20.12.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 347/185

(1)

Az Unió környezetvédelmi és éghajlat-politikája és kapcsolódó jogszabályai számottevően javították a környezet állapotát. Ugyanakkor továbbra is jelentős környezeti és éghajlati kihívások tapasztalhatók, amelyek figyelmen kívül hagyása súlyos következményekkel fog járni az Unió számára.

(2)

E környezeti és éghajlati kihívások kezelését nagyságrendjükből és összetett jellegükből adódóan elsősorban a főbb uniós finanszírozási programokból kell finanszírozni. A Bizottság „Az Európa 2020 stratégia költségvetése” című 2011. június 29-i közleményében – elismerve az éghajlatváltozás jelentette kihívást – kijelentette, hogy az uniós költségvetés éghajlatváltozással kapcsolatos kérdésekre fordított arányát legalább 20 %-ra szándékozik növelni, a különböző szakpolitikai területekről érkező hozzájárulásokkal. E rendeletnek hozzá kell járulnia e cél eléréséhez.

(3)

Az említett uniós finanszírozási programok nem minden konkrét környezetvédelmi és éghajlat-politikai szükséglet tekintetében kínálnak megoldást. A környezetvédelem és éghajlat-politika terén egyedi megközelítésekre van szükség, amelyek kezelni tudják a célkitűzések tagállami gyakorlatokba való beépítésének eltérő szintjeit, a jogszabályok egyenetlen és nem megfelelő tagállami végrehajtását, valamint a szakpolitikai célok és az azokkal kapcsolatos információk terjesztésének és a szakpolitikai célok népszerűsítésének elégtelen mértékét. Helyénvaló figyelemmel kísérni a 614/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) által létrehozott programot, és elfogadni egy új rendeletet. Ez a rendelet ezért a környezetvédelmi és éghajlat-politikára irányuló célzott finanszírozási programot (a továbbiakban: a LIFE program) hoz létre. Az uniós finanszírozás jelentős hatásának biztosítása érdekében szoros szinergiákat kell teremteni a LIFE program és az egyéb uniós finanszírozási programok között, illetve ki kell alakítani ezek egymást kiegészítő jellegét.

(4)

A környezeti javak egyenlőtlenül oszlanak el az Unió területén, az általuk nyújtott előnyök ugyanakkor az Unió egészére kihatnak, és azok az Unió egészén érződnek. Az e javak megőrzésére irányuló uniós kötelezettségre tekintettel elengedhetetlen a szolidaritás és a felelősségmegosztás elvének következetes alkalmazása, ami megköveteli, hogy egyes uniós környezeti és éghajlati problémák regionális vagy helyi szinten jobban kezelhetők legyenek. A LIFE programok 1992 óta központi szerepet játszik az uniós környezeti és éghajlati közjavak megőrzéséért vállalt nagyobb szolidaritásban és felelősségmegosztásban, és továbbra is ilyen szerepet kell játszania.

(5)

Sajátosságaiból és méretéből adódóan a LIFE program nem képes valamennyi környezeti és éghajlati problémát megoldani. Ehelyett azt a célt kell kitűznie, hogy a környezet- és éghajlatvédelmi célok elérésére szolgáló megoldások és bevált gyakorlatok biztosításával és terjesztésével, valamint az innovatív környezetvédelmi és éghajlat-változási technológiák előmozdításával felgyorsítsa a szakpolitika kidolgozásának és végrehajtásának változásait. E törekvés részeként a LIFE programnak támogatnia kell a európai parlamenti és tanácsi határozat (5) által létrehozott, „Jólét bolygónk felélése nélkül” elnevezésű, 2020-ig tartó időszakra szóló általános uniós környezetvédelmi cselekvési program, (a továbbiakban: a hetedik környezetvédelmi cselekvési program) végrehajtását.

(6)

Ez a rendelet folyó árakon 3 456,655 millió EUR pénzügyi keretösszeget határoz meg a LIFE program teljes időtartamára, amely a 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendeletben (6) említett kötelezettségvállalási előirányzatok teljes összegének 0,318 %-a, és amely az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között a költségvetési fegyelemről, a költségvetési kérdésekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló intézményközi megállapodás (7) 17. pontja szerinti elsődleges referenciaösszeget jelenti az Európai Parlament és a Tanács számára az éves költségvetési eljárás során.

(7)

Az Európai Tanács luxembourgi (1997. december) és szaloniki (2003. június) üléseinek következtetéseivel összhangban a tagjelölt országok, a stabilizációs és társulási folyamatban részt vevő nyugat-balkáni országok és az európai szomszédságpolitika hatálya alá tartozó országok jogosultak az uniós programokban való részvételre az ezekkel az országokkal kötött vonatkozó kétoldalú vagy többoldalú megállapodásokban meghatározott feltételeknek megfelelően.

(8)

A 2001/822/EK tanácsi határozat (8) (tengerentúli társulási határozat) értelmében a tengerentúli országokban és területeken élő természetes személyek és adott esetben a tengerentúli országok és területek illetékes köz- és/vagy magánjogi szervezetei és intézményei a szóban forgó program szabályainak és célkitűzéseinek megfelelően, valamint az azon tagállam esetében alkalmazandó megállapodások szerint, amely tagállamhoz a tengerentúli ország vagy terület tartozik, részt vehetnek az uniós programokban.

(9)

Ahhoz, hogy az Unión belüli környezetvédelmi és éghajlat-politikai célú beruházások eredményesek lehessenek, az Unió határain túl is szükség van intézkedésekre. Ezek a beruházások nem minden esetben finanszírozhatók az Unió külső fellépésekre szolgáló pénzügyi eszközeiből. Kivételes esetben és az e rendeletben meghatározott feltételek teljesítése esetén engedélyezni kell a LIFE programban nem közvetlenül részt vevő országokon belüli fellépést és az ezekben az országokban letelepedett jogi személyeknek a LIFE programból finanszírozott tevékenységekben való részvételét.

(10)

E rendeletnek továbbá biztosítania kell az érintett nemzetközi szervezetekkel való együttműködés és a részükre nyújtott támogatás keretét azon környezetvédelmi és éghajlat-politikai szükségletekre való reagálás – például bizonyos tanulmányok elkészítése – érdekében, amelyek nem tartoznak a külső fellépésekre szolgáló pénzügyi eszközök hatálya alá.

(11)

A környezet- és éghajlatvédelmi követelményeket be kell illeszteni az Unió szakpolitikáiba és tevékenységeibe. A LIFE programnak ezért ki kell egészítenie a többi uniós támogatási programot, beleértve az Európai Regionális Fejlesztési Alapot (9), az Európai Szociális Alapot (10), a Kohéziós Alapot (11), az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapot (12), az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapot (13), az Európai Tengerügyi és Halászati Alapot és a Horizont 2020 kutatási és innovációs keretprogramot (14) (Horizont 2020).

A Bizottságnak és a tagállamoknak minden szinten gondoskodniuk kell e programok egymást kiegészítő jellegéről. Uniós szinten ez a kiegészítő jelleg a LIFE program és a megosztott irányítású uniós finanszírozási programok közötti, az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (15) (a továbbiakban: a közös rendelkezéseket megállapító rendelet) által létrehozott közös stratégiai kereten belül megvalósított strukturált együttműködéssel érhető el, különösen az integrált projekteket kiegészítő tevékenységek finanszírozásának előmozdítása vagy a LIFE program keretében kidolgozott megoldások, módszerek és megközelítések alkalmazása érdekében. A LIFE programnak ösztönöznie kell a Horizont 2020 program környezeti és éghajlati vonatkozású kutatási és innovációs eredményeinek felhasználását. Ezzel összefüggésben – a szinergiák biztosítása érdekében – társfinanszírozási lehetőségeket kell kínálnia az egyértelmű környezeti vagy éghajlati előnyöket biztosító projektek számára. A kettős finanszírozás elkerülése érdekében koordinációra van szükség. A Bizottságnak lépéseket kell tennie az átfedések és annak megelőzése érdekében, hogy a projekt kedvezményezettjeire a különböző pénzügyi eszközökön alapuló jelentéstételi kötelezettségek következtében további adminisztratív terhek háruljanak. A LIFE program keretében végrehajtott integrált projektek érthetősége és gyakorlati megvalósíthatósága biztosításának érdekében a projekt korai szakaszában meg kell határozni a lehetséges együttműködési módokat. Az integrált projektek előnyeinek az operatív és a vidékfejlesztési programok kialakítása során történő figyelembevétele érdekében a tagállamoknak hivatkozniuk kell az ilyen lehetőségekre a partnerségi megállapodásaikban.

(12)

A biológiai sokféleség csökkenésének megállítása és visszafordítása, valamint az erőforrás-hatékonyság javítása a környezeti és egészségügyi problémák kezelésével együtt továbbra is kulcsfontosságú kihívás az Unió számára. Ezek a kihívások fokozott uniós erőfeszítéseket tesznek szükségessé olyan megoldások és bevált gyakorlatok kidolgozása céljából, amelyek hozzájárulhatnak a Bizottság 2010. március 3-i„Európa 2020: Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” című közleményében (Európa 2020 stratégia) szereplő célok eléréséhez. Ezenfelül a környezetvédelmi célkitűzések megvalósításához nélkülözhetetlen a – különösen a tudatosságnövelés és az érdekeltek bevonása révén megvalósuló – jobb irányítás. A Környezetvédelem alprogramnak ezért három kiemelt cselekvési területet kell tartalmaznia: Környezet és erőforrás-hatékonyság, Természet és biológiai sokféleség, valamint Környezetvédelmi irányítás és tájékoztatás. Lehetővé kell tenni, hogy a LIFE programból finanszírozott projektek e három közül egynél több kiemelt terület konkrét célkitűzéseinek az eléréséhez járuljanak hozzá, és egynél több tagállam részvételét tegyék lehetővé.

(13)

A Bizottság 2011. szeptember 20-i„Az erőforrás-hatékony Európa megvalósításának ütemterve” című közleménye javaslatot tett azokra a főbb állomásokra és cselekvésekre, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az Unió az erőforrás-hatékony és fenntartható növekedés útjára álljon. Ennélfogva a Környezet és erőforrás-hatékonyság kiemelt területnek az új megoldások és a bevált gyakorlatok kidolgozásának és megosztásának megkönnyítésével támogatnia kell az uniós környezetpolitika köz- és magánszféra általi eredményes végrehajtását, különösen az erőforrás-hatékony Európa megvalósításának ütemtervében szereplő környezeti ágazatokban. Ebben az összefüggésben a Bizottságnak biztosítania kell a következetességet és el kell kerülnie a Horizont 2020 programmal való átfedéseket.

(14)

A Bizottság 2011. május 3-i„Életbiztosításunk, természeti tőkénk: a biológiai sokféleséggel kapcsolatos, 2020-ig teljesítendő uniós stratégia” című közleménye (A biológiai sokféleséggel kapcsolatos, 2020-ig teljesítendő uniós stratégia) meghatározta a biológiai sokféleség csökkenésének megállítására és visszafordítására irányuló célokat. Ezek többek között a 92/43/EGK tanácsi irányelv (16) és a 2009/147/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (17) teljes körű végrehajtása, valamint az ökoszisztémák és szolgáltatásaik fenntartása és helyreállítása. A LIFE programnak elő kell segítenie e célok megvalósítását. Mindezek alapján a Természet és biológiai sokféleség kiemelt területnek előtérbe kell helyeznie a 92/43/EGK tanácsi irányelv értelmében létrehozott Natura 2000 hálózat működtetését és kezelését, különösen az említett irányelv 8. cikke alapján elkészített, priorizált intézkedési tervekkel összefüggésben, a biológiai sokféleséghez, illetve a 92/43/EGK és a 2009/147/EK irányelvhez kapcsolódó bevált gyakorlatok kidolgozását és terjesztését, valamint a 2020-ig teljesítendő uniós stratégiában meghatározott, a biológiai sokféleséggel kapcsolatos kihívások szélesebb körét.

(15)

A LIFE programnak a Natura 2000 hálózat éves finanszírozási szükségleteihez való hozzájárulását a biológiai sokféleséghez fűződően más uniós forrásokból biztosított kiadások összefüggésében kell figyelembe venni. Különös figyelmet kell szentelni a Natura 2000 hálózat számára koordinált finanszírozási mechanizmust jelentő, a LIFE program keretében végrehajtott, integrált projekteknek, mivel potenciálisan növelhetik a pénzeszközök hatását, valamint fokozhatják az egyéb uniós források felhasználására vonatkozó képességet a természetre és biológiai sokféleségre fordított kiadások tekintetében.

(16)

Az erdők rendkívül fontos szerepet játszanak a környezet és az éghajlat tekintetében, például a biológiai sokféleség, a víz, a talaj, az éghajlatváltozás mérséklése és az ahhoz való alkalmazkodás szempontjából. Az erdők és a talaj a légköri szén-dioxid (CO2) megkötésével hozzájárulnak az éghajlat szabályozásához, és hatalmas mennyiségű szén-dioxidot tárolnak. E szerep optimalizálásához helytálló és összeegyeztethető adatok, illetve információkra van szükség. E rendeletnek ezért egyúttal az erdőkkel és a talajjal kapcsolatos, környezet- és éghajlatvédelmi cselekvések közötti szinergiák támogatási keretéül kell szolgálnia, beleértve az ilyen cselekvések monitoringját is. Fokozott szinergiákra van szükség továbbá a vízhiány és az aszályok tekintetében, valamint az árvízkockázat kezelése területén.

(17)

A LIFE program forrásainak optimálisabb felhasználása érdekében elő kell mozdítani a Környezetvédelem alprogram szerinti, különösen a biológiai sokféleség védelmére irányuló cselekvések, valamint az Éghajlat-politika alprogram szerinti, az éghajlatváltozás mérséklését és az ahhoz való alkalmazkodást célzó intézkedések közötti szinergiák kialakítását.

(18)

A Bizottság 2011. december 15-i„Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, versenyképes gazdaság 2050-ig történő megvalósításának ütemterve” című közleménye (2050-ig szóló ütemterv) elismerte, hogy az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés szempontjából továbbra is kulcsfontosságú lenne az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló új megközelítések vizsgálata. Ezenfelül biztosítani kell az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást mint átfogó uniós prioritást is. Továbbá az építő jellegű eredmények eléréséhez és az érdekeltek bevonásához elengedhetetlen az irányítás előmozdítása és az tudatosságnövelés. Az Éghajlat-politika alprogramnak ezért a következő három kiemelt területhez hozzájáruló erőfeszítéseket kell támogatnia: Az éghajlatváltozás mérséklése, Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz, valamint az Éghajlat-politikai irányítás és tájékoztatás. Lehetővé kell tenni, hogy a LIFE programból finanszírozott projektek e három közül egynél több kiemelt terület konkrét célkitűzéseinek az eléréséhez járuljanak hozzá, és hogy egynél több tagállam részvételét tegyék lehetővé.

(19)

Az Éghajlatváltozás mérséklése elnevezésű kiemelt terület támogatja az éghajlati vonatkozású uniós politikák és jogszabályok kidolgozását és végrehajtását, különösen az üvegházhatású gázok kibocsátásának monitoringja és az arra vonatkozó jelentéstétel, a földhasználathoz, a földhasználat megváltoztatásához és az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó politikák, a természetes szén-dioxid-megkötők megőrzése, a kibocsátáskereskedelmi rendszer, az üvegházhatásúgáz-kibocsátások csökkentését célzó tagállami erőfeszítések, a szén-dioxid-leválasztás és -tárolás, a megújuló energiák, az energiahatékonyság, a közlekedés és az üzemanyagok, az ózonréteg védelme és a fluortartalmú gázok tekintetében. A szén-dioxid-leválasztáshoz és -tároláshoz kapcsolódó infrastruktúra kialakítása kívül esik a LIFE program hatályán, és ezért nem támogatható.

(20)

Európában és világszerte is már most láthatók az éghajlatváltozás első következményei, úgymint az áradásokat és aszályokat okozó szélsőséges időjárási helyzetek, illetve az emelkedő hőmérséklet és tengerszint. Az Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz kiemelt területnek célzott alkalmazkodási intézkedések és stratégiák révén elő kell segítenie a lakosság, a gazdasági ágazatok és a régiók ilyen hatásokhoz való alkalmazkodását, hogy ezáltal javítsa az Unió ellenálló képességét. Az e területen tett cselekvéseknek az 1313/2013/EU európai parlamenti és tanácsi határozattal (18) létrehozott polgári védelmi pénzügyi eszköz keretében támogatható cselekvésekhez képest kiegészítő jellegűeknek kell lenniük. Az nagyméretű infrastruktúra kialakítása kívül esik a LIFE program hatályán, és ezért nem támogatható.

(21)

A környezet- és éghajlatvédelmi politika és jogszabályok teljes körű végrehajtása elválaszthatatlanul összefügg a jobb irányítás megvalósításával, az érdekeltek fokozott bevonásával és az információk terjesztésével. Ezért az Irányítás és a Tájékoztatás kiemelt területeknek mindkét alprogramon belül támogatniuk kell az együttműködési platformok kialakítását és a jobb megfelelést és végrehajtást célzó bevált gyakorlatok megosztását – ideértve a bírák és az ügyészek számára kialakított képzési programokat is –, valamint elő kell segítenie a környezet- és éghajlatvédelmet érintő uniós szakpolitikai döntéshozatali erőfeszítések lakossági és érdekelti támogatását. Az említett kiemelt területeknek különösen támogatniuk kell az uniós jogszabályok végrehajtása keretében a tudásalap és a bevált gyakorlatok terjesztése, a tudatosságnövelés, valamint a környezeti ügyekben a nyilvánosság bevonása, az információhoz való hozzáférés és az igazságszolgáltatáshoz való jog terén való előrelépést.

(22)

E rendelet keretében a támogatást a 966/2012/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel (19) összhangban kell biztosítani. A LIFE program keretében finanszírozott projekteknek az uniós források legmegfelelőbb felhasználása és az uniós hozzáadott érték biztosítása érdekében támogathatósági és odaítélési kritériumoknak kell megfelelniük. Amikor a Bizottság az uniós hozzáadott értéket vizsgálja, a kiemelt területeknek kijáró különös figyelmet kell szentelnie a projektek ismétlésre és átadásra való alkalmasságának, azok fenntarthatóságának, valamint a kiemelt területeken belüli általános és egyedi célkitűzések eléréséhez történő hozzájárulásnak, illetve a projekt témáin belül megvalósított tematikus prioritásoknak. Ösztönözni kell azokat a projekteket, amelyek hatásai több ágazatra kiterjednek. A Bizottságnak továbbá ösztönöznie kell a zöld közbeszerzés alkalmazását, különösen a projekttámogatások végrehajtása során.

(23)

A belső piacon működő valamennyi vállalkozás számára egyenlő versenyfeltételek megőrzése érdekében, valamint az indokolatlan versenytorzulásokat elkerülendő a LIFE program keretében nyújtott finanszírozásnak adott esetben piaci hiányosságok kezelését kell céloznia. Mindemellett azokban az esetekben, amikor a finanszírozás az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 107. cikkének (1) bekezdése értelmében állami támogatásnak minősül, azt a piac torzulásait, például a magánfinanszírozás kiszorítását, a kevéssé hatékony piaci struktúrák létrehozását vagy a gazdaságtalan vállalatok fenntartását megelőzendő az állami támogatási szabályokkal összhangban kell kialakítani, és csak akkor lehet érvénybe léptetni, ha azt a Bizottság az EUMSZ 108. cikke (3) bekezdése szerint jóváhagyta, kivéve, ha megfelel a 994/98/EK tanácsi rendelet (20) értelmében elfogadott rendeletnek.

(24)

A környezetvédelmi és éghajlat-politika végrehajtásának javítása, illetve a környezet- és éghajlatvédelmi célkitűzések más szakpolitikákba történő integrálásának előmozdítása érdekében a LIFE programnak olyan projekteket kell támogatnia, amelyek hozzájárulnak a környezet- és éghajlat-változási jogszabályok és politika végrehajtására irányuló integrált megközelítéshez. Az ilyen projekteknek konkrét eszközökként kell szolgálniuk a környezetvédelmi és éghajlat-változási célkitűzéseknek az Európa 2020 stratégiával összhangban az egyéb uniós politikákba és az teljes uniós kiadásba történő jobb integrálására. E projekteknek példákat kell szolgáltatniuk a környezetvédelmi és éghajlat-politika hatékony és jól koordinált tagállami és regionális végrehajtásával kapcsolatos bevált gyakorlatokra. A Környezetvédelem alprogram esetében ezen integrált projekteknek elsődlegesen a biológiai sokféleséggel kapcsolatos, 2020-ig teljesítendő uniós stratégia végrehajtására kell összpontosítaniuk, különös tekintettel a 92/43/EGK tanácsi irányelvvel létrehozott Natura 2000 hálózat eredményes kezelésére és megerősítésére, az említett irányelv 8. cikke alapján elkészített, priorizált intézkedési tervek, a 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (21), valamint a hulladékokról és a levegőről szóló jogszabályok végrehajtása révén.

(25)

Az integrált projekteknek, noha az azonosított témakörökre összpontosítanak, egyben olyan többcélú végrehajtási mechanizmusoknak kell lenniük (azaz egyszerre törekedniük kell a környezeti előnyökre és a kapacitásépítésre), amelyek lehetővé teszik ezáltal eredmények elérését más szakpolitikai területeken, különösen a tengeri környezet területén a 2008/56/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (22) célkitűzéseivel összhangban. Az integrált projektek a környezetvédelem más területein is megvalósíthatók. Az Éghajlat-politika alprogram esetében e projektek tárgyát elsősorban az éghajlatváltozás mérséklését és az ahhoz való alkalmazkodást célzó stratégiák és cselekvési tervek kell, hogy képezzék.

(26)

Az integrált projekteknek csak egy sor konkrét tevékenységet és intézkedést kell támogatniuk, míg az ezeket kiegészítő egyéb tevékenységeket más uniós támogatási programokból, valamint nemzeti, regionális és magánszférabeli forrásokból kell finanszírozni. A LIFE program keretében nyújtott finanszírozással – stratégiailag a környezet- és éghajlatvédelemre összpontosítva – ki kell aknázni a különböző uniós finanszírozási források közötti szinergiákat, és biztosítani kell azok következetességét, egyúttal biztosítva az eljárások egyszerűsítését is.

(27)

Az integrált projektek – lévén, hogy a környezetvédelemmel és éghajlatváltozással kapcsolatos uniós jogszabályok és politikák integrált megközelítések révén való végrehajtására összpontosítanak – Unió-szerte megvalósuló, és az e rendeletben megcélzott valamennyi ágazat érdekében tett cselekvést követelnek. Ehhez szükség van egy földrajzi egyensúlyt elősegítő elosztási elem bevezetésére a kiválasztási eljárásban, valamint arra, hogy a tagállamok törekedjenek – szükség esetén a LIFE egyik technikai segítségnyújtási projektjének támogatásával –, a LIFE programozási időszak során legalább egy integrált projekt előkészítésére és benyújtására.

(28)

Az integrált projektekkel kapcsolatos megközelítés újszerűsége miatt az érdekelteket szükség esetén technikai segítségnyújtással kell támogatni. Kétlépcsős pályázati eljárásnak kell megkönnyítenie a pályázati szakaszt. Első lépésben fel kell tüntetni egy pénzügyi tervben, hogy mely egyéb uniós, nemzeti és magánforrásokat fognak bevonni és milyen mértékben. Csak a második lépésben kell szándéknyilatkozatot kérni legalább egy egyéb finanszírozási forrásról annak biztosítása érdekében, hogy teljesüljön a további finanszírozási forrás bevonásának kritériuma. Az egyéb uniós források bevonásának mértékét figyelembe kell venni az odaítélési szakaszban.

(29)

Az integrált projektek sikerének záloga a nemzeti, regionális és helyi hatóságok, valamint a LIFE programban előirányzott célkitűzésekkel foglalkozó nem állami szereplők közötti szoros együttműködés. Ezért érvényesíteni kell a projektek kidolgozásával, végrehajtásával, értékelésével és monitoringjával kapcsolatos határozatok átláthatóságának és nyilvánosságának elvét.

(30)

A Környezetvédelem alprogram keretében kivitelezett, az integrált projekteken kívüli projektekre szánt forrásokat – a szolidaritás és felelősségmegosztás elvével összhangban – az első többéves munkaprogram során valamennyi tagállam között arányosan kell elosztani, az indikatív nemzeti forráselosztás i összegek alapján.

(31)

A tagállamoknak a LIFE programban való részvételre való képessége fokozásának érdekében bármely, az e rendeletben meghatározott vonatkozó kritériumokat teljesítő tagállam számára kapacitásépítést célzó projektekre fordítható garantált finanszírozást kell hozzáférhetővé tenni. Az ilyen finanszírozáshoz való hozzájutást olyan közösen elfogadott kapacitásépítési terv alapján kell lehetővé tenni, amely felvázolja a szükséges fellépéseket és finanszírozást.

(32)

A LIFE program projektértékelési és odaítélési folyamatát a minőség mindenre kiterjedő kritériumának kell vezérelnie. A földrajzi egyensúly biztosítása céljából bevezetett elosztási elemek tájékoztató jellegűek, és nem jelenthetnek biztos forrásokat vagy előirányzatokat az egyes tagállamok számára.

(33)

Az Unió részese az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága (ENSZ-EGB) által kidolgozott, a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló egyezménynek (Aarhusi Egyezmény). Ennélfogva támogatni kell az általános uniós érdeket szolgáló célt képviselő nem kormányzati szervezetek és nem profitorientált szervezetek hálózatainak munkáját, mivel azok a politikaformálás folyamata során az uniós polgárok aggodalmait és nézeteit érvényesítve eredményesen járulnak hozzá az Aarhusi Egyezmény céljaihoz, valamint az egyezmény végrehajtásához, és a környezeti és éghajlati vonatkozású problémákkal és a szakpolitikai válaszlépésekkel kapcsolatos tudatosság növeléséhez. Helyénvaló, hogy a LIFE program az általános uniós érdeket szolgáló célt képviselő – különösen a környezetvédelmi vagy az éghajlat-politika terén tevékenykedő – nem kormányzati szervezetek, illetve nem profitorientált szervezetek hálózatainak széles körét támogatja működési támogatások átlátható versenyeztetés keretében történő odaítélésével, és ezáltal segíti e szervezeteket abban, hogy hatékonyan hozzájáruljanak az uniós politikához, valamint előmozdítja és fokozza az uniós környezet- és éghajlatvédelmi célkitűzések végrehajtását és érvényesítését, továbbá megteremti és megerősíti azon képességüket, hogy hatékonyabb partnerekké váljanak.

(34)

A környezetvédelmi és éghajlat-politika kidolgozása és végrehajtása terén betöltött kezdeményező szerepe megvalósítása érdekében a Bizottságnak forrásokat kell igényelnie a LIFE programból az uniós környezetvédelmi és éghajlat-politika és a kapcsolódó jogszabályok kezdeményezésének, végrehajtásának és általános érvényesítésének támogatásához, ideértve szolgáltatások és áruk vásárlását. Az e rendelet értelmében kommunikációs tevékenységekre elkülönített pénzügyi forrásoknak fedezniük kell az uniós politikai prioritásokkal, valamint az Unió valamennyi jelentősebb környezet- és éghajlatvédelmi jogszabályának végrehajtásával és átültetésével kapcsolatos szervezeti kommunikáció költségeit is.

(35)

A hitelek, a tőke és a kockázati tőke iránti piaci kereslet és kínálat között mutatkozó jelenlegi eltérés a pénzügyi válság miatt várhatóan tartósan fennmarad, ezért lehetővé kell tenni a környezet- vagy éghajlatvédelmi tárgyú jövedelemtermelő projektek pénzügyi eszközökkel történő támogatását. A LIFE program által támogatott pénzügyi eszközöket az egyedi piaci szükségletek költséghatékony kezelésére a program célkitűzéseivel összhangban kell használni, és azok nem szoríthatják ki a magánfinanszírozást. A pénzügyi eszközöknek összevonhatóknak kell lenniük az uniós költségvetésből nyújtott támogatásokkal, többek között az e rendelet hatálya alá tartozókkal is.

(36)

A korábbi LIFE programokkal kapcsolatban szerzett tapasztalatok rávilágítottak arra, hogy az erőfeszítéseket konkrét környezetvédelmi és éghajlat-politikai prioritásokra és cselekvési területekre kell összpontosítani. E tematikus prioritások listája nem lehet kimerítő, hogy a pályázók más területekre vonatkozóan is nyújthassanak be pályázatokat, valamint új ötleteket vethessenek fel válaszul az új kihívásokra. A többéves munkaprogramokat ugyanakkor a LIFE program céljainak és célkitűzéseinek elérése érdekében rugalmasan kell kialakítani, miközben biztosítani kell a tematikus prioritásokat végrehajtó projektek témáinak állandó jellegét, mivel az szükséges a lehetséges pályázók számára a pályázatuk tervezéséhez, elkészítéséhez és benyújtásához. Az első többéves munkaprogramnak négy, az ezt követő második munkaprogramnak három évre kell szólnia. Mindkét munkaprogramnak tartalmaznia kell a tematikus prioritásokat végrehajtó projektek témáinak nem kimerítő felsorolását.

(37)

A korábbi LIFE programok során szerzett tapasztalatok rávilágítottak a nemzeti LIFE kapcsolattartók fontosságára különösen a pályázók és a kedvezményezettek számára nyújtott segítség szempontjából, amely révén hozzájárultak a program sikeres kivitelezéséhez. Ezért továbbra is működtetni, és ahol lehet, erősíteni kell a nemzeti és regionális LIFE kapcsolattartók rendszerét, különösen az alacsony projektaránnyal rendelkező tagállamokban, valamint meg kell szilárdítani a Bizottság és a nemzeti LIFE kapcsolattartók, illetve a nemzeti és a regionális LIFE kapcsolattartók közötti együttműködést. A korábbi LIFE programok során szerzett tapasztalatok arra is rávilágítottak, hogy fontos biztosítani a projekteredmények hatékony terjesztését és a hálózatépítési tevékenységeket – különösen szemináriumok, workshopok és egyéb tapasztalat-, tudás- és beváltgyakorlat-cserére irányuló tevékenységek szervezése révén – a LIFE program tőkeáttételi hatásának és uniós hozzáadott értékének növelése érdekében. A Bizottságnak ezért folytatni kell és tovább kell erősítenie a terjesztéssel kapcsolatos célzott tevékenységeit – többek között azokat, amelyek kifejezetten az integrált projektekre összpontosítanak –, különösen az alacsony projektaránnyal rendelkező tagállamokban és egyes ágazatokban, valamint hogy megkönnyítse a LIFE kedvezményezettjei és az azok körén kívüli személyek közötti együttműködést és tapasztalatcserét. A Bizottságnak ezen kívül megfelelő médiafelületek és technológiák felhasználásával továbbra is rendszeresen közzé kell tennie a LIFE programon keresztül finanszírozott projekteknek a célkitűzések és az elért eredmények rövid ismertetését és az elkülönített források összefoglalását is tartalmazó listáját.

(38)

A LIFE program egyszerűsítése és a pályázókra és a kedvezményezettekre nehezedő adminisztratív terhek csökkentése érdekében gyakrabban kell alkalmazni az átalánydíjakat és -összegeket, a hozzáadottérték-adó (héa) és az állandó alkalmazottak költségei támogathatóságának veszélyeztetése nélkül, a 966/2012/EU, Euratom rendeletben meghatározott feltételek szerint. A jelenlegi gyakorlat szerint a (koordináló kedvezményezettként és/vagy társult kedvezményezettként eljáró) közjogi szervezetek projekthez való hozzájárulása összegének legalább 2 %-kal meg kell haladnia a nemzeti közigazgatási szervek személyzeti bérköltségeinek a projekt terhére elszámolt összegét. Uniós források nem használhatóak nemzeti költségvetések támogatására, például héa-költségek fedezésére. A héa-költségekre fordított uniós pénzösszegekről azonban csak korlátozott információ áll rendelkezésre. A Bizottságnak ezért a LIFE program félidős és utólagos értékelésében áttekintést kell nyújtania a tagállamonkénti héa-visszatérítésekről, amelyeket a LIFE program kedvezményezettjei a záró kifizetési szakaszban igényeltek.

(39)

A legmagasabb társfinanszírozási arányt olyan mértékben kell megállapítani, amely a LIFE program keretében nyújtott támogatás hatékony szintjének fenntartásához szükséges.

(40)

A LIFE programot és az alprogramjait a megfelelő teljesítménymutatók alapján rendszeresen monitorozni és értékelni kell a folyamatos kiigazítás érdekében – ez a tematikus prioritások szükség szerinti felülvizsgálatát is magában foglalja. A programok és projektek értékelésére szolgáló teljesítménymutatók további meghatározásakor a Bizottságnak a teljesítménymutatókon, valamint a várható eredményeken és hatásokon alapuló, a minőségre irányuló monitoringra kell fektetnie a hangsúlyt. A Bizottságnak továbbá – különösen a Természet és biológiai sokféleség elnevezésű kiemelt területen belül – a projektek hosszú távú sikerének monitoringjára szolgáló módszert kell javasolnia. A két alprogram által az éghajlat-politika és a biológiai sokféleség szempontjából biztosított előnyöket alátámasztó adatok, illetve a kiadások szintjére vonatkozó információk biztosítása érdekében a LIFE program monitoringja során figyelemmel kell kísérni „Az Európa 2020 stratégia költségvetése” szerinti, éghajlat-politikához kapcsolódó, illetve biológiai sokféleséghez kapcsolódó kiadásokat. E nyomon követést egyszerű módszertant követve kell elvégezni, a kiadásokat a következő három kategória valamelyikébe besorolva: kizárólag az éghajlathoz/biológiai sokféleséghez kapcsolódó kiadások (100 %-os elszámolás), jelentősen az éghajlathoz/biológiai sokféleséghez kapcsolódó kiadások (40 %-os elszámolás) és nem az éghajlathoz/biológiai sokféleséghez kapcsolódó kiadások (0 %-os elszámolás). Ez a módszertan adott esetben nem zárja ki pontosabb módszertanok alkalmazását.

(41)

Tekintettel a Bizottságnak a LIFE program és LIFE projektek irányításával kapcsolatos, nagy múltra visszatekintő tapasztalataira, valamint a LIFE kedvezményezettjeinek a monitoringot végző külső csoportokkal kapcsolatban szerzett kedvező tapasztalatára, a LIFE program irányítását továbbra is a Bizottságnak kell végeznie. A LIFE program és a projektek irányítási struktúráját érintő bármely változtatást megelőzően költség-haszon elemzést kell végezni, és a változtatás során különös figyelmet kell fordítani a megfelelő és átfogó szakértelem biztosítására, különösen a Természet és biológiai sokféleség elnevezésű kiemelt területen belül.

(42)

Az Unió pénzügyi érdekeit a teljes kiadási ciklusban arányos intézkedésekkel kell védeni, beleértve a szabálytalanságok megelőzését, feltárását és kivizsgálását, az elveszített, jogosulatlanul kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált források visszafizettetését, valamint adott esetben bírságok alkalmazását.

(43)

Az uniós források felhasználásának legmegfelelőbb értékelése érdekében a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a Környezetvédelem alprogram tematikus prioritásai és az éghajlat-politikai alprogram kiemelt területei terén alkalmazandó teljesítménymutatókra, valamint a III. mellékletben előírt tematikus prioritások módosítására, illetve a költségvetésnek a természet és a biológiai sokféleség megőrzését támogató projektekre irányuló támogatásokra elkülönített arányának növelésére vonatkozóan. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elkészítésekor és szövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról.

(44)

A többéves munkaprogramok elfogadására vonatkozó, e rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a Bizottság a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (23) megfelelően gyakorolja.

(45)

Ha a környezetvédelemre és éghajlat-politikára irányuló LIFE programmal foglalkozó bizottság nem nyilvánít véleményt egy végrehajtási jogi aktus tervezetével kapcsolatban, a Bizottság – összhangban a 182/2011/EU rendelet 5. cikke (4) bekezdésének második albekezdésével – nem fogadhatja el a végrehajtási jogi aktus tervezetét. Csak igazolt esetben lehet ehhez az eljáráshoz folyamodni, többek között, ha fel kell mérni a forrásoknak az integrált projektek közötti arányos elosztását, különösen azt a legnagyobb összeget, amelyben valamely integrált projekt részesülhet.

(46)

A 614/2007/EK rendelet és a LIFE program értelmében elfogadott intézkedések közötti hatékony átmenet biztosítása érdekében az említett rendelet érvényességi idején túl is folytatni kell az annak keretében finanszírozott tevékenységek monitoringját, ellenőrzését és minőségértékelését.

(47)

A LIFE program hozzáadott értéke különleges megközelítéséből és szemléletéből fakad, amelynek köszönhetően a LIFE program szerinti fellépések különösen a környezeti és éghajlati szükségletekhez igazodnak. A LIFE program a források és a szakértelem nagyobb mértékű összevonása miatt hozzájárulhat a környezetvédelmi politikák hatékonyabb végrehajtásához az önállóan eljáró tagállamokhoz képest. Emellett a bevált gyakorlatok és a tudás kidolgozását és cseréjét magában foglaló platformként javítja, előmozdítja és felgyorsítja a vívmányok végrehajtását, kapacitást épít, segítséget nyújt a magánszektornak, különösen a kkv-knak a kisléptékű technológiák és megoldások vizsgálatához, valamint lehetővé teszi a tagállamok és az érdekeltek számára, hogy tanuljanak egymástól. A LIFE program továbbá szinergiákat teremt az uniós és a nemzeti források között, miközben további magánszférabeli forrásokat vonz, ezáltal növeli az uniós fellépés koherenciáját, valamint elősegíti a vívmányok homogénebb végrehajtását.

(48)

Mivel e rendelet céljait, nevezetesen az uniós környezetvédelmi és éghajlat-politika és a kapcsolódó jogszabályok végrehajtásának és fejlesztésének elősegítését, a környezet- és éghajlatvédelmi célkitűzések más szakpolitikákba történő integrálását is beleértve, valamint a jobb irányítás előmozdítását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban a léptékük és hatásuk miatt e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(49)

A 614/2007/EK rendeletet tehát hatályon kívül kell helyezni,

a)

„kísérleti projekt”: korábban vagy máshol még nem alkalmazott vagy vizsgált technikát vagy módszert alkalmazó projekt, amely a jelenlegi bevált gyakorlatokkal összehasonlítva környezeti és éghajlati előnyökkel járhat, és amely a továbbiakban hasonló helyzetekben szélesebb körben alkalmazható;

b)

„demonstrációs projekt”: a projekt konkrét, például földrajzi, ökológiai vagy társadalmi-gazdasági összefüggéseiben új vagy ismeretlen cselekvéseket, módszertanokat vagy megközelítéseket a gyakorlatban létrehozó, vizsgáló, értékelő és terjesztő projekt, és amely hasonló körülmények között máshol is alkalmazható;

c)

„bevált gyakorlati projekt”: olyan projekt, amely a projekt sajátos körülményeit figyelembe véve megfelelő, költséghatékony és korszerű technikákat, módszereket és megközelítéseket alkalmaz;

d)

„integrált projekt”: az egyes uniós környezet- és éghajlatvédelmi jogszabályok által előírt, más uniós jogi aktusok alapján kidolgozott, vagy tagállami hatóságok által kidolgozott környezet- és éghajlatvédelmi terveket vagy stratégiákat nagy területen, különösen regionális, több régiót érintő, nemzeti vagy transznacionális szinten végrehajtó projekt elsősorban a természetvédelem (ideértve többek között a Natura 2000 hálózat kezelését), a víz, a hulladék, a levegő, valamint az éghajlatváltozás mérséklése és az ahhoz való alkalmazkodás témakörében, amely mindeközben biztosítja az érdekeltek bevonását és előmozdítja legalább egy másik megfelelő uniós, nemzeti vagy magánforrás bevonását és az azzal történő összehangolást;

e)

„technikai segítségnyújtási projekt”: olyan projekt, amely projekttámogatások révén pénzügyi támogatást nyújt a pályázóknak az integrált projektek előkészítésében való segítség céljából, valamint különösen annak biztosítása céljából, hogy e projektek – összehangolva a 8. cikk (3) bekezdésében említett alapokkal – megfeleljenek a LIFE program ütemezési, technikai és pénzügyi követelményeinek;

f)

„kapacitásépítést célzó projekt” olyan projekt, amely projekttámogatások révén pénzügyi támogatást nyújt a tagállami kapacitásépítéshez szükséges tevékenységekhez, többek között a nemzeti vagy regionális LIFE kapcsolattartók kiépítéséhez, a tagállamok LIFE programban történő hatékonyabb részvétele céljából;

g)

„előkészítő projekt”: olyan projekt, amelyet a Bizottság a tagállamokkal együttműködve elsősorban az uniós környezetvédelmi és éghajlat-politika és a kapcsolódó jogszabályok kidolgozásával és végrehajtásával kapcsolatos egyedi szükségleteket támogató projektként határoz meg;

h)

„tájékoztató, tudatosságnövelő és terjesztési projektek”: a környezetvédelmi és éghajlat-politikai program alprogramjainak terén történő tájékoztatás, információterjesztés és tudatosságnövelés támogatására irányuló projektek.

a)

az erőforrás-hatékony, alacsony szén-dioxid-kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes gazdaságra való átállás, a környezet minősége védelmének és javításának, valamint a biológiai sokféleség csökkenése megállításának és visszafordításának elősegítése, ideértve a Natura 2000 hálózat támogatását és az ökoszisztémák leromlásával szembeni intézkedéseket is;

b)

az uniós környezetvédelmi és éghajlat-politika és a kapcsolódó jogszabályok kidolgozásának, végrehajtásának és érvényesítésének javítása, valamint a környezet- és éghajlatvédelmi célkitűzések más uniós szakpolitikákba, illetve a köz- és a magánszféra gyakorlatába történő integrálásának és általános érvényesítésének előmozdítása és ösztönzése, többek között a köz- és a magánszféra kapacitásának növelésével;

c)

jobb környezetvédelmi és éghajlat-politikai irányítás támogatása valamennyi szinten, ideértve a civil társadalom, a nem kormányzati szervezetek és a helyi szereplők fokozott bevonását is;

d)

a 7. környezetvédelmi cselekvési program végrehajtásának támogatása.

a)

a Környezetvédelem alprogram;

b)

az Éghajlat-politika alprogram.

a)

az (1) bekezdés a) pontjában említett általános célkitűzés tekintetében a programnak tulajdonítható környezeti és éghajlati javulás. A biológiai sokféleség csökkenésének megállítására és visszafordítására vonatkozó célkitűzés esetén a programnak tulajdonítható környezeti javulás mércéje a Natura 2000 hálózat területének helyreállított vagy megfelelő kezelésbe vont hányada, a helyreállított ökoszisztémák területe és típusa; valamint azon élőhelyek és fajok száma és típusa, amelyek természetvédelmi helyzete javul;

b)

az (1) bekezdés b) pontjában említett, kidolgozással és végrehajtással kapcsolatos általános célkitűzések tekintetében az uniós környezetvédelmi és éghajlat-politika és a kapcsolódó jogszabályok szerinti tervek, programok vagy stratégiák végrehajtására szolgáló, kidolgozott vagy megvalósított fellépések száma, valamint az ismétlésre vagy átadásra alkalmas fellépések száma;

c)

az (1) bekezdés b) pontjában említett, integrálással és általános érvényesítéssel kapcsolatos általános célkitűzések tekintetében az uniós finanszírozási programokkal szinergiákat megvalósító vagy azokban általánosan érvényesített, illetve a köz- és magánszféra gyakorlatába integrált fellépések száma;

d)

az (1) bekezdés c) pontjában említett általános célkitűzés tekintetében a jobb irányítást, a környezeti és éghajlati szempontokkal kapcsolatos információk terjesztését, illetve az azokkal kapcsolatos tudatosságot biztosító fellépések száma.

a)

Az (1) bekezdésben szereplő átfogó pénzügyi keretösszegből 2 592 491 250 EUR-t a Környezetvédelem alprogramra fordítanak;

b)

az (1) bekezdésben szereplő átfogó pénzügyi keretösszegből 864 163 750 EUR-t az Éghajlat-politika alprogramra fordítanak.

a)

az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) azon országai, amelyek az Európai Gazdasági Térségről (EGT) szóló megállapodás szerződő felei;

b)

az Unió tagjelölt országai, a potenciális tagjelöltjei és a csatlakozó országai;

c)

az európai szomszédságpolitika által érintett országok;

d)

a 933/1999/EK tanácsi rendelettel (24) összhangban az Európai Környezetvédelmi Ügynökség tagjává vált országok.

a)

Környezet és erőforrás-hatékonyság;

b)

Természet és biológiai sokféleség;

c)

Környezetvédelmi irányítás és tájékoztatás.

a)

a 7. környezetvédelmi cselekvési programban előírt prioritások;

b)

a 10., 11. és 12. cikkben említett, az egyes kiemelt területek számára előírt konkrét célkitűzések;

c)

a 24. cikkben említett többéves munkaprogram végrehajtása során szerzett tapasztalat;

d)

az integrált projektek végrehajtása során szerzett tapasztalat;

e)

a 2013. december 23-i után elfogadott új uniós környezetvédelmi jogszabályokból származó prioritások; vagy

f)

a már létező uniós környezetvédelmi jogszabályok és politika végrehajtása során szerzett tapasztalat.

a)

a környezeti kihívásokra irányuló, ismétlésre, átadásra vagy más területeken történő általános érvényesítésre alkalmas szakpolitikai vagy irányítási megközelítések, bevált gyakorlatok és megoldások kidolgozása, vizsgálata és demonstrációja, ideértve az innovatív technológiák kidolgozását és demonstrációját is, a környezet és az egészség közötti kapcsolatra is figyelemmel és támogatva az erőforrás-hatékonysággal kapcsolatos politikákat és jogszabályokat, az erőforrás-hatékony Európa megvalósításának ütemtervét is beleértve;

b)

az uniós – elsősorban a vízzel, a hulladékokkal és a levegővel kapcsolatos – környezetvédelmi politika és jogszabályok szerinti tervek és programok végrehajtására szolgáló integrált megközelítések alkalmazásának, kidolgozásának, vizsgálatának és demonstrációjának támogatása;

c)

az uniós környezetvédelmi politika és jogszabályok kidolgozásához, végrehajtásához, felméréséhez, monitoringjához és értékeléséhez, valamint az Unión belül és kívül a környezetet érintő tényezők, terhelések és válaszlépések vizsgálatához és monitoringjához szükséges tudásalap javítása.

a)

a természettel és a biológiai sokféleség kérdésével kapcsolatos uniós szakpolitika és jogszabályok kidolgozásának és végrehajtásának elősegítése, többek között a biológiai sokféleséggel kapcsolatos, 2020-ig teljesítendő uniós stratégia, valamint a 2009/147/EK és a 92/43/EGK irányelv vonatkozásában, különösen koncepciók, bevált gyakorlatok és megoldások alkalmazása, kidolgozása, vizsgálata és demonstrációja révén;

b)

a 92/43/EGK irányelv 3. cikke alapján létrehozott Natura 2000 hálózat továbbfejlesztésének, működtetésének és kezelésének, különösen az említett irányelv 8. cikke alapján elkészített, priorizált intézkedési tervekhez szükséges integrált megközelítések alkalmazásának, kidolgozásának, vizsgálatának és demonstrációjának a támogatása;

c)

a természettel és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos uniós szakpolitika és jogszabályok kidolgozásához, végrehajtásához, felméréséhez, monitoringjához és értékeléséhez, valamint az Unión belül és kívül a természetet és a biológiai sokféleséget érintő tényezők, terhelések és válaszlépések felméréséhez és monitoringjához szükséges tudásalap javítása.

a)

a környezeti ügyekkel kapcsolatos tudatosságnövelés előmozdítása, ideértve az uniós környezetvédelmi döntéshozatalhoz nyújtott lakossági és érdekelti támogatás elnyerését, valamint a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos tudás és a fenntartható fogyasztás új mintáinak ösztönzése;

b)

a környezeti ügyekkel kapcsolatos kommunikáció, irányítás és információterjesztés támogatása, valamint a sikeres környezetvédelmi megoldásokkal és gyakorlatokkal kapcsolatos tudás megosztásának megkönnyítése, többek között érdekelti együttműködési platformok létrehozása és képzés révén;

c)

az uniós környezetvédelmi jogszabályoknak való hatékonyabb megfelelés és azok hatékonyabb végrehajtásának előmozdítása, illetve az ehhez való hozzájárulás, különösen bevált gyakorlatok és szakpolitikai megközelítések kidolgozásának és terjesztésének ösztönzésével;

d)

a jobb környezetvédelmi irányítás előmozdítása, az érdekelteknek – beleértve a nem kormányzati szervezeteket is – a szakpolitika végrehajtásával kapcsolatos konzultációkba való szélesebb körű bevonása által.

a)

Az éghajlatváltozás mérséklése;

b)

Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz;

c)

Éghajlat-politikai irányítás és tájékoztatás.

a)

az éghajlatváltozás mérséklésével kapcsolatos uniós szakpolitika és jogszabályok végrehajtásának és fejlesztésének elősegítése, ideértve a más szakpolitikai területeken történő általános érvényesítést is, különösen az éghajlatváltozás mérséklését célzó szakpolitikai vagy irányítási megközelítések, bevált gyakorlatok és megoldások kidolgozása, vizsgálata és demonstrációja révén;

b)

a hatékony éghajlatváltozás-mérséklési cselekvések és intézkedések kidolgozásához, felméréséhez, monitoringjához, értékeléséhez és végrehajtásához szükséges tudásalap javítása, valamint az e tudás gyakorlati alkalmazására való képesség megerősítése;

c)

többek között az éghajlatváltozás mérséklését célzó stratégiákra és cselekvési tervekre irányuló integrált megközelítések kidolgozásának és végrehajtásának elősegítése helyi, regionális vagy nemzeti szinten;

d)

hozzájárulás az éghajlatváltozás mérséklését célzó, ismétlésre, átadásra vagy más területeken történő általános érvényesítésre alkalmas innovatív technológiák, rendszerek, módszerek és eszközök kifejlesztéséhez és demonstrációjához.

a)

az alkalmazkodással kapcsolatos uniós szakpolitika kidolgozásának és végrehajtásának elősegítése, ideértve a más szakpolitikai területeken történő általános érvényesítést is, különösen az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó szakpolitikai vagy irányítási megközelítések, bevált gyakorlatok és megoldások kidolgozása, vizsgálata és demonstrációja révén, ideértve adott esetben az ökoszisztéma-alapú megközelítéseket is;

b)

a hatékony éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodási cselekvések és intézkedések kidolgozásához, felméréséhez, monitoringjához, értékeléséhez és végrehajtásához szükséges tudásalap javítása, adott esetben az ökoszisztéma-alapú megközelítést alkalmazó alkalmazkodási cselekvések és intézkedések előtérbe helyezésével, valamint az e tudás gyakorlati alkalmazására való képesség megerősítése;

c)

többek között az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó stratégiákra és cselekvési tervekre irányuló integrált megközelítések kidolgozásának és végrehajtásának elősegítése helyi, regionális vagy nemzeti szinten, adott esetben az ökoszisztéma-alapú megközelítések előtérbe helyezésével;

d)

hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó, ismétlésre, átadásra vagy más területeken történő általános érvényesítésre alkalmas innovatív technológiák, rendszerek, módszerek és eszközök kifejlesztéséhez és demonstrációjához.

a)

az éghajlati kérdésekkel kapcsolatos tudatosságnövelés előmozdítása, ideértve az uniós éghajlat-politikai döntéshozatalhoz nyújtott lakossági és érdekelti támogatás elnyerését, valamint a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos tudás ösztönzése;

b)

az éghajlati kérdésekkel kapcsolatos kommunikáció, irányítás és információterjesztés támogatása, valamint a sikeres éghajlat-politikai megoldásokkal és gyakorlatokkal kapcsolatos tudás megosztásának megkönnyítése, többek között érdekelti együttműködési platformok létrehozása és képzés révén;

c)

az uniós éghajlatvédelmi jogszabályoknak való hatékonyabb megfelelés és azok hatékonyabb végrehajtásának előmozdítása, illetve az ehhez való hozzájárulás, különösen bevált gyakorlatok és szakpolitikai megközelítések kidolgozásának és terjesztésének ösztönzésével;

d)

a jobb éghajlat-politikai irányítás előmozdítása, az érdekelteknek – beleértve a nem kormányzati szervezeteket is – a szakpolitika végrehajtásával kapcsolatos konzultációkba való szélesebb körű bevonása által.

a)

támogatások;

b)

közbeszerzési szerződések;

c)

pénzügyi eszközökhöz nyújtott hozzájárulás a 966/2012/EU, Euratom rendeletben, különösen annak 139. és 140. cikk szerinti, a pénzügyi eszközökre vonatkozó rendelkezésekkel és egyes uniós jogszabályokban előírt működési követelményekkel összhangban;

d)

a 3. cikkben említett általános célkitűzések megvalósításához szükséges bármely egyéb fellépés.

a)

kísérleti projektek;

b)

demonstrációs projektek;

c)

bevált gyakorlati projektek;

d)

integrált projektek;

e)

technikai segítségnyújtási projektek;

f)

kapacitásépítést célzó projektek

g)

előkészítő projektek;

h)

tájékoztató, tudatosságnövelő és terjesztési projektek;

i)

a 3. cikkben említett általános célkitűzések megvalósításához szükséges bármely egyéb projekt.

a)

az Unió érdekét szolgálják a LIFE program 3. cikkében meghatározott általános célkitűzései egyikének, valamint a 9. cikkben felsorolt kiemelt területek konkrét célkitűzései, a III. mellékletben előírt tematikus prioritások vagy a 13. cikkben felsorolt kiemelt területek konkrét célkitűzései eléréséhez történő jelentős hozzájárulás által;

b)

biztosítják a költséghatékony megközelítést, valamint technikai és pénzügyi szempontból koherensek; továbbá

c)

javasolt végrehajtásuk megbízható.

a)

a pályázati ciklus első szakaszában pénzügyi tervet; és

b)

a pályázati ciklus második szakaszában legalább egy szándéknyilatkozatot, amelyben fel kell tüntetni, milyen mértékben fognak egyéb uniós, nemzeti vagy magán finanszírozási forrásokat bevonni, és meg kell nevezni az ilyen finanszírozási forrásokat.

a)

a tagállam számára megállapított indikatív nemzeti források átlagos felhasználási szintje a 2010-es, 2011-es és 2012-es évben a 614/2007/EK rendelet 6. cikkében megállapítottaknak megfelelően 70 % alatt marad;

b)

a tagállam egy főre eső GDP-je 2012-ben az uniós átlag 90 %-a alatt maradt; vagy

c)

a tagállam 2013. január 1. után csatlakozott az Unióhoz.

a)

a tagállam számára kiosztott, az (5) bekezdésében említett indikatív nemzeti források átlagos felhasználási szintje a 2014-es, 2015-ös és 2016-os évben 70 % alatt marad; és

b)

a 2014-es, 2015-ös és 2016-os évben a tagállam indikatív nemzeti forrásainak általános felhasználási szintje a 2010-es, 2011-es és 2012-es év általános felhasználási szintjéhez képest növekedett.

a)

új munkaerő felvétele, valamint képzések a nemzeti vagy regionális LIFE kapcsolattartók számára;

b)

a tapasztalatok és a bevált gyakorlatok cseréjének megkönnyítése, valamint a LIFE program keretében végrehajtott projektek eredményei terjesztésének és alkalmazásának előmozdítása;

c)

az „oktatók oktatására” irányuló megközelítések;

d)

csere- és kiküldetési programok a tagállamok hatóságai között, és különösen az „élenjárók” tapasztalatátadására vonatkozó tevékenységek.

a)

az első többéves munkaprogram ideje alatt a c) pontban meghatározottakon kívül a Környezetvédelem és az Éghajlat-politika alprogramból finanszírozott valamennyi projekt esetében az elszámolható költségek legfeljebb 60 %-a;

b)

a második többéves munkaprogram ideje alatt a c) pontban meghatározottakon kívül a Környezetvédelem és az Éghajlat-politika alprogramból finanszírozott valamennyi projekt esetében az elszámolható költségek 55 %-a;

c)

a LIFE program teljes ideje alatt:

a)

a vásárlás hozzájárul a 92/43/EGK irányelv 3. cikkében meghatározott Natura 2000 hálózat integritásának fejlesztéséhez, megőrzéséhez és helyreállításához, többek között az összeköttetések javításával folyosók, lépegető kövek vagy a zöld infrastruktúra más elemeinek a létrehozásán keresztül;

b)

a földvásárlás a tervezett természetvédelmi cél elérésének egyetlen vagy legköltséghatékonyabb eszköze;

c)

a megvásárolt föld hosszú távon a 11., 14. vagy 15. cikkben meghatározott célkitűzésekkel összhangban lévő használatra van fenntartva; továbbá

d)

az érintett tagállamok az ilyen földterületek hosszú távon természetvédelmi célokra történő fenntartását tulajdonátruházás révén vagy más módon biztosítják.

a)

tájékoztatás és kommunikáció, a tudatosságnövelő kampányokat is beleértve. Az e rendelet értelmében kommunikációs tevékenységekre elkülönített pénzügyi források fedezik az uniós politikai prioritásokkal, valamint az Unió valamennyi jelentősebb környezet- és éghajlatvédelmi jogszabálya végrehajtásának és átültetésének aktuális állásával kapcsolatos szervezeti kommunikáció költségeit is;

b)

tanulmányok, felmérések, modellek és forgatókönyvek készítése;

c)

a projektek, politikák, programok és jogszabályok előkészítése, végrehajtása, monitoringja, ellenőrzése és értékelése;

d)

workshopok, konferenciák és találkozók;

e)

hálózatépítés és beváltgyakorlat-platformok;

f)

a 3. cikkben említett általános célkitűzések megvalósításához szükséges bármely egyéb tevékenység.

a)

az egyes alprogramokon belül a források különböző kiemelt területek és támogatási formák közötti elosztása, a 9. cikk (3) bekezdésével, valamint a 17. cikk (3) és (5) bekezdésével összhangban. A kiemelt területek között vagy azokon belül további előzetes forráselosztásra nem kerül sor, kivéve a technikai segítségnyújtási projektek, valamint a kapacitásépítést célzó projektek tekintetében;

b)

a többéves munkaprogram által érintett időszakban finanszírozandó projektekre vonatkozó, a III. mellékletben előírt tematikus prioritásokat végrehajtó projekttémák;

c)

a többéves munkaprogram által érintett időszakban az egyes kiemelt területekre és projekttípusokra vonatkozó minőségi és mennyiségi eredmények, mutatók és célértékek a 3. cikk (3) bekezdésének megfelelő teljesítménymutatókkal és az egyes kiemelt területek számára a 10., 11., 12., 14., 15. és 16. cikkben előírt konkrét célkitűzésekkel összhangban;

d)

a projektkiválasztási eljárások technikai módszertana és a támogatásokra vonatkozó kiválasztási és odaítélési feltételek az e rendelet 2. és 19. cikkével, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet vonatkozó rendelkezéseivel összhangban;

e)

a többéves munkaprogram által érintett időszakban kihirdetendő pályázati felhívások indikatív ütemterve.

a)

legkésőbb 2017. június 30-ig a LIFE programról (és alprogramjairól) készült külső és független félidős értékelésről szóló jelentést, beleértve a végrehajtás minőségi és mennyiségi szempontjait, az éghajlathoz és a biológiai sokféleséghez kapcsolódó kiadások összegét, a célkitűzések közötti szinergiák megvalósításának mértékét, valamint a LIFE program más vonatkozó uniós programokhoz viszonyított kiegészítő jellegét, valamennyi intézkedés célkitűzéseinek megvalósulását (lehetőség szerint az eredményekre és hatásokra kiterjedően), a források felhasználásának hatékonyságát és a program uniós hozzáadott értékét, az intézkedések megújítására, módosítására vagy felfüggesztésére vonatkozó határozat meghozatala céljából. Az említett félidős értékelésről szóló jelentésnek ezenkívül tartalmaznia kell egy mennyiségi és minőségi elemzést arról, hogy a LIFE program hogyan járult hozzá a 92/43/EGK irányelvben és a 2009/147/EK irányelvben felsorolt élőhelyek és fajok természetvédelmi helyzetéhez. Az értékelésben továbbá megvizsgálják az egyszerűsítés lehetőségét, annak belső és külső koherenciáját, a célkitűzések továbbra is fennálló relevanciáját, valamint a LIFE programhoz tartozó intézkedések hozzájárulását az Európa 2020 stratégia célkitűzéseihez és célértékeihez, valamint a fenntartható fejlődéshez. Az értékelés figyelembe veszi továbbá a LIFE +hosszú távú hatásairól készült értékelések eredményét. A félidős értékelésről szóló jelentéshez csatolni kell a Bizottság észrevételeit többek között arra vonatkozóan, hogy a LIFE program végrehajtása során milyen módon fogják figyelembe venni a félidős értékelés megállapításait, valamint különösen arra vonatkozóan, hogy milyen mértékben kell módosítani a III. mellékletben előírt tematikus prioritásokat.

A félidős értékelésről szóló jelentés az integrált projektek iránti igény, illetve azok tervezésének és végrehajtásának mértékére és minőségére vonatkozó alapos értékelést tartalmaz, vagy azt kell csatolni hozzá. Kiemelt figyelmet kell fordítani az integrált projekteknek a más uniós források bevonásával kapcsolatban elért vagy várt sikerére, különös figyelemmel az uniós finanszírozási eszközökkel való fokozott koherencia előnyeire, az érdekeltek részvételének mértékére, valamint arra, hogy a korábbi LIFE+ keretében végrehajtott projektek milyen mértékben tartoztak vagy várhatóan milyen mértékben tartoznak majd az integrált projektek körébe.

b)

legkésőbb 2023. december 31-ig a LIFE program (és alprogramjai) végrehajtásáról és azok eredményeiről szóló, külső és független utólagos értékelő jelentést, beleértve az éghajlathoz és a biológiai sokféleséghez kapcsolódó kiadások összegét, hogy a LIFE program egésze, illetve az egyes alprogramok milyen mértékben valósították meg a kitűzött célokat, hogy milyen mértékben valósultak meg szinergiák a különböző célkitűzések között, és hogy a LIFE program mennyiben járul hozzá az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek és célértékeinek eléréséhez. Az utólagos értékelési jelentés azt is megvizsgálja, hogy milyen mértékben valósult meg a környezet- és éghajlatvédelmi célkitűzéseknek az egyéb uniós politikákba történő integrálása, valamint – a lehetőségek szerinti mértékben – megvizsgálja a LIFE program révén elért gazdasági előnyöket, valamint a részt vevő közösségekre gyakorolt hatásokat és a számukra biztosított hozzáadott értéket is.