16.5.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 145/5

(1)

Az 1308/2013/EU rendelet által hatályon kívül helyezett és felváltott 1234/2007/EK tanácsi rendelet (3) alapján elfogadták az 543/2011/EU bizottsági végrehajtási rendeletet (4).

(2)

Az 1308/2013/EU rendelet új rendelkezéseket tartalmaz a gyümölcs- és zöldség-, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazatra vonatkozóan. A fent említett rendelkezéseket indokolt kiegészíteni az alábbiakra vonatkozóan: a gyümölcs- és zöldségágazaton belüli termelői szervezetek (a továbbiakban: termelői szervezetek) tagjainak pénzügyi hozzájárulása, a teljes termelésnek a termelői szervezeten keresztül történő értékesítése, a tevékenységek kiszervezése, a demokratikus ellenőrzés, a válságkezelés és -megelőzés kiadásaira vonatkozó felső határértékek megállapítása, gyümölcsösök válságmegelőzési és -kezelési intézkedésként történő újratelepítésének feltételei, az elismerési követelmények betartásának elmulasztása esetére vonatkozó eljárás bizonyos elemei, a belépési árrendszer alkalmazása, valamint a biztosíték benyújtására vonatkozó feltételek.

(3)

Az 1308/2013/EU rendelet 160. cikke értelmében a termelői szervezetek alapszabálya előírja, hogy a szervezet tagjainak teljes termelésüket a termelői szervezeten keresztül kell forgalomba hozniuk. A gyümölcs- és zöldségágazatban a rugalmasság biztosítása érdekében helyénvaló engedélyezni a termelők számára, hogy termelésüket bizonyos feltételek mellett a termelői szervezeten kívül forgalmazzák.

(4)

Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 26. cikkének megfelelően a termelői szervezetek fő tevékenységének a kínálati oldal összefogásához és tagjai azon termékeinek forgalomba hozatalához kell kapcsolódnia, amely termékek tekintetében a termelői szervezetet elismerték. A fent említett tevékenység végrehajtásának módját – elsősorban a kiszervezést illetően – egyértelműsíteni kell. Annak érdekében továbbá, hogy a tagállamoknak lehetőségük nyíljék a szükséges ellenőrzések elvégzésére, a termelői szervezeteknek meg kell őrizniük azokat a dokumentumokat, amelyek lehetővé teszik a tagállamok számára annak ellenőrzését, hogy a termelői szervezet eleget tett-e feladatainak.

(5)

Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 27. cikke előírja, hogy a termelői szervezet felelős marad a kiszervezett tevékenységért. Helyénvaló részletesebben meghatározni annak módját, hogyan maradhatnak a kiszervezett tevékenységek a kiszervező termelői szervezet felügyelete alatt.

(6)

Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 31. cikke előírja, hogy a tagállamok meghoznak minden általuk szükségesnek ítélt intézkedést annak elkerülésére, hogy egy termelői szervezet egy vagy több tagja visszaéljen hatalmával vagy befolyásával. Helyénvaló, hogy a termelői szervezetek bizonyítsák a tagállamok felé demokratikus ellenőrizhetőségüket a termelői tagok tekintetében. Ennek érdekében felső korlátot kell meghatározni a természetes vagy jogi személyek által birtokolt szavazati jogok és részesedések százalékarányára.

(7)

Az 1308/2013/EU rendelet 153. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében a termelői szervezet alapszabálya a termelői szervezet finanszírozásához szükséges pénzügyi hozzájárulást szab ki a tagokra. Annak biztosítása érdekében, hogy a termelői szervezet tagjai kifizessék az előírt hozzájárulásokat az említett rendelet 32. cikke szerinti működési alap felállítására és feltöltésére, helyénvaló, hogy e kötelezettségük kerüljön bele a termelői szervezet alapszabályába.

(8)

Annak megakadályozására, hogy a válságmegelőzési és -kezelési intézkedések egyenlőtlen finanszírozáshoz vezessenek a termelői szervezetek társulásain belül, a termelői szervezetek társulásainak működési programjaiban meghatározott válságmegelőzési és -kezelési kiadások felső határértékét az egyes termelői tagszervezetek szintjén kell kiszámolni. Meg kell továbbá határozni azon feltételeket, amelyek a gyümölcsösök válságmegelőzési és -kezelési intézkedésként történő újratelepítésére vonatkoznak. A működési programok egyenlőtlen finanszírozásának elkerülésére meg kell szabni a gyümölcsösök újratelepítésére fordítható kiadások maximális százalékos arányát.

(9)

Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 114. cikke meghatározza az elismerési követelmények betartásának elmulasztása esetén alkalmazandó szankciókat. Az 1308/2013/EU rendelet 154. cikkének (4) bekezdése értelmében a tagállamok rendszeres időközönként ellenőrzik, hogy a termelői szervezetek megfelelnek-e az elismerési követelményeknek, meg nem felelés vagy szabálytalanságok esetén szankciókat alkalmaznak az érintett szervezetekre, és szükség esetén úgy döntenek, hogy visszavonják az elismerést. Hatékonyabb lenne, és a tagállamok közötti értelmezési eltérések elkerülését biztosítaná egy olyan rendszer, amely az elismerési követelmények teljesítése tekintetében különbséget tenne súlyos és kevésbé jelentős elégtelenségek között. Helyénvaló ezért egyszerűsített eljárást és az 1306/2013/EU rendelet 64. cikke szerinti többlépcsős szankcionálást kialakítani annak megakadályozására, hogy az elismerési követelmények teljesítését elmulasztó termelői szervezetek jogosulatlanul részesüljenek uniós támogatásból.

(10)

Az 1308/2013/EU rendelet 181. cikke úgy rendelkezik, hogy a belépési árrendszer alá tartozó áruk vámkezelésére a Vámkódex alkalmazandó. Mivel a szóban forgó áruk romlandók és értékük a vámkezelés időpontjában nem minden esetben megállapított, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a vámkezelési eljárások meggyorsítása érdekében szabályokat fogadjon el arra vonatkozóan, hogy a szállítmányok esetében a bejelentett belépési ár valódisága ellenőrizhető legyen behozatali átalányértékkel való összevetés révén. Ezenfelül a belépési árrendszer alkalmazása során nyert tapasztalat azt mutatja, hogy helyénvaló előírni biztosíték letétbe helyezését, amikor a 2913/92/EGK tanácsi rendelet (5) 29. cikkében említett ügyleti érték alapján meghatározott vámérték több mint 8 %-kal meghaladja a Bizottság által kiszámított behozatali átalányértéket.

(11)

Az 543/2011/EU végrehajtási rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(12)

Annak biztosítása érdekében, hogy az 1234/2007/EK rendelet alapján elfogadott működési programok tekintetében zökkenőmentes legyen az átállás az 1308/2013/EU rendelet szerinti új szabályokra, helyénvaló átmeneti rendelkezéseket előírni.

(13)

A válságmegelőzési és -kezelési rendelkezéseket 2014. január 1-jétől, azaz az 1308/2013/EU rendelet kapcsolódó új rendelkezéseinek alkalmazási időpontjától helyénvaló alkalmazni. Annak érdekében, hogy a termelői szervezetek alkalmazkodhassanak a tevékenységek kiszervezését és a demokratikus ellenőrizhetőséget érintő követelményekre vonatkozó új szabályokhoz, a vonatkozó rendelkezéseket csak 2015. január 1-jétől indokolt alkalmazni. Az 1308/2013/EU rendelet 181. cikkét 2014. október 1-jétől kell alkalmazni, így az e rendeletben foglalt, a szállítmányokra bejelentett belépési ár valós voltának ellenőrzéséről, valamint a biztosíték letétbe helyezését érintő, vonatkozó új rendelkezéseket is helyénvaló ugyanezen időponttól alkalmazni,

1.

A 26. cikk (1) bekezdése a következő második és harmadik albekezdéssel egészül ki:

„A forgalombahozatalt a termelői szervezet végzi, vagy a 27. cikk értelmében vett kiszervezés esetében a termelői szervezet felügyelete alatt kerül rá sor. E tevékenység magában foglalja az értékesítendő termékre vonatkozó döntést, a forgalmazási csatorna kiválasztását, és amennyiben az értékesítés nem árverés útján történik, a mennyiségre és az árra vonatkozó tárgyalást.

A termelői szervezteknek legalább 5 éven keresztül meg kell őrizniük azokat a számviteli és egyéb dokumentumokat, amelyek bizonyítják, hogy az adott termelői szervezet összefogta a kínálati oldalt, és a tagok olyan termékeit hozta forgalomba, amelyek vonatkozásában a szervezetet elismerték.”

2.

A szöveg a következő 26a. cikkel egészül ki:

„26a. cikk

A termelés termelői szervezeten kívüli forgalmazása

Ha a termelői szervezet engedélyezi, és ha összhangban áll a termelői szervezet által meghatározott feltételekkel, a termelő tagok:

3.

A 27. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„27. cikk

Kiszervezés

(1)   Azon tevékenységeknek, amelyek kiszervezését a tagállamok az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) 155. cikke szerint engedélyezhetik, kapcsolódniuk kell a termelői szervezeteknek az említett rendelet 152. cikke (1) bekezdésének c) pontjában foglalt céljaihoz, és magukban foglalhatják többek között a termelői szervezeti tagok terményeinek begyűjtését, tárolását, csomagolását és forgalmazását.

(2)   A tevékenységet kiszervező termelői szervezet az érintett tevékenység elvégzésére írásos szerződés formájában kereskedelmi megállapodást köt egy másik jogalannyal, amely lehet az érintett termelői szervezet egy vagy több tagja vagy egy leányvállalata is. A termelői szervezet felelős marad a kiszervezett tevékenység elvégzésének biztosításáért, az általános igazgatás ellenőrzéséért és a tevékenység elvégzésére vonatkozó kereskedelmi megállapodás felügyeletéért.

(3)   A (2) bekezdésben említett általános igazgatási ellenőrzésnek és felügyeletnek eredményesnek kell lennie, és keretében meg kell követelni, hogy a kiszervezési szerződés:

A kiszervezési szerződéseket, csakúgy mint a b) pontban említett jelentéseket a termelői szervezeteknek legalább öt éven keresztül meg kell őrizniük utólagos ellenőrzések céljából, és azokat kérésre bármely tag számára hozzáférhetővé kell tenniük.

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 17-i 1308/2013/EU rendelete a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a 922/72/EGK, a 234/79/EK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 671. o.).”"

4.

A 31. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„31. cikk

A termelői szervezetek felett gyakorolt demokratikus ellenőrzés

(1)   A tagállamok felső korlátot határoznak meg a természetes vagy jogi személyek által egy termelői szervezetben birtokolt szavazati jogok és részesedések százalékarányára vonatkozóan. A szavazati jogok és részesedések százalékos arányának felső határa alacsonyabb az összes szavazati jog 50 %-ánál és a részesedések 50 %-ánál. Megfelelően indokolt esetekben a tagállamok magasabb százalékos arányt határozhatnak meg a jogi személyek által termelői szervezeten belül birtokolt részesedésekre vonatkozóan, amennyiben az ilyen jogi személy semmilyen esetben nem élhet vissza hatalmával.

Az első albekezdéstől eltérve azon termelői szervezetek esetében, amelyek 2014. május 17-én működési programot hajtanak végre, a tagállam által az első albekezdés alkalmazásában megállapított legmagasabb részesedési százalékarány csak a működési program végét követően alkalmazható.

(2)   A tagállami hatóságok ellenőrzéseket hajtanak végre a szavazati jogok és a részesedések tekintetében; ezek az ellenőrzések kiterjednek azon természetes vagy jogi személyek identitásának vizsgálatára is, amelyek a termelői szervezet tagjainak – szintén jogi személyeknek – a részesedéseit birtokolják.

(3)   A tagállamok az olyan termelői szervezetek vonatkozásában, amelyek egy jogi személy egyértelműen meghatározott részét képezik, intézkedéseket fogadnak el, amellyel a szóban forgó jogi személyeknek a termelői szervezet által hozott döntések módosítására, jóváhagyására vagy elutasítására vonatkozó hatáskörét korlátozzák vagy megvonják.”

5.

Az 53. cikk a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3)   A gyümölcs- és zöldségágazatban működő termelői szervezetek alapszabálya előírja termelői tagjai számára a társulási szabályaiban foglalt, az 1308/2013/EU rendelet 32. cikke szerinti működési alap létrehozására és feltöltésére szolgáló pénzügyi hozzájárulás fizetését.”

6.

A 62. cikk a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5)   A termelői szervezetek társulásainak működési programjain belül az 1308/2013/EU rendelet 33. cikke (3) bekezdésének negyedik albekezdésében említett válságmegelőzési és -kezelési kiadások felső határértékét az egyes termelői tagszervezetek szintjén kell kiszámolni.”

7.

A szöveg a következő 89a. cikkel egészül ki:

„89a. cikk

Gyümölcsösök kötelező kivágást követő újratelepítése

Amennyiben a tagállamok nemzeti stratégiájában szerepel a gyümölcsösök válságkezelési intézkedésként, egészségügyi vagy növény-egészségügyi okokból történő kötelező kivágását követő újratelepítése, meg kell határozniuk azon fajokat, és szükség esetén azon fajtákat, amelyek esetében az intézkedés támogatható, valamint meg kell szabniuk az intézkedés alkalmazására vonatkozó feltételeket. A növény-egészségügyi okokból történő kivágás esetében a tagállamok által a gyümölcsösök újratelepítésére tett intézkedéseknek meg kell felelniük a 2000/29/EK tanácsi irányelvnek (7).

A gyümölcsösök újratelepítése nem haladhatja meg a működési programban szereplő kiadások összességének 20 %-át. A tagállamok dönthetnek úgy, hogy e határértéket alacsonyabb százalékos arányban állapítják meg.

(7)  A Tanács 2000. május 8-i 2000/29/EK irányelve a növényeket vagy növényi termékeket károsító szervezeteknek a Közösségbe történő behurcolása és a Közösségen belüli elterjedése elleni védekezési intézkedésekről (HL L 169., 2000.7.10., 1. o.).”"

8.

A 114. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„114. cikk

Az elismerési követelmények figyelmen kívül hagyása

(1)   Ha egy tagállam megállapította, hogy egy termelői szervezet elmulasztotta betartani a 21. cikk, a 23. cikk, a 26. cikk (1) és (2) bekezdése és a 31. cikk követelményeihez kapcsolódó elismerési követelményeket, a mulasztás azonosítását követő legfeljebb két hónapon belül ajánlott küldemény formájában figyelmeztető levelet küld a termelői szervezet számára, melyben ismerteti az azonosított mulasztást, a korrekciós intézkedéseket és az ezen intézkedések megtételére rendelkezésre álló, legfeljebb négy hónapos időtartamra kiterjedő időkeretet. A mulasztás megállapításának időpontjától a tagállamok felfüggesztik a támogatási kifizetéseket egészen addig, amíg a korrekciós intézkedések nem járnak számukra kielégítő eredménnyel.

(2)   Ha az (1) bekezdésben említett elismerési követelmények a tagállam által meghatározott időn belül nem teljesülnek, az a termelői szervezet elismerésének felfüggesztéséhez vezet. A tagállam értesíti a termelői szervezetet a felfüggesztés időtartamáról, amely nem haladhatja meg a figyelmeztető levél kézhezvételétől számított 12 hónapot. Mindez nem befolyásolhatja nemzeti szintű horizontális jogszabályok alkalmazását, amelyek előírhatják az ilyen tevékenységnek a kapcsolódó jogi eljárások kezdetét követő felfüggesztését.

Az elismerés felfüggesztése idején a termelői szervezet folytathatja tevékenységét, de a támogatási kifizetéseket a felfüggesztés feloldásáig visszatartják. Az éves támogatási összeget az elismerés felfüggesztésének időszakában minden megkezdett naptári hónapban 2 %-kal csökkentik.

A felfüggesztés az érintett elismerési követelmények teljesülését bizonyító ellenőrzés napján ér véget.

(3)   Ha a kritériumok a tagállam illetékes hatósága által meghatározott felfüggesztési időszak végéig nem teljesülnek, a tagállam visszavonja az elismerést arra az időpontra visszamenőleg, amelytől kezdődően nem teljesültek az elismerés feltételei, vagy, ha ezt az időpontot lehetetlen megállapítani, arra az időpontra visszamenőleg, amikor a mulasztást megállapították. Mindez nem befolyásolhatja nemzeti szintű horizontális jogszabályok alkalmazását, amelyek előírhatják az ilyen tevékenységnek a kapcsolódó jogi eljárások kezdetét követő felfüggesztését. A kifizetetlen támogatásokat nem fizetik ki, a jogosulatlanul kifizetett támogatásokat pedig visszatéríttetik.

(4)   Ha egy tagállam megállapította, hogy egy termelői szervezet az 1308/2013/EU rendelet 154. cikkében meghatározott elismerési követelmények közül bármely más, az (1) bekezdésben említettekől eltérő kritériumot elmulasztott betartani, a mulasztás azonosítását követő legfeljebb két hónapon belül ajánlott küldemény formájában figyelmeztető levelet küld a termelői szervezet számára, melyben ismerteti az azonosított mulasztást, a korrekciós intézkedéseket és az ezen intézkedések megtételére rendelkezésre álló, legfeljebb négy hónapos időtartamra kiterjedő időkeretet.

(5)   Amennyiben a szervezet nem hozza meg a (4) bekezdésben említett korrekciós intézkedéseket a tagállam által meghatározott időn belül, a tagállam felfüggeszti a kifezetéseket, és az éves támogatási összegeket az említett időszakot meghaladó minden megkezdett naptári hónapban 1 %-kal csökkenti. Mindez nem befolyásolhatja nemzeti szintű horizontális jogszabályok alkalmazását, amelyek előírhatják az ilyen tevékenységnek a kapcsolódó jogi eljárások kezdetét követő felfüggesztését.

(6)   Ha azonban a termelői szervezet a tagállam számára bizonyítani tudja, hogy természeti csapás, kedvezőtlen időjárási jelenségek, betegségek vagy kártevőfertőzések következtében, annak ellenére, hogy megtette a szükséges kockázatmegelőzési intézkedéseket, az 1308/2013/EU rendelet 154. cikke (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott elismerési követelményeket nem tudja teljesíteni a forgalomba hozható termelés tagállam által előírt minimális mennyisége vagy értéke tekintetében, a tagállam az adott évre vonatkozóan eltekinthet az adott termelői szervezet esetében a forgalomba hozható termelés minimális mennyiségére vagy értékére vonatkozó kritérium betartásától.

(7)   Amikor az (1), (2), (4) és (5) bekezdés alkalmazandó, a tagállamok – amennyiben e cikk alkalmazásához szükséges – a 70. cikkben meghatározott határidő után keríthetnek sort a kifizetésekre. Ezek a kifizetések azonban nem teljesíthetők a program végrehajtásának évét követő második év október 15-e után.”

9.

A 137. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„137. cikk

Belépési áron alapuló rendszer

(1)   A XVI. mellékletben felsorolt termékekre az 1308/2013/EU rendelet 181. cikkének (1) bekezdése alkalmazandó.

(2)   Ha a XVI. melléklet A. részében felsorolt termékek vámértékét a 2913/92/EGK rendelet 29. cikkében említett ügyleti érték alapján határozzák meg, és a vámérték a termékek szabad forgalomba bocsátásának bejelentésekor több mint 8 %-kal magasabb, mint a Bizottság által behozatali átalányértékként kiszámított átalányérték, az importőrnek letétbe kell helyeznie a 2454/93/EGK rendelet 248. cikkének (1) bekezdésében említett biztosítékot. Ebben az esetben a XVI. melléklet A. részében felsorolt termékekre végső soron kivethető behozatali vámok összege annak az összegnek felel meg, amit akkor kellett volna fizetni, ha a termék besorolása a behozatali átalányérték alapján történt volna.

Az első albekezdés nem alkalmazandó, ha a behozatali átalányérték magasabb, mint a 2658/87/EGK tanácsi rendelet (8) I. melléklete III. része I. szakaszának 2. mellékletében felsorolt belépési árak, és ha a nyilatkozattevő biztosíték letétbe helyezése helyett az árukra végső soron kivethető vámösszegek azonnali lekönyvelését kéri.

(3)   Ha a XVI. melléklet A. részében felsorolt termékek vámértékét a 2913/92/EGK rendelet 30. cikke (2) bekezdésének c) pontja szerint számítják ki, a vám az említett rendelet 136. cikkének (1) bekezdése értelmében levonandó. Ebben az esetben az importőr köteles letétbe helyezni a 2454/93/EGK rendelet 248. cikkének (1) bekezdésében említett biztosítékot, amelynek összege egyenlő annak a vámnak az összegével, amit akkor fizetett volna, ha a termékek besorolása az alkalmazandó behozatali átalányérték alapján történt volna.

(4)   A bizományi szerződés alapján behozatalra kerülő áruk vámértékét közvetlenül a 2913/92/EGK rendelet 30. cikke (2) bekezdésének c) pontja alapján határozzák meg, és e tekintetben a 136. cikknek megfelelően kiszámított behozatali átalányérték alkalmazandó a hatályos időszakokban.

(5)   Az importőrnek az adott termékek értékesítésétől számítva – a szabad forgalomba bocsátáshoz benyújtott vámáru-nyilatkozat elfogadásának időpontjától számított négy hónapos határidőn belül – egy hónap áll rendelkezésére annak bizonyítására, hogy a tételt olyan feltételek mellett helyezte el, amelyek alátámasztják a 2913/92/EGK rendelet 29. cikkében említett árak helyességét, illetve arra, hogy meghatározza az említett rendelet 30. cikke (2) bekezdésének c) pontjában említett vámértéket. A fenti határidők valamelyikének elmulasztása a letétbe helyezett biztosíték elvesztését vonja maga után, a (6) bekezdés alkalmazásának sérelme nélkül.

A letétbe helyezett biztosíték felszabadítására olyan mértékben kerül sor, amennyire a vámhatóság kielégítő bizonyítékot kap arról, hogy az értékesítés milyen feltételek mellett történt. Ellenkező esetben a biztosítékot a behozatali vámok ellentételezéseként visszatartják.

Annak bizonyítása érdekében, hogy a tétel elhelyezése az első albekezdésben meghatározott feltételek mellett történt, az importőrnek a számla mellett hozzáférhetővé kell tennie az érintett tétel egyes termékeinek értékesítésére és elhelyezésére vonatkozó, a releváns vámellenőrzések elvégzéséhez szükséges minden dokumentumot, ideértve a tétel szállítási, biztosítási, kezelési és raktározási dokumentumait.

Amennyiben a 3. cikkben említett forgalmazási előírások értelmében a csomagoláson fel kell tüntetni a gyümölcs- és zöldségféle termékfajtáját vagy kereskedelmi típusát, a tétel részét képező gyümölcs- és zöldségfélék termékfajtáját vagy kereskedelmi típusát fel kell tüntetni a szállítással kapcsolatos dokumentumokon, a számlákon és a szállítási utalványon.

(6)   Az (5) bekezdés első albekezdésében említett négy hónapos határidőt az importőr kellően indokolt kérésére az illetékes tagállami hatóság legfeljebb három hónappal meghosszabbíthatja.

Amennyiben az ellenőrzés során az illetékes hatóságok megállapítják, hogy e cikk előírásai nem teljesültek, az esedékes vámot a 2913/92/EGK rendelet 220. cikkével összhangban beszedik. A beszedendő vám vagy a fennmaradó beszedendő vám összegébe beleszámítandó az áruk szabad forgalomba bocsátásának napjától a beszedés napjáig felszámított kamat. Az alkalmazandó kamatláb mértéke a nemzeti jog alapján a beszedési műveletekre hatályos kamat mértéke.

(8)  A Tanács 1987. július 23-i 2658/87/EGK rendelete a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról (HL L 256., 1987.9.7., 1. o.).”"

a)

folytatódhat, amíg véget nem ér;

b)

módosítható az 1308/2013/EU rendelet követelményeinek való megfelelés érdekében; vagy

c)

helyettesíthető egy új, az 1308/2013/EU rendelet alapján jóváhagyott működési programmal.