18.8.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 272/36

(1)

Az Európai Tanács 2010. március 26-án elfogadta a Bizottság „Európa 2020” elnevezésű, a gazdaságpolitikák fokozott összehangolásán alapuló, a növekedést és a foglalkoztatást célzó új stratégia elindításáról szóló javaslatát. A stratégia azokra a kulcsfontosságú területekre összpontosít, amelyeken intézkedésekre van szükség annak érdekében, hogy javuljanak Európa lehetőségei a fenntartható növekedés és a versenyképesség terén.

(2)

A Tanács a Bizottság javaslatai alapján 2015. július 14-én elfogadta a tagállamok és az Unió gazdaságpolitikáira vonatkozó átfogó iránymutatásokról szóló ajánlást, 2010. október 21-én pedig elfogadta a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásokról szóló határozatot (2). Ezek együttesen alkotják az „integrált iránymutatásokat”, és a tagállamok felkérést kaptak, hogy nemzeti gazdaság- és foglalkoztatáspolitikájukban vegyék figyelembe ezeket.

(3)

A Tanács 2014. július 8-án ajánlást (3) fogadott el Dánia 2014. évi nemzeti reformprogramjáról, valamint véleményezte Dánia 2014. évi aktualizált konvergenciaprogramját.

(4)

A Bizottság 2014. november 28-án elfogadta az éves növekedési jelentést, amely elindította a gazdaságpolitikai koordináció 2015. évi európai szemeszterét. A Bizottság ugyanazon a napon az 1176/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) alapján elfogadta a riasztási mechanizmus keretében készült jelentést, amelyben Dániát nem sorolta azon tagállamok közé, amelyek vonatkozásában részletes vizsgálatra kerül sor.

(5)

Az Európai Tanács 2014. december 18-án jóváhagyta a beruházások ösztönzéséhez, a strukturális reformok intenzívebb folytatásához és a felelősségteljes, növekedésbarát költségvetési konszolidációhoz szükséges prioritásokat.

(6)

A Bizottság 2015. február 26-án közzétette a Dániára vonatkozó 2015. évi országjelentését. Az országjelentésben a Bizottság megvizsgálta a 2014. július 8-án elfogadott országspecifikus ajánlások kapcsán Dánia által elért eredményeket.

(7)

2015. március 27-én Dánia benyújtotta 2015. évi nemzeti reformprogramját és 2015. évi konvergenciaprogramját. A kapcsolódási pontok figyelembevétele érdekében a két program értékelésére egyidejűleg került sor.

(8)

Dánia jelenleg a Stabilitási és Növekedési Paktum prevenciós ágához tartozik. A 2015. évi konvergenciaprogram szerint a kormány a GDP 1,6 %-ának megfelelő mértéken tervezi tartani a 2015-ös államháztartási hiányt – köszönhetően a tekintélyes mértékű többletbevételeknek –, majd 2016-ra a GDP-arányos hiányt 2,6 %-ra tervezi növelni. A kormány ezt követően a hiányt úgy kívánja csökkenteni, hogy 2020-ig egyensúlyba hozza költségvetést. A kormány konvergenciaprogramban felvázolt tervei szerint a GDP 0,5 %-ának megfelelő strukturális hiányként meghatározott középtávú költségvetési célt 2016-tól kezdődően teljesítenék. A konvergenciaprogram szerint a GDP-arányos államadósság a 2015. évi 39,8 %-ról 2020-ig várhatóan fokozatosan 36,7 %-ra csökken. A költségvetési előrejelzéseket alátámasztó makrogazdasági forgatókönyv megalapozott. A Bizottság 2015. tavaszi előrejelzése alapján a strukturális egyenleg 2015-ben várhatóan megfelel majd a középtávú költségvetési célnak. Az előrejelzés alapján azonban 2016 tekintetében fennáll a kockázata a középtávú költségvetési céltól való némi eltérésnek, a referenciaértéket a GDP 0,3 %-ának megfelelő mértékben meghaladó nettó kiadásnövekedéssel. Ez az eltérés várhatóan ideiglenes, mivel a 2016. évi nettó kiadásnövekedés a nyugdíj-megtakarítások adóztatásával kapcsolatos egyszeri intézkedések kivezetésével magyarázható, de 2016 kapcsán további intézkedések lehetnek szükségesek. A konvergenciaprogram értékelése alapján és a Bizottság 2015. tavaszi előrejelzésének figyelembevételével a Tanács véleménye szerint Dánia konvergenciaprogramja várhatóan nagyrészt meg fog felelni a Stabilitási és Növekedési Paktum rendelkezéseinek.

(9)

Dánia fenntartható növekedésének előfeltétele a megfelelően képzett munkaerő hosszú távú kínálata. Az aktív munkaerő-piaci intézkedések 2014. évi reformjával Dánia előrehaladást ért el a munkaerőpiac perifériájára szorult személyek foglalkoztathatóságának javításában. A reform megvalósítása a végrehajtás korai szakaszában jár, eredményeit nyomon kell követni. A Carsten-Koch II szakértői munkacsoport ajánlásainak megfelelően további intézkedésekre van szükség a munkaerőpiacról leginkább kiszorultak támogatása céljából. E tekintetben úgy tűnik, az alacsony iskolai végzettség, a csekély munkaerő-piaci tapasztalat, a fiatal életkor vagy a migráns háttér számít kulcstényezőnek. A migráns hátterű személyek munkaerő-piaci potenciáljának kihasználása továbbra is általánosan alacsony. Az oktatásra fordított kiadások magas szintje ellenére a dániai oktatási eredmények csak átlagosak, különösen a migráns hátterű tanulók körében. E kihívás megválaszolására az alapfokú és alsó középfokú oktatási rendszer, illetve a szakoktatási és -képzési rendszer reformja szolgál. Az oktatási eredmények javítása érdekében az oktatási reformok teljes körű végrehajtása szükséges.

(10)

A dán gazdaság élénkítéséhez elengedhetetlen a versenyképesség fokozása. E tekintetben döntő fontosságú a termelékenység növekedése, amely azonban a belépési korlátok és a szabályozásból eredő terhek miatt az elmúlt két évtizedben általában gyenge volt a hazai piacot ellátó szolgáltatási ágazatokban. A termelékenységi bizottság az építőipart és a kiskereskedelmet azonosította olyan területként, ahol a termelékenység javítható. A kiskereskedelmi létesítményekre vonatkozó szabályozások nagyon szigorúak, és eddig nem tettek lépéseket enyhítésükre. Az építőiparban az igen szigorú építési szabályzatok és a tanúsítási rendszerek nagy száma jellemző. A kormány 2014 novemberében építőipari stratégiát terjesztett elő. A stratégia pozitív célokat tűz ki, például a szabályok egyszerűsítését, az építési engedélykérelmek műszaki elemeinek ésszerűsítését, nemzetközi szabványok bevezetését, a nemzeti szabványok harmonizációját és az építési engedélyek kiadásához szükséges idő csökkentését. A stratégiát azonban még teljes egészében konkrét intézkedésekké kell formálni. Még mindig léteznek egymást átfedő engedélyezési és tanúsítási rendszerek, amelyek egyes esetekben a határokon átnyúló szolgáltatások ideiglenes nyújtására is érvényesek. Emellett a más tagállamokban kiadott engedélyeket és tanúsítványokat nem mindig veszik figyelembe a szolgáltatók dániai letelepedésekor.

(11)

Az európai szemeszter keretében a Bizottság elvégezte Dánia gazdaságpolitikájának átfogó elemzését, és azt közzétette a 2015. évi országjelentésben. A Bizottság értékelte továbbá a konvergenciaprogramot és a nemzeti reformprogramot, valamint az előző években Dániának címzett ajánlások végrehajtása érdekében hozott intézkedéseket. Figyelembe vette nemcsak a programoknak Dánia fenntartható költségvetési, valamint társadalom- és gazdaságpolitikája szempontjából mutatott jelentőségét, hanem azt is, hogy azok megfelelnek-e az uniós szabályoknak és iránymutatásoknak, tekintve, hogy az Unió átfogó gazdasági kormányzását az uniós szempontoknak a jövőbeli nemzeti döntésekbe való beépítésével kell megerősíteni. Az európai szemeszter keretében tett ajánlásokat az alábbi 1–2. ajánlás tükrözi.

(12)

A Tanács ezen értékelés fényében megvizsgálta a konvergenciaprogramot, és arról alkotott véleményét (5) különösen az alábbi 1. ajánlás tükrözi,

1.

Kerülje el a középtávú költségvetési céltól való eltérést 2016-ban.

2.

Fokozza a termelékenységet, különösen a hazai piacot ellátó szolgáltatási ágazatokban, ideértve az építőipart és a kiskereskedelmet. Enyhítse a kiskereskedelmi létesítményekre vonatkozó korlátozásokat, és hozzon további intézkedéseket az engedélyezési és tanúsítási rendszerek miatt az építőiparban még fennálló akadályok felszámolása céljából.