26.6.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 164/32

(1)

2005. októberében a Tanács az 1659/2005/EK rendelettel (2) végleges dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból származó egyes magnezittéglák behozatalára (a továbbiakban: az érintett termék).

(2)

A Bizottság a 2005/704/EK határozattal (3) elfogadta a Yingkou Qinghua Refractories Co. Ltd. (a továbbiakban: a vállalat) árra vonatkozó kötelezettségvállalását.

(3)

A kötelezettségvállalás keretében a vállalat többek között beleegyezett, hogy az érintett terméket nem értékesíti a kötelezettségvállalásban meghatározott minimálárak alatt az Európai Közösségben.

(4)

A kötelezettségvállalás arra is kötelezi a vállalatot, hogy negyedéves jelentés formájában rendszeres és részletes tájékoztatást nyújtson a Bizottság számára az érintett terméknek az Európai Közösségen belüli értékesítéséről.

(5)

A kötelezettségvállalás teljesítésének biztosítása érdekében a vállalat vállalta, hogy az említett negyedéves jelentésekben feltüntetett adatok pontosságának és valódiságának ellenőrzése érdekében lehetővé teszi telephelyein a helyszíni ellenőrzéseket, továbbá, hogy a Bizottság által szükségesnek ítélt valamennyi információt rendelkezésre bocsátja.

(6)

Ezenfelül, amint azt a kötelezettségvállalás előírja, a kötelezettségvállalás Európai Bizottság általi elfogadása a bizalmon alapul, és az Európai Bizottsággal kialakított bizalmi kapcsolatot sértő bármely cselekedet elégséges indokot szolgáltat a kötelezettségvállalás azonnali visszavonására.

(7)

Ezenfelül, amint azt a kötelezettségvállalás előírja, a határozatra vonatkozó körülményeknek a kötelezettségvállalás elfogadásának idején fennálló körülményekhez viszonyított, a kötelezettségvállalás végrehajtási időszaka alatt beálló bármely változása a kötelezettségvállalás elfogadásának Európai Bizottság általi visszavonásához vezethet.

(8)

Ellenőrző látogatásra került sor a vállalat telephelyén a Kínai Népköztársaságban.

(9)

Az ellenőrző látogatás előtt két nappal a vállalat benyújtotta 2006 második és harmadik negyedévére vonatkozó kötelezettségvállalási jelentésének javított változatát. A benyújtott javítások többek között öt ügylet kifizetési határidejének meghosszabbítására vonatkoztak. A fizetési határidők e kiigazításai a minimálár alatti árakat eredményeztek.

(10)

Ezenfelül az ellenőrző látogatás során megállapították, hogy az Európai Közösségbe irányuló kereskedelem szerkezete a dömpingellenes intézkedések bevezetése után megváltozott. A meglévő intézkedések bevezetését eredményező vizsgálat ideje alatt a vállalat kizárólag az érintett terméket értékesítette a Közösségben. Az intézkedések bevezetését követően a vállalat más termékeket is kezdett közösségi ügyfeleinek eladni.

(11)

A kereskedelem szerkezetének e változása hat a kötelezettségvállalásra, mivel a keresztkompenzáció komoly veszélyét rejti magában, azaz a kötelezettségvállalásban nem szereplő terméket mesterségesen alacsony áron értékesíthetik a kötelezettségvállalásban szereplő termék minimálárának kompenzációjaként.

(12)

Az ilyesfajta kompenzáció esetleges meglétének további felmérése érdekében a vállalatot felkérték, hogy mutassa be a kötelezettségvállalásban nem szereplő termékről az Európai Közösségen belüli és azon kívüli ügyfelek számára kiállított számlák másolatát.

(13)

A vállalat azzal érvelt, hogy a más termékek árelemzése nem alkalmas a keresztkompenzáció megállapítására, mivel e termékek minősége és ára ügyfél szerint is változó. Erre válaszul a vállalatot felkérték, hogy bocsásson rendelkezésre egy, a különböző minőségek és ügyfelek szerint lebontott árjegyzéket, ám a vállalat ezt visszautasította azt állítván, hogy ez az intézkedések hatálya alá nem tartozó termékek esetében bizalmas információ.

(14)

Végül a vállalat öt, 2005-ben és 2006-ban kiállított számla másolatát nyújtotta be a kötelezettségvállalás hatálya alá nem tartozó termékekre vonatkozóan. Egy számlát egy olyan vevőnek állítottak ki, aki ugyanabban az időben a kötelezettségvállalás hatálya alá tartozó terméket is vásárolt, egy másikat olyan közösségi vevőnek állítottak ki, aki az érintett terméket nem a vállalattól vette. A további három számlát nem közösségi vevőknek állították ki.

(15)

Az öt vevő által vásárolt áruk különböző minőségét figyelembe véve megállapították, hogy annak a közösségi vevőnek felszámított ár, amelyik a kötelezettségvállalás hatálya alá tartozó termékből is vásárolt, számottevően alacsonyabb volt a hasonló minőségért annak a közösségi vevőnek felszámított árnál, amelyik nem vásárolt a kötelezettségvállalás hatálya alá tartozó termékből. Hasonló árkülönbséget alkalmaztak a nem közösségi vevők esetében is. Ez az árpolitika ennélfogva egyértelműen jelzi, hogy ténylegesen keresztkompenzációt alkalmaztak.

(16)

A vállalat a kötelezettségvállalás hatálya alá tartozó termék valamennyi értékesítésére vonatkozó minimálár betartására vonatkozó kötelezettségét nem teljesítette, amint az a fenti, (9) preambulumbekezdésben szerepelt.

(17)

Ezenfelül a dömpingellenes intézkedések bevezetését követő kereskedelmi szerkezetváltozás a keresztkompenzáció komoly veszélyéhez vezetett, így a Bizottság a jövőben nem tudja hatékonyan ellenőrizni a kötelezettségvállalást, ennélfogva az megvalósíthatatlanná válik.

(18)

A kereskedelem szerkezetének e változása lehetővé tette a vállalat számára, hogy a minimáláras eladásokért cserébe mesterségesen alacsony árakkal kompenzálja a közösségi vevőket azon áruk esetében, amelyek nem tartoztak a kötelezettségvállalás hatálya alá.

(19)

A kereskedelem szerkezetének e változását a kötelezettségvállalás elfogadásának idején fennálló körülményekhez képest jelentős változásnak ítélik, amely – figyelembe véve a (10)–(12) preambulumbekezdésben leírt megállapításokat – a kötelezettségvállalás elfogadásának visszavonásához vezet.

(20)

Ezenfelül a kötelezettségvállalás hatálya alá nem tartozó termékek árjegyzékének visszatartásával a vállalat nem teljesítette a vonatkozó információ rendelkezésre bocsátásával kapcsolatos, az alaprendelet 8. cikkének (7) bekezdésével összhangban lévő kötelezettségét és a kötelezettségvállalás előírásait.

(21)

Továbbá a vállalat vonakodása, hogy rendelkezésre bocsássa az említett árjegyzékeket, sértette a kötelezettségvállalás elfogadásának alapját képező bizalmi viszonyt.

(22)

Az árra vonatkozó kötelezettség megszegését a vállalat elismerte. Azzal érvelt azonban, hogy valamennyi egyéb ügylet eladási ára szigorúan a minimálárnak megfelelően lett megszabva. Ezenfelül beadványuk szerint a végső ár nem volt sokkal alacsonyabb a minimálárnál. A vállalat ennek alapján úgy véli, hogy a kötelezettségvállalás elfogadásának visszavonása nem állna arányban az elkövetett kötelezettségszegéssel.

(23)

Ezen érvekre válaszul az arányosság kérdésével kapcsolatban rá kell mutatni, hogy a kötelezettségvállalás értelmében a vállalat vállalta annak biztosítását, hogy a kötelezettségvállalás hatálya alá tartozó valamennyi eladás nettó eladási ára legalább a kötelezettségvállalásban megszabott minimálár lesz.

(24)

Ezenfelül az alaprendeletben nem szerepel olyan közvetlen vagy közvetett feltétel, amely szerint a kötelezettségvállalás megszegésének tényét az eladások minimális százalékához vagy a minimálár minimális százalékához kellene kötni.

(25)

Ezt a megközelítést igazolja az Elsőfokú Bíróság joggyakorlata, mely szerint egy kötelezettségvállalás bárminemű megszegése elegendő a kötelezettségvállalás elfogadásának visszavonásához (4).

(26)

Ennek megfelelően a vállalat által az arányossággal kapcsolatban benyújtott érvek nem változtatnak a Bizottság véleményén, amely szerint a kötelezettségvállalást megszegték, és a kötelezettségvállalás elfogadásának visszavonása arányos annak megszegésével.

(27)

A kereskedelem szerkezetének megváltozásával kapcsolatban a vállalat azzal érvelt, hogy nem szándékosan változtatta meg azt annak érdekében, hogy a minimálár hatálya alá tartozó eladásokért cserébe mesterségesen alacsony árakkal kompenzálja a közösségi vásárlókat azon termék esetében, amely nem tartozott a kötelezettségvállalás hatálya alá.

(28)

Érveik szerint a dömpingellenes intézkedések bevezetéséből és az érintett termék az EU-ba irányuló eladásának abból következő visszaeséséből fakadó áremelkedés vezetett ahhoz, hogy a vállalat új, az intézkedések hatályán kívüli termékeket kezdett értékesíteni azért, hogy fenntartsa a Közösséggel való kereskedelmet.

(29)

Erre válaszul hangsúlyozni kell, hogy a kereskedelmi szerkezet megváltozása – tekintet nélkül annak okára – már önmagában a keresztkompenzáció komoly veszélyét hordozza magában. A Bizottság állandó gyakorlata, hogy nem fogad el árra vonatkozó kötelezettségvállalásokat, amennyiben a keresztkompenzáció veszélye jelentős. Következésképpen ha a kereskedelmi szerkezet ilyen irányban változik a kötelezettségvállalás alkalmazásának ideje alatt, e változás önmagában elég ahhoz, hogy a Bizottság visszavonja a kötelezettségvállalás elfogadását, mivel az kivitelezhetetlenné teszi a kötelezettségvállalás megfelelő ellenőrzését tekintet nélkül arra, hogy valóban sor került-e keresztkompenzációra.

(30)

Ennek megfelelően a vállalat által benyújtott érvek nem változtatnak a Bizottság álláspontján, miszerint a kereskedelem szerkezetének változása a keresztkompenzáció komoly veszélyéhez vezetett.

(31)

A vállalat szerint egy új termék piacra való bevezetésekor ésszerű stratégia és elterjedt üzleti gyakorlat kedvező árat ajánlani, ennélfogva nem lehet arra következtetni, hogy ténylegesen kompenzációra került sor, különösen, mivel az új termék értékesítési mennyisége egyáltalán nem volt elég a kötelezettségvállalás hatálya alá tartozó termék eladása során felmerülő veszteség teljes ellentételezéséhez.

(32)

Ezen érvre válaszul ki kell emelni, hogy a kedvező árat csak annak a vevőnek ajánlották fel, amelyik a kötelezettségvállalás hatálya alá tartozó termékből és más termékekből egyaránt vásárolt. Más közösségi vevő, amelyik nem vásárolt a kötelezettségvállalás hatálya alá tartozó termékből, nem kapott ilyen ajánlatot. Ennélfogva a tény, hogy azonos minőségért igen magas árat számítottak fel más közösségi vevők számára, megdönti ezt az érvelést, és azt az elgondolást támasztja alá, hogy ténylegesen keresztkompenzációra került sor.

(33)

A jelentősség és az arányosság kérdésével kapcsolatban hangsúlyozni kell továbbá, hogy a Bizottság a keresztkompenzáció tényének felmérésekor nem köteles bizonyítani, hogy az érintett termék eladásának csökkenése együtt járt az új termék eladásának növekedésével.

(34)

A vállalat ezen felül tagadta, hogy nem akarta rendelkezésre bocsátani a kötelezettségvállalás hatálya alá nem tartozó termékek árjegyzékét, és azt állította, hogy nincs általános árjegyzéke, mivel a különböző régiók különböző vevőire más-más árak vonatkoznak.

(35)

Erre válaszul emlékeztetni kell arra, hogy e probléma kezelése érdekében a vállalatot felkérték a rendelkezésre álló árjegyzékek átadására, de az vonakodott ezt megtenni mondván, hogy ez az intézkedések hatálya alá nem tartozó termékek esetében bizalmas információ.

(36)

Ennek megfelelően a vállalat által benyújtott érvek nem változtatnak a Bizottság álláspontján, miszerint a vállalat nem teljesítette a vonatkozó adatok ellenőrzésének lehetővé tételére vonatkozó, az alaprendelet 8. cikkének (7) bekezdésével összhangban lévő kötelezettségét.

(37)

A fentiekre tekintettel a kötelezettségvállalás elfogadását vissza kell vonni, és a 2005/704/EK határozatot hatályon kívül kell helyezni. Ennek megfelelően az érintett terméknek a vállalat általi behozatalára az 1659/2005/EK rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében előírt végleges dömpingellenes vámot kell alkalmazni,