EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32010H0379

A Bizottság ajánlása ( 2010. július 5. ) a 2000/30/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti országúti műszaki ellenőrzés során (a haszongépjárművek esetében) észlelt hiányosságok kockázatértékeléséről

HL L 173., 2010.7.8, p. 97–105 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

Legal status of the document In force

ELI: http://data.europa.eu/eli/reco/2010/379/oj

8.7.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 173/97


A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA

(2010. július 5.)

a 2000/30/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti országúti műszaki ellenőrzés során (a haszongépjárművek esetében) észlelt hiányosságok kockázatértékeléséről

(2010/379/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 292. cikkére,

mivel:

(1)

A közúti közlekedésbiztonság, a környezetvédelem és a tisztességes verseny érdekében fontos biztosítani a forgalomban használt haszongépjárművek megfelelő karbantartását és vizsgálatát, hogy az Unión belüli közlekedésük során megőrizzék biztonságos forgalmi teljesítményüket.

(2)

A Közösség területén közlekedő haszongépjárművek közlekedésre alkalmasságának országúti műszaki ellenőrzéséről szóló, 2000. június 6-i 2000/30/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (1) említett normákon és módszereken kívül – a rendszer fokozottabb harmonizálása és az országúti műszaki ellenőrzéskor alkalmazott bánásmód egyenlőtlenségének elkerülése érdekében – célszerű az irányelv II. mellékletében felsorolt hiányosságok értékelésre vonatkozóan iránymutatásokat bevezetni.

(3)

A hibák súlyosságának szemléltetése céljából három kategóriát célszerű bevezetni.

(4)

Indokolt mindegyik hibakategória esetében megjelölni, hogy milyen következményekkel jár a járműnek az adott állapotban történő használata,

ELFOGADTA EZT AZ AJÁNLÁST:

Célszerű, hogy a tagállamok a járművek közlekedésre való alkalmasságának országúti műszaki ellenőrzése során észlelt hiányosságokat az ezen ajánlás mellékletében megállapított iránymutatásokkal összhangban értékeljék.

Kelt Brüsszelben, 2010. július 5-én.

a Bizottság részéről

Siim KALLAS

alelnök


(1)  HL L 203., 2000.8.10., 1. o.


MELLÉKLET

A hibák és hiányosságok értékelésére vonatkozó iránymutatások

A 2000/30/EK irányelv végrehajtása keretében e dokumentum felsorolja azokat az iránymutatásokat, amelyek alkalmazása a járművek országúti műszaki ellenőrzése során észlelt hibák (a meghatározás szerint mind a műszaki hibák, mind az előírásoknak való egyéb meg nem felelések) értékelésekor a tagállamok számára ajánlott.

A hibák osztályozása a következő:

 

KIS HIBÁK (KH)

 

NAGY HIBÁK (NH)

 

VESZÉLYES HIBÁK (VH)

Minden hibakategóriát a jármű állapotára való hivatkozással célszerű meghatározni, a következők szerint:

KIS HIBÁK

Olyan műszaki hibák, amelyek nincsenek jelentős hatással a jármű biztonságosságára, valamint az előírásoknak való egyéb kisebb meg nem felelések. A járművet nem kell újravizsgálni, mivel ésszerűen várható, hogy az észlelt hibákat haladéktalanul kijavítják.

NAGY HIBÁK

Olyan hibák, amelyek veszélyeztethetik a jármű biztonságosságát és/vagy kockázatot jelentenek a többi közúti közlekedőre nézve, valamint az előírásoknak való egyéb jelentősebb meg nem felelések. A járművet a lehető leghamarabb meg kell javítani, további használata pedig korlátozásokhoz és feltételekhez, például a közlekedésre való alkalmasság további műszaki ellenőrzéséhez lehet köthető.

VESZÉLYES HIBÁK

Olyan hibák, amelyek közvetlen és azonnali kockázatot jelentenek a közúti közlekedésbiztonságra. A jármű további közúti használata nem engedélyezett, azonban bizonyos esetekben megengedhető, hogy meghatározott feltételek mellett közvetlenül egy meghatározott helyre vezessék, például a jármű azonnali javítása vagy lefoglalása céljából.

A több hibakategóriába besorolható hibákkal rendelkező járművet a legsúlyosabb hibakategória szerint szükséges osztályozni. A számos azonos kategóriába tartozó hibával rendelkező jármű eggyel súlyosabb kategóriába sorolható, ha a hibák együttes hatása következtében a jármű veszélyesebbnek minősül.

A több kategóriába besorolható hibák esetén a vizsgálatot végző ellenőr feladata, hogy a hibákat súlyosságuk alapján a nemzeti jogszabályokkal összhangban besorolja.

A hibák értékelése során célszerű figyelembe venni az első nyilvántartásba vétel vagy az első forgalomba helyezés időpontjában hatályos típus-jóváhagyási követelményeket. Bizonyos tételekre mindazonáltal az utólagos módosítási követelmények vonatkoznak.

Értékelési követelmények

A hiányosságok az észlelhető műszaki hibák és az előírásoknak való egyéb meg nem felelések példái.

Tétel

Hiányosságok

A hibaértékelésre vonatkozó iránymutatások

 

KH

NH

VH

1.   FÉKBERENDEZÉS

1.1.

Mechanikai állapot és működés

1.1.1.

Üzemi fékpedál/kézifék forgáspontja

a)

Túl szoros a tengely.

 

X

 

b)

Túlzott kopás vagy túl nagy holtjáték.

 

X

 

1.1.2.

A pedál/kézifék állapota és a fékműködtető berendezés útja

a)

Túlzott vagy elégtelen tartalék úthossz.

 

X

 

b)

A fékműködtető szabad oldása korlátozott.

X

X

 

c)

A fékpedál csúszásgátlója hiányzik, kilazult vagy simára kopott.

X

 

 

1.1.3.

Vákuum-szivattyú vagy kompresszor és tartályok

a)

A figyelmeztető berendezés működésbe lépése után (vagy ha a manométer-kijelzés a veszélyzónában van) nincs legalább két fékezéshez elegendő légnyomás vagy vákuum.

 

X

X

b)

A fék biztonságos működtetéséhez szükséges felépülési idő nincs összhangban a követelményekkel (8).

 

X

 

c)

Nem működik a többkörös védőszelep vagy nyomáscsökkentő szelep.

 

X

 

d)

Érezhető nyomásesés vagy hallható levegőszivárgás tapasztalható levegőelszökés miatt.

 

X

 

e)

Külső sérülés, amely valószínűsíthetően befolyásolja a fékrendszer működését.

 

X

X

1.1.4.

Alacsony nyomásra figyelmeztető manométer vagy jelző

A manométer vagy jelző rosszul működik vagy hibás.

X

X

 

1.1.5.

Kézi működtetésű fékszelep

a)

Eltört, sérült vagy túlzottan kopott vezérlőkar.

 

X

 

b)

A vezérlőkar bizonytalanul van a szelepre rögzítve, vagy a szelep bizonytalanul van rögzítve.

 

X

 

c)

A csatlakozások lazák, vagy szivárgás van a rendszerben.

 

X

 

d)

Nem kielégítő működés.

 

X

 

1.1.6.

Rögzítőfék-kezelőszerv, rögzítőfékkar, rögzítőfék-reteszelő kilincsmű, elektromos rögzítőfék

a)

Reteszelés nem tart megfelelően.

 

X

 

b)

Túlzott kopás a kar csapágyazásánál vagy a reteszelő kilincsműnél.

X

X

 

c)

Túlzott karúthossz a rossz beállítás miatt.

 

X

 

d)

Hiányzó, sérült vagy nem működő kezelőszerv.

 

X

 

e)

Nem megfelelő működés, a figyelmeztető készülék hibát jelez.

 

X

 

1.1.7.

Fékszelepek (lábszelep, tehermentesítő, vezérlőszelepek)

a)

Sérült szelep vagy túlzott levegőszivárgás.

 

X

X

b)

Túlzott olajszivárgás a kompresszorból.

X

 

 

c)

A szelep bizonytalanul van rögzítve vagy szakszerűtlenül van felszerelve.

 

X

 

d)

Hidraulikus fékfolyadék folyik vagy szivárog.

 

X

X

1.1.8.

Csatlakozófejek a pótkocsifékekhez (elektromos és pneumatikus)

a)

Hibás lezárócsap vagy önlezáró csatlakoztatószelep.

X

X

 

b)

A lezárócsap vagy a csatlakoztatószelep bizonytalanul van rögzítve vagy nem megfelelően van felszerelve.

X

X

 

c)

Túlzott szivárgás.

 

X

X

d)

Nem működik megfelelően.

 

X

X

1.1.9.

Energiatároló tartály, sűrítettlevegő-tartály

a)

Sérült, korrodált vagy tömítetlen tartály.

X

X

 

b)

A vízmentesítő berendezés nem működik.

X

X

 

c)

Bizonytalanul rögzített vagy szakszerűtlenül felszerelt tartály.

 

X

 

1.1.10.

Fékrásegítő egység, főfékhenger (hidraulikus fékberendezés)

a)

Sérült vagy hatástalan fékrásegítő.

 

X

 

b)

Sérült vagy tömítetlen főfékhenger.

 

X

X

c)

Nem biztonságos főfékhenger.

 

X

X

d)

Nem elegendő fékfolyadék.

X

X

 

e)

A főfékhenger tartályának fedele hiányzik.

X

 

 

f)

Fékfolyadék-figyelmeztető lámpa világít vagy hibás.

X

 

 

g)

A fékfolyadékszint-figyelmeztető készülék helytelenül működik.

X

 

 

1.1.11.

Merev fékcsövek

a)

Hiba vagy törés azonnali bekövetkezésének veszélye.

 

X

X

b)

Szivárgó vezetékek vagy csatlakozófejek.

 

X

X

c)

Sérült vagy túlzottan korrodált vezetékek.

 

X

X

d)

Helytelenül elhelyezett vezetékek.

X

X

 

1.1.12.

Féktömlők

a)

Hiba vagy törés azonnali bekövetkezésének veszélye.

 

X

X

b)

Sérült, kidörzsölődött, megcsavarodott vagy túl rövid tömlők.

X

X

 

c)

Szivárgás tömlőkből vagy csatlakozásokból.

 

X

X

d)

A tömlők nyomás alatt kidudorodnak.

 

X

X

e)

Porózus tömlők.

 

X

 

1.1.13.

Dob- és tárcsafékbe-tétek

a)

A dob- vagy a tárcsafékbetét túlzott kopása.

 

X

X

b)

A dob- vagy tárcsafékbetét szennyeződött (olaj, zsír stb.).

 

X

X

c)

Hiányzik a dob- vagy a tárcsafékbetét.

 

 

X

1.1.14.

Fékdobok, féktárcsák

a)

Túlzottan kopott, túlzottan barázdálódott, repedezett, nem megfelelően rögzített vagy törött fékdob vagy féktárcsa.

 

X

X

b)

A fékdob vagy a féktárcsa szennyeződött (olaj, zsír stb.).

 

X

X

c)

Hiányzik a fékdob vagy a féktárcsa.

 

 

X

d)

Nem megfelelően rögzített féktartó lap.

 

X

 

1.1.15.

Fékbowdenhuzalok, fékvonórudak, fékkarok, fékrudazatok

a)

Bowdenhuzal sérült, összecsomózódott.

 

X

X

b)

Túlzottan kopott vagy korrodált alkatrész.

 

X

X

c)

Bowdenhuzal, vonórúd vagy vonórúd-csatlakozás nem megfelelően rögzített.

 

X

 

d)

Bowdenvezetés sérült.

 

X

 

e)

A fékberendezés szabad mozgása korlátozott.

 

X

 

f)

Rendellenes kar/rudazat úthosszak a hibás beállítás vagy túlzott kopás miatt.

 

X

 

1.1.16.

Fékműködtető készülék (beleértve a rugóerő-tárolós féket vagy hidraulikus fékmunkahengereket is)

a)

A készülék megrepedt vagy sérült.

 

X

X

b)

A készülék szivárog.

 

X

X

c)

A készülék bizonytalanul van rögzítve vagy szakszerűtlenül van felszerelve.

 

X

X

d)

A készülék túlzottan korrodált.

 

X

X

e)

A működtető dugattyú vagy membrán elégtelen vagy túlzott úthossza.

 

X

X

f)

A porvédő hiányzik vagy erősen sérült.

X

X

 

1.1.17.

Fékerő-szabályozó szelep

a)

A rudazat sérült.

 

X

 

b)

A rudazat rosszul van beállítva.

 

X

 

c)

A szelep szorul vagy nem működik.

 

X

X

d)

Hiányzik a szelep.

 

 

X

e)

Hiányzik az adattábla.

X

 

 

f)

Az adatok olvashatatlanok vagy nincsenek összhangban a követelményekkel (8).

X

 

 

1.1.18.

Holtjáték-utánállítók és -érzékelők

a)

Az utánállító sérült, szorul vagy az úthossza rendellenes, túlzottan kopott vagy helytelenül van beállítva.

 

X

 

b)

Az utánállító hibás.

 

X

 

c)

Nincs megfelelően beszerelve vagy kicserélve.

 

X

 

1.1.19.

Tartósfékrendszer (amennyiben fel van szerelve vagy kötelező)

a)

Bizonytalan csatlakozások vagy rögzítés.

X

X

 

b)

A rendszer egyértelműen hibás vagy hiányzik.

 

X

 

1.1.20.

A pótkocsifékek automatikus működése

A pótkocsifék nem fékez automatikusan, amikor a csatlakozásról lebontják.

 

 

X

1.1.21.

A teljes fékrendszer

a)

Más rendszerberendezés (pl. fagyállószivattyú, légszárító stb.) külsőleg sérült vagy a korróziója oly túlzott mértékű, hogy az hátrányosan befolyásolja a fékrendszert.

 

X

X

b)

A levegő vagy a fagyálló szivárog.

X

X

 

c)

Bármely alkatrész bizonytalanul rögzített vagy szakszerűtlenül van felszerelve.

 

X

 

d)

Nem megfelelően javított vagy átalakított alkatrész (1).

 

X

X

1.1.22.

Teszt-csatlakozók (amennyiben fel van szerelve vagy kötelező)

a)

Hiányzik.

 

X

 

b)

Sérült, használhatatlan vagy szivárog.

X

X

 

1.2.

Üzemi fék, fékteljesítmény és fékhatás

1.2.1.

Fékteljesítmény

(E)  (9)

a)

Elégtelen fékerő egy vagy több keréken.

 

X

X

b)

A fékerő az egyik keréken kisebb, mint az ugyanazon a tengelyen lévő másik keréken mért legnagyobb érték 70 %-a. A közúton történő fékvizsgálat során a jármű túlzottan eltér az egyenes iránytól.

 

X

X

c)

A fékerő nem növelhető fokozatosan (rángatás).

 

X

 

d)

Rendellenes időkésedelem bármely keréknél fékezéskor.

 

X

 

e)

Fékezéskor minden egyes teljes kerékfordulat alatt túlzott fékerő-ingadozás.

 

X

 

1.2.2.

Fékhatás

(E)  (9)

Nem felel meg a következő alsó értékeknek:

 

N1 kategória: 45 %

 

M1, M2 és M3 kategória: 50 % (2)

 

N2 és N3 kategória: 43 % (3)

 

O2, O3 és O4 kategória: 40 % (4)

 

X

X

1.3.

Biztonsági fék, fékteljesítmény és fékhatás (ha külön berendezés)

1.3.1.

Fékteljesítmény

(E)  (9)

a)

Elégtelen fékerő egy vagy több keréken.

 

X

X

b)

A fékerő az egyik keréken kisebb, mint az ugyanazon a tengelyen lévő másik keréken mért legnagyobb érték 70 %-a. A közúton történő fékvizsgálat során a jármű túlzottan eltér az egyenes iránytól.

 

X

X

c)

A fékerő nem növelhető fokozatosan (rángatás).

 

X

X

1.3.2.

Fékhatás

A fékerő az 1.2.2. pont szerinti üzemi fékhatás 50 %-ánál (5) kevesebb, a megengedett maximális tömegre vagy nyerges pótkocsik esetén a megengedett tengelynyomások összegére vonatkoztatva (az L1e és az L3e kivételével).

 

X

X

1.4.

Rögzítőfék, hatás és hatásosság

1.4.1.

Hatás

(E)  (9)

A fék az egyik oldalon nem működik, vagy a közúton történő fékvizsgálat során a jármű túlzottan eltér az egyenes iránytól.

 

X

X

1.4.2.

Fékhatás

(E)  (9)

Valamennyi jármű-kategória esetében a fékerő nem éri el a jármű megengedett legnagyobb össztömegének 16 %-át, illetőleg gépjárművek esetében a járműszerelvény megengedett legnagyobb tömegének 12 %-át, ha ez utóbbi a nagyobb.

 

X

X

1.5.

Tartósfékrendszer-hatás

a)

A fékhatás nem folyamatosan változik (a kipufogófék-rendszerekre nem vonatkozik).

 

X

 

b)

A rendszer nem működik.

 

X

 

1.6.

Blokkolásgátló (ABS)

a)

Rosszul működő figyelmeztető berendezés.

 

X

 

b)

A figyelmeztető berendezés rendszerhibát jelez.

 

X

 

c)

Keréksebesség-érzékelő hiányzik vagy sérült.

 

X

 

d)

Sérült vezetékek.

 

X

 

e)

Egyéb alkatrészek hiányoznak vagy sérültek.

 

X

 

1.7.

Elektronikus fékrendszer (EBS)

a)

Rosszul működő figyelmeztető berendezés.

 

X

 

b)

A figyelmeztető berendezés rendszerhibát jelez.

 

X

 

8.   ZAJKELTÉS

8.1.

Zajkeltés

8.1.1.

Hangszigetelő rendszer

a)

A követelményekben engedélyezettnél magasabb zajszint (8).

 

X

 

b)

A hangszigetelő rendszer bármely része lazán rögzített, gyengén tart, sérült, helytelenül van felszerelve, hiányzik, vagy egyértelműen olyan módon alakították át, hogy az a zajszintet hátrányosan befolyásolja.

 

X

X

8.2.

Kipufogógáz-kibocsátás

8.2.1.

Benzines motorok kibocsátása

8.2.1.1.

Kipufogógáz-kibocsátást csökkentő berendezés

a)

A gyártó által felszerelt kibocsátáscsökkentő berendezés hiányzik, átalakított, vagy egyértelműen hibás.

X

X

 

b)

A kibocsátás mérését befolyásoló szivárgás.

 

X

 

8.2.1.2.

Gáz-halmazállapotú kibocsátás

(E)  (9)

a)

A gáz-halmazállapotú kibocsátás vagy meghaladja a gyártó által meghatározott szintet;

 

X

 

b)

vagy, ha ez az adat nem áll rendelkezésre, a CO-kibocsátás meghaladja,

i)

korszerű kibocsátáscsökkentő rendszerrel nem szabályozott járművek esetében

a 4,5 %-ot, vagy

a 3,5 %-ot

az első nyilvántartásba vétel vagy forgalomba helyezés időpontja szerint, amelyet a követelményekben határoztak meg (8).

ii)

korszerű kibocsátáscsökkentő rendszerrel szabályozott járművek esetében,

üresjáraton: a 0,5 %-ot,

emelt üresjáraton: a 0,3 %-ot,

vagy

üresjáraton: a 0,3 %-ot (6),

emelt üresjáraton: a 0,2 %-ot

az első nyilvántartásba vétel vagy forgalomba helyezés időpontja szerint, amelyet a követelményekben határoztak meg (8).

 

X

 

c)

A lambda az 1 ± 0,03 tartományon kívül van, vagy nem felel meg a gyártó előírásainak.

 

X

 

d)

A fedélzeti diagnosztikai rendszerről leolvasott adat jelentős hibás működést jelez.

 

X

 

e)

A távérzékeléses mérés jelentős meg nem felelést mutat.

 

X

 

8.2.2.

Dízelmotorok kibocsátása

8.2.2.1.

Kipufogógáz-kibocsátást csökkentő berendezés

a)

A gyártó által felszerelt kibocsátáscsökkentő berendezés hiányzik, átalakított vagy egyértelműen hibás.

X

X

 

b)

A kibocsátás mérését befolyásoló szivárgás.

 

X

 

8.2.2.2.

Átlátszatlanság

(E)  (9)

Az 1980. január 1. előtt nyilvántartásba vett vagy forgalomba helyezett járművek mentesülnek e követelmény alól.

a)

A követelményekben (8) meghatározott dátum után először nyilvántartásba vett vagy először forgalomba helyezett járművek esetén

az átlátszatlanság meghaladja a gyártó adattábláján szereplő értéket.

 

X

 

b)

Ha ez az adat nem áll rendelkezésre vagy a követelmények (8) nem engedik meg a referenciaértékek használatát, akkor meghaladja a következő értékeket

szívó motorok esetében: 2,5 m–1,

turbótöltéses motorok esetében: 3,0 m–1,

vagy a követelményekben (8) azonosított járművek esetében, illetve a követelményekben (8) meghatározott dátum után először nyilvántartásba vett vagy forgalomba helyezett járművek esetén

1,5 m–1  (7).

 

X

 

c)

A távérzékeléses mérés jelentős meg nem felelést mutat.

 

X

 

8.4.

Egyéb, környezettel kapcsolatos tételek

8.4.1.

Folyadékszivárgás

Bármely folyadékszivárgás, amely feltehetően károsíthatja a környezetet vagy a többi közúti közlekedő biztonságát veszélyezteti.

 

X

X


(1)  A nem megfelelő javítás vagy átalakítás olyan javítást vagy átalakítást jelent, amely a jármű közúti közlekedésbiztonságát hátrányosan befolyásolja, vagy negatív hatást gyakorol a környezetre.

(2)  48 % az ABS-szel nem felszerelt vagy az 1991. október 1. előtt típusjóváhagyott járművek esetén.

(3)  45 % az 1988 után vagy a követelményekben meghatározott időpont után (amennyiben ez később van) nyilvántartásba vett járművek esetén.

(4)  43 % az 1988 vagy a követelményekben meghatározott időpont után (amennyiben ez később van) nyilvántartásba vett félpótkocsik és nyerges pótkocsik esetén.

(5)  N1, N2 és N3 járművek esetén 2,2 m/s2.

(6)  Típusjóváhagyás a 70/220/EGK tanácsi irányelv (HL L 76., 1970.4.6., 1. o.) I. mellékletének 5.3.1.4. pontja A vagy B sorában szereplő határértékek szerint, vagy a járművet 2002. július 1. után vették nyilvántartásba vagy helyezték forgalomba első alkalommal.

(7)  Típusjóváhagyás a 70/220/EK irányelv I. mellékletének 5.3.1.4. pontja B sorában található határértékek szerint, a 88/77/EGK tanácsi irányelv (HL L 36., 1988.2.9., 33. o.) I. mellékletének 6.2.1. pontja B1, B2 vagy C sorában található határértékek szerint, vagy a járművet 2008. július 1. után vették először nyilvántartásba vagy helyezték forgalomba.

(8)  A „követelmények” a jóváhagyáskor, az első nyilvántartásba vételkor vagy forgalomba helyezéskor hatályos típus-jóváhagyási követelményekben, valamint az utólagos módosítási kötelezettségekben vagy a nyilvántartásba vevő ország nemzeti jogszabályaiban kerültek meghatározásra.

(9)  (E) E tétel vizsgálatához berendezésre van szükség.


Top