A TANÁCS VÉLEMÉNYE

(2004. július 5.)

Észtország konvergenciaprogramjáról (2004–2007)

(2004/C 320/02)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a költségvetési egyenleg felügyeletének megerősítéséről és a gazdaságpolitikák felügyeletéről és összehangolásáról szóló, 1997. július 7-i 1466/97/EK tanácsi rendeletre (1), és különösen annak 9. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság ajánlására (2),

a Gazdasági és Pénzügyi Bizottsággal folytatott konzultációt követően,

ELFOGADTA EZT A VÉLEMÉNYT:

2004. július 5-én a Tanács megvizsgálta Észtország konvergenciaprogramját, amely a 2004-től 2008-ig terjedő időszakra szól. A program nagymértékben eleget tesz a stabilitási és konvergenciaprogramok tartalmáról és formájáról szóló, felülvizsgált magatartási kódex adatszolgáltatási követelményeinek.

A program alapját képező költségvetési stratégia célja a rendezett állami pénzügyek fenntartása, azaz a költségvetés egyensúly közeli vagy többletet mutató helyzetének elérése. E célból a 2003-as, a GDP 2,6 %-át kitevő többletet követően, a program 2004-re kisebb, 0,7 %-os többletet irányoz elő, majd 2005-től kiegyensúlyozott költségvetési helyzetet vár, amelyet a bevételek és kiadások GDP-arányának fokozatos csökkenése kísér, miután a bevételi és kiadási oldal GDP-hez viszonyított aránya a 2004-es uniós csatlakozás következtében emelkedett. Az állami beruházások szintje várhatóan szintén magas marad, a Bizottság előrejelzései szerint 2004-ben a GDP 4,5 %-át, 2005-ben a GDP 4,3 %-át teszik majd ki. A program ugyanakkor a közvetlen adók csökkentését, a transzferek növelését, illetve adókedvezmények bevezetését célzó reformokat is tartalmaz. E reformok finanszírozását a tervek szerint az erőteljes növekedési ütem, a javuló adóbeszedés, a kiadási oldalt érintő megtakarítások és a kiadások struktúrájának átalakítása, valamint a magasabb áfa- és jövedékiadó-bevételek biztosítják. Az adósságráta, amely 2003-ban a GDP 5,8 %-át tette ki, igen alacsony, és várhatóan tovább csökken, 2008-ra a GDP 3,2 %-ára.

A jelenleg rendelkezésre álló információk alapján a programban ismertetett makrogazdasági forgatókönyv a GDP növekedésével kapcsolatban valószínűsíthető feltételezéseket tükröz, azt a program időtartamára 5 és 6 % közöttire prognosztizálva. A növekedés legfőbb forrását az erősödő belső kereslet (évi közel 7 %) és a bővülő export (évi 10 %-ig) jelenti. A magánfogyasztás várhatóan évi 5-6 %-kal nő. A beruházásokat továbbra is dinamizmus jellemzi, évenként 7-9 %-os bővülés, jóllehet már nem érik el az elmúlt években regisztrált 10 % feletti növekedési ütemet. A prognosztizált infláció – amely a 2003-as rekordalacsonyságú 1,3 %-ot követőn 2004-től kezdődően mintegy 3 %-ra erősödik – szintén reálisnak tűnik. A folyó fizetési mérleg jelenlegi magas hiánya (2003-ban a GDP 13,7 %-a; a felülvizsgált adatok szerint 12,6 %-a) 2008-ra várhatóan a GDP 8 %-a körüli szintre mérséklődik, amely még szintén magas szint.

A költségvetési prognózisok megvalósulását befolyásoló kockázati tényezők nagyjából kiegyenlítik egymást. Egyrészről az észt hatóságok mindig is óvatosnak bizonyultak előrejelzéseikben, és az elmúlt években a költségvetési célokat többször is túlteljesítették. Másrészről azonban a tervezett adócsökkentések következményeként a váratlan bevételcsökkenés, illetve a növekedést kedvezőtlenül befolyásoló sokkhatások lehetőségét nem lehet teljesen kizárni. A programban ismertetett fiskális politika hatása ezért összességében elégségesnek tűnik a Stabilitási és növekedési paktum középtávú célkitűzésének fenntartásához, nevezetesen a költségvetés egyensúly közeli vagy többletet mutató helyzetének megteremtéséhez; és várhatóan elegendő biztonsági tartalékot nyújt ahhoz, hogy a hiányt a rendes makrogazdasági fluktuációk mellett is a GDP 3 %-ában meghatározott küszöbértéken belül tartsa. A program által prognosztizált lendületes növekedés kontextusában azonban a többlet 2004-től kezdődő gyors csökkenése valószínűleg egy eltérő, prociklikus fiskális politikát von maga után. Mivel a folyó fizetési mérleg magas hiánya Észtországban a programidőszak során továbbra is fontos makrogazdasági egyensúlyi problémát jelent, a szigorú költségvetési fegyelem és a hitelnövekedés gondos figyelemmel kísérése a korábbiaknál is fontosabb tényező a külső egyensúlyi problémák fenntartható korrekciójának biztosítására.

Észtországnak a GDP kevesebb mint 6 %-át kitevő adósságrátája az Európai Unióban az egyik legalacsonyabb, és a program időtartama alatt várhatóan további 2,6 százalékponttal csökken. Az adósságráta tényleges alakulása ennél valószínűleg még kedvezőbb lesz, tekintettel a Nemzeti Számlák közelmúltbeli felülvizsgálatára, amelynek hatására a GDP-szint folyamatosan magasabb lesz, így tehát az arányok kiszámításához használt nevező is.

Észtország kedvező helyzetben van ahhoz, hogy viselje a népesség elöregedésének költségeit. Az államadósság alacsony szintje, az állam jelentős tartalékai és az egyensúly közeli, illetve többletet mutató költségvetési helyzet célkitűzésével teljes összhangot mutató középtávú költségvetési stratégia, valamint a kiadáscsökkentést célzó nyugdíj- és egészségügyi reform valószínűleg egyaránt hozzájárul ahhoz, hogy az államháztartás fenntartható alapokon maradjon.

Észtország konvergenciaprogramjának legfontosabb előrejelzései

(1)  HL L 209., 1997.8.2., 1. o. A szövegben említett dokumentumok az alábbi internetes címen érhetők el:

http://europa.eu.int/comm/economy_finance/about/activities/sgp/main_en.htm.

(2)  HL C [ ] [ ], [ ]. o.

(3)   Ezek az arányok még nem veszik figyelembe a Nemzeti Számlák 2004. május 20-i felülvizsgálatát, amely statisztikailag folyamatosan magasabb GDP-szintet eredményezett. A 2003-as számadatok a következőképpen módosulnak: a GDP reálnövekedése: 5,1 %, államháztartási egyenleg: a GDP 2,4 %-a, bruttó államadósság: a GDP 5,3 %-a.