EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32013H0730(20)

A Tanács ajánlása ( 2013. július 9. ) Spanyolország 2013. évi nemzeti reformprogramjáról és Spanyolország 2012–2016-os időszakra vonatkozó stabilitási programjának tanácsi véleményezéséről

HL C 217., 2013.7.30, p. 81–85 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

Legal status of the document In force

30.7.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 217/81


A TANÁCS AJÁNLÁSA

(2013. július 9.)

Spanyolország 2013. évi nemzeti reformprogramjáról és Spanyolország 2012–2016-os időszakra vonatkozó stabilitási programjának tanácsi véleményezéséről

2013/C 217/20

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 121. cikke (2) bekezdésére és 148. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel a költségvetési egyenleg felügyeletének megerősítéséről és a gazdaságpolitikák felügyeletéről és összehangolásáról szóló, 1997. július 7-i 1466/97/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 5. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel a makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzéséről és kiigazításáról szóló, 2011. november 16-i 1176/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (2) és különösen annak 6. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság ajánlására,

tekintettel az Európai Tanács következtetéseire,

tekintettel a Foglalkoztatási Bizottság véleményére,

tekintettel a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság véleményére,

tekintettel a szociális védelemmel foglalkozó bizottság véleményére,

tekintettel a Gazdaságpolitikai Bizottság véleményére,

mivel:

(1)

Az Európai Tanács 2010. március 26-án elfogadta a Bizottság „Európa 2020” elnevezésű, a gazdaságpolitikák fokozott összehangolásán alapuló, a foglalkoztatást és növekedést célzó új stratégia elindításáról szóló javaslatát, amely stratégia azokra a kulcsfontosságú területekre összpontosít, amelyeken intézkedésekre van szükség annak érdekében, hogy javuljanak Európa lehetőségei a fenntartható növekedés és a versenyképesség terén.

(2)

A Tanács 2010. július 13-án elfogadta a tagállamok és az Unió gazdaságpolitikáira vonatkozó átfogó iránymutatásokról szóló ajánlást (2010–2014), 2010. október 21-én pedig elfogadta a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásokról szóló határozatot (3), amelyek együtt alkotják az „integrált iránymutatásokat”. A tagállamok felkérést kaptak, hogy nemzeti gazdaság- és foglalkoztatáspolitikájukban vegyék figyelembe az integrált iránymutatásokat.

(3)

A tagállami állam-, illetve kormányfők 2012. június 29-én elfogadták a Növekedési és Munkahely-teremtési Paktumot, amely koherens keretet teremt a minden lehetséges ösztönzőt, jogi és szakpolitikai eszközt felhasználó tagállami, uniós és euroövezeti tevékenységek számára. Döntöttek a tagállami szinten megvalósítandó intézkedésekről, és kifejezték teljes körű elkötelezettségüket az Európa 2020 stratégia céljainak megvalósítása és az országspecifikus ajánlások végrehajtása iránt.

(4)

A Tanács 2012. július 10-én ajánlást (4) fogadott el Spanyolország 2012. évi nemzeti reformprogramjáról, valamint véleményezte Spanyolország 2012–2015-ös időszakra vonatkozó stabilitási programját.

(5)

A Bizottság 2012. november 28-án elfogadta az éves növekedési jelentést, amely elindította a gazdaságpolitikai koordináció 2013. évi európai szemeszterét. Ugyancsak 2012. november 28-án a Bizottság az 1176/2011/EU rendelet alapján elfogadta a riasztási mechanizmus keretében készült jelentést, amelyben Spanyolországot azon tagállamok közé sorolta, amelyek vonatkozásában részletes felülvizsgálatra kerül sor.

(6)

Az Európai Parlament az 1466/97/EK rendelettel összhangban megfelelően részt vett az európai szemeszterben, és 2012. február 7-én elfogadta a 2013. évi éves növekedési jelentés foglalkoztatási és szociális vonatkozásairól szóló állásfoglalást és a 2013. évi éves növekedési jelentéshez való hozzájárulásról szóló állásfoglalást.

(7)

Az Európai Tanács 2013. március 14-én elfogadta a pénzügyi stabilitás, a költségvetési konszolidáció és a növekedést ösztönző intézkedések biztosítására irányuló prioritásokat. Hangsúlyozta, hogy differenciált és növekedésbarát költségvetési konszolidációt kell végrehajtani, helyre kell állítani a gazdaságnak történő hitelnyújtás rendes feltételeit, ösztönözni kell a növekedést és a versenyképességet, kezelni kell a munkanélküliséget és a válság társadalmi következményeit, valamint korszerűsíteni kell a közigazgatást.

(8)

A Bizottság 2013. április 10-én az 1176/2011/EU rendelet 5. cikkének megfelelően közzétette a Spanyolországra vonatkozó részletes vizsgálatok eredményeit. Vizsgálata alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy Spanyolország esetében túlzott mértékű makrogazdasági egyensúlyhiány áll fenn. Mindenekelőtt a belső és a külső adósság rendkívül magas szintje jelent továbbra is kockázatot a növekedés és a pénzügyi stabilitás szempontjából; a bankszektor a bankok részben közpénzből történő feltőkésítésének, valamint szerkezetátalakításának folyamatán megy keresztül; a termék- és munkaerőpiacok merevsége hozzájárul a magas szintű és növekvő munkanélküliséghez, általánosságban véve pedig gátolja a gazdasági kiigazítást. Bár a kiigazítás folyamatban van, a szükséges korrekció nagysága folyamatos, határozott politikai fellépést igényel az áru- és szolgáltatáspiacok, a munkaerőpiac, a pénzügyi szektor és az államháztartás területén.

(9)

Spanyolország 2013. április 30-án benyújtotta a 2012–2016-os időszakra vonatkozó 2013. évi nemzeti reformprogramját és 2013. évi stabilitási programját. A kapcsolódási pontok figyelembevétele érdekében a két program értékelésére egyidejűleg került sor.

(10)

A stabilitási programnak az 1466/97/EK rendelet 5. cikkének (1) bekezdése szerinti értékelése alapján a Tanács úgy véli, hogy a programot alátámasztó makrogazdasági forgatókönyv 2013 tekintetében jórészt megalapozott, azonban a Bizottság szolgálatainak 2013. tavaszi előrejelzésével szemben némi lefelé mutató kockázatnak van kitéve 2014-re és az azt követő időszakra vonatkozóan. Bár a stabilitási program alacsonyabb növekedést prognosztizál a 2014–2016-os időszakban a bizottsági szolgálatok 2013. tavaszi előrejelzésével szemben, ez utóbbi változatlan politikai feltételeken alapul és így nem veszi figyelembe a költségvetési konszolidációt, amely a stabilitási program költségvetési céljainak eléréséhez szükséges. A stabilitási programban vázolt költségvetési stratégia célja a költségvetési hiány 2016-ig történő leszorítása a GDP 3 %-os referenciaértéke alá. A konszolidáció főként a kiadások visszafogásán alapul, a 2012–2016-os időszakban a kiadási hányad 3,7 százalékpontos csökkenésével, azonban néhány bevételnövelő intézkedésre is támaszkodik. Az (újraszámított) strukturális egyenleg (5) alapján a strukturális egyenlegnek a stabilitási programban tervezett éves javulása a GDP 1,2 %-a, 0,4 %-a, 0,9 %-a és 0,9 %-a a 2013–2016-os időszakra vonatkozóan. A túlzott hiány megszüntetését követően a stabilitási program megerősíti a középtávú költségvetési célt, a strukturális értelemben vett egyensúlyi költségvetési pozíció elérését – ezt 2018-ra tervezi elérni. A középtávú költségvetési cél ambiciózusabb a Stabilitási és Növekedési Paktum követelményeinél. A strukturális kiigazítás 2017–2018-ra tervezett üteme a középtávú költségvetési cél elérése felé tett kellő haladást jelent. A stabilitási program szerint az államadósság-ráta 2016-ban tetőzik, majd ezt követően csökken.

A hiány- és adósságkiigazítási pálya megvalósítását lefelé mutató kockázatok övezik. A költségvetési hiánycélok elérését támogató intézkedéseket nem részletezték kellő mértékben, különösen regionális szinten. 2016-ra vonatkozóan a stabilitási program nem javasol intézkedéseket és a korábbi ideiglenes intézkedéseket csak 2014-i hosszabbították meg. Az önkormányzatok reformja révén tervezett megtakarítások a végrehajtással kapcsolatos jelentős kockázatoknak vannak kitéve. Ezen túlmenően bizonytalan a gazdasági, a munkaerő-piaci és a pénzügyi helyzet, valamint a bevételek alakulása a folytatódó jelentős makrogazdasági egyensúlyhiánnyal összefüggésben. A korai nyugdíjbavonulási rendszer reformjának teljes körű megvalósítása és a fenntarthatósági tényezővel kapcsolatos megállapodás elérése csökkentené a kockázatokat a szociális ellátórendszerben. További kockázatok merülnek fel az eszközvédelmi programokhoz/garanciákhoz kapcsolódó függő kötelezettségekből adódóan. Jelentős előrelépés történt a költségvetési jelentéstétel területén, azonban további lehetőségek vannak a költségvetési stabilitási törvény megelőző és korrekciós mechanizmusainak átláthatóbb és időben történő végrehajtására. Továbbra sincs rendszeres és időben történő jelentéstétel a kormányzati hátralékokról, amelyek jelentős összegű fennmaradó állománya miatt ad hoc visszafizetési program kialakítására volt szükség. A kitűzött menetrendhez képest késik a független költségvetési tanács felállítása. Az összes állami bevételre és kiadásra vonatkozó indexálási szabályok javasolt felülvizsgálata költségvetési megtakarítással járna és az áraknak a gazdasági feltételekkel szembeni nagyobb rugalmasságát eredményezné. A nemzeti reformprogram elismeri, hogy szükség van a költséghatékonyság további javítására az egészségügyi és gyógyszerkiadások terén, például a referenciaárak felülvizsgálatával és a gyógyszerkészítmények beszerzésének központosításával, vagy a betegek által fizetendő térítési díj kiterjesztésével.

(11)

Miközben 2012-ben a fogyasztási és környezetvédelmi adókra vonatkozó adóteher jelentős kiegyensúlyozására került sor, az adóbevételek GDP-hez viszonyított aránya Spanyolországban továbbra is az egyik legalacsonyabb az Unióban. Az adórendszer hatékonysága tovább javítható a növekedést jobban elősegítő közvetett adók súlyának növelésével, valamint az adócsalás és adókikerülés elleni küzdelem révén, a költségvetési konszolidációs erőfeszítésekkel összhangban. Spanyolország hozott néhány intézkedést a társasági adó terén kialakult adósságtúlsúly kezelésére, azonban további erőfeszítésekre van szükség a magánszektor nagyfokú eladósodottságával összefüggésben.

(12)

A pénzügyi szektor kiigazítási programja jó úton halad. A bankok szükséges feltőkésítését elvégezték, létrehozták a Sareb eszközkezelő társaságot. A bankok szerkezetátalakítása, az állami támogatási szabályoknak megfelelő határozatokkal összhangban, folyamatos figyelmet igényel a következő évek során. A vállalatok finanszírozási és likviditási problémáinak enyhítésére Spanyolország 2012-ben nagyszabású tervet hajtott végre a vállalatokkal szembeni regionális és helyi önkormányzati tartozások rendezésére (27,3 milliárd EUR) és különböző kezdeményezéseket indított a vállalatok finanszírozási lehetőségeinek szélesítése érdekében. Az említett tervet várhatóan kiterjesztik 2013-ra.

(13)

A munkaerő-piaci helyzet továbbra is súlyos. Egyebek mellett a gazdaságnak a piaci rugalmatlanság körülményei közötti, a hazai kereslettől, valamint az építőipartól eltávolodó átszervezése, továbbá a készségek kereslete és kínálata között mutatkozó eltérés járult hozzá ahhoz, hogy a munkanélküliségi ráta 2013 elején 27 %-ra nőtt. Különös aggodalomra ad okot az ifjúsági munkanélküliségi ráta jelentős, 56 %-ra, és a tartós munkanélküliség teljes munkanélküliségen belüli arányának 44,4 %-ra történő emelkedése 2012 végére. A rendelkezésre álló adatok arra utalnak, hogy a 2012-es a munka-erőpiaci reform nagyobb belső (vállalaton belüli) rugalmassághoz, az elbocsátás költségeinek némi csökkenéséhez, valamint a bérek növekvő mértékű visszafogásához vezet. A reformnak a kitűzött célokhoz viszonyított hivatalos értékelésére, azzal a céllal, hogy szükség esetén kiegészítse azt, a 2013 júliusára vonatkozó nemzeti reformprogramban került sor. A reformok az aktív munkaerő-piaci intézkedések terén továbbra is késlekednek, és még mindig szükség van magának az állami foglalkoztatási szolgálatnak a korszerűsítésére és megerősítésére irányuló lépések megtételére, a magán munkaközvetítők nyitására vonatkozóan a közelmúltban elfogadott intézkedés, csakúgy, mint a nemzeti és regionális foglalkoztatási szolgálatok közötti együttműködés (egységes foglakoztatási portál) pedig még nem működik teljes mértékben.

(14)

A hivatalos képesítéssel nem rendelkező munkanélküliek magas aránya (35 %) és az oktatás és képzés munkaerőpiachoz való nem megfelelő relevanciája hozzájárul a magas ifjúsági munkanélküliségi rátához, valamint a tartós munkanélküliséghez. A 2013 márciusában bemutatott, 2013–2016-os időszakra vonatkozó ifjúsági vállalkozási és foglalkoztatási stratégia magában foglal számos rövid és hosszabb távú intézkedést, amelyek célja a fiatalok foglalkoztatási lehetőségeinek javítása. Ugyanakkor bevezették a kettős szakképzési rendszert és már 2012-ben kísérleti projekteket indítottak. A 2013. évi nemzeti reformprogram rávilágít arra is, milyen fontos az oktatási rendszer reformjának gyors végrehajtása és az oktatás és képzés minőségének javítása.

(15)

Elsősorban a munkaerő-piaci helyzet eredményeként, de a szociális védelemnek a szegénység csökkentésében játszott korlátozott hatékonyságából adódóan is, Spanyolország az uniós átlag alatt van a gyerekeket különösen érintő szegénységet és társadalmi kirekesztést mérő fő mutatók terén. Összességében nem tapasztaltak jelentősebb javulást az új szakpolitikai intézkedések kialakítása terén. A nemzeti reformprogram nem tartalmaz információt a 2013–2016-os időszakra vonatkozó, társadalmi befogadásról szóló nemzeti cselekvési terv tartalmát, sem a jóváhagyásával kapcsolatos időkeretet illetően. A fő kihívások abban rejlenek, hogy szükség van a célok és források ésszerűsítésére egy megfelelő szakpolitikai keretben, a kormányzás és az intézményközi együttműködés javítására nemzeti, regionális és helyi szinten, az eljárások egyszerűsítésére a szociális támogatást igénylők számára és a mobilitás akadályainak felülvizsgálatára. Némi előrelépés történt a gyermekszegénység elleni küzdelemmel kapcsolatos, valamint a családtámogató szolgáltatások hatékonyságát javító intézkedések terén.

(16)

Az üzleti környezet gyengeségei, mint például a hazai piac szegmentációja vagy a piacra lépés korlátai a szolgáltatási szektorban, hátráltatják a munkahelyteremtést, és a reform előrehaladása ezen a területen a 2012. szeptemberi reformtervben előirányzottaknál hosszabb időt vesz igénybe. Az egységes piacról szóló törvénytervezet első változatát a kormány 2013 januárjában fogadta el és végleges parlamenti jóváhagyására a tervek szerint 2013 végéig kerül sor. A 2013-as nemzeti reformprogramban megerősített kötelezettségvállalások értelmében a szakmai szolgáltatásokról szóló törvénytervezet első változata 2013. június végéig készül el, a vállalkozásról és a vállalkozás nemzetközivé válásáról szóló törvény végleges elfogadására pedig 2013 vége előtt kerül sor. E reformok várható hatásainak ellenére további lehetőségek vannak a piacra történő be- és kilépés korlátainak további könnyítésére, különösen a működési engedélyekhez szükséges idő csökkentése és a fizetésképtelenségi keret felülvizsgálata révén. Ezen felül a vállalkozások növekedésének szabályozási és egyéb korlátait kezelni kell. A közelmúltbeli reformok ellenére a nagy alapterületű kiskereskedelmi üzlethelyiségek piacára való belépés korlátai továbbra is korlátozzák a versenyt a kiskereskedelmi ágazatban. 2012 szeptemberében a kormány elfogadott egy törvénytervezetet, amely hat ágazatban összevonta a nemzeti versenyhatóságokat a felügyeleti és a szabályozó hatóságokkal, ezzel létrehozva egy egységes szervet, a nemzeti piac- és versenybizottságot. Ez a reform a versenyjogi elvek következetes alkalmazását célozza a különböző gazdasági ágazatok teljes szélességében. A jelzáloghitel-kamatok és -törlesztések adóból történő levonhatóságának 2012-es megszüntetése szükséges volt ahhoz, hogy az ösztönzők más irányba mozduljanak el a lakástulajdonlásról, a szélesebb és hatékonyabb bérleti piac megteremtésére (amely szintén elősegítené a munkavállalók mobilitását) tett erőfeszítések azonban még kezdeti szakaszban vannak.

(17)

A villamosenergia-elszámolásokkal kapcsolatos hiányt, amelyhez a költségvetés vonatkozásában jelentős mértékű potenciális függő kötelezettség kapcsolódik, és amely nem elhanyagolható makrogazdasági kockázatokat foglal magában, nem kezelték meggyőző módon, mivel a 2012 folyamán és 2013 elején megtett intézkedések elégtelennek bizonyultak. A 2013-as nemzeti reformprogramban a kormány bejelentette, hogy 2013. június végéig a villamosenergia-ágazat további reformjára vonatkozó törvénytervezetet terjesztenek elő. További lehetőség van a verseny javítására a lakossági villamosenergia-piacon. A közlekedési infrastruktúra elegendő, azonban van még lehetőség a beruházások kiválasztásának szigorítására és a meglévő hálózatok hatékony karbantartásának priorizálására. A tervezett független megfigyelőközpont létrehozása segítene ebben a tekintetben. Ugyanakkor technikai és jogi akadályok gátolják a versenyt a vasúti teher- és személyszállítás terén.

(18)

A nagymértékben decentralizált környezet fokozott koordinációt igényel a különböző közigazgatások között a költségek csökkentése, valamint a vállalkozásokra és a háztartásokra nehezedő adminisztratív teher korlátozása érdekében. Ebből a célból számos kezdeményezésre került sor vagy van folyamatban. 2013 februárjában a kormány önkormányzati reformról szóló törvénytervezetet terjesztett elő (a parlamentnek 2013 végéig kell elfogadnia) és a közigazgatás reformjával foglalkozó bizottságot hoztak létre. Ez a bizottság 2013. június végéig javaslatokat terjeszt elő a spanyol közigazgatás reformjára vonatkozóan. Az igazságszolgáltatási rendszer munkájának javítását célzó reformok folyamatban vannak, bár néhány intézkedés késlekedik és további lehetőség van a spanyol bírói kar hatékonyságának javítására.

(19)

Az európai szemeszterrel összefüggésben a Bizottság elvégezte Spanyolország gazdaságpolitikájának átfogó elemzését, értékelte a stabilitási programot és a nemzeti reformprogramot. Figyelembe vette nemcsak a programok Spanyolország fenntartható költségvetési és társadalmi-gazdasági politikája szempontjából mutatott jelentőségét, hanem azt is, hogy megfelelnek-e az uniós szabályoknak és iránymutatásoknak, tekintve, hogy a jövőbeli nemzeti döntéseknél az uniós szempontok beépítésével kell megerősíteni az Unió átfogó gazdasági kormányzását. A Bizottság európai szemeszter keretében tett ajánlásait az alábbi 1–9. ajánlás tükrözi.

(20)

A Tanács ezen értékelés fényében megvizsgálta a stabilitási programot, és arról alkotott véleményét (6) különösen az alábbi 1. ajánlás tükrözi.

(21)

A Bizottság részletes vizsgálatának eredményei és ezen értékelés fényében a Tanács megvizsgálta a nemzeti reformprogramot és a stabilitási programot. Az értékelés megállapítja, hogy a javasolt reform ütemterv átfogó és a jó irányba halad. Ugyanakkor az értékelés hangsúlyozza a hiányzó reformok elfogadásának és hatékony végrehajtásának sürgős voltát, hogy mielőbb kifejthessék várható pozitív hatásaikat. A Tanácsnak az 1176/2011/EU rendelet 6. cikke szerinti ajánlásait az alábbi 1., 2., 3., 4., 5., 7., 8. és 9. ajánlás tükrözi.

(22)

Az európai szemeszter keretében a Bizottság elkészítette az euroövezet egészének gazdaságpolitikájára vonatkozó elemzését is, amely alapján a Tanács külön ajánlásokat (7) intézett azon tagállamokhoz, amelyek pénzneme az euro. Spanyolországnak, amelynek pénzneme ugyancsak az euro, az említett ajánlások teljes körű és megfelelő időben történő végrehajtásáról is gondoskodnia kell,

AJÁNLJA, hogy Spanyolország a 2013-2014-as időszakban tegyen intézkedéseket a következők érdekében:

1.

A túlzotthiány-eljárás keretében elfogadott tanácsi ajánlásoknak megfelelően hajtson végre strukturális költségvetési kiigazítást a túlzott hiány 2016-ig történő korrekciója érdekében. Ebből a célból a kormányzat valamennyi szintjén hajtsa végre a 2013. évi költségvetési tervben elfogadott intézkedéseket, valamint erősítse meg a középtávú költségvetési stratégiát a 2014–2016-ra vonatkozó egyértelműen meghatározott strukturális intézkedésekkel. A költségvetési egyensúlyhiány tartós korrekciójának előfeltétele a nagyívű strukturális reformok hiteles végrehajtása, amely növelné az alkalmazkodási képességet és lendületet adna a potenciális növekedésnek és a foglalkoztatásnak. A túlzott hiány korrekciójának megvalósítását követően folytassa megfelelő ütemben a strukturális kiigazítást, hogy 2018-ig elérje a középtávú célt. Biztosítsa a költségvetési stabilitási törvényben előírt megelőző és korrekciós intézkedések szigorú és átlátható érvényesítését. 2013 végéig hozzon létre független költségvetési hatóságot, amely elemzéseket készít, tanácsot ad, figyelemmel kíséri a költségvetési politika nemzeti és uniós költségvetési szabályoknak való megfelelését. Javítsa az állami kiadások hatékonyságát és minőségét a kormányzat valamennyi szintjén, valamint 2014 márciusáig végezze el a jelentősebb kiadási tételek módszeres felülvizsgálatát. Növelje az egészségügyi szektor költséghatékonyságát, a kiszolgáltatott csoportok hozzáférésének fenntartása mellett, például a kórházak gyógyszerre fordított kiadásainak csökkentése, az ellátások típusai közötti koordináció erősítése és a források hatékony felhasználására vonatkozó ösztönzők javítása révén. Hozzon intézkedéseket a kormányzati hátralékok fennmaradó összegének csökkentésére, további felhalmozódásuk elkerülésére, és rendszeresen tegye közzé a fennmaradó összegekre vonatkozó adatokat. Annak érdekében, hogy csökkentse az államháztartás kiadásai és bevételei esetében az ún. „ragadós árak” jelenségét, kellő időben fogadja el az árindexálás megszüntetésére irányuló törvényt, hogy az 2014 elejéig hatályba léphessen, és fontoljon meg további lépéseket az indexálási záradék alkalmazásának korlátozása érdekében. 2013 végéig véglegesítse a fenntarthatósági tényező szabályozását, a nyugdíjrendszer hosszú távú pénzügyi stabilitásának biztosítása érdekében, beleértve a nyugdíjkorhatárnak és a nyugdíjjuttatásoknak a várható élettartamban bekövetkező változásokhoz való hozzáigazítását.

2.

2014 márciusáig végezze el az adórendszer módszeres felülvizsgálatát. Fontolja meg a közvetlen adókkal kapcsolatos kedvezmények további korlátozását, mérje fel a lehetőségeket a csökkentett héakulcsok alkalmazásának további korlátozására, és tegyen további lépéseket a környezetvédelmi adóztatás területén, különös tekintettel a jövedéki adókra és az üzemanyag-adókra. Hozzon további intézkedéseket a társasági adó terén kialakult adósságtúlsúly kezelésére. Fokozza az árnyékgazdaság és a be nem jelentett munkavégzés elleni küzdelmet.

3.

Hajtsa végre a pénzügyi szektornak a pénzügyi intézmények feltőkésítésére vonatkozó programját, beleértve a 2012 novemberében elfogadott, nem banki közvetítést elősegítő intézkedéseket.

4.

2013 júliusáig véglegesítse a 2012-es munkaerő-piaci reform értékelését, amely kiterjed annak minden célkitűzésére és intézkedésére, és szükség esetén 2013 júliusáig nyújtson be módosításokat. 2013 júliusáig fogadja el a nemzeti foglalkoztatási tervet és sürgősen léptessen életbe eredményorientált reformokat az aktív munkaerő-piaci politikára vonatkozóan, többek között az útmutatás hatékonyságának és célzottságának erősítése révén. Erősítse meg és korszerűsítse az állami foglalkoztatási szolgálatokat, hogy biztosítsa a munkanélküliek számára a profiljuknak és képzési igényeiknek megfelelően, hatékony és egyénre szabott segítséget. Javítsa az idősebb és alacsony képzettségű munkavállalók átképzési programjainak hatékonyságát. Tegye teljesen működővé az egységes foglakoztatási portált és gyorsítsa fel a köz- és magánszféra közötti együttműködés végrehajtását a munkahely-közvetítő szolgáltatások terén, hogy már 2013-ban biztosítani lehessen annak hatékony alkalmazását.

5.

Hajtsa végre és kísérje szorosan figyelemmel az ifjúsági munkanélküliség elleni küzdelemre vonatkozóan a fiatalok 2013–2016-os vállalkozási és foglalkoztatási stratégiájában előírt intézkedések hatékonyságát, például az európai ifjúsági garancia révén. Folytassa az erőfeszítéseket az oktatás és képzés munkaerő-piaci igényekhez való jobb hozzáigazítása, a korai iskolaelhagyás arányának csökkentése, valamint az egész életen át tartó tanulás ösztönzése érdekében, különösen a kettős szakképzési rendszer alkalmazásának a kísérleti szakaszon túli meghosszabbításával, valamint a tanulók teljesítményére vonatkozó átfogó monitoringrendszer 2013 végéig történő bevezetésével.

6.

Fogadja el és hajtsa végre a szegénység és a társadalmi kirekesztés veszélyének kitett személyek számának csökkentésére szolgáló szükséges intézkedéseket a munkaerőpiacról kiszorultak foglalkoztathatóságának javítása érdekében az aktív munkaerő-piaci intézkedések erősítésével, valamint a támogatási intézkedések célzottságának és növekvő hatékonyságának és eredményességének javításával, beleértve a minőségi családtámogató szolgáltatásokat.

7.

Sürgősen fogadja el és hajtsa végre az egységes piacról szóló törvénytervezetet, és gyorsítsa fel a gyors végrehajtáshoz szükséges valamennyi kiegészítő intézkedést. Biztosítsa az újonnan létrehozott szabályozó hatóság hatékonyságát, autonómiáját és függetlenségét. 2013 végéig, a szakmai tevékenységek gyakorlásának és az azokhoz való hozzáférés valamennyi indokolatlan korlátozásának megszüntetése érdekében, fogadja el és hajtsa végre a szakmai egyesületekről és szolgáltatásokról szóló törvényt, valamint a vállalkozásokról szóló törvényt. Csoportosítsa át és koncentrálja a vállalkozások nemzetközivé válására irányuló támogatási rendszereket. Csökkentse az engedélyezési eljárások (köztük a gazdasági tevékenységekre vonatkozók) számát és rövidítse le azok idejét, terjessze ki a „gyors engedély” alkalmazásának megközelítését a kiskereskedelemtől eltérő tevékenységekre. Vizsgálja felül a vállalkozásokra és egyénekre vonatkozó fizetésképtelenségi kereteket, többek között a vállalkozók személyes felelősségének korlátozása, valamint a csődbe ment vállalkozások újrakezdésének megkönnyítése útján. Törölje el a nagyméretű kiskereskedelmi üzlethelyiségek létesítésére vonatkozó, nem indokolható korlátozásokat. 2014 márciusáig vizsgálja felül szabályozási keretének hatékonyságát a lakásbérleti piac fejlődésének támogatása érdekében.

8.

Kezelje a villamosenergia-elszámolásokkal kapcsolatos hiányt a villamosenergia-szektor strukturális reformjának 2013 végéig történő elfogadása és végrehajtása révén. Fokozza erőfeszítéseit a villamosenergia- és gázvezeték-hálózatának a szomszédos országok hálózataival való teljes összekötése érdekében. Csökkentse az államháztartás nem jövedelmező közlekedési infrastruktúrából eredő függő kötelezettségeit. Hozzon létre egy független megfigyelőközpontot a jövőbeni jelentősebb infrastrukturális projektek értékelésének elősegítése érdekében. Tegyen intézkedéseket a hatékony verseny biztosítása érdekében a vasúti teherszállítás és személyszállítás terén.

9.

Az ismertetett menetrendnek megfelelően fogadja el az önkormányzati reformot, és 2013 októberéig dolgozzon ki a teljes közigazgatás hatékonyságának fokozására vonatkozó tervet. Fogadja el és hajtsa végre a folyamatban lévő reformokat az igazságszolgáltatási rendszer hatékonyságának növelése érdekében.

Kelt Brüsszelben, 2013. július 9-én.

a Tanács részéről

az elnök

R. ŠADŽIUS


(1)  HL L 209., 1997.8.2., 1. o.

(2)  HL L 306., 2011.11.23., 25. o.

(3)  A tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásokról szóló, 2013. április 22-i 2013/208/EU tanácsi határozat (HL L 118., 2013.4.30., 21. o.) alapján 2013-ra is érvényben marad.

(4)  HL C 219., 2012.7.24., 81. o.

(5)  A Bizottság szolgálatai által a programban megadott információk alapján, a közös módszertannak megfelelően újraszámított, egyszeri és ideiglenes intézkedésektől mentes, ciklikusan kiigazított egyenleg.

(6)  Az 1466/97/EK rendelet 5. cikkének (2) bekezdése értelmében.

(7)  Lásd e Hivatalos Lap 97. oldalát.


Top