12.12.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 326/25

(1)

A Tanács 1999 augusztusában az 1796/1999/EK rendelettel (2) végleges dömpingellenes vámot vetett ki a többek között Dél-Afrikából származó acél kötelekre és kábelekre.

(2)

2005 novemberében az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követően a Tanács az 1858/2005/EK rendeletben (3) úgy döntött, hogy az érintett terméknek a többek között Dél-Afrikából származó behozatalaira vonatkozó dömpingellenes intézkedéseket fenn kell tartani.

(3)

A Bizottság az 1999. augusztus 13-i 1999/572/EK határozattal (4) elfogadta azt az árakra vonatkozó kötelezettségvállalást, amelyet a dél-afrikai Scaw Metals Group Haggie Steel Wire Rope vállalat (a továbbiakban: Haggie vagy vállalat) ajánlott fel.

(4)

Az 1999/572/EK határozatban a Bizottság a következő vállalatok kötelezettségvállalásait is elfogadta: Usha Martin Industries & Usha Beltron Ltd, India; Aceros Camesa SA de CV, Mexikó és a Joint Stock Company Silur, Ukrajna. A Bizottság az 1678/2003/EK bizottsági rendelet (5) útján visszavonta az ukrajnai Joint Company Silur által felajánlott kötelezettségvállalás elfogadását. A Mexikóból származó acél drótkötelekre és -kábelekre vonatkozó dömpingellenes intézkedések 2004. augusztus 12-én hatályukat vesztették (6). A 2005. december 22-i 2006/38/EK bizottsági határozattal a Bizottság visszavonta az Usha Martin Industries & Usha Beltron Ltd által felajánlott kötelezettségvállalást.

(5)

Ennek eredményeként már csak a dél-afrikai eredetű, a vállalat által gyártott és a kötelezettségvállalásba beletartozó érintett termék (a továbbiakban: mentesített termék) közösségi importja mentesül a végleges dömpingellenes vámok alól.

(6)

Ebben a tekintetben megjegyzendő, hogy a Haggie által jelenleg gyártott bizonyos acél drótkötelek és -kábelek nem tartoztak a kötelezettségvállalás hatálya alá. Ennek megfelelően az ilyen acél drótkötelek és -kábelek után meg kellett fizetni a dömpingellenes vámot, amikor bekerültek a közösségi szabad forgalomba.

(7)

A vállalat által felajánlott kötelezettségvállalás szerint a vállalatnak – többek között – a kötelezettségvállalásban megállapított bizonyos minimumárak felett kell a mentesített terméket az Európai Közösségbe exportálnia.

(8)

A vállalat továbbá elismerte a kötelezettségvállalásban, hogy – tekintettel a kötelezettségvállalással megszerzett dömpingellenes vám alóli mentességre – ennek a mentességnek feltétele, hogy a Közösség vámhatóságainak „kötelezettségvállalási számlát” mutasson be. A vállalat ezen kívül azt is vállalta, hogy nem állít ki ilyen kötelezettségvállalási számlát azon érintett termékeinek értékesítésekor, amelyekre nem terjed ki a kötelezettségvállalás, és amelyek így a dömpingellenes vám hatálya alá tartoznak. A vállalat azt is elismerte, hogy a kiállított kötelezettségvállalási számláknak tartalmazniuk kell az először az 1796/1999/EK rendelet mellékletében, később pedig az 1858/2005/EK rendelet mellékletében meghatározott információkat.

(9)

A kötelezettségvállalás feltételei arra is kötelezik a vállalatot, hogy a Bizottságot negyedéves jelentések formájában rendszeresen és részletesen tájékoztassa az érintett terméknek az Európai Közösségbe irányuló eladásairól. Ezeknek a jelentéseknek tartalmazniuk kell a kötelezettségvállalásba beletartozó és így a dömpingellenes vám befizetése alól mentesülő termékeket, valamint azokat az acél drótkötél- és kábeltípusokat is, amelyek nem tartoztak bele a kötelezettségvállalásba, és így az Európai Közösségbe való behozatalukkor be kell fizetni utánuk a dömpingellenes vámot.

(10)

Egyértelmű, hogy az említett eladási jelentéseknek benyújtásukkor teljesnek, kimerítőnek és minden részletükben helyesnek kellett lenniük, és a tranzakcióknak teljes mértékben meg kellett felelniük a kötelezettségvállalásnak.

(11)

A kötelezettségvállalás teljesítésének biztosítása érdekében a vállalat vállalta, hogy az említett negyedéves jelentésekben feltüntetett adatok pontosságának és valódiságának ellenőrzése érdekében telephelyein helyszíni ellenőrzéseket tesz lehetővé, továbbá hogy a Bizottság által szükségesnek ítélt valamennyi információt rendelkezésre bocsátja.

(12)

Meg kell említeni, hogy a vállalat 2003. október 28-án már kapott egy figyelmeztető levelet a Bizottság szolgálataitól, amiért megszegte a kötelezettségvállalását oly módon, hogy kötelezettségvállalási számlákat állított ki olyan termékekre, amelyek nem tartoztak bele a kötelezettségvállalásba, hanem a dömpingellenes vám hatálya alá tartoztak volna. A figyelmeztető levél kijelentette, hogy tekintettel a kötelezettségvállalás megszegésének sajátos körülményeire, a Bizottság egyelőre nem szándékozik visszavonni a kötelezettségvállalás elfogadását, ám arra is rámutatott, hogy a kötelezettségvállalás bármilyen – akár csekély jelentőségű – további megsértése rendkívüli módon meg fogja nehezíteni a Bizottság számára, hogy továbbra is fenntartsa a vállalat kötelezettségvállalásának elfogadását.

(13)

Ezzel összefüggésben 2007. február 5.–6-án a vállalat dél-afrikai telephelyén ellenőrző látogatásra került sor. Az ellenőrző látogatás a 2004. január 1-jétől2006. december 31-ig tartó időszakra terjedt ki.

(14)

Az ellenőrző látogatás megállapította, hogy a vállalat két alkalommal a dömpingellenes intézkedés tárgyát képező, ám a kötelezettségvállalásba bele nem tartozó termékre is kiállított kötelezettségvállalási számlát (kötelezettségvállalási számla száma: 935515 és 935516). Ezek a tranzakciók a behozatalkor tehát jogtalanul részesültek a dömpingellenes vám befizetése alóli mentességben.

(15)

Az ellenőrző látogatás megállapította, hogy a vállalat egy alkalommal elmulasztotta az eladási egységárakat a fizetési feltételek szerint kiigazítani. Az, hogy elmulasztották ezt a kifizetés tényleges idejéhez kötődő pénzügyi költséghez történő kiigazítást, az alkalmazható minimumár alatti eladási árat eredményezett.

(16)

Ezenkívül az ellenőrző látogatás azt is megállapította, hogy a vállalat számos alkalommal az 1858/2005/EK rendelet mellékletének nem megfelelő kötelezettségvállalási számlákat állított ki, amelyek a következő mondatot tartalmazták: „For sale offshore, not to be sold within the European Union” (offshore eladásra, az Európai Unión belül nem értékesíthető).

(17)

Az ellenőrző látogatás által érintett időszakban kiállított kötelezettségvállalási számlák vizsgálata kimutatta, hogy az egyik tranzakció nem szerepelt a Bizottságnak benyújtott negyedéves kötelezettségvállalási értékesítési jelentésben. Arra is fény derült, hogy a vállalat egyes nem a Közösségen belüli szabad kereskedelembe bocsátásra szánt tranzakciókat is úgy tüntetett fel, mintha azokat a Közösségen belüli szabad kereskedelembe kívánta volna bocsátani. Az ellenőrző látogatás továbbá számos olyan tranzakciót fedezett fel, amelyek tranziteladásként voltak feltüntetve, ám a valóságban az árukat szabad kereskedelembe bocsátották a Közösségben. Ezen túlmenően a negyedéves kötelezettségvállalási eladási jelentések és a megfelelő számlák között is ellentmondásokra bukkantak.

(18)

A kötelezettségvállalás megszegését jelenti az, hogy a vállalat a kötelezettségvállalásba bele nem tartozó érintett termékekre is kiállított kötelezettségvállalási számlákat, valamint az, hogy ezek a tranzakciók részesültek abból a dömpingellenes vám befizetése alóli mentességből, amely csak a kötelezettségvállalásban feltüntetett termékeknek járt volna.

(19)

A vállalat szintén nem teljesítette azt a kötelezettségét, hogy a mentesített termék minden eladásánál tartsa tiszteletben a minimumárat.

(20)

A mentesített termék eladásainál az 1858/2005/EK rendelet mellékletének nem megfelelő számlák kiállítása összezavarhatja a vámhatóságokat, és lehetetlenné teszi számukra, hogy hatékonyan figyelemmel kísérhessék a kötelezettségvállalást, ami azt így megvalósíthatatlanná teszi.

(21)

A (17) preambulumbekezdésben kifejtett tények arra a következtetésre vezettek, hogy a vállalat által benyújtott negyedéves kötelezettségvállalási eladási jelentések nem voltak teljesek, kimerítők és minden részletükben helyesek, ezért a jelentések nem voltak kellően megbízhatók ahhoz, hogy a kötelezettségvállalás figyelemmel kísérésére fel lehetett volna őket használni. A jelentéstételi kötelezettségeknek való megfelelés elmulasztása szintén a kötelezettségvállalás megszegésének minősül.

(22)

A vállalat írásos beadványában elismerte, hogy a kötelezettségvállalási számlák kiállításánál és a kötelezettségvállalási jelentések elkészítésénél előfordultak hibák, mert nem értették meg a kötelezettségvállalás technikai rendelkezéseit, helytelenül olvasták a szöveget, és/vagy elmulasztották fellapozni. Az írásos beadványban és a 2007. április 26-i meghallgatáson azt is kijelentették, hogy a felső vezetőségben történt változások és a szervezet átszervezése is hozzájárult ahhoz, hogy nem sikerült megérteni a kötelezettségvállalás összetett előírásait.

(23)

A vállalat azt is beismerte, hogy a Bizottság szolgálataitól 2003. október 28-án megkapta a figyelmeztető levelet. Úgy érvelt azonban, hogy soha nem kapott ellenőrzési jelentést, amely feltételezése szerint körvonalazta volna a ténylegesen elkövetett hibát. A vállalat szerint az, hogy nem tudatosították benne a tényleges hibákat, szintén hozzájárult ahhoz, hogy elmulasztotta megváltoztatni a kötelezettségvállalási jelentések elkészítésének gyakorlatát vagy jobban megérteni a kötelezettségvállalást.

(24)

Ezekre az érvekre válaszul meg kell említeni, hogy a vállalat 2003. szeptember 18-án kapott egy levelet a Bizottságtól, amely részletesen bemutatta az azonosított kötelezettségszegéseket. A 2003. október 28-i figyelmeztető levél részletesen már nem ismételte meg ezeket, de hivatkozott a Bizottság és a vállalat közötti korábbi levelezésre.

(25)

Megjegyzendő, hogy a vállalat össze is lehetett zavarodva, amikor ellenőrzési jelentésre hivatkozott. A Bizottság a 2003. október 28-i figyelmeztető levél megírása előtt nem tett ellenőrző látogatást, hiszen a levél elküldéséhez vezető kötelezettségszegéseket a kötelezettségvállalási jelentések irodai elemzése során állapította meg. A Bizottság 2004 májusában ugyan elvégzett egy ellenőrzést, ám mivel ezt az ellenőrzést nem követte cselekvés, így nem kellett róla levelet küldeni a vállalatnak.

(26)

Ezenkívül a vállalat a meghallgatáson kijelentette, hogy az ellenőrző látogatás után a helyszínen tett észrevételek alapján teljes rendszerét felülvizsgálta annak érdekében, hogy megtegye a kötelezettségvállalás követelményeinek való megfeleléshez szükséges változtatásokat.

(27)

A vállalat által saját védelmében felhozott érv, mely szerint nem értette meg a kötelezettségvállalást, mit sem változtat a Bizottság azon véleményén, hogy a vállalat elmulasztotta teljesíteni a kötelezettségvállalást. Meg kell említeni, hogy korábban a vállalat már kapott egy figyelmeztető levelet a kötelezettségvállalás megszegéséért, és elmulasztotta elfogadni az új kötelezettségszegések előfordulásának megelőzéséhez szükséges intézkedéseket. A kötelezettségvállalásban található előírások megértésének hiánya jelentős kockázatot jelent a kötelezettségvállalás figyelemmel kísérésének megfelelőségére és megbízhatóságára.

(28)

Az ár megsértésével kapcsolatban a vállalat beismerte, hogy egy alkalommal történt ilyen, mert egy késedelmes fizetés tekintetében elmulasztotta megtenni a szükséges kiigazítást. Azzal érvelt azonban, hogy valamennyi egyéb tranzakció eladási ára szigorúan a minimálárnak megfelelően lett megszabva. Kijelentették továbbá, hogy a késedelmes fizetést előre nem látható körülmények okozták, mivel az érintett ügyfél rendes esetben előre – a szállítás előtt – fizet az árukért.

(29)

Ezen érvekre válaszul rá kell mutatni, hogy a kötelezettségvállalás értelmében a vállalat vállalta annak biztosítását, hogy a kötelezettségvállalásba tartozó valamennyi eladás nettó eladási ára legalább a kötelezettségvállalásban megszabott minimálár lesz.

(30)

Az arányosság kérdésével kapcsolatban ezenfelül az alaprendeletben nem szerepel olyan közvetlen vagy közvetett feltétel, amely szerint a kötelezettségvállalás megszegését az eladásoknak vagy a minimálárnak a minimális százalékához kellene kötni.

(31)

Ezt a megközelítést igazolja az Elsőfokú Bíróság ítélkezési gyakorlata is, amely szerint a kötelezettségvállalás bármilyen megszegése elegendő indok a kötelezettségvállalás elfogadásának visszavonásához (7).

(32)

Ennek megfelelően a vállalat által az arányossággal kapcsolatban bemutatott érvek nem változtatnak a Bizottság azon véleményén, hogy a kötelezettségvállalást megszegték, és a kötelezettségvállalás elfogadását vissza kell vonni.

(33)

A vállalat úgy érvelt, hogy amikor a Bizottságnak benyújtotta rendszeres jelentéseit, úgy érezte, hogy a jelentések teljesek, kimerítők és minden részletükben helyesek.

(34)

A vállalat soha sem próbált meg helytelen információt jelenteni, és nem kísérelt meg visszatartani semmilyen kért információt.

(35)

A vállalat mind írásos beadványában mind pedig a meghallgatáson hangsúlyozta, hogy a kötelezettségvállalás megszegéséből – két esettől eltekintve – nem húzott semmilyen hasznot, és a hibákat nem az intézkedések tervszerű kijátszásának keretében követte el.

(36)

A fenti preambulumbekezdésekre hivatkozva meg kell jegyezni, nem tűnt úgy, hogy a vállalat szándékosan próbálna hasznot húzni a kötelezettségvállalás követelményeinek be nem tartásából vagy a monitoring akadályozásából. Mindazonáltal a hibák ismételt előfordulása megvalósíthatatlanná teszi a kötelezettségvállalás figyelemmel kísérését.

(37)

A fentiekre tekintettel a kötelezettségvállalás elfogadását vissza kell vonni, és az 1999/572/EK bizottsági határozatot hatályon kívül kell helyezni. Ennek megfelelően az 1858/2005/EK rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében kivetett dömpingellenes vámot kell alkalmazni,