30.7.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 217/93

(1)

Az Európai Tanács 2010. március 26-án elfogadta az Európai Bizottság „Európa 2020” elnevezésű, a gazdaságpolitikák fokozott összehangolásán alapuló, a foglalkoztatást és növekedést célzó új stratégia elindításáról szóló javaslatát, amely stratégia azokra a kulcsfontosságú területekre összpontosít, amelyeken intézkedésekre van szükség annak érdekében, hogy javuljanak Európa lehetőségei a fenntartható növekedés és a versenyképesség terén.

(2)

A Tanács 2010. július 13-án elfogadta a tagállamok és az Unió gazdaságpolitikáira vonatkozó átfogó iránymutatásokról szóló ajánlást (2010–2014), 2010. október 21-én pedig elfogadta a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásokról szóló határozatot (3), amelyek együtt alkotják az „integrált iránymutatásokat”. A tagállamok felkérést kaptak, hogy nemzeti gazdaság- és foglalkoztatáspolitikájukban vegyék figyelembe az integrált iránymutatásokat.

(3)

A tagállamok állam- és kormányfői 2012. június 29-én elfogadták a Növekedési és Munkahely-teremtési Paktumot, amely koherens keretet teremt a minden lehetséges ösztönzőt, jogi és szakpolitikai eszközt felhasználó tagállami, uniós és euroövezeti tevékenységek számára. Döntöttek a tagállami szinten megvalósítandó intézkedésekről, és kifejezték teljes körű elkötelezettségüket az Európa 2020 stratégia céljainak megvalósítása és az országspecifikus ajánlások végrehajtása iránt.

(4)

A Tanács 2012. július 10-én ajánlást (4) fogadott el az Egyesült Királyság 2012. évi nemzeti reformprogramjáról, valamint véleményezte az Egyesült Királyság 2012–2017-es időszakra vonatkozó konvergenciaprogramját.

(5)

A Bizottság 2012. november 28-án elfogadta az éves növekedési jelentést, amely elindította a gazdaságpolitikai koordináció 2013. évi európai szemeszterét. Ugyancsak 2012. november 28-án a Bizottság az 1176/2011/EU rendelet alapján elfogadta a riasztási mechanizmus keretében készült jelentést, amelyben az Egyesült Királyságot azon tagállamok közé sorolta, amelyek vonatkozásában részletes vizsgálatra kerül sor.

(6)

Az Európai Parlament az 1466/97/EK tanácsi rendelettel összhangban megfelelően részt vett az európai szemeszterben, és 2013. február 7-én elfogadta a 2013. évi éves növekedési jelentés foglalkoztatási és szociális vonatkozásairól szóló állásfoglalást és a 2013. évi éves növekedési jelentéshez való hozzájárulásról szóló állásfoglalást.

(7)

Az Európai Tanács 2013. március 14-én elfogadta a pénzügyi stabilitás, a költségvetési konszolidáció és a növekedést ösztönző intézkedések biztosítására irányuló prioritásokat. Hangsúlyozta, hogy differenciált és növekedésbarát költségvetési konszolidációt kell végrehajtani, helyre kell állítani a gazdaságnak történő hitelnyújtás rendes feltételeit, ösztönözni kell a növekedést és a versenyképességet, kezelni kell a munkanélküliséget és a válság társadalmi következményeit, valamint korszerűsíteni kell a közigazgatást.

(8)

A Bizottság 2013. április 10-én az 1176/2011/EU rendelet 5. cikkének megfelelően közzétette az Egyesült Királyságra vonatkozó részletes vizsgálat eredményeit. Vizsgálata alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az Egyesült Királyságban makrogazdasági egyensúlyhiány tapasztalható, amely nyomon követést és szakpolitikai intézkedéseket tesz szükségessé. Mindenekelőtt a háztartások adósságállománya (amely a magas jelzáloghitel-szintekhez és a lakáspiac sajátosságaihoz kapcsolódik), valamint a külső versenyképesség kedvezőtlen alakulása terén (különösen az áruexport és a gyenge termelékenységnövekedés tekintetében) tapasztalható makrogazdasági fejlemények igényelnek továbbra is figyelmet.

(9)

Az Egyesült Királyság 2013. április 30-án benyújtotta a 2012/13 és 2017/18 közötti időszakra vonatkozó konvergenciaprogramját és 2013. évi nemzeti reformprogramját. A kapcsolódási pontok figyelembevétele érdekében a két program értékelésére egyidejűleg került sor.

(10)

Az egyes, Nagy Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságára vonatkozó rendelkezésekről szóló (15.) jegyzőkönyv 4. pontja értelmében az Európai Unió működéséről szóló szerződés 126. cikkének (1) bekezdésében előírt, a túlzott államháztartási hiány elkerülésére vonatkozó kötelezettség nem vonatkozik az Egyesült Királyságra. Az említett jegyzőkönyv 5. pontja kimondja, hogy az Egyesült Királyság törekszik a túlzott költségvetési hiány elkerülésére. A Tanács 2008. július 8-án az Európai Közösséget létrehozó szerződés 104. cikkének (6) bekezdésével összhangban megállapította, hogy az Egyesült Királyságban túlzott hiány áll fenn.

(11)

A konvergenciaprogramnak az 1466/97/EK rendelet szerinti értékelése alapján a Tanács úgy véli, hogy a programban szereplő költségvetési előrejelzéseket alátámasztó makrogazdasági forgatókönyv megalapozott. A konvergenciaprogramban felvázolt költségvetési stratégia célja ciklikusan kiigazított, egyensúlyközeli jelenlegi költségvetés megvalósítása egy ötéves gördülő időszak végére. Az államháztartási hiány 2009/10-ben (5) tetőzött a GDP 11,5 %-án, majd 2012/13-ban – a hiányt 2 százalékponttal csökkentő egyszeri intézkedéseknek köszönhetően – a GDP 5,6 %-ára csökkent. Mindazonáltal a konvergenciaprogram előrevetíti, hogy a kormány nem fogja teljesíteni a Tanács által a túlzott hiány kiigazítására szabott, 2014/15-ös határidőt: a program az említett évre a GDP 6,0 %-ára becsli a hiányt. A konvergenciaprogram előrejelzései szerint az Egyesült Királyság a túlzott hiányt 2017/18-ban tudja korrigálni (a GDP 2,3 %-a), ez hároméves késést jelent a Tanács által a 2009. decemberi ajánlásában megállapított határidőhöz képest. A konvergenciaprogram a (Bizottság által újraszámított) strukturális államháztartási hiány kismértékű javulását vetíti előre a 2013/14-es, a GDP 5,6 %-át kitevő értékről 2014-15-re a GDP 5,1 %-ára. A 2010/11 és 2012/13 közötti időszakban az átlagos ki nem igazított költségvetési erőfeszítés becsült értéke a GDP 1,1 %-a volt, ami jelentősen elmarad a Tanács által ajánlott, a GDP 1,75 %-át kitevő értéktől, a módosított potenciális kibocsátásnövekedés, a váratlan bevételek vagy hiányok hatását figyelembe vevő kiigazítás előtt. A költségvetési előrejelzésekkel kapcsolatban a fő kockázatok a háztartások fogyasztását fékező, tartósan magas inflációnak betudható, a vártnál alacsonyabb növekedésből, valamint a nemzetközi környezet kereskedelmet és beruházást esetlegesen érintő potenciális romlásából erednek.

A konvergenciaprogram nem tartalmaz a Stabilitási és Növekedési Paktumban előirányzott középtávú költségvetési célkitűzést. A kormány folytatta költségvetési konszolidációs stratégiáját, az automatikus stabilizátorok működése miatt a vártnál magasabb kiadások, valamint a vártnál alacsonyabb adóbevételek miatt azonban a hiány magasabb az előrejelzettnél. Emellett az eddig meghozott konszolidációs intézkedések nem voltak elegendőek a túlzott hiány kiigazításához szükséges, ajánlott éves átlagos költségvetési erőfeszítés eléréséhez. Ezenfelül továbbra sem aknázzák ki teljes mértékben a strukturális reformban, például az adórendszernek a héakulcs-struktúra felülvizsgálata révén történő hatékonyságnövelésében rejlő bevételnövelési lehetőségeket. A GDP-arányos államadósság a 2008/09. évi 56,1 %-ról 2012/13-ra 90,7 %-ra emelkedett. A konvergenciaprogram szerint az államadósság-ráta 2015/16-ban és 2016/17-ben 100,8 %-ra nő, mielőtt 2017/18-ban 99,4 %-ra esne vissza.

(12)

2012-ben folytatódott a háztartások hitelállományának leépítése, ám a GDP 96 %-ának megfelelő szinttel az Egyesült Királyságban jóval az euroövezeti átlag felett van a háztartások adósságállománya, és előfordulhat, hogy a hitelállomány-leépítés nem lesz fenntartható, ha a gazdaság javulásnak indul és a lakáspiaci tranzakciók visszatérnek a szokásos szintre. A lakásárak továbbra is magasak és átláthatatlanok; a lakáspiacot túlkereslet jellemzi. A magas lakásáraknak és a változó kamatlábú jelzáloghitelek széles körű alkalmazásának együttes eredményeként a háztartások különösen ki vannak téve a kamatláb-változásnak és a munkanélküliség növekedésének. A kormány lépéseket tett a területfejlesztési jogszabályok megreformálására, de a lakásépítés szintje továbbra is alacsony, a területfejlesztési rendszer pedig – többek között a zöldövezeti korlátozások révén – továbbra is jelentős akadályt képez a lakáspiac kínálati oldalán. A lakáspiaci keresletet a kínálatnál erőteljesebben ösztönző kormányzati beavatkozások, többek között a lakásvásárláshoz segítséget nyújtó, nemrég bejelentett „Help to Buy” program a lakásárak és a háztartások adósságállományának növekedése révén súlyosbíthatják a helyzetet. Az Egyesült Királyság vagyonadó-rendszere a regresszív, ismétlődő adó (council tax) és a progresszív tranzakciós adó (Stamp Duty Land Tax – SDLT) kombinációját alkalmazza. A magas lakásárak, a háztartások túlfeszített költségvetése, valamint a felelősségteljesebb hitelnyújtási feltételek együttesen valószínűleg továbbra is sok közepes jövedelmű háztartást akadályoznak meg a lakástulajdonossá válásban. Ebben a kontextusban a magánbérlemények rendszere a lakástulajdonlásnál vonzóbb és életképesebb hosszú távú alternatívává tehető.

(13)

Az Egyesült Királyságnak mind a munkanélküliség, mind az alulfoglalkoztatottság kihívásával meg kell küzdenie, különösen a fiatal munkavállalók esetében. 2013 elején a munkanélküliségi ráta 7,8 %-os volt a 10,9 %-os uniós átlaghoz képest, és az előrejelzések szerint 2013 és 2014 során nagyjából változatlan marad. Az ifjúsági munkanélküliség sokkal magasabb, 20,7 %; 2007 óta, amikor 14,3 %-os volt, folyamatosan növekvő tendenciát mutat. Az ún. NEET-fiatalok aránya, akik nem foglalkoztatottak, oktatásban és képzésben nem részesülnek, 14,0 %. Tekintettel a GDP lassú növekedésére, a magánszektorbeli foglalkoztatás az elmúlt évben erőteljesen nőtt, a termelékenység- és a bérnövekedés azonban gyenge volt. Mindezek mellett az Egyesült Királyságban túlkínálat van alacsonyan képzett munkavállalókból, akik iránt folyamatosan csökken a kereslet. Ezzel egyidejűleg hiány mutatkozik magas szakképzettséggel és műszaki szakképzettséggel rendelkező munkavállalókból, ami hozzájárul az Egyesült Királyság gyenge külső versenyképességéhez. Az elmúlt években elért előrelépés ellenére a fiatalok egy jelentős része nem rendelkezik a munkaerő-piaci sikeres versenyzéshez szükséges készségekkel és képesítéssel. Az alacsony képzettségű 15–25 évesek körében 37,2 %-os a munkanélküliség, ez jóval meghaladja az uniós átlagot. A meglévő szakoktatási és -képzési politika túlságosan is az alapvető képességekre és a 2. szintű képesítésekre összpontosít, miközben a gazdaság egyre inkább a felsőbb szintű képesítéseket igényli. Bár történtek erőfeszítések a gyakornoki programok minőségének javítására, e téren többet kell tenni. A képesítések rendszere továbbra is nagyon összetett, ami negatívan befolyásolhatja a vállalkozások részvételét a gyakornoki programokban. Az Egyesült Királyság a jelenlegi „Youth Contract” elnevezésű kezdeményezésre építve végrehajthatná az ifjúsági garanciát és kezelhetné az ifjúsági munkanélküliség, valamint a NEET-fiatalok problémáját.

(14)

A munkavállalás ösztönzésének gyenge volta tartós problémát jelent az Egyesült Királyságban. A hatóságok a „Universal Credit” elnevezésű program bevezetésével kívánják orvosolni ezt a problémát; a program lehetővé tenné a munkába állók számára, hogy az eddigieknél többet tartsanak meg a szociális juttatásokból. Bár a Universal Credit pozitív hatással lehet a foglalkoztatásra, sok múlik majd a hatékony végrehajtáson és a támogató szolgáltatásokon, többek között az egyéb juttatásokkal való interakción. Ezzel párhuzamosan számos, a munkaképes korúaknak járó juttatást és adókedvezményt évi 1 %-kal növelni fognak 2016-ig (ez a növekedés elmarad az előrejelzett inflációs rátától), de a munkavállalás ösztönzésén javítani kell. A jóléti ellátásokra vonatkozóan reformok egész sorát vezették be 2013 áprilisában. Azon háztartások esetében, amelynek tagjai nem találnak munkát, fennáll a szegénység mélyülésének kockázata, beleértve a gyermekszegénység növekedését. Ezzel szemben az általános és a rászorultsági alapon nyújtott nyugellátások köre, szintje és indexálása nagyrészt mentesült a csökkentések alól. A munkaprogram első eredményei arra utalnak, hogy mind a végrehajtás, mind az eredmények terén van még javítanivaló. Az Egyesült Királyság számára ugyancsak folyamatos kihívást jelent a gyermekesek foglalkoztatásának növelése és a jó minőségű, megfizethető gyermekgondozási lehetőségekhez való hozzáférés javítása. 17,3 %-kal az Unióban az Egyesült Királyságban a második legmagasabb azon gyermekek aránya, akik kereső nélküli háztartásban élnek. A gyermekgondozás költsége jelenleg az Unión belül a legmagasabbak között van az Egyesült Királyságban, ami különösen a párok második keresőjének és az egyedülálló szülőknek jelent problémát. 2010-ben a három év alatti gyermekeknek csupán 4 %-a vett igénybe egész napos ellátást formális gyermekgondozás keretében – ez jelentősen elmarad a 14 %-os uniós átlagtól.

(15)

Az Egyesült Királyságban meglehetősen magas a vállalati adósságállomány, ennek ellenére egyes vállalkozásoknak nehézséget okoz a hitelhez jutás és a vállalati beruházás továbbra is nagyon alacsony szintű. A vállalati beruházások 2007 utáni, korábban soha nem tapasztalt mértékű visszaesése következtében a bruttó állóeszköz-felhalmozás a GDP 14,2 %-ára csökkent 2012-ben. Ez a harmadik legalacsonyabb szint az Unióban. Az Egyesült Királyságban alacsony a vállalati K+F-kiadások szintje: a 2001. évi, a GDP 1,17 %-át kitevő szintről 2011-re a GDP 1,09 %-ára csökkent. A vállalati beruházások mértéke lassú növekedésnek indult (2012-ben az éves növekedés 4,9 % volt), de továbbra is alacsony. A vállalati szektornak történő nettó hitelnyújtás 2012-ben is negatív maradt. Miközben az erős mérleggel rendelkező nagyobb cégek minden eddiginél alacsonyabb költséggel tudnak hitelt felvenni, sok más vállalatnak, különösen a kkv-knak nehézséget okoz a hitelhez jutás. A helyzetet súlyosbítja a bankszektorban tapasztalható, korlátozott mértékű verseny. A pénzügypolitikai bizottságnak a banki tőkekövetelmények prudens követésére, valamint az azonosított tőkehiányoknak a gazdaságnak történő hitelnyújtás akadályozása nélküli kezelésére vonatkozó ajánlásai megfelelően végrehajtva elősegítenék az egyesült királyságbeli bankrendszer pénzügyi stabilitásának megerősítését.

(16)

Az Egyesült Királyság számára megoldandó kihívás az energia- és közlekedési infrastruktúra megújítása és fejlesztése. Továbbá, az Egyesült Királyságnak 2020-ig új villamosenergia-termelő kapacitásba történő, jelentős beruházást kell végrehajtania, egyrészt a bezárásra váró régi erőművek kiváltására, másrészt azért, hogy megfeleljen a megújuló energiára vonatkozó kötelezettségeinek és a szigorúbb szén-dioxid-kibocsátási normáknak. A végső energiafogyasztáson belül a megújuló energiaforrások aránya 3,8 %, ezzel az Egyesült Királyság a 25. helyen áll a 27 uniós tagállam között (az uniós átlag: 13,0 %). A megfelelő és kellő időben történő beruházás elősegítéséhez szabályozási biztonságra van szükség. Az Egyesült Királyság közlekedési hálózatainak minőségében és kapacitásában mutatkozó hiányosságok strukturális problémát jelentenek a gazdaság, különösen az árutermelők, a forgalmazók és az exportőrök számára. Jelenleg számottevő különbség van az előirányzott állami és magánforrások, illetve a közlekedési beruházási szükségletek között, ezt a kormány az állami forrásoknak az infrastruktúra felé csatornázásával és további magánberuházások ösztönzésével kívánja kezelni. A közlekedési infrastruktúra fajlagos építési és karbantartási költsége továbbra is magas az Egyesült Királyságban.

(17)

Az európai szemeszterrel összefüggésben a Bizottság elvégezte az Egyesült Királyság gazdaságpolitikájának átfogó elemzését, értékelte a konvergenciaprogramot és a nemzeti reformprogramot, valamint bemutatta a részletes vizsgálat eredményeit. Figyelembe vette nemcsak a programoknak az Egyesült Királyság fenntartható költségvetési, valamint társadalom- és gazdaságpolitikája szempontjából mutatott jelentőségét, hanem azt is, hogy azok megfelelnek-e az uniós szabályoknak és iránymutatásoknak, tekintve, hogy az Unió átfogó gazdasági kormányzását az uniós szempontoknak a jövőbeli nemzeti döntésekbe való beépítésével kell megerősíteni. Az alábbi 1–6. ajánlás tükrözi a Bizottság európai szemeszter keretében tett ajánlásait.

(18)

A Tanács ezen értékelés fényében megvizsgálta a konvergenciaprogramot, és arról alkotott véleményét (6) különösen az alábbi 1. ajánlás tükrözi,

(19)

A Bizottság által elvégzett részletes vizsgálat és ezen értékelés fényében a Tanács megvizsgálta a nemzeti reformprogramot és a konvergenciaprogramot. Az 1176/2011/EU rendelet 6. cikke szerinti ajánlását a 2., 3., 5. és 6. ajánlás tükrözi,

1.

Megerősített, kellőképpen konkrét intézkedésekkel támogatott költségvetési stratégiát hajtson végre a 2013/14-es évre és azt követően. Biztosítsa a túlzott hiány 2014/15-re történő, fenntartható kiigazítását, a túlzotthiány-eljárás keretében a tanácsi ajánlásban meghatározott költségvetési erőfeszítés elérését, és állítsa tartósan csökkenő pályára a magas államadósság-rátát. A költségvetési egyensúlyhiányok tartós korrekciójához olyan ambiciózus strukturális reformok hiteles végrehajtására van szükség, amelyek növelik a kiigazítási kapacitást és élénkítik a potenciális növekedést. Hajtson végre differenciált és növekedést elősegítő költségvetési megszorítást, többek között azáltal, hogy prioritást biztosít a kellő időben teljesített, magas gazdasági megtérülésű tőkekiadásoknak, valamint hogy egyensúlyt teremt a konszolidációs intézkedések összetétele és a közép- és hosszú távú költségvetési fenntarthatóság ösztönzése között. A bevételek növelése érdekében alkalmazza szélesebb körben az általános héakulcsot.

2.

Hozzon további intézkedéseket a lakáspiaci kínálat növelésére, többek között a területfejlesztési jogszabályok további liberalizációja és a területfejlesztési rendszer hatékony működtetése révén. Biztosítsa, hogy a lakáspolitika, egyebek mellett a „Help to Buy” program ne ösztönözze a túlzott és a prudens működéssel ellentétes jelzáloghitelnyújtást és nagyobb kínálatot tegyen lehetővé a lakásárak emelkedésének elkerülése érdekében. Reformálja meg az ingatlan- és vagyonadó-rendszert a torzítások csökkentése és a közeljövőben megvalósuló lakásépítés ösztönzése érdekében. Tegyen lépéseket a bérleményi piac működésének javítására, mindenekelőtt azáltal, hogy mind a bérlő, mind a bérbeadó számára vonzóbbá teszi a hosszabb bérleti időszakot.

3.

A „Youth Contract” programra építve fokozza az ifjúsági munkanélküliség kezelését célzó intézkedéseket, például az ifjúsági garancia alkalmazása révén. Javítsa a gyakornoki programok minőségét és időtartamát, egyszerűsítse a képesítések rendszerét és fokozza a munkaadók részvételét, különösen a közép- és felsőfokú technikai készségek nyújtása terén. Csökkentse azon 18 és 24 év közötti fiatalok számát, akik nagyon gyenge alapkészségekkel rendelkeznek, többek között a gyakornoki program hatékony végrehajtása révén.

4.

Fokozza az alacsony jövedelmű háztartások támogatására és a gyermekszegénység csökkentésére tett erőfeszítéseket annak biztosítása révén, hogy a „Universal Credit” és egyéb jóléti reformok az adókedvezmények méltányos rendszerét eredményezzék, a munkavállalás egyértelműbb ösztönzésével és világosabb támogató szolgáltatásokkal. Gyorsítsa fel a gyermekgondozás költségeinek csökkentését, minőségének és elérhetőségének javítását célzó, tervezett intézkedések végrehajtását.

5.

Tegyen további lépéseket annak érdekében, hogy a vállalati szektor számára elérhetőbbé váljon a banki és nem banki finanszírozás, egyúttal biztosítsa, hogy az intézkedések elsősorban az életképes vállalatokat, különösen a kkv-kat célozzák. Csökkentse a bankszektorba való belépés korlátait, a bankváltás költségeit és banki eszközök értékesítése révén segítse elő új bankok (challenger banks) alapítását. Hatékonyan hajtsa végre a pénzügypolitikai bizottságnak a banki tőkekövetelmények prudens követésére, valamint az azonosított tőkehiányok kezelésére vonatkozó ajánlásait.

6.

Hozzon intézkedéseket a hálózati infrastruktúrákba történő beruházások rövid időn belüli növelésének elősegítésére, különösen a hatékonyabb és megbízhatóbb tervezési és döntéshozatali folyamat ösztönzése révén. Biztosítson stabil szabályozási keretet az új energiatermelő kapacitásba, többek között a megújuló energiába történő beruházáshoz. Javítsa a közlekedési hálózatok kapacitását és minőségét a tervezés és a finanszírozás nagyobb fokú előrejelezhetőségének és megbízhatóságának biztosítása, valamint az állami és magán tőkeforrások leghatékonyabb kombinációjának kihasználása révén.