16.4.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 98/27

(1)

A holland Tetra Laval B.V. („Tetra”) a folyékony élelmiszerek feldolgozására, csomagolására és terjesztésére szolgáló berendezések, élelmiszerek és kiegészítő szolgáltatások megtervezésében, illetve gyártásában tevékenykedő, magántulajdonban lévő vállalatcsoport. A Sidel S.A., („Sidel”) egy, a csomagoló berendezések és rendszerek – különösen a polietilén-tereftalát műanyag flakonokkal („PET flakonok”) kapcsolatos nyújtásos fúvóformázó gépek, záróréteg-technológiák és töltőgépek – tervezésével és gyártásával foglalkozó francia vállalat.

(2)

2001. május 18-án a Bizottság a 4064/89/EGK tanácsi rendelet („Összefonódási rendelet”) 4. cikke alapján egy összefonódásról szóló bejelentést kapott („az eredeti bejelentés”), miszerint a Tetra, az összefonódási rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében, egy 2001. március 27-én közzétett nyilvános ajánlaton keresztül megszerezte a Sidel feletti irányítást.

(3)

Az eredeti bejelentés áttanulmányozását követően a Bizottság arra a megállapításra jutott, hogy a bejelentett művelet az összefonódási rendelet hatálya alá tartozik, valamint annak a közös piaccal, illetve az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodással való összeférhetősége komoly kétségeket támaszt. 2001. július 5-én a Bizottság az összefonódási rendelet 6. cikke (1) bekezdésének c) pontjával összhangban úgy határozott, hogy eljárást kezdeményez ebben az ügyben.

(4)

Egy mélyreható vizsgálatot („Tetra I”) követően 2001. október 30-án a Bizottság a közös piaccal összeférhetetlennek nyilvánította az ügyletet. Az Európai Közösségek Elsőfokú Bírósága 2002. október 25-én hozott ítéletével („az ítélet”) teljes egészében semmissé nyilvánította a Bizottság határozatát. Az ítéletet követően a Bizottság az összefonódási rendelet 10. cikkének (1) és (5) bekezdése alapján újrakezdte a bejelentett összefonódás vizsgálatát. 2003. január 13-án a Bizottság – az összefonódási rendelet 6. cikke (1) bekezdésének b) pontja, illetve. 6. cikkének (2) bekezdése alapján, úgy határozott, hogy nem kifogásolja a bejelentett művelet, és azt a közös piaccal, valamint az EGT-megállapodással összeegyeztethetőnek nyilvánítja azzal a kikötéssel, hogy a felek teljes mértékben betartják a kötelezettségvállalásukat és a megszabott kötelezettségeket („Tetra II”).

(5)

Az Elsőfokú Bíróság ítéletét követő összefonódási javaslat vizsgálata során nyilvánvalóvá vált, hogy a Tetra nem hozta nyilvánosságra a Tetra Fast aktív fejlesztésével kapcsolatos fontos információkat, beleértve annak potenciális hatását a nyújtásos fúvóformázás (SBM) piacán belüli versenyfeltételek hatása tekintetében. A Tetra nem hozta nyilvánosságra a fenti információkat

(6)

A Tetra Fast technológiát a Tetra fejlesztette ki és szabadalmaztatta. E technológiával a nyújtásos fúvóformázó gépek (ang. stretch blow moulding machines, „SBM gépek”) egy robbanóanyagokat felhasználó új módszer segítségével fújnak műanyag PET palackokat. Ennek az új módszernek a kereskedelmi előnyeit a Bizottság a Tetra II vizsgálatban jelentősnek vélte, a vizsgálat alapján (63. pont) „… úgy tűnik, a technológia egy sor gazdasági, működési és környezeti előnyt kínál a hagyományos nyújtásos fúvóformázással szemben”.

(7)

A Tetra sem a Tetra I eljárások során a CO formanyomtatványban, sem a PET csomagolópiacokkal kapcsolatos információt kérő, 11. cikk szerinti levelek legalább egyikére adott válaszában nem hozta nyilvánosságra a Tetra Fast létezését. A Bizottság egyáltalán nem tudott a technológia létezéséről, s így annak jelentőségéről sem.

(8)

A Bizottság először hónapokkal a Tetra I elfogadása után fedezte fel a Tetra Fast létezését. Az ügy a Bizottság vagyonkezelőjének monitoring munkája által került a Bizottság figyelmébe. Ezt követően a Tetra a Tetra II eljárás során hozott nyilvánosságra információkat a Tetra Fast-tal kapcsolatban.

(9)

A Tetra fenti, az információ nyilvánosságra hozását érintő mulasztása az összefonódási rendelet 14. cikke (1) bekezdésének b) és c) pontja alá tartozik, amely úgy rendelkezik, hogy a Bizottság 1 000-től 50 000 euró összegig terjedő pénzbírságot szabhat ki a vállalkozásoknak, ha azok bejelentésükben, szándékosan vagy gondatlanságból helytelen vagy félrevezető információkat szolgáltatnak, illetve ha a 11. cikk alapján történő információkérésre adott válaszukban helytelen információt szolgáltatnak.

(10)

A Bizottság által kirótt bírságok alapját képező jogsértések a következők:

(11)

A Tetra jogsértései különösen súlyosak, mivel az információ fontos lett volna a Bizottság vizsgálatához, és a Tetrának tudnia kellett volna ennek fontosságáról. Amennyiben a Tetra Fast-tal kapcsolatos információt a Tetra I eljárás alatt közzétették volna, az fontos eleme lett volna a Bizottság vizsgálatának. Ezért a Bizottságot az első elemzés alkalmával súlyosan félretájékoztatták.

(12)

A Tetra már 1996-ban elkezdte a Tetra Fast kidolgozását. A Tetra egy svájci (1996) és egy európai (1997) szabadalmat szerzett az új technológiára, és a Tetra I-hez tartozó eredeti bejelentés idejére (2001. május 18.) legalább négy szabadalmi bejelentést nyújtott be. A 2000. év végéig a Tetra Fast kifejlesztésére több mint [0–10] millió eurót költöttek, illetve az eredeti bejelentés évére további [0–10] millió euró összegű beruházást terveztek. A Tetra 2000-ben a technológia tekintetében tanulmányokat végzett vagy rendelt meg. 2000 és 2001 folyamán vizsgálatokat is végeztek egyetemi központokban és intézményekben. A Tetra 2000-ben megkapta a biztonsági követelményekre vonatkozó minősítést, illetve a CO formanyomtatvány Bizottsághoz történő benyújtása előtt néhány héttel helyszíni vizsgálatokat kezdett.

(13)

A CO formanyomtatvány 8.10. pontja arra kéri a bejelentő fel(ek)et, hogy bocsássák rendelkezésre az érintett piacok – különösen a felek által történő – kutatásával és fejlesztésével kapcsolatos információkat. A fenti cikk az alábbi kérést tartalmazza:

»Írja le az összefonódásban részt vevő vállalkozások által az összefonódás által érintett piac(ok)on végzett kutatás és fejlesztés jellegét.«

Ennek megválaszolását az alábbiak figyelembevételével kell tenniük: »b) az e piacokra irányuló technológiai fejlesztés folyamata egy megfelelő hosszúságú időszakon belül (beleértve a termékek és/vagy szolgáltatások, termelési eljárások, forgalmazási rendszerek stb. fejlesztését); és c) az e piacokon végzett fontosabb innovációk és az ezen innovációkért felelős vállalkozások;«.

(14)

A bejelentés nem tesz említést a Tetra Fast technológiáról.

(15)

A Tetra elsődleges érve, hogy a Tetra Fast nem képezi a művelet által érintett piacok részét, továbbá nem kapcsolódik szorosan az SBM gépek érintett piacához, így a Tetra Fast-ot nem volt szükséges megemlíteni a CO formanyomtatvány 8.10. szakaszában. A Tetra úgy véli, hogy a Tetra Fast technológia az SBM gépen belül a berendezésnek a flakonfúváshoz szükséges nyomást biztosító külső részét helyettesíti. E nyomást a hagyományos módszer szerint egy – az esetek többségében az SBM gépek szolgáltatóitól eltérő fél által szolgáltatott – kompresszorral létrehozott sűrített levegő felhasználásával biztosítják, míg a Tetra Fast technológiában e nyomás egy hidrogén/oxigén keverék robbanó égéséből származik.

(16)

A Bizottság véleménye szerint ez az érv nyilvánvalóan helytelen. Egy, az SBM gépek teljesítményében fontos változást eredményező technológia nyilvánvalóan hozzátartozik az SBM gépek érintett piacához, feltéve hogy a technológiát valóban nem külön hozzák forgalomba (mely esetben a Tetrának egy, e külön technológiára vonatkozó piac tekintetében kellett volna rendelkezésre bocsátania az információt). A Tetra 2000-es, csupán a Tetra II eljárás során közzé tett R&D áttekintése megmutatja, hogy maga a Tetra is az SBM gépek piacának részeként tekintette a Tetra Fast technológiát.

(17)

A Bizottság ugyancsak visszautasítja a Tetra azon érvét, miszerint a technológia lényegtelen volt, hiszen az SBM gépek működése tekintetében nem idézett volna elő jelentős fejlődést. A Tetra belső dokumentumai egyértelműen azt mutatják, hogy a Tetra ezt egy jelentős lehetőségnek tekintette, többek között az áramfogyasztás csökkentése tekintetében.

(18)

Az Összefonódási rendelet 14. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerint a Bizottság határozatot hozhat 1 000 és 50 000 euró összegig terjedő pénzbírságok kiszabásáról, amennyiben egy vállalkozás – szándékosan vagy gondatlanságból – helytelen vagy félrevezető információt szolgáltat ki egy, a 4. cikk szerinti bejelentésben.

(19)

Nyilvánvaló, hogy azáltal, hogy a Tetra a CO formanyomtatvány 8.10. szakaszában nem tüntette fel a Tetra Fast-tal kapcsolatos információkat, helytelen információt nyújtott be. Bár a Bizottságnak nincs bizonyítéka arra nézve, hogy a Tetra szándékosan cselekedett volna így, jogsértése súlyos gondatlanságnak tekintendő.

(20)

A Bizottság Tetra I vizsgálata során helyszíni teszteket végeztek, és több vezetőségi értekezletet tartottak. A Bizottság tiltó határozata elfogadásának idejére több millió palackot gyártottak a Tetra Fast technológia felhasználásával. Még ha a bejelentés idején a Tetra nem is volt tudatában a technológia fontosságának, a Tetra I igazgatási eljárása alatt számos alkalma nyílt arra, hogy felismerje a CO formanyomtatványban közölt információk helytelenségét. Ebben az összefüggésben megemlítendő, hogy a Végrehajtási rendelet 4. cikkének (3) bekezdése kötelezettséget ír elő a Bizottság tájékoztatására az igazgatási eljárás során a bejelentésben szereplő tényekben bekövetkezett jelentős változásokról.

(21)

Egy 2001. július 13-án, a 11. cikk szerint küldött információkérésben a Bizottság a következőket kérte a felektől:

(22)

A fenti kérdésekre válaszul a felek 6 mellékletet nyújtottak be, többek között számos műszaki dokumentumot is. 2002. július 26-án kelt válaszában viszont a Tetra nem bocsátott semmiféle olyan dokumentumot rendelkezésre, mely utalást tett volna magára a Tetra Fast technológiára, illetve a záróréteg- (barrier) vagy bevonat- (coating) technológiára (PCT/EP02/02160), melyet a Tetra Laval a Tetra Fast technológiájával történő felhasználásra dolgozott ki.

(23)

A Tetra Fast nem csupán a PET palackok újszerű módon (robbanással) történő fúvására kidolgozott módszer, hanem két további előnye is van: i. a robbanásnak sterilező hatása van az üvegre, illetve ii. a robbanási folyamatba bevezetett speciális gázok által a palack belseje zárórétegként szolgáló anyagokkal vonható be.

(24)

A Tetra teljes mértékben tisztában volt a fenti két előnnyel. 2001. március 23-án a Tetra szabadalmi bejelentést nyújtott be egy, a Tetra Fast-tal kapcsolatos új záróréteg (barrier) technológiára, mely egyrészt hangsúlyozta a Tetra Fast technológiával fújt palackok aszeptikus tulajdonságát, másrészt szabadalmaztatni igyekezett a gáz záróréteget, megerősítve ezáltal az új technológia tulajdonságait. E sterilező tulajdonságokat egy belső Tetra elemzés is megerősítette.

(25)

A Tetra a CO formanyomtatvány és az információkérés között által vélt különbségre támaszkodik. A Tetra véleménye szerint a CO formanyomtatvány egy sorozat előre meghatározott tényszerű kérdést tartalmaz, mely lehetővé teszi a bejelentés teljességének felmérését, míg az információkérelmek tartalma a Bizottság döntéshozatali folyamata során adott időbeli információkérelmei alapján áll össze, így azt ebben az összefüggésben kell értelmezni, továbbá a felvetett kérdésekkel kapcsolatban a címzettet nézetei szubjektív kifejezésére kéri. Emellett a Tetra úgy véli, hogy az információkérelmek kevésbé formálisak, illetve azok – mind a Bizottság, mind a felek számára – a megbeszélés és a véleménycsere eszközei. A Tetra szerint ezt elismeri a 14. cikk (1) bekezdésének c) pontja, mely a helytelen, de nem félrevezető információ nyújtását szankcionálja, míg ezzel szemben a 14. cikk (1) bekezdésének b) pontja a helytelen vagy félrevezető információ nyújtását szankcionálja. Ennek alapján a Tetra úgy véli, hogy a 14. cikk (1) bekezdésének c) pontja alapján kiszabott büntetések alkalmazási köre jelentősen korlátozottabb, mint a 14. cikk (1) bekezdésének b) pontja alapján történő büntetéskivetés.

(26)

A Bizottság véleménye szerint a Tetra érvei elutasítandók, mivel a CO formanyomtatvány, illetve a 11. cikk által megkövetelt szabvány a pontos információ rendelkezésre bocsátása tekintetében a legkevésbé sem különböző. Ugyanezen okból kifolyólag alaptalan a Tetra azon állítása, hogy a büntetések 14. cikk (1) bekezdésének c) pontja alapján történő kivetésének alkalmazási köre korlátozottabb.

(27)

A 4. kérdés tekintetében a Tetra szerint a technológia „nem lenne szükséges” a gyümölcslevek és LDP termékek csomagolásához, és ezért a Tetrának – e kérdésre adott válaszában – nem kellett közzétennie annak létezését. A Bizottság viszont megjegyzi, hogy a kérdés szerint a PET flakonoknak a folyékony tejtermékek és gyümölcslevek csomagolásához való potenciális használatával kapcsolatos valamennyi tanulmányt és belső dokumentumot rendelkezésre kellett volna bocsátani, és a kérdés arra irányult, hogy a sikeres piaci verseny érdekében mi szükséges a folyékony tejtermékek és gyümölcslevek csomagolásához. A Bizottság kérdésében arra is felszólította a Tetrát, hogy mutassa be saját, illetve versenytársai e területen folytatott tevékenységeit. Ez a felek és versenytársaik által birtokolt, illetve a jövőbeni hatékony versenyhez jelenleg kifejlesztett technológiák megvitatását tette szükségessé.

(28)

Amint az már fent említésre került, a Tetra szabadalmi bejelentést nyújtott be a Tetra Fast-tal kapcsolatos záróréteg-technológiára, amely – a gyümölcslevek külön megemlítésével – kiemelte az új technológia megnövekedett/jelentősebb gázvisszatartó hatását és hangsúlyozta annak aszeptikus tulajdonságait, mely utóbbi tényező rendkívül fontos mind a gyümölcslevek, mind a folyékony tejtermékek kereskedelmileg eredményes csomagolásához. Maga a Tetra vázlatosan ismerteti, hogy a gázzáróréteg-technológiák fejlesztései különösen fontosak a gyümölcslevek jövőbeni csomagolása tekintetében, és hogy a steril töltésnek magas potenciális jelentősége van a gyümölcslevek és folyékony tejtermékek csomagolása szempontjából. Következésképpen a Tetrának ismertetnie kellett volna a Tetra Fast-ot a 4. kérdésre adott válaszában, mely azon technológiák ismertetését kérte, melyek a PET flakonok folyékony tejtermékek és gyümölcslevek csomagolásához történő eredményes felhasználása érdekében szükségesek, valamint arra kérte a Tetrát, hogy fejtse ki saját tevékenységeit.

(29)

Az 5. kérdés tekintetében a Tetra azzal érvel, hogy a Tetra Fast nem kifejezetten záróréteg-technológia, és ezért a kérdésre adott válaszában nem volt szükséges említést tennie annak létezéséről. A Bizottság megjegyzi, hogy a Tetra 2001. március 23-i bevonattechnológiára irányuló szabadalmi bejelentése félreérthetetlenül összekapcsolja a Tetra Fast-ot a záróréteg technológiákkal. A szabadalmi bejelentés a palackfúvás egy olyan módszerét írja le, mely egy újításnak számító gázkeverék felhasználásával, a fúvással egyidejűleg képez bevonatot a flakon belsején; e technológia annak ellenére, hogy a flakonfúváshoz is kapcsolódik, alapvetően mégis egy, a flakon belső felületét záróréteggel ellátó technológia. Az a tény, hogy ezt a többi záróréteg-technológiától eltérő módon fújják vagy alkalmazzák a flakon belső felületére még nem jelenti azt, hogy ez kevésbé kapcsolódik a PET záróréteg-technológiákhoz.

(30)

Az Összefonódási rendelet 14. cikke (1) bekezdésének c) pontja szerint a Bizottság határozatot hozhat 1 000–50 000 euró összegig terjedő pénzbírságok kiszabásáról, amennyiben egy vállalkozás egy, a 11. cikk szerinti információkérésre adott válaszban – szándékosan vagy gondatlanságból – helytelen információt szolgáltat ki.

(31)

A 4. kérdés tekintetében nyilvánvaló, hogy a jövőbeni potenciálisan versenyképes környezet teljes körű megvitatásának tartalmaznia kellett volna a Tetra Fast részletes leírását, mind annak a Tetra Fast technológia által a lehetséges záróréteg-bevonásokra történő alkalmazása, mind azok fokozottabb aszeptikus tulajdonsága tekintetében. A gázzáróréteg-technológia, mint ahogyan azt a Tetra is elismeri, különösen fontos a gyümölcslevek csomagolásához, illetve a steril töltés fontos mind a gyümölcslevek, mint a folyékony tejtermékek csomagolásához. A Tetra válasza helytelen volt, mivel nem adott a Bizottságnak teljes képet a piaci verseny alakulásának jövőbeni lehetőségeiről.

(32)

Az 5. kérdés tekintetében a Tetra ekkor tudatában volt a Tetra Fast-nak a PET flakonok belsejének bevonattal való ellátására történő potenciális felhasználásának. A Tetra Fast megemlítésének elmulasztása miatt a Tetra válasza helytelennek minősül.

(33)

Bár semmi nem mutat arra, hogy a Tetra szándékosan cselekedett volna így, jogsértése súlyos gondatlanságnak tekintendő. A kifogási nyilatkozatra adott válaszában a Tetra nem tett megjegyzéseket a jogsértés súlyossága tekintetében. A Tetra semmilyen enyhítő tényezővel sem állt elő.

(34)

A Bizottság véleménye szerint ebben az esetben a jogsértések nagyon súlyosak. Az összefonódás Bizottság által történő megvizsgálásának a bejelentés az alapja és a kiindulópontja is egyben. E bejelentés nagymértékben meghatározza a Bizottság üggyel kapcsolatos megközelítését, valamint megállapítja vizsgálatának területét és fókuszpontjait. A helytelen információ azzal a kockázattal jár, hogy a Bizottság nem vizsgálja meg vagy nem elemzi az ügylet versenyképességi vizsgálatára vonatkozó fontos szempontokat, aminek folytán végső határozata hibás lehet, hiszen azt pontatlan vagy hiányos információ alapján hozta. Ugyanez mondható el arról, hogy a Tetra a 11. cikk szerinti válaszban is elmulasztott pontos információkat rendelkezésre bocsátani, ami megakadályozta a Bizottságot az összefonódás teljes és megfelelő vizsgálatának elkészítésében.

(35)

A Bizottság PET csomagoló piacok versenyfeltételeiről készített elemzéséhez fontos volt a Tetra Fast fejlesztése. A Tetra I-ben rendkívül fontos volt a rendelkezésre nem bocsátott információ a Sidel feletti irányítás Tetra által történő megszerzése tekintetében. A technológia lehetősége jelentős hatással bírt volna a Bizottság a) PET csomagoló piacokról és különösen az SMB piacokról; illetve b) az összefonódott egység PET csomagoló piacokon, különösen az ide vonatkozó SBM piacokon való jövőbeni helyzetéről készített értékelésére.

(36)

A 14. cikk (1) bekezdése c) pontjának megsértése megállapításához egy másik figyelembe veendő tényező, hogy a Bizottság által a 11. cikk alapján küldött információkérésre adott válaszában a Tetra két különböző témájú kérdésre is helytelen választ adott, miközben mindkét kérdésre adott válaszában két különböző okból kifolyólag információt kellett volna rendelkezésre bocsátania a Tetra Fast-tal kapcsolatosan.

(37)

A 14. cikk (1) bekezdése b) pontjának, valamint a 14. cikk (1) bekezdése c) pontjának megsértése miatt a Bizottság 1 000–50 000 euró közötti pénzbírságot szabhat ki.

(38)

A fentiek álapján a Bizottság úgy véli, hogy helyénvaló 45 000 euro bírságot kiszabni a Tetra két, vagyis a 14. cikk (1) bekezdésének b) pontjából, valamint a 14. cikk (1) bekezdésének c) pontjából fakadó jogsértésére egyenként.

(39)

A Bizottság két, egyenként 45 000 euró (összesen 90 000 euró) összegű pénzbírságot szab ki a Tetra számára a 14. cikk (1) bekezdése b) pontjának, illetve a 14. cikk (1) bekezdése c) pontjának megsértéséért.