16.6.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 150/1

(1)

A Bizottság az 1242/2009/EK rendelettel (3) (a továbbiakban: az ideiglenes rendelet) ideiglenes dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: KN) származó egyes rakományátvilágító berendezések behozatalára.

(2)

A Bizottság a dömpingellenes eljárást az egyes rakományátvilágító berendezések uniós termelésének jelentős részét, jelen esetben több mint 80 %-át képviselő uniós termelő, a Smiths Detection Group Limited (a továbbiakban: a panaszos) által 2009. február 2-án benyújtott panaszt követően indította meg. Az említett termékek dömpingjére és az abból eredő súlyos károkra a panaszban felhozott bizonyítékokat az eljárás kezdeményezéséhez elegendőnek ítélték.

(3)

Azon alapvető tények és szempontok nyilvánosságra hozatalát követően, amelyek alapján ideiglenes dömpingellenes intézkedések bevezetése mellett döntöttek (a továbbiakban: ideiglenes nyilvánosságra hozatal), több érdekelt fél írásban ismertette véleményét az ideiglenes megállapításokkal kapcsolatban. A meghallgatást kérő felek lehetőséget kaptak észrevételeik megtételére.

(4)

A Bizottság folytatta azon információk összegyűjtését és ellenőrzését, amelyeket szükségesnek tartott a végleges megállapítások kialakításához. A Bizottság különösen az uniós fogyasztás számbavételére összpontosítva folytatta a vizsgálatot. Erre vonatkozóan, a Bizottság felvette a kapcsolatot az érdekelt felekkel, nevezetesen a termék felhasználóival és beszállítóival, bizonyos ügyletekre vonatkozó panaszaik elemzése céljából.

(5)

Emlékeztetni kell arra, hogy az ideiglenes rendelet (9) preambulumbekezdésének megfelelően, a dömping és a kár vizsgálata a 2007. július 1-jétől2008. december 31-ig tartó időszakra terjedt ki (a továbbiakban: a vizsgálati időszak) A kárfelmérés szempontjából lényeges tendenciákra való tekintettel a Bizottság a 2004 januárjától a vizsgálati időszak végéig terjedő periódus (a továbbiakban: a figyelembe vett időszak) adatait elemezte.

(6)

Az egyetlen együttműködő kínai exportáló gyártó (a továbbiakban: a kínai gyártó) azt állította, hogy nem indokolt 18 hónapos vizsgálati időszakot figyelembe venni a dömpingellenes vizsgálatok során megszokott módon figyelembe vett 12 hónapos vizsgálati időszak helyett. A kínai gyártó véleménye szerint a vizsgálati időszaknak egyszerűen a 2008-as naptári évre kellett volna kiterjednie.

(7)

Már az elején meg kell említeni, hogy a kínai gyártó nem vitatta a 18 hónapos vizsgálati időszak figyelembevételét a vizsgálat ideiglenes szakaszában. A panasz az ideiglenes intézkedések bevezetését követően került benyújtásra. Mindamellett a vizsgálati időszak már az eljárás megindítását bejelentő értesítésben és a kérdőívekben is ismertetve volt, azaz a vizsgálat elindításának a legelején. A 18 hónapos vizsgálati időszak választásának specifikus okait az ideiglenes rendelet (9) preambulumbekezdése tárgyalja. A kínai gyártó nem hozott fel semmilyen indokot, amely megkérdőjelezhetné az ezen a piacon viszonylag kevés tranzakcióra vonatkozó indoklást.

(8)

Ennek ellenére, ahhoz, hogy a vizsgálati időszakra vonatkozó adatokat teljes mértékben össze lehessen hasonlítani az előző évek adataival, a károkra és okozatra vonatkozó részleges adatokat az adott vizsgálati időszakra vonatkozóan éves adatokra számolták át.

(9)

Továbbá, a kínai gyártó azt állította, hogy a vizsgálati időszak kiválasztása a kárt okozó tényezők befolyásolásának céljából történt így. Ezt az érvelést el kellett vetni.

(10)

A Bizottságnak a vizsgálatának kezdetén nem volt, és nem is lehetett tudomása a kármutatókra vonatkozó bonyolult adatokról és számokról. Ezeket. csak a vizsgálat folyamán állapították meg.

(11)

Végül, meg kell említeni, hogy ez nem az első eset, amikor a vizsgálati időszak 12 hónapnál hosszabb periódusra terjed ki (pld. a 892/94/EK bizottsági rendelet (4) által megállapított 16 hónapos vizsgálati időszak a KN-ból és Oroszországból származó fémkalcium behozatalára vonatkozóan, vagy a 823/95/EK bizottsági rendelet (5) által megállapított 18 hónapos vizsgálati időszak az USA-ból származó dinátrium-karbonát behozatalára vonatkozóan).

(12)

Ugyanakkor, a kínai gyártó azzal érvelt, hogy a szerződés aláírása valamennyi ügyletet egy bizonyos időpontra határol be, függetlenül attól, hogy pályázati eljárás során jött-e létre, így nem indokolt a vizsgálati időszak kiterjesztése. Ez az érv nem meggyőző, ugyanis nem a piacon létrejövő viszonylag kevés ügylet alapvető problémáját tárgyalja. A szerződés aláírásának dátuma kizárólag arra szolgált, hogy megfelelően átlátható alapot biztosítson az eladások anyagi összetevőinek meghatározásához, továbbá arra, hogy rendelkezésre álljon egy jól meghatározott dátum, amely szerint meghatározható, hogy mely szerződések tartoznak a vizsgálati, illetve az azt megelőző időszakhoz és melyeket kell figyelmen kívül hagyni.

(13)

A vizsgálati időszakra vonatkozó észrevételek hiányában, az ideiglenes rendelet (9) preambulumbekezdését megerősítették.

(14)

Minden fél tájékoztatást kapott azokról az alapvető tényekről és szempontokról, amelyek alapján a Kínai Népköztársaságból származó rakományátvilágító berendezések behozatalára végleges dömpingellenes vám kivetését, valamint az ideiglenes vám formájában biztosított összegek végleges beszedését javasolták. A felek a tájékoztatást követően megadott határidőn belül beterjeszthették ellenvetéseiket.

(15)

Sor került az érdekelt felek által benyújtott szóbeli és írásos észrevételek áttekintésére, és indokolt esetben a megállapításokat ezeknek megfelelően módosították.

(16)

Az ideiglenes intézkedéseket követően, a kínai gyártó észrevételeinek, valamint az uniós panaszok részletes elemzésének fényében a termék meghatározását felülvizsgálták. Megállapítást nyert, hogy alfa-, illetve béta-sugárzást alkalmazó technológiák nem használhatók rakományok átvilágítására. Ezáltal jogosnak tekinthető az említett két típusú technológia kizárása a termékskálából. Nem nyújtottak be semmilyen további bizonyítékot, amely megkérdőjelezné azokat az ideiglenes megállapításokat, melyek szerint a termékskálába tartozó valamennyi technológiát (kivéve az alfa-, illetve béta sugárzást alkalmazó technológiákat) lehet rakományátvilágító berendezésben alkalmazni, és valamennyi terméktípus ugyanarra a célra, nevezetesen a rakomány átvilágítására szolgál ugyanazon fő jellemző, a kibocsátott sugárzás segítségével. A vizsgálati időszak folyamán a termék gamma-sugárzást alkalmazó egységeit valóban értékesítették az Unióban.

(17)

A fentiekre tekintettel, megállapítást nyert, hogy valamennyi típusú rakományátvilágító rendszer, ideértve a jelenleg az ex 9022 19 00, ex 9022 29 00, ex 9027 80 17 és az ex 9030 10 00 KN-kód alá tartozó, neutrontechnológiát, legalább 250 keV-os röntgensugarakat, vagy gamma-sugárzást használó rakományátvilágító berendezéseket, valamint a jelenleg az ex 8705 90 90 KN-kód alá tartozó, és ilyen berendezésekkel ellátott gépjárművek ugyanolyan alapvető fizikai és műszaki jellemzőkkel rendelkeznek, alapvetően ugyanaz a végső felhasználási területük, és egymással versenyben állnak az Unió piacán. Mindezek alapján az ideiglenes rendelet (10) és (15) preambulumbekezdését megerősítették, kivéve az alfa-, illetve béta sugárzást használó technológiákra utaló vonatkozásokat.

(18)

A hasonló termékre vonatkozó észrevételek hiányában, az ideiglenes rendelet (16) preambulumbekezdését megerősítették.

(19)

A fentiekre tekintettel véglegesen megerősítést nyert az a tény, hogy az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében valamennyi rakományátvilágító berendezés-típust azonosnak lehet tekinteni.

(20)

Az egyedüli együttműködő kínai exportáló gyártó nem kért piacgazdasági elbánást, csupán egyéni elbánást kért. Észrevételek hiányában, az ideiglenes rendelet (19) és (20) preambulumbekezdéseit megerősítették.

(21)

Az egyedi elbánásra vonatkozó észrevételek hiányában, az ideiglenes rendelet (21) és (25) preambulumbekezdéseit megerősítették.

(22)

Egyetlen félnek sem volt ellenvetése az Amerikai Egyesült Államok (USA) analóg országként történő felhasználásához.

(23)

A kínai gyártó megerősítette észrevételét, miszerint egy, az USA-ban alapított és a panaszoshoz kapcsolódó vállalat nem működik együtt a vizsgálatban. A kínai fél azzal érvelt, hogy a panaszos a rendes érték kiszámításához USA-beli kapcsolódó vállalatának adatait használta fel, jóllehet a panaszos a vizsgálat során kijelentette, hogy az USA-beli kapcsolódó vállalat nem minősül hasonló termék gyártójának. A kínai exportáló gyártó érvelése szerint a panaszoshoz tartozó USA-beli vállalatot kötelezni kellett volna az együttműködésre és együttműködésének hiánya miatt a panaszost nem együttműködőnek kellene minősíteni, és az eljárást meg kellene szüntetni. Ugyanakkor a kínai azzal érvelt, hogy a Bizottságnak tisztáznia és ellenőriznie kellett volna, hogy az USA-beli vállalat hasonló termék gyártójának tekinthető-e. Végül, a kínai exportáló gyártó nem fogadta el irányadónak az EU nem preferenciális származási szabályait annak meghatározására, hogy egy bizonyos gazdasági szereplő egy adott termék gyártójának tekinthető-e vagy sem.

(24)

A panaszoshoz tartozó USA-beli vállalat adatainak felhasználására vonatkozó észrevételeket illetően meg kell említeni, hogy a panaszban szereplő rendes értékre vonatkozó adatok a tényleges USA-beli árakon alapultak, amelyek az USA kormányának GSA Advantages internetes oldalán állnak rendelkezésre. Két típusú hasonló termékre vonatkozóan nem álltak nyilvánosan rendelkezésre árak, így a rendes értéket a panaszosnak a saját, USA-szintre igazított EU-szintű termelési költségeinek alapján kellett kiszámítania,saját, az USA-ra vonatkozó ismeretei alapján.

(25)

Továbbá, a kínai gyártó nem nyújtott be olyan bizonyítékot, amely cáfolná az ideiglenes rendelet (32) preambulumbekezdésében kifejezett megállapításokat.

(26)

Az EU dömpingellenes törvénye nem írja elő, semmilyen körülmények között, hogy az eljárást meg kell szüntetni, amennyiben egy analóg országbeli gyártó nem kíván együttműködni a vizsgálatban. Az a tény, hogy az analóg gyártó a panaszoshoz tartozik, nem befolyásolja ezt a következtetést. Továbbá, a törvényszéki per, nevezetesen T-249/06 (Interpipe), amelyre a kínai gyártó utal ebben az esetben szintén nem irányadó, ugyanis abban az esetben a szóban forgó ügy arról szólt, hogy milyen mértékben kötelezhető egy uniós gyártó leányvállalata, hogy együttműködjön a kármegállapítási eljárásban. Ez teljesen más, mint információk benyújtása a rendes érték meghatározásához analóg országban.

(27)

A gyártó fogalmának meghatározásához fűzött érvelésre vonatkozóan meg kell említeni, hogy a vizsgálat megállapítása szerint, a panaszos hasonló termék gyártója az EU területén és gyártói tevékenysége az EU nem preferenciális származásra vonatkozó szabályainak megfelelő származást biztosít. A törvény értelmében nincs szükség következtetéseket levonni olyan jogi személyek státusát illetően, amelyek nem képezik vizsgálat tárgyát az adott eljárás alatt, székhelyük nem az EU-ban van vagy amelyek adatait nem használták fel a vizsgálat során semmilyen megállapítás meghatározására.

(28)

Az analóg ország kiválasztására vonatkozó további észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (26)–(35) preambulumbekezdésében levont következtetések megerősítésre kerülnek.

(29)

Meg kell jegyezni, hogy a rendes értéket az egyedüli együttműködő analóg országbeli (nevezetesen az Amerikai Egyesült Államok) gyártó, valamint az uniós gazdasági ágazat által szolgáltatott adatok alapján számolták ki. Ekképpen, az EU területére behozott egy terméktípus rendes értékét az amerikai gyártó által, az USA-ban gyártott hasonló termék belföldi értékesítési árának alapján számolták ki. Az együttműködő amerikai gyártó nem gyárt más típusú termékeket, amelyek összehasonlíthatóak lennének a Kínából az EU területére behozott más termékeknek. Egy tágasabb viszonyítási alap biztosításának érdekében, a Bizottság azt is megvizsgálta, hogy más terméktípusokra vonatkozóan a rendes érték meghatározható-e bármilyen más alapon, az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének rendelkezései alapján (a továbbiakban: bármilyen más elfogadható alap). Az eljárás ideiglenes szakaszában megállapítást nyert, hogy bizonyos terméktípusokra vonatkozóan alkalmazhatók az uniós gazdasági ágazat költségekre vonatkozó ellenőrzött információi.

(30)

Az ideiglenes intézkedések bevezetését követően, a kínai gyártó benyújtotta észrevételeit a rendes értékre vonatkozóan.

(31)

A kínai gyártó kérte a rendes érték lekerekítését a saját gyártmányú és külföldről megvásárolt gyorsítók költség-különbségének megfelelő értékkel, azzal érvelve, hogy a kínai vállalat a gyorsítók gyártója, míg az amerikai gyártó és az Unió vásárlók.

(32)

Erre a kérésre vonatkozóan meg kell jegyezni, hogy ezt semmilyen konkrét bizonyítékkal nem támasztotta alá, annak ellenére, hogy a vizsgálat során a Bizottság felkérte erre.

(33)

A kínai gyártó felkérte a Bizottságot, hogy pontosan határozza meg a rendes érték kiszámításához használt specifikus modelltípusokat. A fentiekre tekintettel meg kell említeni, hogy az uniós gyártók, valamint az analóg országbeli gyártó bizalmasnak tekinti az ilyen típusú információkat. Valóban, a modellek pontos megnevezésének közzététele esetén, figyelembe véve, hogy az adott modellek egyetlen terméksorozathoz tartoztak és a terméksorozat specifikus jellemzői már ismertek voltak, továbbá azt, hogy csupán korlátozott számú modelltípust használtak a rendes érték kiszámítására, a közzétett információkhoz hozzáférő feleknek lehetőségük van kiszámítani a specifikus modelltípusok valódi árát vagy azokat a költségeket és árat, amelynek alapján a különböző modelltípusok rendes értéke ki lett számolva. Az ilyen típusú információk természetüknél fogva valóban bizalmasak, ezért ezt a kérést vissza kellett utasítani.

(34)

A kínai gyártó kifejezte kétségeit a Bizottság által, az uniós gazdasági ágazat adatai alapján kiszámolt rendes értéket illetően. Megjegyezte, hogy a pályázatokhoz benyújtott árajánlatok helyett a valódi eladási árat kellett volna figyelembe venni. Mindenek előtt meg kell említeni, hogy az uniós gazdasági ágazat adatai arra szolgáltak, hogy magasabb arányú összehasonlítási reprezentativitást lehessen biztosítani a rendes érték és a kínai gyártó exporteladásai között. Tekintettel erre, az érintett termék azon típusai esetében, amelyekre nem lehetett rendes értéket kiszámítani az USA-ban rendelkezésre álló adatok alapján, a rendes értéket az uniós gazdasági ágazattól származó, a Kínából behozott termékkel azonos típusú terméktípusra vonatkozó, ellenőrzött információk alapján állapították meg, amennyiben ez lehetséges volt.

(35)

Ekképpen, bizonyos terméktípusok esetében (kivéve a mobil átvilágító berendezéseket) a rendes érték az alapvető költségek alapján volt kiszámolva, az építési munkálatokkal és telephellyel kapcsolatos költségek figyelembevétele nélkül, reális profitszázalék hozzáadásával, amelynek értéke minden esetben jelentősen alacsonyabb volt, mint a kár mértékének meghatározásához használt célprofit. A vizsgálat kiderítette, hogy az uniós gazdasági ágazat standard költség-meghatározást alkalmaz valamennyi általa kínált terméktípusra vonatkozóan. Ezen szabványos költségek előkészítését, a kiszámítási módszert és a standard költség-meghatározáson belüli reális költségekkel való összehasonlítást tartalmazó feljegyzéseket ellenőrizték és rendben találták.

(36)

Továbbá, az uniós gazdasági ágazat költségszerkezetét összehasonlították a hasonló terméket gyártó amerikai gyártó költségszerkezetével. Megállapítást nyert, hogy i. az amerikai gyártó haszonkulcsa magasabb, mint az uniós gazdasági ágazat adatai alapján kiszámolt rendes érték meghatározásához használt haszonkulcs, és ii. az uniós gazdasági ágazat költségszerkezete nagyjában megegyezik az analóg országi gyártó költségszerkezetével (a pontos különbség közzétételére nincs lehetőség, bizalmasságvédelmi okokból). A fentiekre tekintettel levonható a következtetés, hogy az uniós gazdasági ágazat adatainak használata a rendes érték kiszámításához teljes mértékben összhangban van az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének előírásaival.

(37)

A kínai gyártó továbbá észrevételeket tett arra a közbeszerzési pályázatra vonatkozóan, amely alapján a hasonló termék amerikai gyártója mobil rakományátvilágító berendezéseket értékesített az amerikai piacon. Azt állította, hogy amennyiben a Bizottság egy 2005-ben folytatott pályázat adatai alapján kiszámított rendes értéket hasonlít össze a vizsgálati időszakon belüli kiviteli árhoz, az ilyen összehasonlítás nem tekinthető méltányosnak. Ezt az érvelés nem támasztják alá a vizsgálat megállapításai. Az USA-ban a közbeszerzési pályázatok nyertesének közbeszerzési keretszerződést ítélnek meg, amely alapján a nyertes egy meghatározott időszakban értékesíthet. A keretszerződés azonban árakat nem tartalmazott. 2005-ben valóban kötöttek ilyen szerződést, azonban az egyéni ajánlatok benyújtása az említett pályázatra, valamint a szerződések aláírása 2007-ben történt, azaz már a vizsgálati időszakon belül. A fentiekre tekintettel elfogadhatónak tekintettük az említett pályázat figyelembevételét a vizsgálati időszakon belül a dömping-árrés kiszámításának részadataként.

(38)

A kínai gyártó továbbá pontosítást kért arra vonatkozóan, hogy az általa Lettországban értékesített áthelyezhető rendszerekhez hasonló berendezések rendes értékének kiszámításához miért az uniós gazdasági iparág adatai szolgáltak alapul, és nem az amerikai gyártó eladásai. Erre vonatkozóan meg kell említeni, hogy a Bizottságnak nem volt lehetősége analóg országbeli adatokat használni, ugyanis az együttműködő analóg országbeli gyártó nem szolgáltatott ilyen adatokkal.

(39)

Észrevételek hiányában, az ideiglenes rendelet (38)–(42) preambulumbekezdését megerősítették.

(40)

Az ideiglenes intézkedések bevezetését követően a kínai gyártó benyújtotta észrevételeit az exportárra vonatkozóan.

(41)

Ezen észrevételek Hollandiai, Finnországi és Lengyelországi ügyletek specifikus költségtételeire vonatkoztak. Az ellenőrzött információkkal alátámasztható észrevételeket elfogadták és a dömping-árrést megfelelően kiigazították. Bizonyos telepítési költségekre vonatkozó észrevételeket el kellett utasítani. Erre vonatkozóan meg kell említeni, hogy bár a vállalatot a vizsgálat különböző szakaszaiban felkérték az érintett termék különböző elemeinek árára vonatkozó aktuális adatok benyújtásásra, nem tett javaslatot egy bizonyító erejű bontás kidolgozásához. Az ideiglenes megállapítások közzétételét követően szolgáltatott összegek új információnak számítanak, amelyeket nem támaszt alá a számvitel vagy más ellenőrizhető bizonyíték.

(42)

A kínai gyártó továbbá kijelentette, hogy a közbeszerzési pályázatokon kívül egyetlen értékesítési ügyletben vett részt. Ezen állítás megerősítést nyert. Mindamellett a vizsgálat kiderítette, hogy az említett értékesítési ügylet nem a szokásos üzleti tevékenység keretében történt. Gyakorlatilag egy helyettesítő termékről van szó, amelynek árában több évvel a vizsgálati időszak előtt egyeztek meg. A helyettesítő terméktípus teljesen eltér az eredeti terméktípustól. Ennélfogva az említett ügylet nem tartozik a vizsgálati időszakhoz, hanem egy korábban megkötött szerződés teljesítésének része. A fentiekre tekintettel az ügyletre vonatkozó exportár nem foglalható bele a számításba.

(43)

Észrevételek hiányában, az ideiglenes rendelet (43)–(46) preambulumbekezdését megerősítették.

(44)

A kínai gyártó arra hivatkozott, hogy az összehasonlítás csonkított termék-ellenőrzési számok alapján történt, amelyek nem vették figyelembe az összehasonlítandó termékek közötti fizikai különbségeket. Továbbá, a kínai vállalat azt állította, hogy az árak összehasonlítása során figyelembe kellett volna venni a gyorsítókat, az alváztípusokat és az energiaszinteket.

(45)

Az első panaszra vonatkozóan ki kell emelni a következő pontokat: Az uniós gazdasági ágazat adataira vonatkozóan meg kell említeni, hogy a számítások alapját közvetlenül az adott közbeszerzési pályázatokra benyújtott adatok képezték, nevezetesen azon termékek adatai, amelyek ugyanabban az időpontban ugyanazon a kereskedelmi szinten álltak versenyben, és amelyeket a pályázatot hirdető hatóságok összehasonlíthatónak nyilvánítottak. A hasonló termék amerikai gyártójának adatait illetően, a vizsgálat megállapításai szerint az összehasonlított termék megfelel az alaprendelet (4) cikkének 1. bekezdésében megfogalmazott előírásoknak, azaz az érintett termék valamennyi jellemzőjét figyelembe véve hasonló terméknek tekinthető. Ennélfogva, az a tény, hogy a termékellenőrzési szám vagy a csonkított termék ellenőrzési száma nem tükrözi az összes fizikai különbséget, nem akadályozza meg a Bizottságot abban, hogy méltányos összehasonlítást végezzen a rendes érték és az exportár között. Ami még ennél is fontosabb, az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló tényezőket figyelembe vették. A nyilvántartott információk azt mutatják, hogy az együttműködő kínai exportáló gyártó által szállított termékek gyakran kiegészítő funkciókkal rendelkeznek a rendes érték kiszámításának alapját képező termékhez viszonyítva. Ennek eredményeképpen a rendes értéket konzervatív módon számították ki.

(46)

A gyorsítókra, alváztípusokra és energiaszintekre vonatkozóan meg kell jegyezni, hogy a kért módosítások az alaprendelet (10) cikke 2. bekezdésének hatálya alá esnek, azonban nem létezik bizonyíték arra, hogy a kérvényezett tényezők közötti különbségek befolyásolnák az árakat vagy az árak összehasonlíthatóságát, ugyanis a kínai gyártó nem nyújtott be olyan adatokat, amelyek a módosításokat indokolnák.

(47)

A kínai gyártó azt állította, hogy a gyorsító az érintett termék fontos alkotóeleme, amelyet figyelembe kellett volna venni a termék ellenőrzési számának szerkezetében. A Bizottság nem vette figyelembe a gyorsítókat a termék ellenőrzési számának szerkezetében, ugyanis az érdekelt felek nem nyújtottak be bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a gyorsító a különböző terméktípusokat megkülönböztető tényezőnek számít.

(48)

A kínai gyártó továbbá kérvényezte a rendes érték azon módosításainak azonosítását és mennyiségi meghatározását, amelyek gyártelepi árra vezették vissza. A rendes érték szavatossági és hitelköltségeinek módosítása a hasonló termék amerikai gyártójának belföldi értékesítési árainak alapján történt. A rendes érték szállítási, szavatossági, képzési és dokumentálási költségeinek, valamint az ügynöki díjaknak a módosítása az uniós gazdasági iparág adatai alapján történt. A módosítások mennyiségi meghatározására irányuló kérvényezésre vonatkozóan, meg kell jegyezni, hogy a Bizottság nem hozhat nyilvánosságra ilyen típusú adatokat, ugyanis azok természetüknél fogva bizalmasnak minősülnek. Meg kell jegyezni, hogy a gyártelepi exportár kiszámításához használt megfelelő adatok sem lettek nyilvánosságra hozva az uniós gazdasági ágazati szereplők számára.

(49)

Észrevételek hiányában, az ideiglenes rendelet (47) és (48) preambulumbekezdését megerősítették.

(50)

A kínai gyártó elégedetlenségének adott hangot arra vonatkozóan, hogy bizonyos értékesítések nem voltak figyelembe véve a dömping kiszámításakor. Ebben a tekintetben meg kell jegyezni, hogy a kérdéses ügyletek értékesítési adatait eredetileg figyelembe vették az exportárak meghatározásakor. Mindamellett, nem volt lehetőség ezen ügyletek rendes értékének meghatározására. Ennélfogva, nem volt lehetőség a rendes érték és az exportár összehasonlítására sem.

(51)

A kínai gyártó továbbá azt állította, hogy a (50) preambulumbekezdésben említett értékesítési ügyletek CIF-értéke szerepel a végleges CIF-értékben, amely a dömpingszámítások nevezőjeként volt alkalmazva. Ez az érvelés elfogadhatatlan. A teljes dömpinget a különböző megállapított dömpingek összege (ahol lehetséges volt az árak összehasonlítása) adja meg, osztva a megfelelő CIF-értékek összegével. Azon értékesítési ügyletek CIF-értékeinek használata, amelyekre vonatkozóan a rendes érték nem volt összehasonlítható az exportárral egy megfelelően meghatározott rendes érték hiányában, számtani hibát eredményezne, ugyanis a számítások számlálója és nevezője nem összehasonlítható ügyletekre vonatkozna.

(52)

Észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (49) és (50) preambulumbekezdését megerősítették.

(53)

A fentiekre tekintettel, a végleges uniós határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezett dömpingkülönbözet értéke 38,8 %.

(54)

Az okozott kár megállapítására vonatkozóan kizárólag a kínai gyártó nyújtott be észrevételeket. Ezen észrevételek közül néhány egyszerűen az ideiglenes rendelet által már elemzett észrevételek ismétlése.

(55)

Az ideiglenes rendelet által már elemzett észrevételekre vonatkozó érveléseket jelen rendelet nem ismétli meg.

(56)

Emlékeztetni kell arra, hogy ez esetben a rendelkezésre álló adatok két uniós gyártóra és egy exportáló gyártóra hivatkoznak, melyek gyakorlatilag az uniós piac nagy részét lefedik. A fentiekre tekintettel, az üzleti titok védelme érdekében nem lehet pontos adatokkal szolgálni. Ezért a mutatók indexált formában vagy értéktartományban vannak megadva.

(57)

Az ideiglenes nyilvánosságra hozatalra benyújtott válaszában, a kínai gyártó kérvényezte a kárfelmérés évesített adatok alapján történő bemutatását. Bár ez a módszer nem befolyásolja az adatok tartalmát, hanem csupán azok bemutatását, a kérés jogosnak tekinthető, így az alábbi elemzés teljes egészében évesített adatok alapján készült.

(58)

A kínai gyártó megkérdőjelezte az ideiglenesen közzétett vállalat-specifikus dokumentumban szereplő, a figyelembe vett időszakban (2004-től a vizsgálati időszak végéig) lebonyolított értékesítéseinek volumenére vonatkozó adatokat. Meg kell említeni, hogy a Bizottság az összeállított adatok átfogó és teljes lebontását bocsátotta a kínai gyártó rendelkezésére. A kínai gyártó által kapott visszajelzések következetes keresztellenőrzésnek voltak alávetve a tagállamok hatóságai, mint az érintett termék felhasználói, valamint az uniós gyártók által szolgáltatott információk tükrében. A fentieket figyelembe véve, a kínai fél uniós értékesítései és azok megfelelő hatásai a vizsgálat véglegesítési szakaszában ismertek voltak.

(59)

A kínai gyártó érvelése szerint, amennyiben nem létezik uniós gazdasági ágazatból származó ajánlat, értékesítési ügyleteit ki kell zárni a kármegállapítási és okozati elemzésből. Meg kell azonban jegyezni, hogy az intézmények nem jelenthetik ki, hogy az a tény, hogy a vizsgálati időszak során egyetlen uniós gazdasági ágazati szereplő sem tett ajánlatot egy bizonyos pályázatra, csak a kínai exportáló gyártó pályázott, ezzel saját magának okozva kárt olyan mértékben, hogy ez a dömping és a kár közötti okozati összefüggést megszünteti. Továbá egy pályázati részvétel nem járhat költségek nélkül (fordítások, ügynök, esetenként pályázat díj, stb.), ezért bizonyos vállalatok nem pályáznak, ha nem biztosak abban, hogy van esélyük megnyerni.

(60)

A kínai fél továbbá azt állította, hogy azokat az eseteket, amikor a panaszos (Smith Detection Group Limited) a pályázatban meghirdetett felső árhatárt meghaladó árajánlatot tett, figyelmen kívül kell hagyni a kármegállapítási és okozati elemzés során. Mindamellett a vizsgálat nem derített fényt semmiféle olyan ellenőrizhető információra, amely ilyen ajánlatok létezését bizonyítaná.

(61)

A kínai gyártó azt állította, hogy az okozott kárra vonatkozó adatok aszimmetrikusak. Ez azzal magyarázható, hogy a piaci részesedés és a nyereség a szerződési dátum alapján vonatkoznak az értékesítésekre, míg bizonyos károkozási tényezők a panaszos pénzügyi számviteléből származnak, így előfordulhat, hogy időben nem egyeznek meg. A vizsgálat kezdetekor a Bizottságnak meg kellett határoznia egy, az értékesítésekre vonatkozó egyértelmű hivatkozási pontot, amely valamennyi, az eljárásban együttműködő vállalatra alkalmazható. Az a döntés született, hogy a szerződés dátuma jelenti a legjobb hivatkozási pontot, ugyanis a pályázat kiírásának és a szerződés megkötésének dátumai, illetve a szerződés megkötésének dátuma és a végső számlázás dátuma között gyakran nagy az időbeni különbség. Továbbá, egy szerződéshez gyakran több számla tartozik és egy szerződés több évre is kiterjedhet.

(62)

Azáltal, hogy a szerződés dátumát határozták meg hivatkozási pontként ésszerűtlen lett volna azt kérni az uniós gyártóktól, hogy a kérdőívekben benyújtott válaszaikat teljes mértékben a szerződési dátumok alapján állítsák össze. Ez azt jelentette volna, hogy számvitelüket teljes mértékben át kellett volna dolgozniuk egy általánosan nem használt gyakorlat szerint, ami a félreérthető adatok miatt kedvezőtlenül befolyásolta volna az információk minőségét. Figyelembe véve, hogy a számlázási dátumok hivatkozási pontként történő használata nem számított megvalósítható megoldásnak, jelen esetben az adott termékkel kapcsolatos kárra vonatkozó adatok a rendelkezésre álló legjobb módszerrel kerültek begyűjtésre.

(63)

A tizedik vizsgálati hónapban, nevezetesen az ideiglenes megállapítások közzétételére benyújtott válaszban, a kínai gyártó vitatta a 18-hónapos vizsgálati időszak használatát, azt állítva, hogy a vizsgálati időszaknak kizárólag a 2008-as naptári évre kellett volna kiterjednie. Figyelembe véve az ideiglenes rendeletben, valamint az (5)–(11) preambulumbekezdésben tárgyalt okokat, ezt az érvelést el kellett utasítani. Továbbá, ez a módosítás megakadályozta volna a vizsgálat időben történő befejezését, ugyanis azt jelentette volna, hogy fel kellett volna kérni valamennyi együttműködő vállalatot, hogy új kérdőíveket nyújtsanak be a módosított vizsgálati időszak alapján.

(64)

A kínai gyártó kétségeit fejezte ki arra vonatkozóan, hogy a Bizottság megfelelően figyelembe vette-e a panaszoshoz tartozó számos uniós vállalat adatait a kármegállapítási elemzése során. A panaszos kérdőívben benyújtott válaszának vizsgálata azonban a vállalatcsoport teljes mértékű együttműködésével történt, és a Bizottság megállapította, hogy a károkozási mutatók és a számítások a teljes csoportra vonatkozóan megfelelő elemzés alá kerültek. Amint az pontosítva volt a kínai gyártó számára már az ideiglenes intézkedések bevezetése előtt, az általa hivatkozott uniós vállalatok jelentéktelen szerepet játszottak a szóban forgó termék gyártásában és forgalmazásában, ha egyáltalán volt szerepük. Alapjában véve, ezen vállalatok szerepe bizonyos, a vizsgálat tárgyát képező termék értékesítéséhez tartozó funkciókra (pl. szervizelés), valamint a rendelet alkalmazási körén kívül eső termékek értékesítésére korlátozódott.

(65)

Végül, a kínai gyártó azt állította, hogy amennyiben az uniós gazdasági ágazat szereplői nem voltak képesek teljesíteni bizonyos pályázatok műszaki követelményeit vagy egyáltalán nem pályáztak, az adott ügyletek nem okozhattak dömpinggel járó károkat az EU gazdaságának. Ez az érv nem elfogadható.

(66)

Elsősorban meg kell említeni, hogy bár bizonyos kiviteli ügyleteket illetően nem határozható meg a rendes érték, amennyiben a számítási alap reprezentatívnak tekinthető, ez nem kérdőjelezi meg a károkozó dömping létezését. Jelen esetben mindenképpen ez a helyzet áll fenn (lásd a fenti (50) preambulumbekezdést). A szóban forgó specifikus ügyletekre vonatkozóan meg kell említeni a következőket. A műszaki követelményekkel kapcsolatos hiányosságok egyetlen pályázat során értékesített egyetlen terméktípusra vonatkoznak. Egyrészt a kínai gyártó, másrészt két uniós gyártó teljesen különböző módon értelmezték a pályázatot. A kínai gyártó azt állította a vizsgálat végéhez közeledve, hogy a szóban forgó terméktípus nagymértékben eltér a mobil átvilágító berendezéstől, míg az uniós gazdasági ágazat ettől eltérő nézetet vallott. Világosan levonható tehát a következtetés, hogy az uniós gazdasági szereplő azzal a meggyőződéssel vett részt a pályázaton, hogy egy specifikus terméktípust kell ajánlania. Ami még ennél is fontosabb, a pályázaton való részvétel költségeket vont maga után (fordítások, ügynökök, pályázati díj, stb.). Ennélfogva, az a tény, hogy a pályázati eljárás végső következtetésének értelmében az uniós gazdasági szereplő nem azonos feltételek mellett nyújtott be ajánlatot, nem zárja ki, hogy az adott behozatal automatikusan hozzájáruljon az okozott kárhoz.

(67)

Ami a további ügyleteket illeti, a kínai gyártó egy, a vizsgálati időszakon kívül eső ügyletre hivatkozik, amely alapjában véve egy korábban megkötött szerződés teljesítéséhez kapcsolódik, amint azt már a (42) preambulumbekezdés is tárgyalja. A kínai gyártó továbbá egy olyan ügyletre hivatkozik, amelyre nem pályázott uniós gazdasági szereplő. Az első ügyletre vonatkozóan nem született károkozásra vonatkozó megállapítás. Az utóbbi ügyletre vonatkozóan a (59) preambulumbekezdés következtetései érvényesek.

(68)

A tizenegyedik vizsgálati hónap során egy romániai vállalat azt állította, hogy bizonyos rakományátvilágító berendezések uniós gyártója volt a vizsgálati időszakban. A Bizottság megkereste és ellenőrizte az említett vállalat reális helyzetére vonatkozó információkat. A vállalat, illetve az adott piac más szereplői által benyújtott információknak megfelelően, ideértve a kínai gyártót is, a szóban forgó vállalat hasonló termékkel kapcsolatos tevékenysége szorosan kapcsolódik egy ismert uniós, rakományátvilágító berendezéseket gyártó vállalat termelési tevékenységéhez. Következetesen, jelen vizsgálat összefüggésében, a romániai vállalat egyetlen értékesítési ügylete a vizsgálati időszakon belül, a vállalattal együttműködő, rakományátvilágító berendezéseket gyártó uniós gazdasági szereplő értékesítésének tekinthető.

(69)

A makroökonómiai mutatókra, úgy mint a fogyasztás, gyártás, kapacitáskihasználás, raktárkészletek, értékesítési volumen, piaci részesedés, foglalkoztatás, termelékenység és bérek, valamint a kiviteli értékesítésekre vonatkozóan meg kell említeni, hogy ezek valamennyi uniós gyártóra vonatkozóan elemezés alá kerültek.

(70)

További megjegyzések hiányában az ideiglenes rendelet (52)–(56) preambulumbekezdésének megállapításait megerősítik.

(71)

A kínai gyártó érvelése szerint, az ideiglenes rendeletben meghatározott uniós fogyasztás szintje pontatlan. Erre vonatkozóan a Bizottság felvette a kapcsolatot az érdekelt felekkel, nevezetesen felhasználókkal, azzal a céllal, hogy további adatokat gyűjtsön az EU fogyasztását illetően a figyelembe vett időszakban. A felek által szolgáltatott kiegészítő adatok alapján, megállapítást nyert, hogy az EU fogyasztása a következőképpen alakult:

(72)

A figyelembe vett időszakban 11 %-kal nőtt az érintett termék és a hasonló termék fogyasztása az EU területén.

(73)

A kínai gyártó kérvényezte a reális fogyasztási adatok közzétételét, az indexelt adatok helyett. A fentiekre tekintettel meg kell említeni, hogy az ideiglenes rendelet (54) preambulumbekezdése világosan megmagyarázza, hogy bizonyos rakományátvilágító berendezések gyártásában korlátozott számú uniós gazdasági szereplő vett részt és a reális fogyasztási adatok közzététele az érintett felek valós értékesítési adatainak nyilvánosságra hozatalát jelentené, amely adatok természetüknél fogva bizalmasnak számítanak.

(74)

A kérvényezés azt is tartalmazta, hogy a fogyasztás felmérésekor az érintett termék összes, az uniós piacon fogyasztott darabját figyelembe kellene venni. Erre vonatkozóan meg kell említeni, hogy az uniós fogyasztásra vonatkozó adatok a vizsgált termék valamennyi értékesítési ügyletét tartalmazzák (függetlenül attól, hogy pályázati folyamat eredménye vagy nem), valamennyi érdekelt félre vonatkozóan (amilyen mértékben a Bizottságnak tudomása volt). Az adatok keresztellenőrzésen mentek át, figyelembe véve a különböző forrásokat. Mindamellett, a fogyasztásra vonatkozó adatok csupán a reális eladásokat tartalmazzák, és nem fedik azokat a Bizottságnak bejelentett ügyleteket, amelyek bérbeadással vagy adományozással kapcsolatosak. Ezen ügyletek figyelembevétele esetén a kínai piaci részesedés még ennél is magasabb lett volna.

(75)

Észrevételek hiányában, az ideiglenes rendelet (57) és (58) preambulumbekezdését, a fenti (71)–(74) preambulumbekezdésnek megfelelő módosításokkal, megerősítették.

(76)

Az (57) és (58) preambulumbekezdés értelmében, az érintett termék dömpingelt behozatalának volumenét és piaci részesedését módosították. Az adatok évesítése és a volumenek frissítése megerősítette az ideiglenes rendelet következtetéseit, miszerint 2004-től a behozatal és annak piaci részesedése jelentősen megnövekedett. A kínai fél megkérdőjelezte az említett adatok indexelési módszerét. Fontos aláhúzni, hogy az ideiglenes és véglegesítési szakaszban egyaránt használt reális adatok, függetlenül attól, hogy indexeltek, az érintett országból történő behozatal és piaci részesedésének jelentős növekedését mutatják.

(77)

Az érintett termék behozatalának volumene több mint 150 %-kal nőtt a figyelembe vett időszakban.

(78)

Az ideiglenes rendelet (60) preambulumbekezdésének értelmében, az átlagos exportár nagymértékű ingadozást mutat a behozott rakományátvilágító berendezés-típusoktól függően, következésképpen nem vonhatók le értelmezhető megállapítások.

(79)

Az érintett országból származó behozatal piaci részesedése több mint megkétszereződött a figyelembe vett időszak alatt.

(80)

A kínai gyártó érvelése szerint, elemezni kellene a vizsgálati időszak utáni volumeneket is (nevezetesen azokat a vizsgálati időszak alatt megnyert pályázatokat, amelyek keretében a szerződések a vizsgálati időszak után kerültek aláírásra). Az alaprendelet előírásainak megfelelően, vizsgálati időszak utáni események nem vehetők figyelembe, kivéve a kivételes körülményeket. A kínai exportáló gyártó nem hivatkozott ilyen jellegű kivételes körülményekre. Továbbá, összehasonlíthatósági okokból, a vizsgálati időszak előtti periódus eladásainak újra odaítélésére is szükség lett volna. A fentiekre tekintettel az érvelés nem fogadható el. Figyelembe véve a behozatal volumenének és piaci részesedésének növekedését, a fenti információk szerint, az említett döntés semmilyen módon nem befolyásolta a vizsgálat tárgyát képező tényezőket.

(81)

A kínai gyártó észrevételei szerint, az ideiglenes intézkedések bevezetési szakaszában az áralákínálás meghatározására használt módszerek hiányosak. Véleménye szerint saját értékesítési árai nem hasonlíthatók össze az uniós gazdasági szereplők pályázati árajánlataival. Erre vonatkozóan meg kell említeni, hogy az alkalmazott módszer azért volt megfelelőnek tekintve, mivel egy természeténél fogva nagyon összetett, és közbeszerzési folyamatban részt vevő termék méltányos összehasonlítására volt szükség. Az érdekelt felek nem határoztak meg más elfogadható módszert.

(82)

Meg kell említeni, hogy bár a módszer a fentiekben bemutatott formában volt alkalmazva, a számítások olyan kisebb módosításoknak voltak alávetve, amelyek csökkentették az uniós árakat, és amelyeket közzétettek az érdekelt felek számára.

(83)

A módosított összehasonlítás kimutatja, hogy a vizsgálati időszak alatt, a behozott érintett termék értékesítési ára az Unió területén 15–20 %-kal alacsonyabb az uniós áraknál. Meg kell említeni azt is, hogy a kínai gyártó azt állította benyújtott észrevételeiben, hogy a szerződések elnyerésének egyik oka az általa ajánlott jobb termék-specifikációk. Az áralákínálást (és áron aluli értékesítést) tekintve ez az érvelés módosításokat és magasabb károkozási határérték kiszámítását eredményezte volna. Nem került sor módosításokra ugyanis az állítás nem bizonyult érvényesnek és nem álltak rendelkezésre mennyiségi meghatározásra alkalmas információk.

(84)

Észrevételek hiányában, az ideiglenes rendelet (59)–(62) preambulumbekezdését, a fenti (76)–(83) preambulumbekezdésnek megfelelő módosításokkal, megerősítették.

(85)

Meg kell említeni, hogy a végleges rendelet eltérő módon mutatja be a károkozási mutatókat, az (57) és (69) preambulumbekezdésben említett két okból, nevezetesen a kínai gyártó arra irányuló kérésének eleget téve, hogy a 18 hónapos vizsgálati időszak adatait évesítve tartalmazza, és hogy a második uniós gyártótól származó adatok makroökonómiai mutatóinak elemzését is figyelembe vegye.

(86)

A tárgyidőszakban az uniós gazdasági ágazat termelése 51 %-kal nőtt. Ez a pozitív tendencia főként a hasonló termék jó exportforgalmának köszönhető. Az uniós gazdasági ágazat termelési kapacitása ugyanezen okból több mint kétszeresére nőtt a figyelembe vett időszakban. Az uniós gazdasági ágazat kapacitáskihasználása a figyelembe vett időszakban 24 %-kal csökkent.

(87)

Figyelembe véve, hogy a fenti adatok a termelésre vonatkoznak, amelynek jelentős része az EU határain kívüli piacokon kerül értékesítésre, jelen esetben ezen mutatók nem számítanak irányadónak.

(88)

Az uniós gazdasági ágazat készleteinek szintje felfele ívelő ingadozó tendenciát mutatott a figyelembe vett időszakban. Ennek ellenére ez nem tekinthető irányadó mutatónak, ugyanis a szóban forgó iparág rendelésre történő termelés alapján működik, a készleteket mindig alacsony szinten tartják és a készletek jelentős része kivitelre van előirányozva.

(89)

A figyelembe vett időszak alatt csökkent az uniós gazdasági ágazat értékesítésének volumene, és a vizsgálati időszak alatt az értékesítés az eredeti mennyiséghez képest csaknem 25 %-kal esett vissza. Az uniós gazdasági ágazat 2004 és a vizsgálati időszak vége között piaci részesedésének megközelítőleg 20 %-át veszítette el.

(90)

Az ideiglenes rendelet (60) preambulumbekezdésének eladási árra vonatkozó megállapításait megerősítették.

(91)

A kínai gyártó megerősítette kérését a panaszosnak odaítélt közbeszerzési pályázatokra vonatkozó információk közzétételét illetően, továbbá információkat igényelt arra vonatkozóan, hogy milyen mértékben voltak figyelembe véve bizonyos pályázatok. Az ilyen típusú részletes adatok közzététele bizalmasság-védelmi okokból nem tekinthető elfogadhatónak. A kínai fél további megerősítést kért arra vonatkozóan, hogy az uniós fogyasztás kiszámításához az értékesítési szerződések aláírási dátuma számított-e meghatározó tényezőnek. Erre vonatkozóan az intézmények megerősítik, hogy valamennyi érdekelt félre vonatkozóan az ideiglenes rendelet (57) preambulumbekezdésében bemutatott módszer volt alkalmazva. A kínai fél arra vonatkozóan is megerősítést kért, hogy a panaszostól származó adatok mindkét üzemi telephelyére vonatkoznak-e. Erre vonatkozóan, megerősítjük, hogy az ideiglenes rendelet (7) preambulumbekezdésének (a) pontjában foglaltak értelmében, a panaszos által benyújtott adatok mindkét üzemi telephelyet fedik.

(92)

A figyelembe vett időszak alatt az uniós gazdasági ágazat veszteségessé vált. A vizsgálati időszak alatt a helyzet különösen rossz volt.

(93)

A figyelembe vett időszak alatt alacsony maradt a beruházások volumene. A beruházások túlnyomó részére az uniós gazdasági ágazat meglévő telephelyeinek fenntartása érdekében került sor. A 2007-ben megfigyelt nagyobb mértékű beruházásra az érintett termék teljesítményét javító új szabadalommal összefüggésben került sor. Meg kell jegyezni, hogy ez a gazdasági tevékenység inkább know-how-igényes, mint befektetés-igényes.

(94)

A beruházásoknak az uniós gazdasági ágazat nettó nyeresége és beruházásai nettó könyv szerinti értéke viszonyaként kifejezett megtérülése a figyelembe vett időszak alatt visszaesett, ám mégsem megfelelő mutató a károkozás jelzésére, mivel olyan eszközöket tükröz, amelyek esetében már értékcsökkenést számoltak el.

(95)

A figyelembe vett időszak alatt nagymértékben romlott az uniós gazdasági ágazat pénzforgalmi helyzete.

(96)

Figyelembe véve, hogy a rakományátvilágító berendezések gyártása a panaszos gazdasági tevékenységének csupán kis részét képezte, a tőkenövelési képesség jelen esetben nem tekinthető irányadó mutatónak.

(97)

A figyelembe vett időszakban megnövekedett a foglalkoztatottság, a dolgozónkénti átlagos munkaerőköltségek és a dolgozónkénti termelékenység. Ennek ellenére, ezek a mutatók jelen esetben nem tekinthetők irányadónak, ugyanis a foglalkoztatás nagyrészt kivitelre gyártott rakományátvilágító berendezésekhez tartozik.

(98)

Az ideiglenes rendelet (76) preambulumbekezdésének megállapításait megerősítik.

(99)

Észrevételek hiányában, az ideiglenes rendelet (64)–(76) preambulumbekezdését, a fenti (85)–(98) preambulumbekezdésnek megfelelő módosításokkal, megerősítették.

(100)

Megerősítést nyertek az ideiglenes rendeletben megfogalmazott, a jelen sajátos eljárás károkozási mutatóinak különböző fontossági szintjére vonatkozó megállapítások. A legfontosabb károkozási mutatóknak a nyereségesség, a piaci részesedés és az alákínálat tekinthetők, ugyanis ezek tükrözik közvetlenül az Unió gazdaságának megtérülését az uniós piaci gazdasági tevékenységekre vonatkozóan. A fentiekben levont következtetések rávilágítanak arra, hogy bizonyos mutatók miért nem tekinthetők irányadónak.

(101)

A nyereségességre vonatkozóan meg kell említeni, hogy a figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat veszteségessé vált és az uniós gyártók piaci részesedése 24 %-kal csökkent. Továbbá, a kínai gyártó 15-20 %-kal alákínálta a panaszost.

(102)

Az érintett termék kínai piaci részesedése az Unió területén 140 %-kal nőtt a figyelembe vett időszakban, míg az uniós gazdasági iparág jelentős csökkenést mutatott úgy az értékesítési volument (-24 %), mint a piaci részesedést (20 százalékpont) illetően.

(103)

Amint a kármegállapítási elemzést megelőző általános észrevételek részben is kimutattuk, az adatok eltérő módon kerültek bemutatásra az ideiglenes rendelethez viszonyítva. Világosan levonható a következtetés, hogy akár évesített akár más formában, az adatok tartalma nem változik, csupán a bemutatás módja különbözik. Mindamellett, a fentiekben bemutatott, az okozott kárra vonatkozó adatok (a makroökonómiai mutatókat tekintve) egy második uniós gyártó adatait is tartalmazzák. Ezáltal levonható a következtetés, hogy a fentiekben szereplő módosított adatok megerősítik az ideiglenes kárra vonatkozó megállapításokat, nevezetesen azt, hogy a figyelembe vett időszakban az alaprendelet 3 cikke (5) bekezdésében megfogalmazott kedvezőtlen helyzet alakult ki.

(104)

A fentiekre tekintettel levonható a végső következtetés, hogy az uniós gazdasági iparágat érintő anyagi károkra vonatkozó, az ideiglenes rendeletben megfogalmazott megállapításokat nem befolyásolja a (85) preambulumbekezdésben említett bemutatási mód. Észrevételek hiányában, az ideiglenes rendelet (77)–(80) preambulumbekezdését, a fenti (100)–(103) preambulumbekezdésnek megfelelő módosításokkal, megerősítették.

(105)

Az okozati összefüggésekre vonatkozó megállapításokat illetően csak a kínai gyártó nyújtott be észrevételeket.

(106)

Emlékeztetni kell arra, hogy a dömpingelt behozatal és egyéb tényezők következményei évesített formában kerültek bemutatásra, a (85) preambulumbekezdésben tárgyalt okokból.

(107)

A dömpingelt behozatal piaci részesedése a figyelembe vett időszakban 140 %-kal nőtt, míg az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése 32 %-kal csökkent. Ezek az uniós gazdasági ágazat számára negatív változások a 2004 és a vizsgálati időszak között 11 %-kal növekedő (évesített adat) uniós felhasználás visszaesésével egy időben következtek be.

(108)

Az uniós gazdasági ágazat exportvolumene megnövekedett a figyelembe vett időszakban. A kivitel a vizsgálati időszakban megvalósult teljes uniós termelés túlnyomó többségét (85–95 %-át) jelentette a vizsgálati időszak alatt.

(109)

A kínai gyártó azt állította, hogy a Bizottság nem elemezte az USA-ból származó behozatalt és az amerikai vállalatok több rakományátvilágító berendezést értékesítettek az EU területén, mint a KN a vizsgálati időszak alatt, azonban ezt az érvelést nem támasszák alá valós tények és konkrét ellenőrizhető bizonyítékok.

(110)

Az ideiglenes intézkedések bevezetését követően, a Bizottság több információt próbált gyűjteni az amerikai behozatalt illetően, azonban végül megerősítette az ideiglenes intézkedésekben megfogalmazott USA-ból származó behozatali volumenre vonatkozó adatokat.

(111)

A kínai gyártó kifogásolta az uniós gazdasági szereplők bizonyos pályázatoktól való távolmaradásának következményeit. Erre vonatkozóan meg kell említenünk, hogy a vizsgálat figyelembe vette azt a tényt, hogy nem az összes érdekelt fél (uniós gazdasági ágazat, a kínai gyártó, egyes rakományátvilágító berendezések más gyártói) nyújtott be ajánlatott minden egyes pályázati eljáráshoz. Nem volt olyan kényszerítő erejű tényező, amely azt sugallta volna, hogy a figyelembe vett időszak alatt egyértelműen megfigyelhető kár abból eredt, hogy az uniós gazdasági ágazat nem vett részt olyan ajánlattételben, amelyet ne tekintettek volna ésszerű üzleti lehetőségnek. Az ésszerű üzleti lehetőség meghatározó tényező egy pályázati ajánlattételben, amit megerősít az a tény, hogy egy pályázatban való részvétel költségeket von maga után (fordítások, ügynök, esetenként pályázat díj, stb.), ezért bizonyos vállalatok nem pályáznak, ha nem biztosak abban, hogy van esélyük megnyerni.

(112)

A kínai gyártó ragaszkodott azon érveléséhez, hogy az okozatiság meghatározása során részletesen meg kell vizsgálni a nem az érintett termék árához kötődő tényezők káros hatását is, mint például a műszaki tényezőket.

(113)

Az uniós gazdasági ágazat műszaki szempontból valóban képes lett volna a kínai termék specifikációival megegyező termékjellemzőket biztosítani. Mindamellett, ez azt jelentette volna, hogy az uniós gazdasági szereplők magasabb áron értékesítsék a terméket. Alapjában véve ez a tény tárja fel a kínai gyártó dömpingjének teljes következményeit. A dömping egy része abban áll, hogy a kínai gyártó egyszerűen több funkcióval rendelkező terméket értékesít. Mivel az az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i Európai Parlament és a Tanács 2004/18/EK irányelve (6) két odaítélési követelmény alkalmazását engedélyezi: a „legalacsonyabb ár” és a „gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat”, a szerződést kvázi-automatikusan a dömpingelő kínai gyártó kellett odaítélni. A kínai gyártó ajánlatai nem lettek volna gazdasági szempontból előnyösek, ha nem lettek volna dömpingelve, nevezetesen, ha az árak magasabbak lettek volna, tükrözve a kiegészítő funkciókat.

(114)

Végül meg kell jegyezni, hogy a vizsgálat megállapításai szerint, a panaszos valamennyi műszaki specifikációnak eleget tett azokban a pályázatokban ahol azonos feltételek mellett úgy a kínai gyártó, mint a panaszos ajánlatot tett.

(115)

A kínai gyártó további állítása szerint, volt példa olyan pályázatokra, amelyeket a kínai vállalatnak ítéltek, annak ellenére, hogy magasabb árakat ajánlott, mint a panaszos. Ennélfogva kérvényezte, hogy ezeket az ügyleteket nem kellene kárt okozónak tekinteni.

(116)

Erre vonatkozóan meg kell említeni, hogy a vizsgálat egyetlen olyan pályázati eljárás esetében állapította meg, hogy az egyedüli együttműködő kínai gyártó első látásra annak ellenére nyert el egy pályázatot, hogy magasabb árakat ajánlott a panaszosnál. Mindamellett, a vizsgálat kiderítette, hogy valójában nem így történt, ugyanis a kínai vállalat ajánlata számos kiegészítő funkciót tartalmaz ugyanazon az áron. Ha az összes ilyen kiegészítő funkciót módosították volna, az exportár alacsonyabb lett volna magasabb dömpingkülönbözetet vonva maga után. Nem kerültek benyújtásra további ellenőrizhető információk, amelyek alátámasztották volna azt az érvelést, miszerint volt példa más pályázatokra, amelyekre a kínai vállalat magasabb árakat tartalmazó ajánlatott tett volna, mint a panaszos.

(117)

A kínai gyártó állítása szerint, a második uniós gyártó felfaló jellegű árképzést alkalmazott, anyagi károkat okozva ezáltal az uniós gazdasági ágazatnak, továbbá az említett fél nem tekinthető a kínai behozatal által károsított félnek, ugyanis felfüggesztette aktív együttműködését.

(118)

Elsősorban emlékeztetni kell arra, hogy a második uniós gyártó információkkal szolgált a vizsgálati eljáráshoz és a kármegállapítás a teljes uniós iparágra kiterjed. Továbbá, lényeges megemlíteni, hogy a kínai gyártó felfaló jellegű árképzésre vonatkozó érvelését nem támasztják alá konkrét bizonyítékok, így nem kérdőjelezheti meg az ideiglenes rendelet (89) preambulumbekezdésében megfogalmazott vizsgálati megállapításokat.

(119)

Észrevételek hiányában, az ideiglenes rendelet (81)–(95) preambulumbekezdéseit, a fenti (105)–(118) preambulumbekezdésnek megfelelő módosításokkal, megerősítették.

(120)

A fentiek fényében, megerősítést nyert az ideiglenes megállapítás, miszerint a dömpingelt behozatal károsan befolyásolta az Unió gazdaságát.

(121)

Az ideiglenes intézkedések bevezetésének szakaszában észrevételeket benyújtó két felhasználó, továbbra is ragaszkodott eredeti véleményéhez. Az említett felhasználók aggodalmukat fejezték ki a versenyt és a technológiai fejlődést illetően, végleges dömpingellenes intézkedések bevezetése esetén. Mindamellett, mindkét észrevételt tárgyalja az ideiglenes rendelet, továbbá semmilyen új információ nem került benyújtásra, ami arra utalna, hogy a szabad versenyt, valamint a technológiai fejlődést károsan befolyásolná a végleges dömpingellenes vám kivetése, legalábbis rövid-közepes időn belül nem.

(122)

A fent említett két észrevétel nem befolyásolta az ideiglenes következtetéseket. Észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (96)–(113) preambulumbekezdését megerősítették.

(123)

A kínai gyártó benyújtotta észrevételeit az alákínálás kiszámítását illetően. Ahol jogosnak minősültek, a véglegesítési szakaszban megfelelően módosították a számításokat.

(124)

A kínai gyártó benyújtott egy észrevételt a kár mértékét illetően, amely azonos a jelen rendelet (51) preambulumbekezdésében már tárgyalt észrevétellel. Ezt az érvelést a (51) preambulumbekezdésben már említett okok miatt el kell utasítani.

(125)

A kínai gyártó továbbá pontosítást kért az adózás előtti haszonkulcs kiszámítási módszerével kapcsolatban, specifikusan azt az évet illetően, amelyre az említett haszonkulcs vonatkozik. Erre vonatkozóan meg kell említeni, hogy az adózás előtti haszonkulcs megállapítása a 2006-os és 2007-es pénzügyi évek adatai alapján történt.

(126)

A végleges dömpingkülönbözetre és a kár megszüntetéséhez szükséges végleges szintre vonatkozó kalkulációk azt mutatták, hogy ez utóbbi alacsonyabb, mint az előbbi. Észrevételek hiányában, az ideiglenes rendelet e rendelet (123)–(126) preambulumbekezdésével módosított (114)–(117) preambulumbekezdését megerősítették.

(127)

A dömpinggel, az abból származó kárral és az uniós érdekkel kapcsolatban a fentiekben levont következtetéseket tekintetbe véve, továbbá az alaprendelet 9. cikke (4) bekezdésének megfelelően, végleges dömpingellenes vámot kell kivetni, a megállapított dömpingkülönbözet és károkozási határérték szintjén, a legkisebb vám szabályainak megfelelően. Jelen esetben a vámtételt a megállapított kár mértékének megfelelően kell meghatározni. Ezt 34 %-ra kalkulálták, ami jelentős visszaesést jelent az átmeneti időszak óta, amikor a vámtételt a feltárt dömping szintjén állapították meg.

(128)

A fentiek alapján a KN-ra vonatkozó végleges dömpingellenes vám mértéke 34 %.

(129)

Az ideiglenes rendelet (120) preambulumbekezdésének megfelelően, a fokozott átláthatóság és az intézkedések eredményességének alapos vizsgálata érdekében helyénvalónak tűnik felkérni a tagállamok megfelelő hatóságait, hogy rendszeres időközönként bizalmasan tájékoztassák a Bizottságot az EU olyan közbeszerzési pályázatairól, amelyek rakományátvilágító berendezések értékesítésével kapcsolatosak.

(130)

A megállapított dömpingkülönbözetek mértékét tekintetbe véve, illetve az Unió iparának okozott kár fényében a Bizottság szükségesnek ítéli az ideiglenes rendeletben kivetett ideiglenes dömpingellenes vámmal biztosított összegeknek a véglegesen kivetett vám mértékéig terjedő végleges beszedését. Mivel a végleges vám alacsonyabb az ideiglenesen kivetett vámnál, a végleges vám összege felett biztosított összegeket felszabadítják.