27.8.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 223/27

(1)

2000 szeptemberében az 1994/2000/EK (2) és az 1993/2000/EK (3) rendelettel a Tanács a Tajvanból származó, hőre lágyuló sztirol-butadién-sztirol gumi (a továbbiakban: SBS) behozatalára 1 % — 8,2 %-os végleges kiegyenlítő vámokat, valamint végleges dömpingellenes vámokat vetett ki.

(2)

A tajvani exportáló termelők esetében megállapított végleges dömpingellenes vámok szintje a CIF határparitás értékének százalékában kifejezve a következő volt:

(3)

2004. május 28-án az alaprendelet 5. cikke alapján az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítésben (4)(a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) a Bizottság bejelentette a dömpingellenes eljárás megindítását a Koreai Köztársaságból (a továbbiakban: Korea) és Oroszországból származó SBS Közösségbe irányuló behozatalára vonatkozóan.

(4)

Ugyanezen a napon a Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítésben (5) bejelentette az időközi felülvizsgálatnak az alaprendelet 11. cikke (3) bekezdése alapján történő megindítását, a Tajvanból származó SBS behozatalára az 1993/2000/EK tanácsi rendelettel kivetett végleges dömpingellenes vámokra vonatkozóan.

(5)

A dömpingellenes vizsgálat megindítására az Európai Vegyipari Tanács (a továbbiakban: a CEFIC vagy a panaszos) 2004. április 13-án az SBS közösségi előállításának 100 %-át képviselő termelők nevében benyújtott panaszát követően került sor. A panasz olyan bizonyítékot tartalmazott az említett termék dömpingjére, valamint az abból származó anyagi kárra vonatkozóan, amelyet elegendőnek tartottak az eljárás megindításához.

(6)

Az időközi felülvizsgálat a CEFIC által benyújtott kérelmen alapult és bizonyítékot tartalmazott arra vonatkozóan, hogy dömpingre és károkozásra került sor, valamint hogy a meglévő intézkedések többé nem elegendőek a kárt okozó dömping ellensúlyozására.

(7)

A vizsgálat megindításáról a Bizottság szolgálatai hivatalosan értesítették Korea, Oroszország és Tajvan exportáló termelőit, az importőröket/kereskedőket és szövetségeiket, az ismert érintett szállítókat és felhasználókat, az érintett exportáló országok képviselőit, valamint a panaszos közösségi termelőket. Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy álláspontjukat írásban ismertessék, valamint az eljárás megindításáról szóló értesítésekben megállapított határidőn belül szóbeli meghallgatást kérjenek.

(8)

A Közösségbe irányuló SBS-behozatalt végző, a panaszban és a kérelemben felsorolt importőrök nagy számára való tekintettel az eljárás megindításáról szóló értesítések mintavétel alkalmazását irányozták elő az importőrök esetében a kár meghatározása céljából, az alaprendelet 17. cikkével összhangban.

(9)

Annak érdekében, hogy a Bizottság szolgálatainak lehetőségük legyen eldönteni, hogy szükséges-e a mintavétel, és amennyiben igen, kiválaszthassanak egy mintát, minden importőrt arra kértek, hogy jelentkezzen a Bizottságnál és az eljárás megindításáról szóló értesítéseknek megfelelően adjon alapvető tájékoztatást a mintavételi időszak (2003. április 1. és 2004. március 31. között) során az SBS-sel kapcsolatosan végzett tevékenységeikről. Az importőrök által benyújtott információk megvizsgálását követően, és a mintavétellel kapcsolatos kérdésekre érkezett válaszok alacsony száma miatt az a döntés született, hogy nincs szükség mintavételre.

(10)

Kérdőíveket küldtek ki az összes, ismert érintett félnek, valamint az összes többi olyan vállalatnak, amely az eljárás megindításáról szóló értesítésekben meghatározott határidőn belül jelentkezett.

(11)

Egy koreai exportáló termelőtől, egy orosz termelőtől és két kapcsolt vállalatától, négy tajvani termelőtől, négy közösségi termelőtől és négy nem kapcsolt importőrtől érkezett válasz A felhasználóktól nem érkezett válasz

(12)

A Bizottság szolgálatai beszereztek és ellenőriztek minden olyan információt, amelyet szükségesnek ítéltek a dömping, a keletkező kár és a közösségi érdek meghatározása céljából. Az alaprendelet 16. cikke (1) bekezdésével összhangban ellenőrző látogatásokra került sor a következő vállalatok telephelyein:

(13)

A vizsgálat azt mutatta, hogy csak egyetlen orosz vállalat, a JSC Voronezhsyntezkauchuk állította elő az érintett terméket, a JSC SIBUR pedig elsősorban a nyersanyagok hazai eladásaiért és szállításáért volt felelős. A Gazexport a vizsgálati időszak legnagyobb részében az export-eladásokért volt felelős. Így e vizsgálat alkalmazásában a három kapcsolt orosz vállalatot egyetlen vállalatként tekintik majd, nevezetesen a „SIBUR-csoportként”.

(14)

Tekintettel a kár, az okozatiság és a közösségi érdek egyes aspektusai további vizsgálatának szükségességére, különös tekintettel a Tajvanból származó SBS behozatalára alkalmazandó dömpingellenes vámok párhuzamos időközi felülvizsgálatára, a Koreából és Oroszországból származó SBS behozatalára vonatkozóan nem került sor ideiglenes dömpingellenes intézkedések bevezetésére. Mindamellett miután tájékoztatták őket a vizsgálat előzetes megállapításairól, az összes fél számára határidőt biztosítottak arra, hogy benyújthassák kifogásaikat a közzétételt követően; a felek által benyújtott szóbeli és írásbeli észrevételeket pedig figyelembe vették.

(15)

A Bizottság szolgálatai továbbra is beszereztek és ellenőriztek minden olyan információt, amelyet szükségesnek ítéltek a végső megállapításokhoz, különös tekintettel a Tajvanból származó SBS behozatalára vonatkozóan.

(16)

Ezt követően az összes érintett felet tájékoztatták a alapvető tényekről és szempontokról, amelyek alapján a következő ajánlásokat kívánták tenni:

(17)

Továbbá biztosítottak számukra egy olyan határidőt is, amelyen belül e közzétételt követően kifogásokat nyújthattak be. A felek által benyújtott szóbeli és írásbeli észrevételeket figyelembe vették, és adott esetben a megállapításokat megfelelően módosították.

(18)

A dömpingre és kárra vonatkozó vizsgálat a 2003. április 1-től 2004. március 31-ig terjedő időszakra vonatkozott (a továbbiakban: vizsgálati időszak vagy VI). A kárelemzés keretében a vonatkozó tendenciák vizsgálata a 2000. január 1-től a VI végéig tartó időszakra terjedt ki (továbbiakban: érintett időszak).

(19)

Az érintett termék a hőre lágyuló sztirol-butadién-sztirol gumi, amely jelenleg az ex 4002 19 00, ex 4002 99 10 és ex 4002 99 90 KN-kód alá sorolható be.

(20)

Az SBS háromszakaszos kopolimer, amelyet elsősorban monomer-sztirolból és butadiénből állítanak elő. Lehet száraz vagy — a gyártási szakaszban olaj hozzáadása esetén — olajjal dúsított. Ezen túlmenően különféle specifikációk alapján — mint a sztirol butadiénhez viszonyított aránya, az olajtartalom vagy a kémiai szimmetria — azonosítható, különböző típusokban gyárthatják. Bár az SBS lehetséges típusainak száma tekintélyes, ugyanazokkal az alapvető fizikai jellemzőkkel rendelkeznek és nincsenek éles választóvonalak a különböző típusok között. Ezenfelül az SBS összes típusát azonos célokra használják, mint például az útaszfalthoz és membrános tömítésekhez használt bitumen termikus módosítására, a műszaki célból, illetve lábbelik összeállítására használt anyagok létrehozására, műanyagok módosítására, és ragasztók gyártásához. Ezért e vizsgálat szempontjából ezeket egyetlen terméknek tekintik.

(21)

Az ellenőrző látogatások során megállapítást nyert, hogy az egyik vállalat a VI során sztirén-izoprén-sztirén szakaszos polimert (a továbbiakban: SIS) exportált a Közösségbe. Úgy vélték, hogy e termék nem tekinthető az érintett terméknek. Valójában a SIS-nek az SBS-től eltérő a fizikai összetétele, mivel a polimer középső szakaszában található monomer izoprén, nem pedig butadién. Ezért nem ugyanazokkal a fizikai jellemzőkkel rendelkezik, ennélfogva pedig nem esik jelen eljárás hatálya alá.

(22)

Megállapították, hogy az érintett termék és a Koreában, Oroszországban és Tajvanon előállított és belföldön értékesített SBS, valamint a közösségi iparág által előállított és a Közösségen belül értékesített SBS azonos alapvető fizikai és kémiai jellemzőkkel rendelkezik és azonos a használata. Ezért ezeket a termékeket az alaprendelet 1. cikke (4) bekezdése értelmében hasonló termékeknek kell tekinteni.

(23)

Az alább meghatározott általános módszertant alkalmazták az összes koreai, orosz és tajvani exportáló termelő esetében. Az érintett országokra vonatkozó dömpinggel kapcsolatos megállapítások továbbiakban történő bemutatása ezért csak az egyes exportáló országokra vonatkozó egyedi kérdéseket írja le.

(24)

Az alaprendelet 2. cikke (2) bekezdésével összhangban a Bizottság szolgálatai először minden együttműködő exportáló termelő esetében megvizsgálták, hogy összesített hazai SBS-eladásai reprezentatívak-e, vagyis az ilyen jellegű eladások összmennyisége eléri-e a termelő teljes, Közösségbe irányuló exporteladásainak legalább 5 %-át. A Bizottság szolgálatai ezt követően azonosították az összességében reprezentatív hazai eladásokkal rendelkező vállalatok által a hazai piacon értékesített SBS-típusokat, amelyek a Közösségbe irányuló export során értékesített típusokkal azonosak vagy azokhoz közvetlenül hasonlíthatók voltak.

(25)

Az exportáló termelők által a hazai piacaikon értékesített és a Közösségbe irányuló exportra értékesített SBS-típusokkal közvetlenül hasonlíthatónak ítélt típusok esetében meghatározták, hogy az alaprendelet 2. cikke (2) bekezdésének alkalmazásában a hazai eladások kellőképpen reprezentatívak-e. Egy adott SBS-típus hazai eladásait akkor tekintették kellően reprezentatívnak, ha e típus belföldi összértékesítési volumene a VI során elérte a Közösségbe exportált hasonló SBS-típus összértékesítési volumenének 5 vagy ennél nagyobb százalékát.

(26)

A Bizottság szolgálatai ezt követően megvizsgálták, hogy a hazai piacon reprezantív mennyiségekben értékesített SBS valamennyi típusa az alaprendelet 2. cikke (4) bekezdésével összhangban rendes kereskedelmi forgalomban értékesítettnek tekinthető-e úgy, hogy a szóban forgó SBS-típusra vonatkozóan meghatározták a független vevők számára történt jövedelmező eladások arányát. Azokban az esetekben, amikor az előállítási költségnek megfelelő, vagy annál magasabb nettó eladási árú, vonatkozó SBS-típus eladási mennyisége meghaladta az ilyen típus teljes eladási mennyiségének 80 %-át, és amikor ennek a típusnak a súlyozott átlagára megegyezett az előállítási költséggel, vagy meghaladta azt, a rendes érték a tényleges belföldi áron alapult, és e típus esetében a VI során történt összes hazai eladás súlyozott átlagárai alapján számították ki, tekintet nélkül arra, hogy ezek az értékesítések nyereségesek voltak-e. Azokban az esetekben, amikor az SBS-típus nyereséges eladási mennyisége az ilyen típus teljes eladási mennyiségének 80 %-a vagy annál kevesebb volt, vagy amikor ezen típus súlyozott átlagára az előállítási költség alatt volt, a rendes érték a tényleges belföldi áron alapult, és kizárólag e típus nyereséges értékesítésének súlyozott átlagára alapján kerül kiszámításra, feltéve, hogy ezek az értékesítések elérték vagy meghaladták e típus teljes eladási mennyiségének a 10 %-át.

(27)

Azokban az esetekben, amikor bármelyik terméktípus nyereséges eladási mennyisége e típus teljes eladási mennyiségének 10 %-nál kevesebb volt, úgy tekintették, hogy ez a bizonyos típus elégtelen mennyiségekben került értékesítésre ahhoz, hogy a belföldi ár kellő alapot biztosítson a rendes érték megállapításához. Abban az esetben, amikor egy exportáló termelő által értékesített bizonyos terméktípus belföldi árait nem lehetett felhasználni a rendes érték megállapításához, úgy tekintették, hogy az SBS ezen bizonyos típusának számtanilag képzett értéke kellő alapot biztosít a rendes érték megállapításához.

(28)

Következésképpen az alaprendelet 2. cikke (3) bekezdésével összhangban a rendes értéket úgy alakították ki, hogy az exportált típusok szükség esetén kiigazított előállítási költségei kiegészültek a megfelelő eladási, általános és adminisztratív költséggel (SGA), valamint a reális haszonkulccsal. E célból a Bizottság megvizsgálta, hogy a hazai piacon az egyes érintett exportáló termelők felmerült SGA-költségei, valamint realizált nyereségük megbízható adatoknak minősülnek-e.

(29)

A tényleges belföldi SGA-költségeket abban az esetben tekintették megbízhatónak, ha az érintett vállalat teljes hazai eladásainak mennyiségét a Közösségbe irányuló exportértékesítés mennyiségéhez viszonyítva reprezentatívnak lehetett tekinteni. A hazai haszonkulcs azon típusok hazai eladásai alapján határozták meg, amelyeket rendes kereskedelmi forgalomban értékesítettek. E célból a fent meghatározott módszert alkalmazták.

(30)

Minden olyan esetben, amikor az érintett terméket közvetlenül független közösségi vevők részére exportálták, az exportár az alaprendelet 2. cikke (8) bekezdésének megfelelően, azaz a ténylegesen megfizetett vagy megfizetendő exportárak alapján határozták meg.

(31)

A rendes értéket és az exportárakat gyártelepi szinten hasonlították össze. A rendes érték és az exportár közötti korrekt összehasonlítás biztosítása céljából, az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésével összhangban, az ár-összehasonlíthatóságot befolyásoló eltérések vonatkozásában kiigazítások formájában történtek meg a megfelelő kiegészítések. Ilyen kiigazításokat fogadtak el minden olyan esetben, ahol ez ésszerűnek, pontosnak és ellenőrzött tény által alátámasztottnak tűnt.

(32)

Az alaprendelet 2. cikke (11) bekezdésének megfelelően minden egyes exportáló termelő esetében a rendes érték súlyozott átlagát összehasonlították az exportár súlyozott átlagával.

(33)

Egy koreai exportáló termelőtől érkezett válasz a kérdőívre. A vizsgálat azt mutatta, hogy a koreai vállalat teljes hazai eladásai reprezentatívak voltak. Ezen túlmenően az SBS összes típusára vonatkozó, a vállalat által végzett teljes hazai eladások mennyisége elérte vagy meghaladta a Közösségbe exportált SBS összehasonlítható típusai teljes eladási mennyiségének 5 %-át, ezért reprezentatívnak volt tekinthető.

(34)

A rendes érték meghatározásához két terméktípus esetében lehetett felhasználni a hazai árakat. Három terméktípus esetében a rendes érték kizárólag a nyereséges eladásokon alapult. Öt terméktípus esetében a hazai eladások kevesebb mint 10 %-a volt nyereséges a VI során. Így ezekben az esetekben a Bizottság a rendes értéket az alaprendelet 2. cikke (3) bekezdésével összhangban, az exportáló termelő saját előállítási költsége és az ehhez hozzáadott ésszerű eladási, általános és adminisztratív költségek (SGA), valamint a haszon alapján határozta meg. E tekintetben az SGA-költségek a vállalat SGA-költségein alapultak, mivel a hasonló termék hazai eladásai reprezentatívak voltak az alaprendelet 2. cikke (2) bekezdésének értelmében. A haszonkulcs tekintetében az alaprendelet 2. cikke (6) bekezdése első mondatával összhangban a hazai eladások esetében a rendes kereskedelmi forgalomban realizált haszon került alkalmazásra.

(35)

mivel az érintett terméket közvetlenül a közösségi független vevők számára exportálták, az exportárakat az alaprendelet 2. cikkének (8) bekezdésével összhangban az érintett termékért fizetett vagy fizetendő árak alapján állapították meg.

(36)

Kiigazításokra — amennyiben azok alkalmazhatók és indokoltak voltak — került sor a fuvarozási, biztosítási, anyagmozgatási és hitelköltségek tekintetében. Az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdése b) pontjával összhangban a vállalat a rendes érték tekintetében adóvisszatérítésre vonatkozó kiigazítást kért és kapott is annak okán, hogy a hasonló termékre hárultak az importköltségek, amikor azt az exportáló országban felhasználták, de az importköltségeket csak akkor térítették vissza, amikor az SBS exporteladásra került.

(37)

A vállalat a mennyiségi kedvezményekre vonatkozóan is kiigazítást kért. Az ellenőrző látogatás során a vállalatnak lehetősége volt bizonyítani, hogy a mennyiségi kedvezmények befolyásolták az árakat. Nem tudták azonban mennyiségileg kellőképpen meghatározni az állítólagos kedvezményeket és bebizonyítani, hogy azok közvetlenül kapcsolódtak a vizsgált eladásokhoz. Ezért az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésével összhangban a kérelmet elutasították.

(38)

A megállapított dömpingkülönbözet a vám megfizetése előtti CIF közösségi határparitásos importár százalékában kifejezve a következő:

(39)

mivel a Korea Kumho Petrochemicals esetében minimális a dömpingkülönbözet, azaz 2 %-nál alacsonyabb, a Korea elleni eljárást intézkedések elrendelése nélkül kell megszüntetni az alaprendelet 9. cikke (3) bekezdésével összhangban.

(40)

A három kapcsolt vállalattól a kérdőívre érkezett válaszokat együttesen vizsgálták.

(41)

A vizsgálat azt mutatta, hogy az összes orosz hazai eladás reprezentatív volt, és hogy csak egy egyedi terméktípust értékesítettek az EU felé. Megállapították, hogy elegendő hazai eladás történt az SBS vonatkozó típusából, valamint hogy ezek az eladások reprezentatívnak voltak tekinthetők. Ezenfelül az EK-ba exportált terméktípusra vonatkozóan megállapítható, hogy az a rendes kereskedelmi forgalomban került értékesítésre. Ezért a rendes érték meghatározásához a tényleges belföldi árakat lehetett felhasználni.

(42)

A SIBUR-csoport egyik vállalata saját maga állította elő a fő nyersanyagokat, a butadiént és a sztirolt, és csak hiány esetén vásárolt ezekből az anyagokból. Mivel ellentmondásos információk kerültek bejelentésre a VI alatt termelt egyes nyersanyagok mennyiségét illetően, az alaprendelet 2. cikke (5) bekezdésének és 18. cikkének rendelkezéseivel összhangban a Bizottság szolgálatai a rendelkezésre álló tényeket használták fel — jelen esetben a vállalatok által bejelentett, beszerzett nyersanyag maximális mennyiségét — az előállítási költség meghatározása céljából a nyersanyagköltségek megállapításához. A teljes felülvizsgált előállítási költség azonban nem változtatott azon a megállapításon, miszerint a belföldi árak jelentik a megfelelő alapot a rendes érték meghatározásához.

(43)

Tekintettel az érintett vállalatok közötti feladatmegosztásra, az előállítási költséget a termelő vállalat, a JSC Voronezhsyntezkauchuk vonatkozó költségeinek összesítése révén kellett megállapítani.

(44)

Miután tájékoztatták őket arról a döntésről, hogy nem kerül sor ideiglenes intézkedések elrendelésére, a vállalatok a megállapított rendes érték kiigazítását kérték azzal az indoklással, hogy tévedésből az orosz HÉA-t is tartalmazó hazai eladási áraikat jelentették be. Az ellenőrző látogatás során ellenőrizték az egyik vállalat hazai eladási árait és megállapították, hogy azok nettó, adómentes formában kerültek bejelentésre. A második, a hazai piacon értékesítő vállalat esetében a hazai eladási árakat nem lehetett megfelelően ellenőrizni az ellenőrző látogatás során, mivel a vállalat az adott időpontban nem tudott ügyletei teljes listájával szolgálni. A későbbiekben bejelentett teljes hazai eladási árakat viszont szúrópróbaszerűen kiválasztott számlák alapján ellenőrizték. E számlák alapján a Bizottság szolgálatai arra a következtetésre jutottak, hogy a vállalat hazai eladási árait nettó, adómentes formában jelentette be. Ami a többi hazai eladást illeti, a Bizottság szolgálatai nem tudtak a rendelkezésre álló időn belül további ellenőrzést végezni a HÉA-ra vonatkozóan. A fentiek alapján elutasították a kérést.

(45)

mivel az érintett terméket közvetlenül a közösségi független vevők számára exportálták, az exportárat az alaprendelet 2. cikkének (8) bekezdésével összhangban a Közösségbe exportra eladott érintett termékért fizetett vagy fizetendő árak alapján állapították meg.

(46)

mivel az összes eladás gyártelepi áron történt, kiigazításokra — amennyiben azok alkalmazhatók és indokoltak voltak — csak anyagmozgatási és hitelköltségek tekintetében került sor.

(47)

Miután tájékoztatták őket arról a döntésről, hogy nem kerül sor ideiglenes intézkedések elrendelésére, a vállalatok az érintett termék fizikai jellemzőiből adódó eltérések tekintetében kértek kiigazítást az alaprendelet 2. cikk (10) bekezdése a) pontjával összhangban, azt állítva, hogy az általuk előállított SBS rosszabb minőségű, mint a közösségi iparág által előállított termék. Az ellenőrző látogatás során ellenőrizték és megerősítették, hogy az orosz hazai piacon előállított és értékesített SBS azonos az EK részére értékesített SBS-sel. Ezért az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének a) pontjával összhangban a kérést elutasították.

(48)

A megállapított dömpingkülönbözet a vám megfizetése előtti CIF közösségi határparitásos importár százalékában kifejezve a következő:

(49)

A kérdőívekre négy tajvani SBS-termelő válaszolt. A válaszokból kiderült, hogy csak két, egyedi dömpingvám megfizetésére kötelezett vállalat exportálta az érintett terméket az EK-ba a VI alatt.

(50)

Az egyik vállalat esetében a vizsgálat azt mutatta, hogy az összes hazai eladás reprezentatív volt, és csak egy egyedi terméktípust értékesítettek az EU felé Megállapították, hogy elegendő hazai eladás történt az SBS vonatkozó típusából, valamint hogy ezek az eladások reprezentatívnak tekinthetők. Ezen felül az EK-ba exportált terméktípusra vonatkozóan megállapítható, hogy azt a rendes kereskedelmi forgalomban értékesítették. Ezért a rendes érték meghatározásához a tényleges belföldi árakat lehetett felhasználni.

(51)

A másik együttműködő vállalat esetében a vizsgálat azt mutatta, hogy a teljes hazai eladások reprezentatívak voltak. Ezen túlmenően az SBS nyolc típusára vonatkozó, a vállalat által végzett teljes hazai eladások elérték vagy meghaladták a Közösségbe exportált SBS összehasonlítható típusai teljes eladási mennyiségének 5 %-át, ezért reprezentatívnak voltak tekinthetők. Az SBS EU részére értékesített egyik típusa azonban nem került értékesítésre a hazai piacon.

(52)

Nyolc terméktípus esetében a rendes érték meghatározásához a belföldi árakat lehetett felhasználni. Azon terméktípus esetében, amelynél nem került sor hazai eladásokra, a Bizottság szolgálatai a rendes értéket az alaprendelet 2 cikke (3) bekezdésével összhangban az exportáló termelő saját előállítási költsége és az ehhez hozzáadott eladási, általános, és adminisztratív költségekre (SGA), valamint a nyereségre meghatározott összeg alapján határozták meg. E tekintetben az SGA-költségek e vállalat SGA-költségein alapultak a hasonló termék azon hazai eladásai esetében, amelyek reprezentatívak voltak az alaprendelet 2. cikke (2) bekezdésének értelmében. A haszonkulcs tekintetében az alaprendelet 2. cikke (6) bekezdésével összhangban a rendes kereskedelmi forgalomra vonatkozó nyereséget alkalmazták.

(53)

mivel az érintett terméket közvetlenül a közösségi független vevők részére exportálták, az exportárakat az alaprendelet 2. cikkének (8) bekezdésével összhangban a Közösségbe irányuló exportra eladott érintett termékért fizetett vagy fizetendő árak alapján állapították meg.

(54)

Az egyik vállalat esetében kiigazításokra — amennyiben azok alkalmazhatók és indokoltak voltak — került sor a fuvarozás, biztosítás, anyagmozgatás, hitel és jutalék tekintetében.

(55)

Ez a vállalat ezt követően az eladás utáni költségek tekintetében kiigazítást kért az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdése h) pontja alapján, azt állítva, hogy különleges, eladás utáni szolgáltatás nyújtására csak a hazai piacon megvalósult eladások esetében került sor. E vállalat lehetőséget kapott ugyan az ellenőrző látogatás során e kérés indokolására, de nem tudta bizonyítani, hogy sor került volna eladás utáni szolgáltatások nyújtására. Ezért az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésével összhangban a kérést elutasították.

(56)

Ez a vállalat továbbá a valutaátváltásokra vonatkozóan kért kiigazítást az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdése j) pontjával összhangban. A kérés azon a tényen alapult, miszerint a vállalat néhány exporteladás esetében az értékesítési összeget a számlázott valutában tartotta, és csak akkor váltotta azt át, amikor az árfolyam kedvező volt. Mivel azonban az elszámolási rendszerben alkalmazott árfolyam megegyezett a napi egyedi exporteladás árfolyamával, és így hazai valutában jelenítette meg az értékesítési összeget, nem lehetett kiigazítást adni a spekulatív célú valutanyereségekre. E vállalat nem bizonyította, hogy az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdése j) pontjában meghatározott feltételek teljesültek, így a kérést elutasították.

(57)

A másik vállalat esetében kiigazításokra — amennyiben azok alkalmazhatók és indokoltak voltak — került sor a fuvarozási, biztosítási, anyagmozgatási, rakodási, csomagolási és hitelköltségek tekintetében.

(58)

Ez a vállalat is kiigazítást kért az érintett termék fizikai jellemzőiből adódó eltérések tekintetében az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdése a) pontjával összhangban, azon indoknál fogva, hogy rosszabb minőségű érintett terméknek az EU részére történt egyes eladásai esetében a hazai piacon nem voltak egyenértékű eladások. Az ellenőrző látogatás során e vállalatnak lehetősége volt bizonyítani, hogy az érintett termék fizikai jellemzőiből adódó állítólagos eltérések befolyásolták az árakat és az ár-összehasonlíthatóságot. Nem tudta azonban bizonyítani, hogy a fizikai jellemzőkből adódó állítólagos eltérések következetes hatással bírtak az árra vagy az érintett termék felhasználására a hazai piacon értékesített, jobb minőségű, adott SBS-típushoz viszonyítva. Ezért a kérelmet elutasították.

(59)

A megállapított dömpingkülönbözetek a vám megfizetése előtti CIF közösségi határparitásos importár százalékában kifejezve a következők:

(60)

Az alábbi közösségi termelők támogatták a panaszt:

(61)

mivel ez a négy panaszos együttműködő közösségi termelő az érintett terméknek a közösségi iparág által végzett termelésének 100o %-át képviseli, úgy tekinthető, hogy a panaszos termelők alkotják a közösségi iparágat az alaprendelet 4. cikk (1) bekezdése és 5. cikk (4) bekezdése értelmében.

(62)

A közösségi felhasználást a közösségi iparágnak a közösségi piacon történt eladási mennyiségei alapján állapították meg, hozzászámítva ehhez a Koreából, Oroszországból és Tajvanból származó teljes importot, valamint a vonatkozó KN-kódok szerinti, egyéb harmadik országokból származó SBS-behozatal becsült arányát, mivel az SBS e vámkódoknak csak egy részét képviseli. Ez az aránybecslés egyéb információs források hiányában a panaszban szereplő módszeren alapult. A Koreából, Oroszországból és Tajvanból származó importot az e három ország együttműködő exportáló termelői által szolgáltatott számadatok alapján határozták meg, mivel a vizsgálat során megállapítást nyert, hogy ezek a termelők képviselték az érintett termék esetében az érintett országok Közösségbe irányuló exportjának 100 %-át.

(63)

2000 és a VI közötti időszakban a közösségi felhasználás 193 756 tonnáról 180 195 tonnára, azaz 7 %-kal csökkent. Bár a közösségi felhasználás 2002-ben csúcsértéket ért el, azt követően hirtelen, 9 %-kal csökkent.

(64)

A Bizottság fontolóra vette, hogy a Koreából, Oroszországból és Tajvanból származó SBS-behozatal hatásait az alaprendelet 3. cikke (4) bekezdésével összhangban összesítve kellene-e értékelnie.

(65)

E cikk előírja, hogy a két vagy több, dömpingellenes vizsgálatoknak egyidőben alávetett országból érkező behozatal hatásait csak abban az esetben kell összesítve értékelni, ha megállapítást nyer, hogy a) az egyes országokból származó behozatalra vonatkozóan megállapított dömpingkülönbözet az alaprendelet 9. cikkének (3) bekezdésében meghatározott de minimis értéknél magasabb, és az egyes országokból származó behozatal mennyisége nem elhanyagolható, valamint b) a behozatal hatásainak összesített értékelése helyénvaló, tekintettel a behozott termékek közötti versenyfeltételekre, továbbá a behozott termékek és a közösségi hasonló termék közötti versenyfeltételekre.

(66)

Tekintettel Koreára és egy tajvani exportáló termelőre, a vizsgálat azt mutatta, hogy sem de minimis értékről, sem dömpingről nem volt szó. Ezért az alaprendelet 3. cikke (4) bekezdésével összhangban ezt az érintett behozatalt nem lehetett összesítve értékelni. Ellenkezőleg, mint azt a fentiek mutatják, az Oroszország és a másik együttműködő tajvani exportőr esetében megállapított dömpingkülönbözetek jóval a de minimis szint felett vannak, az említett országokból származó behozatal mennyiségei pedig nem elhanyagolhatók az alaprendelet 5. cikke (7) bekezdése értelmében, mivel az összesített piaci részesedés eléri az 5,3 %-ot.

(67)

A két vállalat behozott termékei és a hasonló közösségi termék közötti versenyfeltételek tekintetében egy összesített értékelés megfelelőségének megállapítása céljából a Bizottság szolgálatai elemezték az exportőrök piaci magatartását az exportmennyiségek és árak változásának vonatkozásában.

(68)

A kiviteli mennyiségeket illetően Tajvan és Oroszország esetében hasonló változások voltak megfigyelhetők — Oroszország esetében 77 %-os, Tajvan esetében pedig 151o %-os növekedés — a Tajvanra vonatkozó intézkedések bevezetésének évét követően, azaz a 2001 és a VI közötti időszakban. A fentiekre való tekintettel azt a következtetést lehetett levonni, hogy a dömpinget folytató orosz és tajvani exportőrök piaci magatartása jelentősen nem tért el egymástól a Közösségbe irányuló exportmennyiségek változásainak tekintetében.

(69)

Hasonló piaci magatartás mutatkozott az orosz és tajvani termelők részéről az exportárak tekintetében is. Valójában ezek az országok az SBS-re vonatkozó átlagos eladási egységáraikat 2001-től kezdődően a VI végéig 18 %-kal, illetve 6 %-kal csökkentették azt követően, hogy intézkedéseket rendeltek el a Tajvanból származó behozatalra vonatkozóan és az Oroszországból származó behozatali mennyiségek jelentőssé kezdtek válni. Ezen túlmenően e két országból származó behozatal tekintetében hasonló szintű árleszorítás volt megállapítható.

(70)

A vizsgálat azt is megállapította, hogy az érintett országokból származó, a Közösségbe irányuló behozatal esetében ugyanazokat a csatornákat használták, mivel a szóban forgó behozatal zömében forgalmazókon keresztül bonyolódott, nem pedig a végső vevők számára került értékesítésre.

(71)

Ezen túlmenően, a fent ismertetettek alapján megállapították, hogy az érintett országokból importált, és a közösségi iparág által előállított érintett termékek azonos alapvető fizikai és kémiai jellemzőkkel rendelkeznek, valamint hogy cserélhetőség és helyettesíthetőség szempontjából hasonlónak tekintendők. Így megállapították, hogy az érintett terméknek az érintett országokból származó kivitelei egymással és a közösségi iparág által előállított SBS-sel versenyeznek.

(72)

A fentiek alapján arra a következtetésre jutottak, hogy az Oroszországból és Tajvanból származó SBS behozatalainak összesítését indokoló feltételek mindegyike teljesült.

(73)

Az Oroszországból és Tajvanból származó SBS dömpingelt behozatala jelentősen, a 2000. évi 2 834 tonnáról a VI alatt tapasztalt 9 523 tonnára emelkedett. Az ennek megfelelő piaci részesedés a 2000. évi 1,5o %-ról a VI alatti 5,3o %-ra nőtt.

(74)

Az Oroszországból és Tajvanból származó SBS dömpingelt behozatalára vonatkozó súlyozott átlagár a 2000 és a VI közötti időszakban 12 %-kal csökkent.

(75)

Az árleszorítás meghatározása céljából a Bizottság elemezte a VI-ra vonatkozó adatokat. A közösségi iparág érintett eladási árai a független vevőkre vonatkozó eladási árak voltak, amelyeket szükség szerint a gyártelepi szinttel igazítottak ki, azaz figyelmen kívül hagyták a Közösségen belüli fuvarköltségeket, valamint levonták az árengedményeket és kedvezményeket. A kérdőívekben meghatározott különféle SBS-típusok árait összehasonlították az exportőrök által alkalmazott, nettó árengedményt tartalmazó eladási árakkal, és azokat szükség szerint a CIF közösségi határparitású szinthez igazították, a vámkezelési költségek és a behozatalt követően felmerülő költségek tekintetében történő megfelelő kiigazítás révén.

(76)

Az importőrök és az orosz termelő azt állították — amit egyébként a Közösség iparága is megerősített —, hogy a közösségi iparág által előállított hasonló termék minősége általában jobb, mint az Oroszországból behozott érintett terméké. A talált bizonyítékra alapozva megállapítható, hogy ez a minőségbeli eltérés 5 %-ra becsült kiigazítást tesz indokolttá, amelyet hozzáadtak az együttműködő exportáló termelők CIF közösségi határparitáson számított árához.

(77)

A VI során az árleszorításból származó különbözet súlyozott átlaga a dömpinget folytató orosz és tajvani termelő esetében közel 15 % volt.

(78)

A fenti számadatok vizsgálatakor figyelembe kell venni, hogy — a minőségre vonatkozóan tett kiigazítás ellenére — a különböző forrásokból származó SBS széleskörűen felcserélhető, emiatt pedig a beszerzési forrás kiválasztásakor fontos szempont az ár. Ez erősíti a megállapított árleszorítások hatását.

(79)

A közösségi iparágban a termelés mennyisége 4 %-kal csökkent az érintett időszakban. A 2002-es növekedést követően a termelés 2003-ban és a VI alatt is csökkent.

(80)

A termelési kapacitást a közösségi iparág termelési egységeinek névleges kapacitása alapján állapították meg, figyelembe véve a termelésben történt technikai megszakításokat, valamint azt a tényt, hogy egyes esetekben a kapacitás egy részét egyéb, azonos termelési folyamatban gyártott termékekre használták fel.

(81)

Az SBS-re vonatkozó termelési kapacitás állandó maradt az érintett időszak során. Valójában a 2001-ben és 2002-ben bekövetkezett csekély növekedést követően 2003-ban a 2000-es szintre csökkent, és a VI során ezen a szinten maradt.

(82)

A kapacitáskihasználási arányok 4 százalékponttal csökkentek: 79 %-ról 75 %-ra. Mivel maga a termelési kapacitás állandó maradt, ez a kapacitáskihasználást illető csökkenés pusztán a közösségi iparág termelési mennyiségeiben bekövetkezett csökkenésnek tudható be.

(83)

Az érintett időszak során a készletek 60 %-kal növekedtek. A készletek növekedése két okra vezethető vissza: egyrészt az eladások csökkenésére, másrészt arra a tényre, hogy egy sor olyan új SBS-típust állítottak elő, amelyek piacképessé tétele hosszabb időt vett igénybe.

(84)

Az érintett időszakban a közösségi iparág beruházása közel 60 millió EUR volt, amely főleg üzemeket és gépeket (közel 48 %), valamint kutatási és fejlesztési projekteket (23 %) jelentett. Ezekre a beruházásokra a termelési kapacitás jelenlegi szinten tartása miatt volt szükség. A 2001. és 2002. évben bekövetkezett jelentős csökkenést követően a beruházások 2003-ban és a VI során újra növekedtek, de még így is elmaradtak a 2000. évitől. A 2003-ban és a VI során bekövetkezett növekedés az új SBS-típusok kifejlesztése és bevezetése miatt szükségessé vált karbantartásnak és korszerűsítésnek tudható be, amelyekre a közösségi iparág versenyképességének megtartása érdekében volt szükség. Ezen túlmenően a beruházások ingadozása egyes gépek ciklikus átlagos élettartamával magyarázható. Az érintett időszakban az éves beruházások összességében 11 %-kal csökkentek.

(85)

A közösségi iparágnak a közösségi piacon történt SBS-eladásai a 2000-től a VI-ig tartó időszakban 15 %-kal csökkentek. Mivel a közösségi felhasználás az érintett időszakban csupán 7 %-kal csökkent, a közösségi iparág eladásaiban bekövetkezett hirtelen csökkenés a piaci részesedés 89 %-ról 82 %-ra való jelentős mérséklődését eredményezte.

(86)

A közösségi iparág átlagos eladási egységára többé-kevésbé ugyanazon a szinten maradt a VI során 2000-hez viszonyítva, csupán 1 %-os csökkenést mutatva. A közösségi iparág eladási egységára valójában 2000 és 2001 között emelkedett először 6 %-kal, ezt követően pedig a 2001-től a VI-ig tartó időszakban 7 %-kal csökkent.

(87)

Az érintett időszak során a hasonló termékre vonatkozóan a közösség iparágnak a közösségi piacon történt eladásai esetében a nettó forgalom jövedelmezőségének súlyozott átlaga 2,2 %-ról 1,2 %-ra csökkent. Ennek első jelentős növekedése a 2000-től 2001-ig tartó időszakban következett be — 2,2 %-ról 9,3 %-ra —, amely egybeesett a Tajvanból származó SBS behozatalára vonatkozó dömpingellenes és kiegyenlítő intézkedések bevezetésével, ezt követően pedig 2001-től kezdődően folyamatos volt a csökkenés.

(88)

A keletkezett pénzforgalom –0,7 millió EUR volt a VI során. Főleg a beruházások magas szintje miatt volt nehéz a helyzet 2000-ben. A közösségi iparág azonban pozitív pénzforgalmat tudott elérni a 2001., 2002. és 2003. év tekintetében. A pénzforgalom helyzete azonban jelentősen romlott a 2002-től a VI-ig tartó időszakban.

(89)

Az érintett termékre vonatkozóan a nettó eszközállomány hozama a vizsgálati időszak során 5 %-kal csökkent. Miután először a 2001-es 0,3 %-os szintről 2002-ben 2,8 %-ra növekedett, 2003-ban hirtelen lecsökkent –8,5 %-ra, a VI során pedig –11,2 %-ra.

(90)

A négy közösségi termelő közül három nagy olajcsoportok tagja, míg a negyedik egy befektetési alap 100o %-os tulajdonában van. A tőkebevonási képességet illetően nem érkezett panasz vagy utalás a közösségi iparág részéről arra vonatkozóan, hogy nehézségekbe ütközött volna, amikor tevékenységeihez tőkét akart bevonni.

(91)

A közösségi iparágban a foglalkoztatás 7 %-kal csökkent az érintett időszakban. A bérek stabilak maradtak az érintett időszakban: a bérek összességében enyhe, 1 %-os növekedést mutattak, ami jóval a vonatkozó időszak európai inflációs rátái alatt marad.

(92)

A közösségi iparág termelékenysége 4 %-kal növekedett az érintett időszak során. Az érintett időszak során bekövetkezett kisebb változások közvetlenül kapcsolódnak a foglalkoztatásban végbement változásokhoz. Ez a növekedés azt mutatja, hogy a közösségi termelők nem csak a foglalkoztatottak számát igazították hozzá az eladások csökkenéséhez, hanem hatékonyságukat is növelni tudták.

(93)

Miközben a közösségi felhasználás 6 %-kal csökkent 2000 és a VI között, a közösségi iparágnak a nem kapcsolt vevők részére történt eladásainak mennyisége 15 %-kal csökkent. Így az érintett időszak során a közösségi iparág által megvalósított eladások erőteljesebben csökkentek, mint a kereslet. Következésképpen a közösségi iparág piaci részesedése 8 százalékponttal csökkent.

(94)

A tényleges dömpingkülönbözet nagyságának a közösségi iparágra gyakorolt hatása nem tekinthető elhanyagolhatónak, ha figyelembe vesszük az Oroszországból és Tajvanból származó dömpingelt importmennyiséget és -árakat.

(95)

Emlékeztetni kell arra, hogy az érintett időszak egy részében a közösségi iparágat a Tajvanból származó dömpingelt és szubvencionált behozatal sújtotta. A Tajvanból származó behozatalra vonatkozó 2000. évi dömpingellenes és kiegyenlítő intézkedések elrendelését követően valamennyire felépült a közösségi iparág. A közösségi iparág helyzete azonban 2002 után újból romlott, amikor is a Tajvanból, Oroszországból és Koreából származó behozatal a közösségi árakhoz képesti árleszorítás révén jelentősen megnőtt.

(96)

Az Oroszországból és Tajvanból származó dömpingelt behozatal összesített mennyiségei növekedtek, mind abszolút értékben, mind pedig a piaci részesedést illetően, elérve az 5,3 %-os összesített piaci részesedést a VI során. Ezen felül az Oroszországból és Tajvanból származó dömpingelt behozatalra vonatkozó súlyozott átlagár az érintett időszak során 12 %-kal csökkent. Ezt a csökkenést tükrözi a megállapított árleszorítás.

(97)

A közösségi iparágnak a legtöbb kárt jelző mutatója az érintett időszak során kedvezőtlenül alakult, ami károkozásra enged következtetni. Miközben a Közösség teljes SBS-felhasználása 7 %-kal csökkent, a közösségi iparág eladási mennyiségei 15 %-kal csökkentek, amely a piaci részesedés 7 százalékpontos csökkenésével járt. A termelési mennyiség 4 %-kal visszaesett; a termelési kapacitás stagnált, a kapacitáskihasználás pedig 4 százalékponttal csökkent. Az átlagos eladási egységár 1 %-kal, a nettó forgalomra vonatkozó jövedelmezőség pedig 1,1 százalékponttal csökkent az érintett időszak során. Más, a jövedelmezőséggel kapcsolatos mutatók — mint például a nettó eszközállomány hozama — is romlottak az érintett időszak során. A foglalkoztatás 7 %-kal csökkent, a termelékenység viszont 4 %-kal emelkedett. Végezetül az átlagjövedelmek 1 %-kal növekedtek, ami az érintett időszakban az európai inflációs ráták alatti érték.

(98)

A fentiek alapján megállapítható, hogy a közösségi iparág nehéz gazdasági és pénzügyi helyzetben van, és az alaprendelet 3. cikke (5) bekezdésének értelmében vett anyagi kárt szenvedett.

(99)

Az alaprendelet 3. cikke (6) bekezdésével és 3. cikke (7) bekezdésével összhangban megvizsgálták, hogy a közösségi iparág által elszenvedett anyagi kár az érintett országokból származó érintett termék dömpingelt behozatala miatt következett-e be. Ezen túlmenően az alaprendelet 3. cikke (7) bekezdésével összhangban a dömpingelt behozatalon kívüli más olyan ismert tényezőket is megvizsgáltak, amelyek a közösségi iparágnak kárt okozhattak, annak biztosítása érdekében, hogy az ezen tényezők által okozott károkat ne tulajdonítsák tévesen a dömpingelt behozatal eredményének.

(100)

Az érintett országokból származó dömpingelt behozatal a piaci részesedést tekintve 3,8 %-kal nőtt a vizsgált időszak során, eközben ez az importár 12 %-kal csökkent, és 15,3 %-kal kínált a közösségi iparág árai alá a VI során. A közösségi iparágnak sikerült eladási árait nagymértékben stabilan tartani az érintett időszak során, de ez az eladási mennyiségek és a piaci részesedés rovására ment, ami viszont jövedelmezőségét befolyásolta.

(101)

Bár a fent említett adatok első elemzése azt sugallná, hogy a dömpingelt behozatal jelentősen hatott a közösségi iparág helyzetére, az első vizsgálat ezt nem erősíti meg. Először is, csak részben van időbeli egybeesés a közösségi iparág helyzetének romlása és azon időpont között, amikor a legerősebben volt érezhető a dömpingelt behozatal jelenléte. Mivel a dömpingelt behozatal mennyisége némiképp csökkent 2001 és 2002 között, azt követően pedig erőteljesen nőtt 2003-ban (+ 80 %), a közösségi iparág eladásai az érintett időszak egészében fokozatos csökkenést mutattak. Másfelől a közösségi iparág piaci részesedésének csökkenése csak a 2000—2002 közötti időszakban következett be, a dömpingelt behozatal viszont az érintett időszak egészében növelte piaci részesedésüket. Ez a növekedés különösen 2003-ban és a VI-ban volt erős, mivel a dömpingelt behozatal piaci részesedése a 2002. évi 2,5o %-ról a 2003. évi 4,7o %-ra nőtt, a VI során pedig 5,3o %-ra emelkedett. Ugyanezen időszak során a közösségi iparág némileg növelte piaci részesedését: a 2002. évi 81 %-ról a 2003-ban és a VI-ban tapasztalt 82 %-ra. Az is megállapítható továbbá, hogy a közösségi iparág 2001-ben és 2002-ben érte el jövedelmezősége csúcsát, vagyis abban az időszakban, amikor piaci részesedése csökkent. Ezt követően a jövedelmezőség folyamatosan csökkent. A közösségi iparág eladási árai stabilak maradtak az egész időszak alatt. Elismerték, hogy ezek valamiképpen nyomott árak voltak 2003-tól kezdődően, mivel a közösségi iparág nem tudta rájuk a költségemelkedések egy részét áthárítani. Azonban a költségemelkedések ilyetén áthárításának lehetetlen volta nem, vagy csak nagyon kis mértékben tulajdonítható a dömpingelt behozatalnak, különösen mivel megjegyzendő, hogy a nem dömpingelt behozatal nagyobb árleszorítás jelentett, mint a dömpingelt behozatal. Ezen túlmenően a dömpingelt behozatal piaci részesedése mindig 5,3 % alatt maradt, míg a nem dömpingelt behozatal piaci részesedése közel 12 % volt. Mindez azt sugallja, hogy a behozatal oldaláról az árra nehezedő nyomás többnyire a nem dömpingelt behozatalból származik.

(102)

A fentiekre való tekintettel megállapították, hogy a dömpingelt behozatal valószínűleg gyakorolt némi nyomást a közösségi iparág áraira és kedvezőtlenül hatott a közösségi iparág helyzetére. Egyrészt a dömpingelt behozatal mennyiségeinek, piaci részesedésének és árainak alakulása, másrészt a közösségi iparág közötti egyértelműbb időbeli egybeesés hiánya miatt azonban nehéz volt megállapítani a dömpingelt behozatalnak a közösségi iparág jelenlegihátrányos helyzetére gyakorolt hatását. Így nem lehetett azt a következtetést levonni, hogy a dömpingelt behozatal meghatározó szerepet játszott a közösségi iparág hátrányos helyzetének kialakulásában.

(103)

Az SBS Közösségen belüli felhasználása 7 %-kal csökkent az érintett időszak során. Ez részben befolyásolhatta a közösségi iparág helyzetét, mivel az SBS előállítása tőkeigényes tevékenység, amelynek esetében az eladások mennyisége közvetlenül befolyásolja a jövedelmezőséget.

(104)

A felhasználásban mutatkozó csökkenés azonban a közösségi iparág hátrányos helyzetét kiváltó okok közül csak az egyik oknak tekinthető, mivel bizonyítást nyert, hogy növekedett a Koreából, Oroszországból és Tajvanból származó behozatal az érintett időszakban, átvéve ezáltal a közösségi iparág piaci részesedésének egy részét.

(105)

Megvizsgálták az EUR és az USD közötti árfolyam-ingadozásokat, mivel az érintett országokból az EK-ba irányuló importügyletek nagy részét USD-ban kötötték. Az EUR felértékelődött az USD-ral szemben 2002 közepétől kezdődően, a VI során pedig ez erőteljesen mutatkozott, támogatva ezáltal az adott időszak euróövezetbe irányuló exportját. Ennek fényében egy exportőr és egy érdekelt fél azt állította, hogy egy „dollár-orientált” üzleti vállalkozásban e valuta euróhoz viszonyított értékcsökkenésének lényegesen hozzá kellett járulnia a közösségi iparág által elszenvedett kárhoz, ezért azt figyelembe kell venni.

(106)

Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy az EUR felértékelése egyidejűleg enyhítette a közösségi iparág által elszenvedett kárt, mivel a nyersanyagok árait — amelyek az előállítási költség közel 40 %-át jelentik — USD-ban jegyzik a nemzetközi árupiacokon.

(107)

Ezen túlmenően, míg a közösségi termelők nem kapcsolt felek részére történő kivitelei megnövekedtek az érintett időszak során, az Amerikai Egyesült Államokból származó érintett termék Közösségbe irányuló behozatala csökkent, azt mutatva, hogy az EUR USD-hoz viszonyított felértékelődése önmagában nem meghatározó tényező a közösségi termelők EK-piaci részesedésének csökkenése vonatkozásában.

(108)

Következésképpen, bár prima facie nem zárható ki, hogy az EUR USD-ral szembeni felértékelődése esetleg kedvezett az SBS érintett országokból származó behozatalának, az árfolyam-ingadozások ellensúlyozták a közösségi iparág által elszenvedett kárt is. Ezenfelül ez a felértékelődés az érintett országokon kívül a többi, dollár alapú kereskedelmet folytató ország behozatalainak nem kedvezett, sem pedig a közösségi termelőket nem gátolta meg abban, hogy növeljék a Közösségen kívüli kiviteleiket. Így nem vették figyelembe, hogy az árfolyam-ingadozásoknak anyagi hatásuk volt a közösségi termelők által elszenvedett kárra. Ennél fontosabb, hogy a kárelemzés a dömpingelt behozatal áraira és mennyiségeire vonatkozik ugyan, de arra a kérdésre nem, hogy a dömpingelt behozatal miért következett be minden adott árszinten. Ezért úgy tűnik, hogy a dömpingelt behozatal áraira vonatkozó árfolyam-ingadozások hatása természetéből adódóan általában nem lehet a kárt kiváltó másik tényező.

(109)

Megvizsgálták a Koreából és Tajvanból származó, nem dömpingelt behozatalnak a közösségi iparág helyzetére gyakorolt hatásait. Az egyes vállalatok által szolgáltatott információk bizalmas jellege tiszteletben tartásának biztosítása céljából az adatok összesített formában kerülnek bemutatásra.

(110)

A Koreából és Tajvanból származó, nem dömpingelt behozatal alakulása azonos volt. Összesítve, a behozatal mennyiség tekintetében 56 %-kal, piaci részesedést tekintve pedig 5,2 százalékponttal növekedett az érintett időszak során, 12,8 %-os piaci részesedést érve el ezáltal a VI alatt. E nem dömpingelt behozatal mennyisége így 2,4-szer nagyobb volt, mint a dömpingelt behozatal VI során mért mennyisége. Ezenfelül az árleszorítási különbözet, ami a nem dömpingelt koreai és tajvani behozatalra vonatkozóan volt számítható, magasabb volt (17,4 %), mint a dömpingelt behozatal esetében (15,3 %). Ez a jelentős árleszorítás, valamint a nem dömpingelt behozatal tekintélyes mennyiségei nagy mértékben hozzájárultak az áraknak az EK-piacon megfigyelt leszorításához.

(111)

Ennek alapján azt a következtetést vonták le, hogy a Koreából és Tajvanból származó, nem dömpingelt behozatal mennyisége és árhatása olyan volt, hogy lényegesen hozzájárult a közösségi iparág által elszenvedett kárhoz, továbbá hogy az Oroszországból és Tajvanból származó dömpingelt behozatal szerepe jelentéktelenebb volt, mint a nem dömpingelt behozatalé.

(112)

Valamennyi egyéb harmadik országokból származó behozatalnak 0,4 %-os volt a piaci részesedése a Közösségen belül a VI során, amiből arra a következtetésre jutottak, hogy e behozatal nem befolyásolta jelentősen a közösségi iparág által elszenvedett hátrányos helyzetet.

(113)

Megállapították, hogy a nyersanyagok költségei megemelkedtek az érintett időszak során. Ez hozzájárult a közösségi iparág jövedelmezőségének hanyatlásához. A közösségi iparág azonban általában arra törekedne, hogy vevőire hárítsa át ezeket a költségemelkedéseket. Ez azonban nem volt lehetséges a nem dömpingelt behozatal és valószínűleg jóval kisebb mértékben a dömpingelt behozatal által gyakorolt nagy árleszorítás miatt. Ezenfelül a közösségi termelőkhöz hasonlóan a koreai és tajvani exportáló termelőknek is hasonló mértékű nyersanyagköltség-növekedéssel kellett szembenézniük. Ezért a Közösségen belül nem a nyersanyagköltségek növekedése mint olyan, hanem inkább a behozatal árakra gyakorolt nyomása és a költségnövekedés egybeesése hatott kedvezőtlenül a közösségi iparág jövedelmezőségére.

(114)

A fentiekre való tekintettel azt a következtetést vonták le, hogy a Közösségen belül a nyersanyagköltségekben bekövetkezett változások önmagukban nem voltak a közösségi iparágnak kárt okozó tényezők.

(115)

Az adatok azt sugallják, hogy a dömpingelt behozatal bizonyos árleszorító hatást gyakorolt a közösségi iparág áraira és hozzájárult a közösségi iparág hátrányos helyzetének kialakulásához. Egy, különösen az érintett időszak tendenciáinak alakulásán alapuló részletesebb elemzés azonban azt mutatta, hogy nem lehet okozati összefüggést felállítani, mivel nem volt egyértelmű időbeli egybeesés a közösségi iparág helyzetének romlása és a dömpingelt behozatal hatásai között.

(116)

Azt is megállapították, hogy amilyen mértékben fennállt az időbeli egybeesés egyrészt az Oroszországból és Tajvanból származó dömpingelt behozatal mennyiségeinek és piaci részesedésének növekedése, másrészt a közösségi iparág helyzetének romlása — amely a piaci részesedés és a jövedelmezőség csökkenésében materializálódott — között, olyan mértékben fennállt az időbeli egybeesés a nem dömpingelt behozatal esetében is, amelynek mennyisége erőteljesebben növekedett az érintett időszak során, mint a dömpingelt behozatalé.

(117)

Ezenfelül a Koreából és Tajvanból származó, nem dömpingelt behozatal mennyisége a VI során sokkal nagyobb volt, mint a dömpingelt behozatalé, ami jelentősen magasabb piaci részesedéshez vezetett (12,8 % az. 5,3 % ellenében). Ezen túlmenően, mind a dömpingelt, mind pedig a nem dömpingelt behozatal a közösségi árak alá kínált, sőt, a nem dömpingelt behozatal esetében az árleszorítás szintje még magasabb volt. Ezért a közösségi iparágnak tisztességes árakat jelentő, erősebb versennyel kellett szembenéznie a dömpinget nem folytató termelőktől/országokból származó behozatal esetében. A nem dömpingelt behozatal így domináns tényező volt a közösségi iparág hátrányos helyzetének kialakulásában.

(118)

Azt is megállapították, hogy az EK-n belüli felhasználás csökkenése hozzájárult a közösségi iparág által elszenvedett kárhoz.

(119)

A közösségi iparág azzal érvelve vitatta ezeket a végkövetkeztetéseket, hogy egyéb tényezők nem rendelkeztek olyan hatással, hogy megszüntették volna az egyfelől az Oroszországból és Tajvanból származó dömpingelt behozatal, másfelől a közösségi iparág által elszenvedett kár közötti okozati összefüggést. Mivel azonban nem hoztak fel olyan érveket, amelyek érvénytelenítették volna az értékelést és a (100)—(102), a (103), a (109)—(111) és a (115)—(118) preambulumbekezdésben szereplő következtetéseket, megállapították, hogy a felhozott érvek nem voltak elégségesek a következtetések megváltoztatásához.

(120)

Következésképpen, bár a dömpingelt behozatal valószínűleg hozzájárult a kár kialakulásához, nem lehetett kijelenteni, hogy önmagában ez okozta az anyagi kárt. Valójában más tényezőket is megvizsgáltak az alaprendelet 3. cikke (7) bekezdésének értelmében és ennek alapján megállapították, hogy a kár jelentős mértékben a nem dömpingelt árak és a keresletcsökkenés hatásainak volt tulajdonítható.

(121)

A Tajvanra vonatkozó időközi felülvizsgálat keretében azt is vizsgálták, hogy a dömpingre vonatkozó, az eredeti vizsgálathoz képest megváltozott körülmények ésszerűen tartósnak tekinthetők-e az alaprendelet 11. cikke (3) bekezdése értelmében.

(122)

Megvizsgálták a tajvani piacon a hazai árak és a Tajvanból származó SBS exportárainak várható alakulását. E tekintetben azt állapították meg, hogy Tajvan fontos hazai piaccal rendelkezik az érintett terméket illetően, és hogy a hazai árak az eredeti vizsgálathoz képest a nyersanyagköltségek növekedését meghaladó mértékben emelkedtek.

(123)

A Tajvanból származó, egyéb piacokra exportált SBS tekintetében először is meg kell jegyezni, hogy az EU-piac a teljes exportnak csak kis hányadát jelenti. A vizsgálat valójában azt is feltárta, hogy az együttműködő vállalatok SBS-előállításuk 75 %-át értékesítették jól bevezetett, harmadik országokbeli piacokon. Ezenfelül megállapították, hogy az exportárak 2002-től kezdődően a VI-ig folyamatosan emelkedtek: közel 10—15 %-kal. Így nem várható, hogy a Tajvannal szemben alkalmazott intézkedések megszüntetésének eredményeképpen megújult dömping jelentős kockázata fog kialakulni.

(124)

Így az alaprendelet 11. cikke (3) bekezdésével összhangban arra a következtetésre jutottak, hogy a dömpingre vonatkozó, az eredeti vizsgálathoz képest megváltozott körülmények ésszerűen tartósnak tekinthetők.

(125)

Tekintettel arra a tényre, hogy a Koreából származó SBS behozatalára és egy tajvani vállalatra vonatkozóan dömpinget nem megállapítottak meg, valamint hogy a közösségi iparág által elszenvedett kár jelentős mértékben más tényezőknek — mint a nem dömpingelt árakon értékesített importmennyiségek és árak, valamint a keresletcsökkenés — volt tulajdonítható, nem lehetett megfelelő okozati összefüggést felállítani a dömping és az Oroszországból és Tajvanból származó, dömpingelt behozatal formájában megjelenő kár között. Ezért a Koreából, Oroszországból és Tajvanból származó SBS-re vonatkozó dömpingellenes eljárásokat az alaprendelet 9. cikke (2) bekezdésével és 9. cikke (3) bekezdésével összhangban meg kell szüntetni,