17.2.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 43/9

(1)

2010. május 20-án az Európai Bizottság (a továbbiakban: a Bizottság) az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítésben (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) (2) bejelentette a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: KNK, Kína vagy érintett ország) származó egyes üvegszál szitaszöveteknek az Unióba történő behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárás megindítását.

(2)

A dömpingellenes eljárást annak nyomán indították meg, hogy 2010. április 6-án panaszt nyújtott be a Saint-Gobain Vertex s.r.o., a Tolnatext Fonalfeldolgozó és Műszakiszövet-gyártó, a Valmieras „Stikla Skiedra” AS és a Vitrulan Technical Textiles GmbH (a továbbiakban: panaszosok), amelyeknek termelése az egyes üvegszál szitaszövetek teljes uniós gyártásának jelentős részét, ebben az esetben több mint 25 %-át teszi ki. A panasz prima facie bizonyítékot tartalmazott az említett termék dömpingjére és az ebből származó jelentős kárra vonatkozóan, ami elegendőnek bizonyult az eljárás megindításához.

(3)

A Bizottság az eljárás megindításáról hivatalosan tájékoztatta a panaszosokat, más ismert uniós gyártókat, az ismert kínai exportáló gyártókat és Kína képviselőit, valamint az ismert importőröket és felhasználókat. A Bizottság emellett értesítette az Amerikai Egyesült Államok (USA), Kanada, Horvátország, Törökország és Thaiföld egyes gyártóit, mivel ezek az országok merültek fel lehetséges analóg országokként. A Bizottság arra is lehetőséget biztosított az érdekelt felek számára, hogy írásban kifejthessék az álláspontjukat, és meghallgatást kérjenek a vizsgálat megindításáról szóló értesítésben meghatározott határidőkön belül. Kérésre minden olyan érdekelt felet meghallgattak, amely bizonyította, hogy meghallgatását különleges okok indokolják.

(4)

Tekintettel a kínai exportáló gyártók, a független importőrök és az uniós gyártók nyilvánvalóan nagy számára, az eljárás megindításáról szóló értesítés az alaprendelet 17. cikkének megfelelően a dömping és a kár megállapításához mintavételt irányzott elő. Annak érdekében, hogy a Bizottságnak lehetősége legyen eldönteni, vajon szükséges-e a mintavétel, és amennyiben igen, lehetősége legyen a minta kiválasztására, valamennyi ismert KNK-beli exportáló gyártót, valamint uniós importőrt és gyártót felkérték, hogy jelentkezzenek a Bizottságnál, és az eljárás megindításáról szóló értesítésnek megfelelően nyújtsanak alapvető tájékoztatást az érintett termékkel kapcsolatos, a 2009. április 1. és 2010. március 31. közötti időszak során végzett tevékenységeikről. A Bizottság a kínai hatóságokkal is konzultációt folytatott.

(5)

A mintavételre tizenhat válasz érkezett olyan kínai exportáló gyártóktól, akik az Unió behozatalának 86 %-át fedezték az alább meghatározandó vizsgálati időszak alatt. Az együttműködés tehát nagymértékűnek tekinthető.

(6)

Az alaprendelet 17. cikkének (1) bekezdésével összhangban, a Bizottság az exportáló gyártókból álló mintát az érintett termék Unióba irányuló exportjának azon legnagyobb reprezentatív mennyisége alapján választotta ki, amelyet a rendelkezésre álló időn belül megfelelő alapossággal meg lehetett vizsgálni. A kiválasztott mintát két egyéni exportáló gyártó és egy – négy kapcsolatban álló vállalatból álló – exportáló gyártó csoport alkotja, amelyek az Unióba irányuló behozatal 42 %-át jelentik az alábbi (13) preambulumbekezdésben meghatározott vizsgálati időszak alatt. Az alaprendelet 17. cikkének (2) bekezdésével összhangban a minta kiválasztásával kapcsolatban konzultáltak az érintett felekkel és a kínai hatóságokkal, és azok nem emeltek kifogást.

(7)

Az uniós gyártók oldaláról tizenkét gyártó nyújtotta be a kért információkat és egyezett bele, hogy felvegyék a mintába. Ennek alapján a Bizottság az értékesítés és a gyártás szempontjából legnagyobb négy uniós gyártót választotta be a mintába, amelyek az uniós ágazat összes értékesítésének 70 %-át képviselik az alábbi (59) preambulumbekezdés meghatározása szerint.

(8)

Az eljárás megindításáról szóló értesítésben megjelölt határidőn belül csak négy független importőr nyújtotta be a kért adatokat. Ezért a Bizottság úgy döntött, hogy a független importőrök körében nincs szükség mintavételre.

(9)

Annak érdekében, hogy a mintavételbe bevont kínai exportáló gyártóknak lehetővé tegyék a piacgazdasági elbánás vagy egyéni elbánás iránti kérelem benyújtását – amennyiben ezt igénylik –, a Bizottság formanyomtatványokat küldött a mintavételbe bevont exportáló gyártóknak. A mintavételbe bevont valamennyi exportáló gyártó az alaprendelet 2. cikkének (7) bekezdése szerint piacgazdasági elbánást kért, illetve egyéni elbánást arra az esetre, ha a vizsgálat azt állapítaná meg, hogy nem felelnek meg a piacgazdasági elbánás feltételeinek. Ezenkívül egy exportáló gyártó, azaz egy kapcsolatban álló vállalatokból álló csoport, amely nem szerepelt a mintában, egyedi vizsgálatot kért az alaprendelet 17. cikke (3) bekezdése szerint.

(10)

A Bizottság kérdőívet küldött a mintában szereplő exportáló gyártóknak, a mintában nem szereplő exportáló gyártónak, amely egyedi vizsgálatot kért, a mintában szereplő négy uniós gyártónak, a négy együttműködő független importőrnek, valamint az összes ismert uniós felhasználónak. Emellett kérdőívet küldtek néhány egyesült államokbeli gyártóknak, mivel az USA volt az eljárás megindításáról szóló értesítésben javasolt analóg ország, valamint egyéb lehetséges analóg országok gyártóinak is. Válasz érkezett a kérdőívekre a mintában szereplő kínai exportáló gyártóktól és az egyedi vizsgálatot kérelmező együttműködő gyártótól, egy egyesült államokbeli gyártótól és egy kanadai gyártótól – Kanada, ahogyan ezt a (43) preambulumbekezdés említi, lehetséges analóg országként merült fel –, továbbá valamennyi, mintába felvett uniós gyártótól és négy független importőrtől. Felhasználók nem szolgáltattak információt a Bizottság számára, és nem jelentkeztek a vizsgálat folyamán.

(11)

A Bizottság megvizsgálta és ellenőrizte a piacgazdasági elbánás és az egyéni elbánás elemzéséhez, valamint a kárt okozó dömping, az abból következő kár és az uniós érdek ideiglenes megállapításához szükséges valamennyi információt, valamint ellenőrző látogatásokat tett a következő vállalatok telephelyén:

(12)

Mivel a rendes értéket olyan kínai exportáló gyártók tekintetében is meg kellett állapítani, amelyek nem részesülhetnek piacgazdasági elbánásban, a következő vállalatok üzemeiben tettek ellenőrző látogatást azzal a céllal, hogy a Kanadából mint analóg országból származó adatok alapján megállapítsák a rendes értéket:

(13)

A dömping és a kár vizsgálata a 2009. április 1. és 2010. március 31. közötti időszakra (a továbbiakban: vizsgált időszak) terjedt ki. Az okozott kár felmérése szempontjából lényeges tendenciák vizsgálata a 2006. január 1-jétől a vizsgálati időszak végéig tartó időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjedt ki.

(14)

Az érintett termék a Kínából származó, jelenleg az ex 7019 40 00, ex 7019 51 00, ex 7019 59 00, ex 7019 90 91 és ex 7019 90 99 KN-kód alá tartozó, üvegszálakból készült szitaszövet, amelynek szemnagysága hosszában és szélességében több mint 1,8 mm, fajlagos tömege pedig több mint 35 g/m2 (a továbbiakban: érintett termék).

(15)

Az üvegszálakból készült szitaszövet üvegszál fonálból készül, és különböző szemnagyságokban és fajlagos tömegben megtalálható. Leginkább az építőipari ágazatban, erősítő anyagként használják (külső hőszigetelés, márvány-/padlózatmegerősítés, falak javítása).

(16)

Az eljárás megindítása után egy kínai exportáló gyártó, amely üvegszál korongokat készít, felvilágosítást kért, hogy ez a terméktípus is beletartozik-e a termékmeghatározás körébe. A Bizottság konzultált az uniós ágazattal, amelynek a véleménye az volt, hogy az ilyen korongok a termelési-értékesítési láncban lejjebb lévő (downstream) terméknek tekinthetők, és ezért nem fedi őket szükségszerűen a termékmeghatározás. Miután az eljárás jelenlegi szakaszában a Bizottság rendelkezésére álló információk még nem teszik lehetővé, hogy az érintett termék alapvető jellegzetességeiről végső következtetésekre jusson, a Bizottság úgy döntött, hogy az üvegszál korongokat ideiglenesen a termék részeként kezelik, amíg az érdekelt felektől esetleges további információk és megítélések nem érkeznek a vizsgálat hátralévő részében.

(17)

A KNK, valamint az ideiglenesen analóg országnak tekintett Kanada belföldi piacán gyártott és értékesített üvegszál szitaszövetekre, továbbá az Unióban az uniós gyártók által gyártott és értékesített üvegszál szitaszövetekre nézve megállapítható, hogy alapvető fizikai, kémiai és műszaki tulajdonságaik, továbbá alapvető alkalmazásaik azonosak. Ezért ezek az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése szerint ideiglenesen hasonlónak tekintendők.

(18)

Az alább leírt általános módszertant alkalmazták a KNK együttműködő exportáló gyártóira annak megállapítása érdekében, hogy alkalmaztak-e dömpinget vagy sem.

(19)

Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének b) pontja értelmében a KNK-ból származó behozatalokra vonatkozó dömpingellenes vizsgálatok során a rendes értéket az említett cikk (1)–(6) bekezdésével összhangban állapítják meg azon gyártók tekintetében, amelyekről megállapítást nyer, hogy teljesítik az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontjában megállapított kritériumokat. Ezeket a kritériumokat röviden, a tájékozódás megkönnyítése érdekében, az alábbiakban foglaljuk össze:

(20)

Ebben a vizsgálatban valamennyi, a mintavételre kiválasztott exportáló gyártó piacgazdasági elbánást kért az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének b) pontja értelmében, és a megadott határidőn belül kitöltötte a piacgazdasági elbánás iránti kérelemre vonatkozó űrlapot.

(21)

A Bizottság valamennyi fent említett, a mintában szereplő exportáló gyártó tekintetében felkutatta a szükségesnek ítélt információkat, valamint az alábbi vállalatok telephelyein ellenőrizte a piacgazdasági elbánás iránti kérelemre vonatkozó formanyomtatványukon megadott információkat és minden más szükségesnek ítélt információt:

(22)

A vizsgálat eredetileg megállapította, hogy két, a mintavételbe bevont kínai exportáló gyártó teljesítette az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontjában előírt összes követelményt a piacgazdasági elbánás megadásához, míg a harmadik, mintába felvett exportáló gyártó, amely egymással kapcsolatban álló vállalatok csoportja, nem teljesítette a nemzetközi számviteli szabályokra vonatkozó 2. kritériumot. Különösen arra derült fény, hogy egyes költségek, bevételek és elszámolások nem tükrözték pontosan a csoportba tartozó vállalatok valóságos pénzügyi helyzetét. Ezenkívül a könyvelés hiányosságait az auditjelentés nem is említette meg.

(23)

A Bizottság hivatalosan rendelkezésére bocsátotta a piacgazdasági elbánással kapcsolatos megállapításokat a kínai érintett exportáló gyártók és a panaszosok számára. Az érintettek arra is lehetőséget kaptak, hogy írásban ismertessék véleményüket, és meghallgatást kérjenek, amenynyiben erre konkrét okaik vannak.

(24)

A piacgazdasági elbánásra vonatkozó megállapítások közzététele után csak attól a mintába felvett exportáló gyártói csoporttól érkeztek észrevételek, amely nem kapta meg a piacgazdasági elbánást. A beérkezett észrevételek miatt azonban nem kellett változtatni a megállapításokon, mert azok nem cáfolták a hiányosságokat, csak általános magyarázatokat adtak arról, hogy a csoport egészét egyetlen magánszemély irányítja, és hogy a csoportba tartozó vállalatok egy integráció felé vezető átmeneti szakaszban vannak.

(25)

Közvetlenül a dömpingellenőrző látogatások előtt az egyik esetre vonatkozóan dokumentumokkal igazolt állításokat nyújtottak be a Bizottsághoz arra a két kínai exportáló gyártóra vonatkozóan, amelyeknek eredetileg a piacgazdasági elbánás megadását javasolta. Ezeket az állításokat az ellenőrző látogatások során megvizsgálták.

(26)

Az első exportáló gyártóra vonatkozó állítás konkrétan azt tartalmazta, hogy az kérelmében és az ellenőrző vizsgálat során is hamis társasági alapszabályt tüntetett fel A Bizottság megkapta az állítólagos valódi alapszabályt és a megfelelő, a cég részvényesei között megkötött közös vállalkozásról szóló szerződést. A dömpingellenőrző látogatáson az exportáló gyártó a helyi hatóságnál nyilvántartott alapszabályának hiteles másolatát adta át, amely ugyanaz a dátumot nem viselő dokumentum volt, mint amelyet a cég a piacgazdasági elbánás iránti kérelmében, valamint az ezzel kapcsolatos helyszíni vizsgálat alkalmával nyújtott be.

(27)

E dokumentumot a (25) és (26) preambulumbekezdésben leírtak szerint a Bizottságnak benyújtott dokumentummal összehasonlítva kiderült, hogy eltérések vannak a dátumok, az érintett felek és a munkaerő-felvételre vonatkozó megszorításokról szóló egyes rendelkezések között. További eltéréseket találtak értékesítési megszorítások tárgyában a vállalkozás által a piacgazdasági elbánás iránti kérelemmel benyújtott, illetve a Bizottság által később megkapott közös vállalkozásról szóló szerződés között.

(28)

A Bizottság levelet küldött az exportáló gyártónak, amelyben tájékoztatta, hogy ezek az adatok az alapszabály 18. cikkének alkalmazásához vezethetnek, és megkérte, hogy tegye meg észrevételeit. Az exportáló gyártó válasza nem szolgáltatott olyan elégséges magyarázatot az eltérésekről, amely megszüntette volna a kétségeket az eredetileg beadott dokumentumok hitelességével és a cég által benyújtott, piacgazdasági elbánás iránti kérelemben megadott információkkal kapcsolatban.

(29)

A második exportáló gyártóra vonatkozó állítások különösen egyes meghamisított könyvvizsgált elszámolásokra vonatkoztak. Ezt az állítást is megvizsgálták a helyszínen, és ellentmondásokat találtak a 2006-os nem auditált elszámolásokból az első 2007-es auditált pénzügyi kimutatásokba átvezetett egyenlegekben. Emellett a cég könyvelésében sem a 2007-es, sem a 2008-as évre vonatkozóan nem szerepel auditköltség vagy kifizetés.

(30)

Ennek az exportáló gyártónak is írt a Bizottság, tájékoztatta a helyszínen talált ellentmondásokról, és kérte, hogy tegye meg ezzel kapcsolatos észrevételeit. Ezt a gyártót szintén tájékoztatták arról, hogy az új megállapítások az alaprendelet 18. cikkének alkalmazását vonhatják maguk után. Az exportáló gyártó válasza nem szolgált olyan újabb információkkal, amelyek eloszlatták volna a kételyeket a pénzügyi kimutatásaiban szereplő összegek helytállóságával és teljességével kapcsolatban. Éppen ellenkezőleg: válaszában az exportáló gyártó elismerte, hogy két különböző elszámolás létezik, amelyek 2006-ra vonatkozóan különböző összegeket tartalmaznak, valamint, hogy a 2007-es és 2008-as elszámolásaiban voltak olyan tévedések, amelyekre nem tért ki az audit jelentés.

(31)

Az ismertetett új megállapítások alapján a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az első exportáló gyártó félrevezető információkat nyújtott a vizsgálat során. Ennek alapján úgy határozott, hogy az alaprendelet 18. cikkét alkalmazza, és visszavonja az eredeti javaslatot, amely szerint e gyártónak piacgazdasági elbánás járna.

(32)

A második exportáló gyártóra nézve a Bizottság szintén a piacgazdasági bánásmód elutasítása mellett döntött, mert az nem tett eleget az elbírálás 2. szükséges kritériumának.

(33)

Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja szerint a cikk hatálya alá tartozó országok vonatkozásában adott esetben az egész országra kiterjedő vámot kell kivetni, kivéve azokat a vállalatokat, amelyek képesek bizonyítani, hogy az alaprendelet 9. cikkének (5) bekezdésében meghatározott összes kritériumnak megfelelnek. Ezeket a kritériumokat röviden, a tájékozódás megkönynyítése érdekében, az alábbiakban foglaljuk össze:

(34)

A három, mintába felvett és piacgazdasági elbánásért folyamodó exportáló gyártó egyúttal egyéni elbánást is kérelmezett arra az esetre, ha az előbbit nem adják meg számukra. A fent ismertetett megállapítások alapján az első exportáló gyártóra az alaprendelet 18. cikkét alkalmazták, és ezért az egyéni elbánást visszautasították. A második exportáló gyártó megfelelt az alaprendelet 9. cikke (5) bekezdésében foglalt feltételeknek, és ezért egyéni elbánásban részesülhet.

(35)

A harmadik exportáló gyártó (vállalatcsoport) esetében, amely nem elégítette ki a piacgazdasági elbánás megadásához szükséges feltételeket, az egyéni elbánás megadása mellett döntöttek, mivel úgy találták, hogy a cég megfelel az alaprendelet 9. cikke (5) bekezdésében foglalt feltételeknek.

(36)

A rendelkezésre álló információk alapján ideiglenesen megállapították, hogy a mintába felvett alábbi két kínai exportáló gyártó teljesíti az alaprendelet 9. cikkének (5) bekezdésében az egyéni elbánásra vonatkozóan meghatározott valamennyi követelményt:

(37)

A mintába nem foglalt kapcsolatban álló vállalatok csoportja, amely egyedi vizsgálatot kért, egyúttal piacgazdasági elbánást vagy egyéni elbánást is kért arra az esetre, ha a vizsgálat azt állapítaná meg, hogy nem felelnek meg a piacgazdasági elbánás feltételeinek, és a piacgazdasági elbánás iránti kérelmet a megadott határidőn belül benyújtotta.

(38)

A piacgazdasági elbánásra vonatkozó űrlapon egyéni vizsgálatot kérő vállalat által benyújtott információkat a Bizottság nem ellenőrizte. Ezek ellenőrzésére egy későbbi időpontban kerül sor.

(39)

Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdése a) pontjának megfelelően a piacgazdasági elbánásban nem részesülő exportáló gyártók esetében a rendes értéket az analóg országban alkalmazott belföldi árak vagy a számtanilag képzett rendes érték alapján kell meghatározni.

(40)

Az eljárás megindításáról szóló értesítésben a Bizottság jelezte azt a szándékát, hogy az Amerikai Egyesült Államokat kívánja alkalmazni megfelelő analóg országként a Kínára vonatkozó rendes érték megállapításához, és felkérte az érdekelt feleket, hogy tegyék meg észrevételeiket ezzel kapcsolatban.

(41)

Négy együttműködő exportáló gyártó úgy nyilatkozott, hogy az USA nem megfelelő analóg ország, mivel az általa használt üvegszál fonal, amely az érintett termék előállításának fő nyersanyaga, más típusú üvegből van, mint a kínai exportáló gyártók által használt, és ezért drágább is. Azt javasolták, hogy Törökország és Thaiföld léphetne a helyébe, mert az e két országban használt üvegszál fonal típusa megegyezik a kínai exportáló gyártók által használttal.

(42)

A Bizottság megvizsgálta, hogy más országok analóg országként való kiválasztása indokolt lenne-e, és kérdőívet küldött az érintett termék gyártóinak Kanadába, Horvátországba, Törökországba és Thaiföldre. A kérdőívre csak egy USA-beli és az egyetlen kanadai gyártó válaszolt.

(43)

A Bizottság mindkét ország piacait megvizsgálta, hogy meghatározza, megfelelnek-e az analóg országként való kiválasztás kritériumainak. Kanadával kapcsolatban – noha az érintett terméket csak egyetlen gyártó állítja elő – a Bizottság úgy találta, hogy az ország nyitott piaccal rendelkezik, behozatali vám nincsen, és a piacon a versenyt az érintett terméknek több harmadik országból való jelentős mérvű behozatala biztosítja. Emellett kiderült, hogy a kanadai gyártó a hasonló termék minden típusát előállítja, szemben az USA-beli gyártóval, amely csak egyet, és ez lehetővé teszi a rendes érték kiszámítását az érintett termék minden egyes típusa tekintetében. A vizsgálat kimutatta, hogy Kanadát ideiglenesen megfelelő analóg országnak lehet tekinteni a rendes érték megállapítása céljából.

(44)

Az együttműködő kanadai gyártó válaszában megadott adatokat a helyszínen ellenőrizték, és azok megbízható információnak bizonyultak, amely alapján a rendes értéket meg lehet állapítani.

(45)

Ezért a Bizottság ideiglenesen arra a következtetésre jutott, hogy az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésével összhangban Kanada megfelelő analóg ország.

(46)

Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja értelmében a rendes értéket az alábbiak szerinti analóg ország gyártójától kapott ellenőrzött információk alapján állapították meg.

(47)

A kanadai gyártónak a hasonló termékre vonatkozó belföldi értékesítéseit reprezentatívnak találták az együttműködő kínai exportáló gyártók által az Unióba exportált érintett termékhez viszonyítva.

(48)

A vizsgálati időszakban a belföldi piacon a független vevőknek történt értékesítések a kanadai gyártó által előállított valamennyi típusú hasonló termék tekintetében a rendes kereskedelmi forgalomban zajlottak. Ugyanakkor a Kanadában gyártott és értékesített hasonló termék, valamint a Kínából származó érintett termék közötti minőségi különbségek miatt indokoltabbnak találták a rendes érték számtani képzését – lásd az (52) preambulumbekezdést –, hogy figyelembe lehessen venni a különbségeket, és tisztességes összehasonlítást lehessen végezni.

(49)

Az eladási, általános és adminisztratív költségek, valamint a nyereség összegét a kanadai gyártótól kapott adatok alapján állapították meg az alaprendelet 2. cikke (6) bekezdésének c) pontja szerint.

(50)

Mivel két, a mintában szereplő, egyéni elbánásban részesülő, együttműködő exportáló gyártó uniós független vevőknek exportra közvetlenül értékesített az Unióba az érintett termékből, az exportárak azok ténylegesen kifizetett vagy kifizetendő árain alapultak, az alaprendelet 2. cikke (8) bekezdésének megfelelően.

(51)

A rendes értéket és az exportárakat gyártelepi paritáson hasonlították össze.

(52)

A rendes érték és az exportár méltányos összehasonlításának biztosítása érdekében, kiigazítások formájában kellő mértékben figyelembe vették az árakat és az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló különbségeket az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdésével összhangban. A rendes értéket a felhasznált anyagok – vegyszerek, bevonatok és nyersanyagok (a fonalakhoz felhasznált üvegtípus) – minőségi különbségeinek megfelelően is kiigazították. További kiigazításokat alkalmaztak szükség esetén a közvetett adókra, tengeri szállításra, biztosításra, kezelési és járulékos költségekre, csomagolásra, hitelre, valamint bankköltségekre és jutalékokra tekintettel minden olyan esetben, amikor azokat ésszerűnek, helyesnek és igazolt bizonyítékokkal alátámasztottnak ítélték meg.

(53)

Az alaprendelet 2. cikke (11) és (12) bekezdésének megfelelően az egyéni elbánásban részesülő, a mintában szereplő két együttműködő exportáló gyártó esetében a dömpingkülönbözet meghatározása az analóg országra megállapított rendes érték súlyozott átlagának és az egyes vállalatok által az Unióban értékesített érintett termékre vonatkozó exportár súlyozott átlagának összehasonlításával történt a fenti megállapításoknak megfelelően.

(54)

Ennek alapján az ideiglenes dömpingkülönbözetek a vámfizetés előtti, uniós határparitáson számított CIF-importár százalékában kifejezve a következők:

(55)

A mintában nem szereplő együttműködő kínai exportáló gyártók dömpingkülönbözetét a két egyéni elbánásban részesülő, a mintában szereplő exportáló gyártó átlagát véve számították ki az alaprendelet 9. cikke (6) bekezdése szerint.

(56)

A többi együtt nem működő kínai exportáló gyártó esetében, valamint annak a mintában szereplő exportáló gyártónak az esetében, amelyre az alaprendelet 18. cikkét alkalmazták, a rájuk érvényes országos dömpingkülönbözet kiszámítása érdekében először az együttműködés szintjét állapították meg úgy, hogy Unióba történő, az együttműködő exportáló gyártók által bejelentett kivitel mennyiségét összehasonlították az Eurostat megfelelő statisztikáival.

(57)

Tekintve, hogy a vizsgálatban való együttműködés szintje magas volt, mivel az együttműködő vállalatok a vizsgált időszakban a KNK-ból származó összes behozatalnak mintegy 86 %-át képviselték, a nem együttműködő vállalatokra az országos szintű különbözet megállapítása a két egyéni elbánásban részesülő exportáló gyártónál megállapított legnagyobb különbözet felhasználásával történt.

(58)

Ennek alapján a minta ideiglenes súlyozott átlagos dömpingkülönbözete és az országos dömpingkülönbözet a vámfizetés nélkül, közösségi határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezve a következő:

(59)

A vizsgálati időszak során 19 gyártó állított elő hasonló terméket az Európai Unióban. E gyártók képviselik a teljes uniós termelést az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében. Mivel mind a 19 gyártó, amelyek a panaszt támogatták, szolgáltatott információkat, ezeket a továbbiakban uniós gazdasági ágazat néven szerepelnek.

(60)

Mint ahogyan a fenti (7) preambulumbekezdés is említi, tizenkét uniós gyártó adta meg a kért tájékoztatást, és járult hozzá ahhoz, hogy szerepeljen a mintában. A kiválasztott négy gyártóból álló minta a becsült uniós gyártás mintegy 70 %-át képviseli.

(61)

Az uniós fogyasztás kiszámítása olyan számadatokon alapult, amelyeket a panasz tartalmazott, és amelyeket a vizsgálatban együttműködő gyártók és importőrök által szolgáltatott, ellenőrzött adatokkal egészítettek ki. Az uniós fogyasztást így az uniós gazdasági ágazat által előállított hasonló termék Unióban realizált értékesítésének volumene és az érintett termék Kínából és harmadik országokból származó importjának volumene alapján határozták meg.

(62)

Ezek alapján az uniós fogyasztás a következőképpen alakult:

(63)

A figyelembe vett időszakban 12 %-kal nőtt az érintett termék és a hasonló termék fogyasztása az Unió területén. 2006 és 2008 között 26 %-kal nőtt, majd 2008 és 2009 között 17 %-kal csökkent. A vizsgálati időszak alatt a fogyasztás ismét enyhén nőtt. A 2009-es időszakos csökkenés az építőipari piacok visszaesésének tulajdonítható.

(64)

Az érintett termék KNK-ból származó behozatalának volumene a figyelembe vett időszakban 48 %-kal nőtt. A fogyasztási trendeket és az építőipari ágazat visszaesését követően 2009-ben enyhén csökkent. A behozatalok hosszú távú emelkedő tendenciája azonban nyilvánvaló, és az importvolumen növekedése is nagyobb mértékű volt, mint az uniós fogyasztásé.

(65)

A KNK-ból származó érintett termék behozatalának növekvő volumenével párhuzamosan az átlagos importár csökkent, 2006 és a vizsgálati időszak között 12 %-kal esett vissza.

(66)

Az érintett országból érkező behozatal piaci részesedése a vizsgált időszakban 32 %-kal nőtt, ami ebben az esetben majdnem 13 százalékpontos növekedésnek felel meg. A vizsgálati időszakban az érintett országból érkező import piaci részesedése elérte az 51 %-ot.

(67)

Az áralákínálás elemzése érdekében a vizsgálati időszakban az együttműködő kínai exportáló gyártók importárait átlag az átlaghoz alapon hasonlították össze a mintavételben szereplő uniós gyártók áraival. A mintában szereplő uniós gyártók árait nettó gyártelepi paritásra igazították, és összevetették a CIF-importárakkal. Az utóbbi árakat a behozatali vámra és a behozatal utáni költségekre tekintettel kiigazították. Emellett a KNK-ból importált érintett termék és az uniós ágazat által termelt hasonló termék közötti minőségi különbségek miatt további minőségi szempontú kiigazítást végeztek a kínai importárakon. Ez a kiigazítás olyan paraméterek különbségeit tükrözi, mint a hosszirányú és keresztirányú szakítószilárdság és nyúlás, amelyeket a termékkód teljes mértékben nem fedett le.

(68)

Figyelembe véve a minőségi szempontú kiigazítást, az alákínálási különbözetek súlyozott átlaga az uniós gazdasági ágazat árainak százalékában kifejezve 29,5 % és 30,2 % között volt a vizsgálati időszakban.

(69)

Az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése alapján a Bizottság minden olyan idevágó gazdasági tényezőt és mutatót megvizsgált, amely hatást gyakorol az uniós gazdasági ágazat helyzetére.

(70)

Emlékeztetni kell arra, hogy – amint az a (7) preambulumbekezdésben is szerepel – a Bizottság által kiválasztott minta az értékesítés és gyártás szempontjából legnagyobb négy uniós gyártóból állt.

(71)

A makrogazdasági adatokra vonatkozó mutatók – termelés, kapacitás, értékesítési volumen, piaci részesedés stb. – az egész uniós gazdasági ágazatra vonatkoznak (az alábbi táblázatok forrásai a makroadatok). A további mutatók a mintába felvett gyártóktól származó ellenőrzött adatokon alapulnak. Ezekre a mutatókra mikroadatként hivatkozunk.

(72)

A vizsgálat alatt megállapítást nyert, hogy az uniós gazdasági ágazat értékesítése részben kapcsolatban álló vállalatokon keresztül zajlott. A vállalatok szerint ezeket a tranzakciókat független vevőknek történő eladásoknak kellene tekinteni, mivel szerintük nincs közvetlen kapcsolat a cégek között, és az értékesítés a szokásos piaci feltételekkel történt. Ideiglenesen azonban a Bizottság úgy határoz, hogy ezeket a tranzakciókat kizárja a kárkülönbözeti számításokból és a kármutatókból is, mert további elemzést kíván folytatni velük kapcsolatban. Kivételt tettek két mintába vett cég közötti kapcsolódó értékesítésekkel, amelyeknél a viszonteladási mechanizmust megmagyarázták, és az ellenőrizhető volt.

(73)

A figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat termelési volumene 4 %-kal esett vissza. Általában véve a termékkibocsátás követte a fogyasztási trendet, azaz a 2006–2008 közötti növekedés után 2009-ben erős visszaesés, majd a vizsgálati időszak alatt ismét enyhe növekedés volt tapasztalható. A fogyasztással szemben így az uniós ágazat termelése nem állt helyre, hanem tovább csökkent a vizsgálati időszak alatt.

(74)

Az uniós ágazat kapacitáskihasználásának mértéke a figyelembe vett időszakban 10 százalékponttal csökkent, a 2006-os 77 %-ról a vizsgálati időszakbeli 67 %-ra. Meg kell azonban jegyezni, hogy ez részben annak tulajdonítható, hogy maga a kapacitás nőtt enyhén az uniós gyártók beruházásainak eredményeként.

Készletek

(75)

Az uniós gazdasági ágazat készletének szintje a figyelembe vett időszakban csaknem megháromszorozódott. Ez a trend az értékesítés és a gyártás csökkenő volumenével egyidejű. A gyártási volumenhez képest a készletek a 2006-os nem egészen 4 %-ról 11 % fölé emelkedtek a vizsgálati időszak alatt.

Az értékesítések volumene és a piaci részesedés

(76)

Az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene a figyelembe vett időszakban 11 %-kal csökkent, ennek eredményeként 12 százalékpontos piaci részesedésvesztés következett be, azaz az uniós összfogyasztás 58 %-áról 46 %-ára esett vissza.

(77)

Eladási árak

(78)

Az uniós gazdasági ágazat átlagos eladási ára a független álló uniós feleknek történő értékesítéskor a figyelembe vett időszakban 3 %-kal csökkent. Az uniós gazdasági ágazat nem csökkentette jelentősen eladási árait annak érdekében, hogy versenyképes maradjon a dömpingelt behozatalhoz képest. Ez azonban hozzájárult a jelentős piaci részesedésvesztéshez a figyelembe vett időszak során.

Nyereségesség

Beruházások, beruházások megtérülése, pénzáramlás és tőkebevonási képesség

(79)

Amint az a fenti (68) preambulumbekezdésben is szerepel, a figyelembe vett időszakban a kínai behozatal jelentős nyomást gyakorolt az uniós piac áraira. Az uniós ágazat ennek ellenére még jó pénzügyi helyzetben volt 2006–2007 között, amikor a nyereségesség 6 %-ról 18 %-ra nőtt. Később a nyereségesség csökkenni kezdett, és a vizsgálati időszakban 12 %-on állapodott meg. Más pénzügyi mutatók, például a nettó eszközarányos jövedelmezőség és a pénzáramlás is pozitív maradt. Más szóval az uniós gazdasági ágazat nem szállt agresszív árversenybe a kínai behozatallal. Ehelyett inkább szerkezetátalakítási folyamatba kezdett, új gyártási technológiákba fektetett be a termékei minőségének javítása és a hosszú távú gyártásiköltség-csökkentés érdekében. Ez azonban az értékesítési volumen csökkenésével és a piaci részesedések egy részének elveszítésével járt a kínai konkurencia javára. Meg kell jegyezni, hogy a fenti nyereségességszámítás nem veszi figyelembe a rendkívüli szerkezetátalakítási költségeket, amelyekről egyes mintában szereplő gyártók számoltak be. Ha ezeket a költségeket is figyelembe vesszük, az uniós ágazat nyereségessége jóval alacsonyabb lenne. Ez tehát kedvezőtlenül befolyásolná a fent felsorolt egyéb pénzügyi mutatókat.

(80)

A figyelembe vett időszakban az uniós ágazat továbbra is nagyarányú beruházásokat tudott fenntartani; ezzel az volt a célja, hogy csökkentse a gyártási költségeket és hatékonyabb gyártási módot fejlesszen ki. A vizsgálati időszakban a beruházások több mint háromszorosukra emelkedtek a 2006. évi adatokhoz képest.

(81)

A tőkebevonási képesség nem merült fel az uniós gazdasági ágazatban a figyelembe vett időszak folyamán.

(82)

Foglalkoztatás, termelékenység és bérek

(83)

Az uniós gazdasági ágazatban a hasonló termék gyártásában foglalkoztatottak száma a figyelembe vett időszak alatt jelentősen, 21 %-kal csökkent. A fizetések magas szintje ellenére az uniós gazdasági ágazat 2008-tól kezdve csökkentette az egy foglalkoztatottra jutó átlagos bérköltséget. Ennek eredményeként az egy munkavállalóra jutó teljesítményben kifejezett termelékenység a figyelembe vett időszak alatt nőtt.

(84)

Figyelembe véve az érintett országból származó dömpingelt behozatal volumenét és árait, a tényleges dömpingkülönbözet uniós piacra gyakorolt hatása a vizsgálati időszak alatt nem tekinthető elhanyagolhatónak.

(85)

Amint a fenti kárelemzésből nyilvánvalóan kitűnik, a figyelembe vett időszak alatt az uniós gazdasági ágazat jelentős veszteségeket szenvedett az értékesítési és termelési volumen, a kapacitáskihasználás, a piaci részesedés és az alkalmazottak száma terén egyaránt; ez utóbbi az ágazat szerkezetátalakítási erőfeszítéseinek következtében jelentősen, 21 %-kal csökkent. Ezért az uniós gazdasági ágazat nem tudta kihasználni a piac növekedését, és azt teljes egészében a kínai behozatal vette át. Az importvolumen 48 %-os növekedése a figyelembe vett időszakban valóban sokkal nagyobb, mint az uniós fogyasztás 12 %-os növekedése.

(86)

Úgy ítélhető meg, hogy a kínai dömpingelt behozatal folyamatos, jelentős áralákínálása az uniós ágazat áraival szemben továbbra is kedvezőtlen hatást fog gyakorolni az uniós ágazat értékesítési volumenére, és ennélfogva – elkerülhetetlenül – pénzügyi és gazdasági helyzetére is. Középtávon az várható, hogy az európai vállalatok nyereségessége és egyéb pénzügyi mutatói rosszabbodni fognak.

(87)

A fentiek alapján ideiglenesen megállapítható, hogy az uniós gazdasági ágazatot az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése értelmében kár érte.

(88)

A Bizottság az alaprendelet 3. cikkének (6) és (7) bekezdésével összhangban megvizsgálta, hogy az érintett országból származó dömpingelt behozatal olyan kárt okozott-e az uniós gazdasági ágazatnak, amely már jelentősnek tekinthető. A dömpingelt behozatal mellett azokat az egyéb ismert tényezőket is vizsgálta, amelyek egyidejűleg kárt okozhattak az uniós gazdasági ágazatnak; a vizsgálatra annak elkerülése érdekében került sor, hogy az egyéb tényezők által okozott esetleges kárt is a dömpingelt behozatalnak tulajdonítsák.

(89)

A figyelembe vett időszakban az érintett termék KNK-ból származó dömpingelt behozatala közel 50 %-kal nőtt meg, és jelentős piaci részesedésre tett szert az uniós piacon. Ezzel egy időben az uniós gazdasági ágazat – amely az egyetlen jelentős versenytársat jelenti az Európai Unió piacán, mivel az egyéb forrásokból származó import elhanyagolható – gazdasági helyzete közvetlenül és összehasonlíthatóan romlott.

(90)

A dömpingelt behozatal folyamatos növekedésével egyidejűleg jelentős áralákínálás volt tapasztalható az uniós gazdasági ágazat áraival szemben. A figyelembe vett időszakban az Eurostat importstatisztikáiból származó adatok szerint az átlagos kínai behozatali ár mintegy 50 %-kal volt alacsonyabb, mint az uniós átlagár. Az egyéni elbánásban részesülő kínai exportáló gyártók kiszámított alákínálási különbözetei még a minőségi különbségek miatt elvégzett kiigazítás után is 35 % körül mozogtak a vizsgálati időszakban. Ebből okkal leszűrhető, hogy az árak visszaesése 2009-ben és a vizsgálati időszakban a dömpingelt importok miatt következett be, és elsősorban az is, hogy a figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat jelentős piaci részesedéscsökkenést tapasztalt.

(91)

Mivel az uniós gazdasági ágazat áraihoz képest áralákínálással értékesített dömpingelt behozatal fellendülése egybeesett az uniós gazdasági ágazat értékesítési és termelési volumenének és piaci részesedésének csökkenésével, ideiglenesen azt a következtetést lehet levonni, hogy a dömpingelt behozatal jelentős kárt okoz az uniós gazdasági ágazatnak.

(92)

A figyelembe vett időszak alatt az uniós ágazat exportvolumene 25 %-kal csökkent, de a kivitel az összes értékesítésnek csak átlagosan 8 %-át tette ki. Ezért a csökkenő kivitel az uniós ágazat teljesítményére csak meglehetősen korlátozott hatást gyakorolt.

(93)

A figyelembe vett időszakban a harmadik országokból származó behozatal elhanyagolható mértékű volt, így nem járulhatott hozzá az uniós gazdasági ágazatot ért kárhoz.

(94)

Az építőipari ágazat válságának hatása 2009-től kezdve világosan megmutatkozik a fogyasztási adatokban. A válságnak azonban az uniós ágazatot és a kínai exportőröket egyformán kellett volna érintenie. A kár kivizsgálása azonban megmutatta, hogy a kínai behozatal továbbra is, még a válság ideje alatt is növelte piaci részesedését az uniós gazdasági ágazat rovására.

(95)

Emellett a válság viszonylag rövid ideig gyakorolt negatív hatást az uniós piacra, mivel már a vizsgálati időszak alatt megmutatkoztak a helyreállás jelei.

(96)

A válság hatása tehát nem bontotta meg az okozati összefüggést a dömpingelt behozatal és az uniós ágazat által elszenvedett kár között.

(97)

A fentiek alapján ideiglenesen levonható az a következtetés, hogy az uniós gazdasági ágazatot ért jelentős kárt az érintett termék dömpingelt behozatala okozta.

(98)

A dömpingelt behozatal mellett számos tényezőt megvizsgáltak, de ezek egyike sem adott magyarázatot a piaci részesedésben, valamint a termelési és értékesítési volumenben a figyelembe vett időszak alatt és különösen a vizsgálati időszak alatt bekövetkezett súlyos veszteségekre. Ezek az uniós gazdasági ágazatot ért veszteségek időben egybeesnek az érintett termék KNK-ból származó dömpingelt behozatala volumenének növekedésével.

(99)

A fenti elemzés alapján – amely egyértelműen megkülönböztette és elkülönítette az összes ismert tényező uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatásait a dömpingelt behozatal káros hatásaitól – ideiglenesen azt a következtetést lehet levonni, hogy a KNK-ból származó behozatal az alaprendelet 3. cikkének (6) bekezdése értelmében jelentős kárt okozott az uniós gazdasági ágazatnak.

(100)

A Bizottság az alaprendelet 21. cikkével összhangban megvizsgálta, hogy a kárt okozó dömpingre vonatkozó ideiglenes következtetés ellenére létezik-e olyan kényszerítő erejű ok, amely alapján arra lehetne következtetni, hogy az ideiglenes dömpingellenes intézkedések elfogadása ebben az esetben ellentétes lenne az Unió érdekével. E célból és az alaprendelet 21. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Bizottság mérlegelte a bevezetendő intézkedéseknek az eljárásban érintett valamennyi félre gyakorolt hatását, valamint annak a következményeit is, ha nem fogadnak el intézkedéseket.

(101)

A kárelemzés egyértelműen kimutatta, hogy az uniós gazdasági ágazat a dömpingelt behozatal miatt károsodott. A dömpingelt behozatal elmúlt években megfigyelt növekedése és jelenléte csökkentette az értékesítéseket az uniós piacon, és ennek hatására az uniós gazdasági ágazat jelentősen veszített piaci részesedéséből.

(102)

A vizsgálat rávilágított arra, hogy az érintett országból származó dömpingelt behozatal közvetlenül az uniós gazdasági ágazat rovására növelte piaci részesedését. Hangsúlyozni kell, hogy az érintett termék a mintában szereplő uniós gyártók forgalma szempontjából fontos termék, mivel az értékesítési forgalmuk legalább 40 %-át képviseli. Intézkedések hiányában nagyon valószínű, hogy az uniós gazdasági ágazat helyzete tovább romlik, mivel a KNK-ból érkező dömpingelt behozatal hosszantartó nyomást gyakorol az uniós piac áraira. Emellett az uniós gazdasági ágazatnak a szerkezetátalakításra és a termékek minőségének javítására tett erőfeszítései is teljesen kárba vesznének. Az intézkedések meghozatala a behozatali árat ismét egy kárt nem okozó szintre állítja majd vissza, így az uniós gazdasági ágazat tisztességes feltételekkel versenyezhet.

(103)

Ezért ideiglenesen megállapítható, hogy az intézkedések bevezetése egyértelműen az uniós gazdasági ágazat érdekeit szolgálná.

(104)

Az intézkedéseknek az importőröket érintő lehetséges hatását az alaprendelet 21. cikkének (2) bekezdése alapján vizsgálták. E tekintetben megjegyzendő, hogy négy független importőr működött együtt a vizsgálatban, amelyek a vizsgálati időszak alatt a KNK-ból érkező behozatal 15 %-át képviselték.

(105)

A helyszínen ellenőrzött adatok szerint az együttműködő importőrök legnagyobbika számára nem lenne jelentős az intézkedések cégre gyakorolt hatása, mert az érintett termék csak kis részét teszi ki a forgalmának.

(106)

Ezzel együtt a vállalat rámutatott arra, hogy az uniós ágazat termelési összkapacitása kisebb, mint a jelenlegi kereslet, amely állítólag növekedni is fog. Arra is rámutatott, hogy a harmadik országokbeli beszerzési források korlátozottak. Emiatt ellátásbeli zavarokra számít, amennyiben a vámok túlságosan magasak lesznek. E tekintetben megjegyzendő, hogy a jelentős áralákínálásra tekintettel az intézkedések javasolt szintje – amely figyelembe veszi a KNK-ból behozott érintett termék és az unió gazdasági ágazata által előállított hasonló termék közötti minőségi különbségeket – várhatóan nem fogja megszüntetni az érintett termék KNK-ból az Unióba érkező behozatalát.

(107)

13 ismert felhasználó számára küldtek ki kérdőíveket. Ezek egyike sem nyújtott be azonban választ, és nem határozott úgy, hogy együttműködik az eljárásban. Az eljárás megindításáról szóló értesítés közzétételét követően a fogyasztói érdekképviseletek sem nyújtottak be észrevételeket.

(108)

Ezért, mivel nincsenek információk arról, mekkora az érintett termék része a termelési-értékesítési láncban lejjebb lévő (downstream) termékek gyártási költségében, sem pedig arról, hogy mekkora a downstream termékek értékesítésének aránya a felhasználók teljes forgalmához képest, a vizsgálat jelenlegi szakaszában nem állapítható meg, mekkora lenne az ilyen intézkedések hatása e vállalatokra. Az együttműködés hiánya azonban azt is jelentheti, hogy a felhasználókra az intézkedések nemigen gyakorolnának hatást.

(109)

A fentiekre való tekintettel ideiglenesen azt a következtetést lehetett levonni, hogy – az Unió érdekeit illetően rendelkezésre álló adatok szerint – összességében nem állnak fenn olyan kényszerítő okok, amelyek a KNK-ból származó érintett termék behozatalára vonatkozó ideiglenes dömpingellenes rendelkezések bevezetése ellen szólnának.

(110)

A dömpinggel, az abból származó kárral és az uniós érdekkel kapcsolatban a fentiekben levont következtetéseket tekintetbe véve ideiglenes intézkedéseket kell elrendelni az érintett termék Kínából származó behozatalaira a dömpingelt behozatal által az uniós gazdasági ágazatnak okozott további károk megelőzése érdekében.

(111)

Az ideiglenes dömpingellenes intézkedések mértékének a megállapított dömpingkülönbözet túllépése nélkül megfelelőnek kell lennie ahhoz, hogy megszüntesse a dömpingelt behozatal miatt az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett kárt.

(112)

A kárt okozó dömping hatásainak felszámolásához szükséges vám összegének kiszámításakor figyelembe vették, hogy bármely intézkedésnek lehetővé kell tennie az uniós gazdasági ágazat számára, hogy gyártási költségeit fedezni tudja, és olyan adózás előtti nyereségre tegyen szert, amelyet rendes versenyfeltételek mellett, vagyis dömpingelt behozatal nélkül elérhetne. A kiszámításhoz használt adózás előtti haszonkulcs a forgalom 12 %-a volt. Ennyi volt az uniós gazdasági ágazat átlagos nyeresége 2006–2007-ben. Szem előtt tartva azt, hogy az érintett termékkel kapcsolatos nyereségességet a dömpingelt behozatal befolyásolta, nyilvánvaló, hogy ez a profitszint óvatos becslés eredménye, és nem túl magas. A fentiek alapján az uniós gazdasági ágazat számára a hasonló termék vonatkozásában kárt nem okozó árat számítottak ki. Mivel a nyereségcél megegyezik az uniós gazdasági ágazat vizsgálati időszak alatti tényleges nyereségével, a súlyozott gyártelepi átlagárat vették figyelembe mint referenciát.

(113)

A szükséges áremelkedést ezt követően minden együttműködő és egyéni elbánásban részesülő kínai exportáló gyártó esetében az alákínálásra vonatkozó számítások során megállapított, súlyozott átlagos vállalati importárnak az uniós gazdasági ágazat által az Európai Unió piacán értékesített termékek kárt nem okozó árának átlagával való összehasonlítása alapján határozták meg. Az összehasonlításból származó különbséget ezt követően az átlagos CIF uniós határparitásos importérték százalékában fejezték ki.

(114)

Ennek alapján az ideiglenes kárkülönbözetek a vámfizetés előtti, uniós határparitáson számított CIF-importár százalékában kifejezve a következők:

(115)

A dömpingkülönbözet kiszámításához használt módszerrel összhangban a mintában nem szereplő együttműködő kínai exportáló gyártók kárkülönbözetét a két egyéni elbánásban részesülő, a mintában szereplő exportáló gyártó súlyozott átlagát véve számították ki.

(116)

A dömpingkülönbözet kiszámításához használt módszer nyomán a többi együtt nem működő kínai exportáló gyártó esetében, valamint annak a mintában szereplő exportáló gyártónak az esetében, amelyre az alaprendelet 18. cikkét alkalmazták, a rájuk érvényes országos dömpingkülönbözetet úgy számították ki, hogy a két egyéni elbánásban részesülő exportáló gyártóra megállapított legmagasabb különbözetet vették figyelembe.

(117)

Ennek alapján a kárkülönbözet ideiglenes súlyozott átlaga és az országos kárkülönbözet a vámfizetés nélkül, közösségi határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezve a következő:

(118)

Az előzőekre tekintettel és az alaprendelet 7. cikkének (2) bekezdése alapján, az alacsonyabb vám elvével összhangban a dömpingkülönbözetek és a kár megszüntetéséhez szükséges szint közül az alacsonyabbal azonos mértékű ideiglenes dömpingellenes vámot kell kivetni a KNK-ból származó érintett termék behozatalára.

(119)

Az ebben a rendeletben meghatározott, egyes vállalatokra alkalmazandó dömpingellenes vámot a vizsgálat eredményei alapján állapították meg. Így ezek az értékek a vizsgálat során a vállalatokkal kapcsolatban feltárt helyzetet tükrözik. Ezek a vámtételek (szemben az „összes többi vállalatra” alkalmazandó országos vámmal) ezért kizárólag a Kínai Népköztársaságból származó, az említett vállalatok – azaz konkrét jogi személyek – által előállított termékek behozatalára alkalmazandók. Semmilyen más, a rendelet rendelkező részében kifejezetten meg nem nevezett vállalat – ideértve a konkrétan említett vállalatokhoz kapcsolódó szervezeteket – által gyártott behozott termék nem részesülhet e vámtételek előnyeiből; azokra az „összes többi vállalatra” alkalmazandó vámot kell kivetni.

(120)

Az e vállalatspecifikus dömpingellenes vámtételek alkalmazására irányuló bármely kérelmet (például a jogalany nevében bekövetkezett változást követően, illetve új gyártási vagy értékesítési egységek létrehozását követően) a Bizottsághoz kell intézni (3), mellékelve minden releváns információt, különös tekintettel a vállalatnak a gyártáshoz, valamint belföldi és exportértékesítésekhez kapcsolódó olyan tevékenységeiben bekövetkezett változásokra, amelyek például névváltozással vagy a gyártási és értékesítési egységekben bekövetkezett változással függenek össze. Adott esetben a rendeletet az egyedi vámtételekben részesülő vállalatok listájának aktualizálásával ennek megfelelően módosítják.

(121)

A dömpingellenes vám megfelelő alkalmazásának biztosítása érdekében a fennmaradó vámszintet nem csupán az együtt nem működő exportáló gyártókra kell alkalmazni, hanem azokra a gyártókra is, akik a vizsgálati időszak alatt egyáltalán nem exportáltak az Unióba.

(122)

A dömping- és a kárkülönbözetek, valamint az ideiglenes dömpingellenes vámok a következők:

(123)

A fenti ideiglenes megállapításokat a Bizottság az összes érdekelt féllel közli, és egyben fel is kéri őket, hogy álláspontjukat írásban ismertessék, és kérjék meghallgatásukat. A Bizottság tanulmányozni fogja észrevételeiket, és megalapozottságuk esetén ezeket a végleges döntés meghozatala előtt figyelembe veszi. Ezenkívül fel kell hívni a figyelmet arra, hogy e rendelet alkalmazásában a dömpingellenes vámok kivetésével kapcsolatban tett megállapítások ideiglenes jellegűek, és azokat adott esetben a végleges megállapítások megtétele céljából újra kell értékelni,