18.8.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 272/87

(1)

Az Európai Tanács 2010. március 26-án elfogadta a Bizottság „Európa 2020” elnevezésű, a gazdaságpolitikák fokozott összehangolásán alapuló, a növekedést és a foglalkoztatást célzó új stratégia elindításáról szóló javaslatát. A stratégia azokra a kulcsfontosságú területekre összpontosít, amelyeken intézkedésekre van szükség annak érdekében, hogy javuljanak Európa lehetőségei a fenntartható növekedés és a versenyképesség terén.

(2)

A Tanács a Bizottság javaslatai alapján 2015. július 14-én elfogadta a tagállamok és az Unió gazdaságpolitikáira vonatkozó átfogó iránymutatásokról szóló ajánlást, 2010. október 21-én pedig elfogadta a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásokról szóló határozatot (2). Ezek együttesen alkotják az „integrált iránymutatásokat”, és a tagállamok felkérést kaptak, hogy nemzeti gazdaság- és foglalkoztatáspolitikájukban vegyék figyelembe ezeket.

(3)

A Tanács 2014. július 8-án ajánlást (3) fogadott el Ausztria 2014. évi nemzeti reformprogramjáról, valamint véleményezte Ausztria 2014. évi aktualizált stabilitási programját. A Bizottság 2014. november 28-án a 473/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (4) megfelelően kiadta Ausztria 2015-re vonatkozó költségvetésiterv-javaslatáról szóló véleményét.

(4)

A Bizottság 2014. november 28-án elfogadta az éves növekedési jelentést, amely elindította a gazdaságpolitikai koordináció 2015. évi európai szemeszterét. Ugyancsak 2014. november 28-án a Bizottság az 1176/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) alapján elfogadta a riasztási mechanizmus keretében készült jelentést, amelyben Ausztriát nem sorolta azon tagállamok közé, amelyek vonatkozásában részletes vizsgálatra kerül sor.

(5)

Az Európai Tanács 2014. december 18-án jóváhagyta a beruházások ösztönzéséhez, a strukturális reformok intenzívebb folytatásához és a felelősségteljes, növekedésbarát költségvetési konszolidációhoz szükséges prioritásokat.

(6)

A Bizottság 2015. február 26-án közzétette az Ausztriára vonatkozó 2015. évi országjelentését. Az országjelentésben a Bizottság megvizsgálta a 2014. július 8-án elfogadott országspecifikus ajánlások kapcsán Ausztria által elért eredményeket.

(7)

2015. április 21-én Ausztria benyújtotta 2015. évi nemzeti reformprogramját és 2015. évi stabilitási programját. A kapcsolódási pontok figyelembevétele érdekében a két program értékelésére egyidejűleg került sor.

(8)

Ausztria jelenleg a Stabilitási és Növekedési Paktum prevenciós ágához tartozik, és a 2014 és 2016 közötti időszakban az átmeneti adósságszabály hatálya alatt van. A 2015. évi stabilitási program szerint a kormány az államháztartási hiányt fokozatosan, 2015-ben a GDP 2,2 %-ára, majd 2019-re a GDP 0,5 %-ra tervezi javítani. A stabilitási program szerint a középtávú költségvetési cél – a GDP 0,45 %-ánál nem nagyobb strukturális hiány – 2014-ben megvalósult, és azt a kormány a programidőszak alatt tartani kívánja. Az újraszámított strukturális egyenlegből kiindulva azonban a középtávú költségvetési cél 2015-től várhatóan meghiúsul. Az államadósság-ráta a várakozások szerint 2015-ben a GDP 86,8 %-ának megfelelő értéken tetőzik, majd ezt követően 2019-re fokozatosan a GDP 79,7 %-ára csökken. A stabilitási programban szereplő költségvetési előrejelzéseket alátámasztó makrogazdasági forgatókönyv megalapozott. Ugyanakkor 2016-tól kezdődően a kitűzött hiánycélok elérését támogató intézkedések nincsenek kellőképpen kidolgozva. A Bizottság 2015. tavaszi előrejelzése alapján a strukturális egyenleg 2015-ben várhatóan a GDP 0,4 %-ának megfelelő mértékkel el fog térni a középtávú költségvetési céltól. Az eltérés 2016-ban előreláthatólag jelentőssé válik, hiszen a strukturális egyenleg az előrejelzés szerint a GDP 0,6 %-ának megfelelő mértékben romlik, a középtávú költségvetési cél eléréséhez pedig a GDP 0,3 %-ának megfelelő mértékű strukturális kiigazítás szükséges. Ez a GDP mintegy 0,9 %-ának megfelelő mértékű eltérést jelent a Stabilitási és Növekedési Paktum követelményétől, ezért további intézkedésekre lesz szükség. A stabilitási program és a Bizottság 2015. tavaszi előrejelzése szerint ugyanakkor a bruttó adósság az átmeneti adósságszabálynak megfelelően 2015-ben és 2016-ban csökkenő pályán marad. A stabilitási program értékelése alapján és a Bizottság 2015. tavaszi előrejelzésének figyelembevételével a Tanács véleménye szerint fennáll a kockázata annak, hogy Ausztria nem fog megfelelni a Stabilitási és Növekedési Paktum rendelkezéseinek.

(9)

A különböző kormányzati szintek közötti kapcsolatok továbbra is összetettek, ami csökkenti a közigazgatás létfontosságú szektorainak hatékonyságát. Ausztria még mindig azon országok közé tartozik, amelyekben GDP-arányosan a legalacsonyabb a szubnacionális adók szintje. Az adóügyi önállóság alacsony szintje ellenére a szubnacionális kormányzatoknak számos kiadási és igazgatási feladatot kell ellátniuk. A rendkívül összetett szerkezet, illetve a bevételi és a kiadási hatáskör egyenlőtlensége nem ösztönöz széles körű reformok végrehajtására.

(10)

Az osztrák nyugdíjrendszer hosszú távú költségvetési fenntarthatóságát továbbra is strukturális hiányosságok veszélyeztetik. Az osztrák reformok eddig nem tűnnek elégségesnek a rendszer hosszú távú költségvetési fenntarthatóságának biztosításához. Először is, a tényleges nyugdíjbavonulási életkor jelentősen alacsonyabb a kötelező nyugdíjkorhatárnál. Másodszor, a nők kötelező nyugdíjkorhatára jóval alacsonyabb a férfiakénál, és 2024-ig nem is fog emelkedni. Harmadszor, továbbra sincs kapcsolat a kötelező nyugdíjkorhatár és a folyamatosan növekvő várható élettartam között. Ausztria hozott néhány intézkedést a tényleges nyugdíjbavonulási életkor növelésére, amely jelenleg 59,7 év (2014), de így is jóval alacsonyabb a 63,1 évet kitevő uniós átlagnál (2013). Intézkedéseket hoztak a korai nyugdíjba vonulás és a rokkantsági rendszerek kiskapuinak bezárására, vagyis a munkával töltött élet meghosszabbítására. Emellett megnövelték a korai nyugdíjba vonulással együtt járó nyugdíjcsökkentés éves mértékét és a szükséges szolgálati időszakot. Továbbra sem világos azonban, hogy ezen intézkedések várt kedvező költségvetési hatásai miként fognak jelentkezni.

(11)

Az osztrák egészségügyi kiadások a legmagasabbak között vannak az Unióban. A folyamatban lévő egészségügyi reform (2013–2016) célja, hogy e kiadásokat 2016-tól a GDP arányában rögzítsék. Az egészségügyi rendszer költségvetési fenntarthatóságát és hatékonyságát azonban még e reformok sikere esetén is strukturális problémák terhelik. Ma már intézkedéseket kell tenni a 2016 utáni időszak vonatkozásában is. Több beteget kell kezelni például multidiszciplináris elsődleges járóbeteg-ellátás keretében, és tovább kell csökkenteni a fekvőbeteg-ellátás kezeléseinek átlagos hosszát.

(12)

Ausztria számára kihívás marad a megfelelően képzett munkaerő hosszú távú kínálatának biztosítása. A munkanélküliségi ráta 5,6 %-kal az egyik legalacsonyabb az Unióban, de a gazdaságilag aktív népesség egyes részeinek munkaerő-piaci potenciálját nem aknázzák ki teljes körűen. Ausztria hozott néhány intézkedést a munkával töltött élet meghosszabbítására, a nők munkaerő-piaci részvételének jobb elősegítésére és – többek között a képesítések elismerésének javításával – a migráns hátterű munkaerő-piaci résztvevők potenciáljának teljes körű kiaknázására. Mindazonáltal e közelmúltbeli reformokat szoros figyelemmel kell kísérni, illetve e csoportok munkaerő-piaci potenciáljának teljes körű hasznosításához további intézkedések szükségesek.

(13)

Ausztria 2015. március 13-án előterjesztett átfogó adóreformjának célja a személyi jövedelemadó sávjainak és kulcsainak átalakítása, különösen az induló ráta 36,5 %-ról 25 %-ra csökkentése. Az enyhítés a becslések szerint 4,9 milliárd EUR-val csökkenti az adóbevételeket, míg a családpolitikára és a kutatási tevékenységekre fordított kiadások 300 millió EUR-val emelkednek. A javaslat értelmében az adórendszer átalakítását részben az adócsalás elleni küzdelem, a közkiadások csökkentése, a kedvezményes héakulcs egyes területeken 13 %-ra való emelése és a tőkejövedelem-adó mértékének 25 %-ról 27,5 %-ra való emelése finanszírozza. Ezek a reformtervek nagyjából megfelelnek a Tanács 2014. évi ajánlásainak. Valószínűleg növelni fogják az alacsony kereseti potenciállal rendelkezők és a második keresők munkavállalási hajlandóságát és a rendelkezésre álló jövedelmet. A reformot azonban költségvetés-semleges módon kell végrehajtani.

(14)

Az osztrák iskolarendszert a lemorzsolódók alacsony – jóval az uniós átlag alatti – száma jellemzi. A szakoktatás és -képzés szilárd és jól működő rendszere jelentős számban bocsát ki magasan képzett munkavállalókat. Az oktatási eredmények javítása és ezáltal az alacsony társadalmi-gazdasági státusú – különösen a migráns hátterű – fiatalok foglalkoztathatóságának javítása továbbra is kihívás. Az új középfokú iskolák (Neue Mittelschule) bevezetésének értékelése kezelendő hiányosságokat tárt fel.

(15)

A Tanács az európai szemeszter keretében következetesen ajánlotta, hogy Ausztria javítsa és ösztönözze a szolgáltatások versenyét, de a szakpolitikai válasz egyelőre korlátozott. Több szabad foglalkozás esetében továbbra is érvényben vannak a jogi formára, a tulajdonosi struktúrára vagy a díjszabásra vonatkozó követelmények, amelyek szabályozói akadályokat állítanak a piacra jutás elé és akadályozzák a más tagállamokból származó szakembereket és vállalkozásaikat az ausztriai letelepedésben. A kölcsönös értékelés keretében Ausztria jelenleg a szabad foglalkozásokhoz való hozzáférés szabályainak és a szabad foglalkozások tényleges gyakorlásának felülvizsgálatát végzi annak érdekében, hogy értékelje a szabályok arányosságát és közérdekűségét. A többi tagállam versenyhatóságaival összevetésben az osztrák szövetségi versenyhatóság forráshiányos, ami gátolja eredményességét.

(16)

Az osztrák bankszektor ellenállóképes maradt, de még mindig több kihívással szembesül úgy belföldön, mint a sebezhető külföldi kitettségek tekintetében. A bankszektor kapitalizációja 2014-ben is javult, de az osztrák bankok nyereségessége még mindig nyomott szintű. A hat legnagyobb osztrák hitelintézetből öt sikeresen túljutott az EKB 2014-ben végzett átfogó értékelésén, az egyetlen kivétel az Österreichische Volksbanken (ÖVAG). Ausztria jelentős előrelépést ért el az ÖVAG és a Hypo Group Alpe Adria (HGAA) szerkezetátalakításában.

(17)

Az európai szemeszter keretében a Bizottság elvégezte Ausztria gazdaságpolitikájának átfogó elemzését, és azt közzétette a 2015. évi országjelentésben. A Bizottság értékelte továbbá a stabilitási programot és a nemzeti reformprogramot, valamint az előző években Ausztriának címzett ajánlások végrehajtása érdekében hozott intézkedéseket. Figyelembe vette nemcsak a programoknak Ausztria fenntartható költségvetési, valamint társadalom- és gazdaságpolitikája szempontjából mutatott jelentőségét, hanem azt is, hogy azok megfelelnek-e az uniós szabályoknak és iránymutatásoknak, tekintve, hogy az Unió átfogó gazdasági kormányzását az uniós szempontoknak a jövőbeli nemzeti döntésekbe való beépítésével kell megerősíteni. Az európai szemeszter keretében tett ajánlásokat az alábbi 1–4. ajánlás tükrözi.

(18)

A Tanács ezen értékelés fényében megvizsgálta a stabilitási programot, és arról alkotott véleményét (6) különösen az alábbi 1. ajánlás tükrözi.

(19)

Az európai szemeszter keretében a Bizottság elkészítette az euroövezet egészének gazdaságpolitikájára vonatkozó elemzését is. Ezen elemzés alapján a Tanács külön ajánlásokat adott ki azon tagállamok számára, amelyek pénzneme az euro (7). Ausztriának, amelynek pénzneme ugyancsak az euro, az említett ajánlások teljes körű és megfelelő időben történő végrehajtásáról is gondoskodnia kell,

1.

Kerülje el a középtávú költségvetési céltól való eltérést 2015-ban és 2016-ban. Biztosítsa a munka adóterhének csökkentésére irányuló adóreform költségvetés-semlegességét. Szüntesse meg a különböző kormányzati szintek bevételi és kiadási hatáskörei közötti egyenlőtlenséget. Hozzon intézkedéseket a nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatóságának biztosítására, többek között a férfiakra és a nőkre vonatkozó kötelező nyugdíjkorhatár előbbre hozott harmonizációja, valamint a kötelező nyugdíjkorhatár és a várható élettartam összekapcsolása révén.

2.

Erősítse meg az idősebb munkavállalók és a nők munkaerő-piaci részvételének fokozására szolgáló intézkedéseket, többek között a gyermekgondozási és a tartós ápolás-gondozási szolgáltatások javításával. Tegyen lépéseket a hátrányos helyzetű fiatalok tanulmányi eredményeinek javítása érdekében.

3.

Szüntesse meg a szolgáltatók elé állított aránytalan korlátokat és a több ágazatban tevékenykedő vállalkozások létrehozása elé támasztott akadályokat.

4.

Kezelje a pénzügyi szektor külföldi kitettségekkel és elégtelen eszközminőséggel kapcsolatos sebezhetőségét.