23.10.2008

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 268/1

---

A TANÁCS ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2008. szeptember 26.)

„Az európai űrpolitika előmozdítása”

(2008/C 268/01)

A TANÁCS

TEKINTETTEL az Európai Közösség és az Európai Űrügynökség között létrejött, 2004. májusában hatályba lépett keretmegállapodásra, valamint a két fél között egyre szorosabbá váló együttműködésre;

EMLÉKEZTETVE az Űrtanács 2004. november 25-i, 2005. június 7-i és 2005. november 28-i ülésein megfogalmazott iránymutatásokra;

HANGSÚLYOZVA az Űrtanács 2007. május 22-i állásfoglalását, amely üdvözölte és támogatta az európai űrpolitikát, és meghatározta a világűrrel kapcsolatos európai politika alapját;

MEGJEGYEZVE, hogy az állásfoglalás felkérte az Európai Bizottságot, az ESA főigazgatóját, valamint az Európai Unió és az ESA tagállamait arra, hogy – a keretmegállapodás alkalmazási körében – felügyeljék és értékeljék az európai űrpolitika végrehajtását, ideértve az állásfoglalás mellékleteiben meghatározott kulcsfontosságú intézkedések végrehajtását is;

TUDOMÁSUL VÉVE, hogy a tagállamok – az európai űrpolitika végrehajtási terve alapján – prioritásként két cselekvési területet határoztak meg, egyrészt mind a Galileo, mind a GMES (globális környezetvédelmi és biztonsági megfigyelés) sikeres végrehajtását, másrészt számos horizontális kérdést;

ELISMERVE az e területeken elért jelentős előrehaladást amint azt az elért eredményekről szóló, ESA–EK közös jelentés megállapítja, és ÜDVÖZÖLVE a világűrrel összefüggő, nemzetközi kapcsolatokra vonatkozó európai stratégia kidolgozása terén elért előrehaladást;

MEGERŐSÍTI e tekintetben, hogy Európa számára alapvető fontosságú, hogy megőrizze autonóm hozzáférését a világűrhöz, fenntartsa világszínvonalú tudományos programját, az operatív meteorológia és kereskedelmi kommunikáció terén élenjáró műholdas alkalmazási szolgáltatásait, és egy szilárd és innovatív technológiai bázist;

HANGSÚLYOZZA az EK és az ESA között az űrtechnológiai fejlesztési programok terén folytatott együttműködés megerősítésének a fontosságát, különösen az európai stratégiai függetlenséghez szükséges létfontosságú űrtechnológia tekintetében;

EMLÉKEZTET az űrkutatásért felelős európai miniszterek 2008. július 21–22-én Kourou-ban, az európai űrközpontban tartott informális találkozóján folytatott megbeszélésekre.

I.   A VILÁGŰRREL KAPCSOLATOS EURÓPAI KONCEPCIÓ

ELISMERVE az európai űrpolitika által kialakított koncepciót, melynek célja megerősíteni Európát, mint az űrszektor világszínvonalú, az európai politikák és célok igényeinek megfelelő vezető szereplőjét az alkalmazások, szolgáltatások és kapcsolódó infrastruktúrák terén, és hozzájárulni Európa társadalmi, kulturális, gazdasági befolyásához és tudományos tekintélyéhez az ipari és tudományos potenciáljának fejlesztése, valamint politikai és technológiai autonómiájának ésszerű, koherens és realisztikus módon történő biztosítása révén;

FELISMERVE, hogy – az EU, az ESA és az európai űrprogramban részt vevő tagállamaik által támogatott – ezen politika végrehajtását folytatni kell és tovább kell fejleszteni, fenntartva az ambiciózus célokat a kutatás és operatív alkalmazások részére rendelkezésre bocsátott kapacitások keretében;

HANGSÚLYOZVA, hogy Európa világűrrel kapcsolatos valamennyi tevékenysége hozzájárul az Egyesült Nemzetek Világűr-egyezményében meghatározott célokhoz és teljes mértékben tiszteletben tartja az abban megfogalmazott elveket, különösen:

—	a világűr felderítése és annak valamennyi ország javára és érdekében történő kihasználása, valamint a világűrnek az egész emberiség tartományaként való elismerése,

—	a világűrnek kizárólag békés célokra való használata,

—	a világűr felderítésében és használatában való nemzetközi együttműködés előmozdítása,

—	valamint hangsúlyozva, hogy Európa támogatja az Egyesült Nemzetek Világűrbizottságának (COPUOS) az űrszemét keletkezésének megelőzésére és hatásai enyhítésére irányuló erőfeszítéseit;

HANGSÚLYOZVA, hogy fontos az űrtechnológiák fejlesztésének közvélemény általi támogatását megerősíteni, a cselekvések egymást kiegészítő jellegét biztosítani, valamint a világűrrel nem kapcsolatos fejlesztésekkel való szinergiákat maximalizálni;

ELISMERVE, hogy az Európai Unió, az ESA és ezek tagállamai jelentik az európai űrpolitika három kulcsfontosságú szereplőjét, valamint KIEMELVE, hogy az Európai Unió globális szereplőhöz illően fokozott felelősséget vállal a világűrrel – különösen az űralkalmazásokkal kapcsolatos – kérdések tekintetében, továbbá hozzáadott értéket hoz létre az ESA és a tagállamok számára, miközben tiszteletben tartja szerepüket és feladataikat;

FIGYELEMBE VÉVE, hogy ilyen körülmények között és az európai űrpolitika keretében az Európai Unió, az ESA és ezek tagállamai fontos űrpolitikai szereplők, és Európát a világ egyik vezető űrhatalmává fogják fejleszteni. Ezzel összefüggésben MEGHATÁROZZA, hogy a következő kérdésekkel kell foglalkozni:

—

a nemzetközi kapcsolatokra vonatkozó stratégiával összhangban koherens megközelítés előmozdítása az űrprogramok tekintetében folytatott nemzetközi együttműködés terén, tekintettel azok globális jellegére, annak felismerése mellett, hogy Európának globálisan versenyképesnek kell lennie. A Naprendszer felderítése, a Föld környezetének védelme és a fenntartható fejlődés a nemzetközi együttműködés megvalósításának kiemelt területei,

—	az EU és az ESA valamennyi tagállama számára nyílt és igazságos hozzáférés biztosítása az űrtevékenységek nyújtotta előnyökhöz közérdekű politikák, tudományos adatok, technológiai fejlesztés, ipari tevékenységek és szolgáltatások formájában,

—

a világűrrel kapcsolatos, közösségi, kormányközi és nemzeti forrásokból támogatott európai szakértelem és beruházások koordinálására szolgáló meglévő mechanizmusok megerősítése, valamint a polgári és védelmi űrprogramok közötti szinergiák javítását célzó mechanizmusok kialakítása, mindeközben tiszteletben tartva mindkét ágazat sajátos követelményeit, döntési hatáskörüket és finanszírozási rendszereiket is beleértve,

—	a világűrbe való független, megbízható és költséghatékony kijutás folytonosságának a biztosítása elérhető feltételek mellett az EU, az ESA és ezek tagállamai számára, megfelelő és versenyképes világszínvonalú műholdkilövők és egy működőképes európai űrközpont rendelkezésre állása alapján,

—

az Unió, valamint az ESA- és EU-tagállamok politikai igényei alapján ezek űralkalmazásokra vonatkozó keresletének EU általi egyesítése olyan átlátható folyamat révén, amely lehetővé teszi, hogy az EU megállapítsa a felhasználói igényeket, prioritásokat határozzon meg és biztosítsa a szolgáltatások folytonosságát. Az ezen szolgáltatások nyújtásához szükséges eszközök fenntartását – a finanszírozást is beleértve – az érdekelt felekkel és adott esetben a működtetőkkel együtt kell megvalósítani,

—	innovatív és versenyképes, felhasználó irányú szolgáltatások gyors létrehozásának megkönnyítését szolgáló megfelelő szabályozási keret kidolgozásának előmozdítása, különösen a világűrbe telepített valamennyi alkalmazás számára a spektrumhoz való hozzáférés fenntartásának biztosítása céljából,

—	az űrtevékenységek irányításának a 4. Űrtanács állásfoglalásával és az EU, az ESA és ezek tagállamai politikai szándékaival összhangban történő szervezése, elsősorban a világűrrel kapcsolatos döntéshozatal folyamatának az optimalizálása az Európai Unió Tanácsában és egyéb uniós intézményekben,

—

megfelelő uniós eszközök és finanszírozási rendszerek kialakítása, figyelembe véve az űrszektor sajátosságait, annak általános és ipari versenyképessége megerősítésére való igényt, valamint egy kiegyensúlyozott ipari struktúra szükségességét; továbbá Európa és polgárai előnyét szolgáló, a világűrrel összefüggő kutatással és a világűrbe telepített alkalmazások fenntartható működtetésével kapcsolatos, megfelelő hosszú távú közösségi beruházás lehetővé tétele, különösen a világűrrel kapcsolatos valamennyi politikai következménynek a következő pénzügyi terv keretén belül való megvizsgálása révén,

—	a fejlődő országokkal folytatott együttműködés megerősítése;

HANGSÚLYOZZA, hogy hozzáadott értéket jelentene, ha az EU és az ESA tagállamainak az űrkutatásért felelős miniszterei a szükséges rendszerességgel találkoznának a fő politikai kérdéseknek egy megfelelő ütemterv alapján történő megvitatása céljából.

II.   JELENLEGI PRIORITÁSOK

ÜDVÖZLI a Galileo és a GMES programok terén elért, alábbi jelentős előrehaladást:

—	a GIOVE-B sikeres fellövése és az űrpályán való tesztelése, ami lehetővé teszi a Galileo-rendszer teljesítőképességéhez szükséges létfontosságú új technológiák bemutatását,

—

az EU Tanácsának 2007. novemberi következtetései, és azt követően az európai GNSS-programok végrehajtásának folytatásáról szóló rendeletnek az Európai Parlament és a Tanács általi elfogadása, amely tisztázza a Galileo kiépítési szakaszának és az EGNOS üzemeltetésének közirányítását, valamint az intézkedéseknek a Galileo finanszírozásá érintő következményeit,

—

az ESA tagállamainak határozata a GMES űrkomponensére vonatkozó program elindításáról; az EK–ESA megállapodás megkötése, amely biztosítja a programhoz való közösségi hozzájárulást; és egy kezdeti működési támogatás biztosítása az EK által a GMES előkészítő fellépésének 2008-ban történő végrehajtása révén,

—	a GMES-szolgáltatásoknak az operatív szakaszt megelőzően történő bemutatása a lille-i GMES-fórumon,

—	a GMES és Afrika közötti partnerség elindítása a „Lisszaboni folyamat – a GMES és Afrika” révén, az afrikai felhasználók kiszolgálása céljából,

—	a GMES müncheni ütemtervben leírt alapvető struktúrájára irányuló javaslat;

ISMÉTELTEN KIJELENTI, hogy a Galileo és a GMES gyors végrehajtása továbbra is prioritás marad.

A.   GALILEO

ELISMERVE, hogy a Galileo az EU első úttörő űrprogramja;

FELKÉRI a Bizottságot, hogy e tapasztalat előnyeinek teljes körű kihasználása érdekében vegye figyelembe és elemezze a múltbéli nehézségeket;

VÁRAKOZÁSSAL TEKINT a Galileo intézményközi panel létrehozása elé;

KIEMELI az Európai Bizottság, az ESA és ezek tagállamai közötti fokozott koordináció szükségességét a műholdas navigációs rendszerekre, szolgáltatásokra és alkalmazásokra vonatkozó kutatás-fejlesztés tekintetében;

KIEMELI a nemzetközi partnerekkel való folyamatos együttműködést a rendszer kompatibilitásával és interoperabilitásával kapcsolatos kérdéseket illetően;

FELKÉRI a Bizottságot, hogy vizsgálja meg annak jogi következményeit, hogy az Európai Közösség az általa finanszírozott, űralkalmazásokkal – mint például a Galileo- és EGNOS-programmal – kapcsolatos materiális és immateriális eszközök tulajdonosává válik, különösen a felelősségre vonatkozó kérdések tekintetében.

B.   GMES

EMLÉKEZTETVE arra, hogy a GMES felhasználó-vezérelt kezdeményezés, amelynek a meglévő európai – űrbéli vagy földi – Föld-megfigyelési központok, kapacitások és szolgáltatások – többek között az EUMETSAT, az EU Műholdközpontja … – alkalmazását kellene maximalizálnia;

HANGSÚLYOZZA, hogy a tagállamok által támogatott, helyhez kötött Föld-megfigyelési infrastruktúrák és a világűrbe telepített megfigyelési infrastruktúrák jelentős hozzájárulást képviselnek a Föld-megfigyelési kapacitások tekintetében, és azokat a GMES számára állandó jelleggel hozzáférhetővé kell tenni;

KIEMELI, hogy nélkülözhetetlen az adat- és szolgáltatásfolytonosság, és ezt a folytonosságot az Európai Uniónak kell biztosítania, elsősorban a különböző GMES-komponensekre vonatkozó partnerségeken alapuló hosszú távú finanszírozás révén;

ÚJÓLAG MEGERŐSÍTI az ESA által a különleges „Sentinel” GMES-missziók fejlesztési és beszerzési ügynökségeként, valamint a GMES teljes űrkomponensének – többek között a tagállamok, az EUMETSAT és a további GMES-partnerek által rendelkezésre bocsátott hozzájárulások – koordinátoraként betöltött szerepet;

FELKÉRI a Bizottságot, hogy határozza meg a GMES megfelelő jogi keretét, adott esetben a Tanács Főtitkárságának bevonásával, valamint hogy mérje fel a műholdas távérzékelt adatok hitelesítésének következményeit;

HANGSÚLYOZZA, hogy számos GMES információs szolgáltatás az európai közjavak kategóriájába tartozik, és azt a teljes körű és nyílt hozzáférés elvén rendelkezésre kell bocsátani, bizonyos – például biztonsági – korlátozásokra is figyelemmel;

MEGÁLLAPÍTJA egy olyan uniós GMES-program létrehozásához vezető cselekvési terv kidolgozásának szükségességét, amelynek célja a GMES-szolgáltatások és az azokhoz szükséges létfontosságú megfigyelési adatok folytonosságának a biztosítása. E cselekvési tervnek tartalmaznia kellene a következőket:

—	az általános GMES-irányításra és valamennyi komponensére vonatkozó megközelítés, amely meghatározza a releváns szereplőket, szerepeiket és felelősségüket, és amely a GMES-partnerségeken, valamint az ESA nem EU-tag tagállamai megfelelő részvételére vonatkozó megállapodásokon alapul,

—

a GMES fenntartható finanszírozásáról szóló terv, amely a GMES finanszírozási szükségleteinek átfogó felmérésén és a költségvetési stratégia nemzeti és európai szinten való meghatározásán alapul, figyelembe véve a három egymást követő szakaszt: K + F szakasz, amelyet a K + F előirányzatokból finanszíroznak, átmeneti szakasz vegyes, K + F és működési finanszírozással, működési szakasz a felhasználókat is bevonó műveletek finanszírozásával,

—	valamennyi GMES-szolgáltatás tekintetében a működési szolgáltatás megvalósítási mechanizmusának fogalommeghatározása, ideértve az üzemeltető megnevezését is,

—	az EU és a tagállamok azon kötelezettségvállalásainak formalizálását célzó folyamat együttes meghatározása, hogy a meglévő, helyhez kötött megfigyelési és szolgáltatási infrastruktúra révén hozzájárulnak a GMES-hez,

—	a GEO-kezdeményezés és egyéb kormányközi vagy többoldalú kezdeményezések – mint a CEOS – a rendelkezésre álló adatok hozzáférése vonatkozásában betöltött szerepének, valamint a GMES ezen nemzetközi törekvésekhez történő hozzájárulásának a meghatározása,

—

a GMES-rendszer által létrehozott valamennyi adatra – többek között az adatok megfelelő megjelölésére – vonatkozó átfogó adatpolitika kialakítására, valamint egy olyan adatbiztonsági politika kialakítására irányuló eljárás, amely biztosítani fogja valamennyi érzékeny adat teljes körű védelmét és bizalmas kezelését.

ÜDVÖZLI:

—	az Európai Bizottságnak egy a 2009. évi előzetes költségvetés-tervezetbe bevezetendő új előkészítő intézkedésre vonatkozó javaslatát, amely a GMES működési szakaszának jövőbeli finanszírozását készíti elő,

—	a Bizottság azon szándékát, hogy mindezen kérdésekkel egy 2008. október végéig elfogadandó közleményben foglalkozzon, miután konzultált a fő érdekeltekkel, és különösen azt követően, hogy megállapodott az ESA-val a GMES űrkomponensére vonatkozó átfogó programozási megközelítésről,

—	az ESA főigazgatóságának azon szándékát, hogy az ESA tagállamaival és a Bizottsággal való konzultációt követően a miniszteri szintű ESA-Tanács 2008. novemberi ülésére jóváhagyás céljából javaslatot nyújtson be a GMES űrkomponensének 2. szegmensére vonatkozó programról.

III.   AZ EURÓPAI ŰRPOLITIKA ÚJ PRIORITÁSAI

KIEMELI, hogy az Európai Tanács 2008. március 14-én üdvözölte a főképviselőnek és az Európai Bizottságnak az éghajlatváltozásról és a nemzetközi biztonságról szóló közös jelentését, amely emlékeztetett arra, hogy 2007-ben az ENSZ humanitárius segítségnyújtásra vonatkozó sürgősségi felhívásainak nagy része az éghajlatváltozással állt összefüggésben, továbbá megállapította az éghajlatváltozásnak a biztonsági kockázatokra gyakorolt sokszorosító hatását;

EMLÉKEZTET ARRA, hogy az Európai Tanács felkérte az Európai Unió Tanácsát, hogy nyújtson be a területen megfelelő intézkedésekre vonatkozó ajánlásokat;

MEGHATÁROZZA a soron következő időszak európai űrpolitikája végrehajtásának alábbi négy kiemelt területét.

A.   VILÁGŰR ÉS ÉGHAJLATVÁLTOZÁS

FIGYELEMBE VÉVE, hogy az emberiséget fenyegető, éghajlatváltozással kapcsolatos kihívások globális szintű problémát képeznek, valamint hogy ezek kezelése érdekében az EU módosítja politikáit;

HANGSÚLYOZZA a célt, miszerint javítani kell az éghajlatváltozás és annak következményei mértékének minőségi és mennyiségi értékelését, valamint az ezen értékeléshez és a kapcsolódó modellezéshez történő európai hozzájárulás folytatásának és növelésének szükségességét annak érdekében, hogy a környezetvédelmi politika terén meghozandó kulcsfontosságú döntések bizonyítékokon alapuljanak;

ELISMERI az űrprogramok egyedi hozzájárulását, amelyek globális megfigyelési kapacitásaik és hosszú távú lefedésük révén biztosítják a tudományos közösség éghajlatváltozással kapcsolatos kutatásához szükséges adatokat, és kiegészítik az egyéb megfigyelési és mérési eszközöket;

ELISMERI, hogy az ESA Élő Bolygó programja, a nemzeti földtudományi űrmissziók, az EUMETSAT operatív programjai és a GMES űrkomponensének infrastruktúrája hozzájárult a megfigyelések összegyűjtéséhez, ami lehetővé tette, hogy Európa az éghajlati paraméterekre vonatkozó idősorokat állítson elő, és értelmezze a főbb éghajlati folyamatokat;

FELKÉRI a tudományos közösséget, hogy az Európai Bizottsággal, az ESA-val és az EUMETSAT-tal közösen határozza meg, hogy a GMES-szolgáltatások és az európai űrbéli megfigyelések archívuma miként járulhatnak leghatékonyabban hozzá a tudományos kutatáshoz szükséges adatok – többek között az alapvető fontosságú éghajlati változók – szolgáltatásához;

FELKÉRI a Bizottságot, hogy végezzen tanulmányt a szabványosított adatokhoz való teljes hozzáférésre és a fokozott számítógépes erőre vonatkozó igények, valamint az azok kielégítéséhez szükséges eszközök felmérése és értékelése céljából, figyelembe véve a meglévő európai kapacitásokat és hálózatokat;

ÜDVÖZLI az MTG (Meteosat Third Generation) programra vonatkozó javaslatnak az ESA és az EUMETSAT általi közös elkészítését, amelyet a miniszteri szintű ESA-Tanács 2008. novemberi ülésére, majd azt követően az EUMETSAT-Tanácshoz nyújtanak be; mivel az MTG az operatív meteorológia terén játszik központi szerepet, hozzájárul majd a GMES-hez, az éghajlat megfigyeléséhez, és ezáltal a globális éghajlatváltozás méréséhez is.

B.   AZ ŰRTEVÉKENYSÉGEK HOZZÁJÁRULÁSA A LISSZABONI STRATÉGIÁHOZ

HANGSÚLYOZZA, hogy az űrtevékenységek a csúcstechnológiai kutatás-fejlesztés területeként és eredményeinek gazdasági kiaknázása révén hozzájárulhatnak a lisszaboni célok eléréséhez, azaz az EU gazdasági, oktatási, társadalmi és környezetvédelmi célkitűzéseinek megvalósításához és az uniós polgárok ilyen elvárásainak teljesítéséhez, valamint a növekedéssel és foglalkoztatással kapcsolatos célkitűzések eléréséhez a különféle szolgáltatásokkal összefüggő új üzleti lehetőségek és innovatív megoldások Európa egészében való biztosítása révén, ekképpen hozzájárulva a területi kohézióhoz is;

ÚGY VÉLI, hogy az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjának – és benne az Együttműködés egyedi program részét képező új, a világűrről szóló tematikus fejezetnek – az Európai Parlament és a Tanács által 2006. december 18-án való elfogadása révén az EU elismerte, hogy az űrtevékenységek az európai tudásalapú társadalom egyik prioritását és kulcsfontosságú építőelemét jelentik;

HANGSÚLYOZZA, hogy az olyan űralkalmazások, mint a műholdas távközlés, az EGNOS- és a Galileo-rendszer és a GMES a hozzáadott értéket képviselő, felhasználó irányú szolgáltatások fejlődése révén várhatóan jelentős globális piaci lehetőségeket kínálnak majd, különösen a KKV-k számára; valamint hogy az EU, az ESA és ezek tagállamai ennek megfelelően kell, hogy maximalizálják a világűrbe telepített ezen eszközök révén biztosított hasznot. E növekedést ösztönözni kell a gazdasági lehetőségek keletkezésének, valamint az olyan szolgáltatások kialakításának felgyorsítása érdekében, amelyek zökkenőmentesen integrálják a műholdas navigációs, megfigyelési és kommunikációs rendszereket, és azokat összekapcsolják a földi hálózatokkal. Ennek eléréséhez megfelelő szabályozási keretre, az űralkalmazások rádióspektrumhoz való hozzáférésének a fenntartására és a releváns területeken szabványok kidolgozására van szükség;

TUDOMÁSUL VESZI, hogy ennek megfelelően fontolóra lehetne venni az űrtevékenységeknek a piacvezető kezdeményezések körébe való bevonását.

C.   VILÁGŰR ÉS BIZTONSÁG

HANGSÚLYOZZA az űrtevékenységek fontos hozzájárulását a KKBP/EBVP-hez, ideértve a petersbergi feladatokat is, és ezáltal az európai polgárok biztonságához;

EMLÉKEZTET ARRA, hogy a világűrbe telepített eszközök nélkülözhetetlenné váltak a gazdaság számára, és ezért gondoskodni kell biztonságukról; HANGSÚLYOZZA, hogy Európának – a világszínvonalú űrhatalom státusa megerősítésére törekedve – létre kell hoznia egy, az űrinfrastruktúrájának és az űrszemétnek az ellenőrzésére és felügyeletére szolgáló európai képességet, amely kezdetben meglévő nemzeti és európai eszközökön alapul, kiaknázva a többi partnerországgal és azok képességeivel kialakítható kapcsolatok előnyeit;

ÚGY VÉLI, hogy ezen képesség nemzetközi és politikai jellegét figyelembe véve az Európai Unió – az ESA-val és az ESA- és EU-tagállamokkal konzultálva – aktív szerepet fog betölteni e képesség és a megfelelő irányítási struktúra fokozatos kialakításában;

HANGSÚLYOZZA, hogy Európának képesnek kell lennie a nemzetközi szerződések és kötelezettségek végrehajtása nem teljesítésének kimutatására, lévén ez az európai értékek biztosításának és előmozdításának kulcsfontosságú eszköze;

ÜDVÖZLI az európai intézményes szereplők strukturált párbeszédének – a meglévő keret szerinti döntési hatásköröket és finanszírozási rendszereket tiszteletben tartó – megkezdését, amely a 2007-es Űrtanács állásfoglalásának a következménye, és amelynek célja a világűrrel, a biztonsággal és a védelemmel kapcsolatos tevékenységek koordinálásának jelentős javítása, az Európai Bizottságnak, a Tanács Főtitkárságának, az Európai Védelmi Ügynökségnek, az ESA-nak és a tagállamoknak a bevonásával;

EMLÉKEZTETVE ARRA, hogy a GMES néhány kettős felhasználású megfigyelési kapacitásra támaszkodik, és hogy a Galileo, a GMES és a műholdas kommunikációs rendszerek néhány biztonsági alkalmazás szempontjából is esetlegesen érdekes szolgáltatásokat nyújtanak majd;

ELISMERI, hogy a Galileo vagy a GMES bármely katonai felhasználó általi igénybevételének összhangban kell lennie azzal az alapelvvel, hogy a Galileo és a GMES polgári ellenőrzés alatt álló polgári rendszerek, és ebből kifolyólag, hogy ezen alapelvek bármely megváltoztatását az EUSz. V. címének, különösen annak 17. és 23. cikke keretében, valamint az ESA-egyezmény keretében kell megvizsgálni;

KIEMELI a következők szükségességét:

—	a polgári és védelmi űrprogramok közötti koordináció javítását célzó módszer és eszközök meghatározása a hosszú távú szabályozás tekintetében,

—	az Európán belül és esetleg más partnerekkel folytatott összehangolt cselekvés révén olyan kapacitás létrehozása, mely teljesíti az európai felhasználóknak a világűr környezete helyzetéről való általános tájékozódási lehetőségével kapcsolatos elvárásait,

—

egyes létfontosságú űrtechnológiák és űrkomponensek tekintetében Európa tengerentúli szolgáltatóktól való függésének felismerése, a függés enyhítését célzó stratégiák kidolgozása a garantált európai hozzáférés biztosítása érdekében, valamint az Európa tengerentúli szolgáltatóktól való függőségének csökkentésére irányuló konkrét lépések;

HANGSÚLYOZZA a meglévő kapacitások és infrastruktúra előnyeinek kihasználását nemzeti és európai szinten egyaránt;

TUDOMÁSUL VESZI az ESA főigazgatóságának azon szándékát, hogy a miniszteri szintű ESA-Tanács 2008. novemberi ülésére jóváhagyás céljából a világűr helyzetéről való tájékozódásra vonatkozó programról szóló javaslatot nyújt be, amely meghatározza az operatív képesség alapjait és tiszteletben tartja az Európai Védelmi Ügynökség, valamint az EU- és ESA-tagállamok szerepét.

D.   A VILÁGŰR FELDERÍTÉSE

ÜDVÖZLI az ESA Columbus nevű laboratóriuma működésének sikeres megkezdését és a Jules Verne automata teherűrhajó (ATV), mint igazi európai technológiai fejlesztési projekt és a Nemzetközi Űrállomáshoz (ISS) és tartós használatához való európai hozzáférés biztosításának alapvető eleme bemutatását;

KIJELENTI, hogy a világűr felderítése politikai és globális törekvés, és hogy Európának világszintű program keretében kell cselekednie, bármely ország általi monopolizálás vagy kisajátítás nélkül; a különféle szereplők saját kapacitásuk és prioritásaik alapján történő részvételével;

KIEMELI, hogy Európának a felderítésre vonatkozó közös elképzelést és hosszú távú stratégiai tervet kell kialakítania, amely kulcsfontosságú pozíciókat biztosít Európa számára, és amely ezért annak kiválósági területein alapul; így a felderítésre vonatkozó világszintű programban részt vevő egyéb államokkal folytatott szükséges politikai párbeszédet a saját hatáskörük keretein belül eljáró és egymással szorosan együttműködő Európai Uniónak, ESA-nak és ezek tagállamainak nemzetközi szinten tovább kell fejleszteniük és elő kell mozdítaniuk;

ÜDVÖZLI a Bizottság azon javaslatát, hogy a világűr felderítésére vonatkozó hosszú távú és átfogó szemléletről szóló, az ezen globális törekvésekben való európai szerepvállalásról nyilvános vitát kezdeményező, magas szintű politikai konferencia kerüljön megrendezésre, amely az európai kiválósági területek értékelésével foglalkozó, az ESA által koordinált megfelelő előkészítő tanulmányokon alapul, és amely az európai hozzájárulásra vonatkozó különféle forgatókönyveket és az azokhoz kapcsolódó költségeket és terveket részletezi;

TUDOMÁSUL VESZI a globális felderítési stratégiát, amely a nagyhatalmak emberi és robotok általi felderítésre vonatkozó terveinek a globális koordinációját körvonalazza, ideértve egy emberi Mars-expedíció lehetőségét is egy későbbi szakaszban;

KIJELENTI, hogy Európa – a tudományos ismeretszerzés által vezérelt felderítés terén szerzett immár több évtizedes sikeres tapasztalataira építve – elkötelezte magát amellett, hogy jelentős szerepet vállaljon abban a nemzetközi vállalkozásban, amelynek célja a Naprendszer felderítése és a bolygónkon túli élethez szükséges feltételekre vonatkozó alapos ismeretszerzés, és ELISMERI annak tényét, hogy Európa kizárólag tartós beruházások révén válhat ezen tevékenységek alappillérévé;

MEGÁLLAPÍTJA, hogy gondos felméréssel, a kulcsfontosságú döntések meghozatalának szempontjából kell meghatározni a kifejlesztendő technológiát, és HANGSÚLYOZZA, hogy ennek hosszú távú hatása lehet a világnak Európa tudományos és technológiai képességeiről alkotott véleményére és az európai polgárok önmagukról való vélekedésére;

HANGSÚLYOZZA a világűr felderítésének érdemét, miszerint arra ihleti Európa fiatalságát, hogy a tudomány és technológia területén válasszon pályát, és erősítse ezeket az európai képességeket.

---