22.3.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 82/6

(1)

A „Szolidaritás és a migrációs áramlások igazgatása” általános program keretében az 574/2007/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (2) létrehozta a Külső Határok Alapot a 2007–2013-as időszakra, és különböző uniós társfinanszírozási arányokat ír elő az Alapból támogatott intézkedések esetében.

(2)

A korábban példa nélküli globális pénzügyi válság és gazdasági visszaesés súlyosan visszavetette a gazdasági növekedést és a pénzügyi stabilitást, több tagállamban jelentősen rontva a pénzügyi, gazdasági és szociális feltételeket. Egyes tagállamokat komoly nehézségek sújtanak vagy fenyegetnek, különös tekintettel pénzügyi és gazdasági stabilitásukra, aminek következtében költségvetési hiányuk és adósságállományuk nő, a gazdasági növekedés pedig veszélybe kerül. A helyzetet a nemzetközi gazdasági és pénzügyi környezet is súlyosbítja.

(3)

Jóllehet a válság negatív hatásainak ellensúlyozására már születtek fontos intézkedések, a pénzügyi válságnak a reálgazdaságra, a munkaerőpiacra és általában a társadalomra kifejtett hatása széles körben érzékelhető. A pénzügyi mozgástér szűkülésével egyre nagyobb nyomás nehezedik a tagállamokra, amelynek enyhítésére további gyors intézkedéseket kell hozni az uniós finanszírozás maximális és optimális felhasználása révén.

(4)

A tagállamok fizetési mérlegéhez középtávú pénzügyi támogatási mechanizmus létrehozásáról szóló, 2002. február 18-i 332/2002/EK tanácsi rendelet (3) előírja, hogy a Tanács középtávú pénzügyi támogatást nyújthat a folyó fizetéseivel kapcsolatban nehézségeket tapasztaló vagy komoly nehézségekkel fenyegetett, euroövezeten kívüli tagállam részére.

(5)

Románia számára a Romániának nyújtandó középtávú közösségi pénzügyi támogatásról szóló, 2009. május 6-i 2009/459/EK tanácsi határozat (4) biztosított ilyen pénzügyi támogatást.

(6)

Az euroövezet egésze, valamint az euroövezeti tagállamok pénzügyi stabilitásának megőrzése céljából a Tanács a 2010. május 9-10-i ECOFIN Tanács következtetéseivel összhangban átfogó intézkedéscsomagot fogadott el, amelynek részét képezte az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus létrehozásáról szóló, 2010. május 11-i 407/2010/EU tanácsi rendelet (5), valamint az euroövezeti tagállamok által 2010. június 7-én létrehozott Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz, az általuk nem befolyásolható rendkívüli események folytán nehézségekkel küzdő euroövezeti tagállamok számára pénzügyi támogatás nyújtása érdekében.

(7)

Írország, illetve Portugália részére a 2011/77/EU tanácsi végrehajtási határozat (6), illetve a 2011/344/EU tanácsi végrehajtási határozat (7) biztosította az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmusból nyújtott pénzügyi támogatást. A két ország az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszközből is pénzeszközökhöz jutott.

(8)

2010. május 8-án Görögországra vonatkozóan egy hitelezők közötti megállapodás és egy hitelmegállapodás került megkötésre, és 2010. május 11-én lépett hatályba, mint a Görögország számára nyújtandó pénzügyi támogatás első programja. Az euroövezetbe tartozó tagállamok pénzügyminiszterei ezt az első programot 2012. március 12-én megszakították, és egy második programot hagytak jóvá a Görögország számára nyújtandó pénzügyi támogatás tekintetében. Döntés született arról, hogy e második program finanszírozási eszköze az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz lesz, és az első program alapján az euroövezet által fizetendő, fennmaradó összeget is ebből fogják folyósítani.

(9)

Az euroövezetbe tartozó tagállamok pénzügyminiszterei 2012. február 2-án aláírták az Európai Stabilitási Mechanizmus létrehozásáról szóló szerződést. E szerződés szerint – amely „az Európai Unió működéséről szóló szerződés 136. cikkének módosításáról egy, azon tagállamok számára létrehozandó stabilizációs mechanizmus tekintetében, amelyek pénzneme az euro” című, 2011. március 25-i 2011/199/EU európai tanácsi határozaton (8) alapul – a szerződés 2012. október 8-i esedékes hatálybelépésétől kezdve az euroövezeti tagállamok elsősorban az Európai Stabilitási Mechanizmusból fognak pénzügyi támogatáshoz jutni. E határozatnak ezért tekintettel kell lennie az Európai Stabilitási Mechanizmusra.

(10)

Az Európai Tanács 2011. június 23–24-i következtetéseiben üdvözölte a Bizottság azon szándékát, hogy fejlessze a Görögország számára nyújtandó kölcsön programja és az uniós források közötti szinergiákat, és támogatta a Görögország uniós források felvételére való képességének fokozására irányuló erőfeszítéseket annak érdekében, hogy a versenyképesség javítását és a munkahelyteremtést ismételten középpontba állítva ösztönözze a növekedést és a foglalkoztatást. Ezenkívül üdvözölte és támogatta azt a kezdeményezést is, hogy a Bizottság a tagállamokkal közösen dolgozzon ki átfogó programot a Görögországnak nyújtandó technikai segítségre vonatkozóan. Az 574/2007/EK határozat e határozatban előírt módosításai hozzájárul a szinergiák fejlesztésére irányuló fenti erőfeszítésekhez.

(11)

Az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló, 2006. július 11-i 1083/2006/EK tanácsi rendeletet (9) a kivételes körülményekre tekintettel módosította az 1311/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (10), a pénzügyi stabilitásuk vonatkozásában komoly nehézségekkel küzdő tagállamok esetében lehetővé téve a strukturális alapok és a Kohéziós Alap keretében alkalmazott társfinanszírozási arány növelését. Ugyanezen tagállamok tekintetében hasonló megközelítés került elfogadásra az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap az 1698/2005/EK tanácsi rendeletnek egyes, a pénzügyi stabilitásuk vonatkozásában komoly nehézségekkel küzdő vagy komoly nehézségek által fenyegetett tagállamok pénzügyi irányításával kapcsolatos rendelkezések tekintetében történő módosításáról szóló, 2011. december 19-i 1312/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (11) és az Európai Halászati Alap vonatkozásában az 1198/2006/EK tanácsi rendeletnek a pénzügyi stabilitás vonatkozásában súlyos nehézségekkel küzdő vagy súlyos nehézségekkel fenyegetett bizonyos tagállamok esetében a pénzügyi irányításra vonatkozó egyes rendelkezések tekintetében történő módosításáról szóló, 2012. április 19-i 387/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (12). Emellett e tagállamokat támogatni kell a „Szolidaritás és a migrációs áramlások igazgatása” általános program keretében a 2007–2013-as időszakra létrehozott négy alap, nevezetesen a Külső Határok Alap, az Európai Visszatérési Alap, az Európai Menekültügyi Alap, valamint a harmadik országok állampolgárainak beilleszkedését segítő európai alap (a továbbiakban: az Alapok) vonatkozásában is.

(12)

Az Alapok fontos segítséget nyújtanak a tagállamoknak a migráció, a menedékjog és a külső határok terén jelentkező olyan jelentős kihívások leküzdéséhez, mint amilyen az átfogó uniós bevándorlási politika kialakítása az Unió versenyképességének és társadalmi kohéziójának javítása érdekében, valamint közös európai menekültügyi rendszer létrehozása.

(13)

Az európai uniós finanszírozás irányításának a migráció, a menedékjog és a külső határok terén történő megkönnyítése érdekében, valamint azért, hogy a tagállamok az Alapok keretében elfogadott éves programjaik végrehajtása céljából javítani tudják forrásellátottságukat, a pénzügyi stabilitásuk vonatkozásában komoly nehézségekkel küzdő tagállamok esetében – átmenetileg, a 2014–2020-as programozási időszakot nem érintve – az Alapok kapcsán érvényesülő uniós társfinanszírozási arány olyan mértékű emelése szükséges, amelynek révén a jelenleg alkalmazandó társfinanszírozási arányok 20 százalékponttal emelkednek. Ez azt jelenti, hogy az Alapokból az egyes országoknak az alap jogi aktusokkal összhangban járó éves összeg nem fog változni, míg a nemzeti társfinanszírozás megfelelően csökkenni fog. A megemelt uniós társfinanszírozási arány alkalmazásából eredő változások tükrözése érdekében szükség lesz a folyamatban lévő éves programok felülvizsgálatára.

(14)

Indokolt, hogy a megemelt társfinanszírozási arányból részesülni kívánó bármely tagállam éves programjának tervezetével vagy felülvizsgált éves programjának tervezetével együtt írásbeli nyilatkozatot nyújtson be a Bizottsághoz. Nyilatkozatában az érintett tagállamnak utalnia kell a vonatkozó tanácsi határozatra vagy bármely olyan vonatkozó határozatra, amely alapján jogosult a megemelt uniós társfinanszírozási arány alkalmazására.

(15)

A nemzetközi pénzpiacokat sújtó, korábban példa nélküli válság és a gazdasági visszaesés több tagállam pénzügyi stabilitását is súlyosan megrendítette. A gazdaság egészét érő kedvezőtlen hatások gyors enyhítése érdekében e határozatnak a lehető leghamarabb hatályba kell lépnie.

(16)

Ezért az 574/2007/EK határozatot megfelelően módosítani kell.

(17)

Izland és Norvégia tekintetében e határozat az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között, e két államnak a schengeni vívmányok rendelkezései végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról kötött megállapodás (13) értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését jelenti, amelyek az említett megállapodás alkalmazását szolgáló egyes szabályokról szóló 1999/437/EK tanácsi határozat (14) 1. cikkének A és B. pontjában említett területekhez tartoznak.

(18)

Svájc tekintetében e határozat az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás (15) értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését jelenti, amelyek az 1999/437/EK határozat 1. cikkének A. és B. pontjában említett terület alá tartoznak, összefüggésben a 2008/146/EK tanácsi határozat (16) 3. cikkével.

(19)

Liechtenstein tekintetében e határozat az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség között a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról aláírt jegyzőkönyv (17) értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését jelenti, amelyek az 1999/437/EK határozat 1. cikkének A. és B. pontjában említett terület alá tartoznak, összefüggésben a 2011/350/EU tanácsi határozat (18) 3. cikkével.

(20)

Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv 1. és 2. cikke értelmében Dánia nem vesz részt az e határozat elfogadásában, és az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó. Mivel e rendelet a schengeni vívmányokon alapul, Dánia az említett jegyzőkönyv 4. cikkének megfelelően az e rendeletről szóló tanácsi döntést követő hat hónapos időszakon belül határoz arról, hogy azt nemzeti jogában végrehajtja-e.

(21)

E határozat a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését jelenti, amelyekben az Egyesült Királyság nem vesz részt, összhangban a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának a schengeni vívmányok egyes rendelkezéseinek alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről szóló, 2000. május 29-i 2000/365/EK tanácsi határozattal (19); az Egyesült Királyság tehát nem vesz részt e határozat elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(22)

E határozat a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését jelenti, amelyekben Írország az Írországnak a schengeni vívmányok egyes rendelkezései alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről szóló, 2002. február 28-i 2002/192/EK tanácsi határozattal (20) összhangban nem vesz részt; Írország tehát nem vesz részt e határozat elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó,