18.6.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 166/1

(1)

Franciaország 2007. augusztus 6-i levelében értesítette a Bizottságot a FagorBrandt csoportnak nyújtandó szerkezetátalakítási támogatásról.

(2)

A Bizottság 2007. október 10-i levelében tájékoztatta Franciaországot azon határozatáról, amely szerint e támogatással szemben megindítja az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 108. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárást.

(3)

Az eljárás megindítására irányuló bizottsági határozat (a továbbiakban: az eljárás megindítására vonatkozó határozat) az Európai Unió Hivatalos Lapjában  (3) került közzétételre. A Bizottság felkérte az érdekelt feleket a szóban forgó támogatásra vonatkozó észrevételeik megtételére.

(4)

A Bizottság három érdekelt féltől: két versenytárstól, valamint a támogatás kedvezményezettjétől kapott észrevételeket. Az Electrolux 2007. december 14-i levele útján nyújtotta be észrevételeit. A bizottsági szolgálatokkal 2008. február 20-án folytatott megbeszélést követően az Electrolux 2008. február 26-i, valamint 2008. március 12-i levelében további észrevételeket nyújtott be. Egy névtelenségét megőrizni kívánó versenytárs pedig 2007. december 17-i keltezésű levelében küldte meg észrevételeit (4). A FagorBrandt 2007. december 17-i levelében tette meg észrevételeit. A Bizottság az észrevételeket 2008. január 15-i, valamint 2008. március 13-i levelében juttatta el Franciaországnak, lehetőséget adva arra, hogy Franciaország megjegyzéseket fűzzön ezekhez; a megjegyzéseket a Bizottság egy 2008. február 15-i keltezésű levél, valamint a 2008. március 18-i megbeszélésen átadott dokumentum útján kapta meg (lásd az (5) preambulumbekezdést).

(5)

Franciaország 2007. november 13-i levelében tudatta a Bizottsággal az eljárás megindítására vonatkozó határozattal kapcsolatos észrevételeit. 2008. március 18-án a bizottsági szolgálatok, a francia hatóságok és a FagorBrandt képviselői megbeszélést folytattak. E megbeszélést követően a francia hatóságok 2008. április 24-i és 2008. május 7-i levelük útján küldtek meg adatokat a Bizottságnak. Ugyanezen felek között 2008. június 12-én egy második megbeszélésre is sor került. E megbeszélést követően a francia hatóságok 2008. július 9-én kelt levélben juttattak el információkat a Bizottsághoz. A Bizottság 2008. július 15-én további információkat kért, amelyeket a francia hatóságok 2008. július 16-án küldtek meg.

(6)

A Bizottság 2008. október 21-én feltételhez kötött kedvező határozatot hozott a FagorBrandt vállalkozás számára nyújtandó 31 millió EUR összegű szerkezetátalakítási támogatásról (5) (a továbbiakban: a 2008. október 21-i határozat).

(7)

Ezt a határozatot a Törvényszék 2012. február 14-én (6) (a továbbiakban: a Törvényszék 2012. február 14-i ítélete) két nyilvánvaló mérlegelési hiba miatt megsemmisítette: egyrészt egy érvénytelen kompenzációs intézkedés figyelembevétele, másrészt amiatt, hogy elmulasztották elemezni egy, az olasz hatóságok által nyújtott – még vissza nem fizettetett – korábbi összeegyeztethetetlen támogatás (a továbbiakban: az olasz támogatás) versenyre gyakorolt halmozott hatását.

(8)

Következésképpen a Bizottságnak új végleges határozatot kell hoznia. A Törvényszék ítélkezési gyakorlatának (7) megfelelően a Bizottság ehhez csak azokat az információkat veheti figyelembe, amelyekkel akkoriban, azaz 2008. október 21-én rendelkezett (lásd: „Az elemzés időbeli kerete” című 6.2.2. rész).

(9)

A szóban forgó támogatás szerkezetátalakítási támogatás. A támogatás tervezett összege 31 millió EUR. A támogatást a francia Gazdasági, Pénzügyi és Munkaügyi Minisztérium nyújtja. A támogatás kedvezményezettje a több leányvállalattal rendelkező FagorBrandt S.A., ahol a termelés és a forgalmazás a leányvállalatok keretében folyik.

(10)

A francia hatóságok leszögezik, hogy a rendelkezésre álló erőforrásokkal és állami támogatás nélkül a FagorBrandt S.A. nem lenne képes megküzdeni az előtte álló nehézségekkel. Franciaország véleménye szerint a 31 millió EUR összegű közvetlen támogatás a szerkezetátalakítási kiadások felének finanszírozását teszi lehetővé (8).

(11)

A FagorBrandt csoport (a továbbiakban: FagorBrandt) közvetetten a Fagor Electrodomésticos S. Coop gazdasági társasághoz (a továbbiakban: Fagor) tartozik, amely a spanyol jog hatálya alá tartozó szövetkezet. A szövetkezeti vállalkozás tőkéje mintegy 3 500 tag (alkalmazottak és üzlettársak) között oszlik meg, akik közül senkinek nem lehet 25 %-nál nagyobb részesedése a szövetkezetben.

(12)

A Fagor maga a Mondragón Corporación Cooperativa (a továbbiakban: MCC) szövetkezeti társulás része, amelyen belül minden egyes szövetkezet jogilag és pénzügyileg önálló. A Fagor az MCC „Ipari” ágazati csoportjának „Háztartási” üzletágához tartozik.

(13)

A FagorBrandt 2007-ben 903 millió EUR üzleti forgalmat bonyolított le. Jelen van a nagy háztartási berendezések valamennyi ágazatában, melyek három nagy termékcsaládra terjednek ki: mosástechnika (mosogatógépek, mosógépek, szárítógépek, mosó-szárítógépek), hűtéstechnika (hűtőgépek, fagyasztóládák és fagyasztószekrények), valamint sütő-főző berendezések (hagyományos sütők, mikrohullámú sütők, tűzhelyek, főzőlapok és szagelszívó berendezések).

(14)

Az eljárás megindítására vonatkozó határozatban a Bizottság az alábbi öt ok miatt aggályát fejezte ki a támogatással kapcsolatban: fennáll a veszélye annak, hogy megkerülik az újonnan alapított vállalkozások szerkezetátalakításához nyújtott támogatások tilalmát; fennáll a veszélye annak, hogy megkerülik az összeegyeztethetetlen támogatás visszafizetési kötelezettségét; aggályos a vállalkozás hosszú távú életképességének helyreállítása; elégtelen kompenzációs intézkedések; aggályok a támogatás szükséges minimumra való korlátozásával és különösen a kedvezményezetti hozzájárulással kapcsolatban.

(15)

Mivel a FagorBrandt-ot 2002 januárjában alapították, a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatás (a továbbiakban: a szerkezetátalakítási támogatásokra vonatkozó iránymutatás) (9) 12. pontja értelmében 2005 januárjáig, azaz a megalapításától számított három évig újonnan alapított vállalkozásnak minősült. Ez azt jelenti, hogy mind akkor, amikor a vállalkozás az adózás rendjéről szóló törvénykönyv 44f. cikke szerinti adómentességben részesült (a továbbiakban: 44f. cikk szerinti támogatás), mind akkor, amikor 2003 decemberében a Bizottság e támogatást összeegyeztethetetlennek nyilvánította és elrendelte a visszafizettetését (10), a FagorBrandt újonnan alapított vállalkozás volt. A szerkezetátalakítási támogatásokra vonatkozó iránymutatás 12. pontjának értelmében tehát a vállalkozás nem volt jogosult szerkezetátalakítási támogatásra. Ennélfogva a szerkezetátalakítási támogatásokra vonatkozó iránymutatás 12. pontjában foglalt tilalom megkerülését jelentheti az, hogy Franciaország még nem fizettette vissza a 2003 decemberében összeegyeztethetetlennek nyilvánított támogatást mindaddig, amíg a cég már nem minősült újonnan alapított vállalkozásnak, következésképpen jogosulttá vált a szerkezetátalakítási támogatásra.

(16)

Miután a Bizottság észrevételezte, hogy a bejelentett támogatás minden jel szerint nagy részben a 44f. cikk szerinti támogatás visszafizetésének finanszírozására szolgál, aggályát fejezte ki amiatt, hogy a bejelentett támogatás nem az ezen összeegyeztethetetlen támogatás visszafizetési kötelezettségének megkerülésére szolgál-e, és a támogatás visszafizetését nem fosztja-e meg lényegétől és hatékony érvényesülésétől.

(17)

A vállalkozás hosszú távú életképességének helyreállításával összefüggésben a Bizottság kettős aggályának adott hangot. Egyrészt miután a Bizottság megállapította, hogy a 2007-re várt árbevétel az előző évihez képest mintegy 20 %-kal nőtt, a Bizottság számára nem volt világos, hogy ez az előrejelzés milyen tényezőkön alapul. Másrészt a Bizottság észrevételezte, hogy a szerkezetátalakítási terv nem tartalmaz információt arra nézve, hogy a FagorBrandt miként kíván az olasz leányvállalata által felvett összeegyeztethetetlen támogatás visszafizetésének eleget tenni.

(18)

A Bizottság azzal kapcsolatosan is aggályát fejezte ki, hogy a szerkezetátalakítási terv keretében már foganatosított intézkedéseket kiegészítő kompenzációs intézkedések végrehajtásának hiánya elfogadható-e. A Bizottság emlékeztetett a következőkre:

(19)

A Bizottság végül aggályát fejezte ki abban a tekintetben, hogy a szerkezetátalakítási támogatásokra vonatkozó iránymutatás 43. és 44. pontjában előírt feltételek teljesülnek-e. A francia hatóságok ugyanis egyrészt a szerkezetátalakítási költségekbe nem vették bele a 44f. cikk szerinti támogatás visszatérítését, másrészt nem adtak magyarázatot bizonyos, „a kedvezményezett saját erőfeszítéseként” elszámolt összegek eredetére.

(20)

Az Electrolux kijelenti, hogy a globális verseny kihívásainak való megfelelés érdekében nagyszabású és igen költséges szerkezetátalakítási terveket valósított meg. A versenyképesség megőrzése érdekében a vállalat kénytelen volt olyan drasztikus intézkedéseket hozni, mint például nyolc nyugat-európai gyárának bezárása, amelyeknek a termelését elsősorban más, létező európai üzemekbe, valamint új lengyelországi és magyarországi üzemekbe helyezték át. A „nagy háztartási berendezések” ágazatában működő legtöbb vállalkozás hasonló szerkezeti átalakításon esett át. Ezért az Electrolux sérelmesnek tartja, hogy a FagorBrandt támogatást kaphatna azért, hogy szembenézhessen egy olyan helyzettel, amelyet az ágazat többi vállalkozásának hasonló segítségnyújtás nélkül kell kezelnie. A támogatás más vállalkozások rovására torzítaná a versenyt.

(21)

E névtelenségét megőrizni kívánó versenytárs elsősorban úgy ítéli meg, hogy a tervezett támogatás nem teszi lehetővé a vállalkozás hosszú távú életképességének helyreállítását. Úgy véli, hogy a vállalkozás túlélését biztosítandó, alapvető ipari szerkezetátalakításra van szükség. Márpedig e versenytárs szerint a FagorBrandt-nak nem lesznek meg a szükséges beruházások finanszírozásához szükséges eszközei. A támogatás azt sem fogja lehetővé tenni a FagorBrandt-nak, hogy olyan naggyá váljon, aminek köszönhetően javítani tudná tárgyalási pozícióját a nagykereskedőkkel szemben, amelyek az Európai Unióban nagyobb jelenléttel rendelkező beszállítókat részesítik előnyben.

(22)

Másodsorban a versenytárs úgy ítéli meg, hogy a támogatás nem korlátozódik a szükséges minimumra, hiszen a FagorBrandt a szerkezetátalakításhoz szükséges finanszírozást a részvényesétől és attól a szövetkezettől, amelyhez a részvényes tartozik (azaz az MCC-től, amelynek a Caja Laboral bank is a részét képezi) is beszerezhetné.

(23)

Harmadsorban a versenytárs úgy ítéli meg, hogy a támogatás jellegéből adódóan kihathat a versenyre és a tagállamok egymás közötti kereskedelmére is. Egyrészt az ágazat vállalkozásai többségének gyártó kapacitásai Európában vannak, ezért ezek európai vállalkozásoknak tekinthetők. Az ázsiai és a török versenytársak csak bizonyos termékek esetében rendelkeznek számottevő piaci jelenléttel. Másrészt a FagorBrandt európai szinten az ötödik helyen lévő szereplő, és jelentős pozícióval rendelkezik a francia, spanyol és lengyel piacon. A versenytárs ezért úgy véli, hogy kompenzációs intézkedések hiányában a támogatást a Bizottság nem nyilváníthatja összeegyeztethetőnek.

(24)

Negyedsorban a Franciaország és Olaszország által jogellenesen odaítélt támogatások kettős következménnyel járnak: egyrészt a FagorBrandt visszatérő nehézségekkel küzd, ami idővel felveti a vállalkozás életképességének a kérdését; másrészt a bejelentett támogatás valószínűleg a jogellenes támogatások visszafizetésére szolgálna, ezáltal a visszafizetési kötelezettség megkerüléséhez vezetne.

(25)

A FagorBrandt észrevételei a francia hatóságok alább összefoglalt észrevételeihez hasonlóak.

(26)

Az újonnan alapított vállalkozások szerkezetátalakításához nyújtott támogatásokra vonatkozó tilalom megkerülésének lehetőségével kapcsolatban a francia hatóságok nem vitatják, hogy a FagorBrandt-ot a szerkezetátalakítási támogatásokra vonatkozó iránymutatás 12. pontja értelmében a megalapításától számított három évig „újonnan alapított vállalkozásnak” kell tekinteni. Észrevételezik ugyanakkor, hogy a FagorBrandt szerkezetátalakítását szolgáló esetleges támogatás kérdése csak 2006 folyamán, a 2004-től kezdve tapasztalt nehézségeket követően, valamint a vállalkozás pénzügyi helyzetének 2005 óta tapasztalható romlásával összefüggésben, azaz a vállalkozás fennállásának ötödik évében merült fel először. Más szóval a vállalkozásnak nem volt oka szerkezetátalakítási támogatást kérni azt megelőzően, hogy egy ilyen támogatást indokoló helyzetbe került volna, azaz 2006 folyamán. Következésképpen tárgytalan a „hároméves” szabály esetleges megkerülésének kérdésével foglalkozni.

(27)

Azzal a lehetőséggel kapcsolatban, hogy a bejelentett támogatás a visszafizetést megfosztja hatékony érvényesülésétől, Franciaország emlékeztet arra, hogy a vállalkozás nem csupán a támogatás visszatérítése miatt van nehéz helyzetben. A pénzügyi nehézségek ugyanis 2004-ben kezdődtek, és a helyzet 2005 és 2006 folyamán számottevően megromlott. Az eljárás megindítására vonatkozó bizottsági határozat következtetéseivel összefüggésben a vállalkozás a szerkezetátalakítási támogatásokra vonatkozó iránymutatás értelmében valóban nehéz helyzetben van. Franciaország ebből azt a következtetést vonja le, hogy a vállalkozás emiatt jogosult szerkezetátalakítási támogatásra, amennyiben egyébként az ilyen támogatás egyéb feltételei teljesülnek. Az a kérdés, hogy ha a támogatást nem kellene visszafizetnie, a vállalkozás átvészelné-e a 2007-es vagy a 2008-as évet, okafogyott, és ez a 44f. cikk szerinti támogatás rendjére vonatkozó 2003-as elutasító bizottsági határozat óta így van. Ezért a támogatás kérelmezését valóban a pénzügyi nehézségek felhalmozódása indokolja, amely nehézségek a vállalkozás által már viselt szerkezetátalakítási költségekből, a szerkezetátalakítás befejezésének hiányából, valamint a vállalkozás által viselendő minden egyéb ráfordításból – ideértve a támogatás visszafizetését is – erednek.

(28)

A hosszú távú életképesség helyreállításával, valamint az eljárás megindítására vonatkozó határozatban felvetett két, ezzel összefüggő aggállyal kapcsolatban a francia hatóságok a következő észrevételeket teszik. Az üzleti forgalomnak a 2006-os gazdasági évhez viszonyított, 2007-re prognosztizált 20 %-os növekedését elsősorban a FagorBrandt tevékenységi körének 2006-ban bekövetkezett változása magyarázza. Az olasz leányvállalat által felvett (az Ocean Spa háztartásigép-üzletágának a Brandt Italia által történt átvétele keretében odaítélt) jogellenes támogatás visszafizetésének figyelembe nem vételét illetően a francia hatóságok leszögezik, hogy a visszafizetésnek nem szabadna kihatással lennie a vállalkozás életképességére, tekintettel arra, hogy a Brandt Italiára végső soron eső összegnek a számítások szerint 200 000 EUR-nál kisebbnek kell lennie, mivel a fennmaradó összeget a szóban forgó üzletágak értékesítője állja.

(29)

A kompenzációs intézkedésekkel kapcsolatban Franciaország ismételten leszögezi, hogy a vállalkozás 2004-ben már megvált a Brandt Components társaságtól (a Nevers-i telephelytől). Másrészt a társaság a fagyasztóládák és a szabadon álló mikrohullámú sütők gyártásának leállításával csökkentette termelési kapacitását. A francia hatóságok arra is emlékeztetnek, hogy a támogatás a piaci versenynek csak nagyon kis mértékű torzulását okozta, ami mérsékelte a kompenzációs intézkedések szükségességét. A FagorBrandt-nak ugyanis [0–5] (13) %-nál kisebb részesedése van az európai piacból, ami főbb versenytársaihoz viszonyítva nagyon csekély. A francia hatóságok egyébiránt úgy vélik, hogy a vállalkozás piaci jelenléte lehetővé teszi egy oligopolisztikus helyzet kialakulásának megelőzését. A hivatalos vizsgálati eljárás során a francia hatóságok kiegészítő kompenzációs intézkedések végrehajtását javasolták.

(30)

A támogatás minimumra való korlátozásával és a kedvezményezetti hozzájárulással összefüggő bizottsági aggályokkal kapcsolatban a francia hatóságok a következő észrevételeket teszik. A támogatás visszafizetésének a szerkezetátalakítási költségekben történő figyelembe nem vételével kapcsolatban a francia hatóságok leszögezik, hogy egy összeegyeztethetetlen támogatás visszafizetését eleve nem lehet szerkezetátalakítási költségnek minősíteni. A bejelentésben „a kedvezményezett saját hozzájárulásának” nevezett hozzájárulással kapcsolatban pedig a francia hatóságok kifejtik, hogy itt banki hitelről van szó.

(31)

Az Electrolux észrevételeivel kapcsolatban Franciaország hangsúlyozza, hogy az Electrolux és más versenytársak által elindított szerkezetátalakítási intézkedések nem egy nehéz gazdasági helyzet megoldását, hanem épp ellenkezőleg, a nagy háztartási berendezések piacán elfoglalt pozíciójuk megerősítését célozták. Ennélfogva Franciaország úgy ítéli meg, hogy a FagorBrandt és versenytársai helyzete nem összehasonlítható, és mellesleg a versenytársak sokkal nagyobb méretüknél fogva a FagorBrandt-ét jóval meghaladó pénzügyi eszközökkel rendelkeznek.

(32)

A névtelenséget kérő vállalkozás által a FagorBrandt hosszú távú életképességének helyreállításával összefüggő megjegyzésekkel kapcsolatban a francia hatóságok először is kiemelik, hogy a FagorBrandt „első körben a veszteségek korlátok közé szorítását célzó, valamint az árrést növelő intézkedéseket hozott annak érdekében, hogy idővel – konkrétan a(z) […] fejlesztésével, jobb piaci helyzetbe kerülhessen”.

(33)

Azon állítással kapcsolatban, hogy a támogatás nem korlátozódik a minimumra, hiszen a FagorBrandt részvényesi hozzájárulásból is finanszírozhatná a tevékenységét, a francia hatóságok aláhúzzák, hogy az MCC nem holding, hanem szövetkezeti csoportosulás. E szövetkezeti csoportosulásban minden egyes szövetkezet, ideértve a Fagort vagy a Caja Laboral bankot is, önálló, és döntéseiben saját tulajdonos dolgozóitól-szövetkezeti tagjaitól függ. A FagorBrandt tehát csak a Fagor pénzügyi támogatására számíthat, amely a Fagor jelenlegi pénzügyi lehetőségeire korlátozódik. A FagorBrandt felvásárlása szűkítette a Fagor pénzügyi mozgásterét, mely utóbbi vállalkozás jelenleg egy bizonyos küszöbön túl nem tud finanszírozási eszközöket biztosítani.

(34)

Harmadsorban a versenytársakra tett feltételezett kedvezőtlen hatások felvetésére válaszul a francia hatóságok a névtelenséget kérő érdekelt fél észrevételeiben ellentmondásokra mutatnak rá. Egyrészt ugyanis ez az érdekelt fél azt állítja, hogy a támogatás kihatna az európai piac versenyfeltételeire. Másrészt azt állítja, hogy a FagorBrandt a nagyokhoz képest túl kicsi, ami veszélyezteti az életképességét. A kompenzációs intézkedések hiányával kapcsolatban egyébként a francia hatóságok emlékeztetnek arra, hogy már hoztak hatékony kompenzációs intézkedéseket, és újabbak foganatosítását is tervezik.

(35)

Negyedsorban a Franciaország és Olaszország által korábban jogellenesen odaítélt támogatásokon alapuló állításokra válaszul Franciaország emlékeztet arra, hogy ezen jogellenes támogatások nem a vállalkozás szerkezetátalakítási programjára irányultak, hanem a munkahelyek helyben történő megőrzésének elősegítését célozták. Egyébiránt Franciaország a FagorBrandt által 2007. december 17-én a Bizottság részére eljuttatott információk alapján hangsúlyozza, hogy nincs tényleges összefüggés az odaítélt támogatás összege (adózás utáni mintegy nettó 20 millió EUR támogatás), valamint az összeegyeztethetetlen támogatás összege (mintegy 27,3 millió EUR kamattal együtt) között. Ráadásul a szerkezetátalakítási költségeket 62,5 millió EUR-ra becsülik, ami jóval meghaladja a kért szerkezetátalakítási támogatás összegét. Végezetül a francia hatóságok emlékeztetnek arra, hogy a kiadások fogyóeszköz jellegűek.

(36)

A FagorBrandt által a Bizottsághoz eljuttatott megjegyzésekkel kapcsolatban a francia hatóságok leszögezik, hogy csak egyetérteni tudnak ezekkel a pontosításokkal, annál is inkább, mivel e megjegyzések a francia hatóságok saját észrevételeit egészítik ki.

(37)

A Bizottság úgy véli, hogy az intézkedés az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásnak minősül. A francia kormány által nyújtott támogatás formájában valósul meg, tehát állami forrásokból finanszírozzák és az államnak tulajdonítható. Az intézkedés kizárólag a FagorBrandt-ra vonatkozik, tehát szelektív. A támogatás a FagorBrandt-ot segíti azzal, hogy további forrásokat biztosít számára és elkerülhetővé teszi, hogy tevékenységeit meg kelljen szüntetnie. Ez az intézkedés tehát magában hordozza a nagy háztartási berendezések gyártói közötti verseny torzulásának veszélyét. Végezetül a nagy háztartási berendezések piacát a tagállamok közötti jelentős kereskedelmi forgalom jellemzi. Ezért a Bizottság megállapítja, hogy a bejelentett intézkedés állami támogatásnak minősül. Franciaország nem vitatja ezt a következtetést.

(38)

Az EUMSZ 107. cikkének (2) és (3) bekezdése az ugyanezen cikk (1) bekezdésében foglalt általános összeegyeztethetetlenség alóli eltérésekről rendelkezik. Az EUMSZ 107. cikkének (2) bekezdésében foglalt eltérések a konkrét esetben nyilvánvalóan nem alkalmazhatók.

(39)

Az EUMSZ 107. cikkének (3) bekezdésében foglalt eltérésekkel kapcsolatosan a Bizottság megállapítja, hogy mivel a támogatás nem regionális célt szolgál, és mivel az említett bekezdés b) pontjában meghatározott eltérés nyilvánvalóan nem alkalmazható, csak a c) pontban foglalt eltérés alkalmazható. Ez a pont arról rendelkezik, hogy állami támogatás engedélyezhető abban az esetben, ha a támogatás egyes gazdasági tevékenységek fejlesztését mozdítja elő, és ha a támogatás a közös érdekkel ellentétes mértékben nem befolyásolja hátrányosan a kereskedelmi feltételeket. Ebben az összefüggésben bizonyosságot nyert, hogy a támogatásokat egy nehéz helyzetben lévő vállalkozás hosszú távú életképességének helyreállítása céljából adták meg. A szerkezetátalakítási támogatásokra vonatkozó iránymutatásban a Bizottság kifejti, hogy miként értékeli az ilyen támogatások összeegyeztethetőségét. Ezért az értékelés jogalapját ez az iránymutatás képezi. A Bizottság úgy ítéli meg, hogy a konkrét esetben egyetlen más közösségi jogi keretet sem lehetne alkalmazni. Franciaország egyébként az EUMSZ-ben foglalt egyetlen más eltérésre sem hivatkozott. Egyébiránt egyetlen érdekelt fél sem bírálta a jogalap-választást, ami az eljárás megindítására vonatkozó határozatban is szerepelt már.

(40)

A Törvényszék ítélkezési gyakorlatának (14) megfelelően a Bizottság, azt követően, hogy valamely határozatát megsemmisítette, az új elemzést kizárólag azokra az információkra alapozhatja, amelyekkel a megsemmisített határozat elfogadásának időpontjában, a jelen esetben 2008. október 21-én rendelkezett.

(41)

Tehát nem lehet figyelembe venni azokat a későbbi eseményeket, amelyek 2008. október 21. óta történhettek. A piaccal vagy a támogatás kedvezményezettjének helyzetével kapcsolatos változásokat vagy fejleményeket ki kell zárni az elemzésből. A Bizottság úgyszintén nem veszi figyelembe a szerkezetátalakítási terv végrehajtásának 2008. október utáni időszakát (15).

(42)

A Bizottság arra sem köteles, hogy újrakezdje az ügy vizsgálatát, illetve hogy azt újabb szakvéleménnyel egészítse ki (16). A több szakaszból álló közigazgatási eljárás végén hozott jogi aktus megsemmisítése nem vonja szükségszerűen magával a teljes eljárás semmisségét. Abban az esetben, mint ahogy a jelen esetben is, ha a támogatás összeegyeztethetőségének teljes körű elemzését lehetővé tevő vizsgálati cselekmények elvégzése ellenére a Bizottság által lefolytatott elemzés hiányos, emiatt pedig a határozat jogellenes, a határozat felváltására irányuló eljárás újbóli lefolytatása a már elvégzett vizsgálati cselekmények alapján is történhet (17).

(43)

Másrészt mivel a Bizottság az új elemzést kizárólag azokra az információkra alapozhatja, amelyekkel 2008 októberében rendelkezett, és amelyekkel kapcsolatban a francia hatóságok és a FagorBrandt már kifejtették álláspontjukat, azokat nem indokolt újra tanulmányozni (18). Végezetül az érdekelt harmadik személyek észrevételek megtételéhez való jogát biztosították azáltal, hogy az eljárás megindítására vonatkozó határozatot (19) közzétették a Hivatalos Lapban, és a 659/1999/EK rendelet egyetlen rendelkezése sem írja elő, hogy ezt a lehetőséget ismételten biztosítani kell, ha az eredeti szerkezetátalakítási tervet a vizsgálat közben módosítják (20).

(44)

Ennek megfelelően ez a határozat kizárólag azokon az információkon alapul, amelyek 2008. október 21-én rendelkezésre álltak.

(45)

Ahhoz, hogy egy vállalkozás szerkezetátalakítási támogatásban részesüljön, először is az szükséges, hogy a vállalkozás a szerkezetátalakítási támogatásokra vonatkozó iránymutatás 2.1. szakaszában meghatározott nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak legyen tekinthető.

(46)

Az eljárás megindítására vonatkozó határozat 24. pontjában a Bizottság leszögezi, hogy a vállalkozás minden jel szerint a szerkezetátalakítási támogatásokra vonatkozó iránymutatás 11. pontjában meghatározott nehéz helyzetben volt. Az eljárás megindítására vonatkozó határozat 27. pontjában a Bizottság azt is jelzi, hogy a szerkezetátalakítási támogatásokra vonatkozó iránymutatás 13. pontjával összhangban a vállalkozás problémái túlságosan súlyossá váltak ahhoz, hogy spanyol részvényese ezeket finanszírozni tudta volna. Ezen előzetes értékeléssel ellentétben a névtelenséget kérő versenytárs úgy véli, hogy a FagorBrandt nehéz helyzetének megoldásához a Fagortól és az MCC-től kaphatná meg a szükséges pénzügyi támogatást. Ezért megvizsgálandó, hogy az eljárás megindítására vonatkozó határozatban foglalt előzetes értékelést módosítani kell-e. A Bizottság megjegyzi, hogy a versenytárs állítását egy sajtóban megjelent cikkre (21) alapozza, amely szerint a Fagor a pénzügyi piacokon állítólag könnyedén tud forrásokhoz jutni. A Bizottság ugyanakkor megállapítja, hogy ez a cikk 2005 áprilisából származik, és a Fagor pénzügyi helyzete azóta jelentősen romlott. A francia hatóságok ezzel kapcsolatban emlékeztetnek arra, hogy a Fagornak a FagorBrandt kötelezettségeinek konszolidációja nélküli pénzügyi kötelezettségei 2005-ben a FagorBrandt tulajdonrészeinek felvásárlása, valamint a Fagornál eszközölt ipari nagyberuházások következtében megháromszorozódtak. A Fagor ezen túlmenően 2006-ban 26,9 millió EUR-val feltőkésítette a FagorBrandt-ot. Mindezek miatt a szövetkezet adósságszolgálati képessége gyakorlatilag kimerült, a szövetkezet eladósodottságának mértéke jóval meghaladta az általában megengedett szintet.

(47)

Másrészt a francia hatóságok kifejtették, hogy a Fagor, a FagorBrandt csoport egyedüli részvényese, alkalmazottak és üzlettársak szövetkezete, amely a spanyol jog hatálya alá tartozik. Tőkéje a kizárólag alkalmazottakból és üzlettársakból álló mintegy 3 500 tag között oszlik meg, akik közül senkinek nem lehet 25 %-nál nagyobb részesedése a szövetkezetben.

(48)

E jogi forma következtében a Fagor nem hajthat végre harmadik félnek minősülő részvényjegyzők részvételével is lebonyolítható tőkeemeléseket. A szövetkezet csak a saját tagjai segítségével emelheti meg tőkéjét, akiknek a pénzügyi lehetősége a saját megtakarításukra korlátozódik. Fejlesztése finanszírozására az az egyetlen lehetősége van, hogy bankkölcsönt vesz fel vagy kötvényeket bocsát ki.

(49)

Az MCC egy szövetkezeti társulás, amelynek a Fagor is tagja. E csoportosuláson belül mindegyik szövetkezet megőrzi jogi és pénzügyi autonómiáját. Más szóval semmilyen tőkekapcsolat sincs a Fagor és az MCC között. Az MCC tehát nem holding, hanem szövetkezeti csoportosulás. Az ehhez a szövetkezeti csoportosuláshoz tartozó minden egyes szövetkezet, így a Fagor vagy a Caja Laboral bank is önálló, és döntéseiben a saját tulajdonos dolgozóitól-szövetkezeti tagjaitól függ. Az MCC és tagjai közötti kapcsolatok tehát nem foghatók fel ugyanúgy, mint egy hagyományos tőkekapcsolaton alapuló csoport kapcsolatai.

(50)

Következésképpen jogi formája miatt az MCC nem tudott részvénytársaságként tőkéhez jutni, és nem tekinthető a szerkezetátalakítási támogatásokra vonatkozó iránymutatás 13. pontja szerinti anyavállalatnak. A FagorBrandt tehát csak anyavállalata, a Fagor pénzügyi támogatására számíthatott, annak pénzügyi lehetőségein belül.

(51)

A Bizottság ezért úgy ítéli meg, hogy nincs helye az eljárás megindítására vonatkozó határozatban foglalt értékelés felülvizsgálatának a cégnek a szerkezetátalakítási támogatásokra vonatkozó iránymutatás 11. és 13. pontjában meghatározott feltételeken alapuló támogathatósága tekintetében.

(52)

A vállalkozásnak a szerkezetátalakítási támogatásokra vonatkozó iránymutatás 2.1. szakaszában meghatározott feltételeken alapuló támogathatóságával kapcsolatban az eljárás megindítására vonatkozó határozat egyetlen aggályt említ, mégpedig az újonnan alapított vállalkozások szerkezetátalakítási támogatása tilalmának lehetséges megkerülését (lásd a fenti „Az eljárás megindításához vezető okok” című 3. szakaszt).

(53)

A Bizottság tanulmányozta a vállalkozás pénzügyi helyzetét, melyet az alábbi 1. táblázat mutat be. Ebből egyértelműen kitűnik, hogy a vállalkozás fennállásának első három éve alatt még ha visszatérítette volna is a 44f. cikk szerinti támogatást, nem felelt volna meg a szerkezetátalakítási támogatásokra vonatkozó iránymutatás 10. és 11. pontjában meghatározott kritériumoknak ahhoz, hogy nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak lehessen tekinteni: a szerkezetátalakítási támogatásokra vonatkozó iránymutatás 10. pontjával összefüggésben kiderül, hogy még ha a vállalkozás már 2004-ben (azaz a végleges elutasító bizottsági határozatot követő hónapokban) visszafizette volna a 22,5 millió EUR-t, akkor sem veszítette volna el 2004-ben saját tőkéjének a felét. A szerkezetátalakítási támogatásokra vonatkozó iránymutatás 11. pontjával összefüggésben még ha a vállalkozás már 2004-től kezdődően visszafizette volna a 22,5 millió EUR támogatást, csak egy veszteséges éve lett volna (2004), ami nem elégséges ahhoz, hogy e pont alapján nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak lehessen tekinteni. Meg kell tehát állapítani, hogy a FagorBrandt csoport pénzügyi nehézségei 2005-től kezdődően súlyosbodtak, úgyhogy a vállalkozást a szerkezetátalakítási támogatásokra vonatkozó iránymutatás értelmében (a 44f. cikk szerinti támogatás visszatérítési kötelezettségének figyelembevételével) a következő évtől kezdve, 2007-ben pedig bizonyosan nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak lehetne tekinteni (azaz olyan vállalkozásnak, amely „a hatóságok külső beavatkozása nélkül szinte teljes bizonyossággal (…) rövid- vagy középtávon feladja üzleti tevékenységét”).

1.   táblázat

(54)

A Bizottság azt is észrevételezte, hogy 2005 első negyedévében a Fagor csoport döntést hozott arról, hogy [150–200] millió EUR értékben felvásárolja a társaság részvényeinek 90 %-át. Ez azt bizonyítja, hogy a piac megítélése szerint a vállalkozás nem volt a szerkezetátalakítási támogatásokra vonatkozó iránymutatás által meghatározott nehéz helyzetben, vagyis nem olyan vállalkozásnak minősült, amely a hatóságok külső beavatkozása nélkül szinte teljes bizonyossággal rövid- vagy középtávon feladná üzleti tevékenységét.

(55)

A fentiek alapján a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a 2002 januárjában létrehozott vállalkozást fennállásának első három évében nem lehetett nehéz helyzetben lévőnek tekinteni, még akkor sem, ha a 44f. cikk szerinti támogatást azonnal visszafizette volna. Következésképpen a Bizottság úgy ítéli meg, hogy annak, hogy Franciaország 2005 januárjáig – azaz a FagorBrandt létrehozása utáni harmadik évig – még nem fizettette vissza a 44f. cikk szerinti támogatást, nem az volt a hatása, hogy mesterségesen életben tartott egy olyan vállalkozást, amely egyébként eltűnt volna a piacról. A Bizottság ezenfelül úgy véli, hogy ezen időszak alatt a vállalkozásnak nem volt jogcíme szerkezetátalakítási támogatás kérelmezésére. Az előzőekre hivatkozva a Bizottság úgy ítéli meg, hogy Franciaországnak a 44f. cikk szerinti támogatás visszafizettetésében 2005 januárjáig tanúsított késlekedése nem minősül a szerkezetátalakítási támogatásokra vonatkozó iránymutatás 12. pontjában meghatározott újonnan alapított vállalkozások számára nyújtott szerkezetátalakítási támogatás tilalma megkerülésének.

(56)

Összegzésképpen a vállalkozás támogathatóságával összefüggő aggályok eloszlottak, és a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a szerkezetátalakítási támogatásokra vonatkozó iránymutatás 2.1. szakaszában foglalt feltételek teljesülnek.

(57)

A szerkezetátalakítási támogatásokra vonatkozó iránymutatás 23. pontja alapján és lévén, hogy a bejelentett támogatás minden jel szerint elsősorban a 44f. cikk szerinti támogatás visszafizetésének finanszírozására szolgál, az eljárás megindítására vonatkozó határozat 30. pontjában a Bizottság felveti azt az aggályt, hogy a bejelentett támogatás vajon nem a visszafizetési kötelezettség megkerülésére szolgál-e, és a visszafizetést nem fosztja-e meg lényegétől és hatékony érvényesülésétől.

(58)

E kérdés mérlegelésekor a Bizottság a következőket vette figyelembe.

(59)

Először is az állandó ítélkezési gyakorlat szerint az összeegyeztethetetlen támogatások kamatostól történő visszafizetése lehetővé teszi a támogatást megelőző állapot visszaállítását, s így a támogatásból eredő versenytorzulás kiküszöbölését. Ennélfogva a jelen esetben a 44f. cikk szerinti támogatás kamatostól történő visszafizetésétől – amely az új támogatás folyósításának a feltétele – az odaítélése előtti állapot visszaállítása várható.

(60)

Másodsorban a vállalkozás jogosult szerkezetátalakítási támogatásra. A vállalkozás pénzügyi nehézségei ugyanis egyrészt nem elsősorban az összeegyeztethetetlen támogatás visszafizetéséből adódnak. Ezek a nehézségek más okokra vezethetők vissza, amely okok a 2004 óta elszenvedett veszteségekhez vezettek (lásd az 1. táblázatot). Az összeegyeztethetetlen támogatás jövőbeni visszafizetése e nehézségeket csak súlyosbítaná egészen odáig, hogy a vállalkozás állami segítség nélkül ezekkel nem tudna megbirkózni. Másrészt egy 62,5 millió EUR értékű tevékenységszerkezet-átalakítási terv került megvalósításra. Ez azt mutatja, hogy a tevékenységek nyereségességének helyreállításához szükséges működési átalakítás a vállalat számára nagyon jelentős költségekkel jár, melyek a kamat nélkül 22,5 millió EUR-t kitevő, 44f. cikk szerinti támogatás visszatérítésénél is magasabbak. Mindez azt bizonyítja, hogy a FagorBrandt nehéz helyzetben lévő vállalkozás, melynek a léte forog kockán. Ezért – amennyiben a szerkezetátalakítási támogatásokra vonatkozó iránymutatásban meghatározott egyéb feltételek teljesülnek – ebben a helyzetben minden más céghez hasonlóan a FagorBrandt is részesülhet szerkezetátalakítási támogatásban.

(61)

Harmadsorban a Bizottság a Deggendorf-ügyről 1991-ben hozott határozatában (22) azt az észrevételt tette, hogy „Azon jogellenesen odaítélt támogatásoknak, melyeket a Deggendorf 1986 óta nem hajlandó visszafizetni, valamint az új támogatásoknak (…) halmozott hatása az lenne, hogy e gazdasági társaság túlzott mértékű és indokolatlan előnyt szerezne, mely a közös érdekkel ellentétes módon hátrányos módon befolyásolná a kereskedelmi feltételeket”, ezért az új, összeegyeztethető támogatásokat azzal a feltétellel mérlegelte, hogy „a hatóságok (…) kötelesek felfüggeszteni a Deggendorf gazdasági társaságnak odaítélt támogatások folyósítását (…) addig, amíg a hatóságok nem szerezték vissza az összeegyeztethetetlen támogatásokat”. 1997. május 15-i ítéletében (23) a Bíróság jóváhagyta a Bizottság által követett megközelítést. Azóta a Bizottság több olyan határozatot is elfogadott, amelyek ugyanezt a megközelítést követték, nevezetesen: mérlegeli új, összeegyeztethető támogatás odaítélését, miközben kötelezi az érdekelt felet, hogy a jogellenesen odaítélt támogatás visszafizetéséig függessze fel annak folyósítását (24). A Bizottság megállapítja, hogy jelen esetben attól kezdve, hogy az új támogatás megfelelne a szerkezetátalakítási támogatásokra vonatkozó iránymutatásban előírt feltételeknek, úgy tűnik, hogy semmi sem mond ellent a Deggendorf-ügy esetében követett megközelítés alkalmazásának, konkrétan annak, hogy azzal a feltétellel lehet mérlegelni az új, összeegyeztethető támogatás megadását, hogy a 44f. cikk szerinti támogatás visszafizetéséig felfüggesztik a folyósítását.

(62)

A Bizottság aggályai a fenti megfontolások nyomán eloszlottak.

(63)

Ebben az összefüggésben a Bizottság a következőket kívánja leszögezni. A szerkezetátalakítási támogatásokra vonatkozó iránymutatás 23. pontja a szerkezetátalakítási támogatás vizsgálata keretében azt a kötelezettséget állapítja meg a Bizottság számára, hogy „figyelembe kell venni egyrészt a korábbi és az új támogatás halmozott hatását, másrészt azt, hogy a korábbi támogatást nem térítették vissza”. Miként erre a szerkezetátalakítási támogatásokra vonatkozó iránymutatás 23. pontjában a 2. lábjegyzet is utal, e rendelkezés a […] Deggendorf-ítéleten alapul (25). Jelen esetben Franciaország kötelezettséget vállalt arra, hogy az új támogatás folyósításának megkezdése előtt visszafizetteti a 44f. cikk szerinti támogatást. Jelen határozatban a Bizottság a Deggendorf-ügy joggyakorlatának megfelelően köteles e kötelezettségvállalást a bejelentett támogatás összeegyeztethetősége feltételéül szabni. Ilyen módon a Bizottság biztos lehet abban, hogy a korábbi támogatás nem adódik hozzá az új támogatáshoz, és a korábbi támogatás visszafizetésre kerül.

(64)

2008. október 21-én a Brandt Italia, a FagorBrandt olasz leányvállalata még adós volt az olasz hatóságok által nyújtott támogatás egy részével. Ezt a támogatást a Bizottság 2004. március 30-i határozatában (26) összeegyeztethetetlennek nyilvánította.

(65)

Ahogyan arra a (61) preambulumbekezdés is felhívja a figyelmet, az ilyen esetekre vonatkozóan a Deggendorf-ítélet (27) megerősíti, hogy a Bizottság nem lépi túl mérlegelési jogkörét akkor, amikor a korábbi támogatás visszafizettetését írja elő az új támogatás folyósításának előfeltételeként. Amennyiben a Bizottság a tervezett támogatás nyújtását egy vagy több korábbi támogatás előzetes visszatéríttetésétől teszi függővé, nem köteles lefolytatni e támogatások versenyre gyakorolt halmozott hatásának vizsgálatát, mivel az ilyen függővé tétel lehetővé teszi annak elkerülését, hogy a tervezett támogatásból származó előny halmozódjék a korábbi támogatásokból származó előnnyel (28).

(66)

Így tehát a Bizottság döntéshozatali gyakorlata azt mutatja, hogy a Bizottság az új támogatások folyósításának előfeltételeként inkább az összeegyeztethetetlen támogatások visszafizettetését részesíti előnyben (29), semmint a szerkezetátalakítási támogatásokra vonatkozó iránymutatás 23. pontjának alkalmazását, amely lehetővé teszi számára, hogy a jogellenes támogatás és az új támogatás halmozott hatását figyelembe vegye.

(67)

A Bizottság azonban a szóban forgó eset különleges körülményei miatt az iránymutatás 23. pontját kívánja alkalmazni. A Bizottságnak ugyanis a jelen esetben új határozatot kell hoznia annak következtében, hogy 2008. október 21-i határozatát a Törvényszék megsemmisítette. Ennek keretében a Bizottság nem veheti figyelembe azokat az információkat, amelyek az első határozat időpontjában nem voltak a birtokában. A Bizottság tehát nem veheti figyelembe a tagállam által esetlegesen vállalt új kötelezettségeket, sem az említett időpont után esetlegesen nyújtott jogellenes támogatások visszafizettetésének módozatait.

(68)

Ezért – ahogy arra egyébként a Törvényszék 2012. február 14-i ítélete (30) is felszólítja – a Bizottságnak vizsgálnia kell, hogy az olasz támogatás a bejelentett szerkezetátalakítási támogatással együtt milyen halmozott hatást gyakorol a versenyre.

(69)

Először azonban azt kell meghatározni, hogy az olasz támogatásból mekkora összeget kell 2008. október 21-ével figyelembe venni.

(70)

A FagorBrandt úgy véli, hogy a Brandt Italia által visszatérítendő olasz támogatás összege minden valószínűség szerint 200 000 EUR-nál kisebb lesz.

(71)

A FagorBrandt ugyanis 2003-ban – Brandt Italia leányvállalatán keresztül – felvásárolta a verolanuovai üzemet és annak eszközeit az Ocean társaságtól, amely csődeljárás alatt állt. A Brandt Italia által az érintett eszközökért ajánlott ár 10 millió EUR volt.

(72)

Mivel ezt az összeget az Ocean társaság felszámolói elégtelennek ítélték, az olasz hatóságok az ilyen felvásárlási műveletekre is ki akarták terjeszteni a „Mobilità” és a „Cassa Integrazione” támogatási rendszerek rendelkezéseit, amelyeket az alkalmazandó uniós joggal összeegyeztethetőnek tartottak. E rendelkezések többek között előírták, hogy azok a vállalkozások, amelyek munkanélküli munkavállalókat vesznek fel, mentesülhetnek a társadalombiztosítási költségek alól. Ezen intézkedések kiterjesztésének az volt a célja, hogy a vevő ebből származó nyeresége megfelelő mértékben növelje az érintett eszközök vételárát.

(73)

Ezért az olasz hatóságok 2003. február 14-én törvényerejű rendeletet hoztak, amely előírta, hogy az a vevő, aki olyan csődeljárás alá vont társaság eszközeit vásárolja meg, amely több mint 1 000 munkavállalót foglalkoztat, minden átvett munkavállaló tekintetében mentesül a társadalombiztosítási költségek és a további járulékok megfizetése alól. Az a művelet, amelynek keretében a Brandt Italia 2003. március 7-én felvásárolta az Ocean SpA háztartásiberendezés-üzletágát, jogosult volt erre a törvényerejű rendelettel bevezetett támogatásra. Ezért e mentességeket, amelyek becsült összege 8,5 millió EUR, hozzáadták a Brandt Italia által ajánlott felvásárlási árhoz, amely ekképpen 18,5 millió EUR lett.

(74)

2004. március 30-i határozatában (31) a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a 2003. február 14-i törvényerejű rendelet, amelyet 2003. április 17-én törvénnyé alakítottak át, jogellenes és összeegyeztethetetlen támogatásnak minősül. Amint a Brandt Italia tudomást szerzett erről a bizottsági határozatról, 2004. július 5-én a Bresciai Cégbírósággal zároltatta a vételár utolsó részletének (5,7 millió EUR) folyósítását, és felvette a kapcsolatot az Ocean-eljárásban részt vevő szervekkel, hogy a többletként folyósított összeget visszaszerezze. A Brandt Italia ugyanis úgy vélte, hogy a jogellenes támogatást az olasz államnak a támogatás tényleges kedvezményezettjével kellene visszafizettetnie.

(75)

Ezért annak ellenére, hogy a szóban forgó támogatás kedvezményezettje a Bizottság által elítélt támogatási rendszer szerint a Brandt Italia volt (ez a társaság részesült ténylegesen a mentességekben), a FagorBrandt úgy vélte, hogy e támogatás végső haszonélvezete az eszközök vételárának megemelésén keresztül szinte teljes egészében az Ocean társaság felszámolói által összeírt hitelezőkhöz került át (az áremelés 8,5 millió EUR, a ténylegesen megadott mentesség pedig 8 624 283 EUR volt). Következésképpen a francia hatóságok úgy vélték, hogy a Brandt Italia/FagorBrandt által még fizetendő összeg 124 283 EUR, amely összeghez a kamatokat is hozzá kell adni.

(76)

Az olasz hatóságok azonban ezt az érvelést megdöntő információkat szolgáltattak a Bizottságnak.

(77)

2008. május 13-án az olasz hatóságok a Bresciai Bíróság által hozott két ítéletet küldtek meg a Bizottságnak. Ezek az Országos Társadalombiztosítási Intézet (INPS) és a Brandt Italia között a támogatás meghatározásával, azaz a Brandt Italia számára biztosított társadalombiztosítási járulék alóli mentességgel kapcsolatban kialakult jogvitára vonatkoznak.

(78)

A 2008. február 1-jei első ítélet felfüggesztette az INPS által 2007. december 18-án a Brandt Italia-val szemben érvényesített visszafizetési felszólítást. Az INPS fellebbezést nyújtott be ez ellen az ítélet ellen. A fellebbviteli bíróság 2008. április 29-én hatályon kívül helyezte a visszafizetési felszólítás felfüggesztését.

(79)

A 2008. július 8-i harmadik ítélet, amelyet 2008. október 20-án küldtek meg a Bizottságnak, alapvetően igazat ad az INPS-nek a tekintetben, hogy a Brandt Italia-t a teljes támogatás visszatérítésére ítélte. Az ítéletről 2008. szeptember 15-én értesítették a Brandt Italia-t.

(80)

A Bizottságnak tehát ezen információk alapján kell megállapítania, hogy a támogatásból mekkora az a Brandt Italia/FagorBrandt által visszatérítendő összeg, amely 2008. október 21-én ésszerűen megállapítható volt. Ezzel kapcsolatban a Bizottság megjegyzi, hogy a Bresciai Törvényszék 2008. július 8-i ítélete 8 890 878,02 EUR visszatérítésére ítélte a Brandt Italia-t.

(81)

A Bizottság azonban úgy véli, hogy ebből az összegből le kell vonni a zárolt összeget, azaz 5,7 millió EUR-t. A Brandt Italia ugyanis a Bresciai Cégbíróság 2004. július 5-i ítélete óta nem rendelkezett ezzel az elővigyázatosságból zárolt összeggel. Ezt a döntést a Bizottság 2004. március 30-i határozata miatt hozták meg, tehát az említett összeget jóval a szükséges visszafizettetés előtt zárolták. Ezért 2008. október 21-én feltételezhető volt, hogy ez az összeg a szóban forgó támogatás egy részének visszatérítésére szolgál majd. Ezt a következtetést támasztja alá az is, hogy:

(82)

Következésképpen a (76)–(81) preambulumbekezdésben kifejtettekre figyelemmel a Bizottság úgy véli, hogy a jelenlegi elemzés céljából figyelembe veendő az olasz támogatás végső összege 3 190 878,02 EUR, amelyhez hozzá kell adni a 2008. október 21-ig felmerülő kamatokat.

(83)

A kamatokkal kapcsolatban a Bizottság ugyanis úgy véli, hogy azok összegének meghatározásához nem a támogatás tényleges visszafizettetésének időpontját, hanem a megsemmisített határozat időpontját kell figyelembe venni, mivel a jelen esetben a Bizottság azt vizsgálja, hogy a francia támogatás összeegyeztethető volt-e 2008. október 21-én. Márpedig 2008. október 21-én a francia támogatás az olasz támogatással halmozódott, ami az eddig az időpontig felmerülő kamatokat is magában foglalja. A Bizottságnak tehát figyelembe kell vennie ezen elemek halmozódását, amelybe nem számíthatja bele a tényleges visszafizettetés időpontjáig felmerülő kamatokat.

(84)

Mindent összevetve, a 2008. október 21. és a tényleges visszafizettetés időpontja között felmerülő kamatok jelentette előnyt maga a visszafizettetés fogja megszüntetni, amelynek természetesen tartalmaznia kell a kamatokat.

(85)

Következésképpen a FagorBrandt a francia hatóságok által nyújtott 31 millió EUR összegen felül 3 190 878,02 EUR (+kamatok) összeggel rendelkezett. Ez az előny kihat a versenyre: a vállalkozás olyan forrástöbblettel rendelkezett, amellyel rendes piaci viszonyok között (azaz az összeegyeztethetetlen olasz támogatás nélkül) nem rendelkezett volna.

(86)

A szerkezetátalakítási támogatásokra vonatkozó iránymutatás 23. pontjával és a Törvényszék 2012. február 14-i ítéletével összhangban a Bizottság a szerkezetátalakítási támogatás összeegyeztethetőségének elemzése keretében vizsgálni kívánja az olasz támogatás és a szerkezetátalakítási támogatás halmozott hatását.

(87)

A halmozott hatás e vizsgálata során a Bizottság kétféle ellenőrzést fog végezni. A Bizottságnak egyrészt azt kell megvizsgálnia, hogy a kompenzációs intézkedések (lásd a (89) és azt követő preambulumbekezdéseket, és különösen a (118) és azt követő preambulumbekezdéseket) éppen a verseny azon sérülésének kompenzálását teszik-e lehetővé, amit az képez, hogy a FagorBrandt forrástöbblettel rendelkezett. Másrészt a Bizottság bizonyosságot kíván szerezni arról, hogy a kedvezményezett saját hozzájárulása valóban nem tartalmaz támogatást (lásd a (154) és azt követő preambulumbekezdéseket). Az ugyanis nem zárható ki, hogy a vállalkozás által tervezett saját hozzájárulásban a szóban forgó összeg is benne van.

(88)

E két ellenőrzés során a Bizottság újabb feltételeket szabhat az érintett tagállamnak, ez utóbbi esetleges javaslataitól függetlenül (melyeket a jelen esetben a Bizottság nem vehet figyelembe, ha azokat 2008. október 21-ét követően fogalmazták meg). Ahogyan azt a szerkezetátalakítási támogatásokra vonatkozó iránymutatás 46. pontja is megerősíti, „amennyiben az érintett tagállam nem vállalt kötelezettséget ilyen rendelkezések elfogadásáról, a Bizottság olyan feltételeket és kötelezettségeket szabhat, melyeket szükségesnek ítél annak biztosításához, hogy a támogatás nem torzítja a versenyt a közös érdekkel ellentétes mértékben”.

(89)

A szerkezetátalakítási támogatásokra vonatkozó iránymutatás 38. pontja szerint ahhoz, hogy a Bizottság engedélyezhesse a szerkezetátalakítási támogatásokat, a támogatások kereskedelmi feltételekre gyakorolt kedvezőtlen hatásának enyhítése céljából kompenzációs intézkedéseket kell foganatosítani. Ellenkező esetben a támogatást a „közös érdekkel ellentétesnek”, és ezért a közös piaccal összeegyeztethetetlennek kell tekinteni. E feltétel gyakran abban nyilvánul meg, hogy korlátozzák azt a piaci jelenlétet, amelyet a szerkezetátalakítási időszak végén a vállalkozás a saját piacán vagy piacain megőrizhet.

(90)

A bejelentésben Franciaország azt állította, hogy a jelen esetben nem látszik szükségesnek kompenzációs intézkedések megtétele, mégpedig azért, mert a támogatásnak nem lenne túlzott versenytorzító hatása. Az eljárás megindítására vonatkozó határozat 37., 38. és 40. pontjában a Bizottság tömören megmagyarázta, hogy miért veti el ezt az állítást.

(91)

A következő preambulumbekezdésekben a Bizottság részletesebben kifejti, hogy a támogatás szerinte miért vezet a verseny torzulásához, és hogy a francia hatóságok állításával ellentétben miért van szükség kompenzációs intézkedések végrehajtására.

(92)

Miként ezt már kifejtettük, a FagorBrandt a nagy háztartási berendezések gyártási ágazatában és (a magánszemélyek számára történő forgalmazással és értékesítéssel ellentétben) a nagykereskedők számára történő forgalmazás ágazatában van jelen. A nagy háztartási berendezések piacának földrajzi kiterjedésével kapcsolatban a Bizottság a múltban úgy ítélte meg, hogy a földrajzi kiterjedés a piacra történő belépés előtti akadályok hiánya, a műszaki harmonizáció és a viszonylag alacsony szállítási költségek miatt legalább az Európai Unióra terjed ki (32). A FagorBrandt és a megjegyzéseket benyújtó két versenytárs által szolgáltatott adatok megerősítik, hogy a piac uniós kiterjedésű.

(93)

A Bizottság úgy ítéli meg, hogy egy szerkezetátalakítási támogatás a kedvezményezett piacról történő kivonulásának megakadályozásával – ezáltal a versenytárs vállalkozások fejlődésének fékezésével – automatikusan torzítja a versenyt. A támogatás tehát a legkevésbé hatékony vállalkozások kiszorulása ellenében hat, amely pedig „a piac működésének megszokott részét képezi”, miként ez a szerkezetátalakítási támogatásokra vonatkozó iránymutatás 4. pontjában is olvasható. A FagorBrandt javára bejelentett támogatás tehát a fent említett versenytorzuláshoz vezet. A Bizottság mindazonáltal megállapítja, hogy a versenytorzulás mértékét a következő tényezők tompíthatják. Először is a nagy háztartási berendezések európai piacán a FagorBrandt legfeljebb [0–5] %-os piaci részesedéssel bír (33). Másodsorban ezen a piacon négy, 10 %-os vagy ennél jelentősebb részesedéssel rendelkező versenytárs van jelen (az Indesit, a Whirlpool, a BSH és az Electrolux) (34). A névtelenséget kérő versenytárs egyébiránt elismeri, hogy a FagorBrandt viszonylag kis szereplő az európai piacon (lásd fentebb ezen versenytársnak a vállalkozás életképessége helyreállításával és kis méretével összefüggő aggályait), melynek piaci részesedése egyre zsugorodik (35). Harmadsorban a támogatás összege a FagorBrandt európai árbevételéhez képest kis mértékű (a támogatás a 2007-es árbevétel kevesebb mint 4 %-át jelenti), és még csekélyebb a négy piacvezető árbevételéhez képest, amelyeknek az üzleti forgalma meghaladja a FagorBrandt-ét (36).

(94)

Míg az előző pont a támogatás által keltett versenytorzulással foglalkozik, a szerkezetátalakítási támogatásra vonatkozó iránymutatás 38. pontjában foglaltaknak megfelelően – amely az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének c) pontjával cseng egybe – a tagállamok közötti „kereskedelmi feltételekre gyakorolt kedvezőtlen hatások” nagyságát is elemezni kell. Miként ezt már az eljárás megindítására vonatkozó határozat 38. pontja is megállapítja, a támogatás torzítja a kereskedelmi tevékenységek tagállamok közötti eloszlását, következésképpen a tagállamok közötti kereskedelmi kapcsolatokat is. A FagorBrandt olyan vállalkozás, amely termelési kapacitásának és munkavállalóinak nagy része Franciaországban található (a vállalkozás gyártási volumenének [80–100] %-át Franciaországban állítják elő). A francia állam támogatása nélkül a FagorBrandt hamar kiszorulna a piacról. Márpedig a FagorBrandt különböző gyártó telephelyein előállított termékek elsősorban a versenytársak által a többi tagállamban előállított termékekkel versenyeznek (37). Ezért a FagorBrandt eltűnése a piacról ezen európai versenytársak számára lehetővé tette volna értékesítésük, következésképpen termelésük jelentős felfuttatását. A támogatás azzal a hatással járt, hogy Franciaországban maradtak olyan termelő tevékenységek, amelyek egyébként részben más tagállamokba helyeződtek volna át. A támogatás ezért a más tagállamokban letelepedett versenytársaknak a francia piacra történő exportja lehetőségeinek szűkítése okán kedvezőtlenül hat a kereskedelmi feltételekre (38). A támogatás az olyan országok felé való értékesítés lehetőségeit is szűkíti, ahová a FagorBrandt továbbra is exportálni fogja a termékeit. A FagorBrandt értékesítési volumenét és az ennek megfelelő munkahelyek számát tekintve a kereskedelmi feltételekre tett e kedvezőtlen hatás nem elhanyagolható.

(95)

A fenti elemzés alapján a Bizottság úgy ítéli meg, hogy valós (azaz nem elhanyagolható), mindamellett korlátozott hatókörű kompenzációs intézkedésekre van szükség.

(96)

Az eljárás megindítására vonatkozó határozat 39. pontjában a Bizottság annak az aggályának adott hangot, hogy a francia hatóságok által bejelentett intézkedések kompenzációs intézkedéseknek tekinthetők-e, hiszen a szerkezetátalakítási támogatásokra vonatkozó iránymutatás 40. pontja leszögezi: „A hitelek leírása és a veszteséges tevékenységek megszüntetése, melyek mindenképpen szükségesek az életképesség visszaállításához, nem tekintendők a kapacitás vagy a piaci jelenlét csökkentésének a kompenzációs intézkedések elbírása céljából”. Úgy tűnt, hogy a francia hatóságok által leírt valamennyi intézkedés e kizárás alkalmazási körébe esik. A hivatalos vizsgálati eljárás keretében a francia fél ismételten hangsúlyozta, hogy álláspontja szerint a fagyasztóládák és a szabadon álló mikrohullámú sütők gyártásának leállítása, valamint a Brandt Components eladása három hatékony kompenzációs intézkedést jelent. A Bizottság ezért ezen intézkedések részletes elemzésébe fogott, melyből az alábbi következtetésekre jutott.

(97)

A fagyasztóláda-gyártó üzem (a Lesquin-i telephely) 2005. évi bezárásával kapcsolatban Franciaország 2007. augusztus 6-i bejelentésében jelzi, hogy ez a telephely „amely az egész FagorBrandt csoport számára fagyasztóládákat és hűtőkamrákat gyártott, olyan méretet ért el (…), amely többé nem tette számára lehetővé sem változó költségeinek, sem állandó költségeinek a fedezését, és 2004-ben 5,8 millió EUR üzemi (üzleti) veszteséget termelt”. Semmi kétség sem fér tehát ahhoz, hogy az adott esetben egy veszteséges, az életképesség helyreállításához szükséges tevékenység megszüntetéséről volt szó (39), és ahhoz sem, hogy a szerkezetátalakítási támogatásokra vonatkozó iránymutatás 40. pontjának alkalmazásában a bezárás nem tekinthető kompenzációs intézkedésnek.

(98)

A szabadon álló mikrohullámú sütők gyártásának az Azenay-i telephelyen történt leállításával kapcsolatban szintén az életképesség helyreállításához szükséges tevékenység beszüntetéséről volt szó, amit egyébként a francia hatóságok észrevételeikben kifejezetten el is ismertek (40). E tevékenység nyereségességének problémája nem meglepő, hiszen a szabadon álló mikrohullámú sütők olyan piaci szegmenst képeznek, amelyet az alacsony termelési költségű országokból származó termékek a leginkább elárasztottak (41). Ráadásul az Azenay-i üzem mikrohullámú sütők más vállalatcsoportok számára történő gyártására vonatkozó, jelentős megrendelésektől is elesett (42). Összegzésképp tehát elmondható, hogy a szerkezetátalakítási támogatásokra vonatkozó iránymutatás 40. pontja értelmében ez az intézkedés nem tekinthető kompenzációs intézkedésnek.

(99)

2004-ben azonban a vállalkozás Brandt Components nevű leányvállalatát (Nevers-i üzem) 3 millió EUR-ért eladta az osztrák ATB csoportnak. Azaz itt már nem hitelleírásról (43) vagy tevékenység megszüntetéséről van szó. Ezt az intézkedést tehát a szerkezetátalakítási támogatásokra vonatkozó iránymutatás 40. pontjában foglalt rendelkezés nem zárja ki. A 2004 márciusában eladott üzletág (44) 2003-ban 35,4 millió EUR árbevételt hozott, amely a vállalkozás 2003-as üzleti forgalma 4 %-ának felelt meg, és 306 főt alkalmazott, amely a vállalkozás személyi állományának 6 %-át jelentette. A tevékenységet mosógép villanymotorok tervezése, fejlesztése, előállítása és forgalmazása képezte. Ez az eladás tehát a vállalkozásnak a mosógépalkatrészek piacán való jelenléte csökkenésével járt.

(100)

Ez utóbbi intézkedés azonban mégsem fogadható el hatékony kompenzációs intézkedésként. A Brandt Components eladása ugyanis kb. három és fél évvel a vizsgált támogatás bejelentése előtt történt. Másrészt ez az intézkedés nem szűkíti a FagorBrandt-nak a nagy háztartási berendezések piacán való jelenlétét (45) azon a fő piacon, amelyen a FagorBrandt a jövőben is jelen lesz. Következésképpen ennek az intézkedésnek nem volt célja, és nem is lehetett hatása azon versenytorzulások enyhítése, amelyeket a tervezett támogatás nyújtása okozott volna.

(101)

Az eljárás megindítására vonatkozó határozatban a bejelentett kompenzációs intézkedések elégtelenségével összefüggésben felvetett aggályokra válaszul a francia hatóságok a Vedette márkanév alatt forgalmazott hűtő- és sütő-főző berendezések értékesítésének öt évre történő beszüntetését javasolják. Ezenfelül vagy a Vedette mosogatógépek értékesítésének leállítását, vagy a márka eladását javasolják […].

(102)

Miként fentebb már említettük, a FagorBrandt árbevételének [50–80] %-a a francia piacról származik, ahol 2006-ban a vállalkozásnak értékben kifejezve [10–20] %-os, mennyiségileg pedig [10–20] %-os piaci részesedése volt. Ez azt jelenti, hogy ha a FagorBrandt megszüntette volna a tevékenységét, ebből elsősorban a francia piacon jelen lévő versenytársai húztak volna hasznot, akiknek az üzleti forgalma ettől növekedhetett volna. A FagorBrandt-nak a támogatás által lehetővé tett túlélése tehát leginkább ezeket a vállalkozásokat érinti. A FagorBrandt-nak az olasz piacon realizált árbevétele ezzel szemben nem számottevő. A Bizottság ezért kompenzációs intézkedésként a Vedette márkanév alatt forgalmazott mosogatógépek értékesítésének leállítását részesíti előnyben a(z) […] márka eladásával szemben, mivel a Vedette (46) márkanév alatt kizárólag a francia piacon forgalmazzák a termékeket, míg a(z) […] termékek elsősorban a(z) […] piacon kerülnek értékesítésre.

(103)

Ezentúl a kiegészítő kompenzációs intézkedések nagyságát kell megvizsgálni annak megállapítására, hogy ezek elegendőek-e.

(104)

A Vedette márkanév alatt forgalmazott hűtőberendezések (hűtő- és fagyasztógépek) eladásából származó árbevétel 2007-ben [10–20] millió EUR-t tett ki, ami a FagorBrandt csoport üzleti forgalma [0–5] %-ának felelt meg.

(105)

A hűtőberendezések értékesítésének egy ötéves időszakra való leállítása lehetővé teszi a francia piacon jelen lévő versenytársak számára a hűtőberendezések piacán elfoglalt helyzetük megerősítését. A GfK 2007-es tanulmánya szerint (az értékben […] %-os részesedéssel bíró) FagorBrandt fő versenytársai a francia hűtőgép-piacon a Whirlpool ([…] %-os részesedéssel), az Indesit ([…] %-os részesedéssel), valamint az Electrolux ([…] %-os részesedéssel). A fagyasztógépek piacán a ([…] %-os részesedéssel rendelkező) FagorBrandt főbb versenytársai a Whirlpool ([…] %), a Liebherr ([…] %) és az Electrolux ([…] %).

(106)

2007-ben a Vedette márkanév alatt forgalmazott sütő-főző berendezések az árbevételből [5–10] millió EUR-val részesedtek, ami a FagorBrandt csoport üzleti forgalmának [0–5] %-át jelentette.

(107)

A sütő-főző berendezések értékesítésének egy ötéves időszakra való leállítása következésképpen lehetővé teszi a versenytársak számára a tűzhelyek piacán elfoglalt piaci pozíciójuk megerősítését. A GfK 2007-es tanulmánya szerint (az értékben […] %-os piaci részesedéssel rendelkező) FagorBrandt fő versenytársai a francia tűzhelypiacon az Indesit ([…] %-kal), az Electrolux ([…] %-kal) és a Candy ([…] %-kal).

(108)

2007-ben a Vedette márkanév alatt forgalmazott mosogatógépek az árbevételből [5–10] millió EUR-val részesedtek, ami a FagorBrandt csoport üzleti forgalmának [0–5] %-át tette ki.

(109)

A GfK 2007-es tanulmánya szerint (az értékben […] %-os részesedéssel bíró) FagorBrandt fő versenytársai a francia mosogatógép-piacon a BSH ([…] %-kal), a Whirlpool ([…] %-kal) és az Electrolux ([…] %-kal). Ezért a Vedette márkanév alatt forgalmazott mosogatógépek értékesítésének leállítása lehetővé teszi a versenytársak számára piaci jelenlétük kiterjesztését.

(110)

Összefoglalva: a Vedette termékek, melyek forgalmazása leáll, a csoport üzleti forgalmának [0–5] %-át teszik ki (47). A francia hatóságok jelzik, hogy ez jelentős kiigazításokat tesz majd szükségessé a vállalkozáson belül […].

(111)

A javasolt kompenzációs intézkedéseket a Vedette márkanév alatt forgalmazott egyes termékek (sütő-főző és hűtőberendezések, valamint mosogatógépek) értékesítésének ötéves időtartamra történő leállítása (48), valamint a Brandt Components eladása jelenti. Ez a piaci jelenlét valós (azaz nem elhanyagolható), ámde korlátozott mértékű csökkentését vonja maga után.

(112)

A Bizottság ugyanakkor úgy véli, hogy a Vedette márkára vonatkozóan a francia hatóságok által javasolt kompenzációs intézkedés az egyetlen hatékony kompenzációs intézkedés, és hogy az nem elegendő. Ezért a Bizottság úgy döntött, hogy az összeegyeztethetőség feltételeként előírja, hogy további három évvel hosszabbítsák meg a Vedette márkanév alá tartozó termékek értékesítésének leállítását. Mivel a javasolt tilalom öt év időtartamú, ez valójában azt jelenti, hogy a tilalmat három évvel meghosszabbítják, amely így összesen nyolc év időtartamú lesz.

(113)

Azon információk alapján, amelyekkel a Bizottság 2008. október 21-én rendelkezett, e kompenzációs intézkedés („KI”) árbevétel-kiesésben mérhető hatása kétféleképpen határozható meg az alábbi 2. táblázat alapján (49).

2.   táblázat

(114)

A 2. táblázatban a 2009–2012-es évekre vonatkozóan feltüntetett számadatok a francia hatóságok és a FagorBrandt által az általuk javasolt kompenzációs intézkedések hatásával kapcsolatban megadott számok (e hatással kapcsolatban lásd még a (143) és azt követő preambulumbekezdéseket).

(115)

A Bizottság által előírt kiegészítő kompenzációs intézkedés által kifejtett hatás kiszámításának egyik módja az, ha a francia hatóságok által értékelt utolsó év (azaz 2012) elmaradt hasznát beszorozzuk 3-mal. Tehát a vállalkozás számára optimista forgatókönyv szerint ez a hatás 3 × [40–60] millió, azaz [120–180] millió EUR.

(116)

A kiegészítő kompenzációs intézkedés által kifejtett hatás kiszámításának másik módja az, ha a számadatokat 2013-tól 2016-ig kivetítjük úgy, hogy a 2012-es árbevételt a vállalkozás által a 2009 és 2012 közötti időszakra becsült [1,5–3] %-os árbevétel-növekedés mintájára lineárisan [1,5–3] %-kal megnöveljük. A (125) és azt követő preambulumbekezdésben kifejtett okok miatt ez a feltételezett árbevétel-növekedés a csoport stratégiája és a piaci kilátások alapján valóban ésszerűnek tekinthető. Ebből a szempontból a kompenzációs intézkedés [120–180] millió EUR árbevételtől fosztja meg a FagorBrandt-ot a vállalkozás számára optimista forgatókönyv alapján.

(117)

A javasolt kompenzációs intézkedés tehát megfelelőnek és önmagában is elegendőnek tűnik ahhoz, hogy arányos módon mérsékelje a szóban forgó támogatás versenyre gyakorolt kedvezőtlen hatásait: az optimista forgatókönyv szerint az intézkedés a 2014 és 2016 közötti időszakban [120–180] millió EUR összegű árbevételtől fosztja meg a vállalkozást. Ennek a nem realizált árbevételnek köszönhetően a versenytársaknak lehetőségük nyílik arra, hogy növeljék értékesítésüket. Ez a kompenzációs intézkedés azt is megnehezíti a vállalkozás számára, hogy 8 év távollét után újra bevezesse az érintett Vedette termékeket (jelenleg csak mosógépek vannak forgalomban Vedette márka alatt). Ugyanis még akkor is, ha a márka nem tűnik el teljesen, a visszatérés költsége arányos lesz a piacról való távollét időtartamával. Minél tovább hiányzik a márka a piacról, annál kisebb lesz az ismertsége.

(118)

Másrészt azt is indokolt megvizsgálni, hogy ez az új kompenzációs intézkedés az olasz támogatás és a szerkezetátalakítási támogatás halmozott hatásából eredő versenyelőny ellensúlyozását is lehetővé teszi-e. Ugyanis tekinthető úgy is, hogy 2008. október 21-én a FagorBrandt 3 190 878,02 EUR-val (azaz kamatokkal együtt kb. 4 millió EUR-val) rendelkezett úgy, hogy ezt az összeget nem kellett volna megkapnia. Ez az előny kihat a versenyre: a vállalkozás többletforrással rendelkezett. A kiegészítő kompenzációs intézkedés hatása azonban ellensúlyozza a verseny e sérülését.

(119)

Az alábbi 3. táblázat a kompenzációs intézkedéssel összefüggő nettó veszteséget (vagy a negatív szabad cash flow-t) mutatja be. A 2009–2012-es évekre vonatozó számadatokat a francia hatóságok adták meg a Bizottságnak. A 2013 és 2016 közötti évekre vonatkozó számadatokat a Bizottság extrapoláció útján kapta meg oly módon, hogy a 2012. évi adatokat évi [1,5–3] %-kal megnövelte (50).

3.   táblázat

(120)

Úgy tűnik tehát, hogy a (vállalkozás szempontjából) optimista forgatókönyv esetén a FagorBrandt további három évig, mintegy [10–20] millió EUR (ha a 2012. évi számadatot 3-mal szorozzuk be), illetve (az extrapolált adatok hozzáadásával) [10–20] millió EUR forrástól esik el. Más szóval ezen új kompenzációs intézkedés előírása bőven ellensúlyozza azt az előnyt, hogy a vállalkozás kb. 4 millió EUR összegű forrással rendelkezett.

(121)

Végezetül attól, hogy a kompenzációs intézkedések a szerkezetátalakítási időszak vége utánra is kiterjednek (melynek időpontját 2012. december 31-ében állapították meg), még nem minősülnek nem megfelelőnek. Ugyanis ha a kompenzációs intézkedésekre szerkezetátalakítási támogatás nyújtása miatt kerül sor, akkor nem magának a szerkezetátalakítási folyamatnak a részét képezik, hanem olyan, a vállalkozás versenytársainak adott kompenzációnak minősülnek, amely a verseny azon sérülésének az ellensúlyozására szolgál, amely a versenytársakat érhette. Az intézkedések hatását és célját tehát nem vonja kétségbe az, hogy az intézkedések a szerkezetátalakítási időszakot meghaladó időszakra terjednek ki, mivel a bevezetésükre állami támogatással elősegített szerkezetátalakítási művelet miatt került sor, és mivel az a céljuk és az a hatásuk, hogy ellensúlyozzák a versenynek az ebből a támogatásból eredő sérülését.

(122)

A Bizottság ennélfogva úgy ítéli meg, hogy ezek az intézkedések lehetővé teszik a szerkezetátalakítási támogatásokra vonatkozó iránymutatás 38–40. pontjában meghatározott túlzott versenytorzulás elkerülését.

(123)

A FagorBrandt már megkezdett szerkezetátalakítási terve lényegében a következőket irányozza elő:

(124)

A vizsgálatot követően a Bizottság megerősíti azt, amit az eljárás megindítására vonatkozó határozatban kifejtett, vagyis azt, hogy véleménye szerint a terv megfelel a szerkezetátalakítási támogatásokra vonatkozó iránymutatás 35–37. pontjában előírt követelményeknek. Más szóval a szerkezetátalakítási terv lehetővé teszi a vállalkozás hosszú távú életképességének helyreállítását.

(125)

Mindazonáltal a Bizottság az alábbiakban be kívánja mutatni a piaci kilátásokkal és a szerkezetátalakítási tervben szereplő előrejelzések hihetőségével kapcsolatos elemzését és következtetéseit.

(126)

A Bizottság különösen növekedési szempontból értékelte a szerkezetátalakítási tervben foglalt előrejelzéseket. A Bizottság emlékeztetni kíván arra, hogy kizárólag a 2008 októberében rendelkezésre álló adatokat veszi figyelembe ebben a határozatban.

(127)

A CECED (54) szerint az európai piac 2005 és 2007 között Nyugat-Európában mérsékelt (évente mintegy 2 %-os), Kelet-Európában pedig határozott (évente mintegy 7 %-os) mennyiségi növekedést mutatott. Ez utóbbi mérték azonban esetleges, hiszen a gazdaság fluktuációjától függ, ennek függvényében egy kétszámjegyű növekedés és egy kétszámjegyű visszaesés könnyen váltogathatja egymást.

(128)

Jóllehet hosszú távon elképzelhető a kelet-európai vásárlási szokások közeledése a nyugat-európai vásárlási szokásokhoz, a kelet-európai országok alacsony vásárlóereje miatt a kereslet az alapvető és alacsony árfekvésű termékekre (mosógépekre vagy hűtőszekrényekre) koncentrálódik. Márpedig a török és ázsiai versenytársak ezekre a piacokra törtek be.

(129)

A FagorBrandt lehetséges piacai tehát Nyugat-Európában vannak, hiszen ezek mind értékben, mind mennyiségben jelentősebbek, és e piacok húzótermékei kevésbé az alacsony árfekvésű termékek, amelyek esetében a FagorBrandt már nem tud versenyképes lenni, és amelyek a kelet-európai erőteljes növekedés alapját képezik.

(130)

A FagorBrandt referenciapiaca konkrétabban a francia piac, ahol a csoport értékesítéseinek [50–80] %-át, termelési volumenének pedig [80–100] %-át realizálja, és a csoport munkavállalóinak [80–100] %-át alkalmazza. A GIFAM (55) szerint Franciaországban a nagy háztartási berendezések piaca 2007-ben 2006-hoz képest mind mennyiség, mind érték tekintetében 1 %-kal bővült. Konkrétabban a(z) […] berendezések piaca, amelyre a FagorBrandt összpontosítani kíván, 2006-hoz viszonyítva […] %-kal bővült, miközben a(z) […] berendezések piacán az értékesítés […] %-kal esett vissza.

(131)

Az értékesítés terméktípusok szerinti alakulása azt mutatja, hogy Európában és különösen Franciaországban a felfutóban lévő húzópiacot alapvetően a(z) […] termékek piaca alkotja. A(z) […] termékek bővülése jelentős, miközben a hűtőberendezések piaca gyakorlatilag stagnál, miként ez a GIFAM tanulmányából vett alábbi táblázatból is kitűnik:

4. táblázat

(132)

Következésképp a FagorBrandt azon választása, hogy egyrészt különösen a(z) […]-ra kívánja áthelyezni a hangsúlyt, másrészt a(z) […]-t kívánja fejleszteni, a jelek szerint összhangban van a különböző piaci szegmensek és termékek alakulásával.

(133)

A Bizottság, miután elemezte a szerkezetátalakítási terv egyéb alapvető, a FagorBrandt hosszú távú működési nyereségességének helytállóságát igazolni hivatott elemeit, úgy ítéli meg, hogy az 5. táblázatban szereplő, említett előrejelzések valósak.

5.   táblázat

(134)

Ennélfogva az elemzés további része arra – az eljárás megindítására vonatkozó határozatban felvetett – két konkrét aggályra szorítkozik, amelyek a szerkezetátalakítási terv valós és elegendő jellegével kapcsolatosak.

(135)

A Bizottság elsősorban magyarázatot kért az üzleti forgalom 2007-re várt 20 %-os bővülésével kapcsolatosan. A francia hatóságok válaszul kifejtették, hogy a FagorBrandt tevékenységi köre 2006-ban megváltozott azzal, hogy a Fagor a FagorBrandt-ba vitte át a Fagor márka brit és francia piacokon történő forgalmazását, majd a Fagor összes franciaországi tevékenységét (56). E tevékenységek üzleti forgalmát 2007-ben [50–100] millió EUR-ra becsülték, amit tartalmaz a FagorBrandt 2007. évi árbevétele. Változatlan feltételek mellett az árbevétel-növekedés csak [5–10] %-os lett volna. Azóta Franciaország közölte a Bizottsággal a tényleges 2007-es árbevétel összegét, amely a 2006. évi 779,7 millió EUR-val szemben 903 millió EUR, azaz egy év alatt 16 %-kal nőtt.

(136)

A Bizottság másodsorban észrevételezte, hogy a szerkezetátalakítási tervből nem derül ki, hogy a FagorBrandt miként szándékozik az olasz leányvállalata által felvett összeegyeztethetetlen támogatás visszafizetési kötelezettségének eleget tenni, ami veszélybe sodorhatja a vállalkozás életképességének helyreállítását. A francia hatóságok leszögezték, hogy a Brandt Italia által visszatérítendő olasz támogatás összege minden valószínűség szerint 200 000 EUR-nál kisebb lesz (e tekintetben lásd a (70) és azt követő preambulumbekezdéseket). Mindazonáltal, ahogyan azt a Bizottság már jelezte (lásd a (76) és azt követő preambulumbekezdéseket), a jelenlegi határozat céljából figyelembe veendő olasz támogatás összege 3 190 878,02 EUR, amelyhez hozzá kell adni a 2008. október 21-ig felmerülő kamatokat. A Bizottság azonban úgy véli, hogy az ebből az összegből visszatérítendő összeg nem teszi kétségessé a vállalkozás életképességének helyreállítását, mivel a FagorBrandt köteles a 3 190 878,02 EUR-nak és kamatainak megfelelő összeggel növelni a saját hozzájárulását (e tekintetben lásd a (149) és azt követő preambulumbekezdéseket).

(137)

A fenti megfontolások alapján a Bizottság arra a megállapításra jut, hogy az eljárás megindítására vonatkozó határozatban foglalt és a vállalkozás életképességének helyreállításával összefüggő aggályok eloszlottak.

(138)

Az előzőekben már említettük, hogy a névtelenséget kérő versenytárs vitatja, hogy a szerkezetátalakítás visszaállíthatná a vállalkozás hosszú távú életképességét. A versenytárs először is úgy véli, hogy a vállalkozásnak gyártási tevékenysége egy részét alacsony termelési költségű területekre kellett volna áthelyeznie, ahol méretgazdaságossági megtakarítások érhetők el. Másodsorban a vállalkozás nem fogja tudni megvalósítani a termékjavításhoz szükséges beruházásokat egy olyan iparágban, ahol a gyártási eszközök, a tervezés, a kutatás és a fejlesztés minden évben jelentős beruházásokat követel meg. A versenytárs végezetül kiemeli, hogy a vállalkozás a versenytársakhoz képest továbbra is túl kicsi. Az alábbi preambulumbekezdésekben a Bizottság igyekszik megvizsgálni, hogy a névtelenséget kérő versenytárs ezen észrevételei megkérdőjelezik-e az életképesség helyreállítására vonatkozó bizottsági következtetéseket.

(139)

Azzal kapcsolatban, hogy a vállalkozás gyártási tevékenységének egy részét alacsony termelési költségű országokba kellett volna áthelyezni, a Bizottság megállapítja, hogy a francia hatóságok pontosan megválaszolták ezt a kérdést. Emlékeztetnek ugyanis arra, hogy a FagorBrandt által megcélzott fejlesztés (jelentős hozzáadott értékkel bíró és innovatív termékek) – csakúgy, mint egyes kifejezetten európai versenytársak által célzott fejlesztés – nem egyeztethető össze termelési kapacitásaik alacsony termelési költségű országokban történő kialakításával. […] A nagy versenytársak esetében, egyes gyártóegységeik alacsony termelési költségű országokba telepítése az ottani értékesítés fejlesztésének szándékát is tükrözi.

(140)

A névtelenséget kérő versenytárs azon állításaival kapcsolatban, hogy a FagorBrandt képtelen a versenyképesség megőrzéséhez szükséges jelentős beruházásokra, valamint túl kicsi a nagy versenytársakhoz mérve, a Bizottság megállapítja, hogy az eljárás megindítására vonatkozó határozat 8. pontjában ő maga is jelezte, hogy ezek a tényezők hozzájárultak a vállalkozás nehézségeihez. A Bizottság ugyanakkor megjegyzi, hogy a szerkezetátalakítási terv megválaszolja e kihívásokat. A vállalkozás ugyanis […]-ra/-re kíván összpontosítani. A Bizottság ezenfelül megállapítja, hogy az ágazat egyes vállalkozásai – a nagyokhoz viszonyított kis méretük és a nyugat-európai országokban lévő jelentős gyártási kapacitásaik ellenére – versenyképesek tudnak maradni, amennyiben bizonyos termékekre és piaci szegmensekre koncentrálnak (ezek vagy az ún. „niche” piaci szereplők, mint a Miele, a Smeg, a Liebherr, a Teka, vagy az országos méretű, kisebb gyártók, mint a Candy és a Gorenje). A Bizottság egyébiránt megjegyzi, hogy a FagorBrandt Fagor csoportba történő egyre erőteljesebb integrálása is hozzájárul e mérettel kapcsolatos problémák megoldásához. Összefoglalva: a Bizottság elismeri, hogy a versenytárs által felvetett kérdések kihívást jelentenek a FagorBrandt számára, ámde úgy ítéli meg, hogy a szerkezetátalakítási terv képes megfelelni a kihívásoknak, és elegendő valószínűséggel feltételezi az életképesség helyreállítását.

(141)

A fentiek alapján a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a névtelenséget kérő versenytárs által tett észrevételek nem kérdőjelezik meg a Bizottság azon értékelését, miszerint a szerkezetátalakítási terv lehetővé teszi a FagorBrandt hosszú távú életképességének helyreállítását.

(142)

Végezetül még mindig a hosszú távú életképesség helyreállításával kapcsolatban: a szerkezetátalakítási támogatásokra vonatkozó iránymutatás 38. pontjának utolsó mondatában foglaltakkal összhangban a Bizottságnak ellenőriznie kell, hogy a tervezett kompenzációs intézkedések nem veszélyeztetik-e a vállalkozás életképességét. Az elemzettekkel összhangban a francia hatóságok olyan kompenzációs intézkedéseket javasoltak, amelyek a bejelentéshez csatolt pénzügyi tervekben még nem szerepeltek. Mivel a Bizottság ezen intézkedéseket szükségesnek tartja, ezeket végre kell hajtani. Tekintettel arra, hogy ezen intézkedések – melyek a Vedette márkanév alatt forgalmazott hűtő- és sütő-főző berendezések, valamint mosogatógépek értékesítésének öt évre történő leállítását jelentik – a vállalkozás pénzügyi eredményének romlását eredményezik, meg kell győződni arról, hogy az intézkedések elviselhető terheket rónak-e a vállalkozásra.

(143)

A francia hatóságok szerint a vállalkozásnak a francia hatóságok által javasolt kompenzációs intézkedések végrehajtásának figyelembevételével realizált pénzügyi eredményét az alábbi 6. és 7. táblázat foglalja össze. A 6. táblázat optimista, a 7. táblázat pedig pesszimista forgatókönyvet tükröz.

6.   táblázat

7.   táblázat

(144)

A 6. és 7. táblázat az árbevételben a Vedette márkanév alatt forgalmazott több termékcsalád kereskedelemből történő kivonása miatt elszenvedett veszteségekre vonatkozó alábbi feltételezéseken alapul. A forgalomból történő kivonás az alábbi következményekkel járhat:

(145)

Az optimista forgatókönyv csak a (144) preambulumbekezdés a) és b) pontjában szereplő hatásokkal számol, az egy adott termék forgalmazásának leállításával összefüggő veszteség pedig a beszüntetett termékcsoport üzleti forgalmából származó árbevétel [70–90] %-os visszaesését (a fennmaradó [10–30] %-ot a FagorBrandt a Vedette-től eltérő, más márkanevek alatt értékesített azonos termékek eladásának növeléséből szerzi vissza), valamint a Vedette márkanév alatt forgalmazott egyéb termékek árbevételének [20–30] %-os visszaesését jelenti. A pesszimista forgatókönyv a (144) preambulumbekezdés c) pontjában említett tényezővel számol, amikor a beszüntetett termékcsoport üzleti forgalmából származó árbevétel [110–130] %-os (a veszteség nem csak a beszüntetett termékcsoport árbevételének 100 %-át érintheti, hanem azon termékcsoport más termékeire és márkaneveire is kihathat, amelyeknek a forgalmazását leállították), a Vedette márkanév alatt forgalmazott egyéb termékek árbevételének pedig [20–40] %-os visszaesését feltételezi. A francia hatóságok kifejtették, hogy egy ilyen pesszimista feltételezés a vállalkozás által már ismert tapasztalatot tükröz: 2003-ban a cég úgy döntött, hogy Franciaországban felhagy a Vedette márkanév alatt forgalmazott mikrohullámú sütők értékesítésével annak érdekében, hogy mindent a Brandt márkanévre összpontosíthasson, amelyhez külön értékesítési erőket vontak össze. E leállításnak nagyon kedvezőtlen lánchatása volt, hiszen nemcsak a Vedette márkanév alatt realizált teljes árbevétel veszett el, hanem a veszteség a Brandt-ra is kihatott (e két […] készülékmárkán 2 év alatt realizált, […] darab, melyből […] Vedette márkájú, eredeti értékesítéshez viszonyított teljes veszteség, azaz a beszüntetett értékesítési mennyiség [120–140] %-a) (58).

(146)

A két fenti táblázatban található adatok elemzése, valamint a francia hatóságok által szolgáltatott egyéb adatok alapján a Bizottság megállapítja, hogy az elfogadott kompenzációs intézkedések meg fogják gyengíteni a vállalkozást, hiszen 2009-től, az intézkedések végrehajtásának évétől kezdve a vállalkozás eredményének romlásához vezetnek. 2010-től azonban a vállalkozás nettó pozitív eredményt tud majd újra felmutatni, amely az ezt követő években nőni fog. A Bizottság ennélfogva úgy ítéli meg, hogy jóllehet a francia hatóságok által javasolt kompenzációs intézkedések meggyengítik a vállalkozást, nem fogják megakadályozni az életképessége helyreállítását.

(147)

Ezt a következtetést nem kérdőjelezi meg az, hogy a Bizottság kiegészítő kompenzációs intézkedést írt elő, azaz azt, hogy három évvel meg kell hosszabbítani az érintett Vedette márkanév alá tartozó termékek forgalmazásának leállítását.

(148)

Ugyanis – ahogyan az a kiegészítő kompenzációs intézkedésnek a vállalkozás végeredményére gyakorolt hatását bemutató 3. táblázatból kiderül – a végeredmény 2014–2016 között továbbra is pozitív lesz, becsült növekedése pedig [1,5–3] % lesz. Tehát ugyanez a következtetés érvényes a Bizottság által előírt kompenzációs intézkedésre is: jóllehet meggyengíti a vállalkozást, nem fogja megakadályozni az életképessége helyreállítását.

(149)

Ahhoz, hogy a támogatást engedélyezzék, a szerkezetátalakítási támogatásokra vonatkozó iránymutatás 43–45. pontjával összhangban a támogatás összegét és intenzitását arra a legszükségesebb minimumra kell korlátozni, amely lehetővé teszi a vállalkozás, a részvényesek vagy a csoport pénzügyi eszközeitől függő szerkezetátalakítást. A támogatás kedvezményezettjeinek saját erőforrásaikkal számottevő mértékben hozzá kell járulniuk a szerkezetátalakítási tervhez, ideértve a vállalkozás túléléséhez nem feltétlenül szükséges eszközök értékesítését, vagy piaci feltételek mellett megszerzett külső finanszírozást is.

(150)

Az eljárás megindítására vonatkozó határozat 43. pontjában foglaltaknak megfelelően a francia hatóságok által eljuttatott bejelentésben leírt szerkezetátalakítási költségek 62,5 millió EUR-t tesznek ki. Ehhez a vállalkozás 31,5 millió EUR-val kíván hozzájárulni, és 31 millió EUR támogatást szeretne kapni.

(151)

Az eljárás megindítására vonatkozó határozat 44. pontjában a Bizottság ezen adatokkal kapcsolatban két aggályt vet fel. A Bizottság egyrészt azt kéri a francia hatóságoktól, hogy indokolják meg, miért nem építették bele a 44f. cikk szerinti támogatás visszafizetését a szerkezetátalakítási költségekbe. Másrészt a Bizottság azt kéri, fejtsék ki, milyen jellegű a kedvezményezett saját hozzájárulása.

(152)

A francia hatóságok a második aggályra azzal reagáltak, hogy a kedvezményezett saját hozzájárulása a FagorBrandt által a piacon felvett bankkölcsönökből áll. A francia hatóságok kifejtették, hogy a vállalkozás 2006-ban [20–40] millió EUR banki hitelt vett fel, amely 2007-ben [20–40] millió EUR-ra nőtt (59). A kölcsönök biztosítékát […] adták. A Bizottság megállapítja, hogy a szerkezetátalakítási támogatásokra vonatkozó iránymutatás 43. pontjában meghatározott „piaci feltételek mellett” felvett „külső finanszírozásról” van szó, amely tehát tényleges hozzájárulást jelent.

(153)

A Bizottság által felvetett első aggállyal kapcsolatban a francia hatóságok jelzik, hogy egy összeegyeztethetetlen támogatás visszafizetése eleve nem minősíthető szerkezetátalakítási költségnek (sem a kedvezményezett vállalkozásnak a szerkezetátalakítási támogatásokra vonatkozó iránymutatás 43. és 44. pontja értelmében vett saját hozzájárulásának). A francia hatóságok ezért nem számították bele a 44f. cikk szerinti támogatást a szerkezetátalakítási költségekbe. Ugyanakkor a francia hatóságok jelzik, hogy ez a mintegy (kamatostól) [25–30] millió EUR-ra becsült visszatérítés minden egyéb szokásos pénzügyi kiadáshoz hasonlóan természetesen bekerült a bejelentéshez csatolt üzleti tervbe. A Bizottság úgy ítéli meg, hogy az üzleti tervben feltétlenül számolni kell a visszafizetéssel, ami jelen esetben meg is történt (60).

(154)

Azonban figyelembe kell venni azt is, hogy a Brandt Italia által kapott olasz támogatás összege 2008. október 21-én3 190 878,02 EUR volt, amely összeghez a kamatokat is hozzá kell adni. Tehát nem zárható ki, hogy a vállalkozás által tervezett saját hozzájárulásban ez az összeg is benne van. Következésképpen a kedvezményezett saját hozzájárulása nem éri el a szerkezetátalakítási támogatásokra vonatkozó iránymutatás 44. pontjában előírt 50 %-os küszöböt.

(155)

Ezért annak biztosítása érdekében, hogy a vállalkozás saját hozzájárulása valóban ne tartalmazzon támogatást és a szerkezetátalakítási költségek legalább 50 %-ának megfeleljen, a Bizottság a jelenlegi kedvező határozat feltételeként előírja, hogy a saját hozzájárulást az olasz támogatás összegének megfelelő mértékben, azaz 3 190 878,02 EUR-val emeljék meg, amely összeghez hozzá kell adni a 2008. október 21-ig felmerülő kamatokat.

(156)

Ez konkrétan azt jelenti, hogy a szerkezetátalakítás költségeihez a FagorBrandt által javasolt saját hozzájárulást a vállalkozás szerkezetátalakítási időszakának 2012. december 31-ére kitűzött vége előtt ezzel az összeggel meg kell növelni (kölcsönből, részvényesi apportból vagy más módon). A francia hatóságoknak a 2012. december 31-i határidőt követően két hónapon belül bizonyítékot kell szolgáltatniuk erről az emelésről.

(157)

Végezetül a névtelenségét megőrizni kívánó versenytárs azon állításával kapcsolatban, hogy a támogatás nem korlátozódik a minimumra, a Bizottság megerősíti, hogy az 50 %-nál magasabb hozzájárulás hivatalos kritériuma betartásának ellenőrzésén túlmenően – különösen a szerkezetátalakítási támogatásokra vonatkozó iránymutatás 45. pontjában meghatározott kritériumok alapján – azt is értékelte, hogy a támogatást a legszükségesebb minimumra korlátozták-e. A Bizottság úgy ítéli meg, hogy ez megvalósult, és a támogatás összege nem teszi lehetővé a vállalkozás számára, hogy „olyan forrástöbblethez juthasson, amelyet a szerkezetátalakítási folyamathoz nem kapcsolódó agresszív, piactorzító hatású tevékenységre használhat fel”.

(158)

A Bizottság külön megjegyzi, hogy a támogatás odaítélése után és a szerkezetátalakítási időszak végén a csoport eladósodottsága még mindig jelentős lesz, és az adósság-saját tőke-arány továbbra is 1-nél nagyobb lesz. Tehát a FagorBrandt-nak a keletkező pénzállományt elsősorban ezen adósságszint csökkentésére kell fordítania.

(159)

A szerkezetátalakítási támogatásokra vonatkozó iránymutatás 72. és azt követő pontjainak megfelelően tízévenként csak egyszer nyújtható szerkezetátalakítási támogatás.

(160)

A jelen esetben a FagorBrandt által kapott francia és olasz támogatások nem minősülhetnek megmentési és szerkezetátalakítási támogatásnak. E támogatások 2002-ben, illetve 2003-ban történt odaítélésekor ugyanis a FagorBrandt nem volt nehéz helyzetben, ahogyan ez a (45)–(56) preambulumbekezdésekben bizonyításra került.

(161)

Tehát a szerkezetátalakítási támogatásokra vonatkozó iránymutatásban előírt „először és utoljára” elvet tiszteletben tartották.

(162)

A FagorBrandt szerkezetátalakítási tervét, ideértve Franciaország összes kötelezettségvállalását is, teljes mértékben végre kell hajtani (61). A Bizottság tájékoztatást kér a terv és a kapcsolódó kötelezettségvállalások teljesítésének előrehaladásáról.

(163)

A támogatás a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítható azzal a kikötéssel, hogy az összes előírt feltétel teljesül.