7.8.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 210/3

(1)

Dömpingellenes vizsgálatot (a továbbiakban: eredeti vizsgálat) követően a Tanács a 393/2009/EK tanácsi rendelettel (2) végleges dömpingellenes vámot vetett ki a jelenleg az ex 3406 00 00 KN-kód (3406000090 TARIC-kód) alá besorolt, a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína) származó egyes gyertyák, mécsesek és hasonlók behozatalára (a továbbiakban: végleges dömpingellenes intézkedések).

(2)

Az intézkedések keretében a tüzelőanyag-tartalom tonnájára vetített (a tüzelőanyag rendszerint, de nem feltétlenül faggyú, sztearin, paraffinviasz vagy más viasz, beleértve a kanócot is), rögzített összegű vámot vetettek ki, amelynek mértékét 549,33 EUR/tonna értékben állapították meg.

(3)

A következő exportáló gyártók esetében rögzített összegű egyedi vámot állapítottak meg: Aroma Consumer Products (Hangzhou) Co., Ltd (321,83 EUR/tonna); Dalian Bright Wax Co., Ltd (171,98 EUR/tonna); Dalian Talent Gift Co., Ltd (367,09 EUR/tonna). A következő vállalatokra nulla összegű vám vonatkozott: Gala-Candles (Dalian) Co., Ltd; M.X. Candles and Gifts (Taicang) Co., Ltd; Ningbo Kwung's Home Interior & Gift Co., Ltd; Ningbo Kwung's Wisdom Art & Design Co., Ltd és kapcsolt vállalkozása, a Shaoxing Koman Home Interior Co., Ltd; valamint Qingdao Kingking Applied Chemistry Co., Ltd.

(4)

Mivel az eredeti vizsgálat során mintavételre került sor, a mintában nem szereplő együttműködő gyártókra vonatkozóan átlagban 345,86 EUR/tonna összegű, a tüzelőanyag-tartalom tonnájára vetített vámot állapítottak meg az alaprendelet 9. cikke (6) bekezdésének rendelkezéseivel összhangban. Az összes többi vállalat tekintetében 549,33 EUR/tonna összegű, a tüzelőanyag-tartalom tonnájára vetített vámot állapítottak meg.

(5)

A hatályos végleges dömpingellenes intézkedések közelgő hatályvesztéséről szóló értesítés (3) közzétételét követően a Bizottsághoz 2014. február 14-én kérelem érkezett az említett intézkedéseknek az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálata iránt.

(6)

A kérelmet 16 uniós gyertyagyártó (a továbbiakban: kérelmezők) nyújtotta be olyan gyártók nevében, amelyek termelése az egyes gyertyák, mécsesek és hasonlók teljes uniós gyártásának több mint 25 %-át teszi ki.

(7)

A kérelem azon az indokláson alapult, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűleg a dömping folytatódását és az uniós gazdasági ágazatot ért kár megismétlődését eredményezné.

(8)

Miután a Bizottság a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapította, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a hatályvesztési felülvizsgálat megindításához, 2014. május 14-én az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítéssel (4) (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) bejelentette az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálat megindítását.

(9)

A dömping folytatódására vonatkozó vizsgálat a 2013. április 1. és 2014. március 31. közötti időszakra (a továbbiakban: felülvizsgálati időszak) terjedt ki. A kár megismétlődésének valószínűségével kapcsolatos értékelés szempontjából releváns tendenciák vizsgálata a 2011. január 1-jétől a felülvizsgálati időszak végéig tartó időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjedt ki.

(10)

A hatályvesztési felülvizsgálat megindításáról a Bizottság hivatalosan tájékoztatta a kérelmezőket, az egyéb ismert uniós gyártókat, az ismert, dömpingellenes intézkedések által érintett kínai exportáló gyártókat, a független importőröket, az ismert érintett felhasználókat, valamint a Kínai Népköztársaság hatóságait. Valamennyi érdekelt fél lehetőséget kapott arra, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítésben megállapított határidőn belül írásban ismertesse álláspontját, és szóbeli meghallgatást kérjen.

(11)

Az alaprendelet 17. cikkével összhangban, tekintettel arra, hogy nyilvánvalóan számos kínai exportáló gyártó és független uniós importőr érintett, helyénvalónak tűnt megvizsgálni, hogy kell-e mintavételt alkalmazni. A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkérte az említett feleket, hogy a felülvizsgálat megindítását követő 15 napon belül jelentkezzenek, és az eljárás megindításáról szóló értesítésnek megfelelően szolgáljanak alapvető információkkal a 2013. április 1. és 2014. március 31. közötti időszak során a felülvizsgálat tárgyát képező termékkel kapcsolatos tevékenységeikről.

(12)

25 kínai exportáló gyártó nyújtott be hiteles információkat a mintavétel keretében, és egyezett bele abba, hogy együttműködjön a vizsgálat során. Ezek behozatala a felülvizsgálati időszak alatt dömpingellenes vámok hatálya alá tartozó kínai vállalatoktól az Unióba irányuló behozatal teljes volumenének 36 %-át tette ki. Tekintettel arra, hogy viszonylag számos kínai exportáló gyártó egyezett bele abba, hogy együttműködjön a vizsgálatban, a Bizottság úgy döntött, hogy a vizsgálatba bevonni kívánt felek számát az alaprendelet 17. cikkének (1) bekezdésével összhangban egy mintára korlátozza azon legnagyobb reprezentatív termelési és exportmennyiség alapján, amely a rendelkezésre álló idő alatt megfelelően megvizsgálható. A kiválasztott minta négy exportáló gyártóból állt, amelyek a vámfizetésre kötelezett vállalatok által exportált összvolumen 21 %-át tették ki. Adataikat helyszíni ellenőrző látogatások során ellenőrizték.

(13)

Az alaprendelet 17. cikke (2) bekezdésének megfelelően a mintavétel kapcsán konzultáltak az érintett felekkel és a kínai hatóságokkal. Az eredeti javaslatban szereplő egyik exportáló gyártó úgy döntött, hogy a továbbiakban nem működik együtt. Az egyik exportáló gyártó azt kérte, hogy a kivitel súlya alapján vegyék figyelembe a mintában. Ezért a végső mintát ennek megfelelően határozták meg.

(14)

Az uniós importőrök közül egy küldte vissza a kitöltött kérdőívet. Ezért a független importőrök helyzetének vizsgálatához nem volt szükség mintavételre.

(15)

Amint azt az alábbi (73) preambulumbekezdés részletesebben is kifejti, a vizsgálat előtt 26 uniós gyártó, illetve gyártók csoportja egyezett bele abba, hogy együttműködjön a vizsgálat során. Az együttműködő gyártók nagy számára tekintettel a Bizottság úgy határozott, hogy mintavételt alkalmaz. A Bizottság a mintát azon legnagyobb reprezentatív termelési mennyiség alapján választotta ki, amely a rendelkezésre álló idő alatt megfelelően megvizsgálható, a különböző terméktípusok földrajzi eloszlását és megfelelő lefedettségét is figyelembe véve. A kiválasztott minta hét vállalatból állt. A minta reprezentatívnak volt tekinthető, és a felülvizsgálati időszakban az Unióban előállított gyertyák becsült összmennyiségének 37 %-át képviselte.

(16)

A felhasználók közül egyik sem jelentkezett vagy ajánlotta fel a vizsgálatban való együttműködését a vizsgálat megindításáról szóló értesítésben megadott határidőn belül vagy a vizsgálat egy későbbi szakaszában.

(17)

A következő vállalatok telephelyén került sor ellenőrző látogatásra:

(18)

Valamennyi érintett fél tájékoztatást kapott azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek e hatályvesztési felülvizsgálat megállapításaihoz és következtetéseihez vezettek, és felkérték őket észrevételeik megtételére. A feleknek megfelelő idő állt rendelkezésükre ahhoz, hogy a nyilvánosságra hozatalt követően benyújtsák észrevételeiket. A kérelmezők képviselője pontosítást és további tájékoztatást kért a nulla összegű vám alá eső exportáló gyártók kereskedelmi magatartásáról, az egyéb harmadik országok piacaira irányuló kínai kivitel exportárairól, az alábbi (29) preambulumbekezdésben említett nyilvános információk forrásáról, valamint az uniós felhasználásnak az eredeti vizsgálat során elvégzett értékeléséről. A Bizottság 2015. május 27-én írásban, illetve a tájékoztató dokumentumban megadta a kért pontosítást és tájékoztatást.

(19)

Minden érdekelt félnek lehetősége nyílt a Bizottsággal és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselővel tartandó meghallgatás kérelmezésére.

(20)

A kérelmezők képviselőjének kérésére 2015. május 27-én a meghallgató tisztviselő elnökletével megtartott meghallgatásra került sor. A meghallgatáson a kérelmezők képviselője azt állította, hogy a Bizottság megállapításai nem megfelelő elemzésen alapulnak, és/vagy nincs bizonyíték azon exportáló gyártók jövőbeli magatartására, amelyekre nulla összegű vám vonatkozott. Ezenkívül megkérdőjelezte az alákínálási számítások eredményeit, valamint a Bizottság Kína termelési kapacitására és az uniós piac vonzerejére vonatkozó megállapításait. Emellett azt is állította, hogy a nem bizalmas irat nem teljes, és bizonyos hiányosságokat mutat. Ezeket a hiányosságokat gyorsan orvosolták.

(21)

A Bizottsághoz 2015. június 2-án észrevételek érkeztek a tájékoztatással és további pontosításokkal kapcsolatban. A Bizottság ezeket az észrevételeket megvizsgálta, és indokolt esetben figyelembe vette.

(22)

A felülvizsgálat tárgyát képező termék a jelenleg az ex 3406 00 00 KN-kód (3406000090 TARIC-kód) alá tartozó és a Kínai Népköztársaságból származó egyes gyertyák, mécsesek és hasonlók, a temetői égők és egyéb, szabadban használt égők kivételével (a továbbiakban: a felülvizsgálat tárgyát képező termék).

(23)

E felülvizsgálat alkalmazásában a „temetői égők és egyéb, szabadban használt égők” olyan gyertyák, mécsesek és hasonlók, amelyek az alábbi tulajdonságok közül eggyel vagy többel rendelkeznek:

(24)

A felülvizsgálat tárgyát képező termék számos különféle méretű, formájú és tömegű változatban létezik, továbbá lehet sima fehér vagy – akár anyagában, akár csak kívül – színezett, illatosított vagy nem illatosított és díszített vagy nem díszített. Felülete lehet sima vagy érdes. A gyertyák lehetnek üvegpohárban/fedeles üvegben vagy kerámia/alumínium tégelyben. A vevők kérésére elláthatók címkével és csomagolással. E különbségek ellenére azonban a felülvizsgálat tárgyát képező termék valamennyi típusa ugyanazokkal a kémiai és műszaki alaptulajdonságokkal rendelkezik, ugyanarra a célra szolgál, és egymással igen nagy mértékben helyettesíthetők. A Bizottság ezért úgy ítélte meg, hogy az e vizsgálat tárgyát képező valamennyi gyertya ugyanazon termékcsaládba tartozik.

(25)

A fent leírt tulajdonságok befolyásolják az egyes gyertyák árát, de a rendelkezésre álló importstatisztikák nem tükrözik ezt a sokféleséget.

(26)

A vizsgálat során bizonyítást nyert, hogy a kínai belföldi piacon gyártott és értékesített és/vagy az Unióba exportált termék, illetve az uniós gazdasági ágazat által gyártott és az Unióban értékesített termék azonos fizikai, műszaki és kémiai alaptulajdonságokkal rendelkezik, továbbá alapvető felhasználási területei is megegyeznek.

(27)

A Bizottság döntése értelmében ezért az említett termékek az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében vett hasonló terméknek minősülnek.

(28)

A Bizottság az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően megvizsgálta, hogy a jelenlegi intézkedések hatályvesztése a Kínából származó dömping valószínű folytatódásához vezetne-e.

(29)

A dömping folytatódásának valószínűségére vonatkozó értékelés alapjául az érdekelt felek által szolgáltatott és megfelelően ellenőrzött adatok, a hatályvesztési felülvizsgálati kérelemben szereplő adatok és az olyan egyéb forrásokból gyűjtött adatok szolgáltak, mint a kereskedelmi import- és exportstatisztikák (Eurostat és kínai exportadatbázisok), továbbá az egyéb nyilvánosan hozzáférhető információk, például az USA Nemzetközi Kereskedelmi Bizottsága, valamint a gyertyagyártók és -viszonteladók internetes oldalai. A Bizottság a tagállamok által az alaprendelet 14. cikke (6) bekezdésének értelmében szolgáltatott bizalmas információkat is felhasználta a felek által benyújtott információk ellenőrzéséhez és az olyan kínai exportáló gyártóktól származó behozatal alakulásának elemzéséhez, amelyekre egyéni dömpingkülönbözet vonatkozott.

(30)

Az eredeti vizsgálat során a Bizottság az uniós gazdasági ágazat adatait használta a rendes érték megállapításához, mivel egyetlen, analóg országban található gyártó sem működött együtt. A jelenlegi vizsgálat során egy, az Amerikai Egyesült Államokban (a továbbiakban: USA) található gyártó beleegyezett abba, hogy a jelenlegi vizsgálatban együttműködjön és minden szükséges információt megadjon a rendes érték megállapításához az alábbi (31)–(35) preambulumbekezdésekben leírtak szerint.

(31)

Az eljárás megindításáról szóló értesítésben Brazília szerepelt a Kínára vonatkozó rendes érték megállapítása céljából javasolt analóg országként. A Bizottság valamennyi érdekelt felet felkérte, hogy tegyen észrevételt e javaslattal kapcsolatban, ám ilyen észrevétel nem érkezett. A Bizottság ezért kérdőíveket küldött az ismert brazil gyártóknak. A brazil gyártók azonban nem működtek együtt.

(32)

A Bizottság ezenkívül olyan piacgazdasági berendezkedésű országokban működő gyártókkal való együttműködés lehetőségét is megvizsgálta, mint Argentína, Kanada, Chile, India, Indonézia, Izrael, Malajzia, Új-Zéland, Tajvan és Thaiföld. Az említett országokban található gyártók azonban nem működtek együtt.

(33)

Annak érdekében, hogy lehetséges analóg országot találjon, a Bizottság egyéb rendelkezésre álló információforrásokat is megvizsgált, nevezetesen az Eurostatot és az Egyesült Államok Nemzetközi Kereskedelmi Bizottsága által fenntartott nyilvános adatbázist. Megállapítást nyert, hogy az Unió és az USA piacai jelentik a gyertyák fő világpiacait, és az amerikai gyártású gyertyákat is exportálják az uniós piacra.

(34)

Az USA Nemzeti Gyertyaipari Szövetségének (a továbbiakban: NCA) honlapja szerint mintegy 400 gyertyagyártó működik az USA-ban, a teljes termelési volumen jelentős, és az ország nagy mennyiségben importál saját felhasználás céljára. Ezért a Bizottság az USA-t megfelelő analóg országnak tekintette a jelenlegi vizsgálat céljából.

(35)

A Bizottság segítséget kért az NCA-től, és egy amerikai gyártó beleegyezett a vizsgálatban való részvételbe. Az említett gyártó által szolgáltatott információ hiteles és elegendő volt a rendes érték megállapításához a jelenlegi vizsgálat során.

(36)

A rendes érték meghatározása az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontjával összhangban történt. A (30) preambulumbekezdésben említettek szerint a rendes értéket az együttműködő amerikai gyártó által szolgáltatott és a telephelyén ellenőrzött adatok alapján határozták meg.

(37)

A vizsgálatból kiderült, hogy az USA gyertyaágazata eltér a kínai ágazattól. Például az együttműködő egyesült államokbeli gyártó egy összetett értékesítési hálózattal rendelkező nagyvállalat, amely a terméktípusok korlátozott körét – kizárólag fedeles üvegbe csomagolt illatgyertyákat – értékesíti viszonylag magas áron (az ún. „illatpiacon”). Az egyesült államokbeli gyártó a volumen tekintetében a legnagyobb kínai gyártókhoz hasonló, ám a termékösszetétele eltérő. A kínai vállalatok elsősorban teamécsesek, hengergyertyák, valamint művészi gyertyák és nem illatosított gyertyák széles skáláját gyártják és értékesítik. A vizsgálat alapján az is kiderült, hogy míg a kínai gyártók többnyire nagykereskedőknek értékesítenek, addig az egyesült államokbeli gyártó főként a kiskereskedelmi üzletei hálózatán keresztül értékesít.

(38)

A fentiek alapján a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a rendes értéket helyénvaló a következőképpen képezni.

(39)

Az analóg országbeli gyártó által a belföldi piacon értékesített terméktípusokat összehasonlították a Kínában gyártott, az Unióba exportált terméktípusokkal. Azon modellek esetében, amelyek megegyeztek vagy közvetlenül összehasonlíthatók voltak, a rendes érték kiszámítása a következőképpen történt. az analóg országbeli együttműködő gyártónak a felülvizsgálati időszak alatt felmerült termelési költségeihez hozzáadtak egy ésszerű mértékű összeget a hasonló terméknek a kereskedelem azonos szintjén történt belföldi értékesítése során felmerült értékesítési, általános és adminisztratív költségekre (SGA-költségek) és egy ésszerű mértékű, nevezetesen 6,5 %-nak megfelelő összeget a nyereségre (az eredeti vizsgálat során ezt a mértéket alkalmazták a rendes érték meghatározásához).

(40)

A többi, nem összehasonlítható terméktípus esetében a rendes értéket úgy állapították meg, hogy az előállítási költségből levonták a fedeles üvegek/üvegpoharak és az illatanyagok egyesült államokbeli költségét. Ezt követően hozzáadtak egy ésszerű mértékű összeget az SGA-költségekre és a nyereségre, mint az a (39) preambulumbekezdésben szerepel.

(41)

A mintába felvett exportáló gyártók Unióba irányuló exportértékesítése közvetlenül független uniós fogyasztók részére történt. Az értékesítési árat ezért az alaprendelet 2. cikke (8) bekezdésével összhangban az Eurostat importstatisztikáiban szereplő, ténylegesen fizetett vagy fizetendő ár alapján állapították meg.

(42)

Ezt a CIF-paritású átlag exportárat – elsősorban a fuvarozási költségek levonásával – megfelelően kiigazították, ami a gyártelepi árat eredményezte.

(43)

A rendes érték és az exportár összehasonlítását a gyártelepi ár alapján végezték el.

(44)

A rendes érték és az exportár tisztességes összehasonlításának biztosítása céljából – az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének megfelelően – szükséges és indokolt esetben kiigazítás formájában figyelembe vették a fuvarozási, a biztosítási, az anyagmozgatási, a rakodási és a hitelköltségeket, valamint a jutalékokat.

(45)

A fentiek alapján megállapítást nyert, hogy a mintába felvett egyik exportáló gyártó termékeit nem dömping formájában értékesítette az Unió piacán. A mintába felvett többi három exportáló gyártó dömpingkülönbözetének átlaga az uniós határparitáson számított ár százalékában kifejezve 60 % körüli volt.

(46)

A meghallgatási tisztviselő elnökletével megtartott meghallgatás során az egyik fél azt állította, hogy az intézkedések által nem érintett azon exportáló gyártókat, amelyekről az eredeti vizsgálatban megállapították, hogy dömpinget folytatnak, nevezetesen a Ningbo Kwung's Home Interior & Gift Co. Ltd. és a Qingdao King King Applied Chemistry Co., Ltd vállalatot be kellett volna vonni a jelenlegi hatályvesztési felülvizsgálatba.

(47)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítést az eredeti vizsgálatban érintett valamennyi érdekelt félnek megküldte, beleértve azokat az exportáló gyártókat, amelyekről az eredeti vizsgálatban megállapították, hogy dömpinget folytatnak, de amelyekre nulla összegű vám vonatkozott, mert nem okoztak kárt az uniós gazdasági ágazatnak. Ezen exportáló gyártók egyike sem nyújtott be mintavételi formanyomtatványt. Ezért nem kerültek bele a mintába.

(48)

Ezenkívül a Bizottság tájékoztatta az érdekelt feleket arról a javaslatról, hogy összeállítja a kínai exportáló gyártók mintáját, ily módon a felek lehetőséget kaptak arra, hogy megtegyék észrevételeiket. Azonban senki sem jelentkezett, és a kínai exportáló gyártók mintájának reprezentativitását nem kérdőjelezték meg. A Bizottság ezért úgy tekinti, hogy egyetértés volt a javasolt minta tekintetében, amely jól reprezentálja a kínai gyertyagyártó ágazatot.

(49)

A kínai országos gyertyagyártó kapacitásra és belföldi felhasználásra vonatkozó pontos adatok nem érhetők el nyilvánosan. Egyik vizsgált kínai exportáló gyártó sem tudta megadni ezeket az információkat. A mintában szereplő egyik vállalat vezérigazgatója szerint, aki egyben a kínai vegyipari szövetség gyertyagyártó tagozatának alelnöke, a szövetség valójában nem gyűjt információkat a tagjaitól a kínai termelésre és fogyasztásra vonatkozóan.

(50)

A kérelmezők a hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelmükben azt állították – noha bizonyítékot erre vonatkozóan nem szolgáltattak –, hogy Kína kihasználatlan termelési kapacitással rendelkezik. Megjegyezték, hogy a gyertyapiac még mindig réspiacnak számít Kínában, és a kínai gyertyagyártó ágazat főként exportra irányul. A kérelmezők úgy vélték, hogy a kihasználatlan termelő létesítmények többnyire továbbra is kihasználatlanok, és könnyedén újraindíthatók, mivel ennek szinte csak az az előfeltétele, hogy kellő, szakképzetlen munkaerő és paraffin álljon rendelkezésre. Végezetül ezeket az állításokat a Kínából behozott gyertyákra vonatkozóan bevezetett egyesült államokbeli intézkedések tekintetében az USA által 2010-ben elvégzett hatályvesztési felülvizsgálat (6) következtetéseivel támasztották alá.

(51)

Ami az állítólagos kínai kihasználatlan termelési kapacitás relevanciáját illeti, a mintába felvett vállalatoknál tett ellenőrző látogatások azt mutatták, hogy azok a vámok ellenére nagy kapacitáskihasználtsággal működnek, és kihasználatlan termelési kapacitásuk nincs vagy elhanyagolható. Ez arra utal, hogy a kínai exportáló gyártók nagyjából alkalmazkodtak a világszintű kereslet csökkenéséhez, amely a pénzügyi válságnak tudható be. Az intézkedések által nem érintett kínai exportáló gyártók kereskedelmi magatartása, amelyeknek a figyelembe vett időszak során csökkent az EU-ba irányuló kivitele, mindenesetre azt jelzi, hogy jelenleg semmi nem ösztönzi őket az állítólag kihasználatlan termelési létesítmények újraindítására.

(52)

Az USA által a kínai gyertyák tekintetében lefolytatott vizsgálat tekintetében meg kell jegyezni, hogy a fenti következtetést 2010-ben vonták le, ezért az nem feltétlenül helytálló a jelenlegi helyzetben.

(53)

Következésképpen bár nem zárható ki, hogy a nem fejlett technológiát alkalmazó termelés rövid időn belül újraindítható, nehéz lenne teljes bizonyossággal megállapítani, hogy Kínában mekkora szabad kapacitás áll rendelkezésre.

(54)

A tájékoztatásra vonatkozó észrevételeiben az egyik fél azt hangsúlyozta, hogy a Bizottság nem szerzett pontos információkat a kínai termelési kapacitásról, és megismételte az (50) preambulumbekezdésben említett állításokat, miszerint Kínában számos gyertyagyártó működik, továbbá a nem fejlett technológiát alkalmazó gyártó létesítmények még mindig megvannak, és gyorsan újraindíthatók. Ez a fél azt állította, hogy ez a feltételezés összhangban áll az USA Nemzetközi Kereskedelmi Bizottsága (US ITC) (7) által a Kínából származó gyertyákra vonatkozóan lefolytatott vizsgálat megállapításaival.

(55)

A Bizottság nem vitatja, hogy lehet szabad kapacitás Kínában, és hogy a kínai gyártók képesek lennének fokozni termelésüket. Figyelembe véve az iparág szerkezetét és azt a tényt, hogy alacsonyan képzett munkaerőt lehet alkalmazni a gyertyák előállítására, ez első látásra lehetségesnek tűnik. A Bizottság azonban rámutat arra, hogy az intézkedések által nem érintett kínai exportáló gyártók által támasztott verseny ellenére az uniós gazdasági ágazatnak a figyelembe vett időszak során sikerült megszilárdítania helyzetét az uniós piacon, és megerősítenie jelentős piaci részesedését. Ezen túlmenően a Bizottság emlékeztet arra, hogy az intézkedések hatálya alá tartozó ellenőrzött exportáló gyártók az intézkedések ellenére nagy kapacitáskihasználással működtek. E tekintetben hangsúlyozni kell, hogy az ellenőrzött kínai gyártók az egész kínai gyertyaiparra nézve reprezentatív mintát alkotnak. Végezetül az intézkedések által nem érintett öt kínai exportáló gyártó közül négy nem aknázta ki a többi kínai gyártóval szemben fennálló versenyelőnyét, és nem növelte az EU-ba irányuló exportját, noha állítólag könnyen igénybe vehette volna a csak képzetlen munkaerőt igénylő, nem fejlett technológiát alkalmazó termelési létesítményeket.

(56)

Azt is meg kell jegyezni, hogy az US ITC által 2010-ben tett azon megállapítás, miszerint a kínai gyártóknak módjukban áll gyorsan növelni a kapacitást és a termelést, elsősorban a Nemzeti Gyertyaipari Szövetség feltételezésein alapul, amelyek ellentétesek e vizsgálat (49)–(53) preambulumbekezdésekben kifejtett megállapításaival. Ezt az állítást ezért el kell utasítani.

(57)

A fél bizonyítékot nyújtott be, amely a szabad kapacitás meglétét volt hivatott alátámasztani. A fél azt is állította, hogy egyes thaiföldi és vietnami gyártó létesítmények valószínűleg visszakerülnek Kínába, amint a dömpingellenes vámok hatályukat vesztik.

(58)

Az említett fél által szolgáltatott bizonyíték sem a kínai szabad kapacitás meglétét, sem annak méretét nem támasztotta alá. Továbbá a termelési létesítmények visszakerülésére vonatkozó állítást sem támasztották alá.

(59)

Kína jellemzően nagy gyertyaexportőrnek számít a világpiacon. A volument illetően az uniós piac számít a kínai gyertyák elsődleges exportpiacának, ahová az összes kínai export 30 %-a irányult a felülvizsgálati időszak alatt. Kína számára a vámok kivetése után is az Unió jelenti a fő exportpiacot.

(60)

Kiemelve az árszint jelentőségét a gyertyapiacon különösen az olyan standard termékek esetében hozott vásárlási döntésekben, mint például a teamécsesek és a hengergyertyák, hangsúlyozni kell, hogy a felülvizsgálati időszak alatt a legfontosabb harmadik országok (például Ausztrália, Kanada, Malajzia, az Egyesült Államok, Japán és Új-Zéland) piacain érvényesített átlagos kínai exportárak magasabbak voltak az uniós gazdasági ágazat árainál (8). Ezért a kínai exportáló gyártókat semmi nem ösztönzi gazdaságilag arra, hogy az Unióba irányítsák át kivitelüket, amennyiben az intézkedések hatályukat vesztik.

(61)

Emellett az intézkedések által nem érintett kínai vállalatok kereskedelmi magatartása alapján ítélve, amelyeknek az egységára magasabb az uniós gazdasági ágazaténál, amelyek közvetlenül versenyben állnak az uniós gazdasági ágazattal, és amelyeknek a piaci részesedése csökkent a figyelembe vett időszak során, valószínűtlennek tűnik, hogy a vámfizetésre kötelezett kínai gyártók csak azért alákínálnának az uniós gazdasági ágazat árainak, hogy növeljék piaci részesedésüket.

(62)

A tájékoztatáshoz fűzött észrevételeiben az egyik fél azt állította, hogy a harmadik országokba, különösen a malajziai piacra irányuló kínai export árai nem tekinthetők relevánsnak, mivel állítólag ennek a kereskedelmi forgalomnak egy jelentős részét az uniós piacra szánják. Ezen túlmenően ugyanez a fél azt állította, hogy az intézkedéseket kijátsszák.

(63)

A malajziai piacra vonatkozó feltételezés nem alapul ellenőrizhető bizonyítékon, ezért nem vehető figyelembe. Ezenkívül a rendelkezésre álló behozatali statisztikák szerint a Malajziából származó behozatal mennyisége csökken, és jelenleg elhanyagolható mértékű. Mindazonáltal meg kell jegyezni, hogy a (60) preambulumbekezdésben említettek szerint, a harmadik országokba, többek között Malajziába irányuló kínai export ára magasabb, mint az uniós gazdasági ágazat ára. Ezért még ha az említett fél állítás igaz lenne is, e magas árak akkor sem okozhatnának kárt az uniós gazdasági ágazatnak. Az egyéb nyomtatványokon a kijátszásra vonatkozóan szolgáltatott bizonyíték nem meggyőző, és ellentmond a rendelkezésre álló importstatisztikáknak.

(64)

A tájékoztatáshoz fűzött észrevételeiben az egyik fél azt állította, hogy a legfontosabb harmadik országok piacain érvényesített kínai exportáraknak és az intézkedések által nem érintett exportáló gyártók átlagos árainak az összehasonlítása az uniós gazdasági ágazat áraival irreleváns, mivel nem veszi figyelembe a termékösszetételben mutatkozó esetleges különbségeket.

(65)

Meg kell jegyezni, hogy a fél nem támasztotta alá az állítását, és nem szolgáltatott információkat a termékösszetétellel és egyéb olyan jellemzőkkel összefüggő lehetséges problémákról, amelyek fontosak lehetnek az árelemzés szempontjából. A rendelkezésre álló statisztikai adatok azt mutatják, hogy az azonos KN-kód alá sorolt gyertyák exportjára/importjára és a kilogrammonkénti súlyozott átlagárra vonatkozó adatok kinyerhetők az export-/importadatbázisokból. A Bizottság úgy ítéli meg, hogy a kilogrammonkénti átlagár jelenti a kínai exportáló gyártók tekintetében az export-/importárakra vonatkozóan megszerezhető információk legjobb forrását.

(66)

A fél azt állította továbbá, hogy az intézkedések által nem érintett öt kínai exportáló gyártó közül négy nem áll versenyben az uniós gazdasági ágazattal, mivel felső kategóriás termékekre összpontosítanak, vagy az unióbeli anyavállalatuk termelését egészítik ki. Ugyanez az érdekelt fél úgy vélte továbbá, hogy az intézkedések által nem érintett exportáló gyártók kereskedelmi magatartásának csekély jelentősége van a felülvizsgálat szempontjából, mivel nem derít fényt a vámfizetésre kötelezett exportőrök magatartására, amelyek kárt okozó dömpinget folytattak, mielőtt az eredeti intézkedéseket bevezették volna a szabványos termékekre, amely piaci szegmenst állítólag a leginkább érinteni fog, ha az intézkedések hatályukat vesztik. Végezetül ugyanezen fél azt állította, hogy a szóban forgó vállalatok 2011 előtti importvolumeneit nem vették figyelembe.

(67)

Ezek az állítások azonban ellentmondanak a vizsgálat megállapításainak. Valójában – a (61) preambulumbekezdésben foglaltak szerint – a Bizottság úgy véli, hogy az intézkedések által nem érintett exportáló gyártók kereskedelmi magatartásának elemzése igenis releváns, különösen az uniós piac vonzerejének elemzése szempontjából. Miként a szóban forgó fél maga is elismerte, egyes gyártók standard termékeket állítanak elő, míg mások felső kategóriás termékeket. Ami a volument illeti, emlékeztetni kell arra, hogy az eredeti vizsgálatban a Bizottság az intézkedések által nem érintett öt vállalat közül négyet az alapján választott be a mintába, hogy azok rendelkeztek a legnagyobb exportvolumennel (9). Ez azt bizonyítja, hogy ezek az exportáló gyártók nagy volumenben exportáltak termékeket az uniós piacra. Tekintettel arra, hogy velük szemben nem hoztak intézkedéseket, őket – az intézkedések hatálya alá eső gyártókkal ellentétben – semmi nem ösztönözte arra, hogy megváltoztassák kivitelük termékösszetételét. Ezért úgy tekinthető, hogy ezen exportőrök magatartása a szabványosított termelés jellemezte piaci szegmens, nevezetesen a hengergyertyák és a teamécsesek tekintetében is előrejelzi a jelenleg intézkedések hatálya alá eső kínai exportáló gyártók várható jövőbeli magatartását. A végleges intézkedések bevezetése óta ezek az exportáló gyártók jelentős versenyelőnyt élveztek az intézkedések hatálya alá eső termékek gyártóihoz képest. Megállapítást nyert azonban, hogy az öt gyártó közül kettő esetében jelentősen csökkent a tőlük származó behozatal mennyisége; két másik gyártó esetében a volumen nem változott, és az öt gyártó közül csak egy esetében kétszereződött meg a tőle származó importvolumen az eredeti vizsgálat vizsgálati időszaka, azaz 2007 óta. Levonható tehát az a következtetés, hogy a nulla összegű vám alá eső öt exportáló gyártó kereskedelmi magatartása nem ad egyértelmű képet az uniós piac vonzerejéről, mivel közülük négy nem aknázta ki kedvező helyzetét, és nem növelte az uniós piacra irányuló kivitele volumenét.

(68)

Ezenkívül az illető fél azt sem támasztotta alá bizonyítékokkal, hogy a nagy volumenű tömegtermékek piaci szegmensében értékesített termékeket különbözőnek kellene tekinteni a piaci többi részéhez viszonyítva. Amint a (26) preambulumbekezdésben szerepel, valamint az ideiglenes dömpingellenes intézkedéseket bevezető 1130/2008/EK bizottsági rendelet (10) (24)–(30) preambulumbekezdése és a 393/2009/EK rendelet (22)–(27) preambulumbekezdése részletesen kifejti, a vizsgálat során bizonyítást nyert, hogy a kínai belföldi piacon gyártott és értékesített és/vagy az Unióba exportált termék, illetve az uniós gazdasági ágazat által gyártott és az Unióban értékesített termék azonos fizikai, műszaki és kémiai alaptulajdonságokkal rendelkezik, továbbá alapvető felhasználási területei is megegyeznek. Ezenfelül a jelenlegi vizsgálat a meglévő intézkedés egész alkalmazási körére kiterjed, és nem összpontosíthat e piacnak kizárólag egy alszegmensére, figyelmen kívül hagyva a többi alszegmenst.

(69)

Ezért ezeket az állításokat el kell utasítani.

(70)

A fentiek alapján az a következtetés vonható le, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén az Unióba irányuló azon kínai exportot, amely jelenleg dömpingellenes intézkedések hatálya alá esik, a továbbiakban is dömpingelt áron importálnák. Az azonban valószínűtlennek tűnik, hogy ilyen kivitelre jelentős mennyiségben kerülne sor.

(71)

A kár elemzése céljából a Bizottság különbséget tett a makrogazdasági és a mikrogazdasági kármutatók között. A figyelembe vett időszakra vonatkozó makrogazdasági mutatók meghatározására, elemzésére és vizsgálatára az uniós gazdasági ágazat által szolgáltatott adatok alapján került sor. A mikrogazdasági mutatókat a mintába felvett uniós gyártók szintjén gyűjtött és ellenőrzött adatok alapján határozták meg.

(72)

A következő szakaszokban tárgyalt makrogazdasági mutatók: termelés, termelési kapacitás, kapacitáskihasználás, készletek, az értékesítés volumene, piaci részesedés és növekedés, foglalkoztatás, termelékenység, a tényleges dömpingkülönbözet nagysága, felépülés a korábbi dömping hatásaiból. A mikrogazdasági mutatók a következők: átlagos egységár, előállítási költség, nyereségesség, pénzforgalom, beruházások, a beruházások megtérülése, tőkebevonási képesség és munkaerőköltségek.

(73)

A felülvizsgálati kérelemben szolgáltatott adatok alapján megállapítást nyert, hogy a hasonló termék előállításával számos uniós gyártó, köztük sok kis- és közepes méretű gyártó foglalkozik. 26 uniós gyártó nyújtott be általános adatokat termelésük és eladásaik volumenéről. Mivel számos uniós gyártó – többnyire kisvállalkozások – nem működött együtt a vizsgálat során, a vállalkozások adatai alapján nem lehetett pontosan megállapítani az uniós gyártás teljes volumenét és az Unióban működő gyártók számát.

(74)

Ennek következtében az uniós gyártást a hatályvesztési felülvizsgálati kérelemben megadott információk felhasználásával becsülték meg. Ez alapján a felülvizsgálati időszak alatt a teljes uniós termelés becsült értéke mintegy 400 000 tonna, az uniós gyártók száma pedig a becslések szerint mintegy 170 volt. Az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében ezek a gyártók alkotják az uniós gazdasági ágazatot (a továbbiakban: uniós gazdasági ágazat).

(75)

A fenti (17) preambulumbekezdésben említettek szerint hét uniós gyártó szerepelt a mintában és nyújtotta be a kért információkat. A mintában szereplő vállalatok a becslések szerint a teljes uniós gyártás mintegy 37 %-át képviselték a felülvizsgálati időszakban.

(76)

Az uniós fogyasztást a mintába felvett uniós gyártók által az uniós piacon realizált értékesítésre vonatkozó ellenőrzött adatok, a kérelmezők által a felülvizsgálati kérelemben szolgáltatott adatok, valamint a Comext-adatbázisból vett, a harmadik országokból és Kínából származó behozatalra vonatkozó adatok alapján állapították meg.

(77)

A figyelembe vett időszakban az uniós felhasználás alapvetően nem változott. Azt azonban meg kell jegyezni, hogy a fogyasztás szintje a felülvizsgálati időszakban lényegesen alacsonyabb volt, mint az eredeti vizsgálat vizsgálati időszaka során, amikor is a fogyasztás körülbelül 577 000 tonnára rúgott.

(78)

A tájékoztatáshoz fűzött észrevételeiben az egyik fél azt állította, hogy az uniós felhasználást az eredeti vizsgálat során túlbecsülték. Ugyanakkor a szóban forgó fél részt vett az eredeti vizsgálatban, és akkor nem tett ilyen panaszt. Ezt az állítást ezért el kell utasítani.

1. táblázat

Felhasználás

(79)

A Kínából származó dömpingelt behozatal volumenét és piaci részesedését a rendelkezésre álló importstatisztikák és a 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázisból vett, TARIC-kód (azaz az Európai Unió integrált vámtarifája) szintű adatok alapján elemezték. Emlékeztetni kell arra, hogy 5 kínai exportáló gyártóra nulla összegű vám vonatkozott. Az ő helyzetüket külön vizsgáljuk az alábbiakban, a nulla összegű vám alá eső behozatal keretében.

(80)

A figyelembe vett időszakban az Unióba irányuló dömpingelt behozatal volumene és piaci részesedése az alábbi táblázatban foglaltak szerint alakult.

2. táblázat

Az érintett dömpingelt behozatal volumene és piaci részesedése

(81)

A figyelembe vett időszakban a Kínából érkező dömpingelt behozatal volumene 34 %-kal csökkent. A felülvizsgálati időszakban a teljes kínai behozatal 35 %-át és az Unió piacára érkező teljes behozatal 21 %-át képviselték. Ugyanakkor az uniós piacon megszerzett részesedésük továbbra is alacsony, 4,6 % körüli volt.

(82)

A dömpingelt kínai import átlagára 24 %-kal nőtt, amint az alábbi táblázatban látható:

3. táblázat

A dömpingelt behozatalra vonatkozó árak

(83)

Az árak emelkedése azzal magyarázható, hogy az uniós piacra exportált kínai termékek termékösszetétele megváltozott. Az intézkedések hatálya alá eső kínai exportőrök nagyobb értékű termékeket, illetve nagyobb mértékben díszített, de kisebb tüzelőanyag-tartalmú termékeket, például különleges gyertyákat exportáltak. Ez lehetővé tette a kínai gyártók számára, hogy tompítsák a hatályban lévő intézkedések hatását, és olyan piaci szegmensbe hatoljanak be, ahol az uniós gazdasági ágazat kevésbé van jelen.

(84)

A felülvizsgálati időszak alatt gyakorlatilag távol maradtak az uniós piactól azok az exportőrök, amelyekre a legmagasabb vámtételek vonatkoztak.

(85)

Az áralákínálás elemzése céljából a Bizottság az uniós gazdasági ágazat által az uniós piacon független vevőknek felszámolt, gyártelepi paritásra igazított eladási árak súlyozott átlagát terméktípusonként összehasonlította az első független vevőnek értékesített dömpingelt behozatal CIF-paritáson megállapított és a behozatalt követő költségek figyelembevétele végett megfelelően kiigazított árainak súlyozott átlagával. Az összehasonlítás azt mutatta, hogy a felülvizsgálati időszakban a felülvizsgálat tárgyát képező termék behozatala az uniós gazdasági ágazat áraihoz képest nem áralákínálással történt. Meg kell azonban említeni, hogy a dömpingellenes vám hatálya alá eső exportőrök általi behozatal túlnyomórészt különleges gyertyákból, valamint kézműves kiegészítőkkel és dekorációkkal ellátott standard gyertyákból áll, amelyek általában drágábbak, mint a mintába felvett uniós gyártók által előállított fő terméktípusok, nevezetesen a hengergyertyák és a teamécsesek.

(86)

A tájékoztatáshoz fűzött észrevételeiben az egyik fél felvetette, hogy a Bizottságnak különbséget kellene tennie az uniós piacon gyártott és értékesített különböző termékfajták között. A végleges intézkedések bevezetését követően a vámfizetésre kötelezett kínai gyártók megváltoztatták piaci magatartásukat, és az olyan felső kategóriás, drágább terméktípusokra kezdtek összpontosítani, mint például a díszített és művészi gyertyák, az illatgyertyák, az üvegpohárban értékesített gyertyák, míg az uniós gazdasági ágazat által előállított és értékesített fő terméktípusok továbbra is a teamécsesek és a hengergyertyák.

(87)

Továbbá az említett fél azt állította, hogy egy bizonyos terméktípus, nevezetesen az uniós gazdasági ágazat termékeivel összehasonlíthatónak tekintett fehér, nem illatosított teamécsesek esetében a Bizottság megállapította, hogy a kínai exportáló gyártók 6 %-kal alákínálnak az uniós gazdasági ágazat árainak. Ugyanakkor – amint az a (85) preambulumbekezdésben szerepel – a Bizottság az áralákínálást úgy állapította meg, hogy a kínai exportáló gyártók által megadott összes terméktípus, nevezetesen 26 terméktípus árait összehasonlította az uniós gazdasági ágazat által megadott terméktípusok áraival. A jelen vizsgálat nem korlátozódhat egy adott terméktípusra. Éppen ellenkezőleg, a felülvizsgálat tárgyát képező terméket egészként kell vizsgálnia. Ezért e vizsgálat szempontjából csak az áralákínálásnak az érintett termék egésze tekintetében végrehajtott elemzésével kapott eredmények relevánsak.

(88)

Már az eredeti vizsgálat is rámutatott arra, hogy az uniós piacon a terméktípusok széles skáláját kínálják (11), és bár az uniós gyártók valamennyi gyertyatípust elő tudnák állítani, inkább az olyan standard gyertyatípusok gyártására helyezik a hangsúlyt, mint a teamécsesek és a hengergyertyák. Ugyanakkor az intézmények arra a következtetésre jutottak az eredeti vizsgálatban (12), hogy a Kínában gyártott és az Unióba exportált gyertyákat, a Kínában gyártott és ott értékesített gyertyákat, valamint az uniós gazdasági ágazat által előállított és az uniós piacon értékesített gyertyákat az alaprendelet értelmében vett hasonló termékeknek kell tekintik.

(89)

Akárcsak az eredeti vizsgálatban, a Bizottság megerősíti, hogy az áralákínálás elemzésénél figyelembe vette azt a tényt, hogy különféle gyertyatípusok léteznek a piacon. Ezért az összehasonlítás azonos vagy hasonló terméktípusok alapján történik, mint az eredeti vizsgálatban esetében (13). E célból a Bizottság termékkódokat (TK) rendel a piacon létező különféle gyertyatípusokhoz, és az árak összehasonlítása azonos termékkódú termékek szintjén történik.

(90)

A vizsgálat azt mutatta ki, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező termék teljes skáláját nézve a mintába felvett kínai exportáló gyártók részéről nem történik áralákínálás.

(91)

Hangsúlyozni kell, hogy az áralákínálást a hasonló termék teljes skálájára nézve kell kiszámítani és értékelni, ezért azt az állítást, miszerint az egyik termékkód vonatkozásában megállapított áralákínálást az alákínálási számítások összeredményére nézve bizonyító erejűnek kell tekinteni, el kell utasítani.

(92)

A figyelembe vett időszak alatt az Unióba irányuló, nulla összegű vám hatálya alá eső behozatal mennyisége a következőképpen alakult:

4. táblázat

A nulla összegű vám hatálya tartozó érintett behozatal mennyisége és piaci részesedése

(93)

A Kínából származó, nulla összegű vám alá eső behozatal volumene 4 %-kal csökkent a figyelembe vett időszakban. A felülvizsgálati időszak alatt ez tette ki a Kínából származó behozatal legnagyobb részét, nevezetesen a behozatal kétharmadát. A vizsgálat során a Bizottság által összegyűjtött információk szerint az ezen exportáló gyártók értékesítése a hasonló termék teljes körét érintette, ezért az az uniós gazdasági ágazat fő terméktípusaival (nevezetesen a teamécsesekkel és a hengergyertyákkal) is versenyben áll. Ezt a következtetést támasztják alá a (67) preambulumbekezdésben említett megállapítások.

(94)

A figyelembe vett időszakban a felülvizsgálat tárgyát képező termék Kínából származó, nulla összegű vám alá eső behozatalában alkalmazott árak 13 %-kal emelkedtek, és magasabbak voltak, mint az uniós gazdasági ágazat árai.

5. táblázat

A nulla összegű vám hatálya tartozó behozatal árai

(95)

Az alábbi táblázat azt mutatja be, hogy a figyelembe vett időszak során miként alakult az egyéb országokból származó behozatal.

6. táblázat

Egyéb harmadik országokból származó behozatal

(96)

2011 és a felülvizsgálati időszak között az egyéb országokból származó behozatal 13 %-kal nőtt, ezzel a piaci részesedése a teljes felhasználás tekintetében 1 százalékponttal, 7,8 %-ról 8,8 %-ra emelkedett. Ugyanezen időszakban az árak 9 %-kal nőttek.

(97)

Az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése értelmében a Bizottság megvizsgált minden olyan gazdasági tényezőt, amely érinthette az uniós gazdasági ágazat helyzetét.

(98)

Amint a (71) és a (72) preambulumbekezdésben szerepel, a kárelemzés céljából az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzetét olyan mutatók alapján értékelték, mint a termelés, termelési kapacitás, kapacitáskihasználás, értékesítési volumen, piaci részesedés és növekedés, foglalkoztatás, termelékenység, a tényleges dömpingkülönbözet mértéke és a korábbi dömping hatásaiból való kilábalás, átlagos egységárak, előállítási költség, nyereségesség, pénzforgalom, beruházások, a beruházások megtérülése és tőkebevonási képesség, készletek és munkaerőköltségek.

(99)

Az alábbi táblázat szerint, a figyelembe vett időszak alatt az uniós gazdasági ágazat termelése a felhasználással összhangban alakult.

7. táblázat

Az uniós gazdasági ágazat teljes termelése

(100)

A termelési kapacitás a figyelembe vett időszakban folyamatosan nőtt, a kapacitáskihasználás pedig nagyjából állandó maradt ugyanezen az időszakban.

8. táblázat

Termelési kapacitás és kapacitáskihasználás

(101)

2011 és a felülvizsgálati időszak között 3 %-kal nőtt az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene, ami az uniós gazdasági ágazat piaci részesedésének növekedésében tükröződött.

9. táblázat

Az uniós gazdasági ágazat független vásárlóknak történő értékesítései

(102)

Az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumenének növekedése az uniós gazdasági ágazat piaci részesedésének növekedésében tükröződik, ami azt jelzi, hogy az ágazat kissé növelte piaci jelenlétét.

10. táblázat

Az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése és növekedése

(103)

A vizsgálat feltárta, hogy a termelés növekedését követő foglalkoztatás is pozitívan alakul. Ez további munkaerő foglalkoztatásához vezetett. Mivel a foglalkoztatás viszonylag gyorsabban nőtt, mint a termelés, az évente egy foglalkoztatottra jutó, tonnában kifejezett kibocsátásként számított termelékenység átmeneti csökkenése következett be.

11. táblázat

Foglalkoztatás és termelékenység

(104)

Amint az a fenti (45) preambulumbekezdésben is szerepel, a Kína tekintetében megállapított átlagos dömpingkülönbözet az egész felülvizsgálati időszak alatt magas volt. A kármutatók elemzése azonban azt bizonyította, hogy a gazdasági ágazat felépült a korábbi dömping hatásaiból.

(105)

A mintába felvett uniós gyártók által független uniós vevőknek felszámított eladási egységárak súlyozott átlaga 7 %-kal nőtt 2011-től a felülvizsgálati időszak végéig. Az átlagos előállítási költség is emelkedett, de csak 4 %-kal, főként a nyersanyagköltségek és a munkaerőköltségek növekedése miatt.

12. táblázat

Értékesítési árak és költségek

(106)

A figyelembe vett időszakban az uniós gyártók pénzforgalma, beruházásai, a beruházások megtérülése és tőkebevonási képessége a következőképpen alakult:

13. táblázat

Nyereségesség, pénzforgalom, beruházások, a beruházások megtérülése

(107)

A mintába felvett uniós gyártók nyereségességét a felülvizsgálat tárgyát képező termék független uniós vevőknek gyártelepi paritáson történő értékesítéséből származó, adózás előtti haszonban kifejezve állapították meg, az adott értékesítési forgalom százalékában. A figyelembe vett időszakban a mintába felvett uniós gyártók értékesítése nyereséges volt. A nyereségesség szintje azonban nem érte el a 6,5 %-os célt, amelyet az iparág szokásos versenyfeltételek mellett, dömpingelt behozatal hiányában várhatóan elérhetett volna. Az eredeti vizsgálatban ezt az előirányzott nyereséget határozták meg.

(108)

Amint azt a pénzforgalomnak a figyelembe vett időszak alatti alakulása demonstrálja, az uniós gazdasági ágazat képes volt megőrizni pénzügyi stabilitását, ami lehetővé tette számára, hogy részben maga finanszírozza az új beruházásokat. Az eredeti vizsgálat vizsgálati időszakához (azaz 2007-hoz) képest a beruházások mértéke több mint kétszeresére nőtt az uniós gazdasági ágazatban. Ez arra utal, hogy az ágazat képes arra, hogy összegyűjtse a szükséges tőkét.

(109)

A beruházások megtérülése is visszatért a korábbi szintre, és nagyjából tükrözi a nyereségességnek a figyelembe vett időszak alatti alakulását.

(110)

A készletek a figyelembe vett időszakban nagyjából azonos szinten maradtak, és a mintába felvett vállalatok termelésének 16–17 %-át képviselik. Ez a viszonylag magas készletszint, amely alacsonyabb ugyan, mint az eredeti vizsgálat során tapasztalt szint, a felülvizsgálat tárgyát képező termék szezonális jellegével magyarázható, és a kiskereskedők azon stratégiájával is összefügg, hogy igényeiket azonnali megrendelésre kívánják kielégíteni.

14. táblázat

Zárókészlet

(111)

A mintába felvett uniós gyártók átlagos munkaerőköltsége a figyelembe vett időszak során 6 %-kal nőtt.

15. táblázat

Munkaerőköltségek

(112)

A jelenlegi vizsgálat megállapításai arra engednek következtetni, hogy az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete a figyelembe vett időszak alatt a fellendülés jeleit mutatta. Számos mutató – például a termelési volumen, a termelési kapacitás, az értékesítési volumen, az eladási árak, a piaci részesedés és a foglalkoztatás – kedvezően alakult. Ezen túlmenően az olyan teljesítménymutatók, mint például a nyereségesség és a pénzforgalom is kedvezően alakultak. Ez arra enged következtetni, hogy a figyelembe vett időszakban és különösen a vizsgálati időszak alatt az uniós gazdasági ágazat nem szenvedett jelentős kárt.

(113)

A (112) preambulumbekezdésben már megállapításra került, hogy az uniós gazdasági ágazat nem szenvedett el jelentős kárt a felülvizsgálati időszak alatt. Ezért az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban megvizsgálták, hogy a hatályos intézkedések hatályvesztése a kár valószínű megismétlődését okozná-e. A Bizottság ebből a szempontból elemezte a kínai importnak az uniós piacra és az uniós gazdasági ágazatra gyakorolt lehetséges hatását.

(114)

Az elemzés az uniós piac felhasználási tendenciáira, a szabad kapacitásra, a kereskedelmi forgalomra, az uniós piac vonzerejére, valamint a kínai gyártók által az uniós piacon és a harmadik országok piacain követett árpolitikára összpontosított.

(115)

A vizsgálat azt mutatta, hogy az uniós fogyasztás alapvetően változatlan szinten maradt, és a felülvizsgálat tárgyát képező termék Unióba történő behozatala a terméktípusok széles skálájának formájában történik. A figyelembe vett időszakban a dömpingelt behozatal volumene 34 %-kal csökkent. Ugyanakkor az intézkedések hatálya alá nem tartozó kínai társaságoktól származó behozatal is csökkent, mégpedig 4 %-kal.

(116)

Amint a (49)–(58) preambulumbekezdésben is szerepel, nincs bizonyíték arra, hogy bármiféle jelentős kihasználatlan vagy szabad termelési kapacitás lenne Kínában. Továbbá az uniós piac a mérete ellenére sem tűnik különösebben vonzónak a kínai exportőrök számára. Noha az Unióba irányuló kínai import részesedése a legnagyobb, a dömpingelt kínai export Unióban felszámított árai magasabbak, mint az uniós gazdasági ágazat értékesítési árai. Ugyanez vonatkozik kifejezetten az intézkedések által nem érintett olyan kínai exportáló gyártók által felszámított árakra, amelyek közvetlenebb versenyben állnak az uniós termeléssel, amelynek tekintetében szinte kizárólag árverseny folyik. Ezek a kínai exportőrök a figyelembe vett időszakban is a korábbihoz hasonló vagy annál alacsonyabb mennyiségeket értékesítettek az uniós piacon, és nem tettek kísérletet arra, hogy nagyobb piaci részesedést szerezzenek. Továbbá amint a (61) preambulumbekezdésben is szerepel, a harmadik országok piacaira irányuló kínai export átlagárai magasabbak, mint az uniós gazdasági ágazat árai. Ezért nem tűnik valószínűnek, hogy a kínai exportáló gyártók az intézkedések hatályvesztése esetén megpróbálnák az Unióba átirányítani a harmadik országokba irányuló kivitelüket.

(117)

A tájékoztatáshoz fűzött észrevételeiben az egyik fél azt állította, hogy az uniós piac az intézkedések hatályvesztése esetén a gyertyák legnagyobb nyílt piacává válna a világon, és ezért kevéssé valószínű, hogy az uniós piac ne lenne vonzó. Ezen túlmenően az említett fél azt is állítja, hogy a kínai exportőrök különböző rendszereket kínálnak az intézkedések kijátszására, és a tájékoztatás nyilvánosságra hozatala óta a kínai gyertyagyártók és -kereskedők több ajánlatot is küldtek az európai kereskedőknek és gyártóknak. A fentiek elméletileg azt bizonyítják, hogy az uniós piac továbbra is vonzó a kínai exportőrök számára.

(118)

Azonban az intézkedések által nem érintett exportáló gyártóktól származó behozatal elmúlt öt évben megfigyelt alakulásának elemzése azt mutatta, hogy a behozatal volumene nem nőtt jelentősen az intézkedések bevezetése óta. Ezen túlmenően az öt exportáló gyártó közül négy az Unióba irányuló exportértékesítésének csökkenését tapasztalta az eredeti vizsgálat vizsgálati időszakával összehasonlítva. Csak egy exportáló gyártó növelte az Unióba irányuló exportját ezen időszak alatt. Ezért az intézkedések által nem érintett kínai exportáló gyártók többsége nem aknázta ki a vámfizetésre kötelezett többi kínai exportáló gyártóval szemben fennálló kereskedelmi előnyét annak érdekében, hogy növelje értékesítési volumenét. A kereskedők által tett ajánlatokra vonatkozó, meg nem erősített bizonyítékok ellenére az (59)–(69) preambulumbekezdések szerint a rendelkezésre álló bizonyítékok arra mutatnak, hogy az uniós piac nem tűnik különösebben vonzónak.

(119)

Tekintettel a vizsgálat megállapításaira, nevezetesen az uniós piac fő felhasználási tendenciáira, az intézkedések által nem érintett kínai exportáló gyártók piaci magatartására, a harmadik országokba irányuló kínai export árszintjére és az európai piac mérsékelt vonzerejére, a Bizottság megállapítja, hogy nem valószínű, hogy a meglévő intézkedések hatályon kívül helyezése esetén az uniós gazdasági ágazatot érintő kár megismétlődne.

(120)

Mivel a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a kár megismétlődése nem valószínű, az uniós érdekre vonatkozó elemzést nem szükséges végezni.

(121)

A Bizottság minden felet tájékoztatott azon lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján a meglévő intézkedések hatályon kívül helyezésére vonatkozó ajánlást szándékozik tenni. A feleknek megfelelő idő állt rendelkezésükre ahhoz, hogy a nyilvánosságra hozatalt követően benyújtsák észrevételeiket. A benyújtott információkat és észrevételeket a Bizottság indokolt esetben megfelelően figyelembe vette.

(122)

A fentiekből következően – az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően – a 393/2009/EK rendelettel a Kínából származó egyes gyertyák, mécsesek és hasonlók behozatalára vonatkozóan bevezetett dömpingellenes intézkedéseket hatályon kívül kell helyezni, és az eljárást le kell zárni.

(123)

Az 1225/2009/EK rendelet 15. cikkének (1) bekezdés értelmében létrehozott bizottság nem nyilvánított véleményt az intézkedések e rendeletben előírt hatályon kívül helyezéséről,