15.7.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 209/5

(1)

Az Európai Tanács 2010. március 26-án jóváhagyta a Bizottság „Európa 2020” elnevezésű, a foglalkoztatást és növekedést célzó új stratégia elindításáról szóló javaslatát, amely stratégia a gazdaságpolitikák fokozott összehangolása révén azokra a kulcsfontosságú területekre összpontosít, amelyeken fellépésre van szükség annak érdekében, hogy Európa növelhesse a fenntartható növekedés és a versenyképesség területén rejlő lehetőségeit.

(2)

A Tanács 2010. július 13-án elfogadta a tagállamok és az Unió gazdaságpolitikáira vonatkozó átfogó iránymutatásokról szóló ajánlást (2010–2014), 2010. október 21-én pedig elfogadta a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásokról szóló határozatot (2), amelyek együtt alkotják az „integrált iránymutatásokat”. A tagállamok felkérést kaptak arra, hogy nemzeti gazdaság- és foglalkoztatáspolitikájukban vegyék figyelembe az integrált iránymutatásokat.

(3)

A Bizottság 2011. január 12-én elfogadta az első éves növekedési jelentést, amely az Európa 2020 stratégiára épülve az EU-ban követett gazdasági kormányzás új ciklusának kezdetét jelenti, és elindítja az előzetes és integrált gazdaságpolitikai koordináció első európai szemeszterét.

(4)

Az Európai Tanács 2011. március 25-én (a Tanács 2011. február 15-i és március 7-i következtetéseivel összhangban és a Bizottság éves növekedési jelentésének fényében) jóváhagyta a költségvetési konszolidáció és a strukturális reformok prioritásait. Hangsúlyozta, hogy elsőbbséget élvez majd a költségvetések megszilárdítása, a költségvetési fenntarthatóság helyreállítása és a munkanélküliség munkaerő-piaci reformokkal való csökkentése, valamint az, hogy az Unió újabb erőfeszítéseket tegyen a növekedés felgyorsítása érdekében. Felszólította a tagállamokat, hogy ezeket a prioritásokat konkrét intézkedések formájában építsék majd be stabilitási vagy konvergenciaprogramjukba, valamint nemzeti reformprogramjukba.

(5)

Az Európai Tanács 2011. március 25-én arra is felkérte az Euró Plusz Paktumban részt vevő tagállamokat, hogy vállalásaikat időben nyújtsák be ahhoz, hogy azokat stabilitási és konvergenciaprogramjukba, valamint nemzeti reformprogramjukba beépíthessék.

(6)

Bulgária 2011. április 15-én benyújtotta a 2011–2014 közötti időszakra vonatkozó, 2011. évi aktualizált konvergenciaprogramját, valamint 2011. évi nemzeti reformprogramját. A kapcsolódási pontok figyelembevétele érdekében a két program értékelésére egyidejűleg került sor.

(7)

A gazdasági válság a jelentős közvetlen külföldi befektetések és a hitelexpanzió által ösztönzött erőteljes növekedés időszakát szakította meg. 2010 második negyedévében a GDP ismét növekedni kezdett, miután a csúcstól a mélypontig számítva összesen 7,1 %-ot esett a GDP növekedési üteme, így 2010 egészére nézve összességében a reál-GDP értéke stagnálást mutat. Az export erőteljes fellendülése és a készletek újbóli feltöltése voltak a növekedést előmozdító legfontosabb tényezők. Az államháztartási egyenleg a válság előtti többlet felől a hiány irányába mozdult, ennek mértéke 2009-ben a GDP 4,7 %-a, 2010-ben pedig a GDP 3,2 %-a volt. Míg az exportvezérelt ágazatokban nőtt a termelés és a foglalkoztatás, az építőipar, az ingatlanágazat és a kiskereskedelem visszafogott tevékenységi szintje korlátokat szabott a fellendülésnek az elmúlt év során. A termelés korrekciója leginkább a foglalkoztatásban éreztette hatását; a 2008-as csúcsértékhez képest 358 000 álláshely szűnt meg. Ebből adódóan a munkanélküliség több százalékponttal nőtt, 2010-re 10,2 %-ot érve el, és középtávon nem várható, hogy a foglalkoztatás újból visszatér a válság előtti szintre.

(8)

Az 1466/97/EK tanácsi rendeletnek megfelelően az aktualizált konvergenciaprogram értékelése alapján a Tanácsnak az a véleménye, hogy a költségvetési előrejelzések alapját képező makrogazdasági forgatókönyv a Bizottság szolgálatainak előrejelzésénél optimistább növekedési előrejelzéseken alapul. Az aktualizált konvergenciaprogram, a 2010. július 13-i tanácsi ajánlással összhangban a 2011-es túlzott általános államháztartási hiány korrekcióját, valamint további csökkentéseket irányozza elő. A 2010-es jelentős és előre ütemezett, strukturális értelemben több mint 2 százalékpontos költségvetési kiigazítást követően a 2011-es költségvetési erőfeszítés jóval alacsonyabb, mint az ajánlott, a GDP legalább 0,75 %-át kitevő kiigazítási szint. Mindazonáltal az aktualizált konvergenciaprogram a tanácsi ajánlásnak megfelelően 2011-re a túlzott államháztartási hiány korrekcióját, azt követően pedig további csökkentését tervezi. Az aktualizált program azonban nem részletezi kellőképpen a 2012–2014 között elérendő költségvetési célértékek megvalósítása érdekében tervezett költségvetési intézkedéseket. A 2014-re előirányzott, a GDP 0,6 %-át kitevő strukturális hiányra vonatkozó felülvizsgált, lefelé korrigált középtávú célkitűzés a minimálisan szükségesnél továbbra is ambiciózusabb. A célkitűzés tükrözi a Stabilitási és Növekedési Paktum célkitűzéseit, és elérését a kovergenciaprogrami dőszakának végére (2014) tervezik. Ugyanakkor a túlzott hiány 2011-re ütemezett kiigazítását követően a 2012–2014-re tervezett átlagos évi költségvetési kiigazítás jóval alacsonyabb, mint a GDP 0,5 %-ában meghatározott, ajánlott minimális éves strukturális javulás. A fokozatosan javuló gazdasági kilátásokra való tekintettel a programnak a középtávú célkitűzés elérésében gyorsabb előrehaladást kellene célul tűznie. A középtávú termelésnövekedésre vonatkozó körültekintő előrejelzések alapján értékelve optimistának tűnik a költségvetési kiadás 2012–2013-ra előre jelzett növekedése, ami középtávon kockáztatja a strukturális költségvetési pozíciókat.

(9)

A túlzott hiány 2011 végére tervezett korrekciója hozzájárul a bizalom helyreállításához, és erősíti a kormányzati politikák hitelességét. Középtávon a GDP 0,6 %-át kitevő alacsony strukturális deficit célkitűzésének megvalósítása fontos ahhoz, hogy a költségvetési politika támogassa a jelenlegi monetáris politikát. A költségvetési konszolidációt hátráltatja azonban, hogy a közszféra működése nem elég hatékony, ami ahhoz vezethet, hogy a kiadásokra jelentős nyomás nehezedik, miközben a költségvetési bevételek várhatóan strukturálisan alacsonyabb szintűek lesznek, mint a válságot megelőző fellendülés éveiben. Ezért ambiciózus államháztartási reformok kellenek a szükséges költségvetési kiigazítás megvalósításához, valamint a szükséges strukturális reformok végrehajtásához, beleértve az Unió által támogatott projektek társfinanszírozását is.

(10)

A válságot megelőző kedvező gazdasági környezetben a bolgár költségvetési teljesítmény viszonylag pozitív volt. A költségvetési célokat következetesen teljesítették, és jelentős költségvetési tartalékok képződtek. 2009-ben a pénzügyi válság következményeként hosszú évek után első alkalommal költségvetési hiány lépett fel, és nem sikerült betartani a költségvetési egyensúlyt vagy kis mértékű többletet, valamint a GDP 40 %-át meg nem haladó közkiadásokat előíró szabályt. Ez részben a kiadások tervezésének és ellenőrzésének hiányosságaival volt kapcsolatban. Azt is tükrözte, hogy a válságot megelőző időszak élénk gazdasági tevékenységéből adódó bevételnövekedést az eseti kiadások meglehetősen nagy mértékű emelésének és a társadalombiztosítási terhek csökkentésének finanszírozására fordították. E problémák kezelésére a hatóságok számos kezdeményezést indítottak annak érdekében, hogy javítsák a kiadások ellenőrzését, valamint a nyomonkövetési és jelentéstételi rendszereket, többek között átfogó jogszabálycsomag elfogadásával, amely megerősítette a költségvetési szabályokat és a középtávú költségvetési keretet. Ez várhatóan fokozza a költségvetési fegyelmet és a szakpolitikák kiszámíthatóságát, csökkenti a makrogazdasági ingadozást és kevésbé prociklikus költségvetési politikát biztosít.

(11)

A válság előtti fellendülés éveit a munkaerőpiac jelentős szűkülése és a bérek nagymértékű, a termelékenység növekedésénél gyorsabb ütemű emelkedése jellemezte. A bérek növekedésének üteme 2007 negyedik negyedévében érte el csúcspontját, megközelítve az évi 20 %-ot. A visszaesés után a bérek növekedési üteme mérséklődött, bár a munkaszerződések alapján foglalkoztatott alkalmazottak (azaz a munkaerő mintegy 65 %-a) esetében 2010-ben továbbra is viszonylag magas maradt a bérnövekedés, közel 10 %-ot téve ki. A bérek növekedésének és a termelékenység növekedésének összhangba hozása lehetővé tenné a gazdaság belső szerkezetátalakítását a termelékeny és exportvezérelt ágazatok erősítése érdekében.

(12)

A munkaerő-piaci részvételt gátló akadályok részben azt tükrözik, hogy nem állnak kielégítő mértékben rendelkezésre kellőképpen célzott és a szükségletekhez illeszkedő aktív munkaerő-piaci intézkedések, továbbá azt, hogy az Állami Foglalkoztatási Szolgálat nem hatékony és alulfinanszírozott. Az aktivizálás, az álláskereséshez nyújtott segítség és az átképzés terén mind a közszolgáltatások színvonala, mind a közkiadások szintje alacsony. Az aktív munkaerő-piaci intézkedések hatóköre szintén korlátozott, az aktivizálási intézkedések az álláskeresőknek csupán 12 %-ára terjednek ki. Több regionális alapú foglalkoztatási program, valamint az uniós strukturális alapok által támogatott nagyszabású képzési program indításától rövid távon kedvező hatás várható. A programok eredményeinek nyomon követésére és értékelésére való képesség gyengesége azonban akadályozza a szakpolitikai tervezést. Mint arra egy, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat megbízásából nemrégiben készült jelentés („Az aktív munkaerő-piaci intézkedések nettó hatásának értékelése”) is rámutat, hatékonyabban lehetne támogatni a munkanélküliek álláskeresését az egyéni sajátosságokat jobban figyelembe vevő és jobb minőségű szolgáltatásokkal és a munkaügyi hivatalok megfelelőbb infrastruktúrája révén.

(13)

A gazdasági válság továbbra is rányomja bélyegét a munkaerőpiacra. A munkanélküliségi ráta a 2008-as 5,4 %-ról 2010-re 10,2 %-ra emelkedett, a fiatalok (15–24 év közöttiek) esetében pedig 2010-ben elérte a 23,2 %-ot. A válság az alacsony képzettségűeket (köztük a roma kisebbség jelentős részét) különösen sújtotta, akik a munkanélkülieknek közel 70 %-át jelentik. A tartós munkanélküliség aránya (2010-ben 46 %) meghaladja az uniós átlagot (2010-ben 40 %), és fennáll a kockázata, hogy strukturális munkanélküliséggé válik. A fiatalok aktivitási rátája folyamatosan az uniós átlag kétharmada alatt van (2009-ben 29,5 % volt, szemben a 43,8 %-os uniós átlaggal). A fiatalok foglalkoztatási aránya 2009-ben 24,8 % volt (EU: 35,2 %). Bulgáriában a legmagasabb azoknak. fiataloknak az aránya is, akik sem az oktatásban, sem a munkaerőpiacon nem vesznek részt (a 15–24 évesek 19,5 %-a). A fiatalok munkaerő-piaci részvételének egyik legnagyobb akadálya, hogy kevés olyan lehetőség van, amely összeköti az oktatást és a munkavégzést, különösen a tanulmányi területnek megfelelő szakmai gyakorlat és gyakorlati képzés biztosításával, ami megkönnyítené a munkaerőpiacra való bejutást.

(14)

Az iskolai végzettség átlagosnál magasabb szintje ellenére Bulgáriában több mint 40 % azok aránya, akiknek nehézségei vannak az írás, az olvasás és a számolás terén. Ez azt jelzi, hogy javítani kell az oktatási rendszert, hogy az jobban illeszkedjen a munkaerő-piaci szükségletekhez. Az iskolai rendszer decentralizálására irányuló, nemrégiben megvalósított reform pozitív eredményeire építve az iskolára felkészítő és iskolai oktatásról szóló új törvény várhatóan olyan megoldásokkal szolgál majd, amelyek tovább erősíthetők, például a pénzügyi önállóság, az iskolára felkészítő oktatásban való részvételi arány, a külső értékelés és az elszámoltathatóság biztosítása tekintetében. A korai iskolaelhagyás aránya (2009-ben 14,7 %) az uniós átlag közelében van, ám a roma lakosság körében különösen magas (2008-ban 43 %-ra becsülték). A felsőfokú végzettséget szerzők aránya (2009-ben 27,9 %) továbbra is az uniós átlag (32,2 %) alatt van. Jelentős a késés Bulgária felsőoktatási reformja tekintetében. A már 2010-ben előterjesztett, ám azt követően visszavont új felsőoktatási törvény minden bizonnyal fontos lépés lesz a szükséges reformfolyamatban.

(15)

A 2010-ben elfogadott nyugdíjreform nem veszi figyelembe a várható élettartamot vagy az egészségügyi és tartós ápolási rendszer helyzetét. A végrehajtás időszaka 2011-től 2026-ig tart, és az intézkedések többségére az időszak második felében kerül sor – ez a nyugdíjrendszer első pillérének mind végrehajtására, mind fenntarthatóságára nézve kockázatot jelenthet.

(16)

A bolgár lakosokat az uniós átlagnál nagyobb mértékben érinti a szegénység (a lakosság 41,9 %-a él súlyos anyagi nélkülözésben, szemben a 8,1 %-os uniós átlaggal). Az időseknek mintegy 66 %-át veszélyezteti a szegénység, ami jóval meghaladja az uniós átlagot. A jelek szerint az elmúlt néhány évben az életkörülmények romlása tapasztalható. A demográfiai helyzetet figyelembe véve a nemzeti reformprogramban a szegénység mérséklésére vonatkozóan meghatározott célok megvalósítása nagyrészt az idősebb munkavállalókra és a hátrányos helyzetűekre vonatkozó intézkedések megfelelő kialakításától és a szociális transzferek kielégítő mértékétől függ. A nemzeti reformprogram a (lakosság kb. 10 %-át kitevő (3)) romák integrációjára irányuló operatív stratégia kialakítását irányozza elő, hogy átfogó terv keretében kezelhessék a foglalkoztatás, az oktatás, az egészségügy és a lakhatás területén tapasztalt sokféle akadályt.

(17)

A közszolgáltatások alacsony hatékonysága továbbra is gátolja a növekedést. A nemrégiben megvalósított korszerűsítés ellenére a közigazgatási reform nem foglalkozott azzal, hogy fejlesszék a személyzet szakmai színvonalát vagy a legfontosabb funkciókat. Bulgáriában igen kevéssé elterjedt a vezetékes széles sávú kapcsolat – 14,9 %-os aránya az EU-ban a második legalacsonyabb érték. Ez az elektronikus úton nyújtott szolgáltatások igénybevételét is korlátozza.

(18)

A közbeszerzés terén jelentkező szabálytalanságok aránya az összes ellenőrzött eljárást nézve 60 %, a nagyméretű állami infrastrukturális projekteknek az esetében pedig – ahol a hatóságoknak előzetes ellenőrzési kötelezettségük van – még ennél is magasabb. A Közpénz-felügyeleti Ügynökség kapacitását lényegesen csökkentették; ennek következtében az ügynökség 2009-ben csak az összes közbeszerzési eljárás 12 %-a esetében végzett utólagos ellenőrzést.

(19)

A bolgár gazdaság energiaintenzitása az Unión belül az egyik legmagasabb. Erre szembeszökő példa a háztartások fűtése, ahol a probléma jelentős részben a rosszul karbantartott társasházakra vezethető vissza. A támogathatósági szabályok nemrégiben bevezetett változásai lehetővé teszik, hogy az uniós strukturális alapok felhasználhatóak legyenek az energiahatékonyságot szolgáló beruházások támogatására. Eddig kevés ilyen beruházásra került sor, miközben az energiafogyasztásra és a közlekedésre kivetett adókból származó bevétel csökkent a GDP-hez viszonyítva, valamint a munka adóterhéhez képest is – ez utóbbi jelentősen meghaladja az uniós átlagot. Az energiapiachoz való hozzáférést akadályozza a verseny alacsony szintje és az árrögzítő mechanizmusok homályos jellege.

(20)

Bulgária számos kötelezettségvállalást tett az Euró Plusz Paktum keretében. A költségvetés tekintetében a kötelezettségvállalások azt mutatják, hogy az államháztartás fenntarthatóságát oly módon erősítik meg, hogy nyugdíjreformra irányuló intézkedéseket hoznak, a nyugdíjak és a bérek 2013-ig tartó befagyasztásával fellépnek annak érdekében, hogy teljesítményen alapuló bérezés érvényesüljön a közszférában, továbbá kötelező erejű, számszerű költségvetési szabályokat is tartalmazó pénzügyi stabilitási paktum elfogadásával erősítik meg a hazai költségvetési keretet. A foglalkoztatás elősegítése érdekében intézkedéseket tesznek a be nem jelentett foglalkoztatás arányának csökkentésére és a munkaerő-piaci részvétel növelésére. A versenyképességet szolgáló intézkedések az adminisztratív terhek csökkentésére és az e-kormányzás fejlesztésére, valamint az oktatáshoz való hozzáférés javítására és az oktatási rendszer teljesítményének növelésére összpontosítanak. Az említett kötelezettségvállalások a paktum négy területéből hármat vesznek célba, a pénzügyi ágazatot figyelmen kívül hagyva. A konvergenciaprogramban és a nemzeti reformprogramban felvázolt átfogóbb reformterv folytatását jelentik, és felgyorsítják a költségvetési gazdálkodás, a közigazgatás és az oktatás területén folyó reformprojekteket. Az ajánlások értékelik és figyelembe veszik az Euró Plusz Paktum keretében tett kötelezettségvállalásokat.

(21)

A Bizottság értékelte Bulgária konvergenciaprogramját és nemzeti reformprogramját, valamint az Euró Plusz Paktum keretében tett vállalásait. Figyelembe vette nemcsak a programok Bulgária fenntartható költségvetési és társadalmi-gazdasági politikája szempontjából mutatott jelentőségét, hanem azt is, hogy összhangban állnak-e az uniós szabályokkal és iránymutatásokkal, tekintve, hogy a jövőbeli nemzeti döntéseknél az uniós szempontok beépítésével kell megerősíteni az EU átfogó gazdasági kormányzását. A Bizottság úgy ítéli meg, hogy a 2010-es jelentős mértékű, előre ütemezett költségvetési kiigazítást követően a 2011-re vonatkozó költségvetési konszolidációs terveket az előirányzott módon végre kell hajtani, és a hiányt a 2010. július 13-i tanácsi ajánlásnak megfelelően a 3 %-os referenciaérték alá kell szorítani. Az aktualizált program nem részletezi kellőképpen a 2012–2014 között elérendő költségvetési célértékek megvalósítása érdekében tervezett költségvetési intézkedéseket, valamint gyorsabb előrehaladást lehetett volna biztosítani a kiválasztott középtávú cél elérése felé. A hazai költségvetési keret megerősítésével megszilárdul a költségvetési fegyelem, valamint középtávon kiszámíthatóbb és hitelesebb lesz a kormányzati politika. További lépéseket kellene tenni emellett annak érdekében, hogy megerősítsék a versenyképességet, megkönnyítsék az álláshoz jutást, védjék a legsebezhetőbb, többféle akadállyal szembesülő csoportokat, fokozzák a közigazgatási és a szabályozási kapacitást, növeljék az erőforrás-hatékonyságot, valamint több teret adjanak a növekedésnek és a beruházásoknak.

(22)

Ezen értékelés fényében, és figyelembe véve a 2010. június 2-i, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 126. cikkének (7) bekezdése szerinti tanácsi ajánlást, a Tanács megvizsgálta Bulgária 2011. évi aktualizált konvergenciaprogramját; arról alkotott véleményét (4) az alábbi (1) és (2) ajánlások tükrözik. Figyelembe véve az Európai Tanács 2011. március 25-i következtetéseit, a Tanács megvizsgálta Bulgária nemzeti reformprogramját,

1.

Folytasson hatékony költségvetési végrehajtást a túlzott hiány 2011-es korrigálása érdekében, összhangban a túlzotthiány-eljárásra vonatkozó 2010. július 13-i tanácsi ajánlással. Határozza meg a 2012–2014 közötti időszak költségvetési stratégiáját megalapozó intézkedéseket, és használja ki a folyamatban lévő gazdasági fellendülést a középtávú költségvetési célra irányuló költségvetési kiigazítás felgyorsítására, mindenekelőtt azáltal, hogy összhangba hozza a kiadások növekedését a középtávú potenciális növekedéssel, miközben fokozza a növekedést ösztönző közkiadási tételek arányát.

2.

Tegyen lépéseket annak érdekében, hogy kiszámíthatóbb legyen a költségvetés tervezése és a végrehajtás ellenőrzése, ideértve az időbeli elhatárolás elvét, különösen azáltal, hogy erősíti a költségvetési irányítást. Ennek érdekében alakítson ki és fogadjon el kötelező erejű költségvetési szabályokat, valamint az összes kormányzati szint átláthatóságát biztosító, pontosan meghatározott középtávú költségvetési keretet. Vezessen be intézkedéseket az eredményalapú költségvetési elszámolás kialakítására.

3.

Hajtsa végre, a folyamatban lévő nyugdíjreform keretében, a szociális partnerekkel egyeztetett lépéseket, a nyugdíjkorhatár emelésének és a korai kilépés csökkentésének támogatására vonatkozó kulcsfontosságú intézkedések előtérbe helyezésével, mint például a szolgálati időszak társadalombiztosításának fokozatos növelésével, valamint az idősebb munkavállalók munkaerő-piaci aktivitásának meghosszabbítását segítő intézkedésekkel.

4.

A szociális partnerekkel konzultálva és a nemzeti gyakorlatnak megfelelően lépjen fel olyan intézkedések érdekében, amelyek biztosítják, hogy a bérek növekedése jobban tükrözi a termelékenység alakulását és fenntartja a versenyképességet.

5.

Tegyen lépéseket a szegénység elleni küzdelem és a társadalmi befogadás előmozdítása terén, különös tekintettel a többféle akadállyal szembesülő sebezhető csoportok tekintetében, oly módon, hogy: tovább bővíti a magán-munkaközvetítők piacát; korszerűsíti az állami foglalkoztatási szolgáltatásokat, hogy hatékonyabban tudják megfeleltetni a készségprofilokat a munkaerő-piaci szükségleteknek; valamint kiemelt figyelmet fordít az alacsony képzettségű fiataloknak nyújtott támogatásokra. Vigye tovább az oktatási reformot, és ennek érdekében legkésőbb 2012 közepéig fogadja el az iskolára felkészítő és iskolai oktatásról szóló törvényt és az új felsőoktatási törvényt.

6.

Fokozza a kulcsfontosságú kormányzati feladatok és a szabályozó hatóságok tekintetében a igazgatási kapacitás erősítésére tett erőfeszítéseket, hogy a közszolgáltatások eredményesebben tudjanak megfelelni a polgárok és a vállalkozások szükségleteinek; vezessen be intézkedéseket a közbeszerzés kockázatértékelésen alapuló ellenőrzésére, erősítse meg a szabálytalanságok megelőzését és büntetését szolgáló hatósági kapacitásokat, hogy ezáltal javuljon a közpénzek felhasználásának minősége és költséghatékonysága.

7.

Annak érdekében, hogy a villamosenergia- és gázpiacon fokozottabb verseny érvényesülhessen, számolja fel a belépési korlátokat, a garantált nyereségre vonatkozó megállapodásokat és az árszabályozást, továbbá biztosítsa a bolgár energiaügyi szabályozó hatóság teljes függetlenségét. Vezessen be az épületek energiahatékonyságának fejlesztését szolgáló ösztönzőket.