I. FEJEZET:

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

II. FEJEZET:

10.

11.

12.

13.

14.

15.

16.

17.

18.

19.

20.

21.

22.

23.

24.

25.

26.

27.

28.

29.

30.

31.

32.

III. FEJEZET:

33.

34.

35.

36.

37.

38.

39.

40.

41.

42.

IV. FEJEZET:

1. SZAKASZ:

43.

44.

45.

46.

2. SZAKASZ:

47.

48.

3. SZAKASZ:

49.

50.

4. SZAKASZ:

51.

52.

53.

5. SZAKASZ:

54.

55.

56.

57.

58.

59.

60.

61.

62.

63.

6. SZAKASZ:

64.

65.

66.

7. SZAKASZ:

67.

68.

69.

I. MELLÉKLET –

II. MELLÉKLET –

III. MELLÉKLET –

IV. MELLÉKLET –

V. MELLÉKLET –

VI. MELLÉKLET –

VII. MELLÉKLET –

VIII. MELLÉKLET –

IX. MELLÉKLET –

X. MELLÉKLET –

XI. MELLÉKLET –

XII. MELLÉKLET –

XIII. MELLÉKLET –

a)

A hivatalosan támogatott exporthitelekről szóló megállapodás (a továbbiakban: a megállapodás) fő célja, hogy megfelelő keretet biztosítson a hivatalosan támogatott exporthitelek szabályos használatához.

b)

A megállapodás, az 5. cikkének a) pontjában meghatározottaknak megfelelően, egyenlő feltételeket kíván kialakítani a hivatalos támogatásokra vonatkozóan, azzal a céllal, hogy a hivatalos támogatások pénzügyi feltételei között fennálló verseny helyett az exportált áruk és szolgáltatások minőségén és árán alapuló versenyt ösztönözze.

a)

A felek vállalják, hogy az 5. cikk a) pontjában meghatározott hivatalos támogatással összefüggő bejelentésekkel kapcsolatos információkat megosztják a megállapodásban nem részes felekkel.

b)

A megállapodásban részes fél versenyhelyzet esetén, viszonossági alapon, a megállapodásban nem részes fél információkérésére a hivatalos támogatásai pénzügyi feltételeire vonatkozóan ugyanúgy válaszol, mint ahogy a megállapodásban részes fél kérésére válaszolna.

a)

A hivatalos támogatás többféle formában nyújtható:

b)

A megállapodást alkalmazni kell a kötött segélyre; a IV. fejezetben ismertetett eljárások a kereskedelmi vonatkozású, szabad felhasználású segélyre is kiterjednek.

c)

A megállapodás nem vonatkozik a katonai berendezések és a mezőgazdasági árucikkek exportjára.

d)

Nem adható hivatalos támogatás, ha egyértelműen bizonyítható, hogy a szerződést elsősorban a kedvezőbb futamidő elérése céljából olyan országban lévő vevővel kötötték meg, amely nem az áruk végleges rendeltetési helye.

a)

Az alábbi ágazati megállapodások a megállapodás részét képezik:

b)

Az ágazati megállapodásban részes felek annak rendelkezéseit alkalmazhatják az adott ágazati megállapodás hatálya alá tartozó áruk és/vagy szolgáltatások exportjához nyújtott hivatalos támogatásra. Amennyiben egy ágazati megállapodás nem tartalmaz a megállapodásnak megfelelő rendelkezést, az ágazati megállapodásban részes félnek a megállapodás rendelkezését kell alkalmaznia.

a)

A felek alkalmazhatják a X. mellékletben meghatározott feltételeket az áruk és/vagy szolgáltatások exportjára azon ügyletek esetében, amelyek megfelelnek a X. melléklet 1. függelékében meghatározott követelményeknek.

b)

Az a) pont az atomerőművekhez nyújtott exporthitelekre vonatkozó ágazati megállapodás és a megújuló energiák és vízügyi projektek területén nyújtott exporthitelekre vonatkozó ágazati megállapodás hatálya alá tartozó áruk és szolgáltatások exportjára vonatkozik.

c)

Az a) pont nem alkalmazható a polgári légi járművekhez nyújtott exporthitelekre vonatkozó ágazati megállapodás és a hajókhoz nyújtott exporthitelekre vonatkozó ágazati megállapodás hatálya alá tartozó áruk és szolgáltatások exportjára.

a)

A felek a hivatalos támogatás tárgyát képező áruk és szolgáltatások vásárlói számára előírják, hogy az export szerződés szerinti értékének minimum 15 %-át fizessék ki legkésőbb a hitel törlesztésének a XI. mellékletben meghatározott kezdő időpontjáig. Az előleg kiszámításakor az export szerződés szerinti értéke arányosan csökkenthető, ha az ügylet harmadik országból származó, hivatalosan nem támogatott árukat és szolgáltatásokat is magában foglal. A kockázati díj 100 %-ának finanszírozása/biztosítása megengedett. A kockázati díj beépíthető az export szerződés szerinti értékébe, de akár mellőzhető. A hiteltörlesztés kezdő időpontját követően fizetett biztosítéki összegek ebben az esetben nem tekintendők előlegnek.

b)

Az előlegfizetéshez nyújtott hivatalos támogatás kizárólag biztosítás vagy garancia formájában történhet a szokásos folyósítás előtti kockázatokkal szemben.

c)

A felek a b) és d) pontban foglaltak kivételével nem nyújthatnak az export szerződés szerinti értékének – ideértve a harmadik országból történő szállítást, de nem számítva a helyi költségeket – 85 %-át meghaladó hivatalos támogatást.

d)

A felek hivatalos támogatást nyújthatnak a helyi költségekre, feltéve, hogy:

a)

Az I. kategóriába a magas jövedelmű (2) OECD-országok tartoznak. Minden más ország a II. kategóriába tartozik.

b)

Az országok besorolásánál az alábbi gyakorlati követelmények és eljárások alkalmazandók:

c)

Egy ország csak akkor kerülhet egy másik kategóriába, miután két egymást követő évben ugyanabba a világbanki kategóriába sorolták.

a)

Az I. kategóriába tartozó országok esetében a maximális futamidő öt év, azzal a lehetőséggel, hogy a felek nyolc és fél évben is megállapodhatnak, ha betartják a 48. cikkben meghatározott előzetes bejelentési eljárásokat.

b)

A II. kategóriába tartozó országok esetében a maximális futamidő 10 év.

c)

Több rendeltetési országot magában foglaló szerződés esetében – a megfelelő futamidőkkel kapcsolatos megállapodás elérése érdekében – a feleknek az 58–63. cikkben foglalt eljárásokkal összhangban közös álláspontra kell törekedniük.

a)

Nem atomenergiával működő erőművek esetében a maximális futamidő 12 év. Ha a megállapodás valamely részes fele a 12. cikkben előírtnál hosszabb futamidőt kíván támogatni, a 48. cikkben foglalt eljárással összhangban ezt előzetesen kell bejelentenie.

b)

Nem atomenergiával működő erőműnek tekintendők azok a komplett erőművek vagy erőmű-részek, amelyeket nem atomenergiával működtetnek; ide tartoznak mindazok a részegységek, berendezések, anyagok és szolgáltatások (a személyzet kiképzésével együtt), amelyekre közvetlenül van szükség az említett nem atomenergiával működő erőművek építéséhez és üzembe helyezéséhez. Ez nem terjed ki azokra a tételekre, amelyekért általában a vevő a felelős, például a területfejlesztéssel, az utakkal, a felvonulási épületekkel, a villamos vezetékekkel és az erőmű területének határain kívül fekvő transzformátor-állomásokkal és vízellátással kapcsolatos költségekre, valamint a hivatalos engedélyezési eljárásokkal (például helyszíni engedélyekkel, építési engedélyekkel, nukleáris üzemanyag-betöltési engedélyekkel) összefüggő költségekre a vevő országában, kivéve:

a)

Az exporthitelek tőkeösszegét egyenlő részletekben kell törleszteni.

b)

A tőke és a kamat legalább hat hónapos gyakorisággal fizetendő úgy, hogy az első tőke- és kamattörlesztést legkésőbb a hiteltörlesztés kezdő időpontjától számított hat hónap elteltével kell teljesíteni.

c)

Lízingügyletek támogatására nyújtott exporthitelek esetén a tőkeösszegre és a kamatra együttesen alkalmazott egyenlő törlesztés alkalmazható az a) pontban meghatározott egyenlő összegű tőketörlesztés helyett.

d)

Kivételesen és különösen indokolt esetben exporthitel nyújtható a fenti a)–c) pontban foglaltaktól eltérő feltételekkel is. Ilyen támogatás nyújtását az magyarázza, ha egyenlőtlenség áll fenn a kötelezett rendelkezésére álló pénzeszközök esedékessége és a kölcsöntőke félévente történő törlesztését tartalmazó modell szerinti adósságszolgálati konstrukció között, és e támogatásnak meg kell felelnie a következő követelményeknek:

e)

A hiteltörlesztés kezdő időpontját követően esedékes kamatot nem tőkésítik.

a)

A kamat nem tartalmazza:

b)

Ha a hivatalos támogatást közvetlen hitelekkel/finanszírozással vagy refinanszírozással nyújtják, akkor a kockázati díj vagy hozzáadható a névleges kamatlábhoz, vagy külön díjként fizethető; mindkét összetevőt elkülönítetten kell meghatározni a felek számára.

a)

A rögzített kamatozású hitelekhez hivatalos finanszírozási támogatást nyújtó felek a megfelelő CIRR-kamatlábakat alkalmazzák minimális kamatlábként. A CIRR-kamatlábak meghatározása az alábbi elvek szerint történik:

b)

A hivatalos finanszírozási támogatás nyújtása nem jelenti a nemfizetési kockázatra a 23. cikk rendelkezései szerint felszámítandó megfelelő hitelkockázati díj ellentételezését, vagy részleges vagy teljes kiegyenlítését.

a)

A CIRR-kamatlábat létrehozni kívánó egyes feleknek először az alábbi két alapkamatláb-rendszer közül kell kiválasztaniuk az egyiket saját nemzeti valutájukhoz:

Az alapkamatláb-rendszertől való eltéréseket a feleknek egyeztetniük kell.

b)

A felek egyéb megállapodása hiányában a CIRR-kamatlábakat az egyes felek által alkalmazott alapkamatláb felett 100 bázisponton rögzített felárral kell meghatározni.

c)

A többi félnek egy bizonyos devizára meghatározott CIRR-kamatlábat kell alkalmaznia, amennyiben úgy döntenek, hogy ebben a devizában történik a finanszírozás.

d)

Hat hónappal korábban történő előzetes bejelentést követően, a felek egyetértésével a felek megváltoztathatják alapkamat-rendszerüket.

e)

A megállapodásban részes vagy nem részes felek kérhetik, hogy a CIRR-kamatlábat a megállapodásban nem részes egyik ország devizájára állapítsák meg. Az érdekelt nem részes féllel folytatott konzultáció során az egyik részes vagy nem részes fél nevében a titkárság javaslatot tehet a CIRR-kamatlábnak ebben a pénznemben történő kialakítására a közös álláspontra vonatkozó eljárásoknak az 58–63. cikkel összhangban történő igénybevételével.

a)

Ha a hivatalos finanszírozási támogatást változó kamatozású kölcsönökhöz nyújtják, a bankok és más finanszírozó intézetek nem kínálhatnak lehetőséget arra, hogy a kölcsön időtartama alatt a CIRR-kamatláb (az eredeti szerződés időpontjában) vagy a rövid lejáratú piaci kamatláb közül az alacsonyabb legyen választható.

b)

A kölcsönnek vagy bármekkora hányadának önkéntes előtörlesztése esetén a kölcsönfelvevőnek meg kell térítenie a hivatalos finanszírozási támogatást nyújtó állami intézménynek az előtörlesztés következtében felmerülő összes költségét és veszteségét, beleértve az állami intézménynek az előtörlesztés által megszakított fix készpénzbevételének pótlásával kapcsolatban felmerült költségét.

a)

Az MPR meghatározása az alábbi tényezők alapján történik:

b)

Az MPR-eket a hitel tőkeértékének százalékarányában úgy kell kifejezni, mintha a kockázati díjat az első hitellehívás időpontjában teljes egészében beszedték volna. Az MPR-ek számítási módszerének, többek között az alkalmazott matematikai képletnek a magyarázata a VI. mellékletben található.

c)

A 0. kategóriába sorolt országokba tartozó kötelezetteket érintő ügyletek esetében nem állapítottak meg MPR-t, és a felek által az ezen ügyletekre alkalmazott kockázati díjakat eseti alapon kell meghatározni. Annak érdekében, hogy a 0. kategóriába sorolt országokba tartozó kötelezetteket érintő ügyletekre alkalmazott kockázati díjak ne legyenek alacsonyabbak a magánpiaci áraknál, a felek a következő eljárást alkalmazzák:

d)

A 7. kategóriába tartozó „legnagyobb kockázatú” országok esetében elvileg az adott kategóriára megállapított MPR-eket meghaladó kockázati díjakat kell alkalmazni; e kockázati díjakat a hivatalos támogatást nyújtó fél határozza meg.

e)

Az MPR egy adott ügyletnél történő kiszámításakor a kötelezett országának besorolásával megegyező országkockázati besorolást kell alkalmazni, és a kötelezett besorolásával megegyező vevőkockázati besorolást kell alkalmazni, kivéve, ha:

f)

A 24. cikk e) pontjának első és második francia bekezdésében ismertetett helyzetek szerinti, harmadik fél által nyújtott garancia alkalmazásával kapcsolatos követelmények és feltételek a VII. mellékletben találhatók.

g)

h)

Ha a fél a kötelezett országától eltérő országban található, garanciavállalóként fellépő harmadik féllel kapcsolatos MPR-t alkalmaz, köteles ezt a 47. cikk a) pontja alapján előzetesen bejelenteni.

a)

Az ország hitelkockázatának öt eleme a következő:

b)

Az országok nyolc országkockázati kategóriába sorolhatók (0–7). Az 1–7. kategóriákra vonatkozóan MPR-ek kerültek megállapításra, a 0. kategóriára vonatkozóan azonban nem, mivel az ezen kategóriába tartozó országok esetében az országkockázati szintet elhanyagolhatónak tekintik. A 0. kategóriába sorolt országok esetében az ügyletekkel összefüggő hitelkockázat elsősorban a kötelezett/garanciavállaló kockázatához kapcsolódik.

c)

A magas jövedelmű (5) OECD- és euróövezeti országok a 0. kategóriába tartoznak.

d)

A fenti c) ponttal összhangban a 0. kategóriába sorolt országok közé nem tartozó összes egyéb ország (6) besorolása az országkockázati besorolási módszerrel történik, amely az alábbiakból tevődik össze:

e)

Az országkockázati besorolást folyamatosan ellenőrizni kell, legalább évente felül kell vizsgálni, és az országkockázati besorolási módszerből eredő változásokat a titkárság köteles haladéktalanul közzétenni. Ha egy országot alacsonyabb vagy magasabb országkockázati kategóriába sorolnak át, a felek – az átsorolás titkárság által történő közlését követően legkésőbb öt munkanapon belül – az új országkockázati kategóriával kapcsolatos MPR-ek értékén vagy értéke felett kockázati díjat számítanak fel.

f)

Az országkockázati besorolásokat a titkárság teszi közzé.

a)

A 25. cikk d) pontjának megfelelően az országkockázati besorolási módszer alapján besorolt valamennyi ország esetében értékelni kell a szuverén kockázatot azoknak az államoknak az azonosítása érdekében:

b)

A fenti 26. cikk a) pontjában felsorolt államokat a felek által kidolgozott és elfogadott szuverénkockázat-értékelési módszerrel kell azonosítani.

c)

A fenti 26. cikk a) pontjában felsorolt feltételeknek megfelelő államok jegyzékét folyamatosan ellenőrizni kell, és legalább évente felül kell vizsgálni, és a szuverénkockázat-értékelési módszerből eredő változásokat a titkárság köteles haladéktalanul közzétenni.

d)

A 26. cikk b) pontja szerint azonosított államok jegyzékét a titkárság köteles közzétenni.

a)

A vevőkockázati besorolásoknak a megállapodás részes fele által meghatározottak szerint a kötelezett/garanciavállaló elsőbbségi fedezetlen hitelminősítésén kell alapulniuk.

b)

A fenti 27. cikk a) pontjától eltérve a megállapodás X. mellékletének (Projektfinanszírozás) feltételei szerint támogatott ügyletek és a legfeljebb öt millió SDR hitelösszegű ügyletek besorolása az ügylet alapján, azaz a vevőkockázati hitelminőség-javítási eszközök alkalmazását követően történhet, az ilyen ügyletek azonban besorolásuktól függetlenül nem jogosultak a vevőkockázati hitelminőség-javítási eszközök alkalmazása tekintetében történő diszkontra.

c)

Kormányzati kötelezettek, illetve garanciavállalók vevőkockázati besorolása SOV/CC0.

d)

Nem kormányzati kötelezettek, illetve garanciavállalók kivételes esetben az „Államnál jobb” (SOV+) vevőkockázati kategóriába (8) sorolhatók, ha: Ezeknek az akkreditált hitelminősítő intézeteknek a jegyzékét a titkárság állítja össze és tartja karban

e)

A 48. cikk a) pontjának megfelelően a felek a következő ügyleteket jelentik be előzetesen:

f)

Ha az egymással versengő felek egy adott ügylettel kapcsolatosan kialakuló versenyhelyzetben a kötelezettet/garanciavállalót eltérő vevőkockázati kategóriákba sorolták, kötelesek törekedni arra, hogy közös vevőkockázati besorolásban állapodjanak meg. Amennyiben a közös besorolás terén nem jutnak megállapodásra, azok a felek, amelyek a kötelezettre/garanciavállalóra magasabb vevőkockázati besorolást állapítottak meg, alkalmazhatják az alacsonyabb vevőkockázati besorolást.

a)

Az exporthitel-termék minősége attól függ, hogy az adott termék biztosítás, garancia vagy közvetlen hitel/finanszírozás-e, biztosítási termékek esetében pedig attól, hogy a követelésre adott fizetési haladék ideje alatt (vagyis a kötelezett által teljesítendő futamidő és azon időpont közötti időszak alatt, amikor a biztosító köteles az exportőrt/pénzintézetet kártalanítani) a kamatfedezetet felár nélkül nyújtják-e.

b)

A felek által kínált összes meglévő exporthitel-terméket az alábbi három termékkategória egyikébe kell besorolni:

a)

A felek a VIII. mellékletben meghatározott alkalmazási feltételekkel a következő országkockázat-csökkentési módszereket alkalmazhatják:

b)

Ha a megállapodás részes fele országkockázat-csökkentési módszer alkalmazását tükröző MPR-t alkalmaz, köteles ezt a 47. cikk a) pontja alapján előzetesen bejelenteni.

a)

A felek a következő vevőkockázati hitelminőség-javítási eszközöket alkalmazhatják, amelyek 0-nál nagyobb hitelminőség-javítási tényező alkalmazását teszik lehetővé:

b)

A vevőkockázati hitelminőség-javítási eszközök fogalommeghatározását és a hitelminőség-javítási tényező maximális értékeit a VIII. melléklet tartalmazza.

c)

A vevőkockázati hitelminőség-javítási eszközök önállóan és kombinálva a következő korlátozásokkal alkalmazhatók:

d)

A felek a 48. cikk a) pontjának megfelelően előzetesen bejelentik azokat az 5 millió SDR-t meghaladó, nem kormányzati kötelezettel/garanciavállalóval kötött ügyleteket, amelyek esetében a vevőkockázati hitelminőség-javítási eszközök 0-t meghaladó hitelminőség-javítási tényező alkalmazását eredményezik.

a)

Az MPR-ek megfelelőségének értékeléséhez és szükség esetén a felfelé vagy lefelé történő kiigazításokhoz díj-visszacsatolási eszközöket (Premium Feedback Tool – a továbbiakban: a PFT) kell párhuzamosan alkalmazni az MPR rendszeres ellenőrzése és korrekciója céljából.

b)

A PTF-ek értékelik az MPR-ek megfelelését egyrészt a hivatalos exporthiteleket nyújtó intézmények tényleges tapasztalata, másrészt a hitelkockázat árazására vonatkozó magánpiaci információk szempontjából.

c)

A megállapodás kockázati díjakkal kapcsolatos szabályok szempontjából történő átfogó felülvizsgálatát legkésőbb 2015. december 31-ig el kell végezni.

a)

A felek megállapodtak abban, hogy kiegészítő irányelveket alkalmaznak az exporthitelekre és a kötött segélyekre. Az exporthitelre vonatkozó irányelveknek a szabad piaci verseny működési elvein kell alapulniuk. A kötött segélyre vonatkozó irányelveknek biztosítaniuk kell, hogy azon országok, ágazatok vagy projektek is megkapják a szükséges külső forrásokat, amelyek csak kis mértékben jutnak hozzá vagy semmilyen mértékben nem jutnak hozzá a piaci finanszírozáshoz. A kötött segélyre vonatkozó irányelveknek biztosítaniuk kell az értékarányos megtérülést, a minimumra kell csökkenteniük a kereskedelmi torzulást, és hozzá kell járulniuk e forrásoknak a fejlődés szempontjából történő hatékony felhasználásához.

b)

A megállapodás kötött segélyre vonatkozó rendelkezései nem terjednek ki a multilaterális vagy regionális intézmények segélyprogramjaira.

c)

Ezen elvek nem ítélik eleve el a Fejlesztéstámogatási Bizottságnak (a továbbiakban: a DAC) a kötött segély és a szabad felhasználású segély minőségéről alkotott nézeteit.

d)

A felek további információkat kérhetnek a segélyek bármely formájának kötött státusával kapcsolatban. Ha bizonytalanság merül fel azzal kapcsolatban, hogy egy bizonyos finanszírozási gyakorlat a kötött segélyekre vonatkozó, a XI. mellékletben található meghatározás alá tartozik-e, az adományozó országnak bizonyítékot kell szolgáltatnia az azzal kapcsolatos állítások alátámasztására, hogy a segély a XI. mellékletben található meghatározásnak megfelelően ténylegesen „szabad felhasználású segély”.

a)

a) a hivatalos fejlesztéstámogatás (Official Development Assistance – a továbbiakban: az ODA) keretébe tartozó kölcsönök, amelyek meghatározása „A DAC irányelvei a kapcsolt finanszírozás, valamint a feltételekhez kötött és a részben szabad felhasználású hivatalos fejlesztéstámogatás tekintetében (1987)” című kiadványban található;

b)

hivatalos fejlesztéstámogatási adományok, amelyek meghatározása „A DAC vezérelvei a kapcsolt finanszírozás, valamint a kötött és a részben szabad felhasználású hivatalos fejlesztéstámogatásra vonatkozóan (1987)” című kiadványban található;

c)

egyéb hivatalos pénzmozgások (Other Official Flows), amelyek magukban foglalják az adományokat és a kölcsönöket, de nem tartalmazzák az e megállapodással összhangban lévő, hivatalosan támogatott exporthiteleket; vagy

d)

bármilyen de iure vagy de facto, az adományozó, a kölcsönnyújtó vagy a hitelfelvevő ellenőrzése alatt álló társítás, pl. vegyítés, amely az előző finanszírozási összetevőkből legalább két összetevőt és/vagy az alábbi finanszírozási összetevőket foglalja magában:

a)

A kapcsolt finanszírozás különböző formákban történhet, ideértve a vegyes hiteleket, a vegyes finanszírozást, a közös finanszírozást, a párhuzamos finanszírozást vagy az egységes integrált ügyleteket. Ezek mindegyike az alábbi fő tulajdonságokkal jellemezhető:

b)

A társítást vagy a „tényleges” kapcsolódást olyan tényezők határozzák meg, mint:

c)

Az alábbi eljárások nem akadályozzák meg azt, hogy egy társítást vagy „tényleges” kapcsolatot ekként határozzanak meg:

a)

Nem részesíthetők kötött segélyben azok az országok, amelyeknél a Világban adatai szerinti egy főre jutó GNI meghaladja az alsó közép jövedelmű országok felső határát. A Világbank ezt a küszöbértéket évente újraszámítja (12). Egy ország csak akkor kerülhet át egy másik kategóriába, ha a világbanki besorolása két egymást követő évben változatlan volt.

b)

Az országok besorolásánál az alábbi gyakorlati követelmények és eljárások alkalmazandók:

a)

Kötött segély nem nyújtható azokhoz az állami vagy magánprojektekhez, amelyeknek normál körülmények között kereskedelmi szempontból életképesek lennének a piaci feltételekkel vagy a megállapodás feltételeivel történő finanszírozás esetén.

b)

A segélyre való jogosultság kulcstesztjei a következők:

c)

A fenti b) pontban szereplő kulcstesztek annak ismertetésére szolgálnak, hogy egy projekt esetében hogyan kell felmérni azt, hogy erre a segélyre van-e szükség, vagy a piaci feltételek ill. a megállapodás feltételei szerinti exporthitelekkel kell-e finanszírozni azt. Az 54–56. cikkben ismertetett konzultációs folyamatban az idő múlásával várhatóan olyan tapasztalatok halmozódnak fel, amelyek mind az exporthitel-intézmények, mind a segélyintézmények vonatkozásában precízebben határozzák meg az előzetes útmutatót a kétféle projekt kategória közötti határvonal tekintetében.

a)

műszaki segítségnyújtás: olyan kötött segély, ahol a hivatalos fejlesztési segély-összetevő kizárólag műszaki együttműködésből áll, és amely az ügylet teljes értékének 3 %-ánál vagy egymillió különleges lehívási jognál (SDR) kevesebb, attól függően, hogy melyik érték alacsonyabb; és

b)

kis projektek: egymillió SDR-nél kisebb beruházási projektek, amelyeket teljes egészében fejlesztéstámogatási adománnyal finanszíroznak.

a)

A 36. és a 37. cikk rendelkezései nem vonatkoznak azon kötött segélyre, amelynél a kedvezményezettségi szint legalább 80 %, a 35. cikkben ismertetett kapcsolt finanszírozási csomag részét képező kötött segély kivételével.

b)

A 37. cikk rendelkezései nem vonatkoznak a 2 millió SDR-nél alacsonyabb értékű, kötött segélyre, a 35. cikkben ismertetett kapcsolt finanszírozási csomag részét képező kötött segély kivételével.

c)

A 36. és a 37. cikk rendelkezései nem vonatkoznak az ENSZ által meghatározott, a legkevésbé fejlett országoknak nyújtott kötött segélyre.

d)

A feleknek, az adott körülmények fényében, pozitív hozzáállást kell tanúsítaniuk a feltételekhez kötött segélyek eljárásainak felgyorsítása érdekében:

e)

A 36. és a 37. cikk ellenére a felek – kivételesen – az alábbi eszközök egyikével is nyújthatnak támogatást:

a)

a) egy kölcsön kedvezményezettségi szintjének egy adott pénznemben történő kiszámításához alkalmazott leszámítolási kamatláb, vagyis a differenciált diszkontráta (Differentiated Discount Rate – DDR) minden évben január 15-én megváltozik, kiszámítása pedig a következőképpen történik:

b)

A kedvezményezettségi szint kiszámításának bázisidőpontja a hitel törlesztésének a XI. mellékletben meghatározott kezdő időpontja.

c)

Egy kapcsolt finanszírozási csomag teljes kedvezményezettségi szintjének kiszámítása szempontjából az alábbi hitelek, pénzeszközök és kifizetések kedvezményezettségi szintjét nullának tekintjük:

A hiteltörlesztés kezdő időpontjában vagy az azelőtt kifizetett, de előlegnek nem minősülő összegeket figyelembe kell venni a kedvezményezettségi szint kiszámításakor.

d)

A leszámítolási kamatláb egyeztetés esetén: a segély egyeztetésekor az egyforma egyeztetés olyan azonos kedvezményezettségi szinttel történő egyeztetést jelent, amelyet az egyeztetés időpontjában érvényben lévő leszámítolási kamatlábbal számítanak ki újra.

e)

A helyi költségeket és a harmadik országbeli beszerzéseket csak akkor kell figyelembe venni a kedvezményezettségi szint kiszámításakor, ha azokat az adományozó ország finanszírozza.

f)

Egy csomag teljes kedvezményezettségi szintjének meghatározása úgy történik, hogy a csomag egyes összetevőinek névértékét meg kell szorozni az egyes összetevők adott kedvezményezettségi szintjével, az eredményeket össze kell adni, és ezt az összeget el kell osztani a összetevők összesített névértékével.

g)

Egy adott segélykölcsön leszámítolási kamatlába a bejelentés időpontjában érvényben lévő kamatláb. Azonnali bejelentés esetében azonban a leszámítolási kamatláb megegyezik a segélykölcsön feltételei rögzítésének időpontjában érvényben lévő kamatlábbal. A leszámítolási kamatlábnak a kölcsön futamideje alatt történő változása nem változtatja meg a kedvezményezettségi szintet.

h)

Ha a szerződés megkötése előtt változik a pénznem, a bejelentést is módosítani kell. A kedvezményezettségi szint kiszámításánál alkalmazott leszámítolási kamatláb megegyezik a módosítás időpontjában alkalmazható kamatlábbal. Nincs szükség módosításra, ha az alternatív pénznem és a kedvezményezettségi szint kiszámításához szükséges összes információ szerepel az eredeti bejelentésben.

i)

A g) alpont ellenére a segélyezési hitelkeret alapján kezdeményezett egyedi ügyletek kedvezményezettségi szintjének kiszámításánál alkalmazott leszámítolási kamatláb megegyezik a hitelkeretnél eredetileg bejelentett kamatlábbal.

a)

A felek nem rögzítik két évnél hosszabb időre a kötött segély feltételeit, függetlenül attól, hogy az egyedi ügyletek finanszírozásához vagy segélyezési jegyzőkönyvhöz, segélyezési hitelkerethez vagy hasonló megállapodáshoz kapcsolódik-e. Segélyezési jegyzőkönyv, segélyezési hitelkeret vagy hasonló megállapodás esetében az érvényességi időszak az 50. cikkel összhangban bejelentendő aláírás napján kezdődik; a hitelkeret növelését új ügyletként kell bejelenteni, arra utaló megjegyzéssel, hogy keretnövelésről van szó, és hogy megújítására a hitelkeret-növelés bejelentésének időpontjában engedélyezett feltételekkel került sor. Egyedi ügyletek esetében – ideértve a segélyezési jegyzőkönyv, a segélyezési hitelkeret vagy hasonló megállapodás keretében bejelentett ügyleteket is – az érvényességi időszak a kötelezettségvállalás 49. vagy – adott esetben – 50. cikkel összhangban történő bejelentésének napján kezdődik.

b)

Ha egy ország első alkalommal vált jogosulatlanná a 17 éves világbanki kölcsönökre, a meglévő és az új, bejelentett, kötött segélyezési jegyzőkönyvek és hitelkeretek érvényességi idejét a 36. cikk b) pontjában foglalt eljárásokkal összhangban végzett potenciális átsorolás időpontjától számított egy évre kell korlátozni.

c)

Az ilyen jegyzőkönyvek és hitelkeretek megújítása a megállapodás 36. és a 37. cikkének rendelkezéseivel összhangban csak:

Ilyen körülmények között a meglévő feltételek a 40. cikkben meghatározott leszámítolási kamatláb változása ellenére fenntarthatóak.

a)

Amint valamely fél átveszi a 47–50. cikkben foglalt eljárásokkal összhangban bejelentett hivatalos támogatást, tájékoztatja erről az összes többi felet, feltüntetve a bejelentés hivatkozási számát a megfelelő hitelezői tájékoztatási rendszerben (Creditor Reporting System – a továbbiakban: a CRS) rendszeresített 1C. űrlapon.

b)

Az 55–57. cikkel összhangban végzett információcsere során a fél tájékoztatja a többi felet a konkrét ügylet támogatásához általa előirányzott hitelfeltételekről, és hasonló információkat kérhet a többi féltől.

a)

A megállapodás részes fele vagy nem részes fele által felajánlott pénzügyi feltételek 18. és 42. cikk szerinti egyeztetése előtt a fél minden ésszerű erőfeszítést megtesz – az 57. cikkben ismertetett személyes konzultációk szükség szerinti igénybevételét is beleértve – annak igazolására, hogy e feltételek hivatalos támogatásban részesülnek, és megfelelnek az alábbi feltételeknek:

b)

A 47. és a 48. cikkel összhangban közölt pénzügyi feltételekkel azonos pénzügyi feltételeket felajánlani szándékozó fél ezt akkor teheti meg, ha a bejelentésben meghatározott várakozási idő letelt. A szóban forgó fél e szándékát mielőbb köteles bejelenteni.

a)

Az a fél, amely megalapozottan véli azt, hogy a másik fél (a kezdeményező fél) által ajánlott pénzügyi feltételek előnyösebbek a megállapodásban előirányzott feltételeknél, köteles erről a titkárságot tájékoztatni; a titkárság haladéktalanul rendelkezésre bocsátja ezt az információt.

b)

A kezdeményező fél a titkárság tájékoztatásának kiadását követő két munkanapon belül köteles az ajánlatában szereplő pénzügyi feltételeket tisztázni.

c)

A kezdeményező fél által történt tisztázást követően bármelyik fél kérheti, hogy a titkárság öt munkanapon belül szervezzen különleges konzultációs értekezletet a felek számára a kérdés megvitatása céljából.

d)

A felek különleges konzultációs értekezlete eredményének megszületéséig a hivatalos támogatásból fakadó előnyös pénzügyi feltételek nem lépnek érvénybe.

a)

A megállapodás részes fele a megállapodás V. mellékletével összhangban bármilyen kötelezettségvállalás kiadása előtt legalább tíz naptári nappal az összes többi felet értesíti, ha:

b)

Ha ezen időszak alatt bármely másik fél tárgyalást kér, a kezdeményező félnek további tíz naptári napig kell várakoznia.

c)

A tárgyalást követően a megállapodás részes fele az összes többi felet tájékoztatja végleges döntéséről, hogy a 69. cikkel összhangban elősegítse a szerzett tapasztalatok áttekintését. A felek nyilvántartást vezetnek a fenti a) ponttal összhangban bejelentett kockázati díjakkal kapcsolatos tapasztalataikról.

a)

A megállapodás részes fele a megállapodás V. mellékletével összhangban bármilyen kötelezettségvállalás kiadása előtt legalább tíz naptári nappal az összes többi felet értesíti, ha:

b)

Ha a kezdeményező fél mérsékeli vagy visszavonja az ilyen ügylet támogatására irányuló szándékát, köteles erről az összes többi felet haladéktalanul tájékoztatni.

a)

A megállapodás részes fele akkor köteles előzetes bejelentést tenni, ha az alábbiakhoz szándékozik hivatalos támogatást nyújtani:

b)

Az előzetes bejelentést az ajánlat benyújtásának határideje vagy a kötelezettségvállalás időpontja előtt legkésőbb 30 munkanappal kell megtenni, attól függően, hogy melyik időpont következik be előbb.

c)

Ha a kezdeményező fél mérsékeli vagy visszavonja a közölt feltételek támogatására irányuló szándékát, köteles erről az összes többi felet haladéktalanul tájékoztatni.

d)

Az e pontban foglalt rendelkezés arra a kötött segélyre is érvényes, amely a 35. cikkben ismertetett kapcsolt finanszírozási csomag részét képezi.

a)

A megállapodás részes fele köteles azonnal, vagyis a kötelezettségvállalástól számított két munkanapon belül értesíteni az összes többi felet, ha olyan kötött segélyhez nyújt hivatalos támogatást, amelynek értéke:

b)

A megállapodás részes fele a segélyezésről szóló jegyzőkönyv, a hitelkeret vagy hasonló megállapodás aláírásakor is köteles az összes többi felet azonnal értesíteni.

c)

Nem kell előzetes bejelentést tenni, ha a megállapodás részes fele olyan pénzügyi feltételeket kíván egyeztetni, amelyek az azonnali bejelentés hatálya alá tartoznak.

a)

A kötött segélyre irányuló lehetséges kereskedelmi motiváció tisztázását igénylő fél kérheti a teljes (a IX. mellékletben részletezett) segélyminőség-értékelés átadását.

b)

Ezenkívül a megállapodás részes fele – az 52. cikkel összhangban – más felekkel való konzultációkat kérhet. A konzultációk magukban foglalják az 57. cikkben említett személyes konzultációkat is az alábbiak megvitatása céljából:

a)

A konzultációk során a megállapodás részes fele többek között az alábbi információkat kérheti:

b)

Legkésőbb a versenytárgyalás zárónapja vagy a kötelezettségvállalás napja előtt legalább tíz munkanappal – attól függően, hogy melyik következik be előbb – be kell fejezni a konzultációt, és a titkárság köteles az 51. cikkben szereplő mindkét kérdésre vonatkozó megállapításokat valamennyi féllel közölni. Ha a konzultációt folytató felek között nem jön létre megállapodás, a titkárság öt munkanapon belül más feleket is felkér álláspontjuk kifejtésére. A titkárság közli ezen álláspontokat a bejelentést tevő féllel, akinek fontolóra kell vennie a továbblépés kérdését, amennyiben úgy tűnik, hogy a segélyezési ajánlatnak nincs komoly támogatottsága.

a)

A komoly támogatottság hiánya ellenére a projektet továbbvinni kívánó adományozó a konzultáció befejezését, vagyis az elnök döntésének elfogadását követő legfeljebb 60 naptári napon belül előzetesen bejelenti szándékát a többi félnek. Az adományozó levelet ír az OECD főtitkárának, amelyben ismerteti a konzultációk eredményeit, és magyarázatot ad arra a fontos, nem kereskedelmi vonatkozású nemzeti érdekre, amely erre a lépésre készteti. A felek várakozása szerint ilyen eljárásra csak ritka, kivételes esetekben kerül sor.

b)

Az adományozó azonnal tájékoztatja a feleket arról, hogy levelet küldött az OECD főtitkárának, amelynek másolatát mellékeli a bejelentéshez. Sem az adományozó, sem a megállapodás más részes fele nem tehet kötött segélyt érintő kötelezettségvállalást az említett bejelentésnek a felek részére történő bejelentést követő tíz munkanapig. Azon projekteknél, amelyek esetében a konzultációs folyamat során megállapították, hogy konkurens kereskedelmi ajánlatokat is benyújtottak, a fent említett tíz munkanapos határidő 15 napra meghosszabbodik.

c)

A titkárság figyelemmel kíséri a konzultációk előrehaladását és eredményeit.

a)

Bármelyik fél megkérdezhet egy másik felet arról, mi az álláspontja egy harmadik országgal, egy harmadik országban lévő intézménnyel vagy egy konkrét üzleti módszerrel kapcsolatban.

b)

A hivatalos támogatás iránti kérelmet átvevő fél kérdést intézhet egy másik félhez, megjelölve azokat a legkedvezőbb hitelfeltételeket, amelyeket az érdeklődő fél hajlandó lenne támogatni.

c)

Ha a kérdést több félhez intézik, akkor az érdeklődésnek címjegyzéket kell tartalmaznia.

d)

Az érdeklődések másolatait a titkárság részére kell elküldeni.

a)

Az a fél, akihez a kérdést intézték, köteles hét naptári napon belül válaszolni és a lehető legtöbb információt átadni. A válaszban a lehető legközelebbi utalást kell megadni a fél által valószínűleg meghozandó döntésre. Szükség esetén a teljes választ is mielőbb meg kell adni. A másolatokat az érdeklődés többi címzettje és a titkárság részére is meg kell küldeni.

b)

Ha egy érdeklődésre adott válasz a későbbiekben bármilyen okból érvénytelenné válik, például azért, mert:

késedelem nélkül meg kell adni a választ, és annak másolatát el kell juttatni az érdeklődés összes többi címzettje és a titkárság részére.

a)

A személyes konzultációk iránti kéréshez a félnek tíz munkanapon belül kell hozzájárulnia.

b)

A személyes konzultációk iránti kérést a megállapodásban részes és nem részes felek rendelkezésére kell bocsátani. A tíz munkanapos határidő letelte után a konzultációkat mielőbb meg kell tartani.

c)

A felek elnöke hangolja össze a titkársággal a szükségessé váló követő intézkedéseket, például a közös álláspontot. A titkárság azonnal rendelkezésre bocsátja a konzultáció eredményét.

a)

A közös álláspontra irányuló javaslatokat csak a titkárság részére kell címezni. A közös álláspontra irányuló javaslatot a titkárság küldi el az összes félnek, kötött segély esetében pedig a DAC összes kapcsolattartó személyének. A közös álláspontot kezdeményező személye nem szerepel az OLIS hirdetőtábláján lévő „közös álláspont nyilvántartás”-ban. A titkárság azonban – kérésre – szóban közölheti egy féllel vagy a DAC tagjával a kezdeményező személyét. A titkárság az ilyen jellegű kérésekről nyilvántartást vezet.

b)

A közös álláspontra irányuló javaslatot dátummal kell ellátni, és az alábbi formában kell elkészíteni:

c)

A 36. cikk b) pontjának 4. alpontjával összhangban benyújtott, közös álláspontra irányuló javaslatot a titkársághoz kell címezni, másolatát pedig a többi félnek meg kell küldeni. A közös álláspontra irányuló javaslatot tevő fél köteles kimerítő magyarázattal szolgálni arra, miért gondolja, hogy egy ország besorolásának különböznie kell a 36. cikk b) pontjában meghatározott eljárástól.

d)

Az egyeztetett közös álláspontokat a titkárság teszi közzé.

a)

A válaszokat 20 naptári napon belül kell megadni, a feleket azonban arra ösztönözzük, hogy a lehető leggyorsabban adjanak választ a közös álláspontra irányuló javaslatokra.

b)

A válasz lehet további információkérés, a közös álláspont elfogadása, elutasítása, a közös álláspont módosítására irányuló javaslat vagy alternatív közös álláspontra irányuló javaslat.

c)

A közös álláspontra irányuló javaslat elfogadottnak tekintendő azon fél részéről, aki bejelenti, hogy nincs álláspontja, mert nem keresték meg őt exportőrök vagy a kedvezményezett országban működő hatóságok a projektre irányuló segéllyel kapcsolatban.

a)

A 20 naptári napos határidő letelte után a titkárság tájékoztatja a feleket a közös álláspontra irányuló javaslat állásáról. Ha a közös álláspontot nem fogadta el valamennyi fél, viszont egyik fél sem utasította azt el, a javaslat további nyolc naptári napnyi időszakra nyitva marad.

b)

E további időszak letelte után az a fél, aki nem utasította el egyértelműen a közös álláspontra irányuló javaslatot, úgy tekintendő, hogy elfogadta azt. Mindazonáltal a közös álláspont elfogadását bármelyik fél – többek között a kezdeményező fél is – egy vagy több fél által történő határozott elfogadástól teheti függővé.

c)

Ha valamelyik fél nem fogadja el a közös álláspont egy vagy több elemét, akkor hallgatólagosan elfogadja a közös álláspont összes többi elemét. Magától értetődően előfordulhat, hogy a részleges elfogadás eredményeképpen a többi fél megváltoztatja a javasolt közös álláspontra vonatkozó véleményét. Valamennyi félnek jogában áll, hogy a közös álláspont alá nem tartozó feltételeket ajánljon, vagy ezeket egyeztesse.

d)

Az el nem fogadott közös álláspont az 58. és az 59. cikkben foglalt eljárások igénybevételével ismételten megvizsgálható. Ebben az esetben a feleket nem kötelezi eredeti döntésük.

a)

A jóváhagyott közös álláspont – hatálybalépésének időpontjától számítva – két évig érvényes, kivéve, ha a titkárságot arról tájékoztatják, hogy a közös álláspont már nem áll senkinek az érdekében, és ezt az összes fél elfogadja. A közös álláspont további két évig marad érvényben, ha valamelyik fél az eredeti lejárati időpont előtt 14 naptári nappal a közös álláspont meghosszabbítását kéri. Az ezt követő hosszabbítások ugyanezen eljárással hagyhatók jóvá. A 36. cikk b) pontjának 4. alpontjával összhangban jóváhagyott közös álláspont addig érvényes, amíg rendelkezésre nem állnak a következő évi világbanki adatok.

b)

A titkárság figyelemmel kíséri a közös álláspontok helyzetét, és erről folyamatosan tájékoztatja a feleket az OLIS-on keresztül „Az érvényes közös álláspontok helyzete” elnevezésű lista frissítésével. Ennek megfelelően a titkárság többek között köteles:

a)

A 20. cikk rendelkezései szerint meghatározott pénznemek esetében a CIRR-kamatlábakat közvetlen kommunikációs eszközök segítségével legalább havonta megküldik a titkárságnak az összes fél részére történő továbbítás céljából.

b)

Az ezen információkkal kapcsolatos értesítésnek legkésőbb az egyes hónapok vége előtt öt nappal kell megérkeznie. A titkárság ezután haladéktalanul tájékoztatja az összes felet az alkalmazható kamatlábakról, és azokat nyilvánosságra is hozza.

a)

A felek rendszeresen felülvizsgálják a megállapodás működését. A vizsgálat során a felek többek között megvizsgálják a bejelentési eljárásokat, a differenciált leszámítolási kamatláb (DDR) rendszer alkalmazását és működését, a kötött segéllyel kapcsolatos szabályokat és eljárásokat, az egyeztetés kérdéseit, az előzetes kötelezettségvállalásokat és a megállapodásban való szélesebb részvétel lehetőségeit.

b)

A felülvizsgálat a felek tapasztalatain, valamint a feleknek a megállapodás működésének és eredményességének javítására vonatkozó javaslatain alapul. A felek figyelembe veszik a megállapodás célkitűzéseit, valamint az aktuális gazdasági és pénzügyi helyzetet. A felek által a vizsgálathoz előterjeszteni kívánt információkat és javaslatokat legkésőbb a vizsgálat napja előtt 45 naptári nappal kell a titkársághoz eljuttatni.

a)

A felek időszakonként felülvizsgálják a CIRR-kamatláb meghatározására szolgáló rendszert annak biztosítása érdekében, hogy a közölt kamatlábak az aktuális piaci viszonyokat tükrözzék, és teljesítsék az érvényben lévő kamatlábak megállapításának alapjául szolgáló célokat. A vizsgálatok a kamatlábakhoz hozzáadandó felárra is kiterjednek.

b)

Rendkívüli felülvizsgálatra vonatkozóan bármelyik fél megalapozott kérést nyújthat be a felek elnöke részére abban az esetben, ha az adott fél úgy véli, hogy a CIRR-kamatláb egy vagy több pénznem esetében már nem tükrözi az aktuális piaci viszonyokat.

a)

az országkockázat- és a szuverénkockázat-értékelési módszerek érvényességük vizsgálata céljából, a tapasztalatok figyelembevételével;

b)

az MPR-ek szintjét annak érdekében, hogy a kockázat pontos fokmérői maradjanak, figyelembe véve mind a hivatalos exporthiteleket nyújtó intézmények tényleges tapasztalatait, mind pedig a hitelkockázat árazására vonatkozó magánpiaci információkat;

c)

az MPR-ek differenciálását, amely az exporthitel-termékek eltérő minőségét és a nyújtott fedezet százalékarányát veszi figyelembe; és

d)

az országkockázat-csökkentés és a vevőkockázati hitelminőség-javítási eszközök alkalmazásával, valamint az MPR-ekre gyakorolt konkrét hatásuk folyamatos érvényességével és helyességével kapcsolatos tapasztalatokat.

a)

Áru- vagy személyszállításra, illetve speciális szolgáltatások teljesítésére használt, legalább 100 bt tömegű új tengerjáró hajók (például halászhajók, halfeldolgozó hajók, jégtörő hajók és kotróhajók, amelyek hajtási és irányítási [kormányzási] módjukat tekintve állandó jelleggel rendelkeznek a nyílt tengeren történő önnavigáció összes jellemző tulajdonságával), legalább 365 kW teljesítményű vontatóhajók, valamint olyan befejezetlen hajótestek, amelyek szabadon úsznak és mozgathatóak. Az ágazati megállapodás nem terjed ki a hadihajókra. Az úszódokkok és a mozgatható parti egységek nem képezik az ágazati megállapodás tárgyát, ha azonban problémák merülnek fel az ilyen szerkezetekre vonatkozó exporthitelekkel kapcsolatban, az ágazati megállapodásban részes felek (a továbbiakban: a felek) – bármelyik fél megalapozott kérésének megfontolása után – dönthetnek úgy is, hogy az ágazati megállapodás e szerkezetekre is kiterjed.

b)

Egy hajó bármilyen átalakítása. A hajó átalakítása alatt az 1 000 bt tömegűnél nagyobb tengerjáró hajók bármilyen átalakítása értendő azzal a feltétellel, hogy az átalakítási műveletek a rakodási terv, a hajótest vagy a meghajtórendszer alapvető megváltoztatását idézik elő.

c)

a)

Az exporthitel tőkeösszegét rendes körülmények között hathavonta, de legfeljebb 12 havonta egyenlő részletekben kell megfizetni.

b)

A kamat legalább hathavi gyakorisággal fizetendő úgy, hogy az első kamatot legkésőbb a hiteltörlesztés kezdő időpontjától számított hat hónap elteltével kell megfizetni;

c)

Lízingügyletek támogatására nyújtott exporthitelek esetén a tőkeösszegre és a kamatra kombináltan alkalmazott egyenlő törlesztés alkalmazható az a) pontban meghatározott egyenlő összegű tőketörlesztés helyett.

d)

A hiteltörlesztés kezdő időpontját követően esedékes kamatot nem tőkésítik.

e)

Ha ezen ágazati megállapodás valamelyik részes fele a b) pontban meghatározottól eltérő feltételekkel kívánja a kamatfizetést támogatni, a megállapodás V. mellékletével összhangban a kötelezettségvállalás kiadása előtt legalább tíz naptári nappal kell ezt előzetesen bejelentenie.

a)

Az ágazati megállapodást az OECD Hajóépítési Munkacsoportja keretében évente vagy bármelyik fél kérésére felül kell vizsgálni, és a megállapodás részes felei számára jelentést kell készíteni arról.

b)

A megállapodás és ezen ágazati megállapodás közötti összefüggés és következetesség elősegítése érdekében, valamint a hajóépítési ágazat jellegét figyelembe véve az ágazati megállapodás és a megállapodás részes felei szükség szerint konzultációt és koordinációt folytatnak.

c)

A megállapodás részes feleinek a megállapodás módosítására irányuló határozata alapján ezen ágazati megállapodás részes felei (a felek) megvizsgálják a határozatot, és elbírálják annak ezen ágazati megállapodásra való alkalmazhatóságát. Az említett elbírálásig a megállapodás módosításai nem alkalmazandók ezen ágazati megállapodásra. Ha a felek el tudják fogadni a megállapodás módosításait, erről írásban tájékoztatják a megállapodás részes feleit. Abban az esetben, ha a felek nem tudják elfogadni a megállapodás módosításait – amennyiben azok alkalmazása a hajóépítést érinti –, tájékoztatják kifogásaikról a megállapodás részes feleit, és konzultációkat kezdeményeznek velük a kérdések megoldása céljából. Ha nem érhető el egyetértés a két csoport között, a módosítások hajóépítést érintő alkalmazása tekintetében a felek álláspontja érvényesül.

a)

összeállítják azon hajótípusok szemléltető jegyzékét, amelyek kereskedelmi szempontból általában nem tekinthetők életképesnek, a megállapodásban meghatározott feltételekhez kötött segéllyel kapcsolatos szabályok figyelembevételével;

b)

megvizsgálják a megállapodásnak a minimális kockázati díjakkal kapcsolatos rendelkezéseit azok jelen ágazati megállapodásba történő beépítése céljából;

c)

a megfelelő nemzetközi tárgyalások fejleményeitől függően megvitatják a minimális kamatlábakra vonatkozó egyéb szabályok befogadását, ideértve a speciális CIRR-kamatlábat és a változó kamatlábakat is;

d)

a projektfinanszírozással kapcsolatban megvizsgálják a megállapodás rendelkezéseinek az ezen ágazati megállapodásra való alkalmazhatóságát;

e)

megvitatják, hogy

alkalmazható-e az ezen ágazati megállapodás 5. cikkében található törlesztési konstrukcióval kapcsolatban.

a)

Ez az ágazati megállapodás azokat a rendelkezéseket határozza meg, amelyek a hivatalosan támogatott exporthitelekre vonatkoznak a következő szerződésekkel kapcsolatban:

b)

Ez az ágazati megállapodás nem vonatkozik a következőkre:

a)

Az 1. cikk a) pontja 1. és 2. alpontjának rendelkezéseiben foglalt árukra és szolgáltatásokra vonatkozó maximális futamidő 18 év.

b)

Az első adag nukleáris üzemanyag maximális futamideje a szállítástól számított négy év. A nukleáris üzemanyag további adagjai esetében a maximális futamidő a szállítástól számított két év.

c)

A kiégett fűtőelemek ártalmatlanítása esetében a maximális futamidő két év.

d)

A dúsítás és a kiégett fűtőelemek kezelése esetében a maximális futamidő öt év.

a)

A felek a tőketörlesztésre és a kamatfizetésre az alábbi 1. és 2. alpontban meghatározott konstrukciót alkalmazzák:

b)

A tőkeösszeg és a kamat legalább hat hónapos gyakorisággal fizetendő úgy, hogy az első tőke- és kamattörlesztést legkésőbb a hiteltörlesztés kezdő időpontjától számított hat hónap elteltével kell teljesíteni.

c)

Kivételesen és különösen indokolt esetben az ezen ágazati megállapodás 1. cikk a) pontjának 1. és 2. alpontjában említett árukkal és szolgáltatásokkal kapcsolatban hivatalos támogatás nyújtható a fenti a) és b) pontban foglaltaktól eltérő feltételekkel is. Ilyen támogatás nyújtását az magyarázza, ha egyenlőtlenség áll fenn a kötelezett rendelkezésére álló pénzeszközök esedékessége és a kölcsöntőke félévente történő törlesztését tartalmazó modell szerinti adósságszolgálati konstrukció között, és e támogatásnak meg kell felelnie a következő követelményeknek:

d)

A hiteltörlesztés kezdő időpontját követően esedékes kamatot nem tőkésítik.

a)

Ha ezen ágazati megállapodás valamely részes fele annak rendelkezései szerint támogatást kíván nyújtani, a megállapodás 48. cikkével összhangban bármely kötelezettségvállalás kiadása előtt legalább tíz naptári nappal ezt köteles előzetesen bejelenti.

b)

Ha a bejelentést tevő fél 15 évet meghaladó futamidővel és/vagy a fenti 3. cikk c) pontjával összhangban kíván támogatást nyújtani, és a kezdeti tíz naptári nap alatt valamely másik fél tárgyalást kér, akkor köteles további tíz naptári napot várakozni.

c)

A tárgyalást követően a fél az összes többi felet köteles tájékoztatni a végleges döntéséről, hogy elősegítse a szerzett tapasztalatok áttekintését.

a)

minimális változó kamatláb-rendszer,

b)

a helyi költségek hivatalos támogatásának maximális összege.

a)

Ezen ágazati megállapodás célja, hogy az alábbi 4. cikk a) pontjában meghatározott légi járművek, valamint más áruk és szolgáltatások értékesítésével vagy bérlésével kapcsolatos hivatalosan támogatott exporthitelek kiszámítható, következetes és átlátható alkalmazásához keretet nyújtson. Ez az ágazati megállapodás az ilyen exporthitelek számára egyenlő feltételeket kíván kialakítani azzal a céllal, hogy a hivatalos támogatások pénzügyi feltételei között fennálló verseny helyett az exportált áruk és szolgáltatások minőségén és árán alapuló versenyt ösztönözze.

b)

Ez az ágazati megállapodás a támogatott exporthitelek nyújtásához szükséges legkedvezőbb feltételeket határozza meg.

c)

Ennek érdekében ez az ágazati megállapodás olyan egyensúlyi helyzet kialakítására törekszik, amely valamennyi piacon:

d)

Ezen ágazati megállapodás részes felei (a továbbiakban: a felek) elismerik, hogy az ezen ágazati megállapodásban szereplő rendelkezések ezen ágazati megállapodás célját szolgálják, és ezek a rendelkezések nem sértik a hivatalosan támogatott exporthitelekről szóló megállapodás (a továbbiakban: a megállapodás) többi részét és azok alakulását.

a)

Ez az ágazati megállapodás valamely kormány által vagy nevében a következők exportjához nyújtott összes hivatalos támogatásra vonatkozik, amelynek futamideje legalább két év:

b)

A hivatalos támogatás többféle formában nyújtható:

c)

Ez az ágazati megállapodás nem vonatkozik a következők hivatalos támogatására:

a)

Ezen ágazati megállapodás alkalmazásában légi járműnek a következők minősülnek:

b)

A fenti a) pont rendelkezéseitől eltérve az ágazati megállapodás részes fele az új légi járművekre vonatkozó feltételek mellett olyan ügyleteket is támogathat, amelyeknél az adott fél előzetes ismeretei szerint ideiglenes finanszírozási megállapodásokat léptettek életbe, mert késett a hivatalos támogatás nyújtása; ez a késedelem nem haladhatja meg a 18 hónapot. Ezekben az esetekben a futamidő és a „törlesztés végső időpontja” azonos azzal a határidővel, amely akkor lett volna érvényben, ha a légi jármű értékesítését vagy bérlését a légi jármű eredeti leszállításának időpontjától támogatták volna hivatalosan.

a)

Az 1. kockázati kategóriába sorolt (a II. függelék 1. táblázata szerinti) vevőkkel/hitelfelvevőkkel kötött ügyletek esetében a felek:

b)

A 2–8. kockázati kategóriába sorolt (a II. függelék 1. táblázata szerinti) vevőkkel/hitelfelvevőkkel kötött ügyletek esetében a felek:

c)

A fenti 8. cikk b) pontját alkalmazó fél a hivatalos támogatás maximális összegét csökkenti a hitelfolyósítás kezdő időpontjától esedékes tőke részleteinek összegével annak érdekében, hogy a folyósítás időpontjában a hitelállomány ugyanannyi legyen, mintha ezt a hivatalosan támogatott exporthitelt a szállítás időpontjában nyújtották volna. Ebben az esetben az ágazati megállapodás részes fele a szállítást megelőzően hivatalos támogatás iránti kérelmet kapott.

a)

A hivatalos támogatást nyújtó felek a hivatalosan támogatott hitel összege után legalább a II. függelék szerint megállapított minimális kockázati díjat számítják fel.

b)

A felek szükség esetén a megállapodás szerinti hiteldíj-konverziós modellt használják a hivatalos támogatási állomány után számított éves felárak és a hivatalos támogatás összege után számított egységes kezdeti kockázati díjak közötti átszámításhoz.

a)

A maximális futamidő minden új légi járműre 12 év.

b)

Kivételesen és előzetes bejelentés alapján legfeljebb 15 éves maximális futamidő megengedett. Ebben az esetben a II. függelékkel összhangban a számított minimális kockázati díjakra 35 %-os felár vonatkozik.

c)

A futamidő nem hosszabbítható meg annak alapján, hogy a hivatalosan támogatott exporthitelre vonatkozóan a biztosítékkal kapcsolatos jogosultságokat a kereskedelmi hitelezőkkel egyenrangúan osztják meg.

a)

A felek a tőketörlesztésére és a kamatfizetésre az alábbi 1. és 2. alpontban meghatározottak szerinti konstrukciót alkalmazzák:

b)

A fenti a) ponttól eltérve, és előzetes bejelentés alapján a tőketörlesztési konstrukció kialakítása úgy is történhet, hogy a fennmaradó hitelállományra tartalmazzon egy meghatározott időpontban fizetendő utolsó részletet. Ebben az esetben az utolsó részletet megelőző tőketörlesztések a fenti a) pontban meghatározottak szerint alakulnak, a futamidő azonban nem haladhatja meg a támogatott árukra és szolgáltatásokra engedélyezett maximális futamidőt.

c)

A fenti a) ponttól eltérve a tőketörlesztés kialakítása a kötelezettre nézve kedvezőtlenebb feltételekkel is történhet.

d)

A hiteltörlesztés kezdő időpontját követően esedékes kamatot nem tőkésítik.

a)

A hivatalos finanszírozási támogatást nyújtó felek a III. függelék rendelkezéseinek megfelelően minimális változó kamatlábat vagy minimális rögzített kamatlábat alkalmaznak.

b)

A legalább 35 millió USD nettó árú sugárhajtású légi jármű esetében CIRR-alapú hivatalos finanszírozási támogatás csak kivételes esetben nyújtható. Az ilyen támogatást nyújtani kívánó fél a végleges kötelezettségvállalást legalább 20 naptári nappal megelőzően, a hitelfelvevő megnevezésével értesíti a többi felet.

c)

A kamat nem tartalmazza a fenti 11. cikkben említett kockázati díj és az alábbi 16. cikkben említett díjak formájában kifizetett összegeket.

a)

A hivatalos támogatást tiszta fedezet formájában nyújtó felek a hiteldíj-fenntartási időszakra vonatkozó korlátozások figyelembevételével a hiteldíj-fenntartási időszak alatt a hivatalos támogatás le nem hívott részére hiteldíj-fenntartási díjat számítanak fel a következők szerint.

b)

A hivatalos támogatást közvetlen hitel/finanszírozás formájában nyújtó felek a következő díjakat számítják fel:

a)

Új légi járműbe beszerelendő hajtóművekkel kapcsolatos vásárlás vagy rendelés esetén a tartalék hajtóművekre nyújtott hivatalos támogatás a légi járműre vonatkozó feltételekkel megegyező feltételekkel nyújtható.

b)

Új légi járművel együtt történő vásárlás esetén a tartalék alkatrészekre nyújtott hivatalos támogatás az új légi jármű és a beszerelt hajtóművek nettó árának legfeljebb 5 %-áig ugyanolyan feltételekkel nyújtható, mint a légi jármű esetében; az 5 %-os korlát felett a tartalék alkatrészek hivatalos támogatására az alábbi 20. cikk d) pontja vonatkozik.

c)

Ha a tartalék hajtóműveket nem az új légi járművel együtt vásárolják, a maximális futamidő nyolc év. A legalább 10 millió USD értékű tartalék hajtóművek esetében, amennyiben az ügylet a II. függelék 19. cikke valamennyi feltételének megfelel, a futamidő 10 év.

d)

Ha az új légi járművel együtt nem vásárolnak más tartalék alkatrészeket, a maximális futamidő a következőképpen alakul:

a)

legalább 5 millió USD szerződés szerinti érték esetén öt év,

b)

5 millió USD alatti szerződés szerinti érték esetén két év.

a)

A megállapodás részes fele a végleges kötelezettségvállalás időpontjától számított egy hónapon belül megküldi a IV. függelékben előírt információkat a többi félnek, és másolatot küld a titkárságnak.

b)

A referencia-felárnak a III. függelék 8. cikkének b) alpontjával összhangban történő meghatározása érdekében a tiszta fedezettel kapcsolatos felárra vonatkozó információkat minden hónap végétől számított öt napon belül be kell nyújtani a titkárságnak.

a)

A megállapodás részes fele az ezen ágazati megállapodás hatálya alá tartozó légi jármű vásárlására vagy bérlésére nyújtott hivatalosan támogatott exporthitelek alkalmazásáról információkat kérhet a megállapodás egy másik részes felétől.

b)

A hivatalos támogatás iránti kérelmet átvevő fél kérdést intézhet egy másik félhez, megjelölve azokat a legkedvezőbb hitelfeltételeket, amelyeket az érdeklődő fél hajlandó lenne támogatni.

c)

Az a fél, amelyhez a kérdést intézték, köteles hét naptári napon belül válaszolni, és a lehető legtöbb információt rendelkezésre bocsátani az üggyel kapcsolatban. A válaszban a lehető legnagyobb valószínűséggel jelezni kell, hogy milyen döntést készül hozni a megkeresett fél. Szükség esetén mielőbb teljes körű választ is kell adni a kérdésre.

d)

Az érdeklődések és a válaszok másolatait a titkárság részére el kell küldeni.

a)

Versenyhelyzetben a megállapodás részes fele egy vagy több másik féltől személyes konzultációt kérhet.

b)

A megállapodás részes feleinek ehhez a kéréshez tíz munkanapon belül hozzá kell járulniuk.

c)

A tíz munkanapos határidő letelte után a konzultációkat mielőbb meg kell tartani.

d)

A felek elnöke hangolja össze a titkársággal a szükségessé váló követő intézkedéseket. A titkárság azonnal rendelkezésre bocsátja a konzultáció eredményét.

a)

Az a fél (a továbbiakban: a kezdeményező fél), amely megalapozottan véli azt, hogy a másik fél (a válaszadó fél) által kínált pénzügyi feltételek előnyösebbek az ezen ágazati megállapodásban meghatározott feltételeknél, erről tájékoztatja a titkárságot; a titkárság haladéktalanul a válaszadó fél rendelkezésére bocsátja ezt az információt.

b)

A válaszadó fél a titkárság tájékoztatásának kiadását követő öt munkanapon belül köteles a hivatalos támogatásban szereplő pénzügyi feltételeket tisztázni.

c)

A válaszadó fél által történt tisztázást követően a kezdeményező fél kérheti, hogy a kérdés megvitatására a titkárság öt munkanapon belül szervezzen különleges konzultációt a kezdeményező féllel.

d)

A válaszadó fél megvárja a konzultáció eredményét, amelyet az ilyen konzultáció napján, a további ügyleteket megelőzően kell meghatározni.

a)

A közös álláspontra irányuló javaslatokat csak a titkárság részére kell címezni. A közös álláspontot kezdeményező személye nem szerepel az OLIS-on a „közös álláspont nyilvántartásban”. A titkárság azonban – kérésre – szóban közölheti a megállapodásban részes féllel vagy a DAC tagjával a kezdeményező személyét. A titkárság az ilyen jellegű kérésekről nyilvántartást vezet.

b)

A közös álláspontra irányuló javaslatot dátummal kell ellátni, és az alábbi formában kell elkészíteni:

a)

A válaszokat 20 naptári napon belül kell megadni, a feleket azonban arra ösztönözzük, hogy a lehető leggyorsabban adjanak választ a közös álláspontra irányuló javaslatokra.

b)

A válasz lehet a közös álláspont elfogadása, elutasítása, további információkérés, a közös álláspont módosítására irányuló javaslat vagy alternatív közös álláspontra irányuló javaslat.

c)

A közös álláspontra irányuló javaslat elfogadottnak tekintendő azon fél részéről, amely nem válaszol vagy bejelenti, hogy nincs álláspontja.

a)

A 20 naptári napos határidő letelte után a titkárság tájékoztatja a feleket a közös álláspontra irányuló javaslat állásáról. Ha a közös álláspontot nem fogadta el valamennyi fél, viszont egyik fél sem utasította azt el, a javaslat további nyolc naptári napnyi időszakra nyitva marad.

b)

E további időszak letelte után az a fél, aki nem utasította el egyértelműen a közös álláspontra irányuló javaslatot, úgy tekintendő, hogy elfogadta azt. Mindazonáltal a közös álláspont elfogadását bármelyik fél – többek között a kezdeményező fél is – egy vagy több fél által történő határozott elfogadástól teheti függővé.

c)

Ha valamelyik fél nem fogadja el a közös álláspont egy vagy több elemét, akkor hallgatólagosan elfogadja a közös álláspont összes többi elemét.

a)

Ha a kezdeményező fél és a módosítást vagy alternatívát javasoló fél a fenti 30. cikkben említett további nyolc naptári nap határidőn belül nem képes megegyezni a közös álláspontról, e határidő közös hozzájárulással meghosszabbítható. A titkárság minden ilyen meghosszabbításról tájékoztatja a részes feleket.

b)

Az el nem fogadott közös álláspont a 28. és a 30. cikkben foglalt eljárások igénybevételével ismételten megvizsgálható. Ebben az esetben a feleket nem kötelezi eredeti döntésük.

a)

Eltérő megállapodás hiányában a jóváhagyott közös álláspont – hatálybalépésének időpontjától számítva – két évig érvényes, kivéve, ha a titkárságot arról tájékoztatják, hogy a közös álláspont már nem áll senkinek az érdekében, és ezt a helyzetet az összes fél elfogadja.

b)

Ha valamelyik fél az eredeti lejárati időpont előtt 14 naptári nappal a közös álláspont meghosszabbítását kéri és nincs ellenvetés, a közös álláspont további két évig marad érvényben; az ezt követő hosszabbítások ugyanezen eljárással fogadhatók el.

c)

A titkárság figyelemmel kíséri a közös álláspontok helyzetét, és erről folyamatosan tájékoztatja a feleket az OLIS-on keresztül „Az érvényes közös álláspontok helyzete” elnevezésű jegyzék frissítésével. Ennek megfelelően a titkárság többek között a következő negyedévben lejáró közös álláspontok jegyzékét negyedévente kiadja.

d)

A titkárság az érvényes közös álláspontot a konkurens légi járművet gyártó, a megállapodásban nem részes fél kérésére rendelkezésre bocsátja.

a)

A megállapodásban részes fél nemzetközi kötelezettségeinek figyelembevételével egyeztetheti a megállapodásban nem részes fél által a hivatalos támogatással kapcsolatban ajánlott pénzügyi feltételeket.

b)

A megállapodásban nem részes fél által ajánlott, a megállapodásnak nem megfelelő feltételek egyeztetése esetén:

c)

Ha az egyeztetést végző fél módosítja vagy visszavonja a közölt feltételek támogatására irányuló szándékát, köteles erről az összes többi felet haladéktalanul tájékoztatni.

a)

Ezen ágazati megállapodás végrehajtását a titkárság ellenőrzi, amely évente jelentést tesz a feleknek.

b)

A 39. cikk a) pontja alapján jogosultnak minősülő ügyletekről a 24. cikk a) pontjának és a IV. függeléknek megfelelően jelentést kell készíteni.

c)

A 39. cikk a) pontja alapján jogosultnak minősülő ügyletekről a 24. cikk a) pontjának és a IV. függeléknek megfelelően jelentést kell készíteni, és ezen túlmenően:

a)

A felek ezen ágazati megállapodás felülvizsgálatát a következők szerint végzik:

b)

A fenti a) pont 1. alpontjában meghatározott felülvizsgálatnak a következőket kell vizsgálnia:

c)

A felek a felülvizsgálati folyamat jelentőségének elismerése mellett, annak érdekében, hogy az ezen ágazati megállapodás feltételei továbbra is megfeleljenek a felek igényeinek, fenntartják a jogot, hogy az alábbi 40. cikknek megfelelően ezt az ágazati megállapodást felmondják.

a)

a hiteltörlesztés kezdő időpontja előtt a felek hivatalos támogatás nyújtása terén alkalmazott gyakorlatának vizsgálatát;

b)

a közvetett hitelekre vonatkozó rendelkezéseket;

c)

az értékesítés előtt jelentős felújításon átesett használt légi járművek esetében a 19. cikk szerinti maximális futamidő meghosszabbítását;

d)

a szerződés szerinti magasabb értékek esetében a 21. cikk szerinti maximális futamidő meghosszabbítását;

e)

a „felújításra” (21. cikk) és a „szolgáltatásokra” (22. cikk) vonatkozó rendelkezéseket;

f)

a fokvárosi jogosultsági folyamatot;

g)

„az érdekelt fél” fogalommeghatározását.

a)

A felek a 2007. július 1-jén hatályba lépett, a légi járművekre vonatkozó ágazati megállapodás (a továbbiakban: a 2007. évi ASU) feltételeivel nyújthatnak hivatalos támogatást, amennyiben a következő feltételek teljesülnek:

b)

A felek ezen ágazati megállapodás hatálybalépése előtt alkalmazandó feltételekkel nyújthatnak hivatalos támogatást, amennyiben a következő feltételek teljesülnek:

c)

E cikk végrehajtását a 35. cikk b) és c) pontjával összhangban kell ellenőrizni.

1.

A felek a polgári légi járművekkel kapcsolatos gyártókapacitást kifejlesztő, a megállapodásban nem részes feleket arra ösztönzik, hogy ezen ágazati megállapodás rendelkezéseit alkalmazzák. Ezzel összefüggésben a felek felhívják a megállapodásban nem részes feleket, hogy kezdjenek velük tárgyalásokat az ASU-hoz való csatlakozás feltételeiről.

2.

A titkárságnak biztosítania kell, hogy az ebben az ágazati megállapodásban való részvétel iránt érdeklődő, a megállapodásban nem részes fél teljes körű tájékoztatást kap az ezen ágazati megállapodás részes felévé való válással kapcsolatos feltételekről.

3.

A megállapodásban nem részes feleket a felek ezt követően meghívják, hogy vegyenek részt az ezen ágazati megállapodás szerinti tevékenységekben, valamint megfigyelőként vegyenek részt a vonatkozó megbeszéléseken. Ez a meghívás legfeljebb két évre szól, és további két évre meghosszabbítható. Ezen időszak alatt a megállapodásban nem részes fél felkérést kap, hogy nyújtson áttekintést exporthitel-rendszeréről, különösen a polgári légi járművek exportja tekintetében.

4.

Ennek az időszaknak a végén a megállapodásban nem részes fél jelzi, hogy ezen ágazati megállapodás részes felévé kíván-e válni, és követni akarja-e annak rendelkezéseit; amennyiben a megállapodás nem részes fele ezt a szándékot megerősíti, éves szinten hozzájárul az ezen ágazati megállapodás végrehajtásával összefüggő költségekhez.

5.

Az e függelék 4. cikkében említett megerősítés után 30 munkanappal a megállapodásban nem részes, érdekelt fél a megállapodás részes felének tekintendő.

1.

A felek megállapodtak a vevőkre/hitelfelvevőkre vonatkozó kockázati besorolások jegyzékéről (a jegyzék); ezek a kockázati besorolások a vevők/hitelfelvevők közös, a hitelminősítő intézetekéhez hasonló minősítési skála felhasználásával meghatározott fedezetlen, nem alárendelt hitelminősítését tükrözik.

2.

A kockázati besorolást a felek által kinevezett szakértők fogják elvégezni az e függelék 1. táblázatában meghatározott kockázati kategóriák szerint.

3.

A jegyzék e függelék 15. cikkének rendelkezéseire figyelemmel az ügylet valamennyi szakaszában (például kampány és szállítás) kötelező erejű.

4.

A jegyzéket a felek ezen ágazati megállapodás hatálybalépése előtt dolgozzák ki és fogadják el; a jegyzéket a titkárság tartja fenn, és bocsátja bizalmas jelleggel valamennyi fél rendelkezésére.

5.

A titkárság kérésre bizalmas jelleggel tájékoztathatja a megállapodásban nem részes, légi járműveket gyártó feleket valamely vevő/hitelfelvevő kockázati besorolásáról; ebben az esetben a titkárság az összes felet köteles tájékoztatni a kérésről. A megállapodásban nem részes felek bármikor javasolhatják a titkárságnak a jegyzék bővítését. A jegyzék bővítését javasoló nem részes fél úgy vehet részt a kockázati besorolási eljárásban, mintha a megállapodásban részes érdekelt fél lenne.

6.

A jegyzék az e függelék 15. cikkében foglalt rendelkezésekre figyelemmel, eseti jelleggel aktualizálható, amennyiben valamely fél bármilyen formában jelzi, hogy a jegyzékben szereplőtől eltérő kockázati besorolást kíván alkalmazni, vagy valamely félnek olyan vevő/hitelfelvevő tekintetében van szüksége kockázati besorolásra, amely még nem szerepel a jegyzékben (17)  (18). Amennyiben a vevő/hitelfelvevő javasolt kockázati minősítése meghaladja a székhely szerinti állam kockázati minősítését, magyarázattal kell szolgálni. Az olyan ügyletek esetében, amelyeknek az exportszerződés szerinti értéke nem éri el az 5 millió USD-t, az e függelék 6–8. cikkében meghatározott kockázati besorolási eljárást követni nem kívánó fél a „8.” kockázati besorolást alkalmazza az ügyletben részt vevő vevő/hitelfelvevő tekintetében, és ezen ágazati megállapodás 24. cikkének a) pontjával összhangban bejelenti az ügyletet.

7.

A felek az alternatív vagy új kockázati besorolás bármilyen használata előtt a jegyzék alternatív vagy új kockázati besorolás alapján történő aktualizálására irányuló kérést küldenek a titkárságnak. A titkárság e kérést két munkanapon belül körbeküldi a feleknek, anélkül hogy megnevezné a kérést benyújtó felet.

8.

A megállapodásban részes érdekelt felek tíz (19) munkanapot kapnak arra, hogy elfogadják a jegyzék javasolt megváltoztatását vagy kifogást emeljenek ellene; amennyiben ezen az időtartamon belül nem válaszolnak, úgy tekintik, hogy egyetértenek a javaslattal. Ha a tíznapos időtartam végéig nem emeltek kifogást a javaslat ellen, a jegyzékben javasolt változtatást elfogadottnak tekintik. A titkárság ennek megfelelően módosítja a jegyzéket, és öt munkanapon belül OLIS üzenetet küld; az átdolgozott jegyzék ezen üzenet keltétől kezdődően bír kötelező erővel. Az 5 millió USD-nál alacsonyabb exportszerződés szerinti értékű ügyletek esetében öt munkanapos határidőt alkalmaznak.

9.

Amennyiben egy javasolt kockázati besorolás ellen kifogást emelnek, az érdekelt felek szakértői szinten mindent elkövetnek annak érdekében, hogy a nézeteltérés bejelentését követően további tíz munkanapon belül megállapodásra jussanak a kockázati besorolásról. A nézeteltérés rendezéséhez szükséges valamennyi eszközt igénybe kell venni, szükség esetén a titkárság segítségével (például konferenciahívások vagy személyes konzultációk). Ha a megállapodásban részes érdekelt felek e tíz munkanapos időtartamon belül megállapodnak valamely kockázati besorolásban, az eredményről tájékoztatják a titkárságot; a titkárság ennek alapján megfelelően aktualizálja a jegyzéket, és a következő öt munkanapon belül OLIS üzenetet küld. A kiigazított jegyzék az üzenet keltétől számítva bír kötelező erővel.

10.

Amennyiben a nézeteltérést nem sikerül a szakértők körében tíz munkanapon belül rendezni, az ügyet a felek elé terjesztik, hogy legfeljebb öt munkanapos időtartamon belül döntsenek a megfelelő kockázati besorolásról.

11.

Végleges megállapodás hiányában a felek valamely hitelminősítő intézethez fordulhatnak, hogy határozza meg a vevő/hitelfelvevő kockázati besorolását. Ilyen esetekben a felek elnöke a felek nevében tíz munkanapon belül közleményt intéz a vevőhöz/hitelfelvevőhöz. A közlemény tartalmazza a kockázatértékelési konzultáció megbízási azon feltételeit, amelyekben a felek körében megállapodtak. Az eredményül kapott kockázati besorolást a jegyzékben nyilvántartásba veszik, és az a titkárság aktualizálási eljárást lezáró, öt munkanapon belül elküldött OLIS üzenetét követően azonnal kötelező erőre emelkedik.

12.

A hitelminősítő intézet igénybevételének költségét eltérő megállapodás hiányában az érdekelt vevő/hitelfelvevő viseli.

13.

Az e függelék 9–11. cikkében meghatározott eljárások során a fennálló kockázati besorolás marad alkalmazandó (amennyiben a jegyzékben rendelkezésre áll).

14.

Az érvényes kockázati besorolások a titkárság által fenntartott jegyzékben rögzített kockázati besorolások; kockázati díjak csak e kockázati besorolásokkal összhangban adhatók meg, és azokra csak e kockázati besorolásokkal összhangban vállalható kötelezettség.

15.

A kockázati besorolások legfeljebb 12 hónapon át érvényesek attól kezdve, hogy azokat a titkárság a kockázati díjak felek általi megadása és az azokra vonatkozó végleges kötelezettségvállalás céljából a jegyzékben nyilvántartásba vette; valamely meghatározott ügylet tekintetében az érvényességi idő további 18 hónappal meghosszabbítható, miután megtörtént a kötelezettségvállalás vagy a végleges kötelezettségvállalás, és hiteldíj-fenntartási díjat számítanak fel. A kockázati besorolások a 12 hónapos érvényességi időn belül a vevő/hitelfelvevő kockázati profiljának lényeges változása esetén – például valamely hitelminősítő intézet által adott minősítés módosulása esetén – módosulhatnak.

16.

Amennyiben az adott kockázati besorolás érvényességi idejének vége előtt legalább 20 munkanappal egyik fél sem kéri valamely kockázati besorolás frissítését, a titkárság a következő aktualizált jegyzékből törli az adott kockázati besorolást. A titkárság két munkanapon belül ezt az aktualizálásra vonatkozó kérelmet körbeküldi az összes félnek, anélkül hogy megnevezné a kérést benyújtó felet, és az e függelék 9–11. cikkében meghatározott eljárások alkalmazandók.

17.

Ha a kampány szakaszában valamely vevő/hitelfelvevő kéri kockázati besorolásának megadását, vagy ha még nem szerepel a jegyzékben, a szóban forgó vevő/hitelfelvevő saját költségére indikatív kockázati besorolást kérhet valamely hitelminősítő intézettől. Ezt a kockázati besorolást nem veszik fel a jegyzékbe; a besorolást a felek saját kockázatértékelésük alapjaként felhasználhatják.

18.

E függelék 19–58. cikke meghatározza a vevő/hitelfelvevő (vagy másik jogalany esetében az ügylet elsődleges törlesztési forrása) kockázati besorolásának megfelelő minimális kockázati díjakat.

19.

A felek a minimális kockázati díjak mellett vagy felett hivatalos támogatást nyújthatnak, amennyiben valamennyi alábbi feltétel teljesül:

20.

E függelék 19. cikkének alkalmazásában: