28.12.2010

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 353/1

---

A Bizottság értelmező közleménye a 2007/58/EK irányelv bizonyos rendelkezéseiről

2010/C 353/01

1.   BEVEZETÉS

Ez az értelmező közlemény a Bizottságnak a 2007. október 23-i 2007/58/EK irányelv (1) végrehajtására vonatkozó álláspontját tartalmazza. Az irányelv szabályozza a nemzetközi személyszállítási szolgáltatások piacának megnyitását, és azt a tagállamoknak 2009. június 4-ig kellett átültetniük. Egy ilyen közlemény szükségessége az irányelv végrehajtásáról szóló, a bizottsági tisztviselők által 2009 végén végrehajtott vizsgálat, valamint az azt követő, a tagállamok és a vasúti ágazat képviselőivel folytatott megbeszélések nyomán fogalmazódott meg. Ezen alkalmak során a vasúti szabályozó szervek és a közlekedési minisztériumok tájékoztatást és útmutatást kértek a Bizottságtól az irányelv bizonyos rendelkezéseinek átültetésének módjával kapcsolatban. Ezért ezen közlemény célja annak biztosítása, hogy tagállamok által hozott átültető intézkedések teljes mértékben megfeleljenek az irányelvnek.

Az érdekelt felek két főbb kérdést vetettek föl, amelyek a nemzetközi személyszállítási szolgáltatások piacának megnyitása tekintetében döntő fontosságúak, ugyanis közvetlen hatással vannak az infrastruktúrához való, a vasúttársaságoknak biztosított hozzáférésre:

1.	hogyan határozható meg, hogy egy vasúti szolgáltatatásnak a nemzetközi útvonalon történő személyszállítás-e a fő célja; valamint

2.	hogyan állapítható meg, hogy az új szolgáltatás veszélyezteti-e a közszolgáltatási szerződések gazdasági egyensúlyát.

Ez a közlemény kizárólag e két kérdést tárgyalja. A 2007/58/EK irányelv egyéb vonatkozásainak megtárgyalására szükség esetén a későbbiekben kerül sor.

1.   A fő vasút-szolgáltatási célok meghatározásának módja

8. preambulumbekezdés

Az új, nyílt hozzáférésű, valamint a közbenső megállókkal rendelkező nemzetközi szolgáltatások bevezetése nem használható a belföldi személyszállítási szolgáltatás piacának megnyitására, hanem annak pusztán olyan megállókra kell összpontosítania, amelyek kapcsolatban vannak a nemzetközi útvonallal. Ennek alapján a nemzetközi szolgáltatások bevezetésének az olyan szolgáltatásokra kell vonatkoznia, amelyek fő célja a nemzetközi útvonalon történő személyszállítás. Annak megállapítása során, hogy ez-e a szolgáltatás fő célja, olyan szempontokat kell figyelembe venni, mint a belföldi, vagy a nemzetközi személyszállítás alapján kiszámított forgalmi hányad és volumen, valamint a szolgáltatás hossza. Ezt bármely érdekelt fél kérelmére a nemzeti szabályozó szerv állapítja meg.

10. cikk (3) bekezdés a) pont

A nemzetközi személyszállítási szolgáltatás működtetésének céljából a 2. cikk hatálya alá tartozó vasúttársaságok számára 2010. január 1-jéig valamennyi tagállamban biztosítani kell az infrastruktúrákhoz való hozzáférési jogot. A nemzetközi személyszállítási szolgáltatás keretében a vasúttársaságoknak jogukban áll utasok felvételét és leszállását biztosítani a nemzetközi útvonalon található bármely állomáson, beleértve az ugyanazon tagállamban található állomásokat is.

Az azon tagállamok infrastruktúrájához való hozzáférés jogát, amelyekben a nemzetközi vasúti személyszállítás az adott tagállam vasúttársaságai utasforgalmának több mint felét teszi ki, legkésőbb 2012. január 1-jéig biztosítani kell.

Az érintett illetékes hatóságok és/vagy az érdekelt vasúttársaságok kérését követően a 2001/14/EK irányelv 30. cikkében említett szabályozó szerv vagy szervek állapítják meg, hogy a szolgáltatás fő célja-e a különböző tagállamokban található állomások közötti személyszállítás.

Felelősségi körök

A 10. cikk (3) bekezdésének a) pontja előírja, hogy kizárólag a szabályozó szervek felelnek annak megállapításáért, hogy a szolgáltatás fő célja-e a különböző tagállamokban található állomások közötti személyszállítás. Ennek során a szabályozó szervnek függetlenül kell eljárnia. Ez azt jelenti, hogy döntésüket nem lehet más hatóságoktól a nemzeti jog értelmében kapott utasításokkal előzetesen befolyásolni vagy meghatározni.

A 10. cikk (3) bekezdésének a) pontja értelmében egyes esetekben több szabályozó szerv is felelős lehet a szolgáltatás fő céljának megállapításáért. Következésképpen amennyiben egy lehetséges döntés több tagállam vasúti tevékenységét is érintheti, két vagy több szabályozó szervnek kell részt vennie a döntéshozatalban. Figyelembe véve a kérdéses vasúti szolgáltatások nemzetközi jellegét, rendkívül fontos biztosítani a határokon átnyúló hatású döntéseknek az érintett szabályozó szervek közötti megfelelő koordinációját. A szabályozó szerveknek ezért a hatáskörükbe tartozó döntés meghozatala előtt rendszeresen tájékoztatniuk kell a kérdéses vasúti szolgáltatás vonatkozásában érintett többi tagállambeli hatóságokat és előzetesen véleményt kell nyilvánítaniuk arról, hogy a szolgáltatás eleget tesz-e a fő célra vonatkozó előírásoknak.

Döntéshozatali folyamat

A 10. cikk (3) bekezdésének a) cikke előírja, hogy a szabályozó szervek az illetékes hatóságok és/vagy az érdekelt vasúttársaságok kérését követően intézkednek. Következésképpen a szabályozó szerveknek nem saját kezdeményezésükre, hanem kizárólag az érdekelt felektől származó kérés nyomán kell eljárniuk.

Amennyiben egy vasúttársaság nemzetközi személyszállítási szolgáltatás nyújtásának céljából infrastruktúrához való hozzáférést kér, a szolgáltatást nemzetközinek kell tekinteni, ha a vonat legalább egy tagállami határon áthalad, függetlenül attól, hogy a szolgáltatás tartalmaz-e kabotázst vagy sem. A szabályozó szerveknek minden egyes esetben ellenőrizniük kell a szolgáltatás fő célját. Az „érdekelt vasúttársaságok” kizárólag azok, amelyek igazolni tudják, hogy az új szolgáltatás esetleges hatást gyakorolhat rájuk. Az „illetékes hatóságok” a vasúti infrastruktúrához való hozzáférést biztosító, korlátozó vagy megtiltó hatóságok.

Az egyenlőség és a megkülönböztetésmentesség elve teljes körű tiszteletben tartásának érdekében a döntéshozatali folyamatnak világosnak, átláthatónak és megkülönböztetéstől mentesnek kell lennie. A megfelelő egyenlő bánásmód biztosítása érdekében a folyamatot nyilvánossá kell tenni, és annak az érdekelt felekkel folytatott konzultáción és a többi szabályozó szervvel történő információcserén kell alapulnia.A folyamat időzítése és időtartamának megszabása során tekintettel kell lenni arra, hogy tevékenysége fejlesztéséhez valamennyi piaci szereplő számára kellő jogbiztonságról kell gondoskodni. A folyamatnak a lehető legegyszerűbbnek, leghatékonyabbnak és legátláthatóbbnak kell lennie, továbbá koherensnek kell lennie a kapacitáselosztási folyamattal. A folyamat részletei fokozatosan kerülnek kidolgozásra, különös tekintettel a szabályozó szervek tapasztalatainak figyelembevételére.

Szempontok

A 10. cikk (3) bekezdésének a) cikke nem rögzít előre meghatározott szempontokat a vasúti szolgáltatás fő céljának megállapításához. A (8) preambulumbekezdés azonban említ három olyan szempontot, amelyeket a szabályozó szervek figyelembe vehetnek: a belföldi vagy a nemzetközi személyszállítás alapján kiszámított forgalmi hányad és volumen, valamint a szolgáltatás hossza. Ezek a szempontok csak példaként szerepelnek, ezért nem kötelezőek és más szempontokat is figyelembe lehet venni.

A meghatározott szempontoknak egyértelműen meg kell jelölniük a szabályozó szervek által a szolgáltatás fő céljának megállapításakor figyelembe veendő tényezőket, amelyeknek elsősorban azt kell lehetővé tenniük a szabályozó szerv számára, hogy a szolgáltatás középtávú célját azonosítsa, a szolgáltatás adott időpontban megfigyelt jellemzői helyett. Az értékelésnek előrelátást biztosító elemet is tartalmaznia kell, és a szolgáltatásban és a piaci feltételekben bekövetkezett változásokat lehetőleg figyelembe kell venni. A döntés lehetséges alapját képezik az új szolgáltatás üzemeltetését tervező vasúttársaság által rendelkezésre bocsátott üzleti tervek és piaci előrejelzések.

A szolgáltatás fő céljának azonosítása érdekében a szabályozó szervek elemzésének mennyiségi és minőségi szempontokra is ki kell terjednie. Számszerűsített küszöbérték szigorú vagy elszigetelt alkalmazása ennélfogva nem lehetséges. Ebben az összefüggésben a szolgáltatás piacon történő értékesítésének módja, a megállók rendszere és a használt járművek típusa olyan minőségi tényezők, amelyeket a szabályozó szervek a szolgáltatás fő céljának megállapításakor adott esetben figyelembe vehetnek.

2.   Annak vizsgálata, hogy az új szolgáltatás veszélyezteti-e a közszolgáltatási szerződések gazdasági egyensúlyát

10. preambulumbekezdés

Az olyan nemzetközi személyszállítási szolgáltatások versenynek való megnyitása, amelyek magukban foglalják az utasok felvételét egy nemzetközi szolgáltatás útvonalán található bármely állomáson és leszállását egy másik állomáson, beleértve az ugyanazon tagállamban található állomásokat is, hatást gyakorolhat a közszolgáltatási szerződés alapján nyújtott vasúti személyszállítási szolgáltatások megszervezésére és finanszírozására. A tagállamok számára lehetővé kell tenni a piachoz való hozzáférési jog korlátozását abban az esetben, ha ez a jog veszélyeztetné a közszolgáltatási szerződés gazdasági egyensúlyát, és amennyiben a 2001/14/EK irányelv 30. cikkében említett szabályozó szerv a jóváhagyását a közszolgáltatási szerződést odaítélő illetékes hatóság kérelmére, objektív gazdasági elemzés alapján adja meg.

12. preambulumbekezdés

Annak értékelése során, hogy a közszolgáltatási szerződés gazdasági egyensúlya veszélybe kerülne-e, olyan előre meghatározott szempontok is figyelembe vehetőek, mint a közszolgáltatási szerződésben szereplő bármely szolgáltatás nyereségességére gyakorolt hatás – beleértve a szerződést odaítélő illetékes hatóságnál felmerülő nettó költségre gyakorolt közvetett hatást is – az utasigény, a jegyárazás, a jegyváltásra vonatkozó szabályozók, a megállók helye és száma a határ mindkét oldalán, valamint a javasolt új szolgáltatás menetrendje és gyakorisága. Ezen értékelés és az érintett szabályozó szerv döntésének tiszteletben tartása mellett a tagállamok engedélyezhetik, módosíthatják vagy megtagadhatják a kért nemzetközi személyszállítási szolgáltatás nyújtását, beleértve azt is, hogy díjat vethetnek ki az új nemzetközi személyszállítási szolgáltatás üzemeltetőjére a gazdasági elemzésnek megfelelően, valamint a közösségi joggal, továbbá az egyenlőség és a megkülönböztetésmentesség elvével összhangban.

17. preambulumbekezdés

A nemzeti szabályozó szerveknek a 2001/14/EK irányelv 31. cikke alapján információt kell cserélniük, és ha szükséges, egyes egyedi esetekben össze kell hangolniuk az arra vonatkozó értékelési elveket és a gyakorlatot, hogy veszélyeztetett-e egy közszolgáltatási szerződés gazdasági egyensúlya. Tapasztalataik alapján fokozatosan iránymutatásokat kell kidolgozniuk.

10. cikk, (3) bekezdés, b) pont

A tagállamok korlátozhatják a (3a) bekezdésben meghatározott hozzáférési jogot az olyan kiindulási és célállomás közötti szolgáltatások esetén, amelyek egy vagy több, a hatályos közösségi jogszabályoknak megfelelő közszolgáltatási szerződés tárgyát képezik. Az ilyen korlátozás nem akadályozhatja az utasoknak egy nemzetközi szolgáltatás útvonalán található bármely állomáson történő felvételét vagy leszállását, beleértve az ugyanazon tagállamban található állomásokat is, kivéve, ha ez a jog veszélyeztetné a közszolgáltatási szerződés gazdasági egyensúlyát.

Azt, hogy a gazdasági egyensúly sérülne-e, a 2001/14/EK irányelv 30. cikkében említett szabályozó szerv vagy szervek állapítják meg objektív gazdasági elemzés és előre meghatározott szempontok alapján, a következők kérelmére:

—	a közszolgáltatási szerződést odaítélő illetékes hatóság vagy hatóságok,

—	bármely egyéb érdekelt illetékes hatóság, amely e cikk alapján jogosult a hozzáférés korlátozására,

—	a pályahálózat-működtető, vagy

—	a közszolgáltatási szerződést teljesítő vasúttársaság.

Az illetékes hatóságok és a közszolgáltatást végző vasúttársaságok a szabályozó szerv vagy szervek rendelkezésére bocsátják a megalapozott döntéshez szükséges információkat. A szabályozó szerv megvizsgálja a nyújtott információkat, adott esetben valamennyi érintett féllel konzultál azokról, és az érintett feleket előre meghatározott, ésszerű időn belül, de legkésőbb az összes lényeges információ kézhezvételét követő két hónapon belül tájékoztatja indokolt határozatáról. A szabályozó szerv megindokolja a határozatát, és meghatározza a szükséges feltételeket és azon időtartamot, amelyen belül:

—	az érintett illetékes hatóság vagy hatóságok,

—	a pályahálózat-működtető,

—	a közszolgáltatási szerződést teljesítő vasúttársaság, vagy

—	a hozzáférést kérelmező vasúttársaság

a határozat felülvizsgálatát kérheti.

Felelősségi körök

A 10. cikk (3) bekezdésének b) pontja előírja, hogy a közszolgáltatási szerződés tárgyát képező útvonalakhoz való hozzáférési jog korlátozása abban az esetben, ha új nemzetközi szolgáltatások befolyásolnák a közszolgáltatási szerződés gazdasági egyensúlyát, a tagállamok számára lehetőség, de nem kötelezettség. A szabályozó szervek csak abban az esetben felelősek annak megállapításáért, hogy a javasolt új nemzetközi vasúti szolgáltatás veszélyezteti-e a közszolgáltatási szerződés gazdasági egyensúlyát, ha a tagállamok élni kívánnak ezzel a lehetőséggel. Ennek során a szabályozó szervnek függetlenül kell eljárnia. A (14) preambulumbekezdés külön kiemeli, hogyan kell működnie a szabályozó szervnek ahhoz, hogy e hatáskörét a többi, közszolgáltatási szerződést odaítélő hatóságtól függetlenül gyakorolhassa.

A hozzáférési jog tagállamok általi, a 10. cikk (3) bekezdésének b) pontja szerinti bármely korlátozásának tiszteletben kell tartania a szabályozó szerv értékelését. Amint azt a (10) preambulumbekezdés megállapítja, a hozzáférési jog tagállamok általi korlátozásának előfeltétele az illetékes szabályozó szerv jóváhagyása. A jóváhagyás megadható kötelező erejű vélemény segítségével, mely értékeli, hogy a közszolgáltatási szerződés gazdasági egyensúlya veszélyeztetett-e, és egyedi intézkedést javasol, vagy jóváhagyási eljárással, mely megvizsgál valamennyi, a hozzáférési jog korlátozására irányuló határozattervezetet.

A szabályozó szervek vizsgálatait és döntéseit össze kell hangolni, adott esetben az egyedi ügyek vonatkozásában is. Ez különösen arra az esetre vonatkozik, ha az érintett közszolgáltatási szerződés határokon átnyúló jellegű, vagy még általánosabban azokban az esetekben, amikor a kabotázsjogok egyik tagállamban történő korlátozásának következménye lehet a másik tagállamban nyújtott nemzetközi vasúti szolgáltatás életképességére nézve. Ilyen körülmények között indokolt, hogy – a helyzetre vonatkozó közös álláspont kialakítása érdekében – az illetékes szabályozó szervek információt cseréljenek és tájékoztassák egymást arra vonatkozó előzetes véleményükről, hogy a közszolgáltatási szerződés gazdasági egyensúlya veszélyeztetett-e, továbbá az esetleges korlátozásokról. A szabályozó szerveknek attól függetlenül konzultálniuk kell egymással, hogy a megkeresett szerv tagállamában fennáll-e a hozzáférési jog korlátozásának lehetősége a közszolgáltatási szerződésekkel biztosított útvonalakon.

A fent említett különleges esetek mellett a 2007/58/EK irányelv (17) preambulumbekezdése hangsúlyozza, hogy a szabályozó szerveknek a 2001/14/EK irányelv 31. cikke alapján munkájukról, valamint döntéshozatali elveikről és gyakorlatukról rendszeresen információt kell cserélniük annak érdekében, hogy tapasztalataik alapján fokozatosan iránymutatásokat dolgozzanak ki.

Döntéshozatali folyamat

Annak vizsgálatát, hogy a közszolgáltatási szerződés gazdasági egyensúlya veszélybe kerülne-e, a szabályozó szerveknek attól függetlenül el kell tudniuk végezni, hogy a vasúti szolgáltatás fő célját már ellenőrizték-e. E két vizsgálat párhuzamosan is futhat, de egyik sem tekinthető a másik előfeltételének.

Amint azt a 10. cikk (3) bekezdésének b) cikke előírja, az értékelést az illetékes szabályozó szervhez benyújtott kérelem nyomán végzik el. Ezt a kérelmet kizárólag a következők nyújthatják be: 1) az értékelés tárgyát képező közszolgáltatási szerződést odaítélő illetékes hatóság vagy hatóságok; 2) bármely egyéb illetékes hatóság, amely jogosult az adott infrastruktúrához való hozzáférés korlátozására; 3) az érintett pályahálózat-működtető; vagy 4) az értékelendő közszolgáltatást teljesítő vasúttársaság. Amennyiben az értékelést kérelmező fél nem tudja a döntés meghozatalához szükséges, kért információt benyújtani, vagy a kérelmet nem nyújtja be a szabályozó szerv által előre meghatározott, ésszerű határidőn belül, az értékelés elvégzésére nem kerül sor. Az értékelés időzítése és időtartamának megszabása során indokolt figyelembe venni, hogy tevékenysége fejlesztéséhez valamennyi piaci szereplő számára kellő jogbiztonságról kell gondoskodni. A folyamatnak a lehető legegyszerűbbnek, leghatékonyabbnak és legátláthatóbbnak kell lennie, továbbá koherensnek a kapacitáselosztási folyamattal.

A szabályozó szerveknek az említett értékeléseket nem saját kezdeményezésükre, hanem kizárólag a fent említett érdekelt felektől származó kérelem nyomán kell elvégezniük. A szabályozó szerv által elvégzett értékelésnek a beérkezett kérelemben szereplő pontokra kell korlátozódnia.

Az értékelésnek objektív módszeren és előre meghatározott szempontokon kell alapulnia. Kizárólag a szabályozó szervek felelnek a módszer kidolgozásáért, beleértve az alkalmazandó szempontokat is. Ezt a felelősséget nem korlátozhatja olyan hatóság, amely közreműködik a közszolgáltatási szerződések odaítélésében vagy vasúttársaság feletti részvényesi ellenőrzést gyakorol.

Az értékelési módszert olyan módon kell létrehozni, mely összhangban van a piaci fejleményekkel, valamint lehetővé teszi a módszer fokozatos fejlesztését, különös tekintettel a szabályozó szervek tapasztalatainak figyelembevételére és a (17) preambulumbekezdésben említett közös iránymutatásoknak való megfelelésre.

A módszernek részletes gazdasági elemzést kell tartalmaznia. Következésképpen a szabályozó szervek kötelesek elvégezni az új vasúti szolgáltatás – érintett közszolgáltatási szerződésre gyakorolt – gazdasági és pénzügyi hatásának megfelelő vizsgálatát. Ezért az előre megállapított küszöbértékek egyszerű alkalmazása általában nem tekinthető elégségesnek.

A hatásvizsgálatnak igazolnia kell, hogy veszélyben van-e a szerződés gazdasági egyensúlya. Ez azt jelenti, hogy az új szolgáltatás által okozott hatás azonosítása szükséges, de önmagában nem elégséges. A gazdasági elemzésnek meg kell határoznia a szerződés gazdasági egyensúlyára gyakorolt kedvezőtlen hatás mértékét. Ezenfelül szükséges, hogy ez a hatás kifejezetten az új vasúti szolgáltatásnak, nem pedig egyéb tényezőknek, például az általános gazdasági helyzetnek legyen tulajdonítható. Az érintett közszolgáltatási szerződések azok, amelyek olyan induló és célállomások között biztosítanak szolgáltatást, amelyeket az új vasúti szolgáltatás szolgál ki, vagy azok, amelyek ugyanazon induló és célállomások között olyan hasonló szolgáltatásokra vonatkoznak, amelyeket egy esetlegesen érintett, párhuzamos vonalon nyújtanak.

Az egyenlőség és a megkülönböztetésmentesség elvének teljes körű tiszteletben tartásának érdekében az alkalmazott módszernek világosnak, átláthatónak és megkülönböztetéstől mentesnek kell lennie. A megfelelő egyenlő bánásmód biztosítása érdekében a folyamatot nyilvánossá kell tenni, és annak az érdekelt felekkel folytatott konzultáción és a többi szabályozó szervvel történő információcserén kell alapulnia. A módszer részletei fokozatosan kerülnek kidolgozásra, különös tekintettel a szabályozó szervek tapasztalatainak figyelembevételével kidolgozott közös iránymutatásokhoz való igazításukra.

Szempontok

Szükséges, hogy az elemzés az új szolgáltatásnak a közszolgáltatási szerződés egészére, és nem az egyes szolgáltatásokra gyakorolt gazdasági hatására összpontosítson. Amint azt a (12) preambulumbekezdés említi, ez azt jelenti, hogy figyelembe kell venni 1) a szerződést odaítélő hatóságnál felmerült nettó költségeket; valamint 2) a vasúttársaság szerződéses szolgáltatásainak nyereségességét. Önmagában az a tény, hogy az új szolgáltatást alacsonyabb áron, vagy a közszolgáltatási szerződés szerinti szolgáltatással azonos időszakban kínálják, nem indokolja annak megállapítását, hogy a közszolgáltatási szerződés gazdasági egyensúlya veszélyeztetett lenne.

A vasúttársaság nyereségességére, illetve az illetékes hatóságnál felmerült nettó költségekre gyakorolt hatás megállapításához a (12) preambulumbekezdés különböző szempontokat javasol, amelyeket ajánlatos figyelembe venni, ezek a következők: az utasigény, a jegyárazás, a jegyváltásra vonatkozó szabályozók, a megállók helye és száma a határ mindkét oldalán, valamint az új szolgáltatás menetrendje és gyakorisága. Ezeknek a tényezőknek a figyelembevétele önmagában azonban nem helyettesíti az irányelvben előírt gazdasági elemzést, és nem elégséges annak meghatározásához, hogy veszélyben van-e a gazdasági egyensúly. Ezek a szempontok csak példaként szerepelnek; a lista nem teljes és nem is kötelező.

Nem minden, a közszolgáltatási szerződésre gyakorolt hatás veszélyezteti annak gazdasági egyensúlyát. Egyetlen korlátozott vagy egyszeri hatás – különös tekintettel a szerződésben foglalt határértékeken belüli hatásra – nem tekinthető veszélyesnek. A vizsgálatnak igazolnia kell, hogy a hatás a közszolgáltatási szerződés alapján nyújtott szolgáltatások életképességét érinti. Az egyensúly veszélyeztetettnek tekintendő, ha igazolni lehet, hogy e közszolgáltatások megfelelő színvonalon való működtetésének gazdasági megvalósíthatósága kockán forog.

Ezzel kapcsolatban annak igazolása, hogy az új szereplő belépése a piacra nagyobb állami hozzájárulást tenne szükségessé, nem elegendő. Az állami hozzájárulás növekedése csak akkor tekinthető a kérdéses közszolgáltatási szerződés gazdasági egyensúlyát veszélyeztető tényezőnek, ha jelentős mértékű.

Ez az értelmező közlemény nem érinti a tagállamoknak a 2007/58/EK irányelv rendelkezéseinek való megfelelés érdekében szükséges átültető intézkedések meghozatalára vonatkozó kötelezettségét.

---

(1)  Az Európai Parlament és a Tanács 2007/58/EK irányelve (2007. október 23.) a közösségi vasutak fejlesztéséről szóló 91/440/EGK tanácsi irányelv, valamint a vasúti infrastruktúra-kapacitás elosztásáról, továbbá a vasúti infrastruktúra használati díjának felszámításáról szóló 2001/14/EK irányelv módosításáról. A cikkek számozása ebben a közleményben a 91/440/EGK irányelv (az alap jogi aktus) legfrissebb egységes szerkezetbe foglalt változatán alapul.

---