17.5.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 129/25

(1)

A műtrágyákra vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1975. december 18-i 76/116/EGK tanácsi irányelv (1) előírta azokat a követelményeket, amelyeket a műtrágyáknak az „EK-műtrágya” megjelöléssel történő forgalomba hozatalhoz teljesíteniük kellett.

(2)

A 76/116/EGK irányelv I. melléklete típusmegjelöléseket határozott meg, és az egyes típusokra előírta azokat a – többek között az összetételre vonatkozó – követelményeket, amelyeket minden EK-műtrágyának teljesítenie kellett. Ez a jegyzék a felsorolt EK-műtrágyákat a bennük található elsődleges tápanyag (nitrogén, foszfor és kálium) mennyisége alapján csoportokba sorolta.

(3)

A 76/116/EGK irányelv 7. cikke szerint a tagállamok az összetétel, azonosítás, címkézés vagy csomagolás alapján nem tilthatták, korlátozhatták vagy akadályozhatták olyan „EK-műtrágya” megjelöléssel ellátott műtrágya forgalmazását, amely az irányelvben foglalt rendelkezéseknek megfelelt.

(4)

A Finn Köztársaság által az EK-Szerződés 95. cikkének (4) bekezdése értelmében bejelentett, a műtrágyák megengedett legnagyobb kadmiumtartalmára irányadó nemzeti rendelkezésekről szóló, 2002. május 24-i 2002/398/EK bizottsági határozat (2) eltérést engedélyezett a 76/116/EGK irányelvtől, és jóváhagyta azokat a finn előírásokat, amelyek megtiltják a foszfortartalom egy kilogrammjára vetítve 50 mg-nál több kadmiumot tartalmazó foszfátműtrágyák forgalomba hozatalát a finn piacon. Ez az eltérés 2005. december 31-ig alkalmazható.

(5)

A módosított 76/116/EGK irányelv helyébe a műtrágyákról szóló, 2003. október 13-i 2003/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) lépett.

(6)

A 2003/2003/EK rendelet 35. cikkének (2) bekezdése értelmében a 76/116/EGK irányelv 7. cikkétől való, a Szerződés 95. cikkének (6) bekezdése alapján a Bizottság által engedélyezett eltérések a rendelet 5. cikkétől való eltérésként értelmezendők, és a rendelet hatálybalépésére való tekintet nélkül továbbra is kifejtik hatásukat.

(7)

A 2003/2003/EK rendelet (15) preambulumbekezdése előirányozza, hogy a Bizottság foglalkozni szándékozik a műtrágyákban véletlenszerűen előforduló kadmiumtartalommal, és adott esetben rendelettervezetet állít össze, amelyet az Európai Parlament és a Tanács elé szándékozik terjeszteni.

(8)

A műtrágyák kadmiumtartalmáról szóló bizottsági javaslat jelenleg előkészítés alatt áll.

(9)

Finnország 1995. január 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz. A csatlakozási okmány (4) átmeneti rendelkezéseket állapít meg a kadmium finnországi használatára és forgalmazására. A 84. cikk (1) bekezdése előírja, hogy a csatlakozás napjától számítva négy éven keresztül az okmány X. mellékletében felsorolt előírásokat, az említett melléklettel összhangban és az abban foglalt feltételek szerint, nem kell alkalmazni Finnországban. A csatlakozási okmány 84. cikke és X. mellékletének 2. pontja előírja, hogy a 76/116/EGK irányelv 7. cikke a műtrágyák kadmiumtartalma tekintetében 1999. január 1-jéig nem alkalmazandó Finnországban, és hogy a 76/116/EGK irányelv rendelkezéseit a közösségi eljárásoknak megfelelően 1998. december 31-ig felül kell vizsgálni.

(10)

A csatlakozási okmány 2. cikke értelmében „a csatlakozás időpontjától kezdődően az eredeti szerződések rendelkezései és az intézmények által a csatlakozást megelőzően elfogadott jogi aktusok az új tagállamok számára kötelezőek, és az említett szerződésekben, illetve az ebben az okmányban megállapított feltételekkel alkalmazandók ezekben az államokban”. A csatlakozási okmány 168. cikke szerint „amennyiben a XIX. mellékletben található jegyzék, illetve ezen okmány bármely egyéb rendelkezése más határidőt nem ír elő, az új tagállamok hatályba léptetik azokat az intézkedéseket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy az EK-Szerződés 189. cikke (jelenleg: 249. cikke) […] szerinti irányelvek és határozatok rendelkezéseinek a csatlakozás napjától megfeleljenek.”

(11)

A csatlakozást követően a 98/97/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) a kadmiumot tartalmazó műtrágyák ausztriai, finnországi és svédországi forgalmazása tekintetében módosította a 76/116/EGK irányelvet. Az 1. cikk előírja egyebek mellett, hogy Finnország területén megtilthatja olyan műtrágyák forgalmazását, amelyek nagyobb koncentrációban tartalmaznak kadmiumot, mint az a csatlakozás időpontjában nemzeti szinten meg volt határozva, továbbá hogy ez az eltérés az 1999. január 1-jétől2001. december 31-ig terjedő időszakban alkalmazható.

(12)

2001. december 7-én a Finn Köztársaság értesítést adott azokról a meglévő nemzeti jogszabályairól, amelyek eltérnek a műtrágyákra vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 76/116/EGK irányelv rendelkezéseitől. Gondos mérlegelést követően a 76/116/EGK irányelvtől való eltérést a 2002/398/EK határozat a 2005. december 31-ig terjedő időszakra meghosszabbította.

(13)

A finn mezőgazdasági és erdészeti minisztérium műtrágyákról szóló, 1994. január 21-i 78/1994. határozata (6) egyebek mellett határértéket állapít meg a műtrágyák kadmiumtartalmára, és ez a határérték az EK-műtrágyákra is vonatkozik. A 3. szakasz értelmében tilos a finn piacon forgalomba hozni olyan foszfátműtrágyát, amely a foszfor egy kilogrammjára vetítve 50 mg-nál több kadmiumot tartalmaz.

(14)

2005. június 7-én kelt levelében a Finn Köztársaság arról értesítette a Bizottságot, hogy az EK-Szerződés 95. cikkének (4) bekezdésével összhangban 2006. január 1-jét követően továbbra is alkalmazni kívánja a műtrágyák kadmiumtartalmára vonatkozó nemzeti rendelkezéseket. A finn hatóságok kérték a 2002/398/EK határozatban jelenleg engedélyezett eltérés meghosszabbítását.

(15)

2005. június 30-án kelt levelében a Bizottság tájékoztatta a finn hatóságokat, hogy megkapta a 95. cikk (4) bekezdése értelmében adott értesítést, és hogy az értesítés elbírálására a 95. cikk (6) bekezdésében előírt hat hónapos időszak 2005. június 8-án, az értesítés beérkezését követő napon vette kezdetét.

(16)

2005. augusztus 10-én kelt levelében a Bizottság tájékoztatta a többi tagállamot Finnország kérelméről. A Bizottság a kérelemről az Európai Unió Hivatalos Lapjában is tett közzé értesítést (7) annak érdekében, hogy a Finnország által fenntartani kívánt nemzeti intézkedésekről más érdekelt felek is tájékoztatást kapjanak.

(17)

A Szerződés 95. cikkének (4) bekezdése szerint ha azt követően, hogy a Tanács vagy a Bizottság harmonizációs intézkedést fogadott el, egy tagállam a 30. cikkben említett lényeges követelmények alapján vagy a környezet, illetve a munkakörnyezet védelmével kapcsolatosan szükségesnek tartja nemzeti rendelkezések fenntartását, ezekről a rendelkezésekről és a fenntartásuk indokairól értesíti a Bizottságot.

(18)

A finn hatóságok 2005. június 7-i értesítése a 2002/398/EK határozatban jelenleg 2005. december 31-ig engedélyezett eltérés meghosszabbítását kívánja elérni. Az említett határozat lehetővé teszi, hogy Finnország fenntartsa a 2003/2003/EK rendeletben az EK-műtrágyák összetételére előírt rendelkezésekkel összeegyeztethetetlen nemzeti rendelkezéseit.

(19)

A már említettek szerint a 2003/2003/EK rendelet 5. cikke megtiltja, hogy a tagállamok az összetétel okán korlátozzák az EK-műtrágyák forgalmazását, az összetételre irányadó szabályok azonban nem tartalmaznak határértéket a kadmiumtartalomra vonatkozóan. Ez azt jelenti, hogy a 2003/2003/EK rendelet 5. cikke alapján a rendeletnek megfelelő EK-műtrágyák kadmiumtartalmuktól függetlenül forgalomba hozhatók.

(20)

Az előzőek fényében nyilvánvaló, hogy a Finnország által bejelentett nemzeti rendelkezések szigorúbbak a 2003/2003/EK rendelet rendelkezéseinél abban a tekintetben, hogy megtiltják az olyan, EK-műtrágyaként megjelölt foszfátműtrágyák forgalomba hozatalát, amelyek egy kilogramm foszforra vetített kadmiumtartalma meghaladja az 50 mg-ot.

(21)

A Finnország által bejelentett nemzeti rendelkezéseket Finnország európai uniós csatlakozását megelőzően fogadták el. A már említettek szerint a csatlakozási okmány olyan átmeneti rendelkezéseket állapít meg, amelyek értelmében Finnország a 76/116/EGK irányelv hatálya alá tartozó termékek körében további négy éven át alkalmazhatja a műtrágyák kadmiumtartalmára irányadó nemzeti rendelkezéseket. A 98/97/EK irányelv felhatalmazta Finnországot, hogy az említett nemzeti rendelkezéseket 2001. december 31-ig alkalmazza. A 2002/398/EK határozat az eltérés alkalmazhatóságát 2005 decemberéig meghosszabbította.

(22)

A 95. cikk (4) bekezdésének megfelelően, a csatlakozási okmány 2. és 168. cikke szerinti értelmezés alapján Finnország értesítette a Bizottságot az európai uniós csatlakozást megelőzően elfogadott és a csatlakozás után fenntartani kívánt nemzeti rendelkezések pontos szövegéről, és a kérelem alátámasztására kifejtette azokat az okokat, amelyek véleménye szerint indokolják e rendelkezések fenntartását.

(23)

A finn hatóságok ugyanazokat az okokat adták elő, amelyeket korábban, és amelyek alapján a Bizottság a 2002/398/EK határozatban az eltérés alkalmazhatóságát 2005. december 31-ig meghosszabbította. Ezt az időszakot a Bizottság azt feltételezve jelölte meg, hogy 2005 végére már hatályban lesznek a vonatkozó harmonizált jogszabályi rendelkezések. Bár folyik e rendelkezések kidolgozása, a közösségi szintű elfogadásra az év vége előtt nem kerül sor.

(24)

Finnország 2005. június 7-i, a 2003/2003/EK rendelet rendelkezéseitől való eltérést megvalósító nemzeti rendelkezések fenntartásának jóváhagyása céljából benyújtott értesítése tehát a 95. cikk (4) bekezdése alapján, a csatlakozási okmány 2. és 168. cikke szerinti értelmezés fényében elfogadható.

(25)

A Szerződés 95. cikke értelmében a Bizottság köteles ellenőrizni, hogy a cikkben előírt tagállami eltérést lehetővé tévő valamennyi feltétel teljesül-e.

(26)

A Bizottságnak meg kell vizsgálnia különösen, hogy a tagállam által bejelentett intézkedést igazolják-e a Szerződés 30. cikkében meghatározott lényeges követelmények, vagy pedig a környezet vagy a munkakörnyezet védelmét célzó megfontolások.

(27)

A Szerződés 95. cikkének (6) bekezdése szerint továbbá a nemzeti rendelkezések indokoltságának vizsgálata során a Bizottságnak ellenőriznie kell, hogy ezek a nemzeti rendelkezések nem képezik-e a tagállamok közötti önkényes megkülönböztetés eszközét vagy a kereskedelem rejtett korlátozását, valamint hogy nem jelentenek-e akadályt a belső piac működésében.

(28)

Finnország kérelmét az emberek egészségének védelmére és a környezetvédelemre alapozta. A műtrágyákban található kadmium fenyegeti a környezetet és az emberek egészségét. Kérelme alátámasztására Finnország hivatkozik egy 2000 áprilisában közzétett finn tanulmányra, (8) amely értékeli a kadmiumtartalmú műtrágyák által jelentett kockázatokat.

(29)

A kadmiumra vonatkozó általános ismeretek körében a rendelkezésre álló tudományos adatok azt mutatják, hogy a fém formájában megjelenő kadmium és a kadmium-oxid általánosságban komoly egészségi kockázatokat jelent. A kadmium-oxid karcinogén, mutagén és reprodukciót károsító, 2. kategóriájú anyagnak minősül. Az is általánosan elfogadott, hogy a műtrágyákban található kadmium messze a legfontosabb forrása a talajban és az élelmiszerláncban lévő kadmiumnak.

(30)

A műtrágyákban található kadmiumra vonatkozóan a Finnország által végzett kockázatértékelés legfontosabb következtetései a következőképpen foglalhatók össze:

(31)

Nyilvánvaló, hogy ezek a következtetések a finn talaj különleges állapotára és a finnországi éghajlati viszonyokra vonatkoznak.

(32)

Összességében tehát a Finnország által végzett kockázatértékelés azt mutatja, hogy a finnországi mezőgazdasági talajokban lévő kadmium jelenlegi koncentrációja kockázatot jelent a talajban élő szervezetek számára, és a mezőgazdasági talajokból kimosódó kadmium a vízi környezetet is fenyegeti. Finnország véleménye szerint a kockázatértékelés azt is jelzi, hogy a finnországi népesség jelenlegi teljes kadmiumexpozíciója következtében fennáll a káros egészségi hatások kockázata is. Bár Finnországban a csak az élelmiszerekből az emberi szervezetbe jutó átlagos kadmiummennyiség nem képez kockázatot, egyes népességcsoportokat a táplálkozással a szervezetbe jutó mennyiség, a fokozott felszívódás és/vagy a dohányzás miatt mégis veszély fenyegeti.

(33)

A finn hatóságok által bemutatott kockázatértékelés a közösségi szinten előírt eljárások és módszertan szerint készült, ezért következtetéseinek nagyfokú megbízhatóság tulajdonítható.

(34)

A Bizottság már a 2002/398/EK határozat kapcsán megvizsgálta a kockázatértékelésben foglalt információkat, és ennek alapján döntött úgy, hogy Finnország 2005. december 31-ig fenntarthatja nemzeti rendelkezéseit.

(35)

Finnország 2005-ben nem nyújtott be új tudományos vagy műszaki adatokat. A felhalmozódás olyan lassan történik, hogy három év alatt nem következnek be jelentős változások. Ezért feltehető, hogy a mai helyzet hasonló a 2002-eshez.

(36)

A Finnország által benyújtott adatok érvényességét az alábbi, a műtrágyák kadmiumtartalmára vonatkozó bizottsági javaslat kapcsán nyert tudományos eredmények is megerősítik:

A kadmiumra és a kadmium-oxidra vonatkozó általános kockázatértékelés véglegesítésének elhúzódása és az ezen nyugvó esetleges kockázatcsökkentő intézkedések kidolgozása miatt a műtrágyák kadmiumtartalmáról szóló bizottsági javaslat egyelőre várat magára.

(37)

Mindezek alapján, a tudományos eredmények és a finn kérelem egybevetése nyomán a Bizottság úgy véli, hogy a finn hatóságok kimutatták a kadmiumtartalmú műtrágyákban rejlő környezeti és egészségi kockázatot, és hogy a finn hatóságok által bejelentett, a finnországi környezet kadmiumtartalmú műtrágyákkal szembeni expozíciójának minimális szintre csökkentésére irányuló nemzeti előírások indokoltak.

(38)

A 95. cikk (6) bekezdése értelmében a Bizottságnak ellenőriznie kell, hogy a tervezett intézkedések nem képezik-e önkényes megkülönböztetés eszközét. A Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint a megkülönböztetés hiánya azt jelenti, hogy a kereskedelem nemzeti korlátozása nem alkalmazható oly módon, hogy általa a más tagállamokból származó árukat megkülönböztetés érje.

(39)

A tervezett nemzeti intézkedések általános jellegűek, és az EK-műtrágyaként megjelölt hazai és behozott műtrágyákra egyformán alkalmazandók. Következésképpen nincs jele annak, hogy a kérdéses előírások felhasználhatók lennének a Közösségben tevékenykedő gazdasági szereplők közötti különbségtételre.

(40)

A közösségi irányelv előírásaitól eltérő, az EK-műtrágyák összetételére szigorúbb szabályokat előíró nemzeti rendelkezések általában akadályozzák a kereskedelmet. Olyan termékek, amelyek a Közösség többi területén jogszerűen forgalomba hozhatók, a kérdéses tagállamban nem kerülhetnek piacra. A 95. cikk (6) bekezdésében megtestesülő elv azt kívánja megelőzni, hogy a (4) és (5) bekezdés követelményein alapuló nemzeti rendelkezéseket nemkívánatos okokból alkalmazzák, és a valóságban olyan gazdasági intézkedéseket leplezzenek velük, amelyek bevezetésének célja a más tagállamokból származó termékek behozatalának megakadályozása a nemzeti termelés közvetett védelme érdekében.

(41)

Mint már megállapítottuk, a kadmiumot tartalmazó műtrágyák talajtrágyázásra való alkalmazása környezet- és egészségvédelmi szempontból aggályos. Ezért a jelek szerint a nemzeti előírások fenntartásának célja nem a kereskedelem rejtett akadályozása, hanem a környezet és az emberek egészségének védelme.

(42)

Ez a feltétel nem értelmezhető oly módon, hogy minden olyan nemzeti intézkedés jóváhagyását megtiltja, amely várhatóan befolyásolja a belső piac létrehozását. Voltaképpen minden olyan nemzeti intézkedés, amely eltér egy, a belső piac létrehozását és fenntartását célzó harmonizációs intézkedéstől, lényegében a belső piacot várhatóan befolyásoló intézkedést képez. Ezért a Bizottság úgy véli, hogy a 95. cikk (6) bekezdésének összefüggésében a belső piac működésének akadályozását az EK-Szerződés 95. cikkében előírt eltérési eljárás hatékonyságának megőrzése végett úgy kell érteni, hogy az akkor valósul meg, ha a kérdéses rendelkezés az elérni kívánt célhoz képest aránytalan hatással jár.

(43)

Tekintetbe véve azt, hogy a kadmiumtartalmú műtrágyák finnországi talajokban való alkalmazása kockázatot jelentene mind a környezetre, mind az emberek egészségére, továbbá figyelembe véve a következő szempontokat:

A Bizottság álláspontja szerint a vizsgálat jelenlegi szakában nincs arra mutató jel, hogy a nemzeti rendelkezések az elérni kívánt célhoz képest aránytalanul akadályoznák a belső piac működését.

(44)

Az eltérést olyan időtartamra célszerű engedélyezni, amely elegendő a Bizottságnak a műtrágyák kadmiumtartalmát szabályozó jogalkotási javaslat kidolgozására, a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek pedig a közösségi szintű jogi szabályozás elfogadására. Az intézményközi vita esetleges elhúzódása következményeinek megelőzése érdekében e határozat rendelkezéseit az EU-szintű harmonizált intézkedés alkalmazhatóságáig célszerű hatályban tartani.

(45)

Az előzőek fényében megállapítható, hogy a műtrágyák kadmiumtartalma tekintetében a 76/116/EGK irányelv előírásainál szigorúbb nemzeti előírások fenntartása érdekében a Finn Köztársaság által 2005. június 7-én benyújtott kérelem elfogadható.

(46)

A Bizottság megállapítja továbbá, hogy a nemzeti rendelkezések:

A Bizottság ezért úgy véli, hogy a kérdéses intézkedések jóváhagyhatók,