8.6.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 140/2

(1)

A Tanács egy dömpingellenes vizsgálatot követően (a továbbiakban: eredeti vizsgálat) a 435/2004/EK rendelettel (2) végleges dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína) és Indonéziából (a továbbiakban együtt: érintett országok) származó nátrium-ciklamát behozatalára.

(2)

A lejárati felülvizsgálat iránti kérelmet a Productos Aditivos S.A., az Unió egyetlen nátrium-ciklamát-gyártója nyújtotta be 2008. december 11-én.

(3)

A kérelem azon alapult, hogy az intézkedések lejárta valószínűleg a dömping és az uniós gazdasági ágazatot érő károkozás folytatását vagy megismétlődését eredményezné.

(4)

A tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően a Bizottság megállapította, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a lejárati felülvizsgálat megindításához, és 2009. március 10-én az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában közzétett értesítéssel (3) (a továbbiakban: értesítés vizsgálat megindításáról) megindította a vizsgálatot az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján.

(5)

A dömping és a kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségével kapcsolatos vizsgálat a 2008. január 1. és 2008. december 31. közötti időszakra (a továbbiakban: felülvizsgálati időszak (FI)) terjedt ki. A károkozás folytaásának vagy megismétlődésének valószínűségével kapcsolatos értékelés szempontjából lényeges tendenciák vizsgálata a 2005. január 1-jétől a felülvizsgálati időszak végéig terjedő időszakra vonatkozott (a továbbiakban: figyelembe vett időszak).

(6)

A lejárati felülvizsgálat megindításáról a Bizottság hivatalosan értesítette a kérelmet benyújtó uniós gyártót, az ismert importőröket, a szállítókat és felhasználókat, a Kínában, illetve Indonéziában ismert exportáló gyártókat, valamint az érintett országok hatóságait.

(7)

Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy álláspontjukat írásban ismertessék, és szóbeli meghallgatást kérjenek az eljárás megindításról szóló értesítésben meghatározott határidőn belül, ám ilyen kérést egyik fél sem nyújtott be az Európai Bizottságnak.

(8)

A Bizottság minden, Kínában, illetve Indonéziában ismert exportáló gyártónak küldött kérdőívet. Kínából két vállalat (mindkettő a Rainbow Rich Industrial Ltd. hongkongi vállalatcsoporthoz tartozik), valamint Indonéziából is két vállalat jelezte, hogy hajlandó együttműködni és válaszolni a dömpingre vonatkozó kérdőívre.

(9)

Kínából két további gyártó – a Fang Da Food Additive (Shenzhen) Limited és a Fang Da Food Additive (Yan Quan) Limited – jelentkezett. Az eredeti vizsgálat azt állapította meg, hogy ezek a vállalatok nem dömpingeltek az Unió piacán. A Fang Da Food Additive (Shenzhen) és a Fang Da Food Additive (Yan Quan) vállalatra ezért nem vonatkozik a jelenlegi lejárati felülvizsgálat.

(10)

A Bizottság megkereste és ellenőrizte mindazokat az információkat, amelyeket szükségesnek tartott ahhoz, hogy megállapítsa a dömping és a károkozás folytatásának vagy megismétlődésének valószínűségét és az Unió érdekét. A következő vállalatok telephelyén került sor ellenőrző látogatásokra:

(11)

Valamennyi fél tájékoztatást kapott azokról a lényeges tényekről és megfontolásokról, amelyek alapján a Bizottság dömpingellenes vámok kivetését javasolta a Kínából és Indonéziából származó nátrium-ciklamát behozatalára.

(12)

Az alaprendelet rendelkezéseivel összhangban a felek számára biztosítottak egy olyan időszakot, amely alatt – a nyilvánosságra hozatalt követően – ismertethették észrevételeiket.

(13)

A felek által szóban és írásban benyújtott észrevételeket figyelembe vették, megvizsgálták, és a végső megállapításokat adott esetben azoknak megfelelően módosították.

(14)

A jelen felülvizsgálatban érintett termék megegyezik az eredeti vizsgálatban érintett termékkel: ez a jelenleg az ex 2929 90 00 KN-kód alá sorolt, Kínából és Indonéziából származó nátrium-ciklamát (a továbbiakban: érintett termék).

(15)

Amint az eredeti vizsgálat megállapította, a jelenlegi felülvizsgálat pedig megerősítette, a nátrium-ciklamát az Unióban és sok más országban alacsony kalóriatartalmú és diétás élelmiszerek és italok előállításához használt édesítőszerként engedélyezett élelmiszer-adalék. Az élelmiszeripar, valamint az alacsony kalóriatartalmú és diétás asztali édesítőszert előállítók széles körben használják adalékanyagként. Kisebb mennyiségben a gyógyszeripar is használja.

(16)

Mint az eredeti vizsgálat keretében, most is kimutatták, hogy a Kínában és Indonéziában gyártott és az Unióban értékesített érintett termék fizikai és kémiai tulajdonságait, valamint felhasználását tekintve megegyezik a kérelmező által előállított és az Unió piacán értékesített termékkel, illetve – a rendes értéknek Kína vonatkozásában történő megállapítása érdekében az analóg ország szerepét is betöltő – Indonéziában előállított és a hazai piacon értékesített termékkel.

(17)

Ezért mindezeket a termékeket az alaprendelet 1. cikke (4) bekezdésének értelmében hasonló termékeknek kell tekinteni.

(18)

Az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban megvizsgálták, hogy folyamatban van-e dömping, és ha igen, valószínűsíthető-e, hogy az intézkedések lejárata a dömping folytatódásához vagy megismétlődéséhez vezet. Emlékeztetni kell arra, hogy az említett cikk értelmében folytatott vizsgálatok keretében a piacgazdasági elbánás (PGE) nem kerül ismételten elbírálásra.

(19)

Az alaprendelet 11. cikkének (9) bekezdésével összhangban ugyanazt az általános módszert alkalmazták, mint az eredeti vizsgálat során, amennyiben a körülmények nem változtak. A dömping folytatódása vagy megismétlődése valószínűségének megállapításához az általános gyakorlat szerint a felülvizsgálati időszak négy hónapjának (mindig az egyes negyedévek utolsó hónapjának) adataiból vettek mintát az ügyletekből. Az eredményt egyéb ügyletek elemzésével is ellenőrizték. Egyik gazdasági szereplő sem kifogásolta ezt a módszert.

(20)

Az Eurostat-adatok azt mutatták, hogy a felülvizsgálati időszak alatt 3 000–5 000 tonna érintett terméket importáltak az Unióba. Ennek több mint 90 %-a Kínából, a maradék pedig Indonéziából származott. Egyéb országokból gyakorlatilag nem vettek nyilvántartásba behozatalt.

(21)

Azokat a vállalatokat kivéve, amelyeknek piacgazdasági elbánást biztosítottak az eredeti vizsgálatban, a rendes értéket Kína vonatkozásában az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja szerint állapították meg.

(22)

Az előző vizsgálat során Indonéziát választott ák a Kínára alkalmazható rendes érték megállapításának céljából megfelelő piacgazdaságú országnak.

(23)

Erre a választásra a Bizottság a vizsgálat megindításáról szóló értesítésben tett javaslatot, az érdekelteknek pedig nem volt ellenvetésük a megadott határidőn belül.

(24)

A kínai árak helyett ésszerű választásnak tekintették az indonéz árakat alapul venni, mivel Indonézia hazai piacán verseny uralkodik, egyre nagyobb arányú a Kínából származó behozatal, és legalább hat gyártó is működik. Emellett úgy tűnik, hogy a vizsgált terméket kizárólag az Unióban, a Kínában és Indonéziában gyártják. A jelenlegi vizsgálat során semmi nem bizonyította ennek az ellenkezőjét.

(25)

Ezért a jelenlegi vizsgálat keretében Indonézia töltötte be az analóg, piacgazdasággal rendelkező ország szerepét.

(26)

Mint a (8) preambulumbekezdésben is szerepel, ebben a felülvizsgálatban két olyan gyártó működött együtt, amely a Rainbow Rich Industries hongkongi székhelyű vállalatcsoporthoz tartozik. A felülvizsgálati időszak alatt az Unióba irányuló export több mint felét képviselték. Figyelmen kívül hagyva az eljárásban nem érintett vállalatok termelését és értékesítési volumenét, az együttműködő gyártók a kínai össztermelés több mint háromnegyedét, a kapacitásnak pedig csaknem a felét képviselték. Az Unióba irányuló exportnak több mint a 80 %-a származott tőlük. Tekintettel az együttműködés mértékére, az együttműködő exportőröktől származó részletes információk szolgáltak információforrásul a Kínából származó, károkat okozó dömping folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségével kapcsolatos értékeléshez.

(27)

Az egyik együttműködő, a Golden Time Enterprises (Shenzhen), jelentős mennyiséget exportált az Unióba a felülvizsgálati időszak alatt, míg testvérvállalata, a Jintian Enterprises (Nanjing), az intézkedések elrendelése óta nem exportál az Unióba. A nem exportáló vállalatnál – Jintian Enterprises (Nanjing) – lebonyolított helyszíni ellenőrző látogatás során gyűjtött adatok alapján azonban részletesebb bepillantást vált lehetővé a kínai belföldi piac viszonyaiba, ahol a vállalat jelentős piaci részesedéssel és a meglévő kapacitás nagy részével rendelkezik.

(28)

A vizsgálat során az egyik kínai vállalat azt állította, hogy a jelentős hazai gyártók rendszeres találkozókon egyeztetik a kínai hazai piacra vonatkozó viszonyítási árat. Figyelembe véve az említett gyártók erőfölényét, úgy tűnik, hogy ezzel a mechanizmussal képesek viszonylag magas szinten tartani az árakat a kínai hazai piacon.

(29)

A Golden Time Enterprises (Shenzhen) esetében a rendes értéket az adott terméktípusból a felülvizsgálati időszak során történt, független vevők által kiegyenlített vagy kiegyenlítendő összes belföldi értékesítés súlyozott átlagáraként számították ki.

(30)

A Golden Time Enterprises (Shenzhen) által az Unió viszonylatában alkalmazott exportár az Unióba exportra értékesített termékért ténylegesen fizetett vagy fizetendő ár volt, megfelelően kiigazítva.

(31)

Az érintett termék minden egyes típusára összehasonlították a rendes értékek súlyozott átlagát az exportárak súlyozott átlagával, gyártelepi paritáson és a kereskedelem azonos szintjén számolva. Az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdésével összhangban és a tisztességes összehasonlítás céljából figyelembe vették az árakat és az árak összehasonlíthatóságát állítólagosan és ténylegesen befolyásoló tényezők közötti különbségeket. Kiigazításokra került sor az óceáni és a belföldi szállítás, a biztosítás, a hitelek, a kezelés és a csomagolás költségeit illetően.

(32)

Az alaprendelet 2. cikkének (11) bekezdésével összhangban a dömpingkülönbözetet terméktípusonként, a kereskedelem azonos szintjén, a rendes érték súlyozott átlagának az exportárak súlyozott átlagával történő összehasonlítása alapján állapították meg. Ez az összehasonlítás azt mutatta ki, hogy a felülvizsgálati időszak alatt az eredeti vizsgálat által megállapítottnál lényegesen nagyobb mértékű dömpingre került sor. A dömpingkülönbözet súlyozott átlaga az uniós határra, CIF paritáson számított érték százalékában kifejezve a Golden Time Enterprises esetében meghaladta a 30 %-ot.

(33)

A Kínából érkező egyéb behozatal az uniós fogyasztás kevesebb mint 5 %-át tette ki.

(34)

A Bizottság a további kínai exportáló gyártókra vonatkozó következtetéseit a vizsgálat során gyűjtött adatokra és az Eurostat hivatalos statisztikáira alapozta.

(35)

A nem együttműködő kínai exportőrök esetében a rendes értéket az együttműködő indonéz gyártók által független vevők esetében alkalmazott belföldi eladási árak súlyozott átlaga alapján számították ki.

(36)

Az alaprendelet 18. cikkének megfelelően a nem együttműködő kínai exportőrök esetében az exportárat a rendelkezésre álló tények alapján határozták meg. Egyéb megbízhatóbb információk hiányában ez a felülvizsgálati időszak alatt az Eurostat importstatisztikáiból kapott, az uniós határra, CIF paritáson számított átlagos importárakhoz történő viszonyítással történt.

(37)

A exportáraknak a többi kínai exportőr esetében kapott súlyozott átlagát összehasonlították az ellenőrzött indonéz gyártók rendes értékének súlyozott átlagával, gyártelepi paritáson és a kereskedelem azonos szintjén számolva.

(38)

A rendes érték és az exportár tisztességes összehasonlítása érdekében az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdése értelmében kiigazítások formájában kellő mértékben figyelembe vették az árakat és az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló különbségeket. E tekintetben kiigazításokat végeztek az óceáni és a belföldi szállítás, a biztosítás, a kezelés és a csomagolás költségeit illetően. Megbízhatóbb információk hiányában a kiigazításokat az együttműködő kínai exportáló gyártó ellenőrzött költségeire alapozták.

(39)

A számítás szerint a dömpingkülönbözet az az összeg, amellyel a (35) preambulumbekezdésben szereplő módon kiszámított rendes érték meghaladja a (36) preambulumbekezdésben szereplő módon kiszámított exportárat. Az így kapott eredmények arra mutatnak, hogy az intézkedések hatálybalépése óta a dömpingelés gyakorlata egyértelműen folytatódott, és a dömpingkülönbözet meghaladta az 5 %-ot.

(40)

A fentieket figyelembe véve a következtetés az, hogy az intézkedések alkalmazásának idején folytatódott a Kínából származó dömpingelt kivitel.

(41)

Mint a (8) preambulumbekezdésben szerepel, két gyártó működött együtt a felülvizsgálatban: a PT Golden Sari és a PT Tunggak Waru Semi. A felülvizsgálati időszakban az Unióba irányuló exportnak 40–60 %-át képviselték (4).

(42)

A Bizottság által gyűjtött adatokból világossá vált, hogy az érintett terméket Indonéziában még legalább további négy gyártó állítja elő. Az említett adatok szerint az együttműködő gyártók az indonéz össztermelésnek és -kapacitásnak körülbelül az egyharmadát képviselik. Ebben a felülvizsgálatban Indonézia együttműködésének mértéke tehát alacsony volt.

(43)

A fentiekre tekintettel, valamint az alaprendelet 18. cikke szerint a nem együttműködő indonéz exportáló gyártók esetében a belföldi árakra, az egyéb országokba irányuló kivitel exportáraira, valamint az indonéz termelésre és kapacitásra vonatkozó információk az elérhető legjobb adatokon alapultak, beleértve a panaszt és a nyilvánosan hozzáférhető információkat. Az érintett indonéz hatóságokat értesítették a 18. cikk alkalmazásáról, valamint ennek okairól. Az indonéz hatóságoktól e tekintetben nem érkezett észrevétel.

(44)

A felülvizsgálati időszakban a két együttműködő közül csak az egyik, a PT Golden Sari exportált az Unióba. A PT Tunggak Waru Semi esetében nem lehetett dömpingkülönbözetet megállapítani, mivel ez a vállalat a felülvizsgálati időszakban nem exportált az Unióba; az adatait mindazonáltal fel lehetett használni arra, hogy többek között a termelésre, a kapacitásokra és a harmadik piacokra irányuló kivitelre vonatkozó információkat szerezzenek, amelyek révén részletesebb bepillantást lehetett nyerni az indonéz belföldi és exportpiacok viszonyaiba.

(45)

A PT Golden Sari esetében a rendes értéket az adott terméktípusból a felülvizsgálati időszak során történt, független vevők által kiegyenlített vagy kiegyenlítendő összes belföldi értékesítés súlyozott átlagáraként számították ki.

(46)

A PT Golden Sari esetében az exportárat a felülvizsgálati időszak alatt, független uniós vevők által ténylegesen fizetett vagy fizetendő exportárak alapján állapították meg.

(47)

Az érintett termék vonatkozásában összehasonlították a rendes értékek súlyozott átlagát az Unióba irányuló kivitel exportárainak súlyozott átlagával, gyártelepi paritáson és a kereskedelem azonos szintjén számolva.

(48)

A rendes érték és az exportár tisztességes összehasonlítása érdekében az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdése értelmében kiigazítások formájában kellő mértékben figyelembe vették az árakat és az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló különbségeket. E tekintetben kiigazításokat végeztek a nemzetközi szállítás, a biztosítás, a belföldi szállítás, a csomagolás és a hitelek költségeit illetően.

(49)

A rendes érték és az exportár összehasonlításának eredménye azt mutatta, hogy a felülvizsgálati időszak alatt a PT Golden Sari vállalat nem folytatott dömpingelt értékesítést.

(50)

Amint az a (43) preambulumbekezdésben említésre került, az Indonézia részéről tapasztalt kismértékű együttműködés következtében a nem együttműködő vállalatok esetében a dömpingkülönbözetet az alaprendelet 18. cikkével összhangban a rendelkezésre álló tények alapján határozták meg.

(51)

A rendes értéket a két együttműködő gyártó esetében kiszámított rendes értékek súlyozott átlagaként számították ki.

(52)

Egyéb megbízhatóbb információk hiányában a nem együttműködő vállalatok esetében az exportárat a felülvizsgálati időszak alatt az Eurostat importstatisztikáiból kapott, az uniós határra, CIF-paritáson számított átlagos importár alapján határozták meg.

(53)

Az Indonéziából az Unióba irányuló kivitel exportárainak így kapott súlyozott átlagát az együttműködő indonéz gyártók vonatkozásában a rendes érték gyártelepi paritáson megállapított súlyozott átlagával hasonlították össze.

(54)

A rendes érték és az exportár tisztességes összehasonlítása érdekében az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdése értelmében kiigazítások formájában kellő mértékben figyelembe vették az árakat és az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló különbségeket. E tekintetben kiigazításokat végeztek a nemzetközi szállítás, a biztosítás, a belföldi szállítás, a kezelés, a csomagolás és a hitelek költségeit illetően.

(55)

A fentiek szerint megállapított rendes érték és exportárak összehasonlítása dömpingre utalt. A CIF uniós határparitáson számított importár százalékaként megállapított dömpingkülönbözet közel 30 % volt.

(56)

A fentieket figyelembe véve a következtetés az, hogy az intézkedések alkalmazásának idején az indonéz gyártók jelentős részének esetében folytatódott a dömpingelt kivitel.

(57)

Az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésévek összhangban megvizsgálták, hogy a Kínával és Indonéziával szemben bevezetett, hatályban lévő intézkedések esetleges lejáratát követően valószínű-e, hogy a dömping megismétlődik.

(58)

Annak megállapítása érdekében, hogy az intézkedések lejárata esetén valószínű-e a dömping megismétlődése, a Bizottság megvizsgálta az exportőrök körülményeiről és a piaci viszonyokról rendelkezésre álló információkat. Az elemzés elsősorban az együttműködő gyártók által a kérdőívre adott válaszokban szolgáltatott és a helyszíni ellenőrző látogatások során ellenőrzött információkon alapult. Egyéb információforrásokat is felhasználtak, mint például az Eurostat importstatisztikáit, valamint az érintett országok hivatalos export- és piaci statisztikáit.

(59)

A fenti (26) preambulumbekezdés szerint az együttműködő gyártók a felülvizsgálati időszak alatt a kínai termelés több mint háromnegyedét képviselték. A magas együttműködési arány miatt közvetlenül az exportáló gyártóktól lehetett megbízható információkat szerezni az érintett terméknek a felülvizsgálati időszak alatt az Unióba irányuló kivitelére vonatkozóan. Mindkét ellenőrzött gyártótól gyűjtöttek a kínai piacra vonatkozó adatokat.

(60)

Emlékeztetni kell arra, hogy a vizsgálat szerint a felülvizsgálatban érintett kínai vállalatoktól származó dömpingelt kivitel az eredeti vizsgálat során megállapítottnál lényegesen magasabb szinten folytatódott.

(61)

A Bizottság által a vizsgálat alatt gyűjtött adatok szerint a felülvizsgálatban érintett kínai vállalatok rendelkezésre álló szabad termelési kapacitása sokszorosa az Unió piacának. A vizsgálat azt mutatta, hogy Kínában a belföldi fogyasztás valószínűleg nem venné fel ennek a többletkapacitásnak a jelentős részét.

(62)

Az egyik kínai gyártó azt állította, hogy a felülvizsgálati időszak után jelentősen csökkenteni kívánja termelési kapacitását. Kézzelfogható bizonyítékkal azonban nem szolgált. Még ha ez elméletileg a kínai kapacitás csökkenéséhez vezethetne is, a többi kínai gyártót arra ösztönözné, hogy a rendelkezésre álló szabad kapacitás kihasználtságának növelésével betöltse a Kína exportjában kialakuló űrt.

(63)

Továbbá az egyéb harmadik országok piacai is csak korlátozott mértékben képesek felvenni a kínai export jelentős többletvolumeneit. Először is több nagy ország (többek között az Egyesült Államok, India, Japán, Mexikó, Dél-Korea, valamint a Közép-Kelet egésze) szabályozási okokból nem importálja a terméket. Emellett a vizsgálat során gyűjtött információk szerint nem valószínű, hogy a nátrium-ciklamát további jelentős piacai (Dél-Amerika, Dél-Afrika és Ázsia) a közeljövőben jelentősen növekednének. Az Unió piaca ezért továbbra is a termék kulcsfontosságú piaca, amely nemcsak mérete miatt, hanem a termék behozatalára szolgáló jól ismert, kiforrott értékesítési csatornák megléte miatt is vonzó.

(64)

Végül azt kellett megvizsgálni, hogy a többletkapacitást fel lehet-e használni más termékek gyártására az érintett vállalatokon belül. Ez azonban nem valószínű, mivel az ellenőrzött gyártók nem gyártanak semmilyen más terméket jelentős mennyiségben, továbbá arra sincs bizonyíték, hogy a nátrium-ciklamátot előállító egyéb kínai gyártók könnyedén át tudnának állni más termékek gyártására.

(65)

Az előzőek arra utalnak, hogy az intézkedések lejárata esetén Kína valószínűleg folytatná az Unióba irányuló nagy volumenű exportját.

(66)

A Bizottság megállapította, hogy a Kínából az Unióba érkező nagy volumenű behozatal értékesítési árai alacsonyabbak a Kína belföldi piacán alkalmazott áraknál. Figyelembe véve az említett behozatal mértékét és a kínai dömpingelt behozatal piaci részesedését, az említett behozatal eladási árait kell vonatkoztatási árnak tekinteni az Unióban: a piacra jelentős mennyiségekkel belépni kívánó egyéb kínai gyártók minden bizonnyal ezekhez az alacsony árakhoz igazodnának, és ezzel dömpingelésbe kezdenének.

(67)

A Bizottság összehasonlította a harmadik országokba irányuló kínai kivitel ellenőrzött exportárait az ellenőrzött kínai belföldi árakkal, hogy tovább vizsgálja, milyen lenne a kínai exportőrök árképzési magatartása az intézkedések lejárata esetén.

(68)

Megállapításra került, hogy a harmadik országokba irányuló kivitel exportárai – az Unióba irányuló kivitel exportáraival összhangban – következetesen alacsonyabbak, mint a belföldi árak, ami Kína ezen ágazatában strukturálisan rögzült, dömpingelésre irányuló magatartást igazol.

(69)

A Bizottság összehasonlította a harmadik országokba irányuló kínai kivitel exportárait az Unióban érvényesülő árakkal, hogy megállapítsa, az intézkedések lejárata arra ösztönözné-e az exportőröket, hogy a kivitelt átirányítsák az Unióba.

(70)

A harmadik országokba irányuló kínai kivitel exportárai általában az uniós árszinten vannak. Ez azt támasztja alá, hogy a kínai exportőrök valószínűleg nem irányítanák át kivitelüket az Unióból más piacokra.

(71)

A fent említett tényezők értékelése azt mutatta, hogy a felülvizsgálatban érintett exportőrök továbbra is igen jelentős volumenben, dömpingáron exportálják az érintett terméket az Unióba. Az egyéb harmadik országokba irányuló kínai kivitel is dömpingáron történik, ami strukturálisan rögzült, dömpingelésre irányuló magatartásra utal. Kínában a belföldi árak magasak, és semmi nem utal arra, hogy a közeljövőben csökkennének. Tekintettel a kínai exportőrök rendelkezésre álló nagy szabad kapacitására, az említett kapacitás egyéb jelentős értékesítési csatornájának hiánya, valamint az Unió piacának vonzereje miatt az intézkedések lejárata arra ösztönözné a kínai exportáló gyártókat, hogy még nagyobb mennyiségeket irányítsanak dömpingáron az Unió piacára.

(72)

A fenti adatok és információk mérlegelése után a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések lejárata esetén a Kínából származó dömping valószínűleg folytatódna vagy megismétlődne.

(73)

A (42) preambulumbekezdés kifejti, hogy az együttműködő gyártók az indonéz termelés és kapacitás kis hányadát képviselik, ezért a Bizottság a 18. cikket alkalmazta.

(74)

Arra is emlékeztetni kell, hogy a vizsgálat szerint a nem együttműködő gyártók a felülvizsgálati időszak alatt is folytatták az Indonéziából származó dömpingelt kivitelt.

(75)

A felülvizsgálat alatt megállapítást nyert, hogy az Indonéziában rendelkezésre álló összes szabad kapacitás több mint háromnegyede az Unió piacának. A fennmaradó szabad kapacitás még akkor is az uniós piac felének felelne meg, ha az együttműködő exportőrt figyelmen kívül kellene hagyni. A hivatalos indonéz statisztikák azt mutatják, hogy az indonéz gyártók szemmel láthatóan mind a belföldi, mind a nemzetközi piacon veszítenek piaci részesedésükből a kínai versenytársak agresszív árképzési politikája miatt. Ezért valószínű, hogy Indonézia rendelkezésre álló szabad kapacitása a közeljövőben még inkább növekedni fog.

(76)

Megvizsgálták, hogy az Indonéziában rendelkezésre álló összes szabad kapacitást lefoglalná-e a harmadik országoknak történő értékesítés, de mint a (63) preambulumbekezdésben is szerepel, a harmadik országok piacai előreláthatólag nem veszik fel jelentős mértékben a rendelkezésre álló többletkapacitást. Azt is megvizsgálták, hogy a többletkapacitást fel lehetne-e használni a belföldi piacon történő értékesítéssel. Azonban mint már fentebb is szerepelt, a hivatalos indonéz adatok szerint az indonéz gyártók belföldi piaci részesedése a kínai behozatal hatására csökken. Végül megvizsgálták a más hasonló termékek termelésére való átállás lehetőségét; a (64) preambulumbekezdésben kifejtett okok miatt nem valószínű, hogy a többletkapacitást ilyen módon fel lehetne használni.

(77)

Következtetésképpen az intézkedések lejárata esetén az Indonéziában rendelkezésre álló nagy (és egyre növekvő) kapacitás jelentős mértékben az Unió felé irányulna.

(78)

Az indonéz belföldi piacon alkalmazott árak a kínai kivitel által az indonéz piacra gyakorolt fokozódó nyomás ellenére magasabbak, mint az Unió piacán alkalmazott árak. Tekintettel e meglehetősen egységes termék Unióba irányuló kínai behozatalának alacsony árszintjére, ezek az árak töltenék be a viszonyítási ár szerepét, amelyhez az indonéz exportőrök minden bizonnyal igazodnának – és ezzel dömpingelésbe kezdenének – az intézkedések lejárata esetén. Ez a megfontolás mind az együttműködő, mind a nem együttműködő exportőrökre vonatkozik.

(79)

Amennyiben az intézkedések kizárólag Indonézia tekintetében jártak le, Kína tekintetében azonban nem, ez az árak szempontjából még vonzóbbá tenné az Unió piacát az indonéz gyártók számára. Dömpingellenes vám nélkül növelhetnék áraikat, kiaknázva, hogy a kínai exportőröknek továbbra is kell dömpingellenes vámot fizetniük. Azt is hozzá kell tenni, hogy az eredeti vizsgálat tapasztalata szerint az árszintek és árkülönbségek szempontjából hasonló forgatókönyv esetén a kínai, illetve indonéz exportőrök közül az utóbbiak exportáltak jelentős volumenben az Unióba.

(80)

Végül azt is meg kell jegyezni, hogy az intézkedések elrendelése után az Unióba irányuló indonéz export folyamatosan csökkent, ami azt a következtetést tűnik alátámasztani, hogy az indonéz exportőrök nem dömpingelt árakon nem tudnak vagy hajlandók jelentős mennyiségeket értékesíteni az Unió piacán.

(81)

Az együttműködő exportáló gyártók esetében a harmadik országokba irányuló kivitelükben alkalmazott ellenőrzött exportáraik magasabbnak bizonyultak az indonéz belföldi áraknál.

(82)

A nem együttműködő exportőrök esetében a vizsgálat során nem sikerült egyedi adatokat szerezni. Az összes indonéz exportra vonatkozó átlagos exportárakról rendelkezésre álló hivatalos indonéz statisztikák abszolút értékben pontatlannak tűnnek, mivel igen jelentős mértékben eltúlozzák az exportárakat. Mindazonáltal ugyanezen statisztikákból arra lehet következtetni, hogy a harmadik országokba irányuló kivitel exportárai alacsonyabbnak tűnnek az Unióval szemben alkalmazott exportáraknál. Ez azt jelezheti, legalábbis a harmadik országokba irányuló indonéz export jelentős része esetében, hogy ez az értékesítés is dömpingelt módon történik. Az indonéz exportstatisztikák mindenesetre az exportvolumen drasztikus csökkenését jelzik, ami azt támasztja alá, hogy a jelenlegi árszinten az indonéz exportőröket a kínai verseny sújtja.

(83)

Az együttműködő gyártó esetében a harmadik országokba irányuló kivitel exportárai általában magasabbnak bizonyultak az uniós árszintnél. A többi indonéz gyártót tekintve azonban a rendelkezésre álló hivatalos indonéz statisztika ezzel ellentétes képet fest. Ez azt jelzi, hogy az indonéz exportőrök jelentős részének esetében az értékesítés a harmadik országokba irányuló export esetében is dömpingelt módon történik.

(84)

Ez az árkülönbség az Unióba, illetve a világ többi részébe irányuló kivitel exportárai között azt támasztja alá, hogy az indonéz exportőröknek érdekében áll a kivitelt az Unióba irányítani. A Kínából származó behozatalra vonatkozó intézkedések lejárata esetén ez a következtetés még fokozottabban érvényesülne.

(85)

A fent említett tényezők értékelése azt mutatta, hogy az Unióba és harmadik országok piacaira irányuló indonéz exportértékesítés jelentős mértékben dömpingáron történt, ami strukturálisan rögzült, dömpingelésre irányuló magatartásra utal. Tekintettel az indonéz exportőrök rendelkezésre álló nagy szabad kapacitására, az említett kapacitás egyéb jelentős értékesítési csatornájának hiánya, valamint az EU piacának vonzereje miatt az intézkedések lejárata arra ösztönözné az indonéz exportáló gyártókat, hogy nagy mennyiségeket irányítsanak dömpingáron az Unió piacára.

(86)

A fenti adatok és információk mérlegelése után a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések lejárta esetén a Indonéziából származó dömping valószínűleg folytatódna vagy megismétlődne.

(87)

Az indonéz hatóságok a megadott határidőn belül nem reagáltak az értesítésre, miszerint a nem együttműködő gyártókra esetleg alkalmazzák a 18. cikket. A nyilvánosságra hozatalt követően azonban az indonéz hatóságok, valamint az egyik indonéz együttműködő gyártó azzal érvelt, hogy a két együttműködő indonéz gyártó az indonéz ipar jelentős részét képviseli. Az érdekelt felek véleménye szerint ennek következtében Indonézia együttműködésének mértékét jelentősnek kell tekinteni, és a 18. cikket nem kell alkalmazni. Továbbá a fent említett felek azt állították, hogy mivel a felülvizsgálati időszakban több indonéz gyártó nem exportált az Unióba, így nem állt módjukban együttműködni sem. Végül azt állították, hogy mivel az egyik együttműködő gyártó az indonéz export rendkívül nagy részét bonyolítja le, ezért ezeket az együttműködő gyártókat reprezentatívnak kell tekinteni, és mivel ennél a vállalatnál nem derült fény dömpingre, az intézkedéseket Indonézia esetében hatályon kívül kell helyezni.

(88)

Le kell szögezni, hogy a 18. cikket nem alkalmazták az együttműködő gyártókra, akiknek az adatait teljes mértékben figyelembe vették a vizsgálat során. Ami a 18. cikknek a többi indonéz gyártóra történő alkalmazását illeti, az előzőekből az következik, hogy mivel ezek a felek nem szolgáltak információval, a bizottsági szolgálatoknak nincs más választásuk, mint az, hogy a rendelkezésre álló legalkalmasabb tényekre támaszkodjanak. Emlékeztetni kell arra, hogy ahhoz, hogy a lejárati felülvizsgálatokban a dömping folytatódásának és/vagy megismétlődésének valószínűségét értékeljék, a bizottsági szolgálatoknak az exportőr ország ipara egészének állapotára vonatkozó elemeket is értékelniük kell, mint például a belföldi kapacitást, a termelést és az árakat, valamint a harmadik országokba irányuló exportot.

(89)

Mivel a nem együttműködő indonéz gyártó vállalatok az indonéz ipar nagy részét képviselik az Unióba irányuló export, valamint a termelés és a harmadik országokba irányuló export tekintetében, a Bizottság megerősíti a 18. cikk alkalmazását a nem együttműködő indonéz gyártók vonatkozásában a (43) preambulumbekezdésben leírtak szerint.

(90)

Ami az indonéz exportra vonatkozó intézkedések eltörlésére irányuló kérelmet illeti, meg kell jegyezni, hogy az indonéz hatóságok nem szolgáltak olyan adatokkal, amelyek megváltoztathatnák a Bizottságnak az együttműködő exportőr reprezentativitására vonatkozó következtetését, amely – mint a (41) preambulumbekezdésben is szerepel – a felülvizsgálati időszakban a teljes indonéz kivitel 40–60 %-ának felelt meg. Ezért nem lehetett úgy tekinteni, hogy az az együttműködő exportőr, amelyről bebizonyosodott, hogy nem folytatott dömpinget, a teljes indonéz kivitelt képviseli. Miként az (55) preambulumbekezdésben is szerepel, az indonéz kivitel fennmaradó részére dömpingelt áron került sor. Ennélfogva megerősítést nyert az a következtetés, miszerint az indonéz export azon részében a dömping folytatódott. Továbbá a dömping folytatódásának hiánya önmagában nem elegendő ok arra, hogy a dömpingellenes intézkedéseket hatályon kívül helyezzék, ha a megismétlődés valószínűsége megállapítást nyer, miként a jelen lejárati felülvizsgálatban is. Végeredményben annak alapján, hogy az együttműködő indonéz exportőr esetében nem történt dömping, az intézkedések hatályon kívül helyezésére irányuló kérést nem lehetett elfogadni.

(91)

Az indonéz hatóságok és az egyik indonéz együttműködő gyártó azt is kérte, hogy hozzák nyilvánosságra az Unióba irányuló teljes indonéz export adatait. Emlékeztetni kell azonban arra, hogy ezeket az adatokat mutatószámokkal kellett helyettesíteni (lásd a (41) preambulumbekezdés lábjegyzetét), hogy az indonéz exportáló gyártót megvédjék a bizalmas üzleti adatok nyilvánosságra hozatalától. A piac kis mérete és az érdekeltek korlátozott száma indokolja ezeknek az adatoknak a mutatószámokkal való helyettesítését. Összegezve, jó ok van az adatok bizalmas kezelésének fenntartására, ezért az Unióba irányuló teljes indonéz export adatainak nyilvánosságra hozatalára irányuló kérés nem elfogadható.

(92)

A fentiek alapján azt a következtetést vonták le, hogy az intézkedések lejárata esetén valószínűleg mindkét, felülvizsgálat által érintett országból folytatódna a dömping.

(93)

Az Unióban a nátrium-ciklamátot kizárólag a kérelmező gyártó, a Productos Aditivos S.A. állítja elő. Ezért az alaprendelet 4. cikke (1) bekezdésének értelmében ez a vállalat alkotja az uniós gazdasági ágazatot.

(94)

Az uniós fogyasztásra vonatkozó adatok az érintett termékből az Eurostat importstatisztikái szerint az Unióba behozott kumulált mennyiségen, valamint az uniós gazdasági ágazat által az Unió piacán értékesített teljes ellenőrzött mennyiségen alapultak. Figyelembe véve, hogy ezek az adatok két különböző forrásból származnak, és hogy a kérelmező forgalmi adatait titokban kell tartani, a fogyasztás alakulása az alábbiakban mutatószámok formájában szerepel.

(95)

A figyelembe vett időszakban a nátrium-ciklamát uniós fogyasztása 5 000 és 7 000 tonna közé esett. 2005 és 2006 között 6 %-kal, 2006 és 2007 között pedig 15 %-kal emelkedett. 2007 és a felülvizsgálati időszak között 18 %-kal visszaesett.

1.   táblázat

Uniós fogyasztás

(96)

A Bizottság mérlegelte, hogy az érintett országokból származó dömpingelt behozatal hatásait az alaprendelet 3. cikkének (4) bekezdésében rögzített kritériumok alapján összesítve kell-e értékelni. E cikk úgy rendelkezik, hogy amikor egyszerre több országból érkező termékek behozatala képezi a dömpingellenes vizsgálat tárgyát, az ilyen behozatal hatásait csak akkor lehet összesítve értékelni, ha megállapítást nyer, hogy a) az egyes országokból érkező behozatalra megállapított dömpingkülönbözet magasabb az alaprendelet 9. cikkének (3) bekezdésében meghatározott minimum százaléklábnál, és egyik ország behozatalának mennyisége sem elhanyagolható; továbbá b) az importtermékek közötti verseny feltételeit, valamint az importtermékek és a hasonló uniós termékek közötti verseny feltételeit figyelembe véve a behozatal hatásainak összesített értékelése helyénvaló.

(97)

Ebben a tekintetben először is megállapítást nyert, hogy a dömpingkülönbözet minden egyes érintett ország tekintetében nagyobb volt a minimum százaléklábnál. Ezenkívül egyik ország dömpingelt behozatalának mennyisége sem elhanyagolható az alaprendelet 5. cikke (7) bekezdésének értelmében. Valójában a behozatal mennyisége Kína és Indonézia esetében a felülvizsgálati időszak uniós fogyasztásának hozzávetőleg 50 %-át tette ki. A behozatal mennyiségének kiszámításához a nem dömpingelt behozatalt kizárták.

(98)

A vizsgálat kimutatta továbbá, hogy a dömpingelt behozatalból származó termékek közötti verseny feltételei, valamint a dömpingelt behozatalból származó termékek és a hasonló uniós termékek közötti verseny feltételei hasonlók voltak. Megállapítást nyert, hogy az érintett országok, illetve az uniós gazdasági ágazat által gyártott/értékesített nátrium-ciklamát származási helyüktől függetlenül versenyeznek egymással, mivel alapvető jellemzőik tekintetében hasonlók, fogyasztói szemszögből egymással helyettesíthetők, és azonos csatornákon forgalmazzák őket. A Kínából származó, intézkedések hatálya alá tartozó behozatalra, valamint az Indonéziából származó dömpingelt behozatalra vonatkozó árak nagyságrendje hasonló volt. Ezenfelül az árakat a kereskedelem azonos szintjén összehasonlítva megállapítást nyert, hogy alákínálnak az uniós gazdasági ágazat árainak.

(99)

A fentiek fényében a Bizottság úgy vélte, hogy a Kínából származó, intézkedések hatálya alá tartozó behozatal, valamint az Indonéziából származó dömpingelt behozatal tekintetében az alaprendelet 3. cikkének (4) bekezdésében említett valamennyi kritérium teljesül, és az említett behozatal hatását összesítve kell vizsgálni.

(100)

A Kínából és Indonéziából származó dömpingelt behozatal és piaci részesedése a következőképpen alakult a figyelembe vett időszak alatt:

2.   táblázat

3.   táblázat

(101)

A figyelembe vett időszak alatt közel megkétszereződött a dömpingelt behozatal mennyisége, valamint piaci részesedése.

(102)

Az érintett országokból érkező dömpingelt behozatal átlagára a figyelembe vett időszakban a következőképpen alakult:

4.   táblázat

(103)

A 4. táblázat forrásául a rendelkezésre álló statisztikai adatok, többek között az Eurostat szolgált. Az Unióba irányuló behozatal áraira jellemző általános tendencia 2007-ig növekedést mutat, majd a felülvizsgálati időszakban csökkenést a 2005-ös szint alá.

(104)

Az alákínálás meghatározásához a Bizottság a kínai együttműködő exportáló gyártó által a vizsgálat során benyújtott információkat vette alapul az elemzésben. A vizsgálatban nem együttműködő egyéb kínai, illetve indonéz vállalatok esetében az alákínálást az Eurostat adataihoz való viszonyítás alapján állapították meg.

(105)

Az alákínálás kiszámításához alkalmazott módszer megegyezik az eredeti vizsgálat során alkalmazottal. Az exportáló gyártó dömpingellenes vámokat is magukban foglaló importárait a felülvizsgálati időszak során az azonos termékjellemzők súlyozott átlagai alapján összevetették az uniós gazdasági ágazat áraival. Az uniós gazdasági ágazat árait gyártelepi paritásra igazították, majd a CIF uniós határparitáson számított – a dömpingellenes vámokat és a behozatali vámokat is tartalmazó – importárakkal hasonlították össze. Ezt az ár-összehasonlítást a kereskedelem azonos szintjén, szükség esetén megfelelő kiigazítást alkalmazva, továbbá a visszatérítések és árengedmények levonását követően végezték el.

5.   táblázat

(106)

Az alaprendelet 3. cikke (5) bekezdésének értelmében a Bizottság megvizsgálta mindazokat a gazdasági tényezőket és mutatókat, amelyek az uniós gazdasági ágazat helyzetét 2005-től a felülvizsgálati időszakig befolyásolták.

(107)

A bizalmas üzleti adatok védelme érdekében az uniós gazdasági ágazatra vonatkozó adatokat mutatószám formájában kell bemutatni.

(108)

Az uniós gazdasági ágazat termelése 2005-től a felülvizsgálati időszakig 13 %-kal csökkent. Mivel ugyanezen időszakban a termelési kapacitás nem változott, a kapacitáskihasználás a termelés alakulásának megfelelően 10 %-kal csökkent.

6.   táblázat

(109)

A 7. táblázat adataiból egyértelműen látszik, hogy az uniós gazdasági ágazat által értékesített mennyiség csökkent. A helyzetet tovább élezi, hogy ugyanebben az időszakban az összfogyasztás 3 %-kal nőtt, ahogyan az 1. táblázatban látható. 2007 és a felülvizsgálati időszak között jelentősen visszaesett az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése. Ezzel szemben a Kínából és Indonéziából érkező összesített dömpingelt behozatal piaci részesedése a teljes figyelembe vett időszakban folyamatosan nőtt (lásd a (100) preambulumbekezdést). Az uniós gazdasági ágazat csökkenő mennyiség mellett növelte az eladási egységárat. Összességében az uniós gazdasági ágazat nátrium-ciklamát-értékesítése az egységárak emelkedése ellenére is veszteséges maradt a felülvizsgálati időszakban.

7.   táblázat

(110)

2005 és a felülvizsgálati időszak között jelentős mértékben ingadozott az uniós gyártó készletszintje: a figyelembe vett időszak alatt közel felére esett vissza.

8.   táblázat

(111)

Az összességében véve kis mértékű javulás ellenére az Unió gazdasági ágazatának nyereségessége a teljes figyelembe vett időszak alatt egységesen negatív maradt.

(112)

Az uniós gazdasági ágazatban a foglalkoztatás 19 %-kal csökkent a vizsgált időszakban. Az alkalmazottak termelékenysége (a termelt tonnaszám osztva az alkalmazottak számával) növekedett. A figyelembe vett időszakban 5 %-kal nőtt az egy alkalmazottra eső átlagos munkaerőköltség.

9.   táblázat

(113)

A figyelembe vett időszakban a beruházások közel ötven százalékkal visszaestek, ami az uniós gyártó összességében negatív helyzetét tükrözi. Az egyedüli uniós gyártó nettó nyereségének és állóeszközei könyv szerinti bruttó értékének arányában kifejezett beruházásmegtérülési szint a nyereségesség alakulását tükrözi, amely a figyelembe vett időszakban csaknem 80 %-kal esett vissza.

10.   táblázat

(114)

Az uniós gazdasági ágazat pénzáramlását csak az uniós gazdasági ágazat tevékenységének egészével összefüggésben lehet értékelni. 2005-ben a pénzáramlás kis mértékben pozitív maradt, de a következő időszakban romlott, és a figyelembe vett időszak fennmaradó részében negatívvá vált. A figyelembe vett időszakban elszenvedett veszteségek miatt az uniós gazdasági ágazat számára a tőkebevonás is nehezebbé vált.

(115)

A felülvizsgálati időszakban mindkét érintett országból folytatódott a dömpingelt kivitel, ez alól csak az együttműködő indonéz exportáló gyártó jelentett kivételt. Figyelembe véve a kivitel teljes mennyiségét, valamint az érintett országokból származó dömpingelt behozatal árait, ez a hatás nem tekinthető elhanyagolhatónak.

(116)

A Kínából és Indonéziából származó nátrium-ciklamát behozatala ellen 2004 márciusában vezettek be dömpingellenes intézkedéseket. Ezen időszakban az uniós gyártók helyzetének még csak részleges helyreállása volt megfigyelhető, ahogy az a fenti adatokból is kiderül.

(117)

Az Unió piacán jelentősen megnőtt a Kínából és Indonéziából származó, alacsony árú behozatal. Az uniós gazdasági ágazat egyes kármutatói a helyreállítás jeleit mutatják, mások viszont negatív változásra utalnak.

(118)

Figyelembe véve az egyedüli uniós gyártó összességében romló helyzetét, valamint a Kínából és Indonéziából származó dömpingelt behozatal nagyságrendjét, továbbá azt, hogy jelentős alákínálásra derült fény, a Bizottság úgy véli, hogy az uniós gazdasági ágazat súlyos kárt szenvedett.

(119)

A fent (a (100) preambulumbekezdésben) kifejtettek szerint az érintett országokból származó dömpingelt behozatal összesített mennyisége és piaci részesedése csaknem megduplázódott a figyelembe vett időszakban. Mindkét érintett ország esetében jelentős alákínálásra is fény derült. Figyelembe véve a közösségi gazdasági ágazat helyzete romlásának, illetve a Kínából és Indonéziából származó összesített dömpingelt behozatal jelentős növekedésének egyértelmű időbeli egybeesését, ez a behozatal kárt okozott az uniós gazdasági ágazatnak. Az Unió piacán nőtt a Kínából és Indonéziából származó dömpingelt behozatal részaránya, és az uniós gyártó korábbi piaci részesedésének jelentős részét elhódította.

(120)

A Bizottság elemezte, hogy a dömpingelt behozatalon kívül bármilyen egyéb ismert tényezőnek lehetett-e kihatása az uniós gyártó által folyamatosan elszenvedett kárra, annak érdekében, hogy az ilyen tényezők által előidézett kárt ne tulajdonítsák a dömpingelt behozatal hatásának.

(121)

A Kínából és Indonéziából származó nem dömpingelt behozatal mennyisége folyamatosan csökkent a figyelembe vett időszak alatt. Ennek a behozatalnak az árai következetesen magasabbak voltak a dömpingelt behozatal árainál. Mindezek alapján megállapítható, hogy a Kínából és Indonéziából származó, nem dömpingelt behozatal nem járult hozzá az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett kárhoz.

(122)

Az uniós exportőr Unión kívüli exportértékesítése a teljes forgalmának kevesebb mint 25 %-át tette ki. Az Unió-beli értékesítéssel ellentétben az exportértékesítés nyereségessége javult a figyelembe vett időszakban, ennélfogva ez nem járulhatott hozzá az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett kárhoz.

(123)

A nátrium-ciklamát nyersanyagai áringadozásának is lehetett negatív hatása az uniós gazdasági ágazat teljesítményére. Ez a tény azonban önmagában nem elegendő ahhoz, hogy megszakítsa az okozati viszonyt az elszenvedett kár és a dömpingelt behozatal között. Az utóbbit ugyanolyan mértékben kellett, hogy érintsék a nyersanyagárak változásai, mint az uniós gyártó költségei, mivel szorosan összefüggnek az olaj és a karbamid árával.

(124)

A fogyasztói szokásoknak az új termékek piaci bevezetésével együtt járó megváltozása nem gyakorolt megfigyelhető hatást a nátrium-ciklamát fogyasztására. Valójában úgy tűnik, hogy a nátrium-ciklamát és ezek az új termékek közvetlenül nem helyettesítik egymást.

(125)

A Bizottság mindezek alapján arra következtet, hogy a Kínából és Indonéziából származó dömpingelt behozatal súlyos kárt okozott az uniós gazdasági ágazatnak, és nem volt más olyan tényező, amely megszakította volna ezt az okozati viszonyt.

(126)

Az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerint felmérték a felülvizsgálatban érintett országokból származó behozatalt, hogy megállapítsák, fennáll-e a károkozás folytatódásának valószínűsége.

(127)

Ami a hatályos intézkedések hatályvesztésének az uniós gazdasági ágazatra gyakorolt valószínű hatását illeti, a dömping folytatódásának valószínűségével kapcsolatban a fenti összegzésben szereplő összetevőkkel egyetemben az alábbi tényezőket vizsgálták meg.

(128)

Amint a fenti (40) preambulumbekezdésben levont következtetésben is szerepel, Kínából a felülvizsgálatban érintett exportőrök által lebonyolított kivitelre továbbra is dömpingelt árakon kerül sor. Úgy tűnik, az egyéb harmadik országokba irányuló kínai kivitel is dömpingáron történik, ami strukturálisan rögzült, dömpingelésre irányuló magatartásra utal.

(129)

A Kínában rendelkezésre álló kapacitások elemzése szerint a felülvizsgálatban érintett kínai vállalatok rendelkezésre álló szabad termelési kapacitása sokszorosa az Unió piacának (lásd a (61) preambulumbekezdést). Az egyéb harmadik országok piacai is csupán korlátozott mértékben képesek felvenni a kínai export jelentős többletvolumeneit (lásd a (63) preambulumbekezdést). Ezért az intézkedések lejárata esetén ez arra ösztönzi a kínai exportáló gyártókat, hogy nagy mennyiségű kivitelt irányítsanak dömpingáron az Unió piacára (lásd a (65) preambulumbekezdést).

(130)

A megfigyelt jelentős mértékű dömping és alákínálás arra utal, hogy a fent említett mennyiségek Unióba irányuló kivitele jelentősen az uniós gyártó ár- és költségszintje alatti, dömpingelt árakon történne.

(131)

Az ilyen mennyiségek és árak együttes hatása önmagában is képes előidézni az uniós gazdasági ágazat már jelenleg is bizonytalan helyzetének további romlását. Egy ilyen forgatókönyv eredményeként minden valószínűség szerint még nyomottabbak lennének az uniós gazdasági ágazat árai és/vagy alacsonyabb a termelésének és értékesítésének szintje. Az uniós gazdasági ágazat pénzügyi helyzete tovább romlana, ami a kár fokozódásához vezetne. Ilyen fejlemények esetén az egyedüli uniós gyártó valószínűleg meg is szűnne.

(132)

A vizsgálat azt mutatta, hogy a felülvizsgálati időszakban folytatódott az Indonéziából származó dömping. A felülvizsgálat alatt az is megállapítást nyert, hogy az Indonéziában rendelkezésre álló összes szabad kapacitás több mint háromnegyede az Unió piacának, és a közeljövőben valószínűleg még tovább növekszik (lásd a (75) preambulumbekezdést). Mivel semmi nem utal arra, hogy az egyéb harmadik országok piacai vagy a belföldi piac fel tudná venni ezt a többletkapacitást, ennek eredményeként az intézkedések lejárta esetén növekedhet az Unióba irányuló, alacsonyabb árú kivitel.

(133)

Kínához hasonlóan a megállapított számottevő dömping és alákínálás azt jelzi, hogy az Indonéziából az Unióba irányuló kivitel lényegesen az uniós gyártó ár- és költségszintje alatti, dömpingelt árakon történne. Hasonlóképpen, a mennyiségek és árak együttes hatása önmagában is képes lenne előidézni az uniós gyártó már jelenleg is bizonytalan helyzetének további romlását, és valószínűleg az egyedüli uniós gyártó megszűnéséhez vezetne. Csakúgy mint Kína esetében, az egyéb harmadik országokba irányuló indonéz kivitel is jellemzően dömpingelt kivitelnek tűnik, amennyiben az árak alacsonyabbak az Európai Unióba irányuló kivitel árainál, ami strukturálisan rögzült, dömpingelésre irányuló magatartásra utal.

(134)

Az uniós gazdasági ágazat már hosszú évek óta szenved a dömpingelt behozatal hatásaitól, és jelenleg is bizonytalan gazdasági helyzetben van.

(135)

Amint az fent megállapításra került, a vizsgálat kimutatta, hogy az uniós gazdasági ágazat hátrányos helyzete a felülvizsgálati időszakban is megfigyelhető volt. Az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerint a károkozás folytatódása már önmagában is egyértelműen jelzi annak a valószínűségét, hogy a károkozás a jövőben is folytatódni fog, ez pedig az intézkedések további fenntartását indokolja.

(136)

A behozatalra vonatkozó megállapítások azt mutatják, hogy a nagy mennyiségű, dömpingelt árú behozatal valószínűleg folytatódni fog, továbbá az árlenyomó hatás várhatóan fokozza majd a dömpingelt behozatal és az Unióban előállított nátrium-ciklamát közötti versenyt. A vizsgálat nem azonosított egyetlen olyan tényezőt sem, amely képes lenne megtörni a dömpingelt behozatal és az uniós gazdasági ágazatot sújtó károkozás közötti erős okozati kapcsolatot.

(137)

Az intézkedések megszüntetése esetén az uniós gazdasági ágazat helyzete romlana, és az egyedüli uniós gyártó léte kerülne veszélybe.

(138)

Mindezek alapján a Bizottság megállapítja, hogy a Kínából és Indonéziából származó, dömpingelt behozatal miatt nagyon valószínű, hogy az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett károkozás folytatódik.

(139)

Az alaprendelet 21. cikke szerint megvizsgálták, hogy a meglévő dömpingellenes intézkedések fenntartása ellentétben állna-e az Unió egészének érdekével. Az uniós érdek megállapítása a különböző érdekek, a kérelmező uniós gyártó, az importőrök, a beszállítók és a fogyasztók szempontjainak figyelembevételével történt.

(140)

Az egyedüli uniós gyártóval kapcsolatban azt kell megjegyezni, hogy veszteséges helyzete annak az eredménye, hogy nehezen tudott versenyezni az alacsony árú dömpingelt behozatallal, amelynek már a figyelembe vett időszak elején is jelentős volt a piaci részesedése és ugyanezen időszak alatt számottevően tovább nőtt.

(141)

A Bizottság megítélése szerint az intézkedések hatályban tartása előnyös lenne az uniós gyártó számára, amely így legalább a volumenét és talán értékesítési árait is növelni tudná, ezzel kitermelné a szükséges szintű megtérülést, aminek köszönhetően folytathatná a termelőberendezésekbe történő beruházást. Ezzel szemben az intézkedések megszüntetése a károk helyreállításának megtorpanásához, illetve az uniós gyártó által elszenvedett kár folytatódásához, sőt akár fokozódásához vezetne. Komolyan veszélyeztetné az uniós gyártó működőképességét, amely ennek következtében akár meg is szűnhetne, ezzel pedig a piacon szűkülne a kínálat és a verseny.

(142)

A vizsgálat megindításakor húsz független importőrnek küldtek kérdőívet. Közülük három azt válaszolta, hogy már nem működnek az érintett termék piacán. Csak két másik importőr válaszolt a kérdőívre. Az együttműködő független importőrök a teljes érintett behozatal 7 %-át képviselték.

(143)

A vizsgálat azt tárta fel, hogy a több nátrium-ciklamát-szállító megléte lényeges. Minőségi és élelmiszer-biztonsági okokból az importőröknek mind az ázsiai, mind az európai beszerzési forrásokkal együtt kell működniük.

(144)

A vizsgálat megindításakor tizenhárom lehetséges felhasználónak küldtek kérdőívet, ám közülük csupán kettő válaszolt a Bizottságnak.

(145)

Az érintett termék legnagyobb felhasználói az Unióban az élelmiszer-, ital- és gyógyszergyártó ágazatok. Az érintett termék iránti kereslet ezért ezen gazdasági ágazatok helyzetétől függ.

(146)

Az együttműködő felhasználók figyelemreméltó haszonkulcsot érnek el a nátrium-ciklamát felhasználásával a fogyasztóknak készülő termékeken. A dömpingellenes vámok valójában annyira minimális hatást gyakoroltak összköltségeikre (kevesebb mint 1 %-ot tettek ki), hogy a meglévő intézkedések nem érinthették őket aránytalanul.

(147)

Nyolc lehetséges beszállítónak küldtek kérdőívet, ám egy sem válaszolt a Bizottságnak. A rendelkezésre álló információ alapján úgy tűnik, hogy a nátrium-ciklamáttal kapcsolatos üzletáguk meglehetősen elhanyagolható. Mindenesetre az egyedüli uniós gyártó helyzetének további romlása korlátozott mértékben továbbgyűrűzve negatívan érintheti az egyedüli gyártó nyersanyag-beszállítóit. Mindezek alapján ésszerűen feltételezhető, hogy az intézkedések a beszállító gazdasági ágazat számára is előnyösek lennének, mivel segítenének abban, hogy megőrizzék egyik vevőjüket.

(148)

Az összes fenti tényezőt figyelembe véve a következtetés az, hogy nincsenek meggyőző okok a dömpingellenes intézkedések fenntartása ellen.

(149)

A fentiekben levont következtetésekre tekintettel a Kínából és Indonéziából származó érintett termék behozatalára vonatkozó hatályos intézkedéseket fenn kell tartani,