(1)

Bulgária és Románia csatlakozási okmányának 37. cikke értelmében, amennyiben Bulgária nem teljesíti a csatlakozási tárgyalások keretében vállalt kötelezettségeit, beleértve valamennyi, határokon átnyúló hatással rendelkező gazdasági tevékenységre vonatkozó ágazati politikával kapcsolatban tett kötelezettségvállalást, és ez a belső piac működését súlyosan sérti vagy ilyen sérelem közvetlen veszélye áll fenn, a Bizottság megfelelő védintézkedéseket tehet. Fennáll annak a közvetlen veszélye, hogy amennyiben Bulgária nem teljesíti a rendeletek (1)  (2) betartására vonatkozó kötelezettségvállalását, akkor súlyosan sérül a légi közlekedés belső piaca.

(2)

A Bizottság az EK-Szerződés 80. cikke alapján közös légiközlekedési politikát fogadott el, amely a légiközlekedési szolgáltatások biztosításának belső piacát kialakító szabályokat (3), valamint az európai polgári repülésbiztonság egységesen magas szintjének kialakítására és fenntartására irányuló közös szabályokat (4) tartalmazza. Mindkét szabályrendszer közvetlenül befolyásolja a tagállamok közötti légiközlekedési szolgáltatások biztosítását.

(3)

A csatlakozási tárgyalások során Bulgária az Európai Unióhoz való csatlakozásának időpontjától kezdve kötelezettséget vállalt a légi közlekedésre vonatkozó közösségi szabályok teljes körű alkalmazására.

(4)

A csatlakozási szerződés 2005. április 25-i aláírását követően az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA) 2005. május 16–20. között a bolgár polgári légi közlekedésért felelős illetékes hatóságnál (CAA) tett látogatása során arról tájékozódott, hogy a hatóság képes-e alkalmazni a közösségi jogszabályokban a repülésbiztonságra vonatkozóan lefektetett követelményeket és az Egyesített Légügyi Hatóságok (JAA) előírásait. A vizsgálat jelentős és tartós hiányosságokat tárt fel a bolgár CAA igazgatási képességeiben, amelyek miatt az nem tudja biztosítani a légi alkalmasságra és az üzemben tartásra vonatkozó közösségi követelmények alkalmazásához szükséges biztonsági felügyeletet.

(5)

Az EASA és a JAA által feltárt súlyos hiányosságok miatt a JAA 2005 októberében visszautasította Bulgária kölcsönös elismerését a JAA-rendszer szóban forgó biztonsági területein.

(6)

A bolgár CAA által 2005 októberében és novemberében, valamint 2006 májusában benyújtott kiigazító intézkedéseket az EASA nem találta kielégítőnek, amit a Bizottság tudomásul vett.

(7)

A 2006. szeptember 26-án elfogadott, a Bulgária és Románia EU-csatlakozási felkészültségének állapotáról szóló közleményében (5) a Bizottság elismeri, hogy Bulgária a tagságra való felkészülésének lezárása irányába halad, ugyanakkor megnevez számos olyan területet, többek között a repülésbiztonságot, amely továbbra is aggodalomra ad okot, és amelyre tekintettel a Bizottság a szükséges bolgár kiigazító lépések hiányában a belső piac megfelelő működése érdekében megtenné a megfelelő védintézkedéseket.

(8)

A Bizottság a közleményben felszólítja Bulgáriát, hogy a szóban forgó közösségi repülésbiztonsági jogszabályoknak való megfelelés érdekében nyújtson be a hiányosságok helyreállítására vonatkozó kiigazító cselekvési tervet, és azt szigorú ütemterv alatt hajtsa végre az EASA-val szoros együttműködésben és annak irányításával. A jelentés leszögezi, hogy az EASA még a csatlakozást megelőzően a terv végrehajtásának ellenőrzését célzó vizsgálatot fog lefolytatni. A Bizottság közleménye megállapítja, hogy amennyiben Bulgária nem teszi meg a szükséges kiigazító lépéseket, a Bizottság saját kezdeményezésére vagy a tagállamok kérésére korlátozhatja a légiközlekedési belső piachoz való hozzáférését; továbbá, hogy az EU polgári repülésbiztonsági szabályainak nem megfelelő bulgáriai bejegyzésű repülőgépek ellen megfelelő védintézkedéseket léptethetnek életbe.

(9)

A Bizottság közleményére való tekintettel az EASA-t felkérték arra, hogy vizsgálja meg a bolgár CAA-t. A vizsgálatra 2006. november 27. és december 1. között került sor; a vizsgálat célja annak megállapítása volt, hogy hogyan készült fel a bolgár polgári repülésért felelős hatóság a Bulgáriában 2007. január 1-jétől hatályba lépő, repülésbiztonságra vonatkozó közös szabályok alkalmazására, és hogy milyen előrelépés tapasztalható az EASA által az első látogatás során tapasztalt biztonsági hiányosságok felszámolását szolgáló, kiigazító cselekvési terv alkalmazásában.

(10)

Az EASA vizsgálatáról készült jelentés alátámasztja azoknak a korábban a bolgár CAA igazgatási képességeivel kapcsolatban tapasztalt hiányosságoknak a meglétét, amelyek miatt a bolgár CAA nem tudja biztosítani a légi alkalmasságra és az üzemben tartásra vonatkozó közösségi követelmények alkalmazásához szükséges biztonsági felügyeletet; a jelentés emellett megállapítja, hogy a csatlakozási okmány hatálybalépésének időpontjától a bolgár CAA nem lesz képes megfelelni az 1592/2002/EK rendeletnek és az annak végrehajtási szabályait tartalmazó 1702/2003/EK (6) és 2042/2003/EK (7) bizottsági rendeletnek.

(11)

Tekintettel arra, hogy Bulgária a csatlakozási szerződés hatálybalépésének időpontjától nem képes betartani az 1592/2002/EK rendelet és annak végrehajtási szabályainak betartására vonatkozó kötelezettségvállalását, le kell szögezni, hogy a bolgár CAA által kibocsátott engedélyek nem részesülhetnek az 1592/2002/EK rendelet 8. és 57. cikkében említett kölcsönös elismerésben.

(12)

Bulgária a csatlakozási szerződés hatálybalépésének időpontjától nem lesz képes betartani az 1592/2002/EK rendelet és annak végrehajtási szabályainak betartására vonatkozó kötelezettségvállalását, ami a más tagállamokban és a Bulgáriában engedélyezett légifuvarozók közötti verseny torzulásához vezethet, amennyiben Bulgária korlátlan hozzáférést kap a közösség belső piacához. A verseny mindenekelőtt azért torzulna, mert a bolgár CAA által engedélyezett légifuvarozók a légiközlekedési szolgáltatások biztosításának belső piacát létrehozó szabályokban lefektetett összes feltétel, különösen a biztonsággal kapcsolatos követelmények teljesítése nélkül férhetnének hozzá korlátlanul a közösség útvonalaihoz, míg versenytársaikat továbbra is köteleznék a feltételek. A bolgár CAA által engedélyezett légifuvarozóknak biztosított ilyen hozzáférés emellett azt is eredményezné, hogy az említett légifuvarozók a többi jelenlegi tagállamba irányulóan vagy azok területén is biztosítanák szolgáltatásaikat, így tovább növelnék a biztonsági kockázatot.

(13)

Ennek következtében az említett kockázat elkerülése végett indokolt rendelkezni arról, hogy a bolgár hatóságok által engedélyezett légifuvarozók a 2408/92/EGK rendelet alkalmazásában nem tekinthetők „közösségi fuvarozónak”.

(14)

E rendelet nem érint semmilyen olyan további intézkedést, amelyet a Bizottságnak a 2111/2005/EK rendelettel (8) összhangban kell megállapítani,