21.7.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 190/18

(1)

A Bizottság a Bavaria Film GmbH (a továbbiakban: BAV) részére nyújtott állítólagos állami támogatás ügyében benyújtott panaszokat követően 2003. július 23-án megindította a hivatalos vizsgálati eljárást. Németország 2003. október 20-án állást foglalt; a versenytársaktól és az egyéb érdekeltektől nem érkeztek észrevételek. 2005. május 3-án a Bizottság információkat kért, amelyeket Németország a 2005. július 1-jén kelt levelében adott meg. Egy 2005. október 12-én tartott megbeszélés nyomán Németország 2006. november 9-én és 21-én további információkat szolgáltatott.

(2)

1999-ben a BAV egyik ingatlanán megkezdődött egy, a legmodernebb berendezésekkel felszerelt filmstúdió (a továbbiakban: stúdió) építése. Ezen az ingatlanon található a BAV központja, a Filmstadt Geiselgasteig, Bajorország tartományban. A BAV magánjogi filmgyártó vállalkozás (2).

(3)

A fentiekben megjelölt befektetés egy különleges célú köztes társaságon, a Bayerische Filmhallen GmbH-n (a továbbiakban: BFH) keresztül valósult meg.

(4)

A BFH alaptőkéje 50 000 EUR-t tesz ki, ebből az LfA Förderbank Bayern (a továbbiakban: LfA) 49 %-os üzletrésszel, Lothar Wedel magánszemély (3) vagyonkezelőként 21 %-os üzletrésszel, és a BAV 30 %-os üzletrésszel rendelkezik. A BAV üzletrészének névértéke így 15 000 EUR-t tesz ki. Az LfA és a BAV részesedését a BHV alapításakor nyújtott hozzájárulásaik értéke alapján állapították meg.

(5)

A törzstőkén kívül az LfA 3,8 millió EUR összegű támogatást nyújtott a BFH-nak, valamint egy (később támogatássá alakítandó) 3,1 millió EUR összegű áthidaló finanszírozási hitelt (4). Az összesen 6,9 millió EUR-s összeget az új stúdió összes építési költségeinek finanszírozására szánták.

(6)

A 15 000 EUR összegű törzstőke rendelkezésre bocsátása mellett a BAV 25 évre ingyenes használati jogot biztosított a BFH részére a stúdiónak helyt adó telekre. A 25 év elteltével az új BFH-épület berendezéssel együtt ingyenesen a BAV tulajdonába kerül.

(7)

A telephelyet a BAV üzemelteti a BFH részére. Az ügyviteli szerződés alapján a stúdió bérbeadásából származó bevétellel az első három évben, 1999 októberétől 2002 októberéig az alábbi módon számoltak el:

(8)

Az ügyviteli szerződés úgy rendelkezik, hogy a BFH-nak biztosított hároméves bevezető időszak után, azaz a negyedik év kezdetével, 2002 októberében az új stúdió bérbeadásából származó bevételeket, a javítási, karbantartási, biztosítási és marketingköltségek levonásával az üzletrésztulajdonosok között a BFH-ban való részesedésük arányában felosztják (7).

Az 2. táblázat az új stúdió bérbeadásából származó tényleges bevételeket és ezek felosztását mutatja 2002 és 2005 között.

2.   táblázat

Bevételek és kifizetések 2002–2005 között

(9)

A Bizottság az eljárás megindításakor azt az álláspontot képviselte, hogy a feltételekre tekintettel, amelyek mellett az egyes résztvevők befektettek a BFH-ba, az LfA befektetése az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése értelmében vett állami támogatásnak minősül, és kétségeit fejezte ki a finanszírozás közös piaccal való összeegyeztethetősége tekintetében. A Bizottság különösen azt vonta kétségbe, hogy az LfA részesedése a BFH-ban a piacgazdasági alapon eljáró magánbefektető elvével összeegyeztethető, mivel a BAV és az LfA nem azonos feltételek mellett fektettek be a BFH-ba. A BFH üzletrészeinek készpénzért való megvásárlása és egy 6,9 millió EUR-s készpénzbefektetés ellenértékeként az LfA a BFH törzstőkéjének 70 %-át kitevő üzletrészt szerzett, míg a BAV 15 000 EUR és a telek 25 évre szóló használati joga ellenértékeként, amelyet hozzávetőlegesen 3 millió EUR értékűre becsültek, 30 %-os üzletrészt szerzett.

(10)

Az eljárás megindításáról szóló határozatában a Bizottság úgy érvelt, hogy az LfA állami bank, és az általa állami forrásokból finanszírozott befektetés a közös piaccal nem összeegyeztethető támogatást jelenthet, amelynek kedvezményezettje a BAV.

(11)

Németország lényegében azt az álláspontot képviselte, hogy nem áll fenn támogatás, mivel infrastrukturális befektetésről van szó, és egy meghatározott vállalkozásnak sem származik ebből előnye. Amennyiben mégis támogatásról lenne szó, úgy Németország álláspontja szerint ez az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének d) pontjában foglalt, úgynevezett kulturális kivétel hatálya alá esik.

(12)

A stúdiót filmgyártás céljára adják bérbe. Németország tájékoztatása szerint a stúdió bérbeadása során valamennyi bérlőre, így a BAV-ra és leányvállalataira is azonos feltételek vonatkoznak. A felek ezt is rögzítették az ügyviteli szerződésben, amely a létesítmény BAV általi kezelését és a stúdió hasznosítását szabályozza. Ennek alapján a BAV Németország álláspontja szerint nem részesül kedvezőbb elbánásban.

(13)

Németország benyújtott egy listát a stúdióban készített filmekről, amelyből kiderül, hogy ezen filmek több, mint kétharmadát olyan vállalkozások készítették, amelyek semmilyen viszonyban nem állnak a BAV-val (8).

(14)

Annak igazolására, hogy sem a BAV, sem a telephely más használója sem részesül kedvezőbb elbánásban, Németország 2005-ben benyújtott egy listát 25, többek között Németországban, a Cseh Köztársaságban, Szlovákiában, Bulgáriában, az Egyesült Királyságban és Olaszországban található (748 m2 és 4 225 m2 közötti alapterületű) filmstúdió bérleti díjaival. A bérleti díjak 0,27 EUR/m2 (Olaszország) és 4,34 EUR/m2 (Egyesült Királyság) között mozogtak. 2005-ben az új, 3 060 m2 területű BFH-stúdió bérleti díja 1,02 EUR/m2 volt. Ezt az árat fizette a stúdió valamennyi használója, így a BAV is.

(15)

Az eljárás megindítása után Németország a támogatás gyanújának eloszlatása és a folyamat átláthatóbbá tétele érdekében az alábbi módosítást (a továbbiakban: új megközelítés) javasolta:

(16)

A vizsgálandó eredeti intézkedés az LfA új stúdióba való 6,9 millió EUR összegű befektetése és a BFH-ban fennálló részesedése volt.

(17)

Mint azt az eljárás megindításáról szóló határozatban kifejtették, e folyamat esetében az alábbi okokból lehet szó az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése értelmében vett, a BAV-nak nyújtott állami támogatásról:

(18)

Németország az új megközelítés alkalmazásához szükséges valamennyi változtatást előkészítette, eltávolította valamennyi korábbi és jövőbeli elemet, amely állami támogatásnak minősülhet, és kötelezte magát a megközelítés alkalmazására a Bizottság határozatának elfogadását követően.

(19)

Az LfA 15 000 EUR-s áron megveszi a BAV-tól a BFH 30 %-os üzletrészét. Ezt az árat a BFH társasági szerződésében határozták meg, és pontosan megfelel annak az árnak, amit eredetileg a Bavaria fizetett az üzletrészekért. A BFH üzletrészeinek értékesítéséért a BAV nem részesül olyan előnyben, amely állami támogatásnak minősülhet. Az LfA az üzletrészek 100 %-ával fog rendelkezni, és következésképpen a BFH bevételeinek 100 %-a fogja megilletni.

(20)

A jövőben a BAV a „tényleges költségeknek” megfelelő ügyviteli költségeket évente kiszámlázza a BFH-nak. A Németország által 2006 novemberében benyújtott adatok szerint az éves költségek 2006-ban 106 405 EUR-t tesznek ki. A ténylegesen felmerült költségeket évente számítják ki és számlázzák, és ezeket egy független szakértő felülvizsgálja. Biztosítják, hogy a BAV-nak csak a ténylegesen nyújtott szolgáltatásokért fizetnek, így a túlkompenzáció kizárt. Így a BAV az üzemeltetésért nem részesül olyan, túlfizetés formájában megnyilvánuló előnyben, amely támogatásnak lenne tekintendő.

(21)

2024-ig a BFH a piacon szokásos mértékű bérleti díjat fizet a BAV-nak a telek használatáért. Ennek mértéke a telek független szakértő által becsült értékének 5 %-át teszi ki (10). Ez az összeg a szokásos piaci viszonyoknak megfelelő bérleti díjnak tekinthető, mivel ingatlantulajdona után megfelelő hozamot biztosít a BAV-nak. A BFH azonban nem fogja havonta készpénzben kiegyenlíteni a használati díjat, hanem azt a kamatokkal együtt tartozásként felhalmozza (11). Biztosítják, hogy a BAV-nak csak a telek használatáért fizetnek, így a túlkompenzáció kizárt.

(22)

2024-ben, a 25 év elteltével egy független szakértő felbecsüli az új stúdió piaci értékét; a BAV ezen értéken szerezheti meg az új stúdiót a BFH-tól, és a felhalmozott bérletidíj-követelést a kamatokkal együtt beszámíthatja ebbe az összegbe. Ha az épület piaci értéke 2024-ben meghaladja a felhalmozódott követelést, úgy a BAV megtéríti a különbözetet. Következésképpen kizárt, hogy a BAV a stúdió megszerzésekor bármilyen előnyben részesül (12). Így megállapítható, hogy az új megközelítés garantálja, hogy a BAV a jövőben nem tesz szert semmilyen, az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése értelmében vett előnyre az új stúdió üzemeltetéséből, következésképpen a jövőre nézve kizárt az esetleges állami támogatás a BAV javára. A BAV lemond 30 %-ot kitevő üzletrészéről, és az új stúdió üzemeltetésének tényleges költségeit és az épület használatának díját fogja kiszámlázni a BFH-nak. Ezenkívül a BAV-nak 25 év elteltével egy a piaci viszonyoknak megfelelő árat kell fizetnie a telephely megszerzéséért. Eredetileg úgy tervezték, hogy 25 év elteltével az új BFH épület berendezéssel együtt ingyenesen a BAV tulajdonába kerül.

(23)

Az 1. és 2. táblázat tájékoztatást nyújt a BAV részére 1999 és 2005 között történt kifizetésekről. E kifizetések két csoportba sorolhatók: az ügyvitel ellentételezése és a BAV megállapodás szerinti részesedése a bevételből. Ezek a következőképpen foglalhatók össze:

4.   táblázat

A BAV részére történt kifizetések – Ellentételezés és nyereség

(24)

Azon kifizetések, amelyekben a BAV a telephely üzemeltetéséért részesült (lásd a 4. táblázat C sorát, illetve a részletes adatokat a D és E sorban), részben a tényleges kiadásokat, részben az ügyviteli szerződésben előzetesen rögzített átalánydíjakat tükrözik. Ezen kifizetések még a 2000-es és 2004-es „csúcsévekben” is, amikor a BAV részére teljesített kifizetések elérték a 103 000 EUR-t, következetesen alatta maradtak a részletes költségtervezésben megjelöltnek, amely 2006-ra több mint 106 405 EUR-s összeget irányoz elő (lásd a 3. táblázatot), és nem biztosítottak tisztességtelen előnyt a BAV részére.

(25)

A BAV részesedése a bevételből az ingyenes telekhasználatot volt hivatott ellensúlyozni. Ezen kifizetések a telek bérbe adásának piaci értéke alatt vannak, amely jelenleg évi 183 500 EUR-t tesz ki (lásd (15) pont).

(26)

A 4. táblázatból (I. sor) látható, hogy még a BAV összes (az üzemeltetésből és a nyereségekből származó) bevételének összeszámolásakor is az összes kifizetés összege, amelyben a BAV 1999 és 2005 között részesült, a telek használatának becsült piaci értéke alatt van (amely jelenleg eléri az évi 183 500 EUR-t). Ennek oka az eredeti tervben található, amely szerint 25 év elteltével az új BFH-épület berendezéssel együtt ingyenesen a BAV tulajdonába kerül, ami „további”előnyt jelentett volna a BAV részére. Az új megközelítés alapján azonban a BAV a stúdiót a szokásos piaci áron szerzi meg. Mindebből következik, hogy a BAV-nak az 1999 és 2005 közötti években nem származott az EK-Szerződés 87. cikke (1) bekezdésének értelmében vett előnye az intézkedésből.

(27)

Következésképpen megállapítható, hogy a BAV az új stúdió eddigi üzemeltetésével összefüggésben nem részesült állami támogatásban.

(28)

A BAV esetleges, a stúdió üzemeltetésével összefüggő túlfizetése mellett (lásd fent a 4. táblázatot) a BAV megkülönböztetett elbánásban is részesülhetett a stúdió használata során.

(29)

A Németország által szolgáltatott adatok szerint a legtöbb filmet olyan vállalkozások készítették, amelyek semmilyen viszonyban nem álltak a BAV-val (13). Németország megerősítette, hogy a BAV nem élvez előjogokat a stúdióhoz való hozzáférés tekintetében. Ezenkívül valamennyi filmgyártó a BAV-val azonos feltételek mellett és azonos áron vehette és veheti jelenleg is igénybe a stúdiót. A Bizottságot biztosították, hogy a BAV-ot ugyanúgy kezelik, mint összes versenytársát, és nem részesült és jelenleg sem részesül megkülönböztetett elbánásban, így a stúdió használata során nem származott, és nem is fog származni az EK-Szerződés 87. cikke (1) bekezdésének értelmében vett előnye az intézkedésből.

(30)

A piacgazdasági alapon eljáró magánbefektető elve vonatkozásában, amelyre az eljárás megindításáról szóló határozatban hivatkoznak, meg kell jegyezni, hogy ott arról a tényről volt szó, hogy az LfA és a BAV nem azonos feltételek mellett fektettek be a BFH-ba, és ezt a BAV-nak nyújtott támogatásnak tekintették. Az új megközelítés ezt a problémát úgy oldja meg, hogy az LfA a BFH kizárólagos tulajdonosa lesz. Az új megközelítésben tervezettek alapján a BFH – amely a stúdió valamennyi használójának azonos, piaci árakat számláz – bevételei 100 %-ban az LfA-t illetik és a BFH által fizetett osztalék teljes összege az LfA-t illeti. Végezetül, az LfA 2024-ben a stúdió értékesítéséért a szokásos piaci árat fogja kapni. Ezért prima facie abból kell kiindulni, hogy az LfA befektetése a BFH-ba a piacgazdasági alapon eljáró magánbefektető elvével összhangban áll.

(31)

A fentiek alapján a Bizottság megállapítja, hogy a vizsgált intézkedés az új megközelítés szerinti formájában nem biztosít előnyt a BAV-nak és így nem minősül az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése értelmében vett állami támogatásnak a BAV javára,