtt felmerült tartozásoknak felel meg, illetve […] millió EUR, az említett eljárás megindítása után felmerült tartozásokkal egyenértékben. Az illetékes hatóságok az eljárás megindítása előtt felmerült (14) elengedhető tartozások […] %-át tervezik elengedni, azaz […] millió EUR-t az összesen […] millió EUR összegű köztartozásból (azaz az összes köztartozás […] %-át).

(89)

Másodszor, Franciaország emlékeztet arra, hogy a magánhitelezők felé fennálló tartozások többségét vagy 100 %-ban, vagy 70 %-ban engedték el.

(90)

Ezenfelül az, hogy Franciaország lemondott a társadalombiztosításijárulék- és adókövetelések egy részéről, amely a Kem One-nal szemben állt fenn, lehetővé teszi az átvételi és a vállalkozás helyreállításával kapcsolatos terv megfelelő végrehajtását. A Kem One piacról történő kivonulása esetén ugyanis Franciaország további […] millió EUR-t (15) veszíthet, ha nem egyezik bele a tartozáselengedésbe, amelynek összege nem haladja meg a(z) […] millió EUR-t.

(91)

E tényezőkre tekintettel Franciaország körültekintő hitelezőként jár el.

(92)

Mindenesetre, ha az intézkedést állami támogatásnak kell tekinteni, a támogatás összege a Franciaország által végül elengedett összeg és a magánhitelezők összessége által elfogadott minimálisan elengedhető összeg közötti különbségnek felelne meg.

(93)

Az eljárás megindításáról szóló határozatban a Bizottság felkérte Franciaországot, hogy tegyen észrevételt arra az állításra, amely szerint a szerkezetátalakítási költségek között csak a termelőeszközök korszerűsítésével kapcsolatos költségeket tüntette fel, holott a Kem One szerkezetátalakításával minden bizonnyal együtt járnak az egyes szerkezetátalakítási intézkedésekhez (a strukturális költségek csökkentése és a kereskedelmi politika reorientációja) kapcsolódó többletköltségek. Észrevételeiben Franciaország hangsúlyozta, hogy a strukturális költségek csökkentése mindössze 13 elbocsátást vont maga után, ami […] millió EUR kapcsolódó pénzügyi terhet jelentett. Ezt a terhet az üzleti terv és a bejelentési tervhez mellékelt pénzforgalmi terv nem tartalmazta külön, de azt mindenesetre levonták a nyitó pénzkészletből. Ezenfelül a központi költségek csökkentésével összefüggő egyéb belső erőfeszítések nem jártak különösebb pénzügyi terhekkel. A kereskedelmi politika reorientációját illetően, az nem jelentett közvetlen terhet.

(94)

Ezenfelül több pozitív tényező támasztja alá a vállalkozás által előterjesztett, az életképesség helyreállítására vonatkozó forgatókönyvek reális jellegét. Így az eredeti forgatókönyv szerint a pénzkészlet [30–40] millió EUR-val emelkedik 2017 végén, mivel csökkennek a szükséges befektetések és az előirányzottnál korábban indul újra a tevékenység, míg a várt üzemi nyereség évente [35–45] millió EUR lesz a [25–35] millió EUR helyett. Ezenfelül a különböző magántársaságok, mint a(z) [1. magán gazdasági szereplő], a(z) [3. magán gazdasági szereplő], a(z) [4. magán gazdasági szereplő] és a(z) [5. magán gazdasági szereplő] bevonása, amelyek vállalták, hogy lemondanak valamennyi, Kem One-nal szemben fennálló követelésükről, valamint a(z) [2. magán gazdasági szereplő] bevonása, amely beleegyezett abba, hogy növeli a Kem One faktorálási kapacitását, mutatja, hogy e gazdasági szereplők bíznak a vállalkozás hosszú távú életképességének helyreállításában.

(95)

A [60–70] millió EUR bankkölcsön elméleti szinten maradt, és azt Franciaország válasza benyújtásának napjáig nem vették igénybe. Ilyen körülmények között Franciaország úgy véli, hogy a vállalkozás életképessége helyreállításának három forgatókönyvét nem gyengíti az, hogy a bankkölcsönre nincs biztosíték, sem pedig a vállalkozás saját hozzájárulásának összege.

(96)

Észrevételeiben Franciaország nem vitatja azt a döntést, hogy a [60–70] millió EUR bankkölcsönt nem tüntették fel a Kem One saját forrásai között, minthogy elméleti tényezőről van szó, pénzügyi intézmény határozott kötelezettségvállalásának hiányában.

(97)

Ezzel szemben, a követelések [1. magán gazdasági szereplő], [3. magán gazdasági szereplő], [4. magán gazdasági szereplő] és [5. magán gazdasági szereplő] általi elengedését a Kem One javára teljesített valódi pénzmozgásnak kell tekinteni, amelyet ezáltal figyelembe kell venni a saját hozzájárulásnál. E vállalkozások ugyanis régóta a Kem One kereskedelmi partnerei, amelyek érdekeltségei a Kem One sikerességétől függnek. Így a követelések 180,5 millió EUR összegű elengedése olyan körültekintő ágazati szereplők döntése, amelyek közvetlenül érdekeltek a Kem One és az átvevői által vállalt helyreállítási terv sikerében. Az egyéb elengedések ugyanezt a logikát követik, ugyanakkor kevésbé jelentős összegekkel.

(98)

A magánhozzájárulások tehát 282,5 millió EUR-t tesznek ki, amely a következőképpen oszlik meg:

3. táblázat

A szerkezetátalakítási tervben előírt magánhozzájárulások forrásai Franciaország szerint

(99)

Az Ineos véleménye szerint Franciaország előterjesztése jelentősen alábecsüli az állami támogatási összeget és nem irányoz elő elégséges hozzájárulást a Kem One és részvényesei részéről.

(100)

Az állami támogatás összege. Ami mindenekelőtt az FDES-kölcsönt illeti, az Ineos kifogásolja Franciaország azon elemzését, amely szerint kizárólag az e kölcsön tényleges kamatlába (3,5 %) és a feltételezett piaci kamatláb (4,53 %) közötti különbség (azaz 1,03 százalékpont) tekinthető támogatásnak. Amennyiben Franciaország állításai pontosak, a Kem One-nak képesnek kellene lennie arra, hogy magánhitelezőtől vegyen fel kölcsönt ugyanilyen feltételekkel, amire e vállalkozás semmilyen esetben nem volt képes. Másfelől a biztosítékokat nagymértékben túlértékelték. Az eszközök könyv szerinti értéke nem hasonlítható a piaci értékhez súlyos gazdasági és pénzügyi nehézségek esetén, annál is inkább, mivel e biztosítékok értékét csak a bizonyítottan törékeny üzemelési ciklus adja. Következésképpen az Ineos szerint az FDES-kölcsön egészét támogatásnak kell tekinteni.

(101)

Ami a közvetlen vissza nem térítendő támogatást és a visszafizetendő előleget illeti, az Ineos úgy véli, hogy ezek egésze állami támogatásnak minősül. A visszafizetendő előlegeket érintően, a lavérai telephely tevékenysége fenntartását egyetlen magánhitelező sem írná elő feltételként. Másfelől, a kamatlábak túl alacsonyak az ugyanilyen feltételek mellett egy magánhitelező által alkalmazottakhoz képest.

(102)

Ami az adósságcsökkentést illeti, az Ineos kiemeli, hogy noha a kereskedelmi hitelezőknek jogos kereskedelmi érdekük fűződik a Kem One helyreállításához, a francia állam a maga részéről tisztán pénzügyi hitelezői helyzetben van. A francia állam által vállalt adósságcsökkentés így nem hasonlítható a magánhitelezők által vállalt csökkentésekhez.

(103)

Az Ineos kiemeli, hogy a Kem One előnyös villamosenergia-szolgáltatási és etilénbeszállítási szerződéseket kötött. Márpedig az Ineosnak kétsége sem fér ahhoz, hogy az EDF e tárgyban hozott döntései a francia államnak tulajdoníthatók. Az Ineos kéri a Bizottságot, hogy vizsgálja ki az e csökkentések odaítélését alátámasztó okokat. E kedvezményes díjak javítanák a Kem One versenyhelyzetét.

(104)

A Kem One saját hozzájárulása Az Ineos úgy véli, hogy a Kem One szerkezetátalakítási költségekhez való saját hozzájárulásának összegét Franciaország túlbecsülte. Franciaország ugyanis e saját hozzájárulásba három magánforrásból származó kölcsönt is beszámított, egy 60–80 millió EUR közötti kölcsönt, és két másik kölcsönt 35–45 millió EUR, illetve 40–50 millió EUR közötti összegben. Az Ineos szerint nem bizonyított, hogy magán jogalany vállalna ilyen kockázatot, és e kölcsönök elméleti és kevéssé valószínű jellege miatt ezeket nem szabadna a Kem One saját hozzájárulása összegének értékelésekor figyelembe venni.

(105)

Először is, az Ineos kiemeli, hogy az OpenGate, a Kem One egyik anyavállalata egészséges pénzügyi helyzetben van, ily módon részt vehetne a szerkezetátalakítási költségekben. Az Ineos úgy véli, Franciaországnak bizonyítania kell, hogy a Kem One nehézségei túl komolyak ahhoz, hogy azokat a Kem One részvényesei (és különösen az OpenGate) kezelhetnék. Másodszor, ha az állami támogatást elfogadhatónak ítélnék a Kem One esetében, a részvényeseknek és különösen az OpenGate-nek erőteljesen növelniük kell hozzájárulásuk összegét.

(106)

Az Ineos úgy véli, Franciaország nem javasol reális szerkezetátalakítási tervet, amely alkalmas lehet arra, hogy a Kem One gazdasági életképességét ésszerű időn belül helyreállítsa.

(107)

Először is, a jelenlegi szerkezetátalakítási terv nagy horderejű befektetésekre és likviditási injekciókra alapul, de nem írja elő a Kem One tevékenységeinek ésszerűsítését. Másodszor, a szerkezetátalakítási terv azt feltételezi, hogy a Kem One jelentősen növelni tudja majd piaci részesedését és termékpiaci értékesítéseit, olyan piacokon, amelyeket már most súlyos többletkapacitási problémák, intenzív verseny és csekély várható kereslet jellemez.

(108)

Az Ineos meglátása szerint a szerkezetátalakítási terv nem írja elő a Kem One veszteséges tevékenységeinek ésszerűsítését. A Kem One strukturális többletkapacitási problémával küzd. 2012-ben az összkapacitására vetített termelési aránya csak 60–70 % volt, ami jóval elmaradt az északnyugat-európai piac S-PVC termelőinek átlagos kihasználási arányától.

(109)

A szerkezetátalakítási tervben bemutatott feltételezés szerint a Kem One-nak jelentősen növelnie kell termelését és értékesítését az északnyugat-európai piacon. Azt leszámítva, hogy a Kem One hagyományosan Dél-Európára összpontosította S-PVC értékesítéseit, ennek bekövetkezése az Ineos szerint alig valószínű. Az északnyugat-európai PVC-piacot már most meglehetős túlkínálat jellemzi, és az északnyugat-európai PVC-piaci előrejelzések szerint az elkövetkezendő öt évben a kereslet csekély növekedése várható. A Vestolit és a Vinnolit két amerikai PVC-gyártó általi felvásárlása ezenfelül e piaci szereplőknél hatékonyabb költségstruktúrát eredményez, ezáltal hatékonyabb versenytársak lesznek. Végül a Kem One-nak rossz a hírneve ezen északnyugat-európai piac ügyfelei körében.

(110)

A szerkezetátalakítási terv a kereskedelmi politika reorientációjáról rendelkezik a jövedelmezőbb termékek, azaz az E-PVC, a PVC-C és a folyékony klór irányában. Tervezik továbbá az északnyugat-európai piacon a nátrium-hidroxid értékesítéseinek növelését. Az Ineos szerint e stratégiától nem várható sok siker.

(111)

Először is, a terv az E-PVC termelésének és értékesítésének növekedésével számol, a Kem One többletkapacitásainak kihasználása céljával, és mivel ez a termék viszonylag jövedelmezőbb. Pedig az E-PVC piacát az EGT-ben erőteljes verseny és már most többletkapacitás jellemzi. Emellett közép-, illetve hosszú távon nem várható a kereslet jelentős növekedése. Az Ineos azt is hangsúlyozza, hogy más, megbízhatóbb és az EGT-ben jobb helyen található E-PVC gyártók termelési kapacitásuk bővítését célzó közelmúltbeli vagy jövőbeli beruházásokat jelentettek be.

(112)

A PVC-C termelésnek a nagyobb jövedelmezőség jobb kihasználása érdekében történő fokozására irányuló projektet illetően az Ineos azt állítja, hogy réstermékről van szó, amelynek európai kereslete csekély. A folyékony klór francia piaca kisebb méretű, és ott erőteljes verseny zajlik.

(113)

Végül, a nátrium-hidroxid értékesítéseinek növelésével kapcsolatos projektet illetően az Ineos emlékeztet arra, hogy a nátrium-hidroxid a klórtermelés megkerülhetetlen mellékterméke. A nátrium-hidroxid termelési szintjét (és így értékesítési volumenét) a klórszármazékok (például a PVC) iránti kereslet befolyásolja. A Kem One csak akkor remélheti, hogy a nátrium-hidroxid értékesítési volumenét növeli, ha valószínűsíthető tervet mutat be a downstream klórszármazékok értékesítésének növelése vonatkozásában.

(114)

Az Ineos szerint Franciaország nem javasolt megfelelő kompenzációs intézkedéseket. Az Ineos azt állítja, hogy a 2004. évi iránymutatás kétségkívül előír kompenzációs intézkedéseket.

(115)

Az Ineos emlékeztet arra, hogy az S-PVC északnyugat-európai piacon meglévő termelési kapacitásának mindössze felét használják fel a viszonteladásra ugyanezen a piacon. Ez a súlyos többletkapacitási probléma valószínűleg nem szűnik meg középtávon, tekintve az építőipar kilátásait. A többletkapacitás és a csekély kereslet következtében az európai PVC-gyártók haszonkulcsa csökkent. Ilyen körülmények között a tervezett támogatás jelentős előnyhöz juttatja a Kem One-t.

(116)

Különösen lehetővé teszi számára, hogy higanyos technológiáját átalakítsa, ez pedig fokozza annak kockázatát a versenytársaira nézve, hogy fel kell számolniuk kapacitásaik egy részét. Másfelől, amennyiben a Kem One-nak tényleg sikerülne növelnie értékesítéseit az északnyugat-európai piacon, csak a versenynyomást növelné tovább.

(117)

Az Ineos úgy véli, hogy elengedhetetlen lenne állandó jelleggel csökkenteni a Kem One PVC-termelési kapacitását, tekintve, hogy a piac strukturális többletkapacitási problémája várhatóan elhúzódik.

(118)

Az Ineos végül megjegyzi, hogy a strukturális többletkapacitási problémával küzdő érintett piacok esetében a 2004. évi iránymutatás előírja, hogy a Bizottság főszabályként csak a szerkezetátalakítás szociális és környezeti költségeinek fedezése céljára engedélyezzen támogatást. Az Ineos véleménye szerint a szerkezetátalakítási támogatást tehát inkább a lavérai telephely bezárásával összefüggő szociális és környezetvédelmi költségekre kellene fordítani, nem pedig a telephely átalakítására.

(119)

Az Ineos úgy véli, hogy a Kem One az északnyugat-európai S-PVC piacon nagyon jó pozícióval rendelkezik, ez további indok arra, hogy ténylegesen alkalmazzon jelentős kompenzációs intézkedéseket. 2012-ben a Kem One volt az északnyugat-európai S-PVC piac harmadik szereplője, az összkapacitás 10–20 %-ával.

(120)

Ráadásul Franciaország nem állíthatja egyfelől, hogy a Kem One gyenge piaci pozícióval rendelkezik az S-PVC piacán, és másfelől, hogy a termelési kapacitásainak bármilyen csökkentése gyengítené ugyanezen a piacon a versenystruktúrát.

(121)

Az Ineos hangsúlyozza ugyanis, hogy e kompenzációs intézkedések mellett nincs szó a vállalkozás teljes felszámolásáról, mindössze kapacitásának csökkentéséről. Az Ineos becslései szerint ráadásul nem pontos, hogy a kapacitáscsökkentés olyan helyzetbe hozná a Kem One ügyfeleit, hogy képtelenek lennének összetett beszállítási stratégia bevezetésére, de még a Kem One piacról való végleges kilépése sem vezetne ehhez. Az Ineos ugyanis emlékeztet arra, hogy jelenleg – illetve rövid időn belül – öt másik sokoldalú beszállító, továbbá kisebb versenytársak lépnének elő. Az Ineos ismét hangsúlyozza, hogy a Kem One másfelől nem tekinthető megbízhatónak ezen a piacon. Végül az Ineos kiemeli, hogy a szóban forgó piac versenypiac.

(122)

Az Ineos szerint a kompenzációs intézkedések más olyan piacokon is kötelezőek, amelyek mindegyikére többletkapacitás jellemző és ahol a Kem One szilárd pozícióval rendelkezik. Először is az E-PVC piacáról van szó, ahol a Kem One 2012-ben az összkapacitás 10–20 %-át adta. A klórmetán piacán a szóban forgó támogatások azt eredményeznék, hogy a Kem One a versenytársainál előnyösebb költségalapon vehetne részt a downstream gyártásban. Végül, ami a nátrium-hidroxid piacát illeti, az Ineos emlékeztet arra, hogy a klórgyártás elkerülhetetlen melléktermékéről van szó.

(123)

Az Ineos úgy véli, hogy lehetségesek kompenzációs intézkedések, és hogy azok nyomán életképes gyártási lánc alakulna ki.

(124)

E tekintetben az Ineos úgy véli, hogy a Kem One-nak a következőkre irányuló szerkezetátalakítási tervet kellene elfogadnia:

(125)

Az Ineos véleménye szerint a Kem One ilyen kapacitáscsökkenése mérsékelné a támogatás piacra gyakorolt versenytorzító hatásait, versenyképesebb alapon ésszerűsítené a Kem One tevékenységeit, és konkretizálná a strukturálisan veszteséges tevékenységek (közelebbről a lavérai telephelyen folytatott tevékenységek) felszámolását. Ez a megoldás lehetővé tenné a Kem One többletkapacitási problémájának megoldását, és a francia államnak a továbbiakban nem kellene nagyléptékű befektetésekkel hozzájárulnia a lavérai telephely átalakításához.

(126)

Az 1. anonim vállalkozás először is hangsúlyozza, hogy a PVC-ágazat válságban van, és hogy nagyobb szereplőire erőteljes gazdasági és pénzügyi nyomás nehezedik. Az európai szereplőknek hatalmas befektetéseket kell vállalniuk a szabályozási keretből eredően, egy 2007 óta alacsony haszonkulcsokkal, az európai PVC-kereslet csökkenésével, zuhanó árakkal, magasabb energiaköltségekkel, többletkapacitási problémákkal, és végül az építőipar rossz konjunktúrájával jellemzett környezetben.

(127)

Ilyen körülmények között fontos fenntartani a méltányos verseny feltételeit. A Kem One-nak nyújtott támogatás potenciálisan súlyos piaci versenytorzulás forrásának tekinthető.

(128)

Franciaország azt állítja, hogy a Kem One vállalkozásnak szóló támogatási intézkedés nélkül a piacot szoros oligopol helyzet jellemezné. Az 1. anonim vállalkozás nem ért egyet ezzel az állásponttal. Emlékeztet arra, hogy a Bizottság az Ineos/Solvay/JV határozatában nem állapította meg, hogy a piacon ilyen helyzet állt volna elő. A Bizottság akkor tizenegy S-PVC gyártóra, illetve importőrre hivatkozott.

(129)

Másfelől az 1. anonim vállalkozás megjegyezte, hogy az ágazat harmadik szereplőjének nyújtott támogatás csak késleltetné a piac szükséges kiigazításait és javításait, emellett fokozná a többi szereplő pénzügyi nehézségeit. Még azzal is lehet érvelni az 1. anonim vállalkozás szerint, hogy semmilyen támogatást nem lehet odaítélni a 2004. évi iránymutatás 8. pontjának értelmében, ha a piacon szerkezeti többletkapacitás tapasztalható.

(130)

Az 1. anonim vállalkozás kétségeit fejezi ki továbbá a Kem One nyereségességének helyreállításával kapcsolatos kilátások tekintetében. Megjegyzi, hogy a Bizottság az Ineos/Solvay/JV határozatában már megállapította, hogy a Kem One nem tudja visszanyerni gazdasági életképességét, még a Klesch általi felvásárlását követően sem.

(131)

Az eljárás megindításáról szóló határozatban bejelentett szerkezetátalakítási tervben foglalt intézkedések, különösen a Kem One új kereskedelmi stratégiáját, az elektrolizáló egységek átalakítását és a vállalkozás jövőbeli szerződéseinek megbízhatóságát illetően nem pontosak. Másfelől valószínűsíthető, hogy a szerkezetátalakítási időszak meghaladja az öt évet, azaz a Bizottság által a korábbi határozataiban elfogadhatónak ítélt időtartamot.

(132)

Ezenfelül, az elektrolizáló berendezések korszerűsítéséhez szükséges befektetések megvalósításának időpontja bizonytalan (2016 vagy 2017). Az európai szabályozás előírja az európai szereplők számára, hogy 2017 vége előtt hajtsák végre a higanyos technológiáról történő átállást. Amennyiben Franciaország lehetővé teszi a Kem One számára, hogy a szükséges befektetéseit késleltesse, kedvezményes bánásmódról van szó, amely pénzügyi előnyt, ennélfogva az állami támogatás egy formáját jelenti.

(133)

Végül a szerkezetátalakítási intézkedések bevezetése külső, a vállalkozás befolyásától független tényezőkön múlik. Különösen ez a helyzet a 2016-os 60–70 millió EUR bankkölcsön esetében.

(134)

Ami a támogatás összegét illeti, az 1. anonim vállalkozás hangsúlyozza, hogy az jóval magasabb, mint a Franciaország által kiutalt összeg. Egyes intézkedések teljes egészében állami támogatásnak minősülhetnek, mint a 15 millió EUR közvetlen vissza nem térítendő támogatás, vagy a termelőberendezések korszerűsítésére nyújtott 80 millió EUR visszafizetendő előleg. Egy magánbefektető ugyanis egyetlen esetben sem foglalt volna befektetési döntésébe olyan feltételeket, amelyek szerint fenn kell tartani a lavérai telephely tevékenységét és meg kell tartani az alkalmazottakat. Ezenfelül, a magánbanki kölcsön tisztán elméleti jellege nem elégséges annak igazolásához, hogy egy magánbefektetőnek szándékában áll kölcsönt nyújtani ugyanilyen feltételekkel.

(135)

A 30 millió EUR FDES-kölcsönt illetően, a biztosítékokat alkotó eszközök és berendezések pontos listájának, továbbá piaci értékük becslésének hiányában lehetetlen megállapítani, hogy ezek a biztosítékok „magas” szintűek-e. Ez a szint az 1. anonim vállalkozás szerint a legjobb esetben általánosnak tekinthető, amikor is a referencia-kamatlábról szóló 2008. évi közleménynek megfelelően a 0,53 %-os alapkamatlábat legalább 6,00 %-kal kell növelni. Ez jelentősen növelné az FDES-kölcsönben foglalt, támogatásnak tekinthető összeget.

(136)

Az 1. anonim vállalkozás végül a társadalombiztosításijárulék- és adótartozások […] EUR összegű törlésére hivatkozik. Az 1. anonim vállalkozás szerint e tartozások hatóságok általi törlése csak akkor hasonlítható a magánhitelezők adósságelengedéséhez, ha nem haladják meg az átlagos szintet az adott ügyben. Mivel ez az átlagos szint 70 %, az ezt az átlagot meghaladó […] EUR-t állami támogatásnak kell tekinteni.

(137)

Ezenfelül az 1. anonim vállalkozás hangsúlyozza a SEVESO-garancia halasztott megfizetésének esetleges támogatási jellegét. Úgy tűnik, a SEVESO-garancia céljaira a Klesch-csoport 10–19 millió EUR-t utalt át a Kem One javára a csoporton belül. Franciaország azt állította, hogy a felszabadított és a SEVESO-garanciából lehívott összegeket fokozatosan a SEVESO pénzügyi garancia Kem One általi helyreállítására kell fordítani. A pénzügyi garanciák személyhez kötött jellegűek, ily módon a telephely üzemeltetőjében bekövetkezett változás esetén a francia környezetvédelmi törvénykönyv előírja az új üzemeltető számára, hogy az illetékes prefektusnak egy hónapon belül nyilatkozatot tegyen. A Bizottságnak törekednie kell arra, hogy megerősítést szerezzen Franciaországtól, hogy ezt az átutalt összeget ténylegesen a SEVESO-garancia helyreállítására fordítják, és hogy a garancia halasztott megfizetése nem minősül a prefektus által a Kem One felé tanúsított, potenciálisan állami támogatással járó kedvezményes pénzügyi bánásmódnak.

(138)

Ezenfelül az 1. anonim vállakozás szerint ismert tény a piacon, hogy az EDF a Kem One részére árengedményeket adhatott az új piaci villamosenergia-szerződésekben. Ha ez igaznak bizonyul, kétség sem férhet ahhoz, hogy ez a kedvezményes bánásmód a francia államnak tulajdonítható, mivel ez utóbbi gyakorol irányítást az EDF igazgatótanácsa felett és rendelkezik az EDF tőkéjének több mint kétharmadával.

(139)

Az 1. anonim vállalkozás kétségeit fejezi ki aziránt is, hogy a támogatás a szükséges minimumra korlátozódik, különösen a SAM befektetési projekt tekintetében. A közvetlen vissza nem térítendő támogatás és visszafizetendő előleg formájában nyújtott 95 millió EUR valójában olyan befektetés finanszírozására szolgál, amelyet a vállalkozásnak mindenképpen meg kell valósítania a hatályos jogszabályok értelmében. Előfordulhat, hogy az ezen átalakítási projekthez nyújtott támogatás adott esetben nem gyakorol több ösztönző hatást a Kem One-ra, tekintve, hogy a vállalkozás pusztán a jogszabályi kötelezettségeinek tesz eleget. Ily módon komoly kétségek állnak fenn abban a tekintetben, hogy a SAM-projekt valóban a Kem One életképességének helyreállításához szükséges lényeges befektetés-e.

(140)

A Kem One saját forrásai nagymértékben a tartozásai magánhitelezők általi elengedéséből állnak. Ennek alapján a Kem One saját hozzájárulása még a Franciaország által számított összegek felét sem éri el, amely összeg, amint korábban kifejtésre került, jóval alacsonyabb, mint a figyelembe veendő támogatások tényleges összege.

(141)

Ezenfelül a magántartozások elengedése nem tekinthető saját hozzájárulásnak, amennyiben nem juttatják többletforráshoz a Kem One-t szerkezetátalakítási költségeinek fedezése vonatkozásában.

(142)

A Kem One saját hozzájárulásait alkotó másik rész a 60–70 millió EUR összegű bankkölcsön. Az 1. anonim vállalkozás már rámutatott e kölcsön elméleti jellegére.

(143)

Az 1. anonim vállalkozás végezetül hangsúlyozza, hogy a támogatás hatásainak közömbösítéséhez kompenzációs intézkedésekre van szükség. Nem ért egyet Franciaország azon álláspontjával, amely szerint a kompenzációs intézkedések veszélybe sodornák a Kem One életképességét, a támogatás versenystruktúrára gyakorolt hatása pedig korlátozott, sőt előnyös lenne a piaci verseny szempontjából.

(144)

Az 1. anonim vállalkozás a maga részéről különösen a 2004. évi iránymutatás 40. pontjára mutat rá, amely kifejti, hogy kompenzációs intézkedésekre különösen azon piacokon van szükség, ahol a szerkezetátalakítás után a vállalkozás jelentős piaci helyzetbe kerül. Márpedig az 1. anonim vállalkozás becslései szerint a Kem One részesedése az északnyugat-európai S-PVC piacon 20 % lenne.

(145)

Az 1. anonim vállalkozás nem ért egyet Franciaország azon álláspontjával, amely szerint a szóban forgó intézkedések a piaci versenystruktúra fenntartásához is szükségesek. Az Ineos/Solvay/JV határozatban előírt korrekciós intézkedések végrehajtását követően ugyanis a piac támogatja az új szereplők belépését, a Kem One helyzetétől függetlenül. Ezenfelül nem bizonyított, hogy a Kem One termelési kapacitásainak fenntartása elengedhetetlen lenne gazdasági helyreállításához. A szóban forgó intézkedések nyomán fokozódna a piacon a többletkapacitás problémája.

(146)

A lehetséges kompenzációs intézkedéseket illetően az 1. anonim vállalkozás több javaslatot is tesz:

(147)

Az Arkema az eljárás megindításáról szóló határozat (13) preambulumbekezdése kapcsán megjegyzi, hogy az Arkema műanyaggal kapcsolatos tevékenységeinek leányvállalatokhoz történő kettős kiszervezésére tényleg sor került a Klesch-csoportnak történő átruházáskor. Ezen átruházás alkalmával először is elvégezték a két átruházott jogalany költségstruktúrájának kiigazítását. Az Arkema rámutat arra, hogy 2005 és 2010 között egy, a „vinil” tevékenységi körének szerkezetátalakítására irányuló tervet követett. Az Arkema megjegyzi, hogy rendkívüli események, úgy mint a 2012 második félévében újra jelentkező gazdasági konjunktúra vagy az etilénbeszállításnak a lavérai telephelyen bekövetkezett váratlan esemény miatti megszakadása magyarázatot ad a Kem One 2013-as pénzügyi nehézségeire.

(148)

Az eljárás megindításáról szóló határozat (14) preambulumbekezdését illetően az Arkema kifejti, hogy az Arkema és a Kem One közötti szolgáltatási szerződések életbe léptetésére a Kem One kérésére került sor, hogy a leányvállalatokhoz történő kiszervezést követően a szokásos menet szerint folytathassa tevékenységét.

(149)

Az eljárás megindításáról szóló határozat (126) preambulumbekezdésében a Bizottság rámutat, hogy a követelések magánpartnerek általi elengedését nem kell figyelembe venni a saját hozzájárulások között. E tekintetben az Arkema kifejti, hogy követelései elengedése mellett 40,5 millió EUR konszolidált apportot teljesített, ami valódi pénzmozgásnak tekinthető és kifejezi a Kem One helyreállítási tervének életképességébe vetett bizalmát. Az Arkema szerint nem indokolt a követelések elengedését másként kezelni. Az Arkema által elengedett 95,6 millió EUR követelés célja az volt, hogy a Kem One számára olyan mérlegstruktúrát biztosítsanak, amely lehetővé teszi az adott időben a szükséges kölcsönszerződések megkötését elfogadható feltételek mellett.

(150)

Az Arkema emlékeztet arra, hogy a Kem One tevékenységének folytatásával összefüggő kockázatok egy része őt is érinti. Az Arkema például úgy döntött, fenntartja a Kem One-nal a termékek és melléktermékek beszállítását, jóllehet ez utóbbiakat más beszállítókhoz is át lehetett volna csoportosítani.

(151)

A Vestolit úgy véli, a francia állam által a Kem One javára biztosított intézkedések hátrányosan érintik az európai PVC-piacon kialakult versenyhelyzetet. A Vestolit felhívja a Bizottság figyelmét arra, hogy a piacon többletkapacitás tapasztalható, és hogy több független tanulmány a kereslet stagnálásával számol.

(152)

Ezek az intézkedések különösen azokat a vállalkozásokat juttatják nehéz helyzetbe, amelyek saját maguk (saját forrásaikból) korszerűsítették eszközeiket. Az állami támogatás lehetővé teszi ugyanis a Kem One számára, hogy fenntartson gazdasági szempontból nem életképes és elavult eszközöket.

(153)

A Vestolit végül hangsúlyozza, hogy a Kem One nem kaphatott volna a piacon kölcsönt ugyanilyen feltételek mellett.

(154)

Ebből következően a Vestolit felkéri a Bizottságot arra, hogy mérlegelje kompenzációs intézkedések előírását.

(155)

A European Council of Vinyl Manufacturers (Műanyaggyártók Európai Tanácsa – ECVM) az európai PVC gyanta gyártóinak érdekeit képviseli. Öt tagja adja az Unióban és Norvégiában gyártott PVC közel 70 %-át. Az ECVM a 2011-ben tíz évre indított VinylPlus program alapító tagja, amely program keretében a résztvevők önkéntes kötelezettséget vállalnak a fenntartható fejlődés előmozdítására.

(156)

2012-ben a Kem One egyoldalú határozatot hozott, hogy kilép az EVCM-ből és ezzel egyidejűleg a továbbiakban nem járul hozzá a VinylPlus programhoz. Az ECVM úgy véli, hogy a Kem One részesül a VinylPlus programban részt vevő többi gyártó erőfeszítéseinek és pénzügyi hozzájárulásainak előnyeiből anélkül, hogy osztozna a pénzügyi terhen. Ez a helyzet jogtalan versenyelőnyt teremt egy még állami támogatásban is részesülő vállalkozás számára. Ebből következően az ECVM kéri olyan kompenzációs intézkedés megállapítását, amelynek értelmében a Kem One köteles a VinylPlus porgramhoz való hozzájárulásra.

(157)

A Bizottság mindenekelőtt megjegyzi, hogy a 2. anonim vállalkozás az észrevételeit a harmadik felek észrevételeinek beküldésére nyitva álló határidő után továbbította.

(158)

Először is, a 2. anonim vállalkozás azt állítja, hogy a szóban forgó intézkedések jelentős versenyelőnyhöz juttatják a Kem One-t. Úgy véli ugyanis, hogy a higanyos technológia átalakítása a piac jelenlegi helyzetében nem jövedelmező a versenytársak számára. Ebből következően csak az állami támogatásban részesülő vállalkozások tudnak ilyen befektetést vállalni. Ez azzal magyarázható, hogy a diklór-etilén (EDC) klórozással történő gyártásának költsége és annak beszerzési költsége közötti különbség nem akkora, hogy indokolna ekkora befektetést a klórozáshoz szükséges klór előállításához. Minthogy a közvetlenül előállított EDC olcsóbb, a Kem One jelentős előnybe kerül versenytársaival szemben az állami támogatásnak köszönhetően.

(159)

A 2. anonim vállalkozás kiemeli másodszor, hogy a piacon erőteljes túlkínálat uralkodik, amelyet e vállalkozás évi 1 millió tonnára becsül. E körülmények között, amelyeket még a stagnáló, sőt csökkenő keresleti előrejelzések is nehezítenek, a befektetés megtérülése rendkívül bizonytalan.

(160)

A 2. anonim vállalkozás egyet nem értését fejezi ki Franciaországgal szemben a támogatás hiánya esetén érvényes kontrafaktuális forgatókönyv kapcsán. Pontosítja, hogy mivel a Kem One kereskedelmi politikája nagymértékben Dél-Európára irányul, nincs kockázata annak, hogy e vállalkozás eltűnése jelentősen érintené a rendelkezésre álló kapacitást az észak-európai S-PVC fogyasztók kárára. A 2. anonim vállalkozás úgy véli, hogy feltételezve, hogy a Kem One nem állítja át higanyos technológiáját, még mindig el tudja látni ügyfeleit a már átalakított ipari telephelyéről.

(161)

Ezenfelül, mivel a piacot túlkínálat jellemzi, a Kem One versenytársai mindenképpen el tudják látni ez utóbbi ügyfeleit, ha csökkenne annak kereskedelmi jelenléte.

(162)

A 2. anonim vállalkozás azt javasolja, hogy kompenzációs intézkedés címén írják elő a Kem One számára kapacitásának vagy kereskedelmi jelenlétének csökkentését.

(163)

Végül a szerkezetátalakítási terv életképességét tekintve a 2. anonim vállalkozás úgy becsüli, hogy a már említett túlkínálat, amely stagnáló kereslettel párosul, lehetetlenné teszi, hogy a PVC árait fokozatosan növelni lehessen, amint azt az eljárás megindításáról szóló határozat (52) preambulumbekezdése előirányozza.

(164)

2015. február 25-én kelt levelében Franciaország válaszolt az érdekelt harmadik felek észrevételeire.

(165)

Franciaország először is több általános megjegyzést tett az Ineos és az 1. anonim vállalkozás észrevételeire.

(166)

Összegezve, Franciaország úgy véli, hogy az Ineos és az 1. anonim vállalkozás észrevételei kétértelműek, ténybeli hibákat tartalmaznak és opportunista megfontolásokkal indokoltak.

(167)

Az Ineos és az 1. anonim vállalkozás által kért kompenzációs intézkedések veszélyeztethetik a Kem One életképességének helyreállítását, és annak piacról való kilépését idézhetik elő, amely helyzet tagadhatatlanul hasznos lehet az Ineos és az 1. anonim vállalkozás számára, minthogy megerősítené piaci pozíciójukat a PVC különböző piacain fennálló verseny intenzitásának kárára.

(168)

Végül Franciaország hangsúlyozza, hogy 2003 és 2007 között számos esetben adtak a Bizottság jóváhagyásával állami támogatást elektrolizáló berendezések higanyos technológiáról membránosra történő átállásához. Így az Ineos és a Solvay is részesült hasonló támogatásban, közelebbről az Ineos 57,2 millió EUR-t kapott a runcorni telephelyek korszerűsítésére, a Solvay pedig 36 millió EUR-t a rosignanoi és bussi telephelyek korszerűsítésére. Franciaország ismeretei szerint ezeket a támogatásokat kompenzációs intézkedések nélkül ítélték oda.

(169)

Franciaország ezt követően az intézkedések minősítésére és azok belső piaccal való összeegyeztethetőségére tér ki.

(170)

Az FDES-kölcsön Franciaország először is hangsúlyozza, hogy már bizonyította, hogy az állam stabil garanciával rendelkezik, így a tényleges 3,5 %-os kamatláb a piaci kamatlábnak felel meg. Ha bármikor is meg lehetne állapítani az állami támogatás meglétét, az csak e tényleges kamatláb és a referencia-kamatláb közötti különbség lehetne.

(171)

Ami a biztosítékok érdekelt harmadik felek által kétségbe vont értékét illeti, Franciaország megerősíti, hogy ezek nettó könyv szerinti értéke megegyezik piaci értékükkel. Franciaország ugyanis bizonyítékul független szakértők jelentéseit nyújtotta be, amelyek az Arkema eszközeinek a Kem One-ba történő részleges apportálása idején, azaz 2012 júliusában készültek. Ezenfelül, ezen apportok értékét vagyonfelügyelő (Commissaire aux apports) hagyta jóvá. Még azt feltételezve is, hogy ezen eszközök értéke a Kem One pénzügyi nehézségei miatt csökkent, Franciaország kiemelte, hogy ezeket az eszközöket [130–140] millió EUR-ra becsülték, míg az FDES-kölcsön értéke mindössze 30 millió EUR volt: a biztosítékok értéke tehát még mindig nagymértékben fedezi a kölcsön értékét.

(172)

Ami a kölcsön díjazási feltételeit illeti, Franciaország kifejti, hogy a megfelelő kamatlábat a kedvezményezett vállalkozás fizetésképtelenségének kockázata és a felkínált biztosítékok minősége alapján kell kiszámítani. A referencia-kamatlábról szóló 2008. évi közlemény alkalmazásában a referencia-kamatláb a 0,53 %-os alapkamatlábból kiindulva számítható ki, amelyet 400 bázisponttal kell növelni, ennek eredményeként 4,53 % adódik, nem pedig az 1. anonim vállalkozás által említett 6,53 %. A referencia-kamatláb mindazonáltal csak mutatószám, és a Kem One fizetésképtelenségének csekély kockázata, továbbá a biztosítékok igen magas szintje indokolja a 3,5 %-os kamatlábat.

(173)

Végül, amint a Bizottság az eljárás megindításáról szóló határozatban jelezte, a Kem One szerkezetátalakítási tervét a(z) [2. magán gazdasági szereplő] [55–65] millió EUR-val finanszírozta.

(174)

Visszafizetendő előlegek Franciaország emlékeztet arra, hogy soha nem állította, hogy ezek az előlegek semmilyen állami támogatási elemet nem tartalmaznak. Úgy véli mindazonáltal, hogy ezeket az előlegeket a Kem One számára nyújtott visszafizetendő kölcsönként kell elemezni. Ilyen körülmények között pontosan a kamatlábak közötti különbség jelentheti a támogatási elemet, és nem az előlegek teljes összege. Ebből következően, ellentétben azzal, amit az Ineos és az 1. anonim vállalkozás állítanak, nem a visszafizetendő előleg teljes összege minősül támogatási elemnek, hanem a támogatástartalom, amely összesen 29,4 millió EUR-ra becsülhető (ide számítva a 15 millió EUR vissza nem térítendő támogatást).

(175)

Ami a SAM-projekt finanszírozását illeti, Franciaország rámutat arra, hogy a SAM-projekt a szerkezetátalakítási terv fontos eleme, és hogy ily módon a finanszírozási intézkedések a lyoni kereskedelmi bíróság által jóváhagyott szerkezetátalakítási tervbe illeszkednek. Ezeket a 2004. évi iránymutatás fényében kell elemezni, ugyanúgy, mint a szerkezetátalakítási terv keretében elfogadott többi intézkedést.

(176)

Az adó- és társadalombiztosításijárulék-követelések elengedése Franciaország emlékeztet arra, hogy meglátása szerint a CCSF elengedhető követelések […] %-ának elengedéséről szóló határozata nem tartalmaz állami támogatási elemeket, mivel az elengedés mértéke megfelel a magánhitelezők által a vállalkozás helyreállításának lehetővé tétele érdekében alkalmazott átlagos elengedési mértéknek (egyes hitelezők a lyoni kereskedelmi bíróság által jóváhagyott, a tevékenység folytatása melletti helyreállítást előirányzó terv keretében ténylegesen beleegyeztek abba, hogy követeléseik egészét elengedik, így a hitelezők átlagos elengedési mértéke […] %).

(177)

Az EDF villamosenergia-díjai Franciaország kiemeli, hogy a harmadik személyek „discount” meglétével kapcsolatos érvelése az eljárás megindításáról szóló határozat hibás idézésén alapul, amely határozat sehol nem említ ilyen csökkentéseket, továbbá az 1. anonim vállalkozás által állított piaci híresztelésen: „It is indeed well known in the market that Kem One has been granted price reductions by EDF for its new electricity contracts.” („A piacon ugyanis közismert, hogy a Kem One árengedményben részesül az EDF-től az új villamosenergia-szerződései tekintetében”).

(178)

Franciaország hangsúlyozza, hogy a Kem One soha nem kapott engedményt az EDF-től.

(179)

A hosszú távú életképesség helyreállítása Franciaország hangsúlyozza, hogy az ipari szerkezetátalakítási intézkedések megfelelő választ adnak a Kem One pénzügyi nehézségeinek háttrében álló különböző tényezőkre, és ennélfogva lehetővé teszik a vállalkozás hosszú távú életképességének helyreállítását.

(180)

Először is, szemben az Ineos azon érvelésével, amely azt igyekszik bizonyítani, hogy a Kem One strukturális többletkapacitási problémájára nem lehet olyan versenykörnyezetben megoldást találni, amely maga is többletkapacitással küzd, és amelyben csekély kereslet várható, Franciaország emlékeztet arra, hogy az S-PVC nyugat-európai piacának névleges többletkapacitását relativizálni kell. A gyakorlati kapacitást valójában 10 %-kal csökkenteni kell, tekintve a termelés elkerülhetetlen rendszertelenségét (az értékesítések szezonalitását, a termelések nagyobb leállítását). Franciaország úgy véli, hogy a világpiac valós többletkapacitása mindössze 14 %.

(181)

A többletkapacitás Ineos által meghatározott fogalma nem a szabad kapacitásokkal egyenértékű, hanem a szabad kapacitások (figyelmen kívül hagyva a 8 %-os tartalék szükségességét) és az Európán kívüli értékesítések összegével.

(182)

Ez a meghatározás egyfelől azt vélelmezi, hogy az üzemek állandóan a műszaki kapacitásuk 100 %-át kihasználva működnek, másfelől hogy az európai piac jelenti az egyedüli jövedelmező árupiacot (amit az export növekedése is cáfol), és elvonatkoztat a földrajzi valóságtól (amelyet az igen elszórtan elhelyezkedő európai telephelyek jellemeznek).

(183)

A Kem One becslése szerint az északnyugat-európai PVC-piacon rendelkezésre álló kapacitás […] kt, a termelés pedig legfeljebb […] kt (-[5–15] % szezonális vagy karbantartási okokból). Ennélfogva az S-PVC piacán a kihasználási arány a reális maximum [85–95] %-a és az üzemi kapacitás [80–90] %-a. A PVC-paszta (vagy E-PVC) tekintetében a megfelelő számadatok közel azonosan alakulnak, azaz a reális maximum [85–95] %-a és az üzemi kapacitás [80–90] %-a.

(184)

A valós számok így azt igazolják, hogy az S-PVC és a Kem One piaci helyzete jobb annál, mint ahogy az Ineos észrevételeiben azt bemutatja.

(185)

Másodsorban Franciaország úgy véli, hogy az Ineos és az 1. anonim vállalkozás azon állításai, amelyek szerint a Kem One telephelyei 40 %-os többletkapacitással küzdenek, nem megalapozottak. Az Ineos ugyanis nem pontosítja számítási módszerét. Még ha a Kem One eszközeinek termelési volumenei 2011 és 2013 között csökkentek is műszaki jellegű események miatt, az eszközök kihasználási arányának átlaga Franciaország szerint öt évre [70–80] %.

(186)

Így, ellentétben az Ineos és az 1. anonim vállalkozás állításaival, a Kem One nehézségei nem a túlzottan gyenge termelési szinttel függnek össze. A valóságban amögött, hogy a Kem One 2013 március végén bejelentette fizetésképtelenségét, strukturális (a nyersanyagokhoz jutás magas költségei, nem kellőképpen versenyképes klór- és szódatermelő eszköz Lavérában) és konjunkturális (jogszabályon alapuló, hosszú távú, programozott leállás, az etilénbeszállítással kapcsolatos műszaki probléma) nehézségek felhalmozódása állt.

(187)

E különböző hátrányokra adandó hatékony válaszul a szerkezetátalakítási terv a következőket írja elő:

(188)

Az alapforgatókönyv sikeressége esetén a szerkezetátalakítási terv lehetővé teszi a Kem One számára, hogy 2017-től forgalma [25–35] %-ának megfelelő haszonkulcsot, 2018-tól [5–15] %-os EBITDA-t érjen el, ami megfelel az árucikkek vegyipari ágazata átlagos jövedelmezőségi szintjének. Másfelől, a szerkezetátalakítási és az üzleti tervben elfogadott feltételezések viszonylag állandó forgalmon alapulnak (nem pedig az S-PVC értékesítéseinek jelentős növekedését előirányzó forgatókönyvön), továbbá a vállalkozás történeti adataihoz közel álló termelési feltételezéseken.

(189)

Mindegyik feltételezés szerint a FIDES-adatokból (az S-PVC ágazati statisztikáiból) az olvasható ki, hogy a Kem One nyugat-európai piaci részesedése az S-PVC piacon 2014-ben [10–20] %, ami a 2011. és 2012. évihez hasonló szintnek felel meg, 2013-hoz ([10–20] %) képest pedig növekedést jelent. Ezenfelül hat hónapja a Kem One értékesítései és haszonkulcsai emelkedtek a török piac felé irányuló kivitel tekintetében, ahol a Kem One úgy véli, a legjobbkor szerezett piaci részesedéseket észak-amerikai gyártóktól, tekintettel az euro dollárral szembeni jelentős csökkenésére, valamint a kőolaj árának csökkenésére.

(190)

A francia hatóságok megjegyzik azt is, hogy az Ineos azon állításai, amelyek szerint a Kem One hírneve rossz az északnyugat-európai S-PVC piac fogyasztói körében, ellentmondásban van többek között a kompenzációs intézkedések elfogadását indokló álláspontokkal, nevezetesen a következővel: „Kem One is a significant player in the S-PVC market” („a Kem One jelentős szereplő az S-PVC piacon”).

(191)

Franciaország úgy véli másfelől, hogy a szerkezetátalakítási terv azon része, amely a Kem One kereskedelmi politikájának az S-PVC piacán kívüli más piacok felé történő orientációjára vonatkozik, óvatos és reális feltételezésekre épül, és a terv iparral kapcsolatos részéhez viszonyítva jelentéktelenebb összetevőnek minősíthető.

(192)

Franciaország szerint a vállalkozás teljes mértékben tisztában van azzal a ténnyel, hogy a haszonkulcs legjelentősebb növekedése nem a kereskedelmi politikától várható, hanem a nyersanyagokhoz és ipari állomásokhoz való hozzáférésre vonatkozó szerződések újratárgyalásától, vagy még az infrastruktúra korszerűsítésétől.

(193)

A verseny jelentős torzulásának megakadályozása Franciaország a következő pontokkal kapcsolatban tesz megjegyzést:

(194)

Ha a szerkezeti többletkapacitás megléte nem is tagadható, az Ineos által hivatkozott többletkapacitást Franciaország álláspontja szerint több szempontból is erőteljesen árnyalni kell. Először is, a gyártók által ki nem használt kapacitás általában 8–10 % között mozog, a kínálat és a kereslet közötti megoszlás szabálytalanságát figyelembe veendő. Másfelől, a piaci helyzet, amint arra a Bizottság rávilágított az Ineos/Solvay/JV határozatban, a földrajzi zónák szerint érzékelhetően változik. Az S-PVC piacán a szállítás és a logisztika költségei jelentős hatást gyakorolnak a földrajzi piac regionális behatárolására. Mind az árak, mind a haszonkulcsok eltérnek régiónként.

(195)

Franciaország úgy véli, hogy a Kem One pozíciója azon elsődleges piacokon, ahol jelen van, egyértelműen elmarad az Ineos és a Solvay piaci pozíciójától. E tekintetben emlékeztet arra, hogy a Bizottság az Ineos/Solvay/JV határozatban kifejtette, hogy „Ineos is the largest supplier of commodity S-PVC in NWE with merchant market shares in 2012 of [30–40] %” („A termékgyártási célú S-PVC tekintetében az INEOS a … legnagyobb beszállító Északnyugat-Európában. 2012-ben … piaci részesedése [30–40] % volt”), továbbá „Solvay is the second largest player in the NWE market for commodity S-PVC” („a Solvay pedig a második legnagyobb beszállító Északnyugat-Európában”). Ami a Kem One-t illeti, a Bizottság rámutatott arra, hogy „Kem One is currently the number five player by sales volume and number three by capacity in NWE ([5–10]* % and [10-20]* % market shares, respectively)” (a Kem One jelenleg az értékesítési volumen tekintetében az ötödik, a kapacitás tekintetében a harmadik szereplő Északnyugat-Európában, [5–10]* %, illetve [10–20]* %-os piaci részesedéssel). Ezenfelül az Ineos és a Solvay az egyedüli vállalkozások, amelyek a Kem One-tól eltérően ennyire intenzíven az északnyugat-európai piacra koncentrált tevékenységet folytatnak.

(196)

Az Ineos és az 1. anonim vállalkozás megkérdőjelezik a francia hatóságok által javasolt kontrafaktuális forgatókönyv hihetőségét, amely forgatókönyv szerint a Kem One termelési kapacitásának csökkentése a PVC piacán mérsékelné a piac többi szereplőjére kifejtett versenynyomást. Márpedig Franciaország hangsúlyozza, hogy az S-PVC piac erőteljesen oligopol jelleget mutat, amint azt a Bizottság is megjegyezte az Ineos/Solvay/JV határozatban. Franciaország kiemeli, hogy az érdekelt harmadik felek előterjesztésével ellentétben, az Ineos, a Solvay és a Kem One az egyedüli olyan szereplők, amelyeknek termelési kapacitás áll rendelkezésére az északnyugat-európai térségben. Franciaország ebből következően úgy véli, hogy a kompenzációs intézkedések azon felül, hogy veszélyeztetik a Kem One életképességének helyreállítását, az ügyfelek szempontjából hátrányosan befolyásolják a piaci versenystruktúrát.

(197)

Franciaország úgy véli, hogy az érdekelt felek által javasolt kompenzációs intézkedések aránytalanok. Először is, ezek az intézkedések összeegyeztethetetlennek tűnnek a számára a szóban forgó szerkezetátalakítási tervvel. A tevékenység fenntartása és a hosszú távú életképesség helyreállítása a Kem One szerint egy vertikálisan integrált gyártási lánc fenntartásával valósul meg, amely gyártási láncra a jelenlegi helyzet szerint gazdasági egyensúly jellemző egyfelől a klór- és VCM-gyártó két upstream telephely kapacitásai, másfelől az öt PVC-gyártó downstream telephely között. Így a telephely bezárása, illetve a Kem One kapacitásainak csökkentése veszélyeztetnék tevékenységének ipari egyensúlyát. A francia hatóságok ezzel szemben megerősítik, hogy a végül javasolt kötelezettségvállalás, amely szerint […]-ig nem növelik a Fos-sur-Meri és a lavérai klór- és szódatermelési névleges kapacitást, a helyzethez igazodó kompenzációs intézkedésnek tekinthető. Ez a kötelezettségvállalás azzal az előnnyel jár, hogy fennmarad a verseny intenzitása a PVC-piacon és fennmaradnak a Kem One életképességének helyreállításával kapcsolatos kilátások, másfelől pedig meg lehet őrizni a szerkezetátalakítási tervben előirányozottak szerint fenntartandó munkahelyeket. Végül Franciaország megjegyzi, hogy a Kem One azon döntése, amely szerint kilép a ECVM-ből, tökéletesen indokolható volt az irányításával és a működési költségeivel összefüggő okokkal, ami semmiképpen sem gátolja meg, hogy a Kem One voluntarista környezetvédelmi politikát folytasson.

(198)

Saját hozzájárulás révén minimálisra korlátozott támogatás Franciaország emlékeztet arra, hogy értékelése szerint a saját hozzájárulások értéke 356,3 millió EUR, azaz az összes hozzájárulás 68,6 %-a.

(199)

Franciaország az érdekelt felek által a(z) [55–65] EUR bankkölcsönnel, a követelések magánpartnerek általi elengedésével, továbbá a SAM-projekt elengedhetetlen jellegével kapcsolatban megfogalmazott kifogásokra válaszol.

(200)

Franciaország kiemeli, hogy a harmadik felek bankkölcsönnel kapcsolatos észrevételei hatástalanok, tekintettel arra, hogy a vállalkozás e kölcsön összegét nem vette figyelembe a saját hozzájárulásai között. Ez a kölcsön nem tekintehető elengedhetetlen elemnek a SAM-projektre jellemző beruházások finanszírozásának lehetővé tétele szempontjából. A Kem One saját hozzájárulásai még a bankkölcsön figyelmen kívül hagyásával is a vállalkozás szerkezetátalakításához nyújtott összes hozzájárulásnak több mint 50 %-át képviselik.

(201)

Franciaország emlékezetni kíván arra, hogy a Bizottság határozathozatali gyakorlatában már figyelembe vette a követelések elengedését a kedvezményezett saját hozzájárulásainak számítása során. Ezen kívül, a követelések elengedésének e figyelembevételét a 2014. augusztus 1-jén hatályba lépett, a nehéz helyzetben lévő, nem pénzügyi vállalkozásoknak nyújtott megmentési és szerkezetátalakítási állami támogatásról szóló új iránymutatás (16) (a továbbiakban: új iránymutatás) is előirányozza. Franciaország úgy véli, hogy a sajáttőke-helyzetének javításával – ami lehetővé teszi, hogy a Kem One pénzt szabadítson fel, amelyet aztán a szerkezetátalakítására fordíthat – ennek az intézkedésnek ugyanolyan a hatása, mint egy pozitív pénzmozgásnak. Az Arkemához hasonlóan Franciaország megjegyzi továbbá, hogy a követelések elengedése jelzi a vállalkozás tevékenységének folytatásába vetett bizalmat a magánpartnerek részéről. Mindazonáltal, még azt is feltételezve, hogy a követelések elengedését nem veszik figyelembe a saját hozzájárulások számításakor, ez utóbbiak továbbra is meghaladnák a szerkezetátalakítási költségek 50 %-át.

(202)

A Vestolit úgy véli, hogy a szóban forgó támogatási intézkedések lehetővé teszik a Kem One számára az életképtelen eszközök fenntartását, míg versenytársai kénytelenek voltak saját hozzájárulásukból korszerűsíteni eszközeiket. Ezt illetően Franciaország kifejti, hogy a Kem One számos versenytársa kapott már a Bizottság által is jóváhagyott állami támogatást a Kem One által vállalt technológiai átalakításhoz hasonló intézkedések végrehajtására. Ez a helyzet a szóban forgó átalakítási projektek csekély megtérülésére figyelemmel indokolt. Az 1. anonim vállalkozás kifogásaival szemben, amelyek szerint a Kem One-nak mindenesetre vállalnia kell a SAM-projektben előírt munkákat a 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (17) értelmében, Franciaország azt válaszolja, hogy a beruházást már megkezdték, és a megvalósulás 2016 vége előtt, azaz az említett irányelvben előírt időpontot megelőzően várható. Másfelől a SAM-projekt nem kizárólag a higanyos elektrolizáló egységet/egységeket érinti. Vonatkozik ezenfelül a lavérai lemezes elektrolizáló egység korszerűsítésére, amelynek fontosságát a szerkezetátalakítási dokumentumok indokolják, és amelynek révén a vállalkozás fenn tudja tartani az upstream termelési kapacitásai (klór) és a downstream kapacitásai (műanyagok) közötti egyensúlyt, a költségek egyidejű jelentős csökkentése mellett.

(203)

Franciaország a következő három intézkedést jelentette be: i. a (30 millió EUR) FDES-kölcsön; ii. a (15 millió EUR) vissza nem térítendő támogatás és a (80 millió EUR) visszafizetendő előleg, valamint iii. az adó- és társadalombiztosításijárulék-követelések esetleges elengedése (42 millió EUR összegben, amely végül […] EUR-ra csökkent).

(204)

A Bizottságnak meg kell vizsgálnia, hogy a bejelentett intézkedések az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében vett állami támogatásnak minősülnek-e.

(205)

Az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése szerint „a belső piaccal összeegyeztethetetlen a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet.”

(206)

E rendelkezés alapján ahhoz, hogy egy állami intézkedés állami támogatásnak minősüljön, az alábbi kumulatív feltételeknek kell teljesülniük: i. a szóban forgó intézkedés gazdasági előnyben részesíti a kedvezményezettet, ii. az előny állami forrásokból származik, iii. ez az előny szelektív, és iv. az adott intézkedés torzítja a versenyt vagy azzal fenyeget, és érintheti a tagállamok közötti kereskedelmet.

(207)

Az FDES-kölcsönt a gazdasági és pénzügyminiszter rendeletében ítélték oda, végrehajtásával pedig az Államkincstár vezérigazgatóját bízták meg. A 2014. évi költségvetési törvény 300 millió EUR költségvetést rendelt az FDES-hez. Fontos pontosítani, hogy az FDES az államétól különböző jogi személyiséggel rendelkezik és nem hasonlítható egy olyan alaphoz, amelynek pénzügyi egyensúlyt kell teremtenie a tőketörlesztés és annak új beavatkozásokhoz való felhasználása között. Az FDES-kölcsönöket az Államkincstár egy külön számláján keresztül nyújtják, és azok kiadásnak minősülnek ezen a számlán. A kölcsön kamatait az állam általános költségvetésébe fizetik meg. Az FDES alkalmazásának elmélete továbbra is a (28) preambulumbekezdésben említett, 2004. november 26-i leiraton alapul. Az FDES-kölcsönök odaítélését mindig eseti alapon vizsgálják. Nem képezik előzetesen megállapított kritériumokon alapuló automatikus odaítélés tárgyát.

(208)

A vissza nem térítendő támogatást és a visszafizetendő előleget az újraiparosításhoz nyújtott támogatási rendszer címén tervezik odaítélni, a Bpifrance-szal az állam nevében kötött megállapodás keretében.

(209)

A társadalombiztosításijárulék- és adókövetelések elengedéséről a CCSF keretében döntenek. E bizottság elnöke a megyei államháztartási igazgató.

(210)

Az FDES-kölcsönt, a vissza nem térítendő támogatást, a visszafizetendő előlegeket, továbbá a társadalombiztosításijárulék- és adókövetelések elengedését tehát állami forrásokból, az állam által hozott határozatok alapján nyújtják.

(211)

A vizsgált intézkedések eseti jellegűek, és kizárólag a Kem One javára szólnak, a vállalkozás talpra állításának elősegítése érdekében.

(212)

Ha egy vállalkozás pénzügyi helyzete állami beavatkozás eredményeképpen javul, minden esetben megállapítható az előny megléte. Ugyanakkor, valamely hatóság beavatkozása nem részesíti előnyben a kedvezményezettet és ennélfogva nem minősül támogatásnak, ha arra a szokásos piaci feltételek mellett kerül sor, azaz, ha ez a hatóság úgy járt el, mint tette volna hasonló helyzetben egy piacgazdasági szereplő.

(213)

A biztosítékok értéke. Az eljárás megindítását követően Franciaország továbbította a Bizottságnak a Franciaország elsődleges biztosítékait alkotó eszközök listáját.

(214)

Franciaország előterjesztette e vagyoni eszközök független szakértők által készített értékelő jelentését. E jelentés nyomán három észrevétel adódik. Először is, a Bizottság megjegyzi, hogy a jelentés a Kem One ingatlanvagyonát értékeli, nem a záloggal terhelt eszközöket és berendezéseket. Ezenfelül ki kell emelni, hogy a szakértők a vagyontárgyak értékét [110–120] millió EUR-ra értékelték, amely [20–30] millió EUR-val kevesebb, mint a Franciaország által előterjesztett nettó könyv szerinti érték; mindez megerősíti a Bizottság azon kételyeit, hogy a nettó könyv szerinti érték nem a vagyontárgyak valós értékét tükrözi. Végül, e jelentés 2012 júliusában készült, azaz a fizetőképesség helyreállítását szolgáló eljárás 2013. márciusi megindítását megelőzően. Márpedig az eszközök figyelembe veendő értéke nem a könyv szerinti érték, hanem az az érték, amelyen e vagyontárgyak gazdát cserélnének, ha a hitelező, jelen esetben az állam, gyakorolná a zálogból eredő jogát. Ha egy vállalkozás nehéz helyzetben van, és arra kényszerül, hogy eszközeit értékesítse, gyenge pozíciója és a sürgősség miatt vagyontárgyai általában csak a piaci ár alatt adhatók el.

(215)

Válaszában Franciaország többek között a PVC-ágazatban létrejött 2014-es tranzakciók összegére hivatkozik. Az ilyen összehasonlítás önmagában természetesen nem értéktelen. Mindazonáltal sem a Vestolit, sem a Vinnolit nem volt nehéz helyzetben a felvásárlásakor, ellentétben a Kem One-nal. Ezenfelül, ezek a tranzakciók a vállalkozás egészét érintik, és nem kizárólag a berendezéseket és eszközöket. Ezért ez az összehasonlítás nem helytálló ebben az ügyben.

(216)

Végül a Bizottság arra kérte fel Franciaországot, hogy a záloggal terhelt vagyontárgyak értékét becsülje meg annak a nettó bevételnek a függvényében, amely e vagyontárgyak üzemeltetéséből eredhet. Franciaország azonban a vállalkozás egészének értékét adta meg, nem csak a záloggal terhelt vagyontárgyakét. Ezenfelül, a vállalkozás jövőbeli értékének 2014, 2015 és 2016 tekintetében történő meghatározásához a lavérai elektrolizáló berendezések átalakításába történő beruházásokat veszi figyelembe, amelyek finanszírozásához az FDES-kölcsön is hozzájárul. Összegezve, az FDES-kölcsön biztosítékai összegének meghatározásához Franciaország az ugyanezen kölcsönből korszerűsített vagyontárgy értékét veszi alapul. Ez az értékelés tehát nem fogadható el.

(217)

Végül az eljárás megindításáról szóló határozatra adott válaszában Franciaország nem terjesztett elő semmilyen bizonyítékot, amely eloszlatná a Bizottság kételyeit a Franciaország zálogjogával terhelt egyes termelőeszközök elöregedő és alulteljesítő, sőt elavult jellegével kapcsolatban.

(218)

Tekintettel ezekre a tényezőkre, az FDES-kölcsön piaci feltételeknek megfelelő díjazási szintjének meghatározásakor konzervatív megközelítést kell alkalmazni, és a biztosítékokat „alacsonynak” kell minősíteni a referencia-kamatlábról szóló 2008. évi közlemény értelmében.

(219)

A díj mértéke. A Bizottság úgy véli, hogy a Bloomberg és a Capital IQ adatain alapuló módszerrel számított díjból (amely számítások 20,95 %-os kamatlábat eredményeznek) nem lehet következtetni megközelítőleg sem a valós piaci kamatlábakra a biztosítékok és garanciák figyelmen kívül hagyásával. Ezenfelül egyetlen pénzintézet sem nyújtott kölcsönt a Kem One számára azon az alapon, mint az állam.

(220)

Ebből következően, és amint az az eljárás megindításáról szóló határozat (92) preambulumbekezdésében is szerepel, rendelkezésre álló kielégítő és valós piaci adatok hiányában a Bizottságnak a referencia-kamatlábról szóló 2008. évi közlemény értelmében kell meghatároznia az alkalmazandó kamatlábat; e közlemény szerint: „A referencia-kamatlábakat és a leszámítolási kamatlábakat a piaci kamatlábak helyettesítésére használják, a támogatás támogatástartalmának mérése céljából…”.

(221)

Amint az már bizonyításra került, az FDES-kölcsön fedezésére kialakított biztosítékok nem tekinthetők magasnak, így nem indokolhatják a 400 bázispont alkalmazását, amint azt Franciaország állítja.

(222)

Másfelől Franciaország nem terjesztett elő új bizonyítékot, amely indokolhatná, hogy a helyreállítási terv hatékony végrehajtása és a Kem One azon kötelezettségvállalása, hogy megbízható pénzügyi irányítást alkalmaz, ne minősülnének egy szerkezetátalakítási intézkedéssel összefüggő szokásos kötelezettségnek és ellenszolgáltatásnak, hanem ezzel ellentétben, a piaci kamatlábnál alacsonyabb díjat indokolnának.

(223)

Végül a(z) [2. magán gazdasági szereplő]-val/-vel fennálló faktoringszerződéssel való összevetés tárgytalan, tekintve, hogy nem a Kem One az adós, hanem annak az adósai.

(224)

Pénzügyi nehézségeire tekintettel a Kem One-t a referencia-kamatlábról szóló 2008. évi közlemény értelmében CCC minősítésű vállalkozásnak kell tekinteni. Ugyanígy, a biztosítékokat az említett közlemény értelmében „alacsonynak” kell minősíteni. Olyan bizonyítékok hiányában, amelyek megkérdőjeleznék a referencia-kamatlábról szóló közleményben szereplő kamatlábakat, a Bizottság úgy véli, hogy a piaci feltételek mellett alkalmazott kamatláb e közlemény alapján számítható ki, és 10,53 %-ban határozható meg (0,53 % a Franciaországra a kölcsön odaítélésekor irányadó referencia-kamatláb + 1 000 bázispont).

(225)

A támogatás összege. Múltbeli gyakorlatára tekintettel a Bizottság úgy véli, a támogatás összege a referencia-kamatlábról szóló 2008. évi közlemény értelmében számított kamatláb (10,53 %) és a Franciaország által alkalmazott kamatláb (3,5 %) közötti különbség. Az egyes törlesztések esedékessége (évente) tekintetében egyrészről a tényleges kamatláb (3,5 %) fennmaradó tőkeösszeg utáni hozama, másrészről a Bizottság által elfogadott kamatláb (10,53 %) fennmaradó tőkeösszeg utáni hozama közötti különbséget kell kiszámítani. Az így kiszámított összegeket (összesen hetet, a kölcsön visszafizetésének hét évére) ezt követően diszkontálni és összesíteni kell, így adódik a(z) […] EUR.

(226)

A vissza nem térítendő támogatás. A Bizottság úgy látja, hogy a vissza nem térítendő támogatás olyan gazdasági előnyt jelent, amelyhez a kedvezményezett piaci feltételekkel nem jutott volna hozzá. A vissza nem térítendő támogatás ugyanis olyan pénzügyi eszköz, amelynek tőkeösszege nem visszafizetendő, és amely után a kedvezményezettnek nem kell kamatot fizetnie. Kizárt tehát, hogy olyan magánhitelező, amelynél finanszírozási költségek merülnek fel, és amelynek ellentételeznie kell tőkéjét, elfogadná, hogy egy vállalkozást vissza nem térítendő támogatásokkal finanszírozzon. A támogatás összege ebből következően a vissza nem térítendő támogatás teljes összegével, azaz 15 millió EUR-val egyezik meg.

(227)

A visszafizetendő előlegek. A Bizottság megállapított az odaítélésükkel kapcsolatos egyes olyan feltételeket, amelyeket egy magánbefektető valószínűleg nem írt volna elő. Közelebbről: a projekt megvalósulását követő öt év vonatkozásában a lavérai telephely tevékenysége fenntartásának és az alkalmazottak megtartásának kötelezettségéről van szó, kivéve, ha a Kem One fennmaradása ezt nem indokolja, és az állam előzetes beleegyezésével. Ugyanakkor a törlesztés kötelezettsége megerősíti, hogy e visszafizetendő előlegeket kölcsönhöz lehet hasonlítani e határozat céljaira.

(228)

Ami a támogatás összegét illeti, rendelkezésre álló kielégítő és valós piaci adatok (például a Kem One-nak a visszafizetendő előlegekkel megegyező feltételekkel ténylegesen nyújtott bankkölcsön) hiányában a Bizottságnak az alkalmazandó kamatlábat a referencia-kamatlábról szóló 2008. évi közlemény értelmében kell meghatároznia. Tekintettel arra, hogy a Kem One nehéz helyzetben lévő vállalkozás, úgy kell tekinteni, mint az említett közlemény értelmében vett CCC minősítésű vállalkozást. Emellett az előlegeket nem fedezte semmilyen biztosíték. Ebből következően a piaci feltételek melletti, a referencia-kamatlábról szóló 2008. évi közlemény alapján számított kamatláb 10,53 % (0,53 % a kölcsön odaítélésekor irányadó franciaországi referencia-kamatláb + 1 000 bázispont).

(229)

Az 1. részlet (65 millió EUR) tekintetében a támogatás összege tehát a referencia-kamatlábról szóló 2008. évi közlemény értelmében számított kamatláb (10,53 %) és a Franciaország által alkalmazott kamatláb (3,5 %) közötti különbség, azaz 21,77 millió EUR. E visszafizetendő előlegek ugyanis kölcsönhöz hasonlíthatók a diszkontált támogatási összeg kiszámításakor, tehát a számítási módszer hasonló az FDES-kölcsön tekintetében elfogadotthoz. Az egyes törlesztések esedékessége (évente) tekintetében egyrészről a tényleges kamat (3,5 %) fennmaradó tőkeösszeg utáni hozama, másrészről a Bizottság által elfogadott kamat (10,53 %) fennmaradó tőkeösszeg utáni hozama közötti különbséget kell kiszámítani. Az így kiszámított összegeket (összesen hetet, a „kölcsön” visszafizetésének hét évére), ezt követően diszkontálni és összesíteni kell, így adódik a 21,77 millió EUR. Ugyanígy a 2. részlet (15 millió EUR) tekintetében a támogatás összege a referencia-kamatlábról szóló 2008. évi közlemény értelmében számított kamatláb (10,53 %) és a Franciaország által alkalmazott kamatláb (10 %) közötti különbség, azaz 1,64 millió EUR.

(230)

Így a gazdasági előny teljes összege ezen intézkedés címén […] EUR.

(231)

Először is meg kell jegyezni, hogy az eljárás megindításáról szóló határozatra adott válaszában Franciaország pontosította, hogy az adó- és társadalombiztosításijárulék-követelések nem 42 millió EUR-t tettek ki, amint a bejelentésben szerepelt, hanem […] EUR-t. A 42 millió EUR összeg ugyanis az adó- és társadalombiztosítási igazgatási szervek nem közelítő becslése volt, amelyet ideiglenes jelleggel, a tényleges követelések részletezése előtt jelentettek be a lyoni kereskedelmi bíróság által indított, a fizetőképesség helyreállítására irányuló eljárásban.

(232)

Ami a magánhitelezők felé fennálló tartozásokat illeti, ezek legtöbbjének legalább 70 %-át elengedték.

(233)

E tekintetben a(z) [3. magán gazdasági szereplő] és a(z) [1. magán gazdasági szereplő] által elengedett követeléseket elkülönítetten kell elemezni. E két hitelező ugyanis a Kem One-nal szoros kapcsolatban álló két kereskedelmi partner. A(z) […] és egyes lavérai termékek (VCM, klórozott maradék, kloroform) alapvetőek a(z) [1. magán gazdasági szereplő] számára a fluorozott gázok gyártási láncának vertikális integrációja miatt, amely láncba beletartoznak a lavérai, a Saint-Aubaini és a Pierre-Bénite-i telephelyek, amelyek mindegyike Dél-Franciaországban található. E termékek rendkívül nehezen helyettesíthetőek távolabbi termékforrásokkal. Ami a(z) [3. magán gazdasági szereplő]-t illeti, berendezései a vezetékrendszereken keresztül összeköttetésben vannak a Kem One berendezéseivel. Ezenfelül nincs alternatív árupiac a(z) [3. magán gazdasági szereplő] vízgőzös pirolízis egysége által Lavérában előállított etiléntermelés számára, amely egyenértékű hasznosítás tárgyát képezhetné.

(234)

Másfelől az ipari partnerek ismerik ügyfelüket és elengedhetetlenek a vállalkozás működéséhez és fennmaradásához. Érdekükben áll tehát, hogy továbbra is kapcsolatban maradjanak a vállalkozással, és hogy elengedjenek bizonyos követeléseket, ellentétben egy tisztán pénzügyi hitelezővel, amelynek egyedüli célja, hogy követelését behajtsa. Ennélfogva, figyelemmel e két hitelező sajátos helyzetére, nem elfogadható az a becslés, amely szerint a követelések elengedésének átlagos szintje […] %.

(235)

Mindazonáltal az összes többi hitelező, amely beleegyezett a követelések elengedésébe, azokat 70 %-ban engedte el (azaz 368 hitelező, összesen 33,4 millió EUR-t). E hitelezők nem rendelkeznek semmilyen privilégiummal, sem biztosítékkal, ezért nem tekinthetők az adó- és társadalombiztosítási hatósági hitelezőkkel hasonló helyzetben lévőnek. Ebből következően, azáltal, hogy Franciaország elfogadta az elengedhető tartozások […] %-ának elengedését, túllépett a magánhitelezők által elfogadott mértéken.

(236)

Ugyanakkor Franciaország kifejti, hogy a követelések […] összegben történő elengedése révén […] EUR esetleges veszteség kerülhető el. Mindazonáltal a(z) […] EUR különbség elhanyagolható a visszafordíthatatlanul elvesztett összegekhez ([…] EUR) viszonyítva, különös tekintettel a(z) […] EUR veszteség bizonytalan jellegére. Ez a megoldás tehát nem tűnik olyannak, mint amit egy piacgazdasági magánhitelező elfogadna.

(237)

Tekintettel a fenti tényezőkre, a támogatás összege a Franciaország által elengedett követelések szintje ([…] % vagy […] EUR) és a magánbefektetők által elengedett követelések szintje (70 % vagy […] EUR) közötti különbséggel egyenértékű, azaz […] EUR.

(238)

Az állami támogatási intézkedések előnyben részesítik a Kem One-t azáltal, hogy további pénzügyi forrásokhoz juttatják és elősegítik, hogy ne kelljen tevékenységével felhagynia. Lehetővé teszik számára ugyanis annál erősebb versenypozíció fenntartását, mint amellyel a támogatás hiányában rendelkezett volna. Ezért a PVC-ágazatban működő piaci szereplők közötti és a klór- és szódatermelési piacon zajló verseny torzításával fenyegetnek.

(239)

Másfelől e különböző ágazatokat jelentős kereskedelmi kapcsolatok jellemzik a tagállamok között az európai térségben. A PVC-piac viszonylag koncentrált: öt gazdasági szereplő van jelen, köztük a Kem One, amelyek a piac 90 %-át képviselik; a Kem One az európai S-PVC gyártók körében a harmadik helyet foglalja el. A Bizottságnak már volt alkalma megállapítani, hogy e piac földrajzi kiterjedése legalább Északnyugat-Európát magában foglalja, ami azt jelenti, hogy a versenyfeltételek viszonylag homogének e térségben (18). Ebből következően egy verseny előtt nyitott és viszonylag koncentrált piacon működő vállalkozás számára a vizsgált intézkedések által nyújtott előny alkalmas arra, hogy torzítsa a versenyt és érintse a tagállamok közötti kereskedelmet.

(240)

A kifejtett tényezőkre tekintettel a Bizottság megállapítja, hogy a vizsgált intézkedések mindegyike az EUMSZ 107. cikke (1) bekezdésének értelmében vett állami támogatásnak minősül, összesen 49,27 millió EUR-t kitevő összegben.

(241)

Az állami támogatás EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdésében megállapított tilalma sem nem abszolút érvényű, sem nem feltétel nélküli. Különösen az EUMSZ 107. cikkének (2) és (3) bekezdése olyan jogalapot alkot, amelyek által egyes támogatási intézkedések összeegyeztethetőnek tekinthetők a belső piaccal. Ebben az ügyben a Bizottság úgy véli, hogy a kizárólag a Kem One javára szóló bejelentett támogatások célja egy nehéz helyzetben lévő vállalkozás hosszú távú életképességének helyreállítása.

(242)

Annak ellenére, hogy az új iránymutatás 2014. augusztus 1-jén hatályba lépett, a szóban forgó támogatásokat a 2004. évi iránymutatás szerint kell elemezni. Az új iránymutatás 136. pontja előírja ugyanis, hogy a Bizottság a 2014. augusztus 1-jét megelőzően beérkezett bejelentéseket a bejelentés időpontjában hatályos feltételek alapján bírálja el. Tekintettel arra, hogy a szóban forgó intézkedéseket 2014. július 30-án jelentették be és 2014. augusztus 1-jét megelőzően iktatták, az intézkedéseket a 2004. évi iránymutatás alapján kell megvizsgálni.

(243)

Ebből következően elemezni kell, hogy a vizsgált intézkedések összeegyeztethetőnek tekinthetők-e a belső piaccal az EUMSZ 107. cikkének (3) bekezdése alapján, a 2004. évi iránymutatásban szereplő kritériumok alkalmazásában.

(244)

Egy új társaságot hoztak létre (K1) a Kem One értékpapírjainak megszerzése és birtoklása céljával, a lyoni kereskedelmi bíróság által hitelesített fennmaradási és helyreállítási tervvel összhangban. A K1 biztosítja tehát a gazdasági folytonosságot a Kem One-nal.

(245)

A Bizottság nem vitatja, hogy a Kem One jogosult a francia hatóságok által hivatkozott 2004. évi iránymutatás alkalmazására. Mivel 2013. március 27-étől a fizetőképesség helyreállítására irányuló eljárás hatálya alatt állt, a Kem One megfelel a 2004. évi iránymutatás 10. c) pontjában foglalt feltételeknek.

(246)

A 2004. évi iránymutatás 17. pontja előírja, hogy „[a] szerkezetátalakítás ugyanakkor egy koherens és távlati tervre épül, amely helyreállítja a vállalkozás hosszú távú életképességét. A szerkezetátalakítás rendszerint egy vagy több elemet foglal magában az alábbiak közül: a vállalkozás tevékenységének hatékonyabb alapokon történő átszervezése és ésszerűsítése, amelybe jellemző módon beletartozik a veszteséges tevékenységektől való visszavonulás, azoknak a tevékenységeknek az átszervezése, amelyek ismét versenyképessé tehetők és – lehetőség szerint – új és életképes tevékenységek irányában végrehajtott diverzifikáció. A fizikai szerkezetátalakítást rendszerint pénzügyi szerkezetátalakításnak (tőkejuttatás, adósságcsökkentés) kell kísérnie. Az iránymutatás keretében folyó szerkezetátalakítási műveletek ugyanakkor nem korlátozódhatnak a múltbeli veszteségek kiegyenlítésére irányuló pénzügyi támogatásra a veszteséget okozó problémák megoldása nélkül.”

(247)

Másfelől, a 2004. évi iránymutatás 34. és következő pontjai közelebbről bemutatják, hogy egy szerkezetátalakítási tervnek milyen jellemzőkkel kell rendelkeznie ahhoz, hogy biztosítható legyen az odaítélt támogatás állami támogatási szabályokkal való összeegyeztethetősége.

(248)

A Bizottságnak mélységi vizsgálata során lehetősége volt a Franciaország által az eljárás megindításáról szóló határozatban előterjesztett érveket megvizsgálni, különösen a személyzet szerkezetátalakításával kapcsolatos költségek hiányát érintő kérdést. Franciaország kifejtette, hogy a [90–110] megszüntetendő munkahelyre számítva csak [35–45] személyt bocsátanak el ténylegesen a vállalkozástól. Az Arkema megerősítette, hogy [25–35] munkavállalót végkielégítés nélkül átvesz, és a Kem One-nak csak [1–15] munkavállalót kellett kártalanítania összesen […] millió EUR összegben. Ezt az összeget belefoglalták az előrejelzésekbe úgy, hogy levonták a szerkezetátalakítási időszak kezdetére jellemző eredménykimutatásból. Az egyéb megszüntetett munkahelyek már be nem töltött munkahelyek voltak.

(249)

Másfelől, Franciaország és a Kem One megerősítette, hogy a szerkezetátalakítás nem jár semmilyen további költséggel.

(250)

Az eljárás megindításáról szóló határozatban kifejezett kétségekre válaszul Franciaország kifejtette, hogy a szerkezetátalakítási időszak kezdete 2014. február 5., azaz a Kem One tevékenységei új részvényes általi átvételének napja (a Kem One előző anyavállalata, a Kem One Holding részvényeinek átruházása a K1-re, a Kem One értékpapírjait birtokló holdingtársaságra). A szerkezetátalakítási időszak vége 2016. december 31., azaz a SAM-projekt megvalósulásának napja. Ezen időpontig a szerkezetátalakítási terv valamennyi intézkedését megvalósítják.

(251)

A szerkezetátalakítási terv időtartama tehát nem haladja meg a három évet, ami megfelel a 2004. évi iránymutatás 35. pontjában foglalt követelménynek, amely előírja, hogy a szerkezetátalakítási terv „időtartamának a lehető legrövidebbnek kell lennie”. A szerkezetátalakítási terv így alkalmas arra, hogy ésszerű időn belül helyreállítsa a Kem One életképességét.

(252)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló határozatban megvizsgálta a hosszú távú életképesség helyreállításával kapcsolatos, a francia hatóságok által előterjesztett forgatókönyvek bizonyos elemeinek hihetőségét. Különösen azt az észrevételt tette, hogy a pénzkészlet helyreállítását illetően az alapforgatókönyv a 2020-as zárás végén csak csekély pénztöbblettel számolt. A pénzkészlet eredményei ettől is elmaradnak a legrosszabb forgatókönyv szerint, amely azt jelzi előre, hogy a pénzkészlet negatív, azaz -[100–150] millió EUR lesz 2020-ban.

(253)

A Bizottság által az eljárás megindításáról szóló határozatban kifejezésre juttatott kétségeket a harmadik felek javarészt osztották.

(254)

A Bizottság megállapítja, hogy az eljárás megindításáról szóló határozatra adott válaszban a francia hatóságok megadták a szükséges pontosításokat és aktualitásokat az üzleti terv eredeti feltételezéseit illetően.

(255)

Először is Franciaország megerősítette, hogy a [60–70] millió EUR bankkölcsön szükségessége és megszerzése elméleti, és hogy e kölcsönre 2016 előtt semmiképpen sem kerülne sor. Figyelembe véve a kölcsön megszerzésével, valamint a megszerzés időpontjával és a kölcsön feltételeivel kapcsolatos bizonytalanságot, a Bizottság szerint nem helyénvaló számításba venni az ezen elméleti kölcsön által juttatott [60–70] millió EUR-t az életképesség helyreállításának elemzésénél. Ebből következően a Bizottság kérésére a francia hatóságok olyan számviteli előrejelzéseket adtak át, amelyek a bankkölcsönt nem tartalmazó legrosszabb, középutas és legjobb feltételezésekre épültek.

(256)

A Bizottság megjegyzi továbbá, hogy a szerkezetátalakítással összefüggő befektetési projekt megvalósulása jobban halad, mint az eredeti előrejelzések szerint várható volt. Így a befektetés tervezett [150–250] millió EUR összege [15–25] millió EUR-val csökkent. Megvalósításával is előbbre jutottak, a teljesítés pedig 2016 negyedik negyedévére, azaz az előírt időpontnál négy–öt hónappal korábbra várható. E fejlemények [10–20] millió EUR-ra becsülhető megtakarítást tesznek lehetővé. Ebből következően, a középutas forgatókönyv szerint a pénzkészlet [30–40] millió EUR-val javul. A legrosszabb forgatókönyv szerint a pénzkészlet szintje ugyanilyen arányban változik, és ennélfogva -[70–80] millió EUR-t tesz ki.

(257)

A Bizottság ezenkívül megállapítja, hogy a Kem One-nál 2014-ben a termelt és értékesített mennyiségek globális alakulása […] % volt 2013-hoz képest, ami a 2007/2008-as történeti termelési szinthez, továbbá a szerkezetátalakítási tervben a 2017/2018-ra előírt célszinthez közelít. A PVC és a szóda termelési volumenének e növekedése a szerkezetátalakítási terv fokozatos végrehajtásának és annak eredménye, hogy elmaradtak a telephelyeken a váratlan műszaki események.

(258)

Másfelől a kőolaj hordónkénti árának és ennélfogva az etilén árának 2014-es folyamatos csökkenése, és ezzel együtt a szóda árának csökkenése következtében a Kem One forgalma az előrejelzettnél nagyobb mértékben csökkent. A Bizottság megjegyzi ugyanakkor, hogy a forgalom e csökkenése nem jár a vállalkozás haszonkulcsának csökkenésével, amennyiben a PVC előállításához szükséges nyersanyagok ára ezzel egyenértékű, sőt nagyobb mértékben csökken.

(259)

A Bizottság ebből arra következtet, hogy a francia hatóságok által az eljárás megindításáról szóló határozatot követően átadott pontosabb adatok alapján megerősíthető a Kem One hosszú távú életképessége helyreállításának hihetősége. Az előirányzott szerkezetátalakítási intézkedések célja a 2004. évi iránymutatás követelményeivel összhangban a Kem One vertikálisan integráltabb, és ennélfogva a jövedelmezőség szempontjából hatékonyabb ipari struktúrává történő szükséges átalakításának megvalósítása, köszönhetően a SAM-projektnek és a nyersanyag-beszállítással összefüggő termelési költségek kezelésének.

(260)

A 2004. évi iránymutatás 38. pontja előírja, hogy: „[a]nnak biztosítása érdekében, hogy a kereskedelmi feltételekre gyakorolt kedvezőtlen hatásokat a lehető legkisebbre csökkentsék és a pozitív hatások azoknál többet nyomjanak a latban, intézkedéseket kell hozni (»kompenzációs intézkedések«). Ellenkező esetben a támogatást a »közös érdekkel ellentétesnek«, és ezért a közös piaccal összeegyeztethetetlennek kell tekinteni”. A 2004. évi iránymutatás 39. pontja továbbá kimondja: „Ezen intézkedések magukban foglalhatják az eszközöktől való megfosztást, a kapacitás csökkentését vagy az érintett piacokra való belépés akadályainak csökkentését.”

(261)

A kompenzációs intézkedések célja tehát annak lehetővé tétele, hogy az intézkedések hatásai korlátozottak legyenek azokon a piacokon, ahol a kedvezményezett jelen van, anélkül ugyanakkor, hogy kockáztatnák e piacokon a versenystruktúrát és végső soron a kedvezményezett életképességét.

(262)

A 2004. évi iránymutatás 40. pontja szerint a kompenzációs intézkedéseket „különösen azon piac(ok)on kell meghozni, ahol a szerkezetátalakítás után a vállalkozás jelentős piaci helyzetbe kerül”. Amint az e határozat 2.1. pontjában kifejtésre került, a Kem One elsődlegesen a PVC-piacon tevékenykedik, közelebbről a közönséges S-PVC és az E-PVC piacán, és viszonylag jelentős piaci pozícióval rendelkezik Franciaországban és Olaszországban.

(263)

Ugyanakkor a 2004. évi iránymutatás 39. pontja kifejti azt is, hogy „[a] kompenzációs intézkedések megfelelőségének elbírálásakor a Bizottság figyelembe veszi a piac szerkezetét és a versenyfeltételeket annak biztosítása érdekében, hogy ezen intézkedések egyike se rontsa a piac szerkezetét, például azáltal, hogy közvetett módon monopólium, illetve határozott oligopolisztikus helyzet kialakulásához vezet. Ha egy tagállam képes bizonyítani, hogy ilyen helyzet merülne fel, a kompenzációs intézkedéseket oly módon kell megszerkeszteni, hogy e helyzet elkerülhető legyen”.

(264)

Ami a piac szerkezetét illeti, a PVC-piacra általában jellemző, hogy a szereplőknek vertikálisan integráltaknak kell lenniük, hogy kontrollálni tudják a teljes értékláncot, és hogy versenyképesek lehessenek. Így annak szükségességét, hogy adott piaci szereplő autonóm és integrált termelési struktúrával rendelkezzen, a Bizottság az Ineos/Solvay/JV határozat keretében már kifejtette.

(265)

Közelebbről, az Ineos/Solvay/JV határozatban a Bizottság úgy értékelte, hogy a PVC-ágazatban több, különböző szinten integrált vállalati modell fordulhat elő. E tekintetben megjegyezte, hogy a PVC–klór közötti vertikális integrációt nem biztosító modellek kivételesek Európában, és hogy „the current competitive landscape indicates that full vertical integration is the general trend in the industry” („a jelenlegi versenykörnyezet azt mutatja, hogy a vertikális integráció az általános tendencia az ágazatban”).

(266)

Ami a különböző szereplők privilegizált beszállítói szerződések általi összekapcsolásával megvalósított, nem valódi integrációt illeti, több múltbeli példa, amelyek egy része egyébként a Kem One társaságot érinti, megerősíti az e struktúrával összefüggő kockázatokat, amely struktúra a legfontosabb nyersanyagok külső beszállításán alapul.

(267)

Az Ineos/Solvay/JV ügyben a bejelentő felek által javasolt és a Bizottság által elfogadott kötelezettségvállalások is azt mutatják, hogy a vertikális integráció fontos a PVC-piac szereplői számára. E vállalatok ugyanis kötelezettséget vállaltak arra, hogy átruháznak egy vertikálisan integrált eszközt azért, hogy garantálják annak piaci életképességét, és hogy rendezzék a Bizottság által az S-PVC piacán feltárt versenyproblémákat.

(268)

Ezenfelül, a múltban egyes független, vertikálisan nem integrált PVC-gyártók megkíséreltek befolyást gyakorolni a PVC-piacon, sikertelenül.

(269)

Végül, mivel a vertikális lánc egységei földrajzilag elkülönülnek, a VCM szállítási költségei különösen magasak a termék jellegéből adódóan (rendkívül mérgező cseppfolyósított gáz), bármilyen legyen is a figyelembe vett szállítási mód (vasút, közút vagy tengeri szállítás). E magas szállítási költségek (a termék értékének körülbelül 10 %-a) jelentősen súlyosbítják a helyzetet, ha a haszonkulcsok alacsonyak, amint arra a Bizottság az Ineos/Solvay/JV határozat (1452) preambulumbekezdésében rámutatott: „As regards imports from other areas, VCM transport costs seem to constitute a major hurdle. IHS, a global information company that provides, among other things, monthly and annual indexes, reports and news related to the vinyl industry, talks about »prohibitive freight rates«. This is not surprising, as VCM is a chemical product that is hazardous and difficult to transport, as acknowledged by the Notifying Parties”. („Ami a más térségekből származó behozatalt illeti, a VCM szállítási költségei komoly akadálynak tűnnek. A globális információs vállalat, az IHS, amely többek között havi és éves mutatókat, jelentéseket és tájékoztatásokat tesz közzé a műanyag-ágazatban, »elriasztó fuvardíjakról« beszél. Ez nem meglepő, mivel a VCM veszélyes vegyi anyag, amelyet nehéz szállítani, amint azt a bejelentő felek is elismerték”).

(270)

Ráadásul, érdemes megjegyezni, hogy az Ineos által elsődlegesen javasolt kompenzációs intézkedés a lavérai telephely és a downstream telephelyek összes gyártási lánca tevékenységének megszüntetését érinti. Ez mutatja, hogy a piac valamennyi szereplője, ideértve a Kem One versenytársait, elismerik, hogy a piaci életképesség a vertikális integrációtól függ.

(271)

Ebből következően a Kem One egyik PVC-gyártó telephelyének (például a balani vagy a berre-i telephely) értékesítésében álló kompenzációs intézkedés nem tűnik életképes megoldásnak. Az upstream elhelyezkedő inputhoz (klór, etilén) való belső hozzáférés hiányában az átvevőnek beszállítói szerződéseket kellene kötnie a Kem One-nal, ami tarthatatlan helyzetbe hozná mind a kereskedelmi függetlensége, mind azon képessége szempontjából, hogy valódi versenynyomást tud-e gyakorolni. Ezenkívül, a Kem One megfosztása valamelyik downstream telephelyétől destabilizálná a vállalkozás teljes termelési láncát, mivel megfosztaná az upstream klór- és etiléntermelő telephelyeit a belső árupiacoktól.

(272)

Az Ineos/Solvay/JV ügyben a Bizottság hangsúlyozta az azzal kapcsolatos bizonytalanságot, hogy vajon a Kem One agresszív versenytársa lehet-e az Ineos és a Solvay közös vállalkozásának, tekintve a Kem One nehézségeit és a vizsgált szerkezetátalakítási terv végrehajtása sikerének bizonytalanságát. A Bizottság mindazonáltal megjegyezte, hogy a Kem One termelési kapacitásának csökkentése az Ineos és a Solvay közös vállalkozása piaci részesedésének növekedéséhez vezethet, míg másfelől a szerkezetátalakítási terv végrehajtásának hatására csökkenhet a Kem One ösztönzöttsége arra, hogy jelentősen növelje termelését a közös vállalkozás árainak emelésére válaszul. Ezenfelül a fúzió utáni piaci versenyhelyzettel kapcsolatos értékelésében a Bizottság konzervatív megközelítést fogadott el azzal, hogy úgy vélte, a Kem One teljes mértékben megőrzi versenyerejét (19).

(273)

Ilyen körülmények között a Kem One szerkezetének átalakítása a PVC-piaci értékesítések csökkentésével vagy a tevékenységi körének jelentős módosításával veszélyeztetné a PVC-piac azon egyensúlyát, amely az Ineos és a Solvay közös vállalkozásának létrejöttét és a feleknek az ügylet vizsgálata során tett kötelezettségvállalásai végrehajtását követően alakult ki (20).

(274)

Az Ineos/Solvay/JV határozatban tett kötelezettségvállalások ellenére ugyanis, amelyek lehetővé tették az Ineos és a Solvay közötti horizontális átfedések felszámolását az északnyugat-európai S-PVC piacon, messze az Ineos és a Solvay közös vállalkozása maradt a legjelentősebb piaci szereplő, a 2012-ben képviselt [30–40] %-os piaci részesedéssel. Ebből következően arra kötelezni a Kem One-t, hogy eszközeit értékesítse, jelentősen gyengítené e vállalatot, továbbá csökkentené a versenynyomást, amelyet e vállalat gyakorolhat az Ineos és a Solvay közös vállalkozására.

(275)

Az a kompenzációs intézkedés ugyanis, amelynek értelmében a Kem One S-PVC-vel kapcsolatos tevékenységeit két, vertikálisan integrált jogalanyra kellene bontani azáltal, hogy eladják az S-PVC-t gyártó telephelyek egyikét (Balan vagy Berre) az inputanyagokat gyártó (Fos-sur-Meri) telephellyel együtt azzal az előnnyel járna, hogy megőrizné az S-PVC gyártás vertikálisan integrált jellegét. Ugyanakkor ez a megoldás megfosztaná a Kem One-t a tevékenységei […] %-ától az S-PVC területén, és gyengítené az Ineos és a Solvay közös vállalkozással való versenyzési képességét. Így, nagyságrendjénél fogva e megoldás megrendítené az S-PVC piacnak az Ineos és a Solvay közös vállalkozásának létesítése nyomán kialakult struktúráját, az e fúzió által okozott versenyproblémák kezelése és az S-PVC piacon a hatékony verseny biztosítása érdekében végrehajtott kötelezettségvállalások pedig elégtelenné válnának.

(276)

Ezzel egyidejűleg egy ilyen kompenzációs intézkedés veszélybe sodorná a Kem One életképességének helyreállítását. Végül ez az intézkedés aránytalannak tűnhet mind a vállalkozásnak juttatott (körülbelül tizede olyan jelentős) támogatási összegre, mind a (mintegy 100 millió EUR-val kevesebb) szerkezetátalakítási költségekre tekintettel.

(277)

Az érdekelt felek többször is megerősítették, hogy az európai PVC-piacot többletkapacitás jellemzi. Ennélfogva a 2004. évi iránymutatás 42. pontjára hivatkoztak, amely szerint: „Ha a kedvezményezett egy hosszú távú szerkezeti többletkapacitással szembesülő piacon tevékenykedik, a vállalkozás kapacitásának vagy piaci jelenlétének csökkentése esetleg el kell, hogy érje a 100 %-ot”.

(278)

Az Ineos/Solvay/JV határozatban a Bizottság ténylegesen megállapította, hogy az európai PVC-piacon többletkapacitással kell számolni. A Bizottság mindazonáltal kiemel két pontot:

(279)

Márpedig a Bizottság megállapította, hogy 2012 óta több tényező egyértelműen arra utal, hogy az európai PVC-piacon jelentkező többletkapacitási helyzet változott.

(280)

A többletkapacitás kiszámítása. A Bizottság először is kiemeli, hogy ha létezett is többletkapacitás a múltban, annak nagyságrendjét az érdekelt harmadik felek túlértékelték. A piacon működő szereplő tényleges termelési kapacitása ugyanis végeredményében függ az értékesítések szezonalitásától (az európai S-PVC-értékesítés augusztusban és decemberben mélyponton van). Ezenfelül a karbantartásra előírt, programozott leállások, a klórtermelés lassulása a téli időszakban, valamint a villamos energia magas költsége azt eredményezi, hogy a termelési kapacitást nagyon ritkán használják ki 100 %-ban. Másfelől, a PVC-gyártási ipari tevékenységre jellemző, hogy időről-időre váratlan események következnek be a gyártásban, vagy akadozik a nyersanyagellátás. Végül a szabad kapacitások nem adódhatnak össze, tekintve a földrajzi távolságot és a még Európában sem elhanyagolható szállítási költségeket.

(281)

A valóságban a tényleges PVC-gyártás csak ritkán haladja meg éves szinten az összes gyártó kapacitásának 90 %-át.

(282)

A FIDES adatai (az ágazat belső statisztikái) alapján 2014-ben a nyugat-és közép-európai PVC-gyártás névleges kapacitása [6 000–7 000] kt, a tényleges kapacitása pedig [5 000–6 000] kt volt, ami a névleges kapacitás [80–90] %-os kihasználási arányát jelenti. A tényleges többletkapacitás 2014-ben tehát korlátozott volt ezen a piacon. A Bizottság megjegyzi másfelől, hogy az S-PVC-gyártási kapacitás kihasználásának aránya szintén 84,3 % az Egyesült Államokban (az IHS, a piacra szakosodott legjelentősebb elemzők egyike az ICIS – Independent Chemical Information Services – mellett).

(283)

Az S-PVC piac többletkapacitása 2014 nyara óta több tényező befolyásolta a kínálatot az európai piacon. Először is az euro gyengülése, amellyel együtt járt a kőolaj árának jelentős esése is, nagymértékben hozzájárult az exportértékesítés növekedéséhez (Törökország, India, Észak-Afrika felé). Ezek a kiviteli piacok ugyanis könnyen elérhetők az európai gyártók számára: így a Kem One S-PVC-szállítási költsége a berre-i gyártól Törökországig […] EUR/t volt, szemben a Németország és Észak-Európa felé irányuló szállítás […] EUR/t nagyságrendű költségével. Ebből következően a Kem One összkivitele 2015 első negyedévében […] kt-ra emelkedett az egy évvel korábbi ugyanezen időszakhoz viszonyítva ([…] kt). Az IHS 2015. márciusi jelentése kiemeli az európai PVC-gyártók helyzetének ezen alakulását. Rámutat arra, hogy 2009-ben a nyugat-európai S-PVC gyártók általi kivitel a termelés 19 %-át tette ki, szemben a 2014. végi 30 %-kal. E fejlemények következtében növekvő nyomás nehezedett a készletekre – amely helyzet éppen ellentétes a piaci többletkapacitással – anélkül, hogy versenynyomásnak tette volna ki az Ineos és a Solvay közös vállalkozását. Ez a nyomás az eladási árak emelkedéséhez vezetett 2015 elején. Másfelől, az európai piacon tapasztalható kínálatcsökkenés javítja a PVC-gyártók tárgyalási pozícióját. Az ICIS 2015. április 10-i cikke teszi ezt a megállapítást, elemzését a piac ügyfeleinek közléseire alapozva: „One buyer said that with European market seeing low imports, production difficulties and an increase in demand, April will be a month in which producers potentially can break long standing records for margin improvements” („Az egyik vevő úgy nyilatkozott, hogy mivel az európai piacon alacsony az import, gyártási nehézségek, továbbá a kereslet emelkedése tapasztalható, április olyan hónap lesz, amikor a gyártók régóta fennálló rekordokat dönthetnek meg a haszonkulcs javítása tekintetében”). Ebben a helyzetben a gyártók a nagyobb ügyfelekre kvótákat alkalmaztak és emelték az eladási árakat. Ilyen körülmények között a Kem One feldarabolása és értékesítéseinek tartós csökkentése csak megerősítené az Ineos és a Solvay közös vállalkozásának versenypozícióját a nem európai piacokon zajló verseny rovására.

(284)

A Bizottság ennek alapján arra a megállapításra jut, hogy az érdekelt felek a piaci többletkapacitás helyzetének elemzésekor nem vették kellően figyelembe az Ineos/Solvay/JV határozatot követő PVC-piaci fejleményeket, jóllehet e fejlemények olyan helyzetet eredményezhetnek, amelyben a stratégiailag harmadik országok felé irányuló kivitel és a termelés reorientációja gyenge verseny esetén a nyugat-európai ügyfelek számára káros áremelkedésekhez vezethet.

(285)

Előzetesen meg kell említeni, hogy a 2004. évi iránymutatás 39. pontja nem taxatíve sorolja fel a lehetséges kompenzációs intézkedéseket, mindössze arra szorítkozik, hogy felsoroljon néhány, első látásra elfogadhatónak tekinthető megoldást, de nem korlátozza a Bizottságot abban, hogy az e felsorolásban nem szereplő kompenzációs intézkedéseket fogadjon el.

(286)

Vizsgálatának végeztével a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a következő intézkedések megfelelő kompenzációs intézkedések:

(287)

E három kompenzációs intézkedés alkalmas arra, hogy a támogatási intézkedés kereskedelmi feltételekre gyakorolt káros hatásait ellensúlyozza, mivel meggátolja, hogy a Kem One a kapott támogatást piaci jelenlétének növelésére használja fel a PVC-piacon vagy mindazokon az egyéb piacokon, ahol tevékenykedik.

(288)

A klór- és a szódateremelés névleges kapacitásának maximalizálása ([600–700] kt/évben, illetve az önellátáson kívül [600–700] kt/évben) a Fos-sur-Meri és a lavérai telephelyen, az e határozat elfogadásának napjától számított […]-ig. Ez az intézkedés már […] kt-val „csökkenti” a tényleges klórtermelési kapacitást a Kem One SAM-projekt megvalósítását követő időszakra előrejelzett tényleges termelési kapacitásához képest. A klór- és szódatermelési kapacitás kihasználásának aránya [80–90] % ([85–95] % felel meg a szokásos kapacitáskihasználási gyakorlatnak, amely a Fos-sur-Meri telephelyen 2014 júniusában előállt váratlan esemény következtében [5–15] %-kal csökkent). A termelési kapacitás 2015. és 2016. évi [90–100] %-os kihasználása évi […] kt-nak felel meg. E kihasználási aránynak [85–95] %-ra kell növekednie, mihelyt Lavérában megtörtént a klór/szóda elektrolizáló berendezések átalakítása, mivel lényegében magasabb lesz a megbízhatóság, így elérhető lesz az üzleti tervben előírt tényleges klórtermelés, azaz az évi […] kt. Mindazonáltal meg kell jegyezni, hogy az új membrános elektrolizáló berendezés a(z) […] kt/év „névleges” termelésnél [5–15] %-kal többet tud majd termelni, mivel […]-ról/-ről […] kA/m2-re növeli az áramsűrűséget. Ezt a műszaki lehetőséget a Kem One elfogadta, és tárgyalt a megfelelő anyagok beszerzéséről a beszállítóval, hogy megkönnyítse a későbbi termelési szint növekedését a 2017. és azt követő évekre a klórpiactól várt növekedéssel összhangban.

(289)

A Kem One összes klórértékesítési piacát figyelembe véve ugyanis a Kem One a downstream (S-PVC, PVC-paszta, utóklórozott PVC és klórmetánok) üzemei révén elegendő kapacitással rendelkezik, hogy évi […] kt klórtermelést lekössön. Másfelől a Kem One klór- és szódakereslet növekedésével kapcsolatos előrejelzései Nyugat-Európában évi […] % és […] % (23). A Kem One termelési kapacitásának maximalizálása tehát megakadályozza, hogy a Kem One klórtermelését évi [600–700] kt-ig növelje a tényleges termelést tekintve, ami lehetővé tette volna számára, hogy valamennyi potenciális árupiacát megközelítőleg telítse, azaz hogy a lehető legnagyobb mértékben kihasználja a downstream klórtermelő eszközeit. Végső soron a névleges kapacitás évi [600–700] kt-ban történő maximalizálása, tehát a várakozások szerint évi […] kt tényleges klórtermelés megfosztja a Kem One-t a lehetőségtől, hogy a szódapiac növekedését kövesse, ez az értékesítések […]-i növekedése után körülbelül […] % haszonáldozatot jelent. A Kem One [5–15] %-ra becsült szódapiaci részesedése Nyugat-Európában ekkor [5–15] %-ra változna.

(290)

Ezenfelül ez az intézkedés lehetetlenné teszi a Kem One számára, hogy saját árupiacait és piaci részesedéseit növelje Európában és/vagy a kivitelt érintően a klórszármazékok tekintetében, amelyek az S-PVC, az E-PVC (vagy PVC-paszta), a PVC-C (vagy utóklórozott PVC), a klórmetán és csekélyebb mértékben a folyékony klór. A haszonáldozat […]-ra/-re vetítve […] kt klór. Példálózó jelleggel: […] kt klórból […] S-PVC állítható elő, aminek következtében a Kem One piaci részesedése a [10–20] %-ról [10–20] %-ra emelkedhetne, a Kem One PVC-értékesítéseit ([…] kt/év) és az európai gyártók számára elérhető S-PVC piac méretét ([…] Mt) alapul véve.

(291)

A Kem One és jelenlegi vagy jövőbeli leányvállalatai S-PVC piacon fennálló részesedésének maximalizálása az északnyugat-európai térségben (Németország, Belgium, Dánia, Franciaország, Írország, Luxemburg, Norvégia, Hollandia, Egyesült Királyság és Svédország együttvéve) a volumen tekintetében [10–20] %-ban, az e határozat elfogadásának napjától számított […]-ig  (24). Ami az S-PVC-t (ideértve a Saint-Fons-i M-PVC-t vagy PVC masszát, amely ahhoz hasonló a piacon), a Kem One […] kt/év névleges kapacitással rendelkezik, amely a nyugat-európai összes termelési kapacitás ([…] Mt/év) közel […] %-át jelenti.

(292)

[…]

(293)

Az ipari és kereskedelmi intézkedések kombinációjának eredményeként jelentősen emelkednie kell az e földrajzi térségben forgalmazott mennyiségeknek (körülbelül […] kt), oly módon, hogy a vállalkozás részesedése az S-PVC piacon [10–20] %-ra változzon e térségben.

(294)

A Bizottság ezért úgy véli, hogy a Kem One piaci részesedésének [10–20] %-ban történő maximalizálása (a volumen tekintetében) az S-PVC piacon az északnyugat-európai térségben az e határozat elfogadásától számítva […] lehetővé teszi annak biztosítását, hogy a támogatási intézkedéseket a Kem One ne vegye igénybe az ebben a térségben folytatott kereskedelmi tevékenységeihez. Ez a maximalizálás lehetővé teszi a támogatás hatásainak mérséklését és a versenyt érő túlzott fenyegetések kockázatainak elkerülését. Ezenkívül Franciaország e földrajzi körzetbe történő felvétele megfelel a kompenzációs intézkedésekkel kapcsolatos ítélkezési gyakorlat követelményeinek, mivel az S-PVC-t érintően a Kem One elsődleges ipari és kereskedelmi üzeme ott található (25). Ez a megoldás azzal az előnnyel is jár, hogy fenntartja az Ineos és a Solvay közös vállalkozására nehezedő versenynyomást, amely vállalkozás az északnyugat-európai S-PVC piac elsődleges szereplője (26), és teszi ezt anélkül, hogy a versenyhelyzetet mérhetetlen hosszú időre befagyasztaná.

(295)

A fentiekre tekintettel a Bizottság úgy véli, hogy ezen ideiglenes maximalizálások ténylegesen megfelelőbbek az eszközök értékesítésénél a verseny szóban forgó támogatások általi túlzott mértékű torzításának megakadályozása szempontjából, és egyúttal fenntartják a versenynyomást az északnyugat-európai S-PVC piacon.

(296)

Felvásárlási tilalom. Ez a tilalom nem csak a Kem One-ra vonatkozik, hanem minden olyan természetes vagy jogi személyre is, amely ténylegesen irányítást gyakorol vagy az eljövendő […] belül várhatóan irányítást szerez a Kem One felett az EK összefonódás-ellenőrzési rendelete 3. cikkének (2) bekezdése értelmében, amely úgy rendelkezik, hogy „[a]z irányítást olyan jogok, szerződések vagy más egyéb eszközök alapozzák meg, amelyek akár külön-külön, akár együttesen és a kapcsolódó jogi és ténybeli megfontolásokra tekintettel lehetőséget adnak egy vállalkozás feletti meghatározó befolyás gyakorlására, különösen: a) a vállalkozás eszközei egészének vagy részének tulajdonjoga vagy használati joga révén; b) olyan jogok vagy szerződések révén, amelyek meghatározó befolyást biztosítanak egy vállalkozás testületeinek összetétele, szavazása vagy döntései felett.” Így sem a Kem One, sem az azt irányító jogalanyok nem téríthetik el a Franciaország által folyósított támogatásokat, és nem használhatják fel azokat piaci erejük növelésére az állami támogatásban nem részesült szereplők kárára.

(297)

A tilalom nem érinti azokat a felvásárlásokat, i. amelyek a Kem One életképességének helyreállításához szükségesek, és ii. amelyek nem minősülnek a támogatás hatásainak a Kem One szerkezetátalakítási terve célkitűzéseinek teljesítéséhez szükséges minimumra korlátozásával kapcsolatos kötelezettség megkerülésének. A felvásárlásra nem kerülhet sor, ha a Bizottság nem állapította meg, hogy az i. és ii. pontban előírt feltételek teljesülnek. A felvásárlási szándékot és azokat a tényezőket, amelyek lehetővé teszik a Bizottság számára annak elbírálását, hogy e feltételek teljesülnek-e, ésszerű határidőn belül közölni kell a Bizottsággal.

(298)

A 2004. évi iránymutatás 49. pontja kimondja: „Az érintett tagállam által rendszeresen megküldött részletes beszámolók révén lehetővé kell tenni, hogy a Bizottság folyamatosan meggyőződhessen a szerkezetátalakítási terv megfelelő végrehajtásáról.”

(299)

Ebben az ügyben, tekintettel a szóban forgó támogatásokra, a támogatások állami támogatási szabályokkal való összeegyeztethetőségének biztosításához szükséges kompenzációs intézkedések jellegére, a Kem One életképességének helyreállításával kapcsolatos célkitűzésre, továbbá az érintett piacon érvényesülő versenyhelyzetre, a Bizottság szükségesnek ítéli, hogy Franciaország félévente számoljon be neki és mutassa be a következőket:

(300)

Ezeket a beszámolókat az e határozat elfogadásától számított […] belül kell megküldeni. Az első beszámolónak az e határozat elfogadásának napjától számított hat hónap elteltével be kell érkeznie a Bizottsághoz.

(301)

Következésképpen, ami a támogatási intézkedések túlzott versenytorzító hatásának megelőzését illeti, figyelembe véve az Ineos/Solvay közös vállalkozás jelenlétét, amely sokkal erőteljesebb piaci szereplő az S-PVC piacon, továbbá abból eredően, hogy a 2004. évi iránymutatás 39. pontjában is felsorolt, az eszközök értékesítésében álló drasztikusabb kompenzációs intézkedések veszélyeztetnék a Kem One életképességének helyreállítását és gyengítenék versenyerejét, ami káros lenne a piaci versenystruktúrára és teljesítményre, és mivel az e határozat 6.2.4. pontjában vizsgált kompenzációs intézkedések alkalmasak arra, hogy kellően mérsékeljék a hatásokat és megfelelően orvosolják az ügy körülményei között a támogatás jelentette versenytorzulást, továbbá, hogy ezen intézkedéseket a piaci versenyhelyzettel együttesen értékelik rendszeres beszámolókban, az említett kompenzációs intézkedéseket a Bizottság megfelelőnek ítéli.

(302)

A 2004. évi iránymutatás 43. pontja szerint: „[a] támogatás összegét és intenzitását szigorúan a vállalkozás, a részvényesek vagy a vállalkozást magában foglaló csoport meglévő pénzügyi erőforrásainak ismeretében, a szerkezetátalakítás lehetővé tételéhez feltétlenül szükséges minimumra kell korlátozni”. A 2004. évi iránymutatás 44. pontja pontosítja: [a] Bizottság általában az alábbi hozzájárulásokat tekinti megfelelőnek a szerkezetátalakításhoz: […] „nagyvállalkozások esetében legalább 50 %”.

(303)

Először is, az eljárás megindítását követően összegyűjtött bizonyítékok alapján nem volt indokolható a [60–70] millió EUR kölcsönnek a Kem One saját hozzájárulásai közé számítása. Franciaország ugyanis megerősítette e kölcsön elméleti és bizonytalan jellegét, kiemelve, hogy igénybevételére semmi esetre sem kerülne sor 2016 előtt. Ez a kölcsön tehát nem felel meg a kedvezményezett saját hozzájárulásának ténylegességével kapcsolatban a 2004. évi iránymutatásban meghatározott feltételnek. Ebből következően a Bizottság úgy véli, hogy ezt nem indokolt a számításban figyelembe venni.

(304)

A Bizottság vizsgálata azt mutatta, hogy a Kem One szerkezetátalakítási költségekhez való saját hozzájárulásának kiszámításához figyelembe veendő források a következők:

4. táblázat

A szerkezetátalakítási tervben előírt magánhozzájárulások forrásai a Bizottság szerint

(305)

A vizsgálat folyamán új tények derültek ki. Először is, ami a Kem One önfinanszírozását illeti, a Kem One a mai napig csak 18 millió EUR-t fektetett be a korszerűsítési projektbe. Az egyenleg kifizetésének elméleti jellege miatt ezek az összegek nem minősíthetők saját hozzájárulásnak. Ezenfelül a (2. magán gazdasági szereplő) faktorálása végeredményében [55–65] millió EUR (szemben az eredetileg tervezett [40–50] millió EUR-val) a Kem One és a(z) [2. magán gazdasági szereplő] közötti tárgyalások következtében.

(306)

A szerkezetátalakítás költsége 222 millió EUR-ra becsülhető. A Kem One e szerkezetátalakításhoz való saját hozzájárulása tehát a szerkezetátalakítási költségek 60 %-át teszi ki.

(307)

Ebből következően megállapítható, hogy a támogatás a minimumra korlátozódik, anélkül is, hogy határozni kellene a magánhitelezők követelései elengedésének jellegéről.

(308)

A 2004. évi iránymutatás 72. és azt követő pontjai értelmében szerkezetátalakítási támogatás egy tízéves időszakban csak egyszer nyújtható.

(309)

Franciaország bejelentésében kifejtette, hogy sem a Kem One, sem az a csoport, amelyhez az tartozik, nem részesült korábban megmentési és szerkezetátalakítási támogatásban.

(310)

Ebből következően az először és utoljára elv teljesül.

(311)

A Bizottság úgy ítéli meg, hogy a szóban forgó támogatási intézkedések összeegyeztethetők a belső piaccal az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja alapján, azzal a feltétellel, hogy az e határozat 6.2.4.3. pontjában felsorolt kompenzációs intézkedések megvalósulnak, és hogy az e határozat 6.2.4.4. pontjában előírt beszámolókat a kitűzött határidőn belül benyújtják a Bizottsághoz,

a)

a Kem One életképességének helyreállításához szükségesek, és

b)

nem minősülnek a támogatás hatásainak a Kem One szerkezetátalakítási terve célkitűzéseinek teljesítéséhez szükséges minimumra korlátozásával kapcsolatos kötelezettség megkerülésének.

a)

a szerkezetátalakítási terv megfelelő végrehajtása a Kem One életképességének helyreállításával kapcsolatos célkitűzés megvalósításának értékelésével;

b)

a 2. cikkben foglalt feltételek betartásával kapcsolatos minden hasznos információ és különösen a Kem One piaci részesedésének alakulása az említett 2. cikk (2) bekezdésében megjelölt piacon;

c)

a versenyhelyzet aktuális állása a PVC-piacon, továbbá az EGT-n belüli beszerzési és értékesítési piacokon, ideértve különösen a piaci szereplők piaci részesedését és kapacitását, a piaci struktúra változásait, az árak alakulását, és minden olyan tényezőt, amely hasznos abból a szempontból, hogy a Bizottság megfelelően átlássa a helyzetet.