16.12.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 320/1

1.

a nyelvtanulás és a nyelvi sokszínűség ösztönzéséről szóló, 2002. február 14-i tanácsi állásfoglalásra (1), amely kiemelte, hogy a nyelvtudás az egyik olyan alapvető készség, amellyel minden polgárnak rendelkeznie kell ahhoz, hogy az európai tudásalapú társadalomban sikerrel vegyen részt, és amely ennélfogva elősegíti a társadalomba való beilleszkedést és a társadalmi kohéziót;

2.

a 2002. március 15–16-i barcelonai Európai Tanács következtetéseire, melyek az alapkészségek elsajátításának javítását célzó további intézkedésekre szólítottak fel, különösen két idegen nyelv igen fiatal életkorban kezdődő tanítása révén (2);

3.

a kultúrák közötti párbeszéd európai évéről (2008) szóló, 2006. december 30-i 1983/2006/EK európai parlamenti és a tanácsi határozatra (3);

4.

az Európai Nyelvi Kompetenciamutatóról szóló, 2006. május 19-i tanácsi következtetésekre (4), melyek újólag megerősítették, hogy az idegen nyelvi készségek a népek közötti kölcsönös megértés elősegítése mellett a munkaerő mobilitásának előfeltételei, és hozzájárulnak az Európai Unió gazdaságának versenyképességéhez;

5.

a 2008–2010. évre szóló kulturális munkatervre (5) vonatkozó 2008. május 22-i tanácsi következtetésekre, melyek kiemelik a többnyelvűség kulturális dimenzióját és különösen annak a kultúrához való hozzáférésben és a kreativitáshoz való hozzájárulásban betöltött szerepét;

6.

az interkulturális készségekről szóló, 2008. május 22-i tanácsi következtetésekre, melyek elismerik a nyelvtanulás és a fordítás interkulturális készségek megszerzésében betöltött szerepét;

7.

a többnyelvűségről szóló, 2008. május 22-i tanácsi következtetésekre, melyekben a Bizottság felkérést kap többek között arra, hogy még 2008 vége előtt dolgozzon ki a többnyelvűségre vonatkozó átfogó szakpolitikai keretre irányuló javaslatokat.

—

a „Többnyelvűség: európai tőke és közös elkötelezettség” című, 2008. szeptember 18-i bizottsági közleményt (6).

—

a Bizottság „Migráció és mobilitás: kihívások és lehetőségek az EU oktatási rendszerei számára” című 2008. július 3-i zöld könyvét (7),

—

a nyelvi és kulturális sokszínűség az európai identitás szerves részét képezi; egyszerre közös örökség, gazdagság, kihívás és tőke Európa számára,

—

a többnyelvűség a társadalmi, kulturális, gazdasági és ezen keresztül az oktatási területeket magában foglaló, horizontális jelentőségű terület,

—

a kevésbé széles körűen használt európai nyelvek népszerűsítése fontos hozzájárulás a többnyelvűséghez,

—

az idegennyelv-tanulás ösztönzése és a nyelvi sokszínűség kulturális vonatkozásainak megbecsülése terén az oktatás és képzés minden szintjén jelentős erőfeszítésekre van még szükség, emellett jobb tájékoztatást kell nyújtani az európai nyelvek sokszínűségéről, és növelni kell a világon való elterjedtségüket,

—

a többnyelvűség különösen fontos szerepet játszik a kulturális sokszínűség népszerűsítésében – többek között a média és az online tartalom területén –, valamint az Európán belüli és a világ más részeivel folytatott kulturális párbeszéd előmozdításában; a fordításnak, mivel összeköti a nyelveket és a kultúrákat, továbbá biztosítja az alkotásokhoz és eszmékhez való széles körű hozzáférést, szintén különösen fontos szerepe van,

—

Európa nyelvi sokszínűsége hozzáadott értékkel járul hozzá az Európai Unió és a világ többi része közötti gazdasági és kulturális kapcsolatok alakításához,

—

a többnyelvűség azáltal, hogy betekintést enged a gondolkodásnak, a világ értelmezésének és a gondolati tartalmak kifejezésének eltérő módjaiba, hozzájárul a kreativitás fejlődéséhez.

a)

tegyék ismertebbé a lakosság körében a nyelvi sokszínűség és a nyelvtanulás előnyeit, különösen az általános és szakmai alapképzésben résztvevő fiatalokat megcélozva;

b)

nyújtsanak lehetőséget a migránsok – különösen a fiatalok – számára a vendéglátó ország nyelvének megtanulására, hiszen az a sikeres beilleszkedés és a foglalkoztathatóság kulcsfeltétele, és mindeközben tartsák tiszteletben a származási országok nyelvét.

a)

törekedjenek annak biztosítására, hogy a fiatalok a lehető legfiatalabb kortól, az általános oktatáson túl a szakoktatás és a felsőoktatás folyamán végig sokrétű, színvonalas nyelvoktatási és kulturális oktatási lehetőségekből választhassanak, melyek segítségével legalább két idegen nyelvet elsajátíthatnak, ami a tudásalapú társadalomba való integráció egyik tényezője;

b)

tegyenek lépéseket annak előmozdítására, hogy formális, nem formális és informális keretek között mindenki tegyen szert idegen nyelvi készségekre és azokat szinten tartsa;

c)

törekedjenek az oktatás különböző szintjein tanított nyelvek választékának – többek között az elismert és kevésbé széles körűen használt nyelvekkel való – bővítésére, hogy a tanulók olyan szempontok alapján választhassák meg a tanulni kívánt nyelveket, mint a személyes érdeklődés vagy a földrajzi fekvés;

d)

innovatív eszközök – mint a digitális kommunikációs technológiák és a távoktatás – és megközelítések – például a rokon nyelvek kölcsönös megértése – felhasználásával ösztönözzék az európai nyelvek tanulását és terjesztését;

e)

mozdítsák elő a tanulók olyan elismert eszközök alapján való értékelését, mint az Európa Tanács közös európai nyelvi referenciakerete és az Europass nyelvi útlevél, valamint megfelelő esetben az Európai Nyelvi Kompetenciamutató alapján;

f)

fordítsanak külön figyelmet a nyelvtanárok továbbképzésére és általánosságban a tanárok nyelvi kompetenciáinak fejlesztésére, hogy ezzel ösztönözzék a nem nyelvi tantárgyak idegen nyelven történő oktatását (tartalomalapú nyelvtanítás, CLIL);

g)

fokozzák a nyelvtanárok Európán belüli mobilitását és a csereprogramok számát annak érdekében, hogy a lehető legtöbb nyelvtanár töltsön el egy meghatározott időszakot az általa tanított nyelvet beszélő országban;

h)

támaszkodjanak az egész életen át tartó tanulás programjára és a megfelelő nemzeti programokra annak érdekében, hogy valamennyi célcsoportnak – különösen a képzésben résztvevő fiataloknak és a tanároknak – lehetősége nyíljon a mobilitásra, lehetővé téve ezáltal nyelvi készségeik fejlesztését, továbbá nyelvtanulási és -tanítási anyagok kidolgozása céljából vegyenek részt olyan kezdeményezésekben, mint az Európai Nyelvi Díj.

a)

támogassák a nyelvek széles skálájának tanítását és tanulását annak érdekében, hogy a vállalkozások, különösen a kis- és középvállalkozások a világ több piacára – elsősorban a felemelkedő piacokra – bejussanak;

b)

ösztönözzék különösen a kis- és középvállalkozásokat arra, hogy a nyelvi készségeket vegyék jobban figyelembe az alkalmazottak előmenetele során;

c)

vegyék igénybe – megfelelő esetben – az európai strukturális alapokat ahhoz, hogy munkakör-specifikus nyelvtanfolyamokat nyújthassanak a szakmai továbbképzés és a felnőttoktatás keretében;

d)

becsüljék meg és használják ki a migráns családból származó polgárok nyelvi kompetenciáját mint a kultúrák közötti párbeszéd és a gazdasági versenyképesség erősítésének egy eszközét.

A.

A meglévő politikák és programok keretében:

B.

Kezdjenek vitát arról, hogy hosszú távon érdemes-e és megvalósítható-e egy olyan speciális fordítástámogató program, amely képes megfelelni a kapcsolódó kulturális, technológiai és szakmai kihívásoknak.

a)

fokozzák a tagállamok, valamint azok harmadik országokban működő kulturális intézetei és más képviseletei közötti együttműködést, valamint támogassák a harmadik országokkal való nyelvi partnerségeket és interkulturális párbeszédet;

b)

a lehető legjobban használják ki az európai nyelvekben rejlő potenciált a világ többi részével folytatott kulturális és gazdasági párbeszéd fejlesztése és az EU szerepének a nemzetközi színtéren való megerősítése érdekében;

c)

fokozzák a nyelvtanulás és a nyelvi és kulturális sokszínűség terén aktív nemzeti és nemzetközi szervezetekkel való együttműködést, különös tekintettel az Európa Tanácsra és az UNESCO-ra.

1.

támogassa a tagállamokat az ezen állásfoglalásban foglalt célkitűzések elérésére irányuló erőfeszítéseikben az oktatás, a kultúra és a többi érintett szakpolitika területén megvalósuló európai együttműködés lehető legteljesebb kiaknázásával;

2.

a többnyelvűségre vonatkozó új, átfogó szakpolitikai keret összefüggésében – saját hatáskörén belül – fogadjon el olyan intézkedéseket, melyek célja a polgárok és intézmények nyelvi igényeinek kellő figyelembevétele, különös figyelemmel az alábbiakra:

3.

2011 közepéig a tagállamokkal együttműködve számoljon be ezen állásfoglalás végrehajtásáról, külön hangsúlyt fektetve a helyes gyakorlat példáinak bemutatására;

4.

rendszeres időközönként tekintse át a nyelvi készségek európai helyzetét, különösen a tagállamok által már elvégzett esetleges kutatásokra, a közös európai nyelvi referenciakeretre, valamint megfelelő esetben az Európai Nyelvi Kompetenciamutatóra támaszkodva.