18.8.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 272/21

(1)

Az Európai Tanács 2010. március 26-án elfogadta a Bizottság „Európa 2020” elnevezésű, a gazdaságpolitikák fokozott összehangolásán alapuló, a növekedést és a foglalkoztatást célzó új stratégia elindításáról szóló javaslatát. A stratégia azokra a kulcsfontosságú területekre összpontosít, amelyeken intézkedésekre van szükség annak érdekében, hogy javuljanak Európa lehetőségei a fenntartható növekedés és a versenyképesség terén.

(2)

A Tanács a Bizottság javaslatai alapján 2015. július 14-én elfogadta a tagállamok és az Unió gazdaságpolitikáira vonatkozó átfogó iránymutatásokról szóló ajánlást, 2010. október 21-én pedig elfogadta a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásokról szóló határozatot (3). Ezek együttesen alkotják az „integrált iránymutatásokat”, és a tagállamok felkérést kaptak, hogy nemzeti gazdaság- és foglalkoztatáspolitikájukban vegyék figyelembe ezeket.

(3)

A Tanács 2014. július 8-án ajánlást (4) fogadott el az Egyesült Királyság 2014. évi nemzeti reformprogramjáról, valamint véleményezte az Egyesült Királyság 2014. évi aktualizált konvergenciaprogramját.

(4)

A Bizottság 2014. november 28-án elfogadta az éves növekedési jelentést, amely elindította a gazdaságpolitikai koordináció 2015. évi európai szemeszterét. Szintén 2014. november 28-án a Bizottság az 1176/2011/EU rendelet alapján elfogadta a riasztási mechanizmus keretében készült jelentést, amelyben az Egyesült Királyságot azon tagállamok közé sorolta, amelyek vonatkozásában részletes vizsgálatra kerül sor.

(5)

Az Európai Tanács 2014. december 18-án jóváhagyta a beruházások ösztönzéséhez, a strukturális reformok intenzívebb folytatásához és a felelősségteljes, növekedésbarát költségvetési konszolidációhoz szükséges prioritásokat.

(6)

A Bizottság 2015. február 26-án közzétette az Egyesült Királyságra vonatkozó 2015. évi országjelentését. Az országjelentésben a Bizottság megvizsgálta a 2014. július 8-án elfogadott országspecifikus ajánlások kapcsán az Egyesült Királyság által elért eredményeket. Az országjelentés tartalmazza az 1176/2011/EU rendelet 5. cikke szerinti részletes vizsgálat eredményeit is. Vizsgálata alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az Egyesült Királyságban makrogazdasági egyensúlyhiányok tapasztalhatók, amelyek szakpolitikai intézkedéseket és nyomon követést tesznek szükségessé. Mindenekelőtt a háztartások nagymértékű eladósodottságával – illetve ezzel összefüggésben az ingatlanpiac strukturális jellegzetességeivel – összefüggő kockázatokra kell a továbbiakban is figyelmet fordítani. A gazdaság és a pénzügyi szektor ellenálló képessége fokozódott. A lakáshiány azonban továbbra is jellemző, és középtávon várhatóan hozzájárul a magas lakásárak fennmaradásához, így az ágazat a jövőben is kevésbé lesz ellenállóképes a kockázatokkal szemben.

(7)

Az Egyesült Királyság 2015. március 26-án benyújtotta 2015. évi nemzeti reformprogramját és 2015. évi konvergenciaprogramját. A kapcsolódási pontok figyelembevétele érdekében a két program értékelésére egyidejűleg került sor.

(8)

Az Egyesült Királyság jelenleg a Stabilitási és Növekedési Paktum korrekciós ágához tartozik. 2014–2015. évi konvergenciaprogramja szerint a kormány célkitűzése az, hogy az államháztartási hiányt a GDP 4,3 %-áról (2015–2016) a GDP 2,2 %-ára (2016–2017) csökkentse, majd a 2019–2020-as időszakra a GDP 0,1 %-ának megfelelő többletet érjen el. A konvergenciaprogram nem határoz meg középtávú költségvetési célt. A GDP-arányos államadósság az előrejelzés szerint 2015–2016-ban 88,8 %-on tetőzik, majd ezt követően 2019–2020-ra fokozatosan 81,4 %-ra csökken. A Bizottság 2015. tavaszi előrejelzése szerint nem valószínű, hogy az Egyesült Királyság a Tanács által meghatározott 2014–2015-ös határidőre ki tudja igazítani túlzott államháztartási hiányát. Ezenfelül a költségvetési kiigazítás sem érte el a Tanács ajánlása szerinti szintet. Ezért június 19-én a Tanács az EUMSZ 126. cikkének (8) bekezdése értelmében úgy határozott, hogy az Egyesült Királyság a túlzotthiány-eljárás keretében tett, 2009. december 2-i tanácsi ajánlásokkal ellentétben nem tett eredményes intézkedéseket, és új ajánlást adott ki, amelyben felszólítja az Egyesült Királyságot, hogy 2016–2017-re igazítsa ki túlzott államháztartási hiányát. A konvergenciaprogram összeegyeztethető a túlzotthiány-eljárás keretében kitűzött új 2016–2017-es határidővel. A költségvetési előrejelzéseket alátámasztó makrogazdasági forgatókönyv megalapozott. A Bizottság 2015. tavaszi előrejelzése szerint az Egyesült Királyság a 2016–2017-es határidőre valószínűleg kiigazítja túlzott államháztartási hiányát, és megvalósítja az ajánlott költségvetési kiigazítást is. Az Egyesült Királyság már pontosan meghatározta a 2015–2016-os időszaktól kezdve a tervezett hiányszámok teljesítését támogató intézkedéseket, azonban még részletesebb információkra van szükség a kormányzati kiadásokra előirányzott összegek felső értéke tekintetében. A konvergenciaprogram értékelése alapján és a Bizottság 2015. tavaszi előrejelzésének figyelembevételével a Tanács véleménye szerint az Egyesült Királyság várhatóan meg fog felelni a Stabilitási és Növekedési Paktum rendelkezéseinek.

(9)

Az elemzések szerint a háztartások magas (adott esetben túlzott) szintű eladósodása makrogazdasági egyensúlyhiányt eredményezhet, amely kockázatot jelent az Egyesült Királyság gazdasága számára. Míg a háztartási szektor adósságállománya továbbra is kismértékben csökken, még mindig túl magas, ami érzékenyebbé teszi az Egyesült Királyságot a gazdasági növekedést és a pénzügyi stabilitást fenyegető kockázatokkal szemben. 2014 közepén a Bank of England Pénzügypolitikai Bizottsága két intézkedést jelentett be a háztartások magas adósságállományával összefüggő kockázatok mérséklése érdekében. A bizottság ajánlása értelmében a jelzálog-hitelezőknek úgynevezett kamatláb-stresszteszt alkalmazásával kell értékelniük, hogy a hitelfelvevők emelkedő kamatlábak mellett is képesek-e eleget tenni jelzáloghitel-törlesztési kötelezettségeiknek. Azt is ajánlotta továbbá, hogy a jelzálog-hitelezők a 4,5-szeres vagy annál magasabb hitel/jövedelem arányú jelzáloghitelek arányát korlátozzák az új jelzáloghitelek 15 %-ára. Ezen intézkedések hatásait figyelmesen nyomon kell követni.

A nemzeti tervezéspolitikai keret tekintetében is végrehajtottak néhány reformot, ezek hatásai azonban rövid távon várhatóan nem lesznek érzékelhetők. Szorosan nyomon kell követni, hogy a helyi önkormányzatok miként reagálnak az ingatlankínálat növelésének reformjára.

(10)

Az Egyesült Királyság munkaerőpiaca az elmúlt években jól teljesített, és várhatóan erős is marad. A foglalkoztatási ráta 2014-ben elérte a 76,5 %-ot, míg a munkanélküliségi ráta tovább esett 6 %-ra, és az előrejelzések szerint 2015-ben még tovább csökken majd. A munkaerő-piaci eredmények terén tapasztalható kedvező tendenciák ellenére azonban a szociális problémák továbbra is fennállnak. Kismértékben, a 2012. évi 13 %-ról 2013-ban 13,2 %-ra nőtt a nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásokban élők aránya; az uniós átlag ezzel szemben 10,7 %. A részmunkaidős foglalkoztatás terén a nők (2013-ban 42,6 %) és a férfiak (2013-ban 13,2 %) aránya közötti különbség a legmagasabbak közé tartozik az Unióban. A személyes, illetve családi okokból inaktív vagy részmunkaidőben dolgozó nők százalékos aránya (12,5 %) 2013-ban közel kétszerese volt az uniós átlagnak (6,3 %). Szintén problémás az ifjúsági foglalkoztatás és a munkáltatók tanulószerződéses gyakorlati képzések iránti elkötelezettsége. Az ifjúsági foglalkoztatáshoz kapcsolódó, figyelmet igénylő terület még az oktatás és a készségfejlesztés. A fiatalok jelentős része viszonylag alacsony szintű alapkészségekkel rendelkezik. A jóléti reform megvalósítására és a gyermekgondozásra irányuló intézkedéseket csak korlátozott mértékben hajtották végre. Az Egyesült Királyságban uniós szinten még mindig a legmagasabbak között van az aktív kereső nélküli háztartásban élő gyermekek aránya. Ezenfelül bár a gyermekgondozási rendszer terén a közelmúltban valamelyest nőtt a kínálat, továbbra is központi problémát jelent a megfizethető, minőségi, egész napos gyermekgondozás rendelkezésre állása.

(11)

A köz- és magánberuházások ösztönzése hozzájárulna a termelékenység és a versenyképesség fokozásához, amely az egyik legfontosabb kihívást jelenti az Egyesült Királyság számára. A minőségi infrastruktúra-beruházások iránti igény tükröződik a 2014. decemberi nemzeti infrastrukturális tervben, amelyet naprakésszé tettek, és amelynek kibővítették a hatókörét. A terv jelentős részét várhatóan a magánszféra fogja finanszírozni, azonban még kérdéses, hogy mekkora összeggel járul majd hozzá a megvalósításhoz. Ez veszélyezteti a terv sikerét, annak ellenére is, hogy érdemi előrelépés történt a terv végrehajtásával kapcsolatos, időszerű tájékoztatás terén. Az Egyesült Királyságnak – különösen a vállalkozásokat terhelő adókulcsok küszöbönálló felülvizsgálata révén – biztosítania kell, hogy a vállalkozásokat terhelő adók ösztönözzék a beruházásokat.

(12)

Az európai szemeszter keretében a Bizottság elvégezte az Egyesült Királyság gazdaságpolitikájának átfogó elemzését, és azt közzétette a 2015. évi országjelentésben. A Bizottság értékelte továbbá a konvergenciaprogramot és a nemzeti reformprogramot, valamint az előző években az Egyesült Királyságnak címzett ajánlások nyomán hozott intézkedéseket. Figyelembe vette nemcsak a programoknak az Egyesült Királyság fenntartható költségvetési, valamint társadalom- és gazdaságpolitikája szempontjából mutatott jelentőségét, hanem azt is, hogy azok megfelelnek-e az uniós szabályoknak és iránymutatásoknak, tekintve, hogy az Unió átfogó gazdasági kormányzását az uniós szempontoknak a jövőbeli nemzeti döntésekbe való beépítésével kell megerősíteni. Az európai szemeszter keretében tett ajánlásokat az alábbi 1–3. ajánlás tükrözi.

(13)

A Tanács ezen értékelés fényében megvizsgálta a konvergenciaprogramot, és arról alkotott véleményét (5) különösen az alábbi 1. ajánlás tükrözi.

(14)

A Bizottság által elvégzett részletes vizsgálat és ezen értékelés fényében a Tanács megvizsgálta a nemzeti reformprogramot és a konvergenciaprogramot. A Tanácsnak az 1176/2011/EU rendelet 6. cikke szerinti ajánlásait az alábbi 2–3. ajánlás tükrözi,

1.

Biztosítsa, hogy a túlzotthiány-eljárás keretében érdemi fellépések valósuljanak meg, és törekedjen a túlzott hiány 2016–2017-ig történő, fenntartható kiigazítására, illetve ennek érdekében különösen a tőkekiadások előnyben részesítésére.

2.

Tegyen további lépéseket a lakásszektorbeli kínálat növelésére, többek között a nemzeti tervezéspolitikai keret reformjának végrehajtása útján.

3.

A munkaadók tanulószerződéses gyakorlati képzések iránti elkötelezettségének növelése révén enyhítse a strukturális munkaerőhiányt. Tegyen intézkedéseket az alacsony szintű alapkészségekkel rendelkező fiatalok számának további csökkentése érdekében. Javítsa a megfizethető, minőségi, egész napos gyermekgondozás elérhetőségét.