4.12.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 290/1

1.

az Európai Tanács 2000. márciusi lisszaboni ülésére, amely a fenntartható gazdasági fejlődésre, a több és jobb munkahely létrehozására, az erősebb társadalmi kohézió megteremtésére irányuló és a hosszú távú foglalkoztatottsági célokat kitűző stratégiát indított el;

2.

a 2005-2008-as időszakra vonatkozó, a növekedésről és a foglalkoztatásról szóló integrált iránymutatásokra (1), és ezek közül különösen azokra az iránymutatásokra, amelyek a munkaerő-piaci igényeknek való megfelelés javításával, az emberi erőforrás terén végzett befektetések kiterjesztésével és javításával, oktatási és képzési rendszereknek az alkalmasság új követelményeire figyelemmel történő kiigazításával, valamint a kutatás-fejlesztés (K+F) és az innováció számára a megfelelő emberi erőforrás biztosításával foglalkoznak;

3.

a Tanács és a tagállamoknak a Tanács keretében ülésező képviselői által a 2005. november 14-15-i ülésen megfogalmazott, a készségek és kompetenciák fejlesztésének a lisszaboni célkitűzések megvalósításában betöltött szerepéről szóló következtetésekre (2);

4.

az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról szóló, 2006. december 18-i európai parlamenti és tanácsi ajánlásra (2006/962/EK) (3);

5.

az egész életen át tartó tanulás európai képesítési keretrendszerének létrehozásáról szóló ajánlásra vonatkozó javaslatra, amelyet az Európai Parlament és a Tanács várhatóan hamarosan elfogad;

6.

a Bizottság „E-készségek a 21. századra: a versenyképesség, a növekedés és a foglalkoztatás ösztönzése” című, 2007. szeptember 7-i közleményére (4);

1.

az oktatás és a képzés az egész életen át tartó tanulás megközelítésének összefüggésében nélkülözhetetlen eszköz az alkalmazkodóképesség és a foglalkoztathatóság, az állampolgári szerepvállalás, valamint a személyes és szakmai kiteljesedés szempontjából. Az oktatás és a képzés megkönnyíti az európai polgárok szabad mozgását, és hozzájárul a globalizáció és az idősödő népesség kihívásaira választ adni kívánó Európai Unió céljainak és törekvéseinek megvalósításához. Az oktatásnak és a képzésnek minden polgár számára lehetővé kell tennie a tudásalapú társadalomban és a munkaerőpiacon való aktív részvételhez szükséges tudás megszerzését;

2.

a teljes foglalkoztatottság, a munkaminőség, a munkaerő-termelékenység és a társadalmi kohézió célkitűzései jobban megvalósíthatók, ha egyértelmű prioritásokban jutnak kifejezésre, nevezetesen: több személy bevonása és megtartása a foglalkoztatásban a munkaerő-kínálat bővítése érdekében; a munkavállalók és a vállalkozások alkalmazkodóképességének javítása; továbbá az emberi erőforrásba való befektetés fokozása jobb oktatás és képzés, valamint a készségek és kompetenciák fejlesztése révén;

1.

az európai és nemzeti szinten már meglévő eszközök összekapcsolásával minden európai polgár számára új lehetőségeket kell biztosítani ismeretei, készségei és kompetenciái szintjének javítására, az új követelményekhez való alkalmazkodásra és új, jobb munkahelyek irányába történő váltásra;

2.

előre fel kell készülni, hogy milyen készségekre lesz majd igény az európai munkaerőpiacokon – és melyek azok, amelyekből hiány várható;

3.

javítani kell az ismereteknek, a készségeknek és a kompetenciáknak a társadalom és a gazdaság igényeihez való igazítását, mint a fokozott versenyképesség és növekedés, valamint az erősebb társadalmi kohézió eszközeit Európában;

1.

készítsék fel a polgárokat az új munkahelyeken való elhelyezkedésre a tudásalapú társadalomban, különösen a következők révén:

2.

folytassák a tanulás eredményeinek elismerésével és a képzettségek átláthatóságával kapcsolatos munkát, különösen a következők tekintetében:

3.

az alábbiak segítségével oldják meg a finanszírozási és minőségi kérdéseket:

1.

a koppenhágai folyamat és a felsőoktatási együttműködés összefüggésében elemezze az európai szintű új munkatípusok és készségigények megállapításának elősegítésére szolgáló, hozzáadott értéket képviselő tanácsadási mechanizmusok szükségességét, felhasználva az egész életen át tartó tanulásra, a vállalkozásra és a társadalmi párbeszédre vonatkozó szakpolitikák keretében már meglévő, ágazati készségekkel kapcsolatos tevékenységeket és projekteket. Az említett mechanizmusok célja, hogy kialakítsák a munkahelyi funkciók, referenciaszintek (EKKR) és kulcskompetenciák felhasználásával a középtávú készségigények rendszeres előrejelzését és a rövid távú készséghiányok azonosítását.

A mechanizmusoknak az alábbiakra kell épülniük:

2.

erősítse meg a készségigények korai azonosítását és előrejelzését szolgáló európai hálózatot (a Cedefop által indított Skillsnet), valamint a foglalkoztatási trendek európai előrejelző rendszerét.

3.

tegyen jelentést az ezen állásfoglalást követő európai és nemzeti szintű intézkedésekről az oktatási és képzési munkaprogram keretében, figyelembe véve a tagállamok kétévenkénti nemzeti jelentéseit.