31.3.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 91/37

(1)

Szlovákia a 2005. április 11-i, 2005. április 19-én iktatott levelében értesítette a Bizottságot arról a szándékáról, hogy szerkezetátalakítási támogatást nyújtson a Konas, s. r. o. társaságnak. Szlovákia kiegészítő információkat közölt 2005. június 30-i, 2005. július 12-én iktatott, valamint 2005. szeptember 5-i, 2005. szeptember 8-án iktatott levelében, válaszolva a Bizottság 2005. május 31-én és 2005. július 28-án kelt leveleire.

(2)

A fenti levélváltás során nyilvánvalóvá vált, hogy a szóban forgó támogatásra az EK-Szerződés 88. cikkének (3) bekezdésével ellentmondásban került sor. A támogatást ezért jogellenes támogatásnak minősítették, és új ügyszámot kapott: NN 66/2005.

(3)

A Bizottság 2005. november 9-i levelében értesítette Szlovákiát, hogy a fenti támogatás ügyében az EK-Szerződés 88. cikkének (2) bekezdése alapján eljárást kezdeményez.

(4)

A Bizottság határozata az EK- Szerződés 88. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárás megindításáról megjelent az Európai Unió Hivatalos Lapjában  (2). A Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy észrevételezzék az intézkedést.

(5)

A szlovák hatóságok 2005. december 13-án kelt, 2005. december 20-án iktatott levelükben ismertették álláspontjukat. Szlovákia 2006. január 3-án kelt és 2006. január 10-én iktatott levelében kiegészítő információkat nyújtott be. A Bizottság a 2005. november 30-án kelt, 2005. december 6-án iktatott levélben kapta kézhez az egyik érdekelt fél (a kedvezményezett) észrevételeit. Ezeket továbbította Szlovákia felé, amely lehetőséget kapott rá, hogy reagáljon rájuk. Ezeket az észrevételeket a 2006. március 9-én kelt és 2006. március 15-én iktatott levél tartalmazza.

(6)

A pénzügyi támogatás kedvezményezettje a Konas, s. r. o. társaság, amely főleg az alábbi négy területen működik: sajtoló- és formázógépek, egy célra használatos gépek, sötétítőkabinok és egyéb gépipari termékek gyártása. A társaság az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének a) pontja alapján regionális támogatásra jogosult térségben található.

(7)

A szlovák hatóságok által benyújtott információk alapján e szegmensek mindegyikében van néhány hazai, illetve európai közösségbeli versenytárs. A társaság a formázógépek szegmensében lát exportlehetőséget.

(8)

A Konas társaság 37 személyt foglalkoztat, 2004-ben 19 millió SKK (500 000 euro) (3) forgalmat bonyolított le, 2005 első három negyedévében pedig 15 millió SKK (395 000 euro) volt a forgalom. A szlovák hatóságok szerint a kedvezményezett teljesíti a kisvállalkozás kritériumait.

(9)

A szóban forgó intézkedés az adóhátraléknak a Lučeneci Adóhivatal (a továbbiakban: „adóhivatal”) által a hitelezőkkel való csődegyezség keretében való leírása. Ezt az eljárást a 328/91 sz., a csődeljárásról és a csődegyezségről szóló törvény szabályozza (a továbbiakban „csődeljárási törvény”).

(10)

A hitelezőkkel való csődegyezség (a továbbiakban „csődegyezség” vagy „csődegyezségi eljárás”) a bíróság felügyelete alatt folytatott eljárás, amelynek célja, csakúgy, mint a felszámolási eljárás esetében, a csődbe jutott társaság (4) pénzügyi helyzetének rendezése. A társaság a felszámolási eljárás során megszűnik, és aktíváit eladják az új tulajdonosnak, vagy a társaságot felszámolják. Ettől eltérően a csődegyezségi eljárásban a csődbe jutott társaság a tulajdonos változása nélkül folytatja tevékenységét.

(11)

A csődegyezségi eljárást a csődbe jutott társaság kezdeményezi. Célja, hogy egyezséget érjen el a hitelezőkkel (a továbbiakban „csődegyezség”) abban az értelemben, hogy a csődbe jutott társaság megtéríti adóssága egy részét, és a többit leírják. Ezt az egyezséget a felügyelő bíróságnak jóvá kell hagynia.

(12)

Azok a hitelezők, akiknek a követelése biztosított, például zálogjoggal, önálló hitelezőkként lépnek fel. Ahhoz, hogy a csődegyezségi javaslatot elfogadják, minden önálló hitelező igenlő szavazata szükséges, míg a többi hitelező esetében elég a minősített többség. Az önálló hitelezők külön szavaznak, és joguk van a javaslat megvétózásához.

(13)

Az önálló hitelezőknek privilegizált helyzete van a csődegyezségi eljárás során is. A biztosított aktívák eladásából származó hasznot kizárólag az önálló hitelezők követeléseinek teljesítésére kellene fordítani. Ha ebből az eladásból nem lehet fedezni az önálló hitelezők minden követelését, a fennmaradó részeket a második csoportba sorolják, a többi hitelező követeléseihez. A második csoportba tartozó hitelezőket arányos módon elégítik ki.

(14)

A csődeljárási törvény alapján annak a társaságnak, amely kéri a csődegyezséget a hitelezőkkel, be kell mutatnia a bíróságnak azon intézkedések listáját, amelyek a társaság átszervezésére és a társaság tevékenységének folyamatos finanszírozására vonatkoznak a csődegyezség után.

(15)

Az adók és illetékek felügyeletéről és a területi pénzügyi hatóságok rendszerének változásairól szóló 511/92 sz. törvény (a továbbiakban „adóigazgatási törvény”) szabályozza az adóvégrehajtást, amelynek célja az állam követeléseinek kielégítése ingatlan vagyon, ingó vagyon vagy a vállalat, mint egész eladása révén.

(16)

A Konas társaság 2003. július 15-én felkérte a felügyeletet gyakorló bíróságot, hogy kezdje meg a csődegyezségi eljárást, amelyet a bíróság 2004. március 25-i határozatában meg is tett. A hitelezők 2004. június 8-án találkoztak, és megegyeztek követeléseik átstrukturalizálásában, ahogy azt a Konas társaság javasolta. A bíróság 2004. június 25-i határozatában megerősítette a hitelezők egyezségét. A határozat 2004. augusztus 2-án emelkedett jogerőre. A bíróság 2004. október 20-án hivatalosan befejezte a csődegyezségi eljárást. Meg kell azonban említeni, hogy az adóhivatal leállította a leírást a Bizottság előtti eljárás időpontjáig.

(17)

A hitelezők a Konas társasággal a következő csődegyezségben állapodtak meg: a Konas társaság a hitelezőkkel történt egyezség hatálybalépése után 90 napon belül kifizeti a tartozás 13,3 %-át, és a hitelezők a fennmaradó 86,7 %-ot elengedik. Tehát valamennyi hitelező igényét azonos feltételek mellett elégítették ki. Az adóhivatal követelései, amelyeket bevontak a csődegyezségbe, 11 223 459 SKK-t (295 000 euro) tettek ki. Ezeket a követeléseket az 1995 harmadik negyedévétől 1997 végéig terjedő időszakra, valamint 1998 és 1999 néhány hónapjára vonatkozó áfa alkotta. Az adóhivatal egyetlen hitelezőként egyezett bele 9 730 739 SKK (256 000 euro) összegű tartozás elengedésébe. A konkrét összegeket az egyes hitelezők szerint a következő táblázat tartalmazza.

1.   sz. táblázat

A Konas társaság tartozásának kiegyenlítése (SKK)

(18)

A szlovák hatóságok megerősítették, hogy a Konas társaság a hitelezőkkel kötött csődegyezségben megállapított határidőn belül teljesítette kötelezettségeit, amelyeket a csődegyezség után köteles volt kifizetni, mind az állami, mind a magánhitelezők felé.

(19)

Az adóhivatal a csődegyezségben önálló hitelezőként lépett fel, és mint ilyen, önállóan szavazott a csődegyezség mellett. Az adóhivatal privilegizált helyzete abból a tényből következik, hogy a csődegyezségbe bevont 10 147 939 SKK (267 051 euro) összegű követelését a Konas társaság aktíváira vonatkozó zálogjog biztosította. Minden további hitelező a javasolt csődegyezség mellett szavazott. Követeléseik általános jellegű nem biztosított üzleti követelések voltak.

(20)

A Konas társaság a felügyeletet gyakorló bírósághoz címzett, a csődegyezséget szorgalmazó kérelmében benyújtott egy tervet, amely két részből állt: a társaság pénzügyi elemzéséből, és a társaság pénzügyi stabilitásának megújítását célzó intézkedésekből.

(21)

A társaság ebben a tervben először leírta saját pénzügyi helyzetét, azt állítva, hogy bár még mindig el van adósodva, pénzügyi helyzete a kérvényt megelőző években stabilizálódott. Ezután arra a következtetésre jutott, hogy rövid távú követelései és készpénze elég lesz rá, hogy fedezze a csődegyezség után fennmaradó tartozásokat. A társaság a következőképpen írta le szervezési tevékenységét: olyan összegű tartalék kialakítása, amely megfelel a csődegyezség után fennmaradó, kifizetendő tartozás összegének, a készpénzáramlás irányítása a csődegyezségi eljárás során azzal a céllal, hogy megakadályozza a nem hatékony kiadásokat főleg az energia és az alapanyagok tekintetében, az adó és egyéb kötelezettségek rendes fizetése, a marketingtevékenység intenzitásának növelése, a legrentábilisabb ügyfelek számára történő eladás növelése, a foglalkoztatottság színvonalának átértékelése, a szociális kiadások korlátozása a csődegyezségi eljárás során, a jelenlegi géppark jobb kihasználása, az energiafelhasználás csökkentése és a költségek csökkentése.

(22)

A pénzügyi szerkezetátalakítás költségei elérték a 12 050 896 SKK-t (317 000 euro). Ez az a tartozás, amelyet a Konas társaság a csődegyezségi eljárás révén átszervezett. A Konas társaság ebben a tervben azt javasolta, hogy a fennmaradó 1 602 769 SKK (42 000 euro) tartozást rövid távú követelések (1 323 259 SKK vagy 35 000 euro) és a rendelkezésére álló készpénz (2 246 419 SKK vagy 59 000 euro) révén fogja törleszteni.

(23)

A szlovák hatóságok szerint az adóhivatal 1998 és 2000 között nyolc végrehajtási utasítást adott ki, és ezzel érvényesítette az adóigazgatási törvény szerinti jogait. Az adóhivatal 2004 áprilisában kiadta a Konas társaság csődegyezségi eljárás idején nem megfizetett tartozásainak listáját.

(24)

A szlovák hatóságok megerősítették, hogy leállították a csődegyezségi eljárásban megegyezett tartozásleírást az Európai Bizottság által folytatott eljárás idejére.

(25)

A Bizottság az EK-Szerződés 88. cikke (2) bekezdése szerinti eljárás megkezdéséről szóló határozatában aggályait fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a vitatott leírás nem minősült-e állami támogatásnak. A Bizottság konkrétan azt a nézetet képviselte, hogy az adóhivatal tevékenysége a csődegyezségi eljárás során nem teljesítette a piacgazdasági hitelező tesztjének kritériumait. A Bizottság mindenekelőtt úgy vélte, hogy az adóhivatal jogi szempontból más helyzetben volt, mint a többi hitelező, mivel biztosított követelésekkel rendelkezett, és lehetősége volt rá, hogy folytassa az adóvégrehajtást. A Bizottság kételyeit fejezte ki, hogy a csődegyezségi eljárás az állam mint a Konas társaság hitelezője számára a lehető legjobb eredményre vezetett, összehasonlítva a felszámolási eljárással vagy az adóvégrehajtással.

(26)

A Bizottság továbbá a vitatott támogatás mint szerkezetátalakítási támogatás viszonylatában aggályait fejezte ki annak a közös piaccal való összeegyeztethetősége iránt. A Bizottság két fő feltétel teljesülése iránt fejezte ki kételyeit: olyan szerkezetátalakítási terv létét kérdőjelezte meg, amely belátható időn belül biztosítja a hosszú távú életképesség visszatérését, illetve a támogatás szükséges minimumra való korlátozását.

(27)

A jelen ügy tényeivel kapcsolatban kedvezményezett közölte, hogy 2003. december 31-ével az adóhivatal javára lefoglalt aktívák könyv szerinti értéke 3 001 000 SKK volt. Egyetlen ingatlanról volt szó, és az egész termelés ebben az épületben valósult meg.

(28)

Kedvezményezett az észrevételeiben megjegyezte, hogy a csődegyezség idején érvényes szlovák jogszabályok alapján ez az intézkedés nem minősül állami támogatásnak, hanem a hitelezőkkel való önkéntes egyezségnek. Abban az esetben, ha a Bizottság más következtetésre jutna, a Konas társaság diszkriminált helyzetbe kerülne más társaságokkal összehasonlítva, amelyek Szlovákia EU-csatlakozása előtt kérték a csődegyezséget, és amelyek tartozásleírása nem minősült állami támogatásnak. A kedvezményezett megjegyzi, hogy a Szlovákián belül érvényes jogszabályok a csatlakozás után sincsenek összhangban az EU-joggal, és ezért a legnagyobb igyekezet mellet sem tudhatta, hogy a hitelezőivel való csődegyezséghez kiegészítő feltételek teljesítésére van szükség.

(29)

Kedvezményezett továbbá közölte, hogy a létrejött adótartózást főleg a homályos jogi előírások okozták.

(30)

Kedvezményezett azt állította, hogy az adóhivatal szélesebb terjedelemben ítélte meg a Konas társaság helyzetét, mint ahogy az a bíróság elé terjesztett tervben szerepelt a csődegyezségi eljárásban.

(31)

A szlovák hatóságok a hivatalos vizsgálat megkezdésére reagáló válaszukban közölték, hogy csak akkor kerül sor állami támogatás nyújtására, ha az adótartózás leírásra kerül az állam könyvelésében.

(32)

A szlovák hatóságok közölték, hogy az adóhatóság a Konas társaság által javasolt csődegyezség jóváhagyásakor a következő tényeket vette figyelembe, amelyek közül néhányat a piacgazdasági hitelezőnek is szem előtt kellene tartania. Először is a jelzáloggal terhelt ingatlan könyv szerinti értéke a csődegyezség idején mindössze 3,2 millió SKK volt, holott a biztosított követelések elérték a 10,1 millió SKK-t. Másodszor: a felszámolási eljárás rendszerint hosszadalmas, és az aktívák eladása a szóban forgó térségben nagyon problematikus. Az a bevétel, amire az adóhatóságok a felszámolások révén 1997 és 2005 között szert tettek, statisztikai szempontból állítólag átlagosan 7 %. Harmadszor: az adóhivatal tekintetbe vette a Konas társaság felszámolásának hatását a térség munkanélküliségére nézve (a csődegyezség idején 40 % körül), figyelembe véve nemcsak a Konas társaságból való elbocsátásokat, hanem a térségben található további, a Konas társaságtól függő, mintegy 400 alkalmazottat foglalkoztató társaságnál is. Végül az adóhivatal figyelembe vette a jövőben várt adóbevételeket.

(33)

Ami az adóvégrehajtást illeti, a szlovák hatóságok megerősítették, hogy az adóhivatal 1998 és 2000 között nyolc végrehajtási utasítást adott ki a Konas társaságra vonatkozóan, és 8 106 672,42 SKK-val 11 223 459 SKK-ra csökkentette a Konas társaság adótartozását, amelyet 2004-ben bevontak a csődegyezségi eljárásba. A Konas társaság 2001-től rendszeresen és időben fizet minden adót.

(34)

A szlovák hatóságok azonban nem tagadják, hogy ez az intézkedés állami támogatásnak minősül. Azt állítják, hogy ez a segély összeegyeztethető a közös piaccal, mint szerkezetátalakítási támogatás.

(35)

A szlovák hatóságok nem vonják kétségbe a Bizottság következtetését, hogy a tartozás leírásának a csődegyezségi eljárásban nem volt feltétele annak a tervnek a végrehajtása, amelyet a Konas társaság a felszámolási törvénnyel összhangban beterjesztett a felügyeletet gyakorló bíróságnak. A Bizottság elé terjesztették viszont „A Társaság értékelése a csődegyezség napján” című, 2005 januárjából származó dokumentumot (a továbbiakban „a társaság értékelése”), amelyet a Konas társaság készített, és mutatott be az adóhivatalnak. A szlovák hatóságok azt állítják, hogy ez az értékelés lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy eldöntse, vajon a támogatás az elkerülhetetlen minimumra korlátozódott-e.

(36)

A társaságnak ebben az értékelésében először leírják a Konas társaság tevékenységét annak 1992. évi megalapításától kezdődően, és információkat közölnek az 1993 és 2003 közti időszak forgalmáról és üzemeltetési eredményeiről.

(37)

A Társaság értékelése szerint a Konas társaság nehézségeinek oka a termelés 1993-as megkezdéséhez kapcsolódó magas hitelteher volt, amelyet a termelés nem tudott fedezni. Az 1994 és 1996 közti időszakban megnövekedett a Konas társaság tartozása főleg az adóhivatallal szemben, amelyet az adóhivatal aztán részben behajtott, részben pedig átkerült a következő időszakba, egészen az elengedésig és a részleges kifizetésig a csődegyezségi eljárásban.

(38)

A Társaság értékelése továbbá rövid piaci elemzést tartalmaz, amelyben bemutatják annak a versenyközegnek minden szegmensét, amelyben a Konas társaság működik (6). A Társaság értékelésében megjelenik a Konas társaság helyzete és perspektívája ezen szegmensekben, és az a végkövetkeztetés, hogy a növekedés lehetőségei főleg a szerszámgyártás, a sötétítőfülkék és egyéb gépipari termékek gyártásában rejlenek. Másrészt megjelenik benne az a javaslat, hogy csökkentsék az egy célra használatos gépek gyártását, valamint a kis megrendelésekre való gyártást (a piacon nem kapható pótalkatrészek gyártását, vészhelyzetben történő javításokat). A termékei iránti kereslet növelésének perspektíváját a szlovákiai autóipar fejlődése és az EU-beli társaságok Szlovákia EU-csatlakozása után megnövekedett érdeklődésének megnyilvánulásai jelentik. A Konas társaság úgy látja, hogy versenyképességét a továbbfejlesztendő technológiák területén jelen lévő know-howja jelenti.

(39)

A társaság értékelésében továbbá kielégítő mértékben ki nem használtnak tüntetik fel a Konas társaság kapacitásait. Ezt a számítógéppel irányított esztergába való befektetéssel lehetne megoldani. A következő táblázatban a 2004 és 2008 közt elfogadott intézkedések szerepelnek, a megvalósult pénzügyi szerkezetátalakítással együtt.

2.   sz. táblázat

Szerkezetátalakítási intézkedések a társaság értékelése alapján (SKK)

(40)

A társaság értékelése végül tartalmazza a Konas társaság 2005–2009 közti időszakra vonatkozó feltételezett eredményeit, amelyek azt mutatják, hogy a fent említett intézkedéseknek növelniük kellene a nyereséget. 2005-től kezdve a forgalomnak évi 10 %-kal kellene növekednie.

(41)

A szlovák hatóságok szerint ez az értékelés 2005 januárjából származik. Nyilvánvaló, hogy azzal a céllal készítették el, hogy értékeljék a Konas társaság helyzetét a csődegyezség előtt, és elemezzék annak perspektíváit a csődegyezség után.

(42)

Ami azt a kérdést illeti, hogy a támogatás a szükséges minimumra korlátozódott-e, a szlovák hatóságok megerősítették, hogy a Konas társaság 2004. március 31-én 3,9 millió SKK készpénzzel rendelkezett. Erre a készpénzre a bérek (730 000 SKK), a csődegyezségben részt vevőkkel szembeni kötelezettségek (1 602 769 SKK) és a csődegyezségi eljárással járó illetékek (140 000 SKK) fedezésére volt szüksége.

(43)

Mivel az ügy szempontjából döntő események részben azelőtt játszódtak le, hogy a Szlovák Köztársaság 2004. május 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz, a Bizottságnak először meg kell állapítania, jogában áll-e cselekedni a szóban forgó intézkedéssel kapcsolatban.

(44)

A Bizottság nem bírálhatja el azokat az intézkedéseket, amelyek a csatlakozás előtt léptek hatályba, és a csatlakozás után nem érvényesíthetőek, sem a 2003-as csatlakozási szerződés IV. melléklete 3. pontjában szabályozott ún. ideiglenes mechanizmus, sem pedig az EK-Szerződés 88. cikkében lefektetett ügymenet alapján. Így sem a 2003-as csatlakozási szerződés, sem az EK-Szerződés nem követeli meg a Bizottságtól ezen intézkedések felülvizsgálatát, és nem is hatalmazza fel erre a Bizottságot.

(45)

Másrészt azok az intézkedések, amelyek a csatlakozás után léptek hatályba, az EK-Szerződés alapján a Bizottság hatáskörébe tartoznak. Annak eldöntésekor, hogy az adott intézkedés melyik pillanatban lépett hatályba, releváns kritérium az a jogi szempontból kötelező érvényű aktus, amely alapján az illetékes nemzeti hatóságnak szándékában áll a támogatás nyújtása (7).

(46)

Az illetékes hatóság 2004. június 8-án határozott az adóhivatal követelése egy részének elengedéséről, amikor az adóhivatal beleegyezett a Konas társaság által javasolt csődegyezségbe, azaz a csatlakozás után.

(47)

Tudomásul véve ezt a tényt tárgytalan az a kérdés, hogy ez az intézkedés érvényesíthető-e a csatlakozás után.

(48)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy jogában áll a szóban forgó intézkedés elbírálása az EK-Szerződés 88. cikke alapján.

(49)

Az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdésében olvasható, hogy egy tagállam részéről vagy állami eszközökből nyújtott bármilyen támogatás bármilyen formában, amely torzítja a gazdasági versenyt vagy torzíthatja azzal, hogy előnyben részesít bizonyos vállalatokat vagy bizonyos áruk gyártását, összeegyeztethetetlen a közös piaccal, amennyiben befolyásolja a tagállamok közti kereskedelmet.

(50)

Az adóhivatallal mint állami hatósággal szembeni tartozás elengedése az állami források felhasználásának egyik módja. Ez az intézkedés szelektív, mivel egyetlen önálló vállalat számára hoz sikert. A társaság ipari gépek és berendezések gyártása területén működik, olyan ágazatban, amelyben tagállamok közötti kereskedelem folyik.

(51)

A Bizottság az EK-Szerződés 88. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárás megkezdéséről szóló határozatában aggályait fejezte ki, hogy ez az intézkedés megzavarta-e a gazdasági versenyt, vagy megzavarhatta-e azzal, hogy kedvezményezettet olyan előnyhöz juttatta, amelyhez normális piaci körülmények között nem juthatott volna hozzá. Más szóval, a Bizottság kételkedik abban, hogy az állam a Konas társasággal úgy viselkedett, mint a piacgazdasági hitelező.

(52)

Beigazolódott, hogy a hitelezőkkel megkötött megállapodás egyforma feltételeket tartalmazott a magánhitelezők és az adóhivatal számára a tartozások kiegyenlítésével kapcsolatban. A tartozás 13,3 %-át kellett törleszteni a hitelezők számára az előírt határidőn belül. A kedvezményezett ezt valóban meg is tette. A fennmaradó 86,7 %-ot elengedték.

(53)

Az adóhivatal jogi és közgazdasági helyzete a hitelezők megállapodása előtt azonban kedvezőbb volt, mint a magánhitelezők helyzete. Ezért meg kell vizsgálni, hogy az adóhivatal kihasznált-e minden hozzáférhető eszközt, hogy követeléseinek minél nagyobb részét megszerezze, ahogy ezt a piacgazdasági hitelező tette volna.

(54)

A szlovák hatóságok megjegyzik, hogy véleményük szerint ez az intézkedés állami támogatásnak minősül. Elismerik, hogy a csődegyezség idején az állami támogatás kérdését egyszerűen nem mérlegelték. Maga a kedvezményezett azzal érvel, hogy az intézkedés a hitelezők közti önkéntes aktus, és nem állami támogatás.

(55)

A Bizottság nem tudja elfogadni azt az állítást, hogy a csődegyezségi eljárás és az állami támogatás biztosításával összefüggő eljárás nem fedheti egymást (8). Nem az állam eljárásának célja vagy formája, hanem annak eredménye dönti el, hogy ez az eljárás, amelynek esetében állami forrásokról van szó, olyan előnyhöz juttat-e valamely társaságot, amelyhez a piacon egyébként nem jutna.

(56)

A Bizottság nem tudja elfogadni a kedvezményezett azon állítását sem, hogy a legnagyobb igyekezet mellett sem tudhatott arról, hogy a leírás állami támogatásnak minősülhet. Az EU állami támogatást szabályozó előírásai Szlovákiában a T.t.231/1999 sz., az állami támogatásról szóló törvény révén voltak érvényesíthetőek. A szlovák hatóságok válaszukban helyesen mutattak rá kedvezményezett észrevételeire, hogy annak a kérdésnek a megítélése, hogy ez az intézkedés állami támogatásnak minősül-e, nem az adóhivatal, hanem a csatlakozás előtt az Állami Támogatási Hivatal, a csatlakozás után pedig a Bizottság jogkörébe tartozott.

(57)

A Bizottság aggályai abban a tekintetben, hogy teljesültek-e a piacgazdasági hitelező tesztjének kritériumai, amelyek az EK-Szerződés 88. cikkének (2) bekezdése alapján indítandó vizsgálatról szóló határozatban fogalmazódtak meg, nem oszlottak el.

(58)

Az adóhivatalnak elsősorban, a többi hitelezőtől eltérően, az adóigazgatási törvény alapján joga volt rá, hogy adóvégrehajtást kezdeményezzen ingatlanok, gépek vagy a cég mint egész eladása révén.

(59)

Az adóhivatal valóban felhasználta ezt a jogi eszközt követelései érvényesítésére a Konas társasággal szemben (lásd a (33) preambulumbekezdést), és a Konas társaság tartozása az adóhivatallal szemben az 1998 és 2000 közti években jelentősen csökkent. A szlovák hatóságok az EK-Szerződés 88. cikkének (2) bekezdése alapján folytatott eljárás elindításáról szóló határozatra adott válaszukban megjegyezték, hogy az adóhivatal 2001 után nem adott ki további végrehajtási utasítást, mivel a Konas társaság rendszeresen és időben teljesítette adókötelezettségeit. Nem világos azonban, hogy az adóhivatal milyen indokkal szüntette meg az adóvégrehajtást a Konas társaság 2001 előtt keletkezett tartozásával kapcsolatban. Ez az elmúlt évekből származó tartozás végül 2003-ban bekerült a csődegyezségi eljárásba.

(60)

A Bizottság ezenfelül megállapítja, hogy azok szerint az információk szerint, amelyeket a szlovák hatóságok az EK-Szerződés 88. cikkének (2) bekezdése alapján folytatott eljárás elindításáról szóló határozathoz fűzött megjegyzéseikben nyújtottak, a megterhelt ingatlan könyv szerinti értéke (3,2 millió SKK) nem egyezett azon követelések összegével, amelyeket ezzel a jelzáloggal biztosítottak (10,1 millió SKK). Ez azt jelenti, hogy az állam által megkövetelt biztosíték nem volt elégséges.

(61)

A bevezetett esetjog alapján a jogérvényesítés hiányának folyamatossága az állam részéről, amely az adótörvényekkel és a társadalombiztosítási törvényekkel kapcsolatos kötelezettségekre vonatkozik, már önmagában olyan előnyt jelent, amely mérsékli azt a terhet, amelyet kedvezményezettnek normális körülmények között viselnie kellene (9). A valóságban úgy tűnik, hogy a Konas társaság adókötelezettségeit érintő jogok érvényesítésének elmaradása – azzal együtt, hogy az adóhivatal az állam követeléseit két éven (2001–2002) át egyértelműen elégtelenül biztosította – állami támogatásnak minősül. Mivel ezekre az eseményekre a csatlakozás napja előtt került sor, és azután nem voltak érvényesíthetők, a Bizottságnak nem áll jogában megítélni ezen intézkedések összeegyeztethetőségét a közös piaccal. Ha azonban már a jog érvényesítésének előző elmaradása állami támogatást jelentett, akkor abban az esetben, ha a tartozást később (részben) leírták, nincs helye a piacgazdasági hitelező elvére való hivatkozásnak.

(62)

Az adóhivatal az adóvégrehajtás keretében közvetlenül eladhatja az adós aktíváit (követeléseit és egyéb közönséges aktíváit, ingó vagyonát, ingatlanjait). Kedvezményezettnek a csődegyezség idején 3,9 millió SKK készpénze volt (10). Csak a kedvezményezett készpénzének értéke meghaladta volna azt a bevételt, amelyet az adóhivatal a csődegyezség révén nyert (1,5 millió SKK). A kedvezményezett ezen felül rendelkezett rövid távú követelésekkel is 1,4 millió SKK könyv szerinti értékben, és egy 3 millió SKK könyv szerinti értékű ingatlannal.

(63)

Végül adóvégrehajtás esetén nem lenne közigazgatási illeték, mint a csődeljárásnál. Ez olyan eljárás, amelyet maga az adóhivatal kezdeményez és ellenőriz, ezért feltételezhető, hogy gyors lefolyású lenne.

(64)

A Bizottság tekintettel arra, hogy nem áll rendelkezésére elegendő információ, nem tudja megítélni, mekkora lenne az aktívák eladásából származó bevétel a csődeljárás alatt, amelynek révén kedvezményezettet felszámolnák. A Bizottság tudomása szerint sem a Konas társaság, sem az adóhivatal nem mérlegelték a csődeljárás lehetőségét, ezért ebben a tekintetben nem születtek számítások.

(65)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a kedvezményezett aktíváival szembeni adóvégrehajtás is magasabb bevételt eredményezett volna, mint a csődegyezség.

(66)

A Bizottság végül megállapítja, hogy a bevezetett esetjog (11) alapján a szociális-közgazdasági tényezők (mint a regionális foglalkoztatottság) ki vannak zárva a piacgazdasági hitelezői tesztből, a jövőben várható adóbevételekkel együtt. Az adóhivatalt nem lehet üzleti partnerhez, pl. szállítóhoz hasonlítani, aki a kedvezményezett hitelezője. Fontos megjegyezni, hogy a szállító követeléseinek jellege lényegesen eltér az állam követeléseinek jellegétől. Mivel a szállító és a fizetésképtelen cég viszonyai szerződésen alapulnak, a szállító kivételes esetben valóban kárt szenvedne az üzleti partner elvesztésével. Ha a fizetésképtelen társaságot felszámolnák, a szállítónak új ügyfelet kellene találnia, vagy az új tulajdonossal kellene szerződést kötnie. A kockázat nagyobb, ha a szállító jelentős mértékben függ a fizetésképtelen társaságtól. Az állam és a fizetésképtelen cég viszonyai ezzel ellentétben a közjogon alapulnak, ezért nem függenek a felek akaratától. Minden új tulajdonos, aki átvenné a felszámolt cég aktíváit, automatikusan adóköteles lenne. Az állam ezenfelül soha nem függ egyetlen adóalanytól. Végül a legfontosabb érv az, hogy az államot az adók kivetésekor nem a nyereség szempontja vezérli, és nem kommerciális módon, nem kommerciálisan mérlegelve cselekszik. Az üzleti partnerrel való analógia tehát helytelen.

(67)

A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a jövőbeni adók elvesztését a piacgazdasági hitelező elveinek érvényesítésekor nem veheti figyelembe.

(68)

A fenti bizonyítékok alapján a Bizottság arra a döntésre jutott, hogy ebben az esetben nem teljesültek a piacgazdasági hitelező tesztjének kritériumai, és az állam a kedvezményezettnek olyan előnyt biztosított, amelyre piaci körülmények között nem tett volna szert.

(69)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a szóban forgó intézkedés állami támogatásnak minősül az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése alapján.

(70)

A kedvezményezettnek nyújtott állami támogatás összege megegyezik annak a tartozásnak az összegével, amelyet az adóhivatal a csődegyezségi eljárás során leírt, vagyis 9 730 739 SKK (25 600 euro).

(71)

Az intézkedés elsődleges célja, hogy segítsen a nehézségekkel küzdő társaságnak. Ilyen esetekben érvényesíthető a kivétel az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontja alól, amely lehetővé teszi az állami támogatás engedélyezését egyes gazdasági tevékenységek fejlesztésének támogatására, ha ez a támogatás nem befolyásolja negatívan a kereskedés feltételeit olyan mértékben, amely ellentétes lenne a közös érdekkel, továbbá ha teljesültek a szükséges követelmények.

(72)

A nehézségekkel küzdő társaságok megmentésére és szerkezetátalakítására irányuló támogatást jelenleg a nehézségekkel küzdő cégek megmentését és szerkezetátalakítását célzó állami támogatásról szóló közösségi iránymutatások (12) szabályozzák (a továbbiakban „új iránymutatások”), amelyek az 1999-ben elfogadott előző változat helyére léptek (13) (a továbbiakban „1999-es iránymutatások”).

(73)

Az új iránymutatások átmeneti rendelkezései rögzítik, hogy az új iránymutatások bármely, a Bizottság engedélye nélkül megmentésre vagy szerkezetátalakításra nyújtott támogatás (jogellenes támogatás) értékelésekor érvényesek, ha a támogatás valamely részét vagy az egész támogatást 2004. október 1., vagyis az új iránymutatásoknak az Európai Unió Hivatalos Lapjában történt megjelentetése után nyújtották (104. pont, első albekezdés). Ha azonban a jogellenes támogatásra 2004. október 1. előtt került sor, a vizsgálat a támogatás nyújtásának idején érvényes iránymutatások alapján folyik (104. pont, második albekezdés).

(74)

A Bizottság megállapítja, hogy az adóhivatal 2004. június 8-án jóváhagyta a csődegyezséget, amely 2004. augusztus 2-án lépett hatályba. A jogellenes támogatást ebben az értelemben 2004. október 1. előtt nyújtották. Így tehát az 1999-es iránymutatások érvényesek, amelyek a támogatás nyújtásának idején voltak érvényesíthetők.

(75)

A Bizottság figyelembe veszi, hogy kedvezményezett az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról szóló, 2001. január 12-i 70/2001/EK bizottsági rendelet (14) értelmében kisvállalkozásnak minősül.

(76)

Az 1999-es iránymutatások 5. pontja c) alpontjának alapján egy vállalat akkor tekintendő nehézségekkel küzdő vállalatnak, ha a nemzeti jogi előírások alapján teljesíti annak feltételeit, hogy kollektív fizetésképtelenségi eljárás alanya lehessen.

(77)

Kedvezményezett csődegyezségi eljárás alanya volt, amely a fizetésképtelen társaságok számára létező egyik megoldás, a csődtörvény definíciójával összhangban. Kedvezményezett ezért jogosult a szerkezetátalakítási támogatásra.

(78)

A Bizottság az EK-Szerződés 88. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárás megkezdéséről szóló határozatában kételyeit fejezte ki abban a tekintetben, hogy a támogatás összeegyeztethető volt-e, mint szerkezetátalakítási támogatás az 1999-es iránymutatások értelmében, a III. részben leírt okok miatt.

(79)

Az 1999-es iránymutatások szerint a szerkezetátalakítási támogatásnak megvalósítható és egységes szerkezetátalakítási terv végrehajtásához kell kapcsolódnia, amelynek célja a vállalat hosszú távú életképességének felújítása. A hosszú távú életképesség megteremtésének a támogatásnyújtás feltételének kell lennie. A tagállam kötelezi magát ennek a tervnek a végrehajtására, amelyet a Bizottságnak jóvá kell hagynia. Ha a cég képtelen a terv megvalósítására, ez a támogatással való visszaélésnek tekintendő.

(80)

A szerkezetátalakítási tervnek lényegében olyannak kell lennie, hogy a kedvezményezettnek elfogadható időn belül és a működés jövőbeli feltételeit illető reális elképzelések mellett lehetővé tegye a hosszú távú életképesség felújítását. A tervben szerepelniük kell azoknak a körülményeknek, amelyek a kedvezményezett nehézségeinek létrejöttét okozták, valamint a nehézségek megoldását szolgáló megfelelő intézkedéseket. A szerkezetátalakítás lépései nem korlátozódhatnak a tartozások és az elmúlt időszak veszteségeinek kiegyenlítésére szánt pénzügyi támogatásra anélkül, hogy foglalkoznának a nehézségek okaival.

(81)

A Bizottság az EK-Szerződés 88. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárás megkezdéséről szóló határozatában kételyeit fejezte ki, hogy az adóhivatal feltételül szabta-e a Konas társaság tartozásának elengedéséről szóló határozatában a (80) bekezdésben leírt tulajdonságokkal rendelkező szerkezetátalakítási terv végrehajtását. Ezek a kételyek nem oszlottak el. Az adóhivatalnak mint támogatást nyújtó hatóságnak hivatalosan nem tartozott kötelességei közé és jogkörébe sem azon intézkedések értékelése, amelyekkel a Konas társaság a csődegyezségi eljárás keretében a felügyeletet gyakorló bírósághoz fordult (lásd a (20) és az azt követő preambulumbekezdéseket), sem pedig az, hogy feltételül szabja követeléseinek leírásához ezek részletesen ellenőrizendő végrehajtását. Nincs közvetlen kapcsolat az adóhivatal részéről nyújtott támogatás és a kedvezményezett által javasolt intézkedések között. A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy az első alaki feltétel nem teljesült.

(82)

A vizsgálat megkezdése után azonban a szlovák hatóságok bemutatták a társaság (35) és azt követő preambulumbekezdésekben leírt értékelését. A társaság értékelésében világosan elemzik a társaság helyzetét a hitelezőivel történt csődegyezség idején. A társaság értékelésében megjelennek azok a körülmények, amelyek kedvezményezett nehézségeit okozták, valamint az ezen nehézségek megoldására hozott intézkedések.

(83)

A szerkezetátalakítás nem korlátozódik a tartozások átszervezésére. A kedvezményezett beruházásokat tervez új technológiákba és információs technológiába, és megelőző intézkedések megvalósítását tervezi a szakmai felkészülés és a marketing területén. A társaság értékelésében megtalálható a Konas társaság helyzetének és távlatainak elemzése működésének jellegzetes szegmenseiben.

(84)

A csődegyezségi eljárás keretében a bírósághoz benyújtott intézkedések listájától eltérően a társaság értékelése olyan elemeket tartalmaz, amelyek a szerkezetátalakítási terv esetében az 1999-es iránymutatásokat követelik meg. A Bizottság a társaság értékelését lényegében a 2004–2008 közti időszakra kidolgozott szerkezetátalakítási tervként fogja fel, amely a társaság hosszú távú életképességének felújítását szolgálja, és amely, figyelembe véve kedvezményezett nagyságát, megfelelő. A pénzügyi átszervezés a hitelezőkkel való csődegyezség révén ennek a szerkezetátalakításnak a része és a kezdete. A Konas társaság fő problémája ténylegesen az a tartozás volt, amely a kilencvenes évek második felében keletkezett. A Konas társaság 2001-től rendesen és időben fizeti törvényből eredő kötelezettségeit. A Bizottságnak nincs oka kételkedni abban, hogy a Konas társaság a társaság értékelésében foglalt intézkedések végrehajtása után, ide értve a tartozások átszervezését is, képes lesz-e a hosszú távú életképesség felújítására.

(85)

A Bizottság konstatálja, hogy a társaság értékelése hivatalosan csak a hitelezőkkel történt csődegyezség biztosítása után készült el. Nyilvánvaló azonban, hogy a társaság értékelése közvetlenül összefüggött a csődegyezségi eljárással. A társaság értékelése azelőtt került az adóhivatal elé, hogy az intézkedést a Bizottságnak bejelentették volna, amikor a szlovák hatóságok azon a véleményen voltak, hogy akkor lenne szó állami támogatásról, ha az adókövetelést az állam számláiról írnák le. Tény azonban, hogy az adóhivatal mint támogatást nyújtó hatóság formálisan nem szabta a támogatás feltételéül a terv végrehajtását.

(86)

A Bizottság úgy ítéli meg, hogy kivételesen ebben a konkrét esetben ezt az alaki hiányosságot ki lehet igazítani. Ezt a kivételt először is az 1999-es iránymutatások 55. pontjában foglaltak indokolják, amely szerint a szerkezetátalakítási támogatás jóváhagyásának feltételei kevésbé szigorúan érvényesülnek olyan kisvállalkozások esetében, mint a kedvezményezett. Továbbá a kivétel azért lehetséges, mert a támogatás, még ha jóváhagyták is, még nem lett a kedvezményezettnek kifizetve (a tartozás leírásához szükség van az adóhivatal utólagos adminisztratív aktusára; lásd a (16) preambulumbekezdést). A Bizottság ezért az EK-Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1999. március 22-i 659/1999/EK tanácsi rendelet (15) 7. cikkének (4) bekezdése alapján úgy határozott, hogy e határozathoz a következő feltételeket csatolja.

(87)

Először: a szlovák hatóságok biztosítják, hogy a társaság értékelését rendesen végrehajtsák. Másodszor: a szlovák hatóságok tájékoztatják a Bizottságot arról, hogyan biztosítják, hogy a társaság értékelése rendesen megvalósuljon. Végül: a szlovák hatóságok akkor nyújtják a támogatást (azaz írják le a követelést az adóhivatal könyvvitelében), miután tájékoztatták a Bizottságot arról, hogy biztosítják a társaság értékelésének végrehajtását, valamint a megvalósítás módjáról.

(88)

Az 1999-es iránymutatások 40. cikke alapján a támogatás összegét és intenzitását a szerkezetátalakításhoz feltétlenül szükséges minimumra kell korlátozni kedvezményezett pénzügyi forrásainak elérhetőségétől függően. Az elvárás az, hogy a kedvezményezett saját forrásaiból jelentős mértékben hozzájárul a szerkezetátalakításhoz.

(89)

A Bizottság a 88. cikk (2) bekezdése szerinti eljárás megindításáról szóló határozatában aggályait fejezte ki az iránt, hogy teljesült-e ez a feltétel. Ezek az aggályok eloszlottak tekintettel a kedvezményezett szerkezetátalakításáról szóló információkra, amelyeket a társaság értékelése tartalmazott.

(90)

A társaság értékelése alapján a szerkezetátalakítás költségei elérik a 23 050 896 SKK-t. A szerkezetátalakítást részben a Konas társaság készpénz-hozzájárulásából fedezték (1 602 769 SKK, a csődegyezség után nem kifizetett tartozás törlesztése), részben állami támogatás nélküli bankhitelekkel 8 millió SKK értékben. Ezek a hozzájárulások világosan képviselik a kedvezményezett saját forrásait és az állami támogatás nélküli külső forrásokat, és a szerkezetátalakítás költségeinek mintegy 42 %-át fedezik. Nem szükséges, hogy a Bizottság megállapítsa, vajon a Konas társaság szerkezetátalakítása finanszírozásának egyéb forrásai (a társaság értékelésében ezek „a Konas társaság forrásaiként” szerepelnek, lásd a 2. táblázatot a (39) preambulumbekezdésben) valódi és konkrét szerkezetátalakítási hozzájárulást képviselnek-e.

(91)

Az 1999-es iránymutatások nem tartalmaztak határértékeket arra vonatkozóan, mikor tekintendő a kedvezményezett saját hozzájárulása jelentősnek.

(92)

A bizottság eljárását figyelembe véve az 1999-es iránymutatások érvényesítése során, valamint a Bizottság politikájának fejlődését ebben a tekintetben a határértékek bevezetése felé az új iránymutatásokban (16) a Bizottság úgy véli, hogy a 42 % hozzájárulás jelentősnek, a támogatás a szükséges minimumra korlátozottnak minősül.

(93)

A Bizottság a teljesség kedvéért konstatálja, hogy az 1999-es iránymutatások 55. pontja szerint a kisvállalkozások szerkezetátalakítására szolgáló támogatás nyújtása rendszerint nincs kompenzációs intézkedésekhez kötve. A valóságban a gazdasági verseny torzulása ennek a támogatásnak a révén korlátozott, ezért nincs szükség kompenzációs intézkedésekre.

(94)

A Bizottság megállapította, hogy a Szlovák Köztársaság jogellenesen, az EK-Szerződés 88. cikke (3) bekezdésével ellentétben nyújtott támogatást a Konas társaság adótartozásának leírásával. Ez a támogatás azonban összeegyeztethető a közös piaccal, mint szerkezetátalakítási támogatás azzal a feltétellel, hogy kifizetését a szerkezetátalakítási terv végrehajtásához kötik,