9.9.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 237/34

(1)

Az alaprendelet 5. cikke értelmében 2008. november 13-án a Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítés (2) (a továbbiakban: eljárás megindításáról szóló értesítés) útján dömpingellenes eljárást indított a Fehéroroszországból, Törökországból és Ukrajnából (a továbbiakban: érintett országok) származó, vasból, de nem öntöttvasból vagy acélból, de nem rozsdamentes acélból készült hegesztett csövek, négyzet vagy téglalap keresztmetszetű csővezeték és üreges profilok (a továbbiakban: zártszelvények) Közösségbe történő behozatalára vonatkozóan.

(2)

Az eljárás megindítására azt követően került sor, hogy az Európai Unió hegesztett acélcsövek iparágával foglalkozó védelmi bizottsága (a továbbiakban: panaszos) 2008. szeptember 29-én panaszt nyújtott be a zártszelvények teljes közösségi gyártásának jelentős arányát, jelen esetben több mint 25 %-át képviselő gyártók nevében. A panasz prima facie bizonyítékot tartalmazott az érintett országokból származó zártszelvények dömpingelt behozatalára és az ebből eredő jelentős kárra vonatkozóan, amit elégséges bizonyítéknak tekintettek az eljárás megindításához.

(3)

A Bizottság hivatalosan tájékoztatta a panaszost, az ismert közösségi gyártókat, az ismert érintett importőröket/kereskedőket és felhasználókat, az exportáló gyártókat, ezek szövetségeit, az érintett országok hatóságait, valamint a kiválasztott analóg országban (az USA-ban) a hasonló termék ismert gyártóit az eljárás megindításáról. Lehetőséget biztosított továbbá az érdekelt feleknek álláspontjuk írásbeli kifejtésére, valamint arra, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítésben kitűzött határidőn belül meghallgatást kérjenek. Minden olyan érdekelt fél lehetőséget kapott a meghallgatásra, aki azt kérte és ismertette azokat a konkrét okokat, amelyek meghallgatását indokolják.

(4)

Annak érdekében, hogy a fehérorosz exportáló gyártók – amennyiben szándékukban áll – egyéni elbánás iránti kérelmet nyújthassanak be, a Bizottság formanyomtatványokat küldött a tudomása szerint érintett exportáló gyártóknak és a fehérorosz hatóságoknak. Az alaprendelet 9. cikkének (5) bekezdése értelmében két fehérorosz vállalatcsoport kért egyéni elbánást.

(5)

Figyelembe véve a vizsgálatban részt vevő török és ukrán exportáló gyártók, valamint a közösségi gyártók és importőrök nyilvánvalóan nagy számát, az alaprendelet 17. cikke értelmében az eljárás megindításáról szóló értesítésben a Bizottság mintavételt irányozott elő. Annak érdekében, hogy a Bizottság eldönthesse, hogy szükséges-e a mintavétel, és amennyiben igen, elvégezhesse azt, a török és ukrán exportáló gyártókat, a közösségi gyártókat és importőröket vagy az ő nevükben eljáró képviselőket felkérték, hogy jelentkezzenek a Bizottságnál, valamint az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározottak szerint annak közzétételétől számított 15 napon belül adják meg az érintett termékkel kapcsolatos tevékenységeikre vonatkozó alapvető információkat.

(6)

Törökország esetében a mintavételi kérdőívet kitöltő 13 vállalat, illetve vállalatcsoport közül négy vállalatot, illetve vállalatcsoportot választottak ki a mintába. A mintában szereplő egyik vállalat azonban a mintavételi gyakorlat során nem tájékoztatott két kapcsolódó török gyártó meglétéről, hanem csak igen kései fázisban adott hírt róluk. Ennek ellenére a két kapcsolódó vállalatnak lehetősége nyílt a kérdőív kitöltésére és benyújtására. A kapcsolódó vállalatok által benyújtott információk azonban olyannyira hiányosak voltak, hogy nem lehetett kiszámítani a dömpinget. Következésképpen a vállalatot kivették a mintából. Volt egy másik török gyártó is, amely nem szerepelt az eredeti mintában, de az alaprendelet 17. cikkének (3) bekezdésével összhangban egyedi vizsgálatot kért, és a határidőn belül benyújtotta a megfelelően kitöltött kérdőívet. Ezt követően a gyártó bekerült a mintába. A vizsgálati időszakban az exportvolumen tekintetében a négy kiválasztott vállalat a Törökországból a Közösségbe exportált zártszelvények teljes exportjának 63 %-át teljesítette. Az alaprendelet 17. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság konzultált az érintett felekkel, akik nem emeltek kifogást.

(7)

Ukrajnát illetően két ukrán vállalatcsoport és egy harmadik vállalat válaszolt a mintavételi kérdésekre, és jelezte, hogy hajlandó együttműködni a vizsgálat során. A vizsgálati időszak alatt ezeknek a vállalatoknak a Közösségbe irányuló exportja az Eurostat adatbázisa szerint az Ukrajnából származó zártszelvények importjának kb. 30 %-át tette ki. Mivel kevés vállalat működött együtt, az a döntés született, hogy a három együttműködő vállalatot teljes mértékben megvizsgálják, ezért mintavételt végül nem alkalmaztak.

(8)

A zártszelvények importőrei tekintetében a Bizottság felkérte az ismert importőröket, hogy szolgáltassanak információkat az érintett termék importjáról és értékesítéséről. Mivel nyolc importőr ajánlotta fel együttműködését, mintavételt nem alkalmaztak.

(9)

A közösségi gyártókat illetően – az alaprendelet 17. cikkével összhangban – a zártszelvények Közösségen belüli gyártásának és értékesítésének legnagyobb reprezentatív mennyisége alapján olyan mintát választottak ki, amely ésszerű megítélés szerint megvizsgálható a rendelkezésre álló időn belül. A közösségi gyártóktól származó információk alapján a Bizottság a Közösségen belül a legnagyobb gyártási és értékesítési volumennel rendelkező négy vállalatcsoportot választotta ki. A közösségi gyártás tekintetében a mintában szereplő vállalatcsoportok a Közösségben a zártszelvények becslések szerinti teljes gyártásának 52 %-át képviselték. Az alaprendelet 17. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság konzultált az érintett felekkel, akik nem emeltek kifogást. Ezenkívül felkérte a többi közösségi gyártót, hogy a kárelemzéshez adjanak meg bizonyos általános adatokat. A mintában részt vevő egyik közösségi gyártó végül nem nyújtott be kitöltött kérdőívet, és úgy döntött, hogy többé nem működik együtt a vizsgálatban. Mivel az együttműködésüket felajánló többi közösségi gyártó némelyikének felvétele csupán kis mértékben befolyásolná a minta reprezentativitását, az a döntés született, hogy nem pótolják a vállalatot, amely megszüntette a vizsgálatban való együttműködését.

(10)

A Bizottság kérdőíveket küldött a mintában szereplő török exportáló gyártóknak, az együttműködő fehérorosz és ukrán exportáló gyártóknak, az egyetlen amerikai székhelyű gyártónak, amely felajánlotta együttműködését a Fehéroroszországra vonatkozó normálérték megállapításához, a mintában szereplő közösségi gyártóknak, valamennyi importőrnek, amely együttműködését felajánlotta és valamennyi ismert felhasználónak. A kitöltött kérdőívek a mintában szereplő és 14 közösségi gyártót képviselő három vállalatcsoporttól, négy török vállalatcsoporttól, az egyik vállalatcsoporthoz tartozó egyik egyéni török exportáló gyártótól, a két ukrán vállalatcsoporttól és a harmadik együttműködő ukrán gyártótól, a két fehérorosz exportáló gyártótól, amelyek egyben egyéni elbánásra is kérelmet nyújtottak be és bérmunka-megállapodásonkénti értékesítések esetén négy importőrüktől/az exportált termékek tulajdonosától, az együttműködő amerikai gyártótól, három nem kapcsolódó közösségi importőrtől és egy közösségi felhasználótól érkeztek vissza. Ezenkívül öt másik közösségi gyártó bocsátotta rendelkezésre a kért általános adatokat.

(11)

A Bizottság felkutatta és ellenőrizte a dömping, az általa okozott kár és a közösségi érdek meghatározásához szükségesnek ítélt információkat. A következő vállalatok telephelyén került sor ellenőrző látogatásokra:

(12)

A dömping és a kár kivizsgálása a 2007. október 1-je és 2008. szeptember 30-a közötti időszakra (a továbbiakban: vizsgálati időszak) terjedt ki. A kár értékelése szempontjából lényeges tendenciák vizsgálata a 2005. január 1-jétől a vizsgálati időszak végéig tartó időszakra terjedt ki (a továbbiakban: figyelembe vett időszak).

(13)

Az állítások szerint a dömpingelt termék körébe a rendszerint a 7306 61 92 és 7306 61 99 KN-kóddal bejelentett, Fehéroroszországból, Törökországból és Ukrajnából származó, vasból, de nem öntöttvasból vagy acélból, de nem rozsdamentes acélból készült hegesztett csövek, négyzet vagy téglalap keresztmetszetű csővezeték és üreges profilok – az olaj vagy gáz szállítására használt csővezeték vagy olaj vagy gázfúráshoz használt béléscső és termelőcső kivételével – (a továbbiakban: érintett termék) tartoznak. A terméket gyakran nevezik zártszelvénynek is.

(14)

A zártszelvényeket többnyire az építőiparban szerkezeti és teherhordási célokból használják, valamint hajókon, darukon, anyagmozgató gépeken, pótkocsikon, teherautókon, mezőgazdasági berendezéseken stb. szerkezeti elemként szolgálnak. A zártszelvények fémbútorok, sport- és szabadidős felszerelések, játékok, fémajtók és -ablakok, polcok, raktár- és csomagolóberendezések stb. részei is lehetnek.

(15)

A Bizottsághoz intézett, 2009. június 3-i levelében a panaszos hivatalosan visszavonta panaszát. A panaszos állítása szerint a visszavonás oka az, hogy a közösségi gazdasági ágazat jelenlegi piaci helyzete lényegesen eltér a panasz benyújtásakor fennálló piaci helyzettől, mivel az Unióban nemrégiben összeomlott a tényleges és látszólagos kereslet, ami az importok visszaeséséhez vezetett. A piaci helyzetben bekövetkezett változásokra való tekintettel a panaszos nem kívánja folytatni a jelenlegi eljárást, amely olyan régi adatok elemzésén alapul, amelyek már nem tükrözik teljes mértékben az aktuális piaci viszonyokat. A panaszos úgy véli, e körülmények között helyénvalóbb a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok ellen egy minden szempontot teljes mértékben figyelembe vevő új eljárást indítani, amennyiben a jövőben olyan helyzet lép fel, mely ezt indokolttá teszi.

(16)

A panaszos azt állította továbbá, hogy ha újból emelkedik az importok volumene, ezek az importok a jelenlegi körülmények között veszélyeztethetnék a közösségi gazdasági ágazat életképességét.

(17)

Megjegyzendő, hogy az érintett termék tekintetében a jelenlegi helyzetet mind az Unióban, mind az érintett országokban az alapvető gazdasági paraméterek példátlan megváltozása jellemzi. A jelenlegi körülmények között rövid és középtávon nehéz ugyan megalapozott feltételezéseket megfogalmazni a piac alakulására vonatkozóan, mégis úgy tűnik, hogy a gazdasági helyzet ingadozó, és a kárt okozó dömping megjelenése nem zárható ki. A bizonytalan általános piaci viszonyok miatt helyénvalónak tűnik nyomon követni az érintett termék Unióba történő importját. A nyomon követés keretében szerzett információk lehetővé tennék, hogy a Bizottság szükség esetén gyorsan tudjon reagálni. Például felhasználhatnák új eljárás megindítására, feltéve, hogy teljesülnek az alaprendelet 5. cikkében meghatározott feltételek, vagyis ha elegendő prima facie bizonyíték áll rendelkezésre a káros dömpingről.

(18)

A Bizottság megjegyzi továbbá, hogy amennyiben e termékről új eljárás indul, és a körülmények indokolják, helyénvaló lenne a gyors vizsgálat. Az alaprendelet 7. cikkének (1) bekezdése ezt lehetővé teszi, mivel engedélyezi az átmeneti intézkedések gyors elrendelését az eljárás megindítása után.

(19)

A megfigyelési időszak nem haladhatja meg az ezen eljárás megszüntetéséről szóló közzététel időpontjától számított 24 hónapot.

(20)

Az alaprendelet 9. cikkének (1) bekezdésével összhangban a panasz visszavonása esetén az eljárás megszüntethető, kivéve, ha a megszüntetés sértené a Közösség érdekeit.

(21)

E tekintetben megjegyzendő, hogy sem a jelenlegi helyzetnek az érintett termék tekintetében fentebb ismertetett elemzése, sem pedig bármely, a jövőben lehetséges új vizsgálat nem kérdőjelezi meg a panaszos azon döntését, hogy visszavonja a panaszt. Ezért a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a jelenlegi eljárást meg kell szüntetni, mivel a vizsgálat nem tárt fel olyan körülményt, amely arra utalna, hogy az eljárás megszüntetése ellentétes lenne a Közösség érdekeivel. Az érdekelt feleket a Bizottság ennek megfelelően tájékoztatta, és lehetőséget biztosított észrevételeik megtételére. A Bizottsághoz azonban nem érkezett olyan észrevétel, amely e határozatot megváltoztatná.

(22)

A Bizottság ezért azt a következtetést vonja le, hogy a Fehéroroszországból, Törökországból és Ukrajnából származó, vasból, de nem öntöttvasból vagy acélból, de nem rozsdamentes acélból készült hegesztett csövek, négyzet vagy téglalap keresztmetszetű csővezeték és üreges profilok behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárást dömpingellenes intézkedések meghozatala nélkül meg kell szüntetni,