23.4.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 104/37

(1)

2005. január 27-én az Egyesült Királyság a Bizottsághoz fordult a 2371/2002/EK rendelet 9. cikke értelmében az Anglia dél-nyugati partjainak 12 mérföldes övezetén belül a tengeri sügér páros vonóhálóval folytatott halászatára vonatkozó hazai tilalom más tagállamoknak az ezen a területen halászati hozzáféréssel rendelkező hajóira történő kiterjesztése ügyében, azzal a szándékkal, hogy átmeneti intézkedésként csökkentsék a cetfélék járulékos fogását addig, amíg közösségi szinten hatékonyabb, összehangolt cselekvésre nyílik lehetőség. E kérelem benyújtásakor az egyesült királysági hatóságok hivatkoztak a közönséges delfinek járulékos fogásának a páros vonóhálóval folytatott tengerisügér-halászat során tapasztalt szintjével kapcsolatos aggodalmaikra, valamint arra a bizottsági határozatra (2), amely elutasította az ilyen halászatnak a Nyugati-csatornában (VIIe. ICES-körzet) történő sürgős beszüntetésére vonatkozó keresetüket.

(2)

A 2371/2002/EK rendelet 17. cikke (2) bekezdésének értelmében a francia és a belga hajók számára engedélyezett a tengerfenéken élő fajokra irányuló halászat a 6–12 mérföldes övezetben, ezért ezeket érintik az Egyesült Királyság által javasolt intézkedéstervezetek.

(3)

A 2371/2002/EK rendelet 9. cikkében megállapított feltételekkel összhangban az Egyesült Királyság közölte kérelmét az érintett tagállamokkal. Franciaország a 2371/2002/EK rendelet 9. cikkében megállapított 5 munkanapos határidőn belül eljuttatta a Bizottsághoz írásbeli észrevételeit, felkérve a Bizottságot, hogy ne fogadja el az Egyesült Királyság kérelmét.

(4)

A Bizottság aggódik a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló, 1992. május 21-i 92/43/EGK tanácsi irányelv (3) által védett cetfélék egyes halászatokban megfigyelhető járulékos fogása miatt, és teljes mértékben elkötelezett amellett, hogy a lehető legkisebbre csökkenjen a halászfelszerelésekben megfulladó ilyen állatok száma. Nemrégiben közösségi fellépésre került sor a 88/98/EK rendelettel módosított, cetfélék halászat során történő véletlenszerű kifogásával kapcsolatos intézkedések megállapításáról szóló, 2004. április 26-i 812/2004/EK tanácsi rendeleten (4) keresztül.

(5)

A fenti rendelet előírja, hogy 2005. január 1-jétől megfigyelők jelenlétét kell biztosítani a páros vonóhálóval halászó hajókon. A nyíltvízi páros vonóhálós halászat során előforduló járulékos cetfogás összetett kérdés, amellyel a Nemzetközi Tengerkutatási Tanács (ICES) külön foglalkozott a halászat során történő járulékos cetfogásról szóló átfogó tudományos tanulmányában és véleményében (5). Az ICES jelezte, hogy „a tengeri sügér páros vonóhálós halászata mellett másfajta halászati tevékenység során is fognak ki delfineket” és hogy „az ebben a régióban tevékenykedő számos vonóhálós halászati vállalkozás átfogó ellenőrzésére van szükség, mielőtt a megszorítási követelményeket pontosítani lehetne”. Az ICES különösen annak a vélekedésének adott hangot, hogy „a tengeri sügérek nyíltvízi vonóhálós halászatának tilalma […] önkényes intézkedés” lenne, „amellyel aligha lehetne elérni a kívánt célt”. A páros vonóhálóknak a Nyugati-csatorna egyesült királysági partmenti vizeiben tengerisügér-halászat céljából történő használatának betiltása valószínűleg a halászati erőkifejtés szomszédos területekre történő átcsoportosításához vezetne, anélkül, hogy szükségszerűen csökkentené a közönséges delfinek járulékos fogását.

(6)

Habár a 2371/2002/EK rendelet 9. cikke értelmében a tagállamok intézkedéseket hozhatnak a halászati tevékenységek tengeri ökoszisztémára gyakorolt hatásának minimalizálására, a rendelkezésre álló tudományos információk alapján nem valószínű, hogy a javasolt intézkedés hozzájárul e cél megvalósításához.

(7)

Ez az érvelés volt az egyik oka annak, hogy 2004 augusztusában a bizottsági határozat elutasította az Egyesült Királyságnak a Nyugati-csatornában folytatott nyíltvízi vonóhálós tengerisügér-halászat betiltását célzó sürgősségi intézkedésre vonatkozó kérelmét. Azóta nem vált hozzáférhetővé olyan új tudományos információ, amely változtatást indokolna ebben az elemzésben.

(8)

A Bizottság úgy ítéli meg, hogy a nyíltvízi vonóhálós járulékos cetfogás kérdését hatékony és összehangolt, a probléma természetének és mértékének alapos tudományos ismeretére alapozott módon kell kezelni. Ennek megvalósítása érdekében a Bizottság anyagi támogatást biztosít tudományos tanulmányok és kutatások részére a nyíltvízi vonóhálós halászat során előforduló járulékos cetfogás visszaszorítását célzó intézkedések fejlesztére, illetve az európai atlanti vizekben található kis cetfélék mennyiségét illető tudományos becslések frissítésére. Ezek a tanulmányok és kutatási projektek, kiegészítve a járulékos cetfogásról nagyszámú halászati vállalkozástól szerzett adatokkal – amelyek a közösségi megfigyelői programon keresztül lesznek elérhetőek – hivatottak ésszerű időhatárokon belül biztosítani a halászat cetfélékre gyakorolt hatásának korlátozására irányuló célirányos és hatékony kezelési intézkedések technikai alapját. Amint ezek az információk elérhetővé válnak, a Bizottság – adott esetben – szükséges intézkedéseket javasol, szoros együttműködésben valamennyi érdekelt féllel.

(9)

Következésképpen az Egyesült Királyság által benyújtott kérelem nem fogadható el,