15.3.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 67/1

(1)

A Bizottság a 812/2010/EU rendeletben (2) (a továbbiakban: ideiglenes rendelet) ideiglenes dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: KNK) származó egyes folytonos üvegszálból készült termékek behozatalára vonatkozóan.

(2)

A Bizottság a dömpingellenes eljárást az egyes, folytonos üvegszálból készült termékek uniós gyártásának jelentős részét – ebben az esetben több mint 50 %-át – képviselő gyártók nevében a European Glass Fibre Producers Association (APFE, jelenlegi nevén: GlassFibreEurope) (a továbbiakban: panaszos) által 2009. november 3-án benyújtott panaszt (a továbbiakban: panasz) követően indította meg.

(3)

A Bizottság emlékeztet arra, hogy az ideiglenes rendelet (14) preambulumbekezdésében foglaltak szerint a dömping és a kár vizsgálata a 2008. október 1. és 2009. szeptember 30. közötti időszakra irányult (a továbbiakban: vizsgált időszak). A kár felmérése szempontjából lényeges tendenciák vizsgálata a 2006. január 1-jétől a vizsgált időszak végéig tartó időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjedt ki.

(4)

Azon alapvető tények és szempontok nyilvánosságra hozatalát követően, amelyek alapján ideiglenes dömpingellenes intézkedések bevezetéséről döntöttek (a továbbiakban: az ideiglenes nyilvánosságra hozatal), számos érdekelt fél nyújtotta be írásban az ideiglenes megállapításokra vonatkozó észrevételeit. A meghallgatást kérő felek lehetőséget kaptak észrevételeik megtételére.

(5)

A Bizottság folytatta azon információk összegyűjtését és ellenőrzését, amelyeket szükségesnek tartott a végleges megállapítások kialakításához. Az ideiglenes rendelet (11) preambulumbekezdésében említett ellenőrzéseken kívül további ellenőrzésre került sor a felhasználói kérdőív kitöltésével közreműködő, üvegszálat felhasználó vállalatok egyikének, a Saertexnek a németországi saerbecki telephelyén.

(6)

Valamennyi fél tájékoztatást kapott azokról az e rendeletnek megfelelően felülvizsgált főbb tényekről és szempontokról, amelyek alapján a Bizottság a Kínából származó egyes, folytonos üvegszálból készült termékek behozatalára végleges dömpingellenes vám kivetését és az ideiglenes vám révén biztosított összegek végleges beszedését kívánta javasolni (a továbbiakban: végleges nyilvánosságra hozatal). Egyúttal olyan határidőt biztosítottak a felek számára, amelyen belül e tájékoztatást követően ismertethették álláspontjukat.

(7)

Az érdekelt felek által benyújtott szóbeli és írásbeli észrevételeket a Bizottság megvizsgálta és adott esetben figyelembe vette.

(8)

Egy exportáló gyártó azt állította, hogy az egyes folytonos üvegszálból készült termékek Malajziából, Tajvanról és Törökországból származó behozatalát is be kell vonni ezen vizsgálat körébe. Érvei szerint ezen országok kizárása megkülönböztető jellegű, mivel az ideiglenes megállapítások szerint az e három országból érkező behozatal mennyisége nem elhanyagolható, és nyilvánvalóan bizonyítható az áralákínálás.

(9)

E tekintetben először is meg kell jegyezni, hogy az eljárás megindításakor nem állt rendelkezésre az ezen országokból származó behozatalra vonatkozó dömpingellenes eljárás megindításához elegendő bizonyíték az ezekből az országokból származó dömpingre, károkozásra és okozati összefüggésre vonatkozóan, ahogyan azt az alaprendelet 5. cikkének (2) bekezdése megköveteli. Ellenkezőleg, a behozatal mennyiségét illetően a panaszosok olyan információkkal szolgáltak, amelyek szerint 2004 óta csökkent a más országokból származó behozatal és azok piaci részesedése.

(10)

Ami Malajziát, Tajvant és Törökországot illeti, az ideiglenes szakaszban végzett elemzés megerősítette, hogy a figyelembe vett időszak során a Tajvanból és Törökországból származó behozatal egyaránt csökkent (2 %-ról 1,5 %-ra, illetve 2,9 %-ról 2,5 %-ra), míg a Malajziából származó behozatal kismértékben, 1 %-ról 1,7 %-ra emelkedett. Jóllehet ezek a behozatali szintek meghaladják az alaprendelet 5. cikkének (7) bekezdésében előírt csekély mértékű behozatal szintjét, az említett országok vizsgálatba való bevonásához szükséges egyéb követelmények nem teljesültek. Különösen fontos, hogy nem érkezett olyan információ, amely az említett országok bármelyikéből származó dömpingre utalna. A Malajzia, Tajvan és Törökország bevonására irányuló kérelmet ezért elutasították.

(11)

Emlékezni kell arra, hogy az ideiglenes rendelet (15) preambulumbekezdése szerint az eljárás megindításáról szóló értesítésben szereplő érintett termék a következő: a jelenleg a 7019 11 00, 7019 12 00, 7019 19 10, illetve az ex 7019 31 00 KN-kód alá tartozó, legfeljebb 50 mm hosszúságú vágott üvegszál; üvegszál előfonat; üvegszál pászma és fonal, illetve üvegszálból készült szövedék, az üveggyapotból készült szövedék kivételével (a továbbiakban: érintett termék).

(12)

Továbbá, az ideiglenes rendelet (19) preambulumbekezdése szerint az a döntés született, hogy ideiglenesen a fonalakat is az érintett termékhez tartozónak tekintik, noha a végleges szakaszban a kérdést további vizsgálatnak és mérlegelésnek kell alávetni.

(13)

Az ideiglenes intézkedések nyilvánosságra hozatalát követően a fonalak kizárására irányuló kérelmet tovább vizsgálták. Ezzel kapcsolatban emlékeztetni kell arra, hogy az ideiglenes intézkedések bevezetését megelőzően számos, a fonalak kizárása mellett érvelő véleményt nyújtottak be (lásd az ideiglenes rendelet (18) és (19) preambulumbekezdését). Ezenfelül az ideiglenes intézkedések bevezetését követően az érdekelt felek jelentős mennyiségű, részletes információval szolgáltak. Valamennyi észrevételt részletes elemzésnek vetették alá, az alábbiak szerint.

(14)

Számos érdekelt fél azt állította, hogy a fonalakat meg kell különböztetni az ideiglenes rendelet (17) preambulumbekezdésében említett három másik alapvető terméktípustól, mivel: i) a fonalak eltérő fizikai és kémiai jellemzőkkel rendelkeznek; ii) a fonalak és a három másik alapvető terméktípus gyártási folyamata különbözik; és iii) a fonalakat más célokra használják fel.

(15)

Az i) és ii) érvre vonatkozóan bizonyítékot nyújtottak be, amely rámutatott egyrészről az előfonatok, a vágott szálak és a szövedékek, más részről pedig a fonalak egyedi jellemzőire. Az információkból kiderült, hogy a szövedékek és a vágott szálak jellemzően előfonatokból, és nem fonalból készülnek. A végleges nyilvánosságra hozatalt követően az uniós gazdasági ágazat vitatta ezt a megkülönböztetést, azt állítva, hogy egyes különleges vágott szálak valójában fonalból készülnek. Az azonban, hogy egyes különleges vágott szálak fonalból készülnek, nem jelenti azt, hogy a fonalakat az érintett termék definíciójába tartozónak kell tekinteni (lásd az alábbi (20) preambulumbekezdést).

(16)

Egy érdekelt fél egy vezető kutatóintézet által készített tanulmányt nyújtott be az alapvető fizikai és kémiai jellemzők különbségére vonatkozó első állítást illetően. A tanulmány többek között az előfonatok és a fonalak fizikai és kémiai jellemzőit hasonlította össze. A végleges nyilvánosságra hozatalt követően fenntartások merültek fel az összehasonlítás eredményeit illetően, aminek következtében egyes fonalfelhasználók fontos észrevételeket tettek. Ezekből az információkból megállapítható, hogy az előfonatok, a szövedékek és a vágott szálak alapvető kémiai összetevője a szilán, egy kémiai kötőanyag, amely megkönnyíti a gyanta felszívódását a mátrixképzéskor. A fonalak rendszerint nem ilyen kémiai anyaggal, hanem egy keményítőolaj-alapú vegyi anyaggal (enyv) készülnek, amelyet kenő- és védőanyagként használnak, hogy a fonalat ellenállóvá tegyék a nagy sebességű szövés igénybevételével szemben. Az előfonatoktól eltérően, ahol a kötőanyag segíti a gyanta felszívódását, az enyv taszítja a gyantát. Ami az alapvető kémiai jellemzőket illeti, azt is megállapították, hogy a fonalak üveganyaga a többi terméktípus alapanyagánál állandóbb összetételű és egységesebb részecskeméretű.

(17)

A fonalak és a többi terméktípus alapvető fizikai jellemzői a jelek szerint nem egyeznek. Köztudott, hogy a fonalak rendszerint az előfonatoknál finomabb, jóval kisebb szálátmérőjű és lineáris sűrűségű anyagok. Emellett a fonal az egyetlen sodort terméktípus (noha létezik nulla sodratszámú is).

(18)

A gyártási folyamatok különbözőségére vonatkozó második állítást illetően, noha valamennyi fél elismeri, hogy a négy alapvető terméktípus szilikáthomokot, szódahamut, mészkövet, kaolint és dolomitot tartalmazó olvasztott üvegből készül, amelyet többfuratos, hőálló platina-ródium tálcákon (a továbbiakban: szálhúzó fej) húznak keresztül, a fonalak gyártási folyamata több ponton jelentősen eltér a többi vizsgált termékétől. A fonalak gyártása fokozottabb pontosságú és stabil hőmérséklet-ellenőrzést és energiabevitelt, és így szigorúbb szabályozási paramétereket igényel (a szálhúzó fej teljesítménye stb.). Mivel a szálhúzó fejek furatai kicsik, a gyártási teljesítmény jóval kisebb, mint a többi termék esetében. Ennélfogva a kemencéket általában vagy fonalak, vagy előfonatok gyártására használják – az üvegszálgyártók gazdasági okokból egyazon kemencében nem váltogatják e két termék gyártását. További különbség a gyártási folyamatban, hogy a szálhúzást követően a fonalakat sodorják.

(19)

Az eltérő alkalmazásokra vonatkozó iii) érvelést illetően megállapították, hogy a fonalak előfonatokkal, vágott szálakkal és szövetekkel szembeni eltérő kémiai jellemzői összefüggésben állnak a fonal eltérő felhasználási módjaival. Jóllehet ideiglenesen megállapították, hogy „az érintett termék szinte valamennyi különböző típusa (…) alapvetően azonos felhasználási célokkal rendelkezik”, az ideiglenes nyilvánosságra hozatal után kapott észrevételek alapján a kérdést tovább vizsgálták, és megállapították, hogy míg az előfonatokat, vágott szálakat és szövedékeket a kompozitokban a műanyag megerősítésére használják, a fonalak felhasználása elsősorban műszaki célú szövetalkalmazásokat, például nagy teljesítményű szigetelési, burkolási és szűrési alkalmazásokat szolgáló, jóval könnyebb anyagok gyártásához történik. Bizonyos esetekben a fonalak megerősítési célra is használhatók, ez azonban feltehetően csak igen kevés esetben fordul elő, és figyelembe véve a fonalaknak az előfonatokhoz viszonyított rendkívül magas önköltségi árát, gazdasági okokból nem túl valószínű.

(20)

A fenti eltéréseket figyelembe véve nem meglepő, hogy a piac is másképpen tekint a fonalra, mint a másik három termékre. Két felhasználó és az uniós gazdasági ágazat is benyújtott egy piaci jelentést, amely egy, kompozitanyagokra szakosodott független folyóiratban jelent meg. A jelentés, amely semmilyen módon nem kapcsolódott a dömpingellenes eljáráshoz, először kifejtette, hogy gyártási és felhasználási okokból különbséget kell tenni a fonalak és az előfonatok között. Ezt követően részletesen elemezte a két csoport i) az előfonatokra, a vágott szálakra és a szövedékekre; illetve a (ii) fonalakra vonatkozó (3) teljes üvegszálgyártási kapacitását.

(21)

Ami a fonal többi alapvető terméktípussal való esetleges helyettesíthetőségét illeti, meg kell jegyezni, hogy – amint azt az ideiglenes rendelet (19) preambulumbekezdése is kimondja – ez elméletben lehetséges, mivel a fonal használható néhány alkalmazási célra más típusok helyett. További elemzést követően azonban a Bizottság megállapította, hogy a gyakorlatban ez a lehetőség gazdaságilag egyáltalán nem életképes, mivel a fonalak, illetve a többi termék gyártási költségei között jelentős különbségek vannak, amelyeket a gyártási folyamatoknak a fenti (18) preambulumbekezdésben említett eltérései magyarázhatnak.

(22)

A vizsgálat elindításának alapjául szolgáló panaszban kifejezetten kitértek arra, hogy az érintett termék egyetlen egyedi funkcióval, és következésképpen céllal vagy felhasználással rendelkezik, ez pedig a kompozitokban a műanyag megerősítése. A fenti elemzés azonban megállapította, hogy a fonalak, illetve az előfonatok (és a vágott szálak és szövedékek) gyártási folyamatában tapasztalható különbségek alapvetően eltérő fizikai és kémiai alaptulajdonságokat eredményeznek a fonalak eltérő alkalmazásait, ideértve számos, a kompozitanyagoktól eltérő alkalmazási célt is figyelembe véve. A végleges nyilvánosságra hozatalt követően az erre vonatkozóan benyújtott észrevételek nem módosították érdemben ezt a megállapítást.

(23)

A fentieket figyelembe véve elfogadták az arra vonatkozó kérelmet, hogy a fonalat az előfonatoktól, vágott szálaktól és szövedékektől eltérő fizikai és kémiai jellemzői, valamint eltérő felhasználási céljai miatt ki kell zárni. Ennélfogva megállapítható, hogy a fonalakat ki kell zárni az érintett termék ideiglenes rendeletben meghatározott definíciójából. A fonalak ezért a továbbiakban nem tartoznak az eljárás hatálya alá.

(24)

Meg kell jegyezni továbbá, hogy az egyik érdekelt fél a vékony fonalak kizárására irányuló kérelmet nyújtott be, ez azonban az összes fonál kizárása miatt tárgytalanná vált.

(25)

Az egyik érdekelt fél a texturált előfonatok kizárását kérte. Kérelmét arra az érvelésre alapozta, hogy a texturált előfonatokat az impregnált előfonatokra vonatkozó elv szerint kellene kezelni, mivel a termék már nem előfonat, hanem a termelési lánc alsóbb szintjén található termék.

(26)

Ezzel kapcsolatban ismét meg kell említeni egyes impregnált előfonatok kizárásának okát. Valóban sor került egyes előfonatok és fonalak kizárására, mivel ezeket a típusokat különleges bevonattal vagy impregnálószerrel kezelték, és izzítási veszteségük meghaladja a 3 %-ot, azaz eltérő fizikai és kémiai jellemzőkkel rendelkeznek.

(27)

Köztudott, hogy a texturált előfonatokat nem látták el bevonattal és nem impregnálták, izzítási veszteségük mértéke pedig 0,3 és 0,13 % között van. Éppen ezért egyértelműen különböznek az impregnált előfonatoktól, amelyek kizárására az ideiglenes szakaszban sor került. Azt is megállapították, hogy a többi előfonathoz, vágott szálhoz és szövedékhez hasonlóan a texturált előfonatokat elsősorban a kompozitokban a műanyag megerősítésére használják. Így tehát azok egyértelműen a termékkörnek a panaszban és az eljárást megindító értesítésben szerepelő definíciójába tartoznak, egyaránt, és nyilvánvalóan nincs olyan ok, amely a kizárásukat indokolná.

(28)

Megállapítható tehát, hogy a texturált előfonatok egyértelműen és vitathatatlanul az eljárás szerinti termékkörbe tartoznak, és az ebből való kizárásukra vonatkozó kérelem nem kellően megalapozott, így azt el kell utasítani.

(29)

A termékkörrel kapcsolatban további felvetés nem érkezett.

(30)

A fentieket figyelembe véve indokolt módosítani a termékkörnek az ideiglenes rendeletben szereplő meghatározását. Az érintett termék a végleges fogalommeghatározás szerint így: legfeljebb 50 mm hosszúságú, vágott üvegszál; üvegszál előfonat, kivéve az impregnált és bevonattal ellátott üvegszál előfonatokat, amelyeknek az (ISO 1887 szabvány szerint meghatározott) izzítási vesztesége meghaladja a 3 %-ot; és üvegszálból készült szövedék, az üveggyapotból készült szövedék kivételével.

(31)

Idevonatkozó állítások vagy észrevételek hiányában, és figyelembe véve a (13)–(23) preambulumbekezdésben szereplő megállapításokat, jóváhagyják az ideiglenes rendelet (20) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseket.

(32)

Az ideiglenes intézkedések nyilvánosságra hozatalát követően a piacgazdasági elbánásban nem részesített egyik exportáló gyártó/csoport megismételte, hogy nem ért egyet a piacgazdasági elbánás iránti kérelmének az elutasításával. Az említett exportáló gyártó/csoport azonban csupán az eljárás során korábban elhangzott állításokat ismételte, új érvekkel nem szolgált. Emlékeztetni kell arra, hogy az ideiglenes rendeletben foglaltak szerint a korábbi érvekre az érintett exportáló gyártóval/csoporttal folytatott egyéni konzultáció során részletesen kitértek.

(33)

A végleges nyilvánosságra hozatalt követően az érintett exportáló gyártó/csoport azt állította, hogy a Bizottság figyelmen kívül hagyta az általa benyújtott új bizonyítékokat. Ezzel kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy az említett bizonyíték mindössze a vállalat igazgatótanácsának összetételével kapcsolatban korábban felvetett és megválaszolt érvelést igazoló dokumentumok benyújtását jelentette. Nem mutattak be tehát olyan új bizonyítékot, amely megkérdőjelezte volna az érintett exportáló gyártó/csoport piacgazdasági elbánás iránti kérelmének elutasítására vonatkozó döntést.

(34)

Következésképpen véglegesen jóváhagyják az érintett exportáló gyártó/csoport piacgazdasági elbánás iránti kérelmével kapcsolatos ideiglenes megállapításokat.

(35)

További észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (21)–(29) preambulumbekezdésében a piacgazdasági elbánásra vonatkozó megállapításokat véglegesen jóváhagyják.

(36)

Az ideiglenes nyilvánosságra hozatalt követően a piacgazdasági elbánásra vonatkozó döntéshez észrevételt fűző exportáló gyártó/csoport az egyéni elbánásra irányuló kérelmének elutasítását is kifogásolta. Azt állította, hogy a Bizottság nem szolgált kellő magyarázattal az említett kérelem elutasításáról.

(37)

Ismét hangsúlyozni kell, hogy az ideiglenes rendeletnek a piacgazdasági elbánást elemző részében szereplő (26) preambulumbekezdés szerint az említett vállalat igazgatótanácsában található igazgatók többségét egy többségi állami tulajdonban álló vállalat jelölte ki. Következésképpen nem lehetett kizárni, hogy az állam jelentős mértékben meghatározhatja az exportáló gyártó döntéshozatali folyamatát.

(38)

Mivel az érintett exportáló gyártó nem tudta bizonyítani az államtól való függetlenségét, megállapították, hogy nem teljesítette az alaprendelet 9. cikkének (5) bekezdésében előírt követelményeket, ezért az egyéni elbánásra irányuló kérelmét el kell utasítani.

(39)

A végleges nyilvánosságra hozatalt követően a fenti exportáló gyártó és más, egyéni elbánásban nem részesített exportáló gyártók úgy érveltek, hogy az egyéni elbánás iránti kérelmük elutasítása nem áll összhangban a WTO vizsgálóbizottságnak a Kínai Népköztársaságból származó egyes vas vagy acél kötőelemekre vonatkozó végleges dömpingellenes intézkedésekről szóló, DS 397. számú vitáról készült jelentésével. Fontos megjegyezni, hogy a vizsgálóbizottság fenti jelentése nem végleges, mivel azt a WTO vitarendezési testülete még nem fogadta el. A vizsgálóbizottság jelentése elleni fellebbezési időszak sem járt még le. A kérelmet ezért elutasították.

(40)

Ebből következően, és az egyéni elbánásra vonatkozó egyéb észrevételek hiányában, véglegesen jóváhagyják az ideiglenes rendelet (30)–(33) preambulumbekezdésében foglaltakat, és véglegesen megállapítható, hogy nem részesíthetők egyéni elbánásban azok a mintavételbe bevont exportáló gyártók/csoportok, amelyeknek piacgazdasági elbánásra irányuló kérelmét elutasították.

(41)

Az ideiglenes nyilvánosságra hozatalt követően a piacgazdasági elbánásban részesített exportáló gyártó/csoport közölte, hogy a belföldi piacon nem reprezentatív mennyiségben eladott (vagy egyáltalán nem értékesített) terméktípusok esetén a hasonló termék rendes értékét a számtanilag képzett rendes érték alapján kellene kiszámítani, és nem úgy, ahogyan azt a Bizottság tette – tehát a nagyon hasonló terméktípusok (megfelelően kiigazított) reprezentatív belföldi árának rendes értékként történő alkalmazásával.

(42)

A kérelmet elfogadták, és a nem reprezentatív terméktípusok rendes értékét (azaz azokét, amelyek belföldi értékesítése nem érte el az Európai Unióba irányuló exportértékesítés 5 %-át, vagy amelyeket a belföldi piacon egyáltalán nem értékesítettek) a (terméktípusonkénti) gyártási költség, valamint az eladási, általános és adminisztratív költségek, illetve a nyereség összege alapján számították ki. Meglévő belföldi értékesítés esetén az érintett terméktípusokra a belföldi piacon kötött összes ügylet terméktípusonkénti nyereségét vették figyelembe (mivel e terméktípusoknak az összes belföldi piaci ügyletéről bebizonyosodott, hogy nyereséges, az alaprendelet 2. cikkének (4) bekezdésében előírt kritérium egyértelműen teljesült). Belföldi értékesítés hiányában az átlagos nyereséget vették figyelembe. Egy terméktípus esetében, amelyhez nem adtak meg gyártási költséget, egy nagyon hasonló típus számtanilag képzett rendes értékét alkalmazták.

(43)

A fennmaradó terméktípusokat illetően ezt követően megvizsgálták, hogy a belföldi piacon reprezentatív mennyiségben értékesített érintett termék egyes típusai az alaprendelet 2. cikkének (4) bekezdésének megfelelően és az ideiglenes rendelet (37)–(40) preambulumbekezdésében foglaltak szerint rendes kereskedelmi forgalomban eladott terméknek tekinthetők-e.

(44)

A további vizsgálat megállapította, hogy csupán néhány hasonló terméktípus nyereséges értékesítése haladta meg a belföldi összértékesítés 80 %-át, így valamennyi belföldi értékesítés felhasználható az e terméktípusok rendes értéke átlagárának kiszámításához. A fennmaradó terméktípusok esetében csak a nyereséges értékesítéseket használták fel.

(45)

A végleges nyilvánosságra hozatalt követően a piaci elbánásban részesített exportáló gyártó/csoport kifejtette, hogy a nem reprezentatív terméktípusok rendes értékének megállapításához használt, és a fenti (42) preambulumbekezdésben ismertetett módszer, vagyis az érintett terméktípusok nyereséges tranzakcióiból származó nyereség alkalmazása ellentétes az alaprendelet 2. cikkének (6) bekezdésében előírtakkal. Azzal érvelt továbbá, hogy egy adott terméktípus rendes értékének meghatározásakor bevett gyakorlat az összes terméktípus valamennyi nyereséges tranzakciójából származó átlagos nyereség alkalmazása, valamint hogy e gyakorlat bármilyen módosítása sértené a jogbiztonság elvét.

(46)

Meg kell jegyezni, hogy a (42) preambulumbekezdésben ismertetett módszer összhangban áll az alaprendelet 2. cikkének (6) bekezdésével, amelynek értelmében a nyereség összegének a szokásos kereskedelmi forgalomban a gyártó vagy exportőr hasonló terméke értékesítésének tényleges adatain kell alapulnia. A „hasonló termék” kifejezés használata nem zárja ki a vizsgált termék felosztását terméktípusokra, ha ez indokolt. A WTO vonatkozó esetjoga (4) továbbá úgy rendelkezik, hogy a rendes érték meghatározását igénylő releváns terméktípusoknak a szokásos kereskedelmi forgalomban zajló tranzakcióira meghatározott tényleges haszonkulcs nem hagyható figyelmen kívül. Azt is meg kell jegyezni, hogy az exportáló gyártó/csoport nem igazolta, hogy a rendes érték meghatározását igénylő terméktípusok tranzakcióit nem a szokásos kereskedelmi forgalomban történő tranzakciókként kellene figyelembe venni. Végül meg kell jegyezni, hogy a fent leírt módszer pártatlan. Valójában azokban az esetekben, ahol a kérdéses terméktípusok szokásos kereskedelmi forgalomban zajló értékesítéseinek haszonkulcsa kisebb, mint a szokásos kereskedelmi forgalomban értékesített összes terméktípus nyereségének súlyozott átlaga, ott az érintett terméktípus kisebb haszonkulcsát kell használni a rendes érték meghatározásához. Ezért ezt az állítást elutasítják.

(47)

Az ideiglenes nyilvánosságra hozatalt követően az egyik érdekelt fél megjegyezte, hogy Törökország nem tekinthető analóg országnak, és helyette Malajziát javasolta. Az észrevételt további adatokkal nem támasztották alá, ezért nem vették figyelembe.

(48)

Meg kell jegyezni, hogy a fonalak termékkörből történő kizárása miatt (lásd fent) az, hogy Törökország nem gyárt fonalat, a továbbiakban nem jelent akadályt arra, hogy Törökországot analóg országként kezeljék, mivel a vizsgált terméktípusok egyikének rendes értékét sem kell meghatározni (lásd az (50) és (51) preambulumbekezdést).

(49)

A fentieket figyelembe véve véglegesen megállapítható, hogy Törökországot ebben az eljárásban analóg országnak kell tekinteni.

(50)

Az ideiglenes nyilvánosságra hozatalt követően az egyik fél azzal érvelt, hogy a hasonló termék törökországi rendes ára nem feltétlenül megfelelő, mivel az együttműködő török vállalat költségszerkezete torz. A vizsgálat megállapította, hogy az együttműködő törökországi vállalatnak jelentős pénzügyi költségei vannak, amelyek torzíthatják a rendes érték kiszámítását, különösen a számtani képzés esetén.

(51)

A további, számításban jelentkező lehetséges torzulások elkerülése érdekében az a döntés született, hogy a terméktípusokat csoportosítani kell, és csak a főbb termékjellemzőket kell megkülönböztetni. Ez a csoportosítás növelte az értékesítési mennyiségek összehasonlíthatóságát az érintett termék és a hasonló törökországi termék között, valamint lehetővé tette a számtanilag képzett rendes érték helyett tényleges árak használatát ott, ahol a (pénzügyi költségekkel esetlegesen torzított) eladási, általános és adminisztratív költségeket kellene alkalmazni.

(52)

További észrevételek hiányában véglegesen jóváhagyják az ideiglenes rendelet (48)–(50) preambulumbekezdésében az exportár meghatározására és az exportárak megfelelő rendes értékkel történő összehasonlítására vonatkozó megállapításokat.

(53)

További észrevételek hiányában véglegesen elfogadták az ideiglenes rendelet (51)–(54) preambulumbekezdésében a dömpingkülönbözetek kiszámításának általános módszerére vonatkozó megállapításokat.

(54)

A rendes érték számításában történt fenti módosításokat figyelembe véve és egyes számítási hibák javítását követően a dömping véglegesen meghatározott, a vámfizetés előtti, uniós határparitáson számított nettó CIF ár százalékában kifejezett mennyisége a következő:

1.   táblázat

(55)

Meg kell jegyezni, hogy a fonalak termékkörből való kizárását követően (lásd a fenti (13)–(23) preambulumbekezdést), az okozott kár elemzését a fennmaradó három terméktípus: az előfonatok, vágott szálak és szövedékek esetében módosítani kellett. Ez szükségessé tette néhány kármutatónak, a dömpingelt behozatal mennyiségének, valamint az áralákínálás kiszámításának és a kár megszüntetéséhez szükséges szintnek a felülvizsgálatát.

(56)

Az uniós gazdasági ágazat fogalmát, valamint az uniós gyártók mintájának reprezentatív jellegét illetően új észrevételek és kérelmek érkeztek. Ezeket és azt figyelembe véve, hogy a termékkörből kizárt terméktípus, azaz a fonal az uniós gyártók termelésének és eladásának csak kis hányadát tette ki, ezért jóváhagyják az ideiglenes rendelet (56)–(58) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseket.

(57)

Az uniós fogyasztásra vonatkozóan fontos megjegyezni, hogy az (55) preambulumbekezdésben foglaltak szerint a négy fő terméktípus egyikének, tehát a fonalak termékkörből való kizárásának eredményeképpen sor került az uniós fogyasztás mennyiségének felülvizsgálatára.

(58)

Tekintettel a fenti felülvizsgálatra, a figyelembe vett időszak során az uniós összfogyasztás a következőképpen alakult:

2.   táblázat

(59)

A fenti fogyasztási tendencia hasonló az ideiglenes rendelet meghatározása szerinti vizsgált termék esetében megfigyelhető tendenciához, tehát 2006-hoz viszonyítva 2007–2008 között kb. 5 %-os növekedés, majd a vizsgált időszakban számottevő, 23 %-os csökkenés következett be.

(60)

A fonalak termékkörből való kizárását figyelembe véve a behozatali adatokat felül kellett vizsgálni.

(61)

Egy érdekelt fél azzal érvelt, hogy az uniós gazdasági ágazattal kapcsolatban álló kínai gyártóktól érkező behozatalt ki kell zárni az érintett behozatalok köréből.

(62)

Ezzel kapcsolatban emlékeztetni kell arra, hogy az ideiglenes rendelet (58) preambulumbekezdése szerint a vizsgált időszak során a mintavételbe bevont kínai gyártóktól származó behozatal mennyisége az összes kínai import kevesebb mint 4 %-ának felelt meg. Ez a fonalak termékkörből történt kizárását követően sem változott.

(63)

Mivel a vizsgált időszak során csupán két uniós gyártó importált érintett terméket a Kínai Népköztársaságból, ezen behozatalok pontos mennyisége üzleti titoktartás miatt nem hozható nyilvánosságra. Még akkor sem változna érdemben a behozatali mennyiségekre és a piaci részesedésre jellemző tendencia, ha a behozatal mennyiségét a figyelembe vett időszak minden évére vonatkozóan levonnák. A dömpingelt behozatal piaci részesedése a figyelembe vett időszak egy-egy évében mindössze kevesebb mint egy százalékponttal csökkenne, ami nem befolyásolná a figyelembe vett időszakban jellemző tendenciát.

(64)

A fonalak kizárását követően a felülvizsgált behozatali adatok a következők:

(65)

E változásokat követően az ideiglenes szakaszban az érintett termék behozatalának mennyiségében megfigyelt tendenciák kismértékben változtak. A behozatal mennyiségének növekedése azonban továbbra is jelentős, abszolút és relatív értelemben egyaránt. A behozatal a figyelembe vett időszak során, különösen 2006 és 2008 között gyorsan (86 %-kal) növekedett, amit a kereslet általános csökkenése miatt a kínai behozatal visszaesése követett. A behozatal piaci részesedése azonban 2008 és a vizsgált időszak között továbbra is emelkedett, és a teljes időszak során 6,3 százalékponttal nőtt.

(66)

A fonalak kizárását követően az érintett termék átlagos CIF-importára jelentős mértékben (körülbelül 3 %-kal) csökkent:

5.   táblázat

(67)

A fenti táblázatból ugyanakkor kiderül, hogy a figyelembe vett időszak során megfigyelt, lényegében stabil árakkal jellemzett tendencia nem változott, ezért megerősíthető az e behozatal árának alakulására vonatkozóan az ideiglenes rendeletben foglalt következtetés.

(68)

Az áralákínálás kiszámítását illetően felül kellett vizsgálni az ideiglenes különbözeteket, mivel a fonalak termékkörből történő kizárása eredményeként a megfelelő eladásokat el kellett hagyni a kárszámításokból.

(69)

Továbbá, amint az a vizsgálat dömpingoldalán is történt (lásd a fenti (50) és (51) preambulumbekezdést), az a döntés született, hogy a terméktípusokat csoportosítani kell és csak a főbb termékjellemzőket kell megkülönböztetni. Ennek következtében megnőtt az uniós gazdasági ágazat által előállított hasonló termékek eladásaival történő összehasonlításba bevont kínai behozatal mennyisége, ami reprezentatívabbá teszi az áralákínálás kiszámítását.

(70)

A behozatal utáni költségeket kiigazították, tekintve hogy ezek a költségek elengedhetetlenek az érintett termék értékesítéséhez.

(71)

Az áralákínálás kiszámításában a i) fonalak kizárása; és a ii) terméktípusok csoportosítása; és a iii) behozatal utáni költségek kiigazítása eredményeképpen történt változásokat követően a felülvizsgált áralákínálás-különbözet 18,2 %, míg az átlagos áralákínálás 10,9 %. A fenti módosításokat a kár megszüntetéséhez szükséges szint kiszámításakor is alkalmazták – lásd e rendelet (134) preambulumbekezdését.

(72)

A fent említett módosításokon kívül és további állítások vagy észrevételek hiányában jóváhagyják az ideiglenes rendelet (61)–(65) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseket.

(73)

A fonalak termékkörből való kizárása eredményeképpen egyes, az ideiglenes rendelet D.4. szakaszában szereplő táblázatokat ki kellett igazítani. Ezenfelül kisebb javításokat kellett végezni a mintavételbe bevont egyik gyártó értékesítési adataiban is. Meg kell jegyezni, hogy a fonalak csupán kis arányban szerepeltek a mintavételbe bevont gyártók termelésében és eladásaiban. A kiigazítások ezért leginkább az összes uniós gyártót alapul vevő mutatókra (értékesítési mennyiség és piaci részesedés) voltak hatással. Kisebb mértékben a mintavételbe bevont gyártók átlagos eladási árai is módosultak. A megfigyelt tendenciák azonban az ideiglenes rendelet megállapításaival összevetve – az utóbbi mutatók esetében is – lényegében változatlanok maradtak, ahogyan azt az alábbi táblázatok szemléltetik. Mivel a gyártói mintában csak néhány fonaltípus szerepelt, a pénzügyi mutatókat (nyereségesség, a befektetések megtérülése, készpénzforgalom és befektetések) a fonalak termékkörből való kizárása nem befolyásolta. Az átláthatóság érdekében az alábbiakban az ideiglenes rendelet D.4. szakaszában felsorolt kármutatókat tartalmazó valamennyi táblázat megtalálható, azok is, amelyek nem változtak.

(74)

Mivel a mintavételbe bevont gyártóknak az ideiglenes rendeletben szereplő adatokhoz viszonyított termelési mennyiségét a fonalak termékkörből történő kizárása csupán igen kis mértékben érintette (1 %-os növekedés 2008-ban és a vizsgált időszak során), jóváhagyják az ideiglenes rendelet (67) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseket.

6.   táblázat

(75)

Az uniós gazdasági ágazat gyártási kapacitására vonatkozó számadatok a fonalak kizárásának az eredményeképpen összességében csökkentek, ez azonban a tendenciát és a kapacitáskihasználást nem befolyásolta. Ezért jóváhagyják az ideiglenes rendelet (69) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseket.

7.   táblázat

(76)

Mivel a mintavételbe bevont gyártóknak az ideiglenes rendeletben szereplő adatokhoz viszonyított készleteinek a számát a fonalak termékkörből történt kizárása csupán igen kis mértékben érintette (1 %-os növekedés 2007-ben, 2008-ban és a vizsgált időszak során), ezért jóváhagyják az ideiglenes rendelet (70) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseket.

8.   táblázat

(77)

Noha az ideiglenes rendeletben ismertetett értékesítési mennyiségekkel összehasonlítva az értékesítési mennyiségek 2006 óta történő csökkenése 2007-ben és 2008-ban 1 %-kal erősebb, a vizsgált időszakban pedig 3 %-kal kevesebb volt; a figyelembe vett időszak során az értékesítési mennyiségek így is 27 %-kal csökkentek, ezért jóváhagyják a (71)–(72) preambulumbekezdésben foglalt következtetéseket.

9.   táblázat

(78)

A fonalak termékkörből történő kizárását követően az uniós gazdasági ágazat uniós piaci részesedése 76,3 %-ról 71,9 %-ra esett vissza (szemben a 75,1 %-ról 69,5 %-ra történő csökkenéssel). Ezért jóváhagyják az ideiglenes rendelet (73) preambulumbekezdésében az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése tekintetében foglalt következtetéseket.

10.   táblázat

(79)

Ami az eladási árakat illeti, a fonalak termékkörből való kizárása eredményeként az átlagos eladási árak némiképp csökkentek. A tendencia azonban megegyezik az ideiglenes rendeletben szereplő eladási árak tendenciájával (a 2008. évi és a vizsgált időszakra jellemző adatok mindössze 1 %-kal magasabbak), ezért jóváhagyják az említett rendelet (74) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseket.

11.   táblázat

(80)

Az uniós gyártók foglalkoztatási adatait kiigazították, hogy azok ne tartalmazzák a fonalgyártást. A számok kismértékű csökkenése nem befolyásolta a tendenciát (a 2008. évi és a vizsgált időszakra jellemző adatok mindössze 1 %-kal magasabbak), ezért jóváhagyják az ideiglenes rendelet (75) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseket.

12.   táblázat

(81)

Az uniós gazdasági ágazat termelékenységére a fonalak kizárása nem volt hatással, ezért jóváhagyják az ideiglenes rendelet (76) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseket.

13.   táblázat

(82)

Amint az a fenti (73) preambulumbekezdésben szerepel, a fonalak termékkörből való kizárása nem befolyásolta az alább felsorolt pénzügyi mutatókat, mivel a gyártói mintában csak néhány fonaltípus szerepelt.

(83)

A fonalak termékkörből való kizárása nem érintette az éves átlagbérekkel kapcsolatos munkaerőköltségeket, ezért jóváhagyják az ideiglenes rendelet (77) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseket.

14.   táblázat

(84)

A fonalak termékkörből való kizárása nem érintette a nyereségességet és a befektetések megtérülését, ezért jóváhagyják az ideiglenes rendelet (78)–(81) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseket.

15.   táblázat

(85)

A fonalak termékkörből való kizárása nem érintette az uniós gazdasági ágazatban tapasztalható készpénzforgalmi helyzetet, ezért jóváhagyják az ideiglenes rendelet (83) preambulumbekezdésében foglalt következtetést.

16.   táblázat

(86)

A fonalak termékkörből való kizárása nem érintette az uniós gazdasági ágazatban végrehajtott befektetések mértékét, ezért jóváhagyják az ideiglenes rendelet (85) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseket.

17.   táblázat

(87)

Az egyik érdekelt fél azzal érvelt, hogy a Bizottságnak szegmensek szerint, tehát a fő terméktípusokra vonatkozóan, külön-külön kellett volna elemeznie az okozott kárt (és az okozati összefüggést). Az érintett fél úgy gondolta, hogy a fő terméktípusok túlságosan különbözőek ahhoz, hogy egységes egészként elemezzék őket.

(88)

Emlékeztetni kell arra, hogy a dömpinggel és az okozott kárral kapcsolatban az érintett és a hasonló termékre csak együttesen vonhatók le következtetések. Amennyiben az érintett termék fogalmának meghatározásával kapcsolatban vannak állítások, azokat ebben az összefüggésben kell elemezni, és nem eredményezhetik az okozott kárnak a vizsgálatba bevont különböző terméktípusok szerinti különálló elemzését. Amint az a (13)–(23) preambulumbekezdésben olvasható, a vizsgálatba bevont termékkört a vizsgálat végleges szakaszában a fonalak kizárásával módosították. Bármilyen, a dömpingre és az okozott kárra vonatkozó következtetés csak az érintett és a hasonló termék ezen új, együttes meghatározása alapján fogalmazható meg. Ezen okok miatt a fenti állítás nem elfogadható.

(89)

Ugyanez az érintett fél azzal érvelt, hogy az uniós gazdasági ágazatra vonatkozó adatok nem következetesek. Különösen arra hívta fel a figyelmet, hogy a Bizottság helytelenül járt el, amikor bizonyos esetekben az uniós gazdasági ágazat egészére vonatkozó adatokat tüntetett fel, máskor pedig csupán a mintavételbe bevont gyártók ellenőrzött adatait használta.

(90)

Ezzel kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy a mintavétel olyan, az alaprendelet 17. cikkében kifejezetten előírt eljárás, amely azokban az esetekben alkalmazható, amikor a gazdasági szereplők egyes csoportjainak részletes vizsgálata nem lehetséges. Az uniós gyártók kiválasztott mintája az uniós gazdasági ágazatra nézve reprezentatívnak minősül, és az érintett felek nem szolgáltak megalapozott, ennek ellentmondó állításokkal. Ezért, ahogy azt az ideiglenes rendelet (66) preambulumbekezdése is említi, az értékesítési mennyiségre és a piaci részesedésre vonatkozó kármutatók kivételével valamennyi kármutatót a mintavételbe bevont uniós gyártók telephelyén gyűjtött és ellenőrzött információk alapján határozták meg. A valamennyi uniós gyártót magában foglaló uniós gazdasági ágazat értékesítési mennyisége előfeltétele volt az uniós fogyasztás kiszámításának, majd mind az értékesítési mennyiségre, mind pedig az uniós fogyasztásra szükség volt az uniós gazdasági ágazat piaci részesedésének meghatározásához.

(91)

Egy másik érdekelt fél azt állította, hogy a mintavételbe bevont uniós gyártókkal kapcsolatban álló kínai gyártóktól származó behozatalt, az ideiglenes rendelet (58) preambulumbekezdésében említettek szerint, hozzá kellett volna adni az érintett gyártók eladásaihoz.

(92)

Mivel a kérdéses termékeket az érintett uniós gyártók csupán újraértékesítik, e behozatalnak az értékesítési mennyiséghez történő hozzáadása torz képet adna, és ezért az a jelek szerint nem indokolt. Mindenestre ahogyan azt a (62) és (63) preambulumbekezdés is kimondja, kevés ilyen terméket hoznak be a piacra. Ugyanezen preambulumbekezdések szerint mindez a piaci részesedést is csupán elenyésző mértékben befolyásolja, és nem módosítja a kapcsolódó kármutatók tendenciáit.

(93)

Az egyik érdekelt fél megemlítette, hogy a Bizottság nem nyújtott magyarázatot arra vonatkozóan, miért foglalták bele a kötött felhasználást az uniós gazdasági ágazat értékesítési adataiba. Azt állította, hogy a Bizottságnak a szabadpiactól függetlenül kellett volna vizsgálnia a kötött piacot.

(94)

Ezzel kapcsolatban fontos hangsúlyozni, hogy a kötött felhasználást szolgáló eladásokat bevonták az uniós gazdasági ágazat értékesítési mennyiségének és piaci részesedésének elemzésébe, és megállapították, hogy ezek az eladások nem versenyeznek a behozatallal. A vizsgálat megállapította, hogy az érintett uniós vállalatok általi kötött felhasználásra szánt mennyiségek elvben helyettesíthetők vásárolt üvegszállal, például akkor, ha piaci körülmények és/vagy pénzügyi megfontolások ilyen változást eredményeznének. Ezért ezeket a mennyiségeket bevonták az uniós piacelemzésbe. Még ha a kötött eladásokat kizárjuk is az elemzésből, az értékesítési tendenciák érdemben akkor sem módosulnak.

(95)

Az uniós gazdasági ágazat megkérdőjelezte az uniós gazdasági ágazat uniós értékesítéseire vonatkozó átlagárakat, amelyeket az ideiglenes rendelet 10. táblázata foglal össze. Feltételezése szerint számítási hiba történt, és azt állította, hogy a figyelembe vett időszak során az eladási árakban bekövetkezett tényleges csökkenés az ott feltüntetett 2 %-nál jelentősebb volt. Tekintettel a fenti állításra, felülvizsgálták a mintavételbe bevont uniós gyártók uniós értékesítései átlagárának kiszámítását. A számítás ellenőrzött eladási árakon alapult, és a megállapíthatás szerint pontos volt. A fonalak termékkörből történő kizárását figyelembe véve azonban az átlagos eladási árakat a fonalakat kizárva újra kellett számítani, és az így kapott felülvizsgált átlagárak a fenti 11. táblázatban láthatók.

(96)

Két mintavételbe bevont gyártó megkérdőjelezett bizonyos, az általuk benyújtott nyereségességi adatokon végzett kiigazításokat. A vitatott kiigazítások a vállalaton belüli transzfereket, az elszámolásban és egyes rendkívüli elemekben történt módosításokat érintették, amelyek a Bizottság véleménye szerint szükségtelenül torzították a végső nyereségadatokat. A kiigazításokat azért kifogásolták, mert az érintett gyártók szerint ennek következtében fontos költségek nem jelennek meg, jóllehet azok felmerültek, és bizonyos esetekben még a dömpingelt behozatallal is összefüggésbe hozhatók. A két vállalat nyereségességi adatain végzett kiigazításokat felülvizsgálták, és azokat ezúttal is indokoltnak találták. A fenti állítást ezért el kellett utasítani.

(97)

További állítások vagy észrevételek hiányában, és az (55)–(80) preambulumbekezdésben jelzett módosításokat figyelembe véve az ideiglenes rendelet (66)–(86) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseket jóváhagyják.

(98)

További állítások vagy észrevételek hiányában jóváhagyták az ideiglenes rendelet (87)–(89) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseket.

(99)

Egyes felek megismételték azon állításukat, amely szerint figyelembe véve a Kínai Népköztársaságból származó behozatal mennyiségét és árait, nincs okozati összefüggés az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett kár és az érintett behozatal között. Különösen azt hangsúlyozták, hogy az ilyen jellegű behozatal átlagos importára lényegében állandó maradt a figyelembe vett időszak során, valamint hogy az uniós gazdasági ágazat 2007-ben és 2008-ban, amikor a kínai behozatal mennyisége a legnagyobb mértékben emelkedett, meg tudta tartani az elérendő haszonkulcshoz közeli nyereségesség szintjét.

(100)

Ezekre az állításokra az ideiglenes rendelet (94) és (95) preambulumbekezdése már választ adott, és e preambulumbekezdéseket a javaslat megerősíti. Továbbá, ahogy az az ideiglenes rendelet (107) preambulumbekezdésében is szerepel, nem lehet az okozati összefüggés megtörésére következtetni egyszerűen az alapján, hogyan változik a figyelembe vett időszak egy bizonyos szakaszában vizsgált, kis számú kármutató; ellenkezőleg, valamennyi kármutatónak a figyelembe vett időszak egésze során történt átfogó változását kell értékelni. Az ideiglenes elemzés már rámutatott arra, hogy az érintett termék behozatala a figyelembe vett időszak során áresést okozott az uniós piacon, és a vizsgált időszakban jelentős mértékben az uniós gazdasági ágazat eladási árai alá kínált. Az uniós gazdasági ágazatnak ezért még a viszonylag erőteljes kereslettel jellemzett időszakokban, például 2007-ben és 2008-ban sem volt lehetősége arra, hogy elérje a nyereségesség szükséges szintjét. A Kínai Népköztársaságból származó behozatal piaci részesedése ezzel szemben egyre nőtt, a legnagyobb mértékben 2007-ben, amikor az üvegszálból készült termékek uniós piaca számottevően növekedett. Ez az agresszív piacszerzési stratégia, vagyis hogy következetesen az uniós gazdasági ágazat árainak alákínálva értékesítettek, a vizsgált időszak előtt csak azért nem rontotta súlyosan az uniós gazdasági ágazat nyereségességét, mert a viszonylag magas uniós fogyasztás enyhítette a kárt okozó dömping hatását. A vizsgált időszakban történt fejlemények azonban megerősítik, hogy a piaci körülmények romlásával azonnal nyilvánvalóvá váltak a dömpingelt behozatal által okozott jelentős károk hatásai. A (99) preambulumbekezdésben említett állításokat ezért el kell utasítani.

(101)

A fonalak termékkörből való kizárását figyelembe véve a behozatali adatokat felül kellett vizsgálni a következők szerint:

18.   táblázat

(102)

Az USA-ból és Tajvanból származó behozatali mennyiségeken kívül, amelyek az ideiglenes rendelet 17. táblázatában szereplő mennyiségekkel összehasonlítva kb. 35 %-kal csökkentek (a vizsgált időszakban), a többi országból érkező behozatalt a jelek szerint csupán elenyésző mértékben érinti a fonalak kizárása.

(103)

Számos érdekelt fél megismételte azon állítását, hogy az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett kárt nem a dömpingelt behozatal, hanem a gazdasági válság okozta – illetve hogy az okozott kár fő oka a gazdasági válság volt, míg a Kínai Népköztársaságból származó behozatal legfeljebb egy másodlagos tényezőt jelentett. Ezzel kapcsolatban azzal érveltek, hogy összefüggés van a fogyasztás és a nyereségesség között, valamint hogy a nyereségesség csak a kereslet összeomlása után esett vissza. Ezzel egyidejűleg azt állították, hogy egyrészről az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése, eladási árai és nyereségessége, másrészről pedig a kínai behozatal uniós piaci részesedése és eladási árai között nincs összefüggés. Kijelentették továbbá, hogy a Bizottság nem mérte fel megfelelően a gazdasági visszaesés uniós fogyasztásra gyakorolt káros hatásait, és ezért megsértette az alaprendelet 3. cikkének (7) bekezdését.

(104)

A fenti állítás első felét az ideiglenes rendelet (99)–(102) preambulumbekezdése részletesen tárgyalta. Az igazság az, hogy megvizsgálták, milyen szerepet játszott a gazdasági válság az okozott kárban, és az ideiglenes rendelet (101) preambulumbekezdése elismeri, hogy a gazdasági visszaesés és a kereslet zsugorodása kedvezőtlenül érintette az uniós gazdasági ágazatot, és hozzájárult az uniós gazdasági ágazatot ért kárhoz. Ugyanakkor ez nem csökkenti az olcsó dömpingelt kínai behozatalnak a figyelembe vett időszak során az uniós piacra gyakorolt káros hatásait. Ez tehát azt jelenti, hogy bár a vizsgált időszak során bekövetkező gazdasági válság tovább súlyosbította az uniós gazdasági ágazatot ért károkat, de a kárt, amely az alaprendelet 3. cikkének (6) bekezdése értelmében jelentősnek minősül, mindenféleképpen a Kínai Népköztársaságból érkező behozatal okozta. Az állítást ezért elutasították.

(105)

Az érdekelt felek által előterjesztett egyik érv sem igazolta azt, hogy a Kínai Népköztársaságból származó dömpingelt importon kívüli más tényezők hatása megszüntetné a dömpingelt behozatal és a megállapított kár közötti okozati összefüggést. A fentieket figyelembe véve és további, még nem tárgyalt észrevételek hiányában megállapítható, hogy a Kínai Népköztársaságból érkező dömpingelt behozatal az alaprendelet 3. cikkének (6) bekezdése szerinti jelentős kárt okozott az uniós gazdasági ágazatnak.

(106)

Ezért jóváhagyják az ideiglenes rendeletnek az okozati összefüggésre vonatkozó és a (117)–(119) preambulumbekezdésben összefoglalt következtetéseit.

(107)

Figyelembe véve a felek észrevételeit, a Bizottság további elemzést folytatott le az uniós érdekkel kapcsolatos valamennyi érvelés tekintetében.

(108)

A panaszosok elismételték, hogy a dömpingellenes intézkedések bevezetése nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az uniós gazdasági ágazat a jövőben is életképes maradjon és működni tudjon, mivel a Kínai Népköztársaságból származó dömpingelt behozatal által okozott árcsökkenés kedvezőtlen hatással volt az uniós gazdasági ágazat eladásaira, nyereségességére és befektetési képességére. További konkrét észrevételek hiányában jóváhagyják az ideiglenes rendelet (122)–(126) preambulumbekezdését.

(109)

További konkrét észrevételek hiányában jóváhagyják az ideiglenes rendelet (127) és (128) preambulumbekezdését.

(110)

Az ideiglenes intézkedések bevezetését követően több olyan felhasználó és felhasználói szövetség is jelentkezett és élt észrevételekkel, amelyek az ideiglenes szakaszban nem hallatták a hangjukat.

(111)

Több felhasználó is az ideiglenes rendeletben már elemzett kérdésekre vonatkozó általános észrevételeket ismételte el anélkül, hogy új információkkal vagy az ilyen állításokat indokoló további bizonyítékokkal szolgált volna. Néhány egyéb kérdésben azonban új információk érkeztek, amelyeket ezt követően elemzésnek vetettek alá.

(112)

Számos érdekelt fél azzal érvelt, hogy a felhasználók részéről tanúsított együttműködés nem tükrözi az ágazat összetett jellegét, és hogy a legtöbb felhasználó olyan kis- és középvállalkozás, amelyek a helyzetét és az álláspontját az uniós érdek elemzése során figyelmen kívül hagyták.

(113)

Ezzel kapcsolatban először arra kell emlékeztetni, hogy tizenhárom felhasználó válaszolt a kérdőívre, és több további felhasználó kiegészítő észrevételeket nyújtott be. Ezenfelül több, a felhasználókat képviselő szövetség is közölte észrevételeit. Ezen érdekelt felek többsége meghallgatás keretében is ismertette álláspontját. A számoknak a fonalak termékkörből való kizárása által indokolt kiigazítását követően az érintett termék behozatalának körülbelül 24 %-a származott az együttműködő felhasználóktól. Ez az együttműködés reprezentatívnak minősül.

(114)

Mindazonáltal el kell ismerni, hogy a legtöbb felhasználói kérdőívet kitöltő felhasználók többsége nagyvállalat volt. Éppen ezért ezzel kapcsolatban a Bizottságnak a ténylegesen megvalósult együttműködésre kell hagyatkoznia. Ugyanakkor úgy véli, hogy a különböző szövetségekkel (PlasticsEurope, EuCIA, EuPC, Plastindustrien, BPF) való együttműködésnek köszönhetően a kis- és középvállalkozások aggályai is elhangzottak, és figyelembe vették őket.

(115)

Több felhasználó és egy szövetség kifogásolta az üvegszál-feldolgozó iparágban foglalkoztatott személyek számára vonatkozó, az ideiglenes rendelet (130) preambulumbekezdésében szereplő bizottsági értékelést. Ezzel kapcsolatban emlékeztetni kell arra, hogy az ideiglenes rendelet (130) preambulumbekezdésében található bizottsági becslés szerint az üvegszálból készült termékeket felhasználó, többek között a további feldolgozott termékek gyártásával foglalkozó vállalatok uniós továbbfeldolgozó iparágában dolgozók száma 50 000–75 000 főre becsülhető. A fenti érdekelt felek azt állították, hogy ez a szám akár 200 000–250 000 fő is lehet, ezért felkérték őket e becsült értékek alátámasztására. Noha egy szövetség, az európai hajózási ágazaté, szolgált bizonyos háttéradatokkal a hajóépítési ágazatra vonatkozóan, nem nyújtott be olyan döntő bizonyítékot, amely az említett foglalkoztatási adatokat összefüggésbe hozná az érintett és a hasonló termékkel.

(116)

Mindenesetre az üvegszálat felhasználók érdekeinek ilyen általános adatok alapján történő meghatározása, amelyek az uniós gazdasági ágazat valamennyi szintjén foglalkoztatott összes főt magukban foglalják, ideértve a multinacionális vállalatoknak az üvegszálból készült termékekkel semmiféle kapcsolatban nem álló részlegeit is, megkérdőjelezné az uniós érdekre vonatkozó elemzés hitelességét.

(117)

Emlékeztetni kell arra, hogy ahogy azt az ideiglenes rendelet (130) preambulumbekezdése kimondja, a Bizottság a vizsgált időszak alatt kínai üvegszálat alkalmazó vállalatok üvegszálat felhasználó részlegeinél dolgozó munkavállalók számát is megbecsülte, amely szerinte mintegy 27 000 fő. Ez a becslés olyan részletes adatok alapján készült, amelyeket a felhasználók nyújtottak be a kérdőívre adott, kifejezetten az említett részlegek uniós foglalkoztatásával kapcsolatos válaszukban. A becsléshez ezeket az adatokat összesítették, majd az összesített adatok alapján határozták meg az érintett termék vizsgált időszak során érkezett összes kínai behozatalát. Ehhez az együttműködő felhasználóknak az érintett termék vizsgált időszak során érkezett összes kínai behozatalában való részesedését vették alapul.

(118)

Végül azt is meg kell jegyezni, hogy a fonalak termékkörből történő kizárását követően a fenti becslést felül kellett vizsgálni. A felülvizsgálat eredményeképpen született becsült foglalkoztatási adat szerint mintegy 22 000 fő áll üvegszálat felhasználó részlegek alkalmazásában.

(119)

Számos felhasználó állította, hogy a Bizottság az ideiglenes rendelet (132)–(136) preambulumbekezdésében alábecsülte az ideiglenes dömpingellenes vámnak az európai felhasználó iparág nyereségességére, következésképpen pedig életképességére gyakorolt hatását. Azt állították, hogy a tényleges hatás jóval nagyobb, és hogy az ideiglenes vám szintje számos érintett uniós vállalkozás fennmaradását veszélyezteti.

(120)

Ezzel kapcsolatba meg kell jegyezni, hogy az ideiglenes rendeletben végzett gazdasági értékelés a vizsgálatban együttműködő felhasználók által benyújtott gazdasági adatok alapján történt. Ez volt az egyetlen rendelkezésre álló, ellenőrizhető információ. Noha az értékelést igen sok felhasználó részéről érte kritika, csupán egyikük nyújtott be olyan kiegészítő információkat, amelyek segítségével pontosítani lehetett az elemzést. Mivel azonban ez az érdekelt fél fonalakat használ fel, ezért az általa szolgáltatott adatokat végül nem vették figyelembe a költségek hatásának elemzésében.

(121)

Olyan állítások is elhangzottak, amelyek szerint a kis- és középvállalkozásokat a meghatározott hatásnál nagyobb hatás éri. Ezzel kapcsolatban ugyanakkor csekély konkrét bizonyítékot szolgáltattak, mivel az ilyen felhasználók részéről hiányzik a teljes körű együttműködés. Az együttműködő felhasználók között olyan multinacionális vállalatok is voltak, amelyeket a vámok hatása feltehetően kismértékben érint. Ennek a számításban érvényesülő torzító hatásnak a kiküszöbölése érdekében ugyanakkor a Bizottság a végleges szakaszban a vállalatok egésze helyett csak az együttműködő felhasználók üvegszálat felhasználó részlegeire vonatkozóan határozta meg az átlagos költséghatást – lásd a (123) preambulumbekezdést.

(122)

A fonalak termékkörből való kizárását követően az ideiglenes szakaszban végzett értékelést felül kellett vizsgálni, kizárva az elemzésből a fonalat felhasználó vállalatokat. Az értékelés az alkalmazandó vámszintekre figyelemmel további módosításokat tett szükségessé (lásd a (139) preambulumbekezdést).

(123)

A fenti felülvizsgálatok alapján a vám felhasználó iparágra gyakorolt átlagos hatása a felhasználók üvegszálat felhasználó részlegei nyereségének megközelítőleg 0,5–2,3 %-át teszi ki. Ez a hatás jóval alacsonyabb lesz az ideiglenes szakaszban előre jelzett hatásnál, ha egyáltalán érezhető lesz, és kevéssé valószínű, hogy egy ilyen, a módosított vámtétel által okozott kismértékű önköltségiár-növekedés nem hárítható át egészben vagy legalább részben a vásárlókra.

(124)

Az önköltségi árak növekedésének átháríthatóságát illetően a panaszos információkkal szolgált a gyanták önköltségi árának alakulásáról. Ez a költségtöbblet meghatározó a felhasználók számára, és esetenként kiteszi a kompozit végtermékek önköltségi árának nagy részét. A benyújtott információk szerint, míg az üvegszálak eladási ára (a felhasználók önköltségi ára) rendkívül hosszú ideig állandó maradt, a gyanták ára ugyanebben az időszakban megduplázódott. A gyanták ára 2009 végén ismét jelentősen megugrott. E számottevő áremelkedések ellenére a felhasználók e kulcsfontosságú nyersanyag megvásárlásával és végtermékeik értékesítésével együtt továbbra is versenyképesek maradtak. Ezért feltételezhető, hogy önköltségi áraik növekedését legalább részben át tudták hárítani vásárlóikra. Ha egy ilyen jelentős önköltségiár-növekedést (részben) át lehet hárítani a vásárlókra, semmi sem indokolja, miért ne lehetne ezt megtenni a kár megszüntetéséhez szükséges szint mértékében az üvegszálra kivetett dömpingellenes vám esetében is.

(125)

Egyes érdekelt felek azt állították, hogy bizonyos felhasználók – többek között a globális vállalatcsoportok – termelésüket az Unión kívülre helyezik és/vagy fogják helyezni, ami az uniós felhasználóknál munkahelyek megszűnéséhez vezethet; emellett hatást gyakorolhat a felhasználók vásárlóira és a műanyaggyártókra, amelyek az üvegszálat felhasználó, kompozitanyagokat gyártó felhasználók beszállítói is. A vámok kivetése azonban valamennyi köztes termékre, nem csupán az üvegszálakra nézve járhat ilyen következménnyel. A továbbfelhasználók akár még védelmet is kérhetnek a dömpingellenes eljárás keretében, ahogyan arra az üvegszál hálóból készült szövetek esetében már volt példa. Az említett hatáshoz hasonló hatások az alkalmazandó vámszintek miatt csupán csak kismértékben érvényesülnének (lásd a (139) preambulumbekezdést).

(126)

A fentiek alapján megállapítható, hogy a vizsgálatban együttműködő és a bizottsági vizsgálatra alkalmas gazdasági adatokat benyújtó felhasználók egyikének fennmaradását sem veszélyezteti a javasolt intézkedések okozta költségnövekedés.

(127)

Számos felhasználó ismét jelezte, hogy veszélyben forog az uniós piac ellátásának biztonsága, és hogy a dömpingellenes intézkedések tovább rontottak a helyzeten. Állításukat olyan bizonyítékokkal támasztották alá, amelyek arra utaltak, hogy az uniós gazdasági ágazat nem tudja a kívánt mennyiségben és árakon biztosítani az üvegszálellátás biztonságát a felhasználó iparág számára. Megállapították, hogy a Bizottság azon kijelentése, miszerint az EU elegendő kihasználatlan kapacitással rendelkezik a Kínai Népköztársaságból érkező behozatal helyettesítéséhez, egyszerűsítő és megalapozatlan.

(128)

A kérdést további elemzésnek vetették alá. A panaszos ezenkívül új információkkal szolgált a gyártás mennyiségére, a kapacitáskihasználásra és a keresletre vonatkozóan. Az így kapott és megvizsgált információk megerősítették, hogy az uniós gazdasági ágazat által gyártott egyes termékek ellátása nem volt megfelelő 2010 első felében a piac gazdasági válság utáni talpra állását követő készlethiány miatt. Mindeközben azonban az ideiglenes rendeletben ((145)–(149) preambulumbekezdés) is tükrözött elvárásokkal összhangban a keresletnövekedés a jelek szerint stabilizálódott, és a kapott bizonyítékok arra utalnak, hogy az uniós beszállítók 2010 során jelentősen növelték a közvetlenül rendelkezésre álló termelésüket. Rövid- és középtávon az uniós gazdasági ágazat gyártási kapacitásának további növekedése várható. A panaszos olyan bizonyítékokat juttatott el a Bizottsághoz, amelyek arra utalnak, hogy számos nem uniós gyártó ország gyártási kapacitása is jelentősen megnőtt.

(129)

A fonalakra vonatkozó aktualizált gyártási és gyártókapacitási adatok kevésbé voltak biztatóak, és egy független piaci tanulmány is egyértelműen jelezte, hogy a fonalak esetében kedvezőtlenebb az ellátás helyzete. A fonalakat azonban kizárták a termékkörből, így a kérdés további jelentőséggel nem bír.

(130)

Számos felhasználó azt állította továbbá, hogy az ideiglenes rendelet nyilvánosságra hozatala előtt egyes uniós gyártók bizonyos termékek árát jelentősen megemelték, és olyan gyakorlatot vezettek be, amely szerint a kiegészítő mennyiségekre vonatkozó felhasználói kérés esetén magasabb árat számítanak fel. Hozzátették, hogy egyes uniós gyártók a korábbi gyakorlattal ellentétben kizárólag rövid (1 évnél rövidebb) időre hajlandók szerződést kötni. Ezt bizonyítékokkal is alátámasztották, amelyek a felhasználók véleménye szerint arra utalnak, hogy az uniós gazdasági ágazat nem lesz képes elfogadható áron biztosítani a piac által igényelt mennyiségeket.

(131)

Ezzel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a dömpingellenes intézkedések bevezetését követően számítani kell az uniós piaci árak bizonyos mértékű növekedésére. Nem szokatlan jelenség, hogy az uniós gyártók is árat emelnek. Ami a rövid határidejű szerződéseket illeti, ezt a kérdést az eladó és a vevő között kell rendezni, és az nem feltétlenül az ideiglenes készlethiányhoz köthető, hanem számos más, a piacot befolyásoló tényezővel is magyarázható. Mindenesetre ahogy azt a fenti (128) preambulumbekezdés is kimondja, az üvegszál-ellátási helyzet a jelek szerint 2010-ben rendeződött. Mindezen okokból a fenti állításokat elutasítják.

(132)

A fentieket figyelembe véve az ideiglenes rendelet (150)–(151) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseket jóváhagyják, és véglegesen megállapítják, hogy végső soron nem szól kényszerítő ok a Kínai Népköztársaságból származó érintett termék behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vámok kivetése ellen.

(133)

A panaszos úgy érvelt, hogy az ideiglenes szakaszban meghatározott 5 %-os célhaszonkulcs rendkívül alacsony, és ismét hangot adott azon álláspontjának, miszerint 12–15 % közötti szint lenne indokolt, figyelembe véve, hogy az üvegszáliparág rendkívül tőkeintenzív. Azt állította, hogy ez a nyereségszint szükséges ahhoz, hogy a befektetések megfelelően megtérüljenek, és új befektetésekre nyíljon lehetőség. A fenti állítást azonban nem támasztotta alá meggyőző módon, ezért továbbra is az ideiglenes szakaszban meghatározott 5 %-os haszonkulcs alkalmazandó.

(134)

Ami a kár megszüntetéséhez szükséges szint meghatározását illeti, ahogy azt a (71) preambulumbekezdés is kimondja, az áralákínálás kiszámítását érintő módszertani változásokat – azaz i) fonalak kizárása; a ii) terméktípusok csoportosítása; és a iii) behozatal utáni költségek kiigazítása – a kár megszüntetéséhez szükséges szint kiszámításában is alkalmazták.

(135)

A fonalak kizárása és az egyes termékcsoportok (előfonatok, vágott szálak és szövedékek) jellemzőinek az okozott kár elemzése során történő figyelembevétele érdekében a Bizottság a mintavételbe bevont uniós gyártók által terméktípusonként külön benyújtott részletes pénzügyi adatokra támaszkodott. Az ideiglenes számításokhoz használt és a fonalakat is magukban foglaló átfogó adatok helyett a fő termékcsoportokra (előfonatok, vágott szálak és szövedékek) vonatkozó célzott pénzügyi adatokat vették figyelembe (lásd az ideiglenes rendelet (155) preambulumbekezdését). Az így kapott számadat hűebben tükrözi a piaci helyzetet, és figyelembe veszi a felülvizsgált termékkört, valamint a lehetséges mértékben a fő terméktípusok egyedi jellemzőit.

(136)

A fenti változások azt eredményezték, hogy alaposan felülvizsgálták a kár megszüntetéséhez szükséges ideiglenes szintet.

(137)

A fentieket figyelembe véve megállapítható, hogy az alaprendelet 9. cikkével összhangban az érintett termék behozatalára vonatkozóan végleges dömpingellenes intézkedéseket kell bevezetni.

(138)

Mivel a kár megszüntetéséhez szükséges szint alacsonyabb, mint a meghatározott dömpingkülönbözet, a végleges intézkedéseket a kár megszüntetéséhez szükséges szint alapján kell meghozni.

(139)

A fentiek alapján a megállapított vámtétel a vámfizetés nélkül, uniós határparitáson kiszámított CIF ár százalékában kifejezve a következő:

(140)

Az e rendeletben meghatározott, az egyes vállalatokra alkalmazandó dömpingellenes vámtételt a szóban forgó vizsgálat megállapításai alapján határozták meg. Így a vám mértéke a vizsgálat során az érintett vállalatra vonatkozóan feltárt helyzetet tükrözi. Ezt a vámtételt (ellentétben a „minden más vállalatra” alkalmazandó országos vámmal) tehát kizárólag az érintett országból származó és az említett vállalat által előállított termékek behozatalaira kell alkalmazni. Az e rendelet rendelkező részében névvel és címmel nem említett vállalatok – beleértve a névvel és címmel felsorolt vállalatokkal kapcsolatban álló vállalatokat – által előállított importált termékekre nem vonatkozhat ez a vámtétel; ezekre a termékekre „az összes többi vállalatra” vonatkozó vámtételt kell alkalmazni.

(141)

A vállalatspecifikus dömpingellenes vámtétel alkalmazására irányuló kérelmeket (például a jogalany nevében bekövetkezett változást követően, illetve új gyártási vagy értékesítési egységek létrehozását követően) a Bizottsághoz (5) kell benyújtani, és mellékelni kell hozzá minden vonatkozó információt, különös tekintettel a vállalatnak a gyártáshoz, a belföldi értékesítéshez és az exportértékesítésekhez kapcsolódó olyan tevékenységeiben bekövetkezett változásokra, amelyek például névváltozással vagy a gyártási és értékesítési egységekben bekövetkezett változással függenek össze. Adott esetben a rendeletet ennek megfelelően módosítják az egyedi vámtételben részesülő vállalat hivatkozásának aktualizálásával.

(142)

A dömpingellenes vám megfelelő alkalmazásának biztosítása érdekében az országos vámszintet nem csupán az együtt nem működő exportáló gyártókra kell alkalmazni, hanem azokra a gyártókra is, akik a vizsgált időszak alatt egyáltalán nem exportáltak az Unióba.

(143)

Tekintettel a megállapított dömpingkülönbözet nagyságára, és figyelembe véve az uniós gazdasági ágazatnak okozott kár mértékét, szükségesnek tekinthető, hogy az ideiglenes rendelettel kivetett ideiglenes dömpingellenes vámok formájában biztosított összegeket a kivetett végleges vámok összegének mértékéig véglegesen beszedjék. Mivel a fonalakat kizárták a termékkörből (lásd a (13)–(24) preambulumbekezdést), a fonalak behozatalára ideiglenesen biztosított összegeket el kell engedni. Mivel a végleges vámtételek alacsonyabbak, mint az ideiglenes vámtételek, az ideiglenesen biztosított összegeknek a végleges dömpingellenes vámokon kívüli részét el kell engedni,