7.11.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 307/205

(1)

Franciaország a 2002. január 22-i levelében értesítette az Európai Bizottságot a Société d’exploitation AOM Air Liberté (a továbbiakban: Air Lib vagy a társaság) légitársaságnak nyújtott megmentési célú támogatásról.

(2)

Mivel az intézkedést a Bizottság általi jóváhagyása előtt, tehát jogellenesen hajtották végre, NN 42/2002 számon nem bejelentett támogatásként nyilvántartásba vették.

(3)

A Bizottság 2003. január 24-én kelt levelében (SG (2003) D/228222) értesítette Franciaországot azon határozatáról, hogy a támogatás ellen megindítja a Szerződés 88. cikkének (2) bekezdésében előírt eljárást.

(4)

Az eljárás megindítására vonatkozó bizottsági határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában kihirdették (2). A Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy a szóban forgó támogatással kapcsolatos észrevételeiket a kihirdetéstől számított egy hónapon belül, vagyis 2003. május 11-ig tegyék meg.

(5)

A Bizottság észrevételeket kapott egy harmadik érdekelt féltől annak 2003. május 9-én és 12-én keltezett levelében. A Bizottság május 21-i kérését követően e harmadik fél elfogadta az észrevételei bizalmas jellegének feloldását. Az észrevételeket tehát a 2003. június 23-i levélben eljuttatták Franciaországhoz, melynek egy hónap állt a rendelkezésére a maga észrevételeinek megtételére. Ezzel párhuzamosan Franciaország a 2003. május 19-i levelében eljuttatta a vizsgálati eljárás megkezdésével kapcsolatos válaszát.

(6)

(7)

A régi részvényesek – és különösen a Swissair – azon döntését követően, hogy ne folytassák a beruházási stratégiájukat, illetve új befektetők hiányában az Air Liberté AOM (korábban AOM Minerve), az Air Liberté és öt leányvállalat vonatkozásában a Créteil-i Kereskedelmi Bíróság 2001. június 19-én megkezdte a csődeljárást. A bíróság 2001. július 27-én jelképes összegért a Holco vállalkozásra majd az ő ellenőrzése alá tartozó bármely leányvállalatra bízta a csődeljárás alatt lévő társaságok eszközeinek átvételét. Az Air Lib-et (a Société d’exploitation AOM Air Liberté SA kereskedelmi neve) – amely a Holco SAS leányvállalata és közel 100 %-ban Corbet úr tulajdona – e célból 2001. augusztus 24-én létesítették.

(8)

A bíróság 2001. augusztus 1-jén hivatalosan elismerte a régi részvényesek által javasolt azon tranzakciós elvet is, amely szerint a Swissair 1,5 milliárd FRF (228,7 millió EUR) kifizetésére vállalt kötelezettséget. 2001. szeptember elején a Swissair a csődje előtt valójában mindössze 1.050 M FRF-t (vagyis 160 millió eurót) fizetett ki. E forráshiányok és a 2001. szeptember 11-i események okozta további nehézségek következményeként a társaság előrelátható veszteségeket jelentett be 2001-re és 2002-re. Franciaország tehát kidolgozta a társaság megmentési célú támogatását; a legfeljebb hat hónapos, meghosszabbítható támogatásból, amelynek maximális összege 30,5 M€ (200 M FRF), 16,5M€-t 2002. január 9-én már ki is fizettek; a fennmaradó 14 M€-t 2002. február 28-án fizették ki. E támogatás a társaság rövid távú szükségleteinek csak egy részét fedezte volna. A társaság szerkezetátalakítási tervére vagy a kölcsön visszafizetésének bizonyítékára vonatkozó bármiféle értesítés hiányában a Bizottság 2002. július 9-én jelezte Franciaországnak, hogy az ügyet a jogellenes szerkezetátalakítási támogatás szemszögéből vizsgálja.

(9)

A sajtóban megjelent, illetve a honlapon található információk alapján úgy tűnt, hogy a társaság több vonal megnyitásán dolgozik; így kezdetben – 2001 telétől – észak-afrikai úticélokat, 2002 áprilisától pedig alacsony árú (low cost) jegyeket hirdetett meg Air Lib Express néven Franciaországban; végül 2002. október végétől az Air Lib alacsony árú járatokat indított Párizsból Olaszországba. Időközben rendezetlen kötelezettségekre is fény derült és különleges előlegfizetési lehetőséget biztosítottak: a társadalombiztosítási hozzájárulás fizetési halasztása, az Air France által fizetett előlegek, HÉA-mentesség… Eképpen – továbbra is a sajtó értesülései alapján – 2002. november 1-jén az Air Lib-nek közel 90M€-s tartozása volt állami szervek vagy közvállalkozások felé. Kilátásba helyezték ezenkívül, hogy az egyik közösségi részvényes, a holland IMCA-csoport veszi át az Air Lib-et.

(10)

A Bizottságnak tett észrevételeiben az SA Corse Air International (Corsair) francia légitársaság érdekelt harmadik félként elsősorban a francia bíróságok előtt folytatott jogi lépéseivel kapcsolatos jogi dokumentumokat nyújtott be. A Corsair ugyanis 2003 elején a Créteil-i Kereskedelmi Bíróság elé idéztette az Air Lib-et annak érdekében, hogy megállapításra kerüljenek a jogellenes támogatások, amelyekből a Corsair szerint ez utóbbi részesült, illetve annak érdekében, hogy elérje annak visszatérítését, és hogy leállíttassa a fent említett kereskedelmi működését, amely a Corsair megítélése szerint az említett jogellenes támogatásból eredő tisztességtelen gyakorlatnak minősül.

(11)

A bíróság a 2003. február 12-i végzésében, látva többek között a Bizottság kezdeményezte eljárás elindítását, kijelentette, hogy nem rendelkezik hatáskörrel az üggyel kapcsolatban. A Corsair az információi benyújtásakor meg kívánta ismerni a Bizottság álláspontját, mert megítélése szerint a bíróság döntése ellentétes a bíróság saját döntéshozatali gyakorlatával és a közösségi joggyakorlattal.

(12)

A Corsair ezenkívül olyan érveket is felhozott amelyek alátámasztották a kezdeti állami támogatás, a társaság kereskedelmi fejlődése és a társaságot támogató egyéb adózási és szociális intézkedések vonatkozásában a Bizottság által megfogalmazott kifogásokat.

(13)

A francia hatóságok 2003. május 19-én jelezték a Bizottságnak, hogy az Air Lib IMCA által történő átvételi tervének meghiúsulása miatt 2003. február 5-én úgy döntöttek, hogy nem újítják meg az Air Lib akkoriban lejáró ideiglenes működési engedélyét. Ebből kifolyólag, illetve a komoly pénzügyi nehézségek miatt az Air Lib 2003. február 13-án csődöt jelentett a Créteil-i Kereskedelmi Bíróságnál, amely február 17-én felszámolási eljárás alá vonta a társaságot; ezt a döntést április 4-én másodfokon is megerősítették.

(14)

Időközben – mivel a tevékenység újrakezdésére irányuló eljárás nem tűnt lehetségesnek – a párizsi repülőterek koordinátora 2003. március 30-án megkezdte az így felszabaduló, összesen körülbelül 35 000 résidő újraosztását.

(15)

Franciaország felhívta tehát a figyelmet arra, hogy véleménye szerint a 2003. január 21-én indított hivatalos vizsgálati eljárás tárgytalan, mivel a megmentési célú állami támogatások esetében a közösségi iránymutatásokban előírt egyik megoldás a bírósági felszámolás.

(16)

A Bizottság megjegyzi, hogy a támogatás kedvezményezettjének tevékenységei véget értek azoknak egy harmadik fél általi, bírósági vagy egyéb eljáráson keresztüli újrakezdése nélkül. Ezért nem állnak fenn többé azok a lehetséges versenytorzulások, amelyek a francia hatóságok által az Air Lib javára hozott intézkedésekből fakadtak.

(17)

Mindemellett a Bizottság felhívja a figyelmet arra, hogy a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentési célú és szerkezetátalakítási támogatásaira vonatkozó, 1999-ben közzétett közösségi iránymutatások (3) (23) bekezdésének d) pontja előírja, hogy egy vállalat felszámolása a megmentési célú támogatás megszűnésének egyik oka.

(18)

A fentiekből következően az EK-Szerződés 88. cikkének (2) bekezdése alapján 2003. január 21-én kezdeményezett hivatalos vizsgálati eljárás tárgytalan,