30.12.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 350/60

(1)

Az Európai Unió célul tűzte ki maga számára a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésén alapuló térség fenntartását és továbbfejlesztését, amelyben a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés területén a tagállamok által közösen végrehajtott fellépésekkel magas szintű biztonságot kell megteremteni.

(2)

Az Európai Unióról szóló szerződés 30. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében a rendőrségi együttműködés területén megvalósítandó közös fellépés és az Európai Unióról szóló szerződés 31. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés területén megvalósítandó közös fellépés magában foglalja a megfelelő információk feldolgozásának szükségességét, amit a személyes adatok védelmére vonatkozó megfelelő rendelkezések alapján kell elvégezni.

(3)

Az Európai Unióról szóló szerződés VI. címének hatálya alá tartozó jogszabályoknak hozzá kell járulniuk a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés javításához, annak hatékonysága és jogszerűsége, valamint az alapvető jogok – különösen a magánélethez és személyes adatok védelméhez való jog – tiszteletben tartása tekintetében. A bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem céljából feldolgozott személyes adatok feldolgozására és védelmére vonatkozó közös előírások mindkét cél megvalósításához hozzájárulnak.

(4)

Az Európai Tanács által 2004. november 4-én elfogadott, az Európai Unióban a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülése megerősítéséről szóló hágai program hangsúlyozta, hogy innovatív megközelítésre van szükség a bűnüldözési információknak az adatvédelmi terület kulcsfontosságú feltételeinek szigorú betartásával végzett, határokon átnyúló cseréjéhez, és felkérte a Bizottságot, hogy legkésőbb 2005 végéig nyújtsa be az erre vonatkozó javaslatait. Erre a felkérésre válaszolt az Európai Unióban a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülése megerősítéséről szóló hágai program végrehajtásáról szóló tanácsi és bizottsági cselekvési terv (2).

(5)

A személyes adatoknak a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés keretében, különösen az információ hozzáférhetőségének a hágai programban megállapított elve szerint végzett cseréjét olyan egyértelmű szabályoknak kell támogatniuk, amelyek erősítik az illetékes hatóságok közötti kölcsönös bizalmat, és biztosítják, hogy az érintett információk védelme kizárja a megkülönböztetést a tagállamok között folytatott ilyen együttműködés tekintetében, miközben az adatalanyok alapvető jogainak tiszteletben tartása maradéktalanul teljesül. A jelenleg hatályos európai szintű jogszabályok ehhez nem megfelelőek. A személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) nem alkalmazandó a személyes adatoknak az olyan tevékenységek során végzett feldolgozására, amelyek kívül esnek a közösségi jog hatályán, mint az Európai Unióról szóló szerződés VI. címében megállapított tevékenységek, valamint semmilyen esetben nem vonatkozik a közbiztonsággal, a védelemmel, a nemzetbiztonsággal, továbbá a büntetőjog területén folytatott állami tevékenységekkel kapcsolatos feldolgozási műveletekre.

(6)

E kerethatározat kizárólag a bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása céljából az illetékes hatóságok által gyűjtött vagy feldolgozott adatokra alkalmazandó. E kerethatározat a tagállamokra bízza annak nemzeti szinten történő pontosabb meghatározását, hogy mely egyéb célok tekinthetők összeegyeztethetetlennek azzal a céllal, amelyből a személyes adatokat eredetileg gyűjtötték. Általában a történelmi, statisztikai vagy tudományos célból történő további feldolgozás nem tekintendő összeegyeztethetetlennek a feldolgozás eredeti céljával.

(7)

E kerethatározat hatálya a tagállamok között továbbított vagy hozzáférhetővé tett személyes adatok feldolgozására korlátozódik. E korlátozásból nem vonható le következtetés az Uniónak a személyes adatok tagállami szinten történő gyűjtésével és feldolgozásával kapcsolatos jogi aktusok elfogadására vonatkozó jövőben hatáskörére vagy arra vonatkozóan, hogy az Unió célszerűség esetén a jövőben ekként járjon el.

(8)

Az Unión belüli adatcsere megkönnyítése érdekében a tagállamoknak biztosítani kívánják, hogy az adatvédelemnek a nemzeti adatfeldolgozásban megvalósuló szintje megfeleljen e kerethatározat rendelkezéseinek. A nemzeti adatfeldolgozás tekintetében ez a kerethatározat nem zárja ki azt, hogy a tagállamok a személyes adatok védelme vonatkozásában az e kerethatározatban megállapítottaknál szigorúbb rendelkezéseket állapítsanak meg.

(9)

Ez a kerethatározat nem alkalmazandó az olyan személyes adatokra, amelyeket egy tagállam e kerethatározat hatálya alatt szerzett, és amely adatok az adott tagállamból származnak.

(10)

A tagállami jogszabályok közelítése nem vezethet az általuk nyújtott védelem szintjének csökkenéséhez, hanem – épp ellenkezőleg – magas szintű védelmet kell biztosítania az Unión belül.

(11)

Meg kell határozni a rendőrségi és igazságügyi tevékenységek keretén belüli adatvédelem célkitűzéseit, valamint a személyes adatok feldolgozásának jogszerűségére vonatkozó előírásokat annak biztosítása érdekében, hogy minden olyan információ feldolgozása, amelynek cseréjére sor kerülhet, jogszerűen és az adatminőségre vonatkozó hatályos alapelvekkel összhangban történjen. A rendőrség, a vám-, az igazságügyi és egyéb illetékes hatóságok törvényes tevékenységei ugyanakkor semmilyen módon nem akadályozhatók.

(12)

Az adatok pontosságának elvét az érintett feldolgozás természetére és céljára figyelemmel kell alkalmazni. Például különösen a bírósági eljárások során az adatok az egyének szubjektív érzékelésén alapulnak, és egyes esetekben teljesen ellenőrizhetetlenek. Ebből következően a pontosság követelménye nem vonatkozhat egy kijelentés pontosságára, hanem kizárólag arra a tényre, hogy sor került egy adott nyilatkozat megtételére.

(13)

A külön adatállományban való archiválás csak akkor engedélyezhető, ha az adatokra bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása céljából már nincs szükség. A külön adatállományban való archiválás abban az esetben is engedélyezhető, ha az archivált adatokat az adatbázisban más adatokkal együtt olyan módon tárolják, hogy azok már nem használhatók fel bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása céljából. A megfelelő archiválási időszakot az archiválás célja és az adatalanyok jogos érdekei alapján kell megállapítani. A történelmi célú archiválás esetében nagyon hosszú időtartam is megállapítható.

(14)

Az adatok az adathordozó megsemmisítésével is törölhetők.

(15)

A más tagállamoknak továbbított vagy azok számára hozzáférhetővé tett, valamint a kvázi igazságügyi hatóságok – amelyek jogilag kötelező határozatok meghozatalára felhatalmazott hatóságok – általi további feldolgozás tárgyává tett hibás, hiányos vagy már nem naprakész adatok helyesbítését, törlését vagy zárolását a nemzeti jognak megfelelően kell elvégezni.

(16)

Az egyének személyes adatai magas szintű védelmének biztosítása érdekében a más tagállamok illetékes hatóságai által végzett adatfeldolgozás jogszerűségét és az adatok minőségét meghatározó közös rendelkezésekre van szükség.

(17)

Helyénvaló európai szinten meghatározni azokat a feltételeket, amelyek alapján a tagállamok illetékes hatóságai a más tagállamoktól átvett személyes adatokat a tagállamok hatóságai és magánfelei számára továbbíthatják és hozzáférhetővé tehetik. Bűnüldözési célból vagy a közbiztonságot közvetlenül és súlyosan fenyegető esemény megelőzése, valamint annak megakadályozása céljából, hogy az egyének jogai súlyosan sérüljenek, számos esetben szükség van arra, hogy az igazságügyi hatóságok, a rendőrség vagy a vámhatóság személyes adatokat továbbítson magánfelek részére, például azáltal, hogy a bankok és hitelintézetek számára értékpapírok hamisítására vonatkozó figyelmeztetést ad ki, vagy – a járművekkel kapcsolatos bűncselekmények terén – a biztosítótársaságokkal személyes adatokat közöl a lopott gépjárművek tiltott kereskedelmének megakadályozása vagy a lopott gépjárművek külföldről való visszaszerzése feltételeinek javítása érdekében. Ez nem egyenértékű a rendőrségi vagy igazságszolgáltatási feladatok magánfelekre való átruházásával.

(18)

E kerethatározatnak a személyes adatok igazságügyi hatóságok, rendőrség vagy vámhatóság általi, magánfelek részére történő továbbítására vonatkozó szabályai nem alkalmazandók az adatoknak büntetőeljárás keretében magánfelek (például védőügyvédek és áldozatok) számára való kiadására.

(19)

Valamely más tagállam illetékes hatóságától átvett vagy az által hozzáférhetővé tett személyes adatok további feldolgozására, különösen az ilyen adatok továbbítására vagy hozzáférhetővé tételére vonatkozóan európai szinten közös szabályokat kell megállapítani.

(20)

Amennyiben a személyes adatok további feldolgozása abban az esetben lehetséges, ha azon tagállam, amelytől az adatok származnak, ehhez hozzájárulását adta, az egyes tagállamok meghatározhatják az e hozzájárulásra vonatkozó szabályokat, így például az információkategóriákra vagy a további feldolgozás kategóriáira vonatkozó általános hozzájárulás formájában.

(21)

Amennyiben a személyes adatok közigazgatási eljárások céljából tovább feldolgozhatók, az ilyen eljárások magukban foglalják a szabályozó és felügyeleti szervek által végzett tevékenységeket is.

(22)

A rendőrség, a vám-, az igazságügyi és egyéb illetékes hatóságok törvényes tevékenységei szükségessé tehetik az adatoknak harmadik országok olyan hatóságai vagy olyan nemzetközi szervek részére történő átadását, amelyek feladata a bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása.

(23)

Amennyiben valamely tagállamból személyes adatokat továbbítanak harmadik államok vagy nemzetközi szervek részére, ezen adatoknak általában megfelelő szintű védelemben kell részesülniük.

(24)

Abban az esetben, ha személyes adatokat az egyik tagállamból továbbítanak harmadik országoknak vagy nemzetközi szerveknek, az adatátadásra általában csak azután kerülhet sor, miután az a tagállam, amelyből az adatok származnak, ahhoz hozzájárult. Minden tagállamnak lehetővé kell tenni a hozzájárulásra vonatkozó szabályok meghatározását, így például az információkategóriákra vagy az egyes államokra vonatkozó általános hozzájárulás formájában.

(25)

A hatékony bűnüldözési együttműködés érdeke azt kívánja, hogy abban az esetben, ha valamelyik tagállam vagy harmadik állam közbiztonságát olyan közvetlen veszély fenyegeti, amely kizárja az előzetes hozzájárulás kellő időben történő beszerzését, az illetékes hatóságnak lehetővé kell tenni, hogy a megfelelő személyes adatokat az ilyen előzetes hozzájárulás nélkül továbbíthassa az érintett harmadik államnak. Ugyanez vonatkozik arra az esetre, ha valamely tagállam ugyanolyan fontos alapvető érdekei forognak kockán, például létfontosságú infrastruktúráját fenyegeti közvetlen és komoly veszély vagy pénzügyi rendszerében okozhatnak súlyos zavarokat.

(26)

Szükséges lehet, hogy az adatalany tájékoztatást kapjon adatai feldolgozásáról – különösen a titkos adatgyűjtési intézkedések eredményeként bekövetkező különösen súlyos jogsértések esetében – annak érdekében, hogy hatékony jogi védelemben részesülhessen.

(27)

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az adatalany tájékoztatást kapjon személyes adatainak bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása céljából történő gyűjtéséről, feldolgozásáról vagy más tagállam részére történő továbbításáról, illetve ezek lehetőségéről. Az adatalany tájékoztatáshoz való jogára és az az alóli kivételekre vonatkozó szabályokat a nemzeti jog határozza meg. Ez történhet általános formában, például jogszabály útján, vagy a feldolgozási műveletek listájának közzétételével.

(28)

A személyes adatok védelme érdekében – a bűnügyi nyomozások céljai veszélyeztetése nélkül – meg kell határozni az adatalany jogait.

(29)

Néhány tagállam rendelkezett az adatalany hozzáférési jogáról büntetőügyekben egy olyan rendszeren keresztül, amelyben az adatalany helyett a nemzeti felügyeleti hatóság fér hozzá – korlátozás nélkül – az adatalannyal kapcsolatos valamennyi személyes adathoz, és a hibás adatokat helyesbítheti, törölheti vagy naprakésszé is teheti. A közvetett hozzáférés ezen esetében e tagállamok nemzeti joga rendelkezhet úgy, hogy a nemzeti felügyeleti hatóság csak arról tájékoztatja az adatalanyt, hogy a szükséges ellenőrzésekre sor került. E tagállamok ugyanakkor rendelkeznek az adatalanyok különleges esetekben történő közvetlen hozzáférési lehetőségéről; ilyen például a bűnügyi nyilvántartáshoz való hozzáférés, valamint a hatósági erkölcsi bizonyítvány vagy a saját rendőrségi kihallgatáshoz kapcsolódó dokumentumok másolatának megszerzése.

(30)

Helyénvaló az adatfeldolgozás titkosságára és biztonságára, az illetékes hatóságok általi jogellenes adatfelhasználással kapcsolatos felelősségre és szankciókra, valamint az adatalany rendelkezésére álló jogorvoslatokra vonatkozó közös szabályok megállapítása. Minden tagállam maga határozza meg azonban a kártérítéssel kapcsolatos szabályainak, valamint a nemzeti adatvédelmi rendelkezések megsértése esetén alkalmazandó szankcióknak a jellegét.

(31)

Ez a kerethatározat lehetővé teszi az általa megállapított elvek érvényesítése során a hivatalos dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés elvének figyelembevételét.

(32)

Amennyiben a személyes adatok védelmére az arányai és jellege miatt az alapvető jogokra és szabadságokra nézve különös kockázatokat jelentő feldolgozás – például az új technológiák, mechanizmusok vagy eljárások felhasználásával történő feldolgozás – tekintetében van szükség, helyénvaló biztosítani, hogy az érintett adatok feldolgozását célzó nyilvántartási rendszerek létrehozása előtt az illetékes nemzeti felügyeleti hatóság véleményét ki kelljen kérni.

(33)

A feladataikat teljes mértékben függetlenül ellátó felügyeleti hatóságok létrehozása a tagállamokban a tagállamok közötti rendőrségi és igazságügyi együttműködés keretében feldolgozott személyes adatok védelmének alapvető eleme.

(34)

A 95/46/EK irányelv alapján a tagállamokban már létrehozott felügyeleti hatóságoknak lehetővé kell tenni, hogy az e kerethatározat értelmében létrehozandó nemzeti felügyeleti hatóságok feladatait is elláthassák.

(35)

Ezen felügyeleti hatóságoknak rendelkezniük kell a feladataik ellátásához szükséges eszközökkel, beleértve a vizsgálati és beavatkozási hatásköröket – különösen az egyénektől származó panaszok esetén – vagy a bírósági eljárásokban való részvétel jogát is. Ezen felügyeleti hatóságoknak hozzá kell járulniuk az adatfeldolgozás átláthatóságának biztosításához azokban a tagállamokban, amelyek joghatósága alá tartoznak. E hatóságok hatáskörei ugyanakkor nem sérthetik a büntetőeljárásokra vagy a bírói testületek függetlenségére vonatkozó különös előírásokat.

(36)

Az Európai Unióról szóló szerződés 47. cikke értelmében a Szerződés rendelkezései nem érintik az Európai Közösségeket létrehozó szerződéseket, illetve az azokat módosító vagy kiegészítő további szerződéseket és okmányokat. Ennek megfelelően ez a kerethatározat nem érinti a személyes adatoknak a közösségi jog szerinti, különösen a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló 95/46/EK irányelvben, a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (4), valamint az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok feldolgozásáról és a magánélet védelméről szóló, 2002. július 12-i 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (5) (elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv) meghatározott védelmét.

(37)

Ez a kerethatározat nem sérti az információs rendszerek elleni támadásokról szóló, 2005. február 24-i 2005/222/IB tanácsi kerethatározatban (6) meghatározott, az adatokhoz való jogellenes hozzáférésre vonatkozó szabályokat.

(38)

Ez a kerethatározat nem érinti a tagállamokra vagy az Unióra a harmadik országokkal kötött kétoldalú és/vagy többoldalú megállapodások értelmében háruló meglévő kötelezettségeket és kötelezettségvállalásokat. A jövőbeli megállapodásoknak meg kell felelniük a harmadik államokkal folytatott adatcserére vonatkozó szabályoknak.

(39)

Az Európai Unióról szóló szerződés VI. címe alapján elfogadott több jogi aktus különös rendelkezéseket tartalmaz az adott jogi aktus alapján kicserélt vagy egyéb módon feldolgozott személyes adatok védelmével kapcsolatban. Bizonyos esetekben e rendelkezések olyan teljes körű és koherens szabályozást alkotnak, amely az adatvédelem valamennyi területére (adatminőségi elvek, adatbiztonsági szabályok, az adatalanyok jogainak és biztosítékainak szabályozása, a felügyelet szervezése és a felelősség) kiterjed, és ezeket a kérdéseket e kerethatározatnál részletesebben szabályozzák. E jogi aktusok adatvédelemre vonatkozó rendelkezéseit, különösen az Europol, az Eurojust, a Schengeni Információs Rendszer (SIS) és a váminformációs rendszer (CIS) működésével kapcsolatos, valamint a tagállamok hatóságai számára a többi tagállam egyes adatrendszereihez való közvetlen hozzáférést lehetővé tevő rendelkezéseket ez a kerethatározat nem érinti. Ugyanez vonatkozik a DNS-profiloknak, a daktiloszkópiai adatoknak és a nemzeti gépjármű-nyilvántartási adatoknak a különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről szóló, 2008. június 23-i 2008/615/IB tanácsi határozat (7) alapján a tagállamok közötti automatizált továbbítására vonatkozó adatvédelmi rendelkezésekre is.

(40)

Más esetekben az Európai Unióról szóló szerződés VI. címe alapján elfogadott jogi aktusokban foglalt adatvédelmi rendelkezések hatálya korlátozottabb. E rendelkezések gyakran különös feltételeket határoznak meg a más tagállamoktól személyes adatokat tartalmazó információkat átvevő tagállam számára az adatok felhasználásának lehetséges céljaira vonatkozóan, míg az adatvédelemre egyéb tekintetben az Európa Tanácsnak az egyének személyes adataik gépi feldolgozása során való védelméről szóló, 1981. január 28-i egyezményére vagy a nemzeti jogra hivatkoznak. Amennyiben e jogi aktusok rendelkezései a személyes adatoknak az átvevő tagállam általi felhasználására vagy továbbítására vonatkozóan az e kerethatározat megfelelő rendelkezéseiben foglalt feltételeknél szigorúbb feltételeket állapítanak meg, az előbbi rendelkezéseket változatlanul hatályban kell tartani. Minden egyéb tekintetben azonban az e kerethatározatban foglalt szabályok alkalmazandók.

(41)

Ez a kerethatározat nem sérti az Európa Tanácsnak az egyének személyes adataik gépi feldolgozása során való védelméről szóló egyezményét, annak 2001. november 8-i kiegészítő jegyzőkönyvét, illetve az Európa Tanács büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködésről szóló egyezményeit.

(42)

Mivel e kerethatározat célját, nevezetesen a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés keretében feldolgozott személyes adatok védelmére vonatkozó közös szabályok meghatározását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és így az intézkedés terjedelme és hatásai miatt az uniós szinten jobban megvalósítható, az Unió az Európai Közösséget létrehozó szerződés 5. cikkében foglalt és az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkében említett szubszidiaritás elvének megfelelően intézkedéseket fogadhat el. Az Európai Közösséget létrehozó szerződés 5. cikkében foglalt arányosság elvével összhangban ez a kerethatározat nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(43)

Az Egyesült Királyság az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, a schengeni vívmányoknak az Európai Unió keretébe történő beillesztéséről szóló jegyzőkönyv 5. cikkével, valamint a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának a schengeni vívmányok egyes rendelkezéseinek alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről szóló, 2000. május 29-i 2000/365/EK tanácsi határozat (8) 8. cikke (2) bekezdésével összhangban részt vesz e kerethatározatban.

(44)

Írország az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, a schengeni vívmányoknak az Európai Unió keretébe történő beillesztéséről szóló jegyzőkönyv 5. cikkével, valamint az Írországnak a schengeni vívmányok egyes rendelkezései alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről szóló, 2002. február 28-i 2002/192/EK tanácsi határozat (9) 6. cikkének (2) bekezdésével összhangban részt vesz e kerethatározatban.

(45)

Izlandot és Norvégiát illetően ez a kerethatározat az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között létrejött, e két államnak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és továbbfejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás (10) értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az ezen megállapodás alkalmazását szolgáló egyes szabályokról szóló 1999/437/EK tanácsi határozat (11) 1. cikkének H. és I. pontjában említett terület hatálya alá tartoznak.

(46)

Svájcot illetően ez a kerethatározat az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között létrejött, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és továbbfejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás (12) értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek – e megállapodásnak az Európai Unió és az Európai Közösség nevében történő aláírásáról szóló 2008/149/IB tanácsi határozat (13) 3. cikkével összefüggésben – az 1999/437/EK határozat 1. cikkének H. és I. pontjában említett terület hatálya alá tartoznak.

(47)

Liechtensteint illetően ez a kerethatározat az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség által aláírt, a Liechtensteini Hercegségnek a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és továbbfejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek – e jegyzőkönyvnek az Európai Unió nevében történő aláírásáról szóló 2008/262/IB tanácsi határozat (14) 3. cikkével összefüggésben – az 1999/437/EK tanácsi határozat 1. cikkének H. és I. pontjában említett terület hatálya alá tartoznak.

(48)

Ez a kerethatározat tiszteletben tartja az alapvető jogokat és betartja a különösen az Európai Unió alapjogi chartája (15) által elismert elveket. Ez a kerethatározat az alapjogi charta 7. és 8. cikkében foglalt, a magánélethez és a személyes adatok védelméhez való jog teljes körű tiszteletben tartását kívánja biztosítani,

a)

a tagállamok továbbítják vagy hozzáférhetővé teszik, illetve továbbították vagy hozzáférhetővé tették más tagállamok számára;

b)

a tagállamok továbbítják vagy hozzáférhetővé teszik, illetve továbbították vagy hozzáférhetővé tették az Európai Unióról szóló szerződés VI. címe alapján létrehozott információs rendszerek vagy hatóságok számára; vagy

c)

az Európai Unióról szóló szerződés vagy az Európai Közösséget létrehozó szerződés alapján létrehozott hatóságok vagy információs rendszerek továbbítják vagy hozzáférhetővé teszik, illetve továbbították vagy hozzáférhetővé tették a tagállamok illetékes hatóságai számára.

a)

„személyes adat”: az azonosított vagy azonosítható természetes személyre („adatalanyra”) vonatkozó bármely információ; az azonosítható személy olyan személy, aki közvetlenül vagy közvetve azonosítható, különösen egy azonosító szám vagy a személy fizikai, fiziológiai, pszichikai, gazdasági, kulturális vagy társadalmi identitására vonatkozó egy vagy több egyedi tényező és a személy egymáshoz rendelése révén;

b)

„személyes adatok feldolgozása” és „feldolgozás”: a személyes adatokkal automatizált vagy nem automatizált módon végzett bármely művelet vagy műveletsor, azaz gyűjtés, rögzítés, rendszerezés, tárolás, átalakítás vagy megváltoztatás, visszakeresés, betekintés, felhasználás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal vagy egyéb módon való hozzáférhetővé tétel révén történő adatátadás, összehangolás vagy összekapcsolás, valamint zárolás, törlés vagy megsemmisítés;

c)

„zárolás”: a tárolt személyes adatok megjelölése a jövőbeni feldolgozásuk korlátozása céljából;

d)

„személyesadat-nyilvántartó rendszer” és „nyilvántartó rendszer”: személyes adatok strukturált – meghatározott kritériumok alapján hozzáférhető – állománya, függetlenül attól, hogy az adatállományt centralizáltan, decentralizáltan vagy funkcionális vagy földrajzi szempontok alapján csoportosítva vezetik-e;

e)

„adatfeldolgozó”: bármely olyan szerv, amely az adatkezelő megbízásából személyes adatokat dolgoz fel;

f)

„címzett”: bármely olyan szerv, amely adatokat kap;

g)

„az adatalany hozzájárulása”: az adatalany kívánságának önkéntes, a konkrét esetre vonatkozó és tájékozott kinyilvánítása, amellyel beleegyezését adja az őt érintő személyes adatok feldolgozásához;

h)

„illetékes hatóságok”: az Európai Unióról szóló szerződés VI. címe alapján a Tanács által elfogadott jogi aktusokkal létrehozott hivatalok vagy szervek, valamint a tagállamok rendőri szervei, vám-, igazságügyi és egyéb illetékes hatóságai, amelyek a nemzeti jog alapján feldolgozhatják az ezen kerethatározat hatálya alá tartozó személyes adatokat;

i)

„adatkezelő”: az a természetes vagy jogi személy, közigazgatási hatóság, hivatal vagy bármely más szerv, amely önállóan vagy másokkal együtt meghatározza a személyes adatok feldolgozásának céljait és módját;

j)

„megjelölés”: a tárolt személyes adatok megjelölése a jövőbeni feldolgozásuk korlátozásának szándéka nélkül;

k)

„anonimizálás”: a személyes adatok oly módon történő megváltoztatása, hogy a személyes vagy tárgyi körülmények részletei többé ne legyenek vagy csak aránytalanul sok időt, valamint költség- és munkaráfordítást igénylő módon legyenek egy azonosított vagy azonosítható természetes személyhez hozzárendelhetők.

a)

az nem összeegyeztethetetlen az adatgyűjtés céljaival;

b)

az illetékes hatóságok az alkalmazandó jogi rendelkezésekkel összhangban fel vannak hatalmazva ezen adatok ilyen egyéb célból történő feldolgozásra; és

c)

a feldolgozás az egyéb cél szempontjából szükséges és arányos.

a)

olyan bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, illetve olyan büntetőeljárás lefolytatása vagy olyan büntetőjogi szankciók végrehajtása, amelyek nem egyeznek meg azon bűncselekményekkel vagy szankciókkal, amelyek céljából az adatokat továbbították vagy hozzáférhetővé tették;

b)

egyéb, bűncselekmények megelőzéséhez, nyomozásához, felderítéséhez, büntetőeljárás lefolytatásához vagy büntetőjogi szankciók végrehajtásához közvetlenül kapcsolódó bírósági és közigazgatási eljárások;

c)

a közbiztonságot közvetlenül és súlyosan fenyegető esemény megelőzése; vagy

d)

bármilyen egyéb célból kizárólag az adattovábbító tagállam előzetes hozzájárulásával vagy az adatalany hozzájárulásával, aminek a megadására a nemzeti jognak megfelelően kerül sor.

a)

azokra bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása céljából van szükség;

b)

a harmadik ország átvevő hatósága vagy az átvevő nemzetközi szerv feladata bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása;

c)

a tagállam, amelyből az adatok származnak, – nemzeti jogának megfelelően – hozzájárult az adatátadáshoz; és

d)

az érintett harmadik állam vagy nemzetközi szerv biztosítja az általa elvégezni szándékozott adatfeldolgozás megfelelő védelmét.

a)

az adatokat átadó tagállam nemzeti joga a következőkre tekintettel lehetővé teszi azt:

b)

a harmadik állam vagy az átvevő nemzetközi szerv olyan biztosítékokat nyújt, amelyeket az érintett tagállam nemzeti joga értelmében megfelelőnek ítél.

a)

azon tagállam illetékes hatósága, amelytől az adatokat átvették, – nemzeti jogának megfelelően – hozzájárult az adattovábbításhoz;

b)

az adattovábbítás nem ütközik az adatalany semmilyen jogos egyéni érdekével; és

c)

egyes esetekben az adatokat a magánfél számára továbbító illetékes hatóság számára fontos az alábbi célokból:

a)

legalább annak az adatkezelő vagy a nemzeti felügyeleti hatóság általi megerősítését, hogy továbbítottak vagy hozzáférhetővé tettek-e rá vonatkozó adatokat, továbbá tájékoztatást azon címzettekről vagy címzettek kategóriáiról, akiknek az adatokat átadták, valamint tájékoztatás a feldolgozás alatt álló adatokról; vagy

b)

legalább annak a nemzeti felügyeleti hatóság általi megerősítését, hogy valamennyi szükséges ellenőrzést elvégezték.

a)

hivatalos vagy jogi vizsgálatok, nyomozások vagy eljárások akadályozásának elkerülése;

b)

bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása megsértésének elkerülése;

c)

a közbiztonság védelme;

d)

a nemzetbiztonság védelme;

e)

az adatalany vagy mások jogainak és szabadságainak védelme.

a)

jogosulatlan személyeknek a személyes adatok feldolgozásához használt adatfeldolgozó berendezésekhez való hozzáférése megtiltása (berendezésekhez való hozzáférés ellenőrzése);

b)

az adathordozók jogosulatlan olvasásának, másolásának, módosításának vagy eltávolításának megakadályozása (adathordozók ellenőrzése);

c)

a jogosulatlan adatbevitel, valamint a tárolt személyes adatok jogosulatlan megtekintésének, módosításának vagy törlésének megakadályozása (tárolás ellenőrzése);

d)

az automatikus adatfeldolgozó rendszerek jogosulatlan személyek általi, adatátviteli berendezés segítségével történő használatának megakadályozása (felhasználók ellenőrzése);

e)

annak biztosítása, hogy az automatikus adatfeldolgozó rendszer használatára felhatalmazott személyek kizárólag a hozzáférési engedélyben meghatározott adatokhoz férjenek hozzá (az adathozzáférés ellenőrzése);

f)

annak biztosítása, hogy lehetséges legyen ellenőrizni és megállapítani, hogy a személyes adatokat adatátviteli berendezés alkalmazásával mely szerveknek továbbították vagy továbbíthatják, illetve bocsátották vagy bocsáthatják rendelkezésére (az adattovábbítás ellenőrzése);

g)

annak biztosítása, hogy utólag lehetséges legyen ellenőrizni és megállapítani, hogy mely személyes adatokat vittek be automatikus adatfeldolgozó rendszerekbe, valamint hogy az adatokat mikor és ki vitte be (a bevitel ellenőrzése);

h)

a személyes adatok átadása vagy az adathordozó szállítása közben történő jogosulatlan adatleolvasás, -másolás, -módosítás vagy -törlés megakadályozása (a szállítás ellenőrzése);

i)

annak biztosítása, hogy a telepített rendszereket üzemzavar esetén helyre lehessen állítani (helyreállítás); valamint

j)

annak biztosítása, hogy a rendszer teljesíti feladatait, hogy a feladatok során fellépő hibákról jelentés készül (megbízhatóság), és hogy a tárolt adatok a rendszer hibás működése esetén nem sérülnek (sértetlenség).

a)

a 6. cikkben említett különleges adatkategóriákat kell feldolgozni; vagy

b)

a feldolgozás típusa – különösen az új technológiák, mechanizmusok vagy eljárások alkalmazása – egyébként különös kockázatokat jelent az adatalany alapvető jogai és szabadságai és különösen a magánélete tekintetében.

a)

vizsgálati jogkör, mint például az adatfeldolgozási műveletek tárgyát képező adatokhoz való hozzáférésre vonatkozó jogosultság, továbbá a felügyeleti feladatok ellátásához szükséges valamennyi információ összegyűjtésére vonatkozó jogosultság;

b)

hatékony beavatkozási jogosultságok, mint például az adatfeldolgozási műveletek megkezdése előtti véleményezés joga és az ilyen vélemények megfelelő közzétételének biztosítása; az adatok zárolásának, törlésének vagy megsemmisítésének, az adatfeldolgozás átmeneti vagy végleges tilalmának elrendelése; az adatkezelő figyelmeztetése vagy megrovása, illetve az ügy nemzeti parlament vagy más politikai intézmény elé utalása;

c)

bírósági eljárásban való részvétel joga vagy az igazságügyi hatóságok előtt eljárás kezdeményezésének jogosultsága az e kerethatározat alapján elfogadott nemzeti rendelkezések megsértése esetén. A felügyeleti hatóság kifogásolható határozatai bíróság előtt megtámadhatók.