4.9.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 233/1

(1)

Az 584/96/EK tanácsi rendelettel (2) végleges dömpingellenes vámot vetettek ki a többek között a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína) és Thaiföldről származó, vasból vagy acélból készült egyes csőszerelvények és -illesztékek behozatalára (a továbbiakban: az eredeti vizsgálat). Az alaprendelet 13. cikke (3) bekezdésének megfelelően ezen intézkedéseket kiterjesztették az intézkedések kijátszását vizsgáló eljárás megállapításai alapján a 763/2000/EK tanácsi rendelettel (3) annak érdekében, hogy az intézkedéseket alkalmazni lehessen a Tajvanból feladott érintett termék egyes behozatalaira is.

(2)

A jelenleg hatályban lévő intézkedések a Kínai Népköztársaságból és Thaiföldről (a továbbiakban: az érintett országok) származó, valamint a Tajvanból feladott (függetlenül attól, hogy tajvani származásúnak nyilvánították-e), vasból vagy acélból készült egyes csőszerelvények vagy -illesztékek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vámok kivetéséről szóló 964/2003/EK tanácsi rendelettel (4) kivetett végleges dömpingellenes vámok. A hatályos dömpingellenes vám mértéke 58,6 % a Kínai Népköztársaság esetében, Thaiföld esetében pedig 58,9 %, a Thai Benkan Co. Ltd (0 %) és az Awaji Sangyo Co. Ltd (5) (7,4 %) kivételével. Három tajvani vállalat – Chup Hsin Enterprise Co. Ltd, Rigid Industries Co. Ltd és Nian Hong Pipe Fittings Co. Ltd – mentességet kapott az intézkedések Tajvanra való kiterjesztése alól.

(3)

A 96/252/EK bizottsági határozattal (6) elfogadták egyes thaiföldi gyártók kötelezettségvállalásait. 2004-ben e kötelezettségvállalások visszavonásra kerültek a 964/2003/EK rendeletet módosító 1496/2004/EK tanácsi rendelettel (7).

(4)

Az alaprendelet 13. cikke (3) bekezdésének megfelelően a Kínából származó érintett termékre vonatkozó intézkedéseket a 2052/2004/EK tanácsi rendelet (8) kiterjesztette ugyanezen terméknek az Indonéziában feladott behozatalára, a 2053/2004/EK tanácsi rendelet (9) a Srí Lankán feladott behozatalra, a 655/2006/EK tanácsi rendelet (10) pedig a Fülöp-szigeteken feladott behozatalra, függetlenül attól, hogy a Fülöp-szigetekről, Indonéziából, illetve Srí Lankáról származóként jelentették-e be.

(5)

Az 1001/2008/EK tanácsi rendelettel (11) elrendelt dömpingellenes intézkedések jelenleg szintén hatályban vannak az érintett terméknek a Koreai Köztársaságból és Malajziából származó behozatalára.

(6)

A Kínából és Thaiföldről származó csőillesztékek, illetve csőszerelvények behozatalára vonatkozó hatályos dömpingellenes intézkedések közelgő lejártáról szóló értesítés (12) közzétételét követően az alaprendelet 11. cikke (2) és (3) bekezdésének értelmében a Bizottsághoz felülvizsgálatokra irányuló kérelem érkezett.

(7)

A kérelmet 2008. március 5-én nyújtotta be az Európai Unió tompahegesztéssel készült acélszerelvények iparágának védelmi bizottsága (a továbbiakban: a kérelmező) azon gyártók nevében, melyek termelése a csőillesztékek, illetve -szerelvények teljes közösségi termelésének jelentős részét, ebben az esetben több mint 50 %-át teszi ki.

(8)

A 11. cikk (2) bekezdése szerinti kérelem azon alapult, hogy az intézkedések lejárta valószínűleg a dömping és a közösségi gazdasági ágazatnak okozott kár folytatódását vagy megismétlődését eredményezné.

(9)

A 11. cikk (3) bekezdése szerinti kérelem a kérelmező által szolgáltatott, a Kínából származó érintett termék behozatalára vonatkozó információkon alapult, melyek értelmében az intézkedés többé nem elegendő a káros dömping ellensúlyozásához, különösen az intézkedésnek a Tajvanból feladott behozatalra való kiterjesztése tekintetében. A kérelmező prima facie bizonyítékkal szolgált arról, hogy többé nem indokolt a Chup Hsin Enterprise Co. Ltd és a Nian Hong Pipe Fittings Co. Ltd által gyártott termék behozatalának a kiterjesztett intézkedés alóli mentesítése, mivel úgy tűnik, hogy e vállalatok kijátszották az intézkedést, például a Kínából származó csőillesztékek, illetve -szerelvények Tajvanon keresztül történő átrakodásával.

(10)

Minthogy a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapítást nyert, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésére a hatályvesztési felülvizsgálat és a részleges időközi felülvizsgálat megindítására (ez utóbbi a Chup Hsin Enterprise Co. Ltd, Kaohsiung (Tajvan) és a Niang Hong Pipe Fittings Co. Ltd, Kaohsiung (Tajvan) által gyártott csőszerelvényeknek vagy -illesztékeknek a Kínából származó importra kivetett dömpingellenes intézkedések a Tajvanban feladott importra történő kiterjesztése alóli mentességére korlátozódik), a Bizottság az alaprendelet 11. cikkének (2) és (3) bekezdése alapján felülvizsgálatokat (13) indított (a továbbiakban: a jelenlegi felülvizsgálatok).

(11)

A Bizottság hivatalosan tájékoztatta a felülvizsgálatok megindításáról a kérelmező közösségi gyártókat, a többi közösségi gyártót, az érintett országok exportáló gyártóit – Tajvant is ideértve –, az importőröket/kereskedőket, a felhasználókat és ismerten érintett szövetségeiket, valamint az exportáló országok kormányainak képviselőit.

(12)

A Bizottság kérdőíveket küldött a fent említett feleknek és azoknak, akik az eljárás megindításáról szóló értesítésben előírt határidőn belül jelentkeztek. A Bizottság az érdekelt feleknek arra is lehetőséget nyújtott, hogy álláspontjukat írásban ismertessék, és az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott határidőn belül meghallgatást kérjenek.

(13)

Ennek eredményeképpen a két tajvani exportáló gyártó, a mintába felvett három közösségi gyártó és a mintába felvett, három független közösségi gyártó visszaküldte a kitöltött kérdőíveket (lásd a (14)–(17) preambulumbekezdést).

(14)

Tekintettel a kínai exportáló gyártók, az érintett termék független közösségi importőrei és a kérelmet támogató közösségi gyártók nyilvánvalóan nagy számára, az eljárás megindításáról szóló értesítésben mintavételt irányoztak elő, az alaprendelet 17. cikkével összhangban. Annak érdekében, hogy el tudja dönteni, szükség van-e mintavételre, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkérte az említett feleket, hogy közöljék az eljárás megindításáról szóló értesítés 5.1. szakaszának a) pontjának i–iii. alpontjában felsorolt információkat, és mintavételi űrlapokat küldött ki, melyekben konkrét információkat kért minden egyes érintett közösségi gyártó, exportáló gyártó és érintett importőr értékesítési volumenéről és árairól.

(15)

Mivel egyetlen kínai, illetve thaiföldi exportáló gyártótól sem érkezett válasz, nem került sor mintavételre.

(16)

A mintavételi űrlapot kilenc közösségi gyártó töltötte ki. A felülvizsgálati időszak alatti, közösségi piacon realizált értékesítéseik volumene alapján négy közösségi gyártóból álló minta került kiválasztásra. E gyártók felkérést kaptak a teljes kérdőív kitöltésére. Mivel az egyik kiválasztott vállalat nem töltötte ki a teljes kérdőívet, kizárták a mintából. A végső minta részét képező három vállalat a közösségi gazdasági ágazat össztermelésének több mint 59 %-át tette ki, és a közösségi gazdasági ágazat közösségi piacon realizált értékesítései volumenének 62 %-át képviselte.

(17)

Az érintett termék importőrei közül kilencen töltötték ki a mintavételi űrlapot. A felülvizsgálati időszak alatt az érintett termékeknek az érintett országokból a Közösségbe irányuló behozatalainak volumene alapján egy négy importőrből álló minta került kiválasztásra. Mivel azonban az egyik vállalat nem töltötte ki a teljes kérdőívet, kizárták a mintából.

(18)

A Bizottság felkutatott és ellenőrzött minden olyan információt, melyet szükségesnek tartott ahhoz, hogy meghatározza a dömping és a károkozás folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségét, illetve a Közösség érdekét, továbbá annak ellenőrzése céljából, hogy még mindig indokolt-e a (9) preambulumbekezdésben említett vállalatok által gyártott egyes csőillesztékeknek, illetve -szerelvényeknek a Kína ellen hatályban lévő dömpingellenes intézkedések kiterjesztése alóli mentesítése a káros dömping ellensúlyozásához. A következő vállalatok telephelyén került sor ellenőrző látogatásokra:

(19)

A dömping folytatódására és megismétlődésére vonatkozó vizsgálat a 2007. április 1. és 2008. március 31. közötti időszakra (a továbbiakban: a felülvizsgálati időszak) vonatkozott. A kár folytatódása vagy megismétlődése valószínűségének felmérése szempontjából lényeges tendenciák vizsgálata a 2004. január 1-jétől a felülvizsgálati időszak végéig tartó időszakot (a továbbiakban: a figyelembe vett időszak) fedte le.

(20)

A vizsgált termék megegyezik az eredeti vizsgálat, illetve az első hatályvesztési felülvizsgálat tárgyát képező termékkel: a Kínai Népköztársaságból és Thaiföldről származó olyan, vasból vagy acélból (kivéve a rozsdamentes acélt) készült egyes csőszerelvények, illetve csőillesztékek (öntött szerelvények, karimák és menetes szerelvények kivételével), melyek legnagyobb külső átmérője nem haladja meg a 609,6 mm-t, és melyeket tompahegesztéshez vagy egyéb célokra használnak fel.

(21)

Ezeket a csőszerelvényeket vagy -illesztékeket lényegében csövek és csővezetékek vágása és formázása révén állítják elő. A csőszerelvényeket vagy -illesztékeket csövek és csővezetékek csatlakoztatására használják, és különféle formákban (könyökdarabok, szűkítő darabok, T-idomok és kupakok), anyagminőségben és méretben fordulnak elő. Elsősorban a petrolkémiai iparban, az építőiparban, az energiatermelésben, a hajógyártásban és ipari létesítményekben kerülnek felhasználásra. Amikor a petrolkémiai iparban történő felhasználás céljából kerülnek értékesítésre, az alkalmazott globális szabvány az ANSI-szabvány. Egyéb célokra a Közösségben legáltalánosabban alkalmazott szabvány a DIN-szabvány.

(22)

Mint azt az eredeti vizsgálat, illetve az első hatályvesztési felülvizsgálat is megállapította, az érintett országokban gyártott, belföldön értékesített és/vagy a Közösségbe exportált csőszerelvények vagy -illesztékek ugyanazokkal az alapvető fizikai, műszaki és kémiai jellemzőkkel rendelkeznek, és végfelhasználásuk is ugyanaz, mint a kérelmező közösségi gyártók által a Közösségben értékesített termékeké, így ezek az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hasonló termékeknek tekinthetők.

(23)

Az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban megvizsgálták, hogy az intézkedések hatályvesztése a dömping valószínű folytatódásához vagy megismétlődéséhez vezetne-e.

(24)

A fent említettek értelmében a kínai és a thaiföldi exportáló gyártók együttműködésének hiányában e vizsgálatot olyan információkra kellett alapozni, melyeket a Bizottság egyéb forrásokból szerzett be: a felülvizsgálati kérelemből, az Eurostattól, a kínai vámstatisztikákból és az analóg országban összegyűjtött információkból.

(25)

Az alaprendelet 18. cikkének megfelelően és a thaiföldi exportáló gyártók együttműködésének hiányában a rendes érték a kérelemben szereplő adatokon alapult, vagyis a becsült thaiföldi előállítási költségeken, melyekhez értékesítési, általános és igazgatási költségek gyanánt 15 %-ot és nyereségként 11 %-ot adtak hozzá. Semmi nem utalt arra, hogy e nyereségszint meghaladná azt a nyereséget, melyet a 2. cikk (6) bekezdése c) pontjának megfelelően más exportőrök vagy gyártók általában realizálnak a származási ország belföldi piacán az azonos általános kategóriába tartozó termékek értékesítése során.

(26)

Az alaprendelet 18. cikkével összhangban és a thaiföldi exportáló gyártók együttműködésének hiányában az exportár az Eurostat adatai alapján került kiszámításra. E számadatokat terméktípusonként, minden terméktípusnak a kérelemben megadott információkon alapuló, tonnában mért mennyiségével arányosan kiigazították.

(27)

A tisztességes összehasonlítás biztosítása érdekében az exportár az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének megfelelően a szárazföldi és tengeri fuvardíj, a biztosítási költségek, a jutalékok és a csomagolási költségek tekintetében kiigazításra került.

(28)

A dömpingkülönbözet kiszámítása érdekében a Bizottság gyártelepi ár alapján, azonos kereskedelmi szinten összehasonlította a súlyozott átlaggal számított rendes értéket a Közösségbe irányuló kivétel esetén alkalmazott átlagos exportárral az alaprendelet 2. cikke (11) bekezdésének megfelelően. Az összehasonlítás rámutatott, hogy Thaiföld esetében a dömpingkülönbözet 17,8 %, ami megegyezett azzal az összeggel, amellyel a megállapított rendes érték meghaladta az exportárat.

(29)

A meglévő intézkedések egységes országos vámot vezettek be a Kínából származó hasonló termék Közösségbe történő összes behozatalára. Ennek megfelelően a rendes értéket egy piacgazdaságú harmadik országban (a továbbiakban: analóg ország) szerzett adatok alapján határozták meg. Az eredeti vizsgálatban Thaiföldet választották analóg országnak. Az eljárás megindításáról szóló értesítésben azonban az Amerikai Egyesült Államokat tervezték analóg országnak kiválasztani, mivel a közösségi gazdasági ágazat jelezte felülvizsgálati kérelmében, hogy az USA megfelelőbb választás, mint Thaiföld. Minden erőfeszítést megtettek annak érdekében, hogy más harmadik országokban lehetséges alternatívákat találjanak, azonban egy USA-beli vállalaton kívül egyetlen vállalat sem vállalta az együttműködést.

(30)

Az USA kiválasztását – az alaprendelet 2. cikkének (7) bekezdésével összhangban – megfelelőnek ítélték piacának nagysága, behozatali volumene, valamint a piacán megfigyelhető, az előbbiekből adódó erős verseny miatt. Ezenkívül mivel egyetlen thaiföldi exportőr sem működött együtt a vizsgálatban, helyénvalóbbnak tartották, ha a Kínára vonatkozó rendes értéket az együttműködő USA-beli vállalat ellenőrzött adataira alapozzák. Az eljárás megindításáról szóló értesítés közzétételét követően egyetlen érdekelt fél sem véleményezte azt a javaslatot, hogy az USA-t válasszák analóg országnak. Ennek eredményeképpen a rendes értéket az USA-beli gyártó által szolgáltatott adatokra alapozták.

(31)

A Közösségbe irányuló kivitelt illetően – mivel egyetlen kínai exportáló gyártó sem működött együtt – a megállapításokat az alaprendelet 18. cikke (1) bekezdésének megfelelően a rendelkezésre álló tényekre kellett alapozni. Az eredeti vizsgálatban alkalmazott módszert követve az exportárat a kínai vámstatisztika alapján határozták meg. Ezen adatokat összevetették az Eurostattól származó adatokkal. Jelentős eltérések mutatkoztak a mennyiséget és az árat illetően. Mivel rendelkezésre álltak korábban már dokumentált bizonyítékok arról, hogy Kína kijátszotta az intézkedéseket, úgy tűnt, hogy az Eurostattól származó adatok nem elég pontosak, így helyénvalónak látszott, hogy azokat ne használják fel e felülvizsgálat során.

(32)

Az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdésével összhangban a tisztességes összehasonlítás érdekében kellően kiigazították a szállítási (tengeri fuvardíj), biztosítási és hitelköltségeknek, valamint a brókerdíjaknak azokat a különbségeit, melyek befolyásolták az árakat és az árak összehasonlíthatóságát.

(33)

Az alaprendelet 2. cikkének (11) bekezdésével összhangban az USA-beli gyártelepi ár alapján meghatározott, súlyozott átlaggal számított rendes értéket összehasonlították a kínai gyártelepi ár alapján meghatározott, súlyozott átlaggal számított exportárral, azonos kereskedelmi szinten. A fenti összehasonlítás 100 %-os dömpingkülönbözetet mutatott ki Kína esetében.

(34)

A vizsgálat feltárta, hogy a két országból származó behozatal továbbra is erősen dömpingelt szinteken történt. A vizsgálat szerint semmi sem utal arra, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén megszűnne vagy csökkenne a dömping. Ezért azt a következtetést vonták le, hogy a dömping valószínűleg folytatódna. Ezenkívül megjegyzendő, hogy az exportjukra kivetett magas dömpingellenes vámok ellenére a szóban forgó országokból származó behozatal volumene jelentősen növekedett. Helyénvalónak tartották azonban annak megvizsgálását is, hogy a meglévő intézkedések hatályon kívül helyezése esetén megismétlődik-e a dömping megnövekedett exportvolumen mellett.

(35)

A dömping megismétlődése valószínűségének vizsgálata során a következő tényezőket elemezték: az érintett országok exportjának és/vagy termelési kapacitásának alakulása, az intézkedések Kína általi kijátszásának háttere, valamint a harmadik országok piacain tapasztalható exportmagatartás.

(36)

A thaiföldi exportáló gyártók együttműködésének hiányában e vizsgálatot a Bizottság számára egyéb forrásokból – pl. a kérelemből – rendelkezésre álló információkra kellett alapozni. A kérelem szerint a thaiföldi éves termelési kapacitás 63 000 tonnára volt becsülhető, a belföldi felhasználás csupán 4 200 tonnára, ami erősen exportfüggővé tette a thaiföldi iparágat. A becslések szerint az éves termelés 38 000 tonna volt. Ezért a tartalékkapacitások 25 000 tonnára voltak tehetők.

(37)

A vizsgálat rámutatott, hogy egyetlen más nemzetközi piac sem lenne képes lekötni ezt a rendelkezésre álló kapacitást, mivel Thaiföld már dömpingellenes intézkedések hatálya alatt áll. Ezen intézkedések mértéke 10,68 %–52,6 % közötti az USA esetében egy olyan, 14 hüvelyk belső átmérőre korlátozott termékre, mely nagymértékben megegyezik az e vizsgálat tárgyát képező termékkel. Ezenkívül a múltbeli tapasztalatok és e felülvizsgálati kérelem alapján úgy tűnik, hogy világszerte általánosan hatalmas a kapacitástöbblet, különösen Délkelet-Ázsiában.

(38)

Következésképpen az intézkedések hatályvesztése esetén valószínűleg a thaiföldi kapacitástöbblet jelentős részét az Unió piaca felé irányítanák, figyelemmel a meglévő korlátozásokra és a többi fő piacon hatályban lévő vámok magas szintjére.

(39)

A kínai exportáló gyártók együttműködésének hiányában a Bizottság szolgálatainak a rendelkezésre álló tényekre kellett támaszkodniuk. Mivel a kínai gazdasági ágazatról kevés információ áll rendelkezésre, az alábbi következtetések a kérelemben szereplő, valamint a kínai vámstatisztikákból származó információkon alapulnak. E megállapításokat az USA hasonló eljárásainak keretében nyilvánosságra hozott információk is alátámasztották.

(40)

Az említett források szerint az érintett termékre vonatkozó teljes kínai termelőkapacitás körülbelül évi 365 000 tonna volt. A kérelemben szereplő becslések szerint jelenleg a kínai termelési volumen körülbelül évi 291 000 tonna. E becslés alapját a kereskedelmi vámstatisztikák szerint a világszerte lebonyolított kínai export volumene (körülbelül 70 000 tonna/év) és a becslések szerint körülbelül 221 000 tonna/év belföldi felhasználás képezte.

(41)

Ennek alapján a kínai tartalékkapacitás elérné a 74 000 tonnát, ami önmagában szinte elegendő lenne az EU teljes felhasználásának (79 813 tonna) fedezéséhez.

(42)

Mivel Kína – Thaiföldhöz hasonlóan – szintén a 35,06 %–182,9 % közötti dömpingellenes intézkedések hatálya alá tartozik az USA vonatkozásában, a kínai kapacitástöbblet jelentős részét valószínűleg az Unió piaca felé irányítanák.

(43)

Annak ellenére, hogy a kínai behozatalra magas (58,6 %-os) dömpingellenes vámok vannak hatályban, a kínai exportáló gyártók lényegesen, 2 550 tonnáról 10 268 tonnára tudták növelni az Unióba irányuló exportjukat a felülvizsgálati időszakban. Ez azt jelzi, hogy a kínai exportőrök továbbra is nagy érdeklődést mutatnak az EU piaca iránt.

(44)

Ezenkívül megerősítést nyert, hogy a kínai exportőrök továbbra is az Unióba szándékoznak exportálni bármilyen eszközt igénybe véve, mint azt a 964/2003/EK rendelettel elrendelt intézkedések kijátszását célzó számos kísérlet is bizonyítja: Tajvanon, Indonézián, Srí Lankán és a Fülöp-szigeteken keresztül bonyolították az exportot.

(45)

A kínai vámstatisztikák alapján még inkább nyilvánvaló, hogy az Unió nagyon vonzó piac a kínai exportáló gyártók számára, mivel azok jórészt az Unióba irányuló export során realizálták a legmagasabb (bár dömpingelt) exportárakat.

(46)

A vizsgálat kimutatta, hogy a kínai és thaiföldi exportáló gyártók a felülvizsgálati időszak alatt folytatták a dömping gyakorlatát.

(47)

A két ország együttes tartalékkapacitása elérte a 99 000 tonnát, ami a felülvizsgálati időszakban lényegesen meghaladta a teljes közösségi termelést (86 723 tonna), sőt, még a teljes közösségi felhasználást is (79 813 tonna) ugyanabban az időszakban.

(48)

Mivel Kína rendkívül nagy kihasználatlan termelési kapacitással rendelkezik, és már kijátszotta az intézkedéseket, nagyon valószínű, hogy a meglévő intézkedések hatályon kívül helyezése esetén a kínai exportáló gyártók jelentősen növelnék az érintett termék Közösségbe irányuló dömpingelt kivitelét.

(49)

Thaifölddel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy mivel a thaiföldi vállalatok exportorientáltak, a közösségi piac pedig vonzó számukra, nagyon valószínű, hogy a meglévő intézkedések hatályon kívül helyezése esetén ezek a vállalatok ismét jelentős mennyiségben, dömpingelt áron exportálnák az érintett terméket a közösségi piacra.

(50)

Végül hivatkozni kell a kínai és thaiföldi exportáló gyártók USA-piacon érvényesülő dömpinggyakorlatára, és az USA 2005 októberében megújított dömpingellenes intézkedéseire.

(51)

Összegezve megállapítható, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén folytatódik az érintett országokból a Közösségbe irányuló, jelentős mennyiségű és dömpingelt árú kivitel.

(52)

Az alaprendelet 4. cikke (1) bekezdésének megfelelően a közösségi gazdasági ágazatot egyrészt az a három közösségi gyártó alkotta, melyek nevében a kérelmet benyújtották és melyeket szintén felvettek a mintába, másrészt a kérelmet támogató hat közösségi gyártó. Ennek alapján a közösségi gazdasági ágazat a teljes közösségi termelés nagy részét, ebben az esetben több mint 76 %-át képviselte.

(53)

A teljes közösségi termelést a panaszt támogató kilenc közösségi gyártótól származó információk, valamint a kérelemben szereplő, együtt nem működő közösségi gyártók becsült termelési volumene alapján határozták meg.

(54)

A vizsgálat rámutatott, hogy a közösségi gyártók nagyrészt szakkereskedőknek adták el a termékeket, e kereskedők pedig a Közösségen kívülre exportálták az érintett terméket, vagyis az értékesítéseket nem a közösségi piacon történő felhasználásra szánták. A vizsgálat során nem lehetett meghatározni e szakkereskedők harmadik országok piacaira irányuló exporteladásainak volumenét. A látható közösségi felhasználást ezért az (53) preambulumbekezdésben meghatározott teljes közösségi termelési volumen, valamint az érintett termék Eurostat-adatok szerinti teljes közösségi behozatala és exportvolumene alapján határozták meg.

(55)

Ennek alapján a figyelembe vett időszakban a közösségi felhasználás a 2004. évi 62 317 tonnáról a felülvizsgálati időszak alatt 79 813 tonnára, azaz 28 %-kal nőtt.

1. táblázat –   Közösségi felhasználás

(56)

Annak érdekében, hogy megállapítható legyen az érintett termék Kínából származó behozatalának összvolumene, helyénvalónak tűnt az olyan országokból származó behozatalok figyelembevétele is, melyekre az alaprendelet 13. cikke (3) bekezdésének megfelelően kiterjesztették a jelenlegi dömpingellenes intézkedéseket: Srí Lanka, Indonézia, a Fülöp-szigetek és Tajvan (lásd a (2) és (4) preambulumbekezdést). Úgy vélték, hogy az ezen országokból származó behozatal valójában Kínából származó termékekből állt. Ennek alapján a Kínából és Thaiföldről származó csőszerelvények és -illesztékek behozatalának összvolumene 157 %-kal nőtt, a 2004. évi 6 861 tonnáról 17 605 tonnára a felülvizsgálati időszakban. E behozatalok piaci részesedése – a közösségi felhasználás százalékában kifejezve – a 2004. évi 11 %-ról 22 %-ra nőtt a felülvizsgálati időszakban.

2. táblázat –   Az érintett országokból származó behozatal

(57)

A kínai és a thaiföldi exportáló gyártók együttműködésének hiányában az exportárat az Eurostat-adatokra alapozták. Az (56) preambulumbekezdésben ismertetett okok miatt a Kínából származó export átlagárát az azon országokból származó export átlagáraira is alapozták, melyekre a kijátszás gyakorlata miatt kiterjesztették az intézkedéseket: Srí Lanka, Indonézia és a Fülöp-szigetek. Így a figyelembe vett időszakban a Kínából származó érintett termék átlagos exportára – beleértve a kijátszást is – 17 %-kal, vagyis 997 EUR/tonnáról 1 169 EUR/tonnára nőtt, Thaiföld esetében 69 %-kal, vagyis 1 223 EUR/tonnáról 2 067 EUR/tonnára növekedett, Tajvan esetében pedig 22 %-kal, azaz 1 412 EUR/tonnáról 1 718 EUR/tonnára nőtt. Összességében az érintett országokból – beleértve Tajvant is – származó termék átlagára 30 %-kal, vagyis a 2004. évi 1 137 EUR-ról 1 479 EUR-ra emelkedett a felülvizsgálati időszakban. Ugyanezen időszak alatt a termelési költségek jelentősen nőttek az alapvető nyersanyag, vagyis az acélcső árának emelkedése miatt.

(58)

A mintába felvett közösségi gyártók gyártelepi árainak a megfelelően kiigazított Eurostat-árakkal való összehasonlítása Kína esetében átlagosan 54,8 %-os, Thaiföld esetében 20 %-os, Tajvan esetében pedig 33,5 %-os áralákínálást mutatott.

(59)

A Koreai Köztársaságból és a Malajziából származó behozatalra dömpingellenes vámok vannak hatályban; az ezen országokból származó behozatal az Eurostat szerint nagyon alacsony szintre (a közösségi felhasználás kevesebb mint 1 %-ára) esett vissza a figyelembe vett időszakban.

(60)

Az előző preambulumbekezdésben említettektől eltérő harmadik országokból származó csőszerelvények és -illesztékek behozatalának összvolumene 126 %-kal, vagyis a 2004. évi 4 679 tonnáról 10 563 tonnára emelkedett a felülvizsgálati időszak végén. E behozatalok piaci részesedése elérte a közösségi felhasználás 13 %-át. A figyelembe vett időszakban 8 %-ról 13 %-ra emelkedett a piaci részesedés, ami 76 %-os növekedést jelent.

3. táblázat –   Az egyéb harmadik országokból származó behozatalok és azok piaci részesedése

4. táblázat –   A Közösségbe irányuló főbb behozatalok

(61)

A közösségi gyártóktól összegyűjtött információk alapján megvizsgálták az olyan gazdasági mutatók alakulását, mint a termelés, termelési kapacitás, kapacitáskihasználás, foglalkoztatás, termelékenység, értékesítések, piaci részesedés és növekedés; az árra, a jövedelmezőségre, a pénzforgalomra, a tőkebevonási képességre, a beruházásokra, a készletekre, a beruházások megtérülésére és a bérekre vonatkozó tendenciákat pedig a mintába felvett közösségi gyártók kérdőívekre adott teljes válaszaiban szolgáltatott, ellenőrzött információk alapján értékelték.

(62)

A közösségi gazdasági ágazat össztermelése 8 %-kal nőtt a figyelembe vett időszakban, míg a termelési kapacitás 5 %-kal emelkedett. Ugyanebben az időszakban a kapacitáskihasználás kismértékben nőtt. Ezt azonban a közösségi felhasználás 28 %-os emelkedésének figyelembevételével kell vizsgálni.

5. táblázat –   Termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás

(63)

A közösségi gazdasági ágazaton belül a foglalkoztatás szintje viszonylag stabil maradt, kivéve a 2005-ös évet, így a teljes figyelembe vett időszakban 1 %-os csökkenés mutatkozott. A termelékenység – az egy alkalmazottra jutó megtermelt árumennyiség tonnában – 9 %-kal növekedett.

6. táblázat –   Foglalkoztatás és termelékenység

(64)

A közösségi gazdasági ágazat által a közösségi piacon független vevőknek történt értékesítések volumene 4 %-kal, vagyis a 2004. évi 59 399 tonnáról 61 991 tonnára emelkedett a felülvizsgálati időszakban. A közösségi gazdasági ágazat piaci részesedése azonban a figyelembe vett időszakban folyamatosan visszaesett. Így a közösségi gazdasági ágazat teljes piaci részesedése 21 %-kal csökkent. A fentiek szerint a közösségi termékek jelentős része szakkereskedőkön keresztül exportértékesítésre kerül. Emiatt a piaci részesedést úgy adták meg, hogy a teljes közösségi termelésből levonták a feltételezett közösségi felhasználásnak valójában exportra értékesített részét.

7. táblázat –   Értékesítési volumen és piaci részesedés

(65)

Míg a közösségi felhasználás 2004 és a felülvizsgálati időszak között 28 %-kal nőtt, a közösségi gazdasági ágazat piaci részesedésének 21 %-os csökkenése és az érintett országokból származó behozatalok ezzel párhuzamos növekedése egyértelműen jelzi, hogy a közösségi gazdasági ágazat nem tudott részesedni a piaci növekedésben.

(66)

Tekintettel az érintett országokból származó dömpingelt behozatalok volumenére, piaci részesedésére és áraira, a tényleges dömpingkülönbözetnek a közösségi gazdasági ágazatra gyakorolt hatása nem tekinthető elhanyagolhatónak.

(67)

A fent említett legtöbb mutató pozitív alakulása arra utal, hogy 2004-től 2008 elejéig a közösségi gazdasági ágazat pénzügyileg részben felépült az érintett országokból származó dömpingelt behozatal káros hatásaiból.

(68)

A teljes figyelembe vett időszakban 3 %-kal növekedtek a készletek. A készletek szintje 2007-ben lényegesen magasabb volt az acélcsövek árának emelkedése miatt, aminek eredményeképpen a vállalatok nagyobb készleteket halmoztak fel.

8. táblázat –   Készletek

(69)

A figyelembe vett időszakban a közösségi piacon a mintába felvett közösségi gyártók által felszámított átlagos eladási árak fokozatosan emelkedtek. A teljes növekedés 57 % volt 2004 és a felülvizsgálat időszak között. Ezt az emelkedést részben a fő nyersanyag, az acélcsövek árának növekedése okozta, részben pedig két közösségi gyártó termelésének elmozdulása a költségigényesebb, speciális típusok gyártása felé.

9. táblázat –   Átlagos eladási árak

(70)

A figyelembe vett időszakban az átlagos termelési költség is fokozatosan nőtt, elsősorban az acélárak növekedése miatt. Az átlagos termelési költség 48 %-kal, vagyis 1 628 EUR/tonnáról 2 401 EUR/tonnára nőtt a felülvizsgálati időszakban.

10. táblázat –   Átlagos termelési költségek

(71)

A mintába felvett közösségi gyártók nyereségessége pozitív tendenciát mutatott, az eladási árak növekedésének megfelelően. A 2004-ben és 2005-ben tapasztalt jelentős problémák ellenére a jövedelmezőség összességében 9,1 % volt a felülvizsgálati időszakban. Ez részben annak volt köszönhető, hogy nagyobb hozzáadott értéket képviselő termékek gyártására álltak át a figyelembe vett időszakban.

(72)

A pénzforgalom jelentősen ingadozott 2004 és 2006 között, amit nagymértékű és fokozatos emelkedés követett a figyelembe vett időszak végéig.

11. táblázat –   Jövedelmezőség és pénzforgalom

(73)

A mintába felvett közösségi gyártók 115 %-kal növelték beruházásaikat a figyelembe vett időszakban. A legtöbb beruházás a gépállomány fejlesztésére és a hatékonyabb logisztikai kapacitások kiépítésre irányult a termelékenység növelése érdekében.

(74)

A beruházások megtérülése – mely a beruházások nettó könyv szerinti értékéhez viszonyítva az érintett termékhez kapcsolódó nyereségek és veszteségek arányaként fejezhető ki – jelentősen emelkedett a szóban forgó időszak alatt, követve a jövedelmezőség tendenciáját.

(75)

A Bizottsághoz nem nyújtottak be bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a figyelembe vett időszakban csökkent vagy nőtt volna a tőkebevonási képesség.

12. táblázat –   Beruházások és a beruházások megtérülése

(76)

A dömpingellenes intézkedéseknek pozitív hatásuk volt a mintába felvett közösségi gyártók helyzetére 2004 óta – vagyis egy kedvező gazdasági ciklusban –, mint azt a legtöbb mutató pozitív alakulása is jelzi. A közösségi gazdasági ágazat növelte értékesítési volumenét és árait. Az olyan kármutatók, mint a termelés, a termelőkapacitás, a nyereségesség, a beruházások, a beruházások megtérülése és a termelékenység szintén kedvezően alakultak. A termelőberendezések javítását célzó beruházások növekedése közvetlenül hatott a mintába felvett gyártók nyereségességére, a piaci részesedés jelentős csökkenése ellenére.

(77)

Figyelembe kell azonban venni, hogy a rögzített költségek fedezése céljából a közösségi gyártóknak bizonyos szinten kell tartaniuk a termelést és az értékesítési volument. A csőszerelvényeket és -illesztékeket ügyfélre szabott, speciális gépekkel állítják elő, ami jelentős költségtényezőt jelent. A mintába felvett vállalatok közel 50 %-os kapacitással működtek a figyelembe vett időszakban, és nem tudták jelentős mértékben növelni kapacitáskihasználásukat. Így a jövedelmezőség továbbra is érzékenyen reagál a termelés visszaesésére.

(78)

A fentiekben leírt kedvező fejlemények ellenére a közösségi gazdasági ágazat piaci részesedésének jelentős részét elveszítette a figyelembe vett időszakban: a 2004. évi 81 % 65 %-ra esett vissza a felülvizsgálati időszakban. Az értékesítési volumen csökkenését követően a közösségi gyártók újból képesek voltak elérni a 2004-ben realizált értékesítési volument, a teljes közösségi felhasználás pedig 28 %-kal nőtt ugyanezen időszak alatt. Nyilvánvaló, hogy a közösségi gazdasági ágazat nem tudta élvezni a közösségi felhasználás számottevő növekedésének előnyeit. Ezenkívül egyes kedvező tényezők annak tudhatók be, hogy egy egyesült királyságbeli fontos gyártó eltűnt a piacról; tevékenységét két olyan vállalat vette át, melyek támogatták a kérelmet.

(79)

A fentiekre való tekintettel az a következtetés vonható le, hogy a Kínával és Thaifölddel szemben elrendelt intézkedések bevezetése bizonyos pozitív hatást gyakorolt a közösségi gazdasági ágazat pénzügyi helyzetére, mivel az ágazat újból jövedelmezővé vált. Mindazonáltal míg a közösségi gazdasági ágazat kismértékben növelni tudta termelését és értékesítési volumenét, a piaci részesedése visszaesett, amikor a közösségi piacon jelentősen nőtt a kereslet. Ez azt mutatja, hogy a termelési kapacitások modernizálását célzó beruházások ellenére a közösségi gazdasági ágazat helyzete általánosságban még mindig törékeny, és erősen függ egyrészt a megfelelő árszintektől, másrészt az olyan elégséges termelési volumenektől, melyek lehetővé teszik a magas rögzített költségek fedezését.

(80)

Annak értékelése céljából, hogy a hatályban lévő intézkedések hatályvesztése valószínűsíthetően milyen hatást váltana ki, a következő tényezőket vették figyelembe:

(81)

A közösségi piacon továbbra is rendkívüli mértékű az árnyomás, tekintettel a felülvizsgálati időszak során tapasztalt, jelentős alulkínálási különbözetekre. Míg a közösségi gyártók termelési költségei 48 %-kal növekedtek az időszak során (főleg a nyersanyag, vagyis az acélcsövek áremelkedése miatt), az érintett országokból származó behozatalok átlagára csupán 30 %-kal emelkedett.

(82)

Következésképpen az érintett országokból származó behozatalok jelentősen növelték piaci részesedésüket a figyelembe vett időszakban. Ez azt mutatja, hogy a közösségi gazdasági ágazat piaci részesedése csökkenésének nagy részét az érintett országokból származó azon behozatal vette át, mely a hatályban lévő dömpingellenes vámok ellenére dömpingelt árakon történt, ezáltal jelentősen a közösségi gazdasági ágazat eladási árai alá kínálva.

(83)

Ezenkívül – a (40) és (36) preambulumbekezdésben említettek szerint – az érintett országokban rendelkezésre álló termelésikapacitás-tartalékok számottevően meghaladják a teljes közösségi termelést a felülvizsgálati időszakban vagy a teljes közösségi felhasználást ugyanezen időszak alatt. Emiatt az várható, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén az ezen országokban előállított termékek nagy mennyiségekben el fogják árasztani a közösségi piacot. Egyéb potenciális exportpiacokon magas dömpingellenes vámok vannak hatályban, ami megkönnyítené a közösségi piacra való betörést. Ezenkívül a dömpingellenes intézkedések kijátszására irányuló ismételt kísérletek megerősítik, hogy az érintett országok exportáló gyártói nagy érdeklődést mutatnak a közösségi piac iránt.

(84)

Tekintettel az érintett országok exportáló gyártói által a múltban és jelenleg alkalmazott árakra, az importár várhatóan alacsony lesz, ezáltal jelentősen a közösségi gazdasági ágazat árai alá kínálva. Az alacsony importárak biztosan negatívan hatnak a közösségi gazdasági ágazatra, mely csak úgy volt képes felépülni, hogy bizonyos szinten lehetett tartani az árakat; mindazonáltal az ágazatot továbbra is veszélyezteti az alacsony, dömpingelt áron történő, nagy mennyiségű behozatal.

(85)

A fentiekre való tekintettel az a következtetés vonható le, hogy az intézkedések megszűntetése minden valószínűség szerint a dömpingelt behozatal által a közösségi gazdasági ágazatnak okozott kár megismétlődését eredményezné. Különösen arra lehet számítani, hogy a közösségi árszint lényegesen csökkenni fog, és ez nagyon kedvezőtlen hatással lesz a közösségi gyártók nyereségszintjeire, ami nem csak a 2004 óta realizált jelentős beruházásokat veszélyeztetné, hanem meggátolná a további beruházásokat is. Ez elkerülhetetlenül ahhoz is vezetne, hogy a közösségi gazdasági ágazaton belül nagymértékben csökkenne a foglalkoztatás. A kár megismétlődésének valószínűsége a közelmúltban ugrásszerűen megnőtt, tekintettel a gazdasági visszaesés következtében kialakult jelenlegi helyzetre.

(86)

Az alaprendelet 21. cikkének megfelelően megvizsgálták, hogy a meglévő dömpingellenes intézkedések meghosszabbítása ellentétes lenne-e a közösségi gazdasági ágazat egészének érdekeivel. A közösségi érdek meghatározása a különböző érintett érdekek figyelembevételével történt, vagyis a közösségi gazdasági ágazat, az importőrök/a kereskedők, valamint az érintett termék felhasználóinak érdekei alapján.

(87)

Az intézkedések fenntartása, illetve megszüntetése várható hatásának felmérése céljából a Bizottság információkat kért a fentiekben említett valamennyi érdekelt féltől. A Bizottság az érintett termék 62 importőrének küldött ki mintavételi kérdőíveket, és 9 választ kapott. A Bizottság egy négy vállalatból álló mintát választott ki, melyek közül három teljes egészében kitöltötte a kérdőívet. A felhasználóktól nem érkezett beadvány.

(88)

Emlékeztetni kell arra, hogy az előző vizsgálatban az intézkedések elfogadását nem tartották ellentétesnek a közösségi érdekkel. Ezenkívül a jelenlegi vizsgálat egy felülvizsgálat, mely olyan helyzetet elemez, melyben már alkalmaztak dömpingellenes intézkedéseket, így lehetőség van arra, hogy megvizsgálják a jelenlegi dömpingellenes intézkedések érintett felekre gyakorolt nemkívánatos hatásait.

(89)

Ezek alapján megvizsgálták, hogy a dömping folytatódására és a károkozás megismétlődésének valószínűségére vonatkozó következtetések ellenére léteznek-e olyan kényszerítő okok, melyek ahhoz a megállapításhoz vezetnének, hogy az intézkedések fenntartása ebben a konkrét esetben nem szolgálja a Közösség érdekeit.

(90)

A közösségi gazdasági ágazat szerkezetileg életképes gazdasági ágazatnak bizonyult. Ezt az is megerősíti, hogy gazdasági helyzete kedvezően alakult, amikor a jelenleg is hatályban lévő dömpingellenes intézkedések elrendelésével helyreállították a tényleges versenyt. A közösségi gazdasági ágazatnak a termelése ésszerűsítésére és versenyképességének fokozására irányuló erőfeszítései a figyelembe vett időszak utolsó két évében ésszerű nyereséget eredményeztek. A közösségi gazdasági ágazat nyereséges exporttevékenysége kedvezően alakult, azt mutatva, hogy versenyképes volt harmadik országok piacain (a mintába felvett gyártók exportja 21 %-kal nőtt a figyelembe vett időszakban).

(91)

A (77) preambulumbekezdésben ismertetett okok miatt a közösségi gazdasági ágazatnak a standard termékekből bizonyos mennyiséget elő kell állítania a méretgazdaságosság elérése és ezáltal a versenyképesség megtartása érdekében. Emiatt a standard termékek közvetlen versenyben állnak a Kínából és Thaiföldről származó behozatallal. Ha a termékek dömpingelt áron lépnének be a piacra, jelentősen csökkenne a méretgazdaságosság és ezáltal a Közösségen belüli műveletek jövedelmezősége. Várhatóan a közösségi gazdasági ágazat továbbra is élvezni tudja a jelenleg elrendelt intézkedések előnyeit. Az intézkedések megszüntetése esetén ellenben valószínűsíthető, hogy a közösségi gazdasági ágazatot jelentős kár érné.

(92)

Az együttműködő importőrök egyike sem importálta az érintett terméket Kínából vagy Thaiföldről, csupán Tajvanból. A vizsgálat nem szolgáltatott bizonyítékot arról, hogy a hatályban lévő intézkedések lényegesen hatottak volna az importőrökre. Nyilvánvaló, hogy az importőrök egyéb beszerzési forrásokat találhattak, amint ezt más harmadik országok (13 %-os) piaci részesedése is bizonyítja; ez arra utal, hogy a közösségi piacon biztosítottak a versenyfeltételek.

(93)

Tajvant illetően – mint azt a (98)–(105) preambulumbekezdés mutatja – az állítólagos kijátszási gyakorlatok miatt újra megvizsgálták két exportáló gyártó jelenlegi mentességét. Az importőrök bíztak abban, hogy e vállalatok mentességének visszavonása esetén más beszerzési forrásokat tudnak majd találni. Így az egyéb beszerzési forrásoknak köszönhetően az intézkedések fenntartása nem érinti majd kedvezőtlenül az importőröket. Megjegyzendő azonban, hogy problémákat okozhat a brit standard termékek szűk piaci szegmense, ahol az ismert beszerzés egy európai és egy tajvani gyártóra korlátozódik. Ennek hatása azonban valószínűleg csak rövid távon lesz érezhető, egyéb források megjelenéséig.

(94)

Ezért az a következtetés vonható le, hogy az érintett termék importőreinek gazdasági helyzetét lényeges mértékben nem befolyásolta negatívan a jelenleg hatályban lévő dömpingellenes intézkedések bevezetése. Ezt az a tény is megerősíti, hogy az importőrök az érintett terméket továbbra is jelentős mennyiségben forgalmazták, sőt, a figyelembe vett időszakban még növelték is a behozott mennyiséget. A fentiek alapján az sem valószínű, hogy az intézkedések fenntartása a jövőben gazdasági helyzetük romlásához vezetne.

(95)

Az érintett termék legfőbb felhasználója a petrolkémiai és az építőipar. A Bizottság 9 felhasználónak küldött kérdőíveket. A jelenlegi vizsgálat során egyik felhasználó sem működött együtt, és nem is jelentkezett a Bizottságnál. Együttműködésük hiánya azt látszik igazolni, hogy a csőszerelvények és -illesztékek e vállalatok termelési összköltségeinek csupán nagyon kis részét teszik ki, és a hatályban lévő intézkedések nem vezettek versenyképességük romlásához.

(96)

A vizsgálat rámutatott, hogy a meglévő dömpingellenes intézkedéseknek köszönhetően a közösségi gazdasági ágazat nyereségessé vált, még ha jelentős mértékben csökkent is piaci részesedése a folyamatos dömpingelt behozatalok miatt. Az intézkedések hatályvesztése esetén veszélybe kerülne a felépülési folyamat, ami esetleg a közösségi gazdasági ágazat megszűnését vonhatná maga után.

(97)

Emellett úgy tűnik, hogy a múltban a meglévő intézkedések nem gyakoroltak jelentős negatív hatást sem a felhasználók, sem az importőrök gazdasági és pénzügyi helyzetére. Így az a következtetés vonható le, hogy nem állnak fenn olyan kényszerítő okok, melyek a meglévő dömpingellenes intézkedések meghosszabbítása ellen szólnának.

(98)

2000-ben a 763/2000/EK rendelet a Kínából származó behozatalra elrendelt dömpingellenes intézkedéseket kiterjesztette a Tajvanból feladott egyes vasból vagy acélból készült csőszerelvények vagy -illesztékek behozatalára, a Chup Hsin Enterprise Co. Ltd („Chup Hsin”), a Nian Hong Pipe Fittings Co. Ltd, („Nian Hong”) és a Rigid Industries Co., Ltd (Kaohsiung, Tajvan) által gyártott és exportált termékek kivételével, mivel megállapítást nyert, hogy e vállalatok nem játszották ki az intézkedéseket.

(99)

A jelenlegi részleges felülvizsgálat a Chup Hsin és a Nian Hong vállalatok vámok kiterjesztése alóli mentességének felülvizsgálatára korlátozódott.

(100)

A szóban forgó két vállalat együttműködött a vizsgálatban úgy, hogy kitöltötte a Bizottság kérdőívét, és beleegyezett, hogy telephelyein ellenőrző látogatásokra kerüljön sor.

(101)

A végleges tájékoztató dokumentumra reagálva az egyik vállalat azt állította, hogy nem volt jogos a jelenlegi vizsgálat megindítása. A vállalat konkrétan azt állította, hogy mivel 2000-ben mentességet kapott a kiterjesztett intézkedések alól, nem voltak hatályban ellene olyan intézkedések, melyeket felül kellett volna vizsgálni. Ebben az összefüggésben a vállalat a WTO Fellebbezési Testületének a mexikói szarvasmarha és rizs üggyel kapcsolatos jelentésére hivatkozott. A jelentés a dömpingellenes megállapodás 5. cikkének (8) bekezdését úgy értelmezi, hogy azt alkalmazni kell az olyan új vizsgálatokra, melyeknél de minimis dömpingkülönbözetet állapítottak meg az exportőrök esetében. Az 5. cikk (8) bekezdése valóban egyértelműen „az 5. cikk (1) bekezdése szerinti kérelemre” hivatkozik. Jelen esetben azonban a Chup Hsin és a másik két vállalat az alaprendelet 13. cikke alapján megindított, a kijátszást vizsgáló eljárás hatálya alá tartozott, nem pedig egy új dömpingellenes vizsgálat hatálya alá. 2000-ben a Tajvanból származó behozatalról megállapították, hogy kijátssza a Kínára vonatkozóan elrendelt intézkedéseket; ez alól három vállalat képezett kivételt, melyek abban az időben nem importálták az érintett terméket Kínából. Az alaprendelet nem zárja ki, hogy az ilyen mentességet bármikor felül lehessen vizsgálni, ha bizonyíték van a kijátszásra. Emiatt indokolt és jogilag helytálló volt megindítani a jelenlegi időközi felülvizsgálatot. Ennek alapján a vállalat állítását elutasították.

(102)

Mivel az a döntés, hogy nem terjesztik ki a vámokat, a kijátszást vizsgáló kezdeti eljárás megállapításain alapult, a jelenlegi felülvizsgálat arra összpontosított, hogy továbbra is helytállóak-e a szóban forgó megállapítások. Az alaprendelet 13. cikke (1) bekezdésének megfelelően megvizsgálták, hogy teljesülnek-e a kijátszásra vonatkozó feltételek.

(103)

A Nian Hongról megállapították, hogy a vállalat minden típusú csőszerelvényt és -illesztéket (könyökdarabokat, szűkítő darabokat, kupakokat és T-idomokat) importált Kínából. A vállalat állítása szerint a behozatal nem az érintett termékből állt, hanem félkész termékekből. A vizsgálat eredménye nem tudta megerősíteni ezen állításokat. Megállapították továbbá, hogy a Nian Hong hozzájárulása e termékek gyártásához a lesarkításra, a vállalati logó felhelyezésére és a csomagolásra korlátozódott, ami a teljes előállítási költségek kevesebb mint 10 %-át tette ki. Ezenkívül a Kínából származó behozatalra kiállított tajvani vámárunyilatkozat az érintett termék, vagyis a kész termék KN-kódját (7307 93) tartalmazta.

(104)

A Chup Hsin vállalat kérdőívre adott válaszában nem esik említés a Kínából származó csőszerelvények vagy -illesztékek vásárlásáról vagy viszonteladásáról. Csak a helyszíni ellenőrző látogatás során állapították meg, hogy a vállalat csőszerelvényeket vagy -illesztékeket importált Kínából. Az összegyűjtött bizonyítékok arra utalnak, hogy egy japán vállalaton keresztül bonyolították a behozatalokat. Az ellenőrző látogatást követően a vállalat azt állította, hogy a Kínából importált összes csőszerelvényt vagy -illesztéket a tajvani belföldi piacon értékesítette. A vállalat kiigazított egyes, táblázatban szereplő adatokat a kérdőívre adott válaszaiban. Az alaprendelet 18. cikke értelmében azonban félrevezető volt, hogy a Kínából származó behozatalra vonatkozó információkat eredetileg nem közölték, és ez komolyan megkérdőjelezi az ellenőrző látogatást megelőzően és az azt követően benyújtott információk megbízhatóságát.

(105)

A fentiek alapján eredetileg az indokolta a Chup Hsinnek és a Nian Hongnak nyújtott mentességet, hogy egyik vállalat sem vásárolt csőszerelvényt vagy -illesztéket Kínától, ez a helyzet azonban már megváltozott. A feltárt kijátszási gyakorlatok következtében megváltozott a kereskedelem szerkezete, mivel a Kínából származó termékeket jelenleg Tajvanon keresztül adja fel a fent említett két vállalat is.

(106)

Egyik vállalat esetében sem volt a dömpingellenes intézkedések kijátszásán kívül egyéb megfelelő magyarázat vagy gazdasági indok a Kínából importált termékek újbóli kivitelére.

(107)

A Nian Hong csupán kismértékben módosította a termékeket, így az érintett termékhez hozzáadott érték nagyon alacsony volt.

(108)

A Chup Hsint illetően az a tény, hogy a vállalat elmulasztotta bejelenteni a kínai termék behozatalát a kérdőívre adott válaszában, egyrészt félrevezetőnek tekinthető, másrészt arra utal, hogy a vállalat tudatában volt annak, hogy kijátssza a Kínából származó csőszerelvényekre vagy -illesztékekre elrendelt intézkedéseket. Ezenkívül a két vállalat által szolgáltatott bizonyítékok alapján a vizsgálat megállapította, hogy lehetséges volt a termékeket egy harmadik országból Tajvanba importálni, majd tajvani származási bizonyítvánnyal újraexportálni anélkül, hogy lényegesen átalakították volna a termékeket.

(109)

Az Eurostat szerint a Tajvanból a Közösségbe irányuló teljes kivitel 209 %-kal, vagyis a 2003. évi 2 372 tonnáról a felülvizsgálati időszak alatti 7 335 tonnára nőtt. Az exportvolumen többé-kevésbé stabil maradt 2003 és 2005 között, 2006-tól a felülvizsgálati időszak végéig azonban jelentősen megnőtt. Az a két tajvani vállalat, mely az érintett termék EU-ba irányuló szinte teljes tajvani kivitelét képviselte a felülvizsgálati időszakban, 2005 és a felülvizsgálati időszak között 206 %-kal növelte az Unióba irányuló exportját.

(110)

Az érintett behozatal volumene a közösségi felhasználás 9 %-át tette ki, ami jelentősnek tekinthető. Egyértelmű tehát, hogy a kereskedelmi forgalomban észlelhető változás aláásta az intézkedések javító hatásait a közösségi piacra importált mennyiségek tekintetében.

(111)

A Tajvanból feladott termékek árait illetően az Eurostat adatai azt mutatják, hogy a Tajvanból származó behozatal átlagos exportárai a felülvizsgálati időszak alatt elérték az 1 718 EUR/tonnát, ami lényegesen (– 33,5 %-kal) elmaradt a közösségi gazdasági ágazat áraitól. A mintába felvett közösségi gyártók gyártelepi árainak összehasonlítása a Chup Hsin és a Nian Hong ellenőrzött exportáraival 86,6 %-os, illetve 71 %-os átlagos áralákínálást mutatott: e vállalatok exportárai ilyen arányban voltak alacsonyabbak a közösségi gazdasági ágazat kárt nem okozó árainál. Ennélfogva a kivetett dömpingellenes vám javító hatásai az ár tekintetében nem érvényesültek.

(112)

A fentiek alapján az a következtetés vonható le, hogy a kereskedelmi forgalom megváltozása, a Tajvanból igen alacsony árakon érkező behozatal jelentős növekedésével együtt, aláásta a dömpingellenes intézkedések javító hatásait a hasonló termék mennyiségei és árai tekintetében.

(113)

Annak megállapítására, hogy bizonyítható-e, hogy a két tajvani vállalat dömpingelte az érintett terméket a vizsgálati időszakban, az exportárakat a vállalatok saját adataira alapozták.

(114)

Az alaprendelet 13. cikkének (1) bekezdésével összhangban ezeket az exportárakat összehasonlították a hasonló termékre előzőleg megállapított rendes értékkel. A korábbi, 2003-as hatályvesztési felülvizsgálat során a rendes érték megállapítása céljából Thaiföldet választották a Kínának megfelelő analóg piacgazdaságú országnak.

(115)

A rendes érték és az exportár közötti tisztességes összehasonlítás érdekében kiigazították az árakat és az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló eltéréseket. Ezeket a kiigazításokat az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdésével összhangban a szállítási és a hitelköltségek tekintetében végezték el, az ellenőrző látogatások során összegyűjtött információk alapján.

(116)

Az alaprendelet 2. cikke (11) bekezdésének megfelelően az eredeti vizsgálatban megállapított, súlyozott átlaggal számított rendes érték és a jelenlegi felülvizsgálat során megállapított, a közösségi határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezett, vámfizetés nélküli, súlyozott átlaggal számított exportárak összehasonlítása dömpinget mutatott ki a csőszerelvényeknek vagy -illesztékeknek a két tajvani vállalat által történő behozatala tekintetében. A közösségi határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezett, vámfizetés nélküli dömpingkülönbözet a Chup Hsin esetében 56,09 %, Nian Hong esetében pedig 44,77 % volt.

(117)

A fentiekben megállapított kijátszás miatt az alaprendelet 13. cikke (1) bekezdésének első mondata értelmében a Kínából származó érintett termék behozatalára kivetett, meglévő dömpingellenes intézkedéseket ki kell terjeszteni a Chup Hsin és a Nian Hong által feladott ugyanazon termék behozatalára.

(118)

Az alaprendelet 11. cikke (3) bekezdésével összhangban megvizsgálták azt is, hogy a megváltozott körülmények tartósnak tekinthetők-e.

(119)

A Nian Hong esetében a vizsgálat rámutatott, hogy a vállalat évek óta nem folytat tényleges termelést; Közösségbe irányuló összes kivitelét a Kínából importált csőszerelvények vagy -illesztékek alkották. Tekintve, hogy a tényleges termelés néhány éve leállt, nincs ok azt feltételezni, hogy e helyzet ne lenne tartós.

(120)

Mint azt a (104) preambulumbekezdés is jelzi, a Chup Hsin által benyújtott információkat nem tartották megbízhatónak. Az a tény, hogy a vállalat elmulasztotta bejelenteni a bizottsági kérdőívre adott válaszában, hogy Kínából importálja a termékeket, arra utal, hogy a vállalat tudatában volt annak, hogy kijátssza az intézkedéseket, továbbá nincs arra vonatkozó információ, hogy a vállalat szándékában állna felhagyni ezzel a gyakorlattal a jövőben.

(121)

Ezek alapján tartósnak kell tekinteni a felülvizsgálati időszakban bekövetkezett változásokat. Következésképpen a 11. cikk (3) bekezdésével összhangban helyénvaló visszavonni a kiterjesztett intézkedések alóli mentességeket, mivel a két tajvani exportáló gyártó, a Chup Hsin és a Nian Hong esetében megállapították a kijátszás gyakorlatát.

(122)

Valamennyi felet tájékoztatták azokról az alapvető tényekről és megfontolásokról, melyek alapján a meglévő intézkedések fenntartását és a Chup Hsin, valamint a Nian Hong által gyártott érintett termék behozatalára kivetett vám kiterjesztése alóli mentesség hatályon kívül helyezését szándékozzák javasolni. A felek továbbá lehetőséget kaptak arra, hogy a nyilvánosságra hozatalt követően egy adott határidőn belül észrevételeket tegyenek.

(123)

A fent említett nyilvánosságra hozatalt követően az egyik olyan exportáló gyártó, melytől megvonták a mentességet, kötelezettségvállalást ajánlott fel az alaprendelet 8. cikke (1) bekezdésének megfelelően.

(124)

Miután megvizsgálták e kötelezettségvállalást, megállapították, hogy a hivatalos kötelezettségvállalást az észrevételek közlésére biztosított határidő lejárta után nyújtotta be a gyártó, a késést pedig nem indokolta megfelelően. A kötelezettségvállalás állítólag a felülvizsgálati időszak alatti exportvolumenen alapult, viszont a vállalat saját termelésére és a termékek olyan tajvani alvállalkozó általi szállítására korlátozódott, melyre egy bizonyos mennyiségi korlátig nem vonatkoztak dömpingellenes vámok.

(125)

Mivel azonban a helyszíni vizsgálat során a vállalat nem volt képes bizonyítani, hogy a Közösségbe irányuló eladásainak mely része származott tajvani gyártásból és mely része Kínából történő behozatalból, nem volt helytálló a vállalat azon érvelése, mely szerint megfelelő adatbázisokon keresztül ellenőrizhetők az exportra vonatkozó számadatok, hiszen a Közösségbe irányuló kivitel magában foglalhatott Kínából származó termékeket is. Az alaprendelet 18. cikke értelmében azonban félrevezető volt, hogy a vállalat eredetileg nem jelentette be a felülvizsgálati időszak során a Kínából származó behozatalait, ami komolyan megkérdőjelezi a vállalat által az ellenőrző látogatást megelőzően és az azt követően benyújtott információk megbízhatóságát.

(126)

A fentiek alapján nem lehetett elfogadni az érintett exportáló gyártó által felajánlott kötelezettségvállalást.

(127)

A fentiekből az következik, hogy az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésében előírtak szerint a Kínából és a Thaiföldről származó, vagy Tajvanból feladott csőszerelvények és -illesztékek behozatalára a 964/2003/EK rendelettel kivetett dömpingellenes vámokat fenn kell tartani.

(128)

Következésképpen a Kínából származó érintett termékre vonatkozó intézkedéseknek a 2052/2004/EK rendelet általi kiterjesztését ugyanezen terméknek az Indonéziában feladott behozatalára, a 2053/2004/EK rendelet által a Srí Lankán feladott behozatalra, a 655/2006/EK rendelet által pedig a Fülöp-szigeteken feladott behozatalra szintén fenn kell tartani, függetlenül attól, hogy e behozatalokat a Fülöp-szigetekről, Indonéziából, illetve Srí Lankáról származóként jelentették-e be.

(129)

Vissza kell vonni a Chup Hsin és a Nian Hong által gyártott egyes csőszerelvények vagy -illesztékek dömpingellenes intézkedések kiterjesztése alóli mentességét. Következésképpen az alaprendelet 13. cikke (1) bekezdésének megfelelően e vállalatokra ugyanazt a dömpingellenes vámot kell alkalmazni, mint a kínai gyártókra,