MELLÉKLET

EU–JORDÁNIA PARTNERSÉGI PRIORITÁSOK ÉS MEGÁLLAPODÁS

EU–Jordánia partnerségi prioritások a 2016–2018 közötti időszakra

I.    Háttér

Az EU és Jordánia közötti szilárd és sokrétű kapcsolat megerősítése céljából meghatározták a partnerségre irányadó, 2016–2018 közötti időszakra vonatkozó prioritásokat, amelyek 2018-ban esedékes felülvizsgálata keretében a politikai, biztonsági és gazdasági fejlemények figyelembevételével mérlegelni fogják további két évre való meghosszabbításukat. Az EU–Jordánia partnerségi prioritások az európai szomszédságpolitika keretében kitűzött, a béke, a jólét és a stabilitás közös térségére vonatkozó közös célokat tükrözik. Az EU és Jordánia által elfogadott partnerségi prioritások érvényesítik a szomszédságpolitika fő sajátosságait: a differenciálást és a közös felelősségviselést, ugyanakkor a rugalmasságot is, így lehetővé teszik a változó körülményekhez való alkalmazkodást. A partnerségi prioritások „élő dokumentumnak” tekintendők, és a mellékelt EU–Jordánia megállapodásban meghatározott kölcsönös kötelezettségvállalások teljesítését szolgálják.

A partnerséget és az együttműködés kiemelt területeit a felek továbbra is fenntartják a következők révén: rendszeres magas szintű politikai találkozók; gazdasági, kereskedelmi, igazságügyi és emberi jogi párbeszédek; az EU–Jordánia mobilitási partnerség; az EU–Jordánia tudományos és technológiai megállapodás és egyéb megállapodások; a biztonság – többek között az erőszakos szélsőségesség és a terrorizmus elleni küzdelem – terén a párbeszéd és az együttműködés megerősítésére vonatkozó EU–Jordánia kötelezettségvállalás; valamint a jordániai lakosság megsegítését célzó, folyamatban lévő kétoldalú együttműködés.

A partnerségi prioritások megszilárdítják a két fél közötti megalapozott kapcsolatot, és utat nyitnak a kölcsönös szerepvállalás mélyítése előtt.

A jelenlegi helyzet különösen kedvező az EU és Jordánia közötti partnerség megerősítése szempontjából. Az EU és Jordánia közös érdekekkel rendelkeznek, és közös kihívásokkal néznek szembe. A szíriai válság 2011 óta súlyos következményekkel jár Jordániára, a régióra és az Európai Unióra nézve egyaránt. Az EU és Jordánia megerősítették, hogy közös céljuk és érdekük a békefolyamat előmozdítása, a szíriai stabilitás és béke helyreállítása, valamint a fenntartható fejlődés támogatása.

Az EU a nemzeti, a regionális és a nemzetközi színtér kulcsfontosságú szereplőjének tekinti Jordániát. Az EU elismerését fejezi ki Jordániának, amiért az hatalmas erőfeszítéseket tesz a tömegesen érkező menekültek – köztük szíriaiak, palesztinok, irakiak, líbiaiak és jemeniek – befogadása érdekében, akik biztonságos menedéket keresnek az országban. Az EU továbbra is segítséget nyújt Jordániának, hogy az ott védelemért folyamodó menekültek változatlanul életmentő támogatást kapjanak, valamint fokozódjon az ország ellenálló képessége. Emellett Jordánia folyamatosan példaértékű erőfeszítéseket tesz és meghatározó szerepet játszik a béke és biztonság előmozdításában a Közel-Keleten (például a közel-keleti békefolyamatban), illetve azon túl is, valamint a radikalizálódás és a terrorizmus elleni küzdelemben, többek között az ENSZ Biztonsági Tanácsának nem állandó tagjaként (2014–2015 között) és az Unió a Mediterrán Térségért keretében, amelyet 2012 óta az Unióval közösen társelnököl.

A partnerségi prioritások a közösen elért eredményeken és a közös érdekű területeken alapulnak. Felhasználják továbbá a „Segítségnyújtás Szíriának és a térségnek” című, 2016. február 4-i londoni konferencián kialakult lendületet, csakúgy, mint a Jordánia és a konferencia házigazdái által tett kötelezettségvállalásokat, amelyek célja, hogy a folytatódó humanitárius segítségnyújtás és a befogadó közösségeknek biztosított megfelelő támogatás mellett megőrizzék Jordánia fejlődés terén tett előrelépéseit. Az EU és Jordánia törekvése, hogy a szíriai válság jelentette kihívásokból konkrét lehetőségeket kovácsoljanak, amelyek a jordániai lakosságnak, a szíriai menekülteknek és az EU-nak egyaránt kedveznek.

Mindazonáltal a szíriai menekültek érdekében hozott célzott intézkedések nem mehetnek a Jordániában tartózkodó vagy ott védelemért folyamodó egyéb személyek rovására.

II.    Prioritások

A partnerségi prioritások a közös érdekeket tükrözik, és azokra a területekre irányulnak, ahol az EU és Jordánia közötti együttműködés kölcsönös előnyökkel jár. Ennek fényében az EU és Jordánia elkötelezett az együttműködés fokozása iránt számos átfogó kérdésben, amilyen például a stabilizáció és a biztonság, a jogállamiság és az emberi jogok, a nemek közötti egyenlőség és a nők önrendelkezésének előmozdítása, a civil társadalommal folytatott párbeszéd, a migráció és a mobilitás, az erőszakos szélsőségesség és a radikalizáció kezelése, valamint a természeti erőforrások fenntartható felhasználása.

A partnerség többek között az ifjúságra és a foglalkoztathatóságra összpontosít, hogy hozzájáruljon a társadalmi kohézióhoz, fenntartható gazdasági lehetőségeket teremtsen – többek között a magas színvonalú oktatáson és szakképzésen keresztül –, és meghonosítsa a vállalkozás és az innováció kultúráját. Figyelembe kell venni a kulturális kezdeményezéseket – beleértve a kulturális és kreatív ágazat fejlesztésére irányuló kezdeményezéseket – is, hiszen ezek jelentős mértékben hozzájárulnak a kultúrák közötti párbeszéd és a társadalmi-gazdasági fejlődés előmozdításához.

A migráció és a mobilitás terén átfogó prioritást jelent az eredmények felmutatása a mobilitási partnerség különböző elemeinek hatékony végrehajtása terén. Egy jól kezelt és fenntartható keret nem csupán annak biztosítását segíti elő, hogy a személyek jogszerűen és könnyebben mozoghassanak Jordánia és az EU között, hanem a humántőke fejlődésére és a gazdasági növekedésre is ösztönzőleg hathat.

i)

Az EU és Jordánia egymás stabil kül- és biztonságpolitikai partnerei . A stratégiai és operatív együttműködés változatlanul folytatódik mind kétoldalú formában, mind a multilaterális fórumokon, regionális szinten többek között az Unió a Mediterrán Térségért társelnöksége keretében. Az EU-nak és Jordániának kölcsönös érdeke, hogy többek között a szíriai politikai átmenet és békeépítés támogatására irányuló együttműködés fenntartása révén regionális és világszinten egyaránt előmozdítsák a stabilitást és a békét. Az EU és Jordánia is arra törekszik, hogy a toleráns társadalom modelljévé váljon, ami ugyancsak indokolja a külpolitika terén folytatott együttműködés szorosabbra fűzését.

ii)

A második prioritás központi eleme Jordánia makrogazdasági stabilitásának megőrzése és Jordánia társadalmi és gazdasági fejlődésének élénkítése a „Jordánia 2025 – Nemzeti jövőkép és stratégia” című dokumentummal összhangban, továbbá Jordánia ellenálló képességének fokozása, hogy az ország meg tudjon birkózni a szíriai válság következményeivel és a regionális instabilitással. Egy erős és stabil jordániai gazdaság – amelyet alátámaszt a Jordánia és az EU közötti kereskedelmi szabályok további enyhítése, illetve az üzleti környezet megreformálása nyomán kialakuló kedvezőbb beruházási környezet – erőteljes ösztönzőként fog hatni a munkahelyteremtésre a jordániai polgárok, és adott esetben a szíriai menekültek számára. Az innováció által vezérelt növekedés és a tudásmegosztás támogatása még nagyobb lendületet ad majd a gazdaság korszerűsítésének és diverzifikálásának. Ugyanebben az összefüggésben szorosabbra fűzik a foglalkoztathatóság javítása, a készségfejlesztés és a kapcsolódó oktatási reform terén folytatott együttműködést, amelynek célja a fiatalok gazdasági és társadalmi szerepvállalásának megerősítése. A meglévő társulási megállapodás kibővítése egy mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térség létrehozása révén – amely kiterjed a piacra jutás mindazon kihívásainak kezelésére, amelyek Jordánia számára meggátolják a társulási megállapodásban rejlő lehetőségek maradéktalan kiaknázását – Jordánia uniós piaci integrációját is fokozza, és új kereskedelmi, beruházási és fejlesztési lehetőségeket teremt.

iii)

Az előző kettővel szorosan összefüggő harmadik partnerségi prioritás lényege a kormányzás, a jogállamiság, a demokratikus reform és az emberi jogok megerősítésére irányuló jordániai erőfeszítések támogatása. A nemzetközi, regionális és nemzeti jogszabályokban rögzített emberi jogok és alapvető szabadságok közös értéket jelentenek. A demokratikus elvek és az alapvető emberi jogok tiszteletben tartása meghatározó elemként ágyazódik be az EU és Jordánia kapcsolatába.

1.   A regionális stabilitás és a biztonság terén folytatott együttműködés megerősítése, beleértve a terrorizmus elleni küzdelmet is

Az EU elismeri a Jordánia által e téren tett valamennyi erőfeszítést. Az EU-nak és Jordániának szorosan együttműködve kell kezelnie a régió destabilizációját, beleértve a Dáis és más terrorista csoportok szélesebb körű terjeszkedése nyomán kialakult súlyosbodó biztonsági fenyegetéseket. Az EU és Jordánia hasonló célokat tűzött ki a szíriai válsággal kapcsolatban. A Szíriát támogató nemzetközi csoport, illetve egyéb fórumok keretében végzett tevékenységet folytatni kell, csakúgy, mint az EU–Jordánia biztonsági/terrorizmus elleni megerősített ütemtervvel kapcsolatos együttműködést, kiemelt hangsúlyt fektetve a közös projektekre és az információmegosztásra.

Az EU-nak és Jordániának más konfliktusok kapcsán is meg kell erősítenie a hídépítő szerepet, többek között a közel-keleti békefolyamatot és az Afrika szarván fennálló helyzetet (aqabai folyamat) illetően. Az azonnali fellépést igénylő konfliktusokon túlmenően az EU és Jordánia az uniós polgári védelmi mechanizmus keretében szorosabbra fogja fűzni a katasztrófavédelem és a polgári védelem terén folytatott együttműködést.

Az EU és Jordánia egymás partnerei a vallások, illetve kultúrák közötti párbeszéd ösztönzésében és megerősítésében globális és regionális szinten egyaránt – ez utóbbi tekintetében Jordánia vezető szerepet tölt be.

A terrorizmus, az erőszakos szélsőségesség és a radikalizálódás elleni küzdelmet változatlanul kiemelt napirendi pontként kell kezelni. E tekintetben, és a rendes politikai és tematikus párbeszédet kiegészítve, az EU és Jordánia fokozni fogja az e kihívásoknak a jogállamiság keretein belül történő kezelésével kapcsolatos együttműködést és információmegosztást. Az EU és Jordánia többek között a kölcsönösen elfogadott oktatási programok keretében, illetve a jordániai civil társadalmi szervezetek széles körének bevonásával fogja megvalósítani az együttműködést.

2.   A gazdasági stabilitás, a fenntartható és tudásalapú növekedés, a minőségi oktatás és a munkahelyteremtés előmozdítása

a)

A szíriai válság és a menekültek ebből adódó tartós jelenléte erősen rányomta bélyegét Jordánia társadalmi-gazdasági szövetére, szűkös természeti erőforrásaira és az alapszolgáltatások biztosítására, ezáltal súlyosbítva a már egyébként is törékeny gazdasági helyzetet. Ebből a megfontolásból a felek továbbfejlesztik a gazdasági párbeszédet és a makrogazdasági ügyekben való együttműködést, ezáltal segítve a megalapozott makrogazdasági és strukturális szakpolitikák kialakítását, amelyek erősítik a növekedési potenciált és fokozzák a jordániai gazdaság ellenálló képességét, a „Jordánia 2025” stratégia célkitűzéseinek megfelelően. Folytatni kell a makrogazdasági stabilitás megőrzését célzó intézkedéseket, többek között a Nemzetközi Valutaalap (IMF) új programja keretében, amelyet az EU egy új makroszintű pénzügyi támogatási programmal egészíthet ki. A rendezett fiskális és költségvetési gazdálkodás mellett a jordániai közszféra reformja tekintetében is folytatódik az együttműködés, hogy javítsák az államháztartási gazdálkodást, és megerősítsék a közszféra átfogó hatékonyságát és szolgáltatásnyújtási kapacitását.

b)

A Jordánia előtt álló legfontosabb társadalmi-gazdasági kihívások egyike a foglalkoztatás és a foglalkoztathatóság előmozdítása – különösen ami a jordániai fiatalokat és adott esetben a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévőket illeti –, ez munkahelyteremtés, a vállalkozás és az innováció támogatása, készségfejlesztés és képesítések megszerzése, valamint a célirányos képzés, oktatás és kutatás megerősítése révén valósítható meg. A partnerségi prioritások az alábbi szakpolitikai eszközök alkalmazásával igyekeznek kezelni ezt a kérdést: kereskedelem, vállalkozásfejlesztés, oktatás és képzés, fokozott mobilitás. Mindezen eszközök egyúttal a nők gazdasági önrendelkezésének és szerepvállalásának megerősítését is célozzák. a. A fejlesztési célú kereskedelem kulcselemként épül be a partnerségi prioritásokba/a megállapodásba. Jordánia és az EU viszonylatában az uniós származási szabályok enyhítése, illetve a kísérő intézkedések nyomán létrejövő munkahelyek előnyös helyzetbe hozzák mind a szíriai menekülteket, mind a jordániai befogadó közösségeket. A származási szabályok enyhítése nem érinti a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térség létrehozására irányuló, folyamatban lévő uniós és jordániai erőfeszítéseket. Az EU és Jordánia változatlanul elkötelezett ez utóbbira vonatkozó tárgyalások megkezdése, valamint a jordániai termékek Unióba irányuló exportját akadályozó piacra jutási kihívások kezelése iránt. Az EU és Jordánia ezzel párhuzamosan fenntartja a párbeszédet a jogharmonizáció ösztönzése érdekében, például az állat- és növény-egészségügyi intézkedések, a kereskedelem technikai akadályai vagy a szolgáltatások területén. b. Az EU és Jordánia rangsorolja és megsokszorozza erőfeszítéseit az alábbiak érdekében: az üzleti környezet javítása és beruházások vonzása; a magánszektor fejlődésének támogatása (többek között a szabályozási és közigazgatási reform, valamint a vállalkozásoknak történő hitelnyújtás révén); a jordániai munkaerő-piaci szükségleteket kielégítő megfelelő tudás- és készségbázis megteremtése. A fenntartható és tisztességes munkahelyek létrehozása szempontjából – különösen a fiatalok tekintetében – szintén nagy jelentőséggel bír a tudásalapú ágazatok megerősítése. c. Az oktatás a társadalmi és gazdasági fejlődés előmozdításának további erőteljes eszköze. E prioritás érvényesítése szempontjából meghatározó lesz, hogy Jordánia minden lakosa számára – beleértve a menekülteket is – elérhető legyen az oktatás. Az EU és Jordánia az együttműködés vezérelvének tekinti a minőségi közoktatás fenntartását és előmozdítását valamennyi gyermek számára valamennyi szinten, így biztosítva, hogy mindenkinek lehetősége legyen tanulni és építeni saját jövőjét. A szakképzés kiemelt figyelmet és célzott támogatást érdemel.

c)

Az EU és Jordánia változatlanul támogatja az innovatív kutatást és a tudásalapú megoldásokat, és folytatja az együttműködést a megújuló energia, az energiahatékonyság és a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás, többek között a víz- és hulladékgazdálkodás, valamint az éghajlatváltozással kapcsolatos Párizsi Megállapodás érvényesítése terén.

EU–Jordánia együttműködés a szíriai menekültügyi válság kezelése érdekében Az EU és Jordánia közötti kétoldalú együttműködés kiegészítéseként az EU továbbra is segítséget nyújt Jordániának, hogy az ott védelemért folyamodó menekültek életmentő támogatást kapjanak. Ez többek között a következő intézkedések révén valósul meg: I. a Jordániára vonatkozó uniós származási szabályok enyhítése és kísérő intézkedések végrehajtása az uniós piacra irányuló export és a munkahelyteremtés ösztönzése érdekében, ami mind a jordániai polgároknak, mind a szíriai menekülteknek kedvez; II. a szíriai menekültek készségeinek és képességeinek javítása, egyebek mellett Szíria jövőbeni újjáépítésére való tekintettel; III. minőségi oktatás és képzés nyújtása a Jordániában élő valamennyi gyermek számára annak biztosítása érdekében, hogy minden gyermeknek lehetősége legyen a továbbtanulásra és adott esetben saját jövője építésére, a nemzeti jogszabályokkal összhangban; IV. kiegészítő támogatás Jordánia és a kiszolgáltatott helyzetben lévő befogadó közösségek számára. A csatolt EU–Jordánia megállapodás, illetve az abban megfogalmazott kölcsönös kötelezettségvállalások további részleteket tartalmaznak.

3.   A demokratikus kormányzás, a jogállamiság és az emberi jogok megerősítése

Jordánia a regionális problémák közepette is folytatja a reformfolyamatot, így ennek megfelelően az EU és Jordánia változatlanul együttműködik az alábbiak megerősítése céljából: a jordániai demokratikus és igazságszolgáltatási rendszer; a jogállamiság; nemek közötti egyenlőség, emberi jogok és alapvető szabadságok; a civil társadalom jogilag szabályozott munkakörnyezete, amely ösztönzi az élénk civil társadalmi élet kialakulását.

A célzott együttműködés az alábbiak támogatására irányul: az igazságügyi reform és az igazságszolgáltatáshoz való jog, valamint a nemzetközi igazságügyi együttműködés; a választási eljárás (beleértve az uniós választási megfigyelő missziók ajánlásainak nyomon követését); a politikai pártrendszer, valamint a parlament felügyeleti és jogalkotói szerepének további megerősítése; a decentralizáció folyamata; a tömegtájékoztatás sokszínűsége.

Az EU és Jordánia a továbbiakban is rendszeres párbeszédet folytat a demokrácia és a jó kormányzás, az igazságszolgáltatás, a jogállamiság és az emberi jogok helyzetéről, a kölcsönösen elfogadott keretek között. A párbeszéd Jordánia nemzetközi, regionális és nemzeti eredményeire és kötelezettségvállalásaira fog épülni. A felek közös megegyezéssel civil társadalmi szervezeteket is felkérhetnek a párbeszédben való részvételre.

Kimondottan az emberi jogokat illetően rendszeres párbeszéd keretében kerülnek majd napirendre többek között az alábbi kérdések: a véleménynyilvánítás szabadsága; az egyesülés szabadsága a civil társadalom számára, többek közt a munkakörnyezet tekintetében; a nők jogai és a nők politikai és közéleti szerepvállalásának ösztönzése. Az elszámoltatható, átlátható, hatékony és inkluzív közigazgatás elengedhetetlen e célkitűzések megvalósításához, valamint a jordániai demokrácia és jó kormányzás, illetve a korrupció elleni küzdelem további előmozdításához és megerősítéséhez.

A párbeszéd keretében megfelelő módon figyelembe fogják venni Jordánia multilaterális szintű, meglévő kötelezettségvállalásait. A párbeszéd emellett a gazdasági, szociális és kulturális jogokra – például az oktatáshoz és a munkavállaláshoz való jogra – is kiterjed. A párbeszéd keretében kiemelt figyelmet fordítanak majd a partnerségi prioritásokban meghatározott területekre.

III.    A párbeszéd és a kölcsönös együttműködés mechanizmusai

Az EU és Jordánia közötti kapcsolat általános keretét a 2002-től hatályos társulási megállapodás, illetve a 2010-ben elért kiemelt státusz jelenti. Fontos mozzanat lesz, hogy a párbeszédek és az albizottságok alapos átgondolásával felülvizsgálják az idén már csaknem 15 éves társulási megállapodást, vagy észszerűsítsék annak végrehajtását. Az albizottságok átszervezésével tematikus párbeszédek alakíthatók ki, amelyek a partnerségi prioritásokhoz igazodnak és kiegészítik a politikai párbeszédet, így lehetővé teszik az együttműködés előmozdítását a közösen elfogadott fő munkaterületeken.

A partnerségi prioritások felülvizsgálata 2018-ban esedékes. A felülvizsgálat eredményeit a Társulási Tanács hagyja jóvá. Amennyiben a körülmények szükségessé teszik, Jordánia vagy az EU ezen időpont előtt is bármikor kezdeményezhet felülvizsgálatot.

Az EU–Jordánia megállapodás végrehajtásának támogatása érdekében a megállapodás felülvizsgálatára is rendszeresen sor kerül az EU és Jordánia közötti kétoldalú együttműködés, valamint más releváns párbeszédek és találkozók keretében. Adott esetben – a fokozott szomszédságpolitikai felelősségvállalás elvének megfelelően – az EU koordinációs mechanizmusokban vesz részt Jordánia kormányával és más partnerekkel, köztük a civil társadalommal és a helyi hatóságokkal.

A partnerségi prioritásokban és a csatolt megállapodásban felvázolt törekvéseknek megfelelően az EU kötelezettséget vállal a pénzügyi támogatás fenntartására és a nemzetközi közösséggel való együttműködésre Jordánia érdekében.

MELLÉKLET AZ EU–JORDÁNIA PARTNERSÉGI PRIORITÁSOKHOZ

EU–Jordánia megállapodás

E dokumentum kiegészíti az EU–Jordánia partnerségi prioritásokat, és felvázolja a kölcsönös kötelezettségvállalásokat, illetve a felülvizsgálati mechanizmusokat.

A „Segítségnyújtás Szíriának és a térségnek” című, 2016. február 4-i londoni konferencián bejelentett EU–Jordánia megállapodás a nemzetközi közösséggel való megállapodásra vonatkozó jordániai javaslatra adott válasz, amely a szíriai menekültügyi válság holisztikus kezelését szorgalmazza. Az EU–Jordánia megállapodás rendszeresen frissítendő „élő dokumentum”, amely tükrözi a jordániai kormány és a londoni konferencia házigazdái által aláírt nemzetközi megállapodás három pillérét és szellemét. Az EU–Jordánia megállapodás többek között a 2016–2018 közötti időszakra vonatkozó jordániai reagálási tervre, illetve a „Jordánia 2025 – Nemzeti jövőkép és stratégia” című dokumentumra épül. Központi eleme Jordánia gazdasági ellenálló képességének növelése, és ezzel egyidejűleg a szíriai menekültek gazdasági lehetőségeinek bővítése a védelem megerősítése, a munkavállalás és a minőségi oktatásban való részvétel fokozása révén.

Az EU–Jordánia partnerségi prioritások végrehajtását célzó EU–Jordánia megállapodás túlmutat az említett nemzetközi megállapodáson, mivel kölcsönös kötelezettségvállalásokat és felülvizsgálati mechanizmusokat határoz meg a partnerségi prioritások különböző területeire vonatkozóan. Ebben a tekintetben az EU–Jordánia megállapodás teljes mértékben épít a következőkre: az EU–Jordánia társulási megállapodás összefüggésében folytatott szakpolitikai párbeszédek és együttműködés; a Jordániának nyújtott uniós támogatás 2014–2017 közötti egységes támogatási kerete; a „Jordánia 2025” stratégia, illetve annak hároméves fejlesztési programjai.

Védelem és fejlődési lehetőségek a szíriai menekültek számára Jordániában mintegy 1,3 millió szíriai állampolgár tartózkodik, akik közül 630 000 főt az UNHCR menekültként tart nyilván; több mint 70 %-uk nő és gyermek, és három menekültből kettő a jordániai abszolút szegénységi küszöb alatt él. Jordánia tartja magát fennálló kötelezettségvállalásához, miszerint a konfliktusok elől menekülő, kiszolgáltatott személyek számára biztosítja az ország területére való belépést, és az EU elismerését fejezi ki Jordániának, amiért a válság kezdete óta folyamatos erőfeszítéseket tesz a szíriai menekültek befogadása, védelme és támogatása terén. Jordánia változatlanul gondoskodik a megfelelő védelmet biztosító környezetről és a méltóságteljes életkörülményekről, beleértve a szíriai menekültek jogállásának elismerését is, függetlenül attól, hogy menekülttáborban vagy azon kívül élnek-e. A menekültek számára megfelelő védelmet biztosító környezet nagy jelentőséggel bír a sürgős szükségletek kielégítése szempontjából, ezért a védelem továbbra is a Jordániára irányuló uniós humanitárius tevékenység központi eleme marad. A jordániai erőfeszítések támogatása érdekében az EU a továbbiakban is fenntartja a humanitárius támogatás stabil szintjét, és változatlanul az életmentő segítségnyújtásra összpontosít, kezelve a táborokban és a városi környezetben élő legkiszolgáltatottabb menekültek alapvető szükségleteit, kiemelt figyelmet fordítva a gyermekek és a nők szükségleteire. Mindkét fél azonosítja a menekültek legkiszolgáltatottabb csoportjait célzó, leginkább költséghatékony támogatási intézkedéseket. Az EU–Jordánia megállapodás maradéktalanul figyelembe veszi Jordánia arra vonatkozó prioritását, hogy stabilitást és biztonságot teremtsen határai mentén és az országban egyaránt. A megállapodás ezért tükrözi a terrorizmus elleni küzdelem és a radikalizálódás és az erőszakos szélsőségesség megelőzése terén folytatott együttműködés megerősítésére, valamint a menedékkérők számára hozzáférést és védelmet biztosító környezet fenntartására irányuló törekvéseket. A szíriai menekültek jelenléte tartós helyzetté nőtte ki magát, és Jordánia kedvezően fogadta, hogy a menekültek zöme mindaddig az ország területén marad, amíg a szíriai helyzet lehetővé nem teszi visszatérésüket. Ezért a nemzetközi közösség – beleértve az EU-t is – rendkívül nagyra értékelte a szíriai menekültek megélhetési lehetőségekhez való hozzáférésének biztosítására vonatkozó jordániai kötelezettségvállalást, és elfogadta, hogy ennek megfelelő támogatást nyújtson Jordániának. Tekintettel a nemzetközi közösség támogatásnyújtására – különösen a származási szabályok rendszerének felülvizsgálatát célzó uniós intézkedésekre, amelyek összefüggésben állnak a befogadó közösségekben élő szíriai menekülteknek szóló munkalehetőségek létrehozásával –, a jordániai kormány bejelentette, hogy lehetővé kívánja tenni a szíriai menekültek munkavállalását számos olyan szektorban, ahol csekély a verseny a jordániai munkavállalókkal. Ez az áttörés igen pozitív fejlemény, és számottevő felelősséget ró a donorközösségre is abban a tekintetben, hogy a szíriai menekültügyi válságból fejlődési lehetőséget kovácsoljanak. A szíriai menekültek támogatása nem fogja hátrányosan érinteni a Jordániában tartózkodó és ott védelemért folyamodó egyéb személyeket; e téren az EU továbbra is szorosan együttműködik a jordániai hatóságokkal, az ENSZ-szel és a többi nemzetközi és nemzeti végrehajtó partnerrel. Az EU változatlanul erőfeszítéseket tesz, hogy fenntartsa Jordániában az érintett befogadó közösségeknek és a menekülteknek biztosított uniós támogatást és a tágabb nemzetközi közösség nyújtotta támogatást. Összességében az EU és Jordánia prioritásként kezeli a fejlődési lehetőségek és a kilátások javítását a jordániaiak számára, beleértve a kiszolgáltatott befogadó közösségeket és a menekülteket is, amíg ki nem alakulnak a hazájukba való visszatérést lehetővé tevő körülmények. Az EU és Jordánia addig is együttesen igyekszik biztosítani a szíriai konfliktus elől elmenekülők számára a méltóságteljes életet Jordániában a helyi lakossággal együtt, gondoskodva a szükséges jogi és közigazgatási keret meglétéről, valamint a megélhetéshez, az oktatáshoz és a megfizethető egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésről. Ebben a szellemben központi jelentőséggel bír Jordánia arra vonatkozó kötelezettségvállalása, hogy a menekülteknek adott esetben lehetőségük legyen munkavállalási engedélyhez jutni, kisvállalkozást indítani és kereskedelmi tevékenységet folytatni a nemzeti jogszabályokkal összhangban.

1.    EU–Jordánia kereskedelemkönnyítés a beruházások és az export élénkítése, valamint a munkalehetőségek előmozdítása érdekében, többek között a szíriai menekültek javára

A londoni konferencián aláírt nemzetközi megállapodás az uniós piac megnyitását célzó intézkedéseket irányoz elő – konkrétan a származási szabályok egyszerűsítése révén –, amelyek ösztönzik a beruházások mozgósítását és a munkahelyteremtést a jordániaiak és a szíriai menekültek számára. Az EU pozitív válaszintézkedésként kötelezettséget vállalt arra, hogy egy tízéves időszakra egyszerűsíti a származási szabályokat az előre meghatározott, kijelölt fejlesztési övezetekben, illetve ipari területeken lévő termelőegységekben előállított bizonyos termékekre vonatkozóan, amennyiben ez a jordániaiak és a szíriai menekültek számára azonos feltételek mellett kínál munkalehetőségeket (az első két évben a munkahelyek 15 %-a, ezt követően pedig 25 %-a). A nemzetközi megállapodásban rögzített átfogó cél, hogy országos szinten 200 000 álláshelyet biztosítsanak a szíriai menekültek számára. E célkitűzés teljesítését követően az EU mérlegelni fogja a származási szabályok tekintetében bevezetett eltérések további kiterjesztését, valamint a jordániai termelők számára az új származásiszabály-rendszer előnyeinek igénybevételére vonatkozó feltételek egyszerűsítését. Az EU és Jordánia közös megegyezéssel fel kívánja kérni a releváns szakértelemmel rendelkező nemzetközi szervezeteket – mint például a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetet (ILO) és/vagy a Világbankot –, hogy támogassák a munkahelyteremtést és a jövőbeli nyomonkövetési eljárást, illetve vegyenek részt abban.

Az EU nagyra értékeli Jordánia azt célzó konkrét intézkedéseit, hogy a szíriai menekültek ideiglenes munkavállalási engedélyhez juthassanak, amint az eredetileg „A szíriai menekültügyi válságra adandó gazdasági válasz: egy holisztikus megközelítés mérlegelése” című dokumentumban is szerepelt. A nagyobb méretű formális munkaerőpiac kedvező multiplikátorhatást gyakorol a nemzeti államháztartásra. A Jordánia által kidolgozott holisztikus megközelítés arra az elképzelésre épül, hogy lehetővé teszik a szíriai munkaerő számára a munkaerőpiacra való belépést: 18 kijelölt gazdasági övezetben; a menekülttáborokban; bizonyos ágazatokban (előre meghatározott kvóták alapján pl. a mezőgazdaságban és az építőiparban); valamint a donorközösség adományaiból finanszírozott önkormányzati közmunkákban (infrastrukturális és egyéb munkaerő-intenzív közösségi szolgáltatások), feltéve, hogy a szíriaiak nem szorítják ki a jordániai munkavállalókat.

A kijelölt gazdasági övezetekben való munkahelyteremtés a jordániai javaslat központi eleme. Az ilyen övezetek a várakozások szerint beruházásokat fognak vonzani Európából és más régiókból, köztük mindenekelőtt a biztonságos menedéket kereső szíriai diaszpórától, és fellendítik majd az EU-ba irányuló exportot is.

E folyamat felgyorsítása érdekében az EU – Jordánia kérésének eleget téve, a fentiekben leírtaknak megfelelően – elkötelezett a származási szabályok enyhítése iránt a jordániai kijelölt gazdasági övezetekben, illetve az ország más ipari területein menekült munkavállalók által előállított termékek vonatkozásában. Az EU szintén készen áll támogatást nyújtani a munkaerőpiac-orientált képzéssel és a készségfejlesztéssel kapcsolatos konkrét szükségletek kezelése terén, ezáltal fokozva a termelékenységet a kijelölt gazdasági övezetekben és azokon túl.

Érdemes azonban kiemelni, hogy a meglévő Jordánia–EU társulási megállapodás értelmében Jordánia már jelenleg is vám- és kvótamentesen juthat az ipari termékek uniós piacára, valamint igen széles körű piaci hozzáféréssel rendelkezik a mezőgazdasági termékek tekintetében. A jordániai termelők azonban egyelőre nem vették igénybe teljeskörűen ennek előnyeit, mivel még nem tudják maradéktalanul teljesíteni a megállapodás értelmében alkalmazandó származási szabályokat és műszaki szabványokat.

Az EU felajánlotta, Jordánia pedig kedvezően fogadta egy mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térség létrehozásának lehetőségét, az ezzel kapcsolatos tárgyalások viszont még nem kezdődtek meg. Az EU szintén felvetette annak a lehetőségét, hogy tárgyalásokat indítsanak az ipari termékek megfelelőségértékeléséről és elfogadásáról szóló megállapodásról, amely bizonyos ágazatokban lehetővé tenné a jordániai termékek számára, hogy további technikai ellenőrzések nélkül lépjenek be az uniós piacra. Jordánia jól halad az ipari termékek megfelelőségértékeléséről és elfogadásáról szóló megállapodás előkészítése és az érintett ágazatokra vonatkozó uniós jogszabályokhoz való közeledés terén, bár továbbra is szükség lehet némi technikai segítségre. A jordániai hatóságok és az uniós szolgálatok részéről szakértői szintű helyzetfelmérésre lenne szükség. Ezt követően elindulhatnának az ipari termékek megfelelőségértékeléséről és elfogadásáról szóló megállapodással kapcsolatos tárgyalások. Folyamatos erőfeszítésekre lesz szükség a kétoldalú kereskedelmi és beruházási keret megerősítése és a beruházások élénkítése érdekében, és a jordániai exportőröket is támogatni kell, hogy nagyobb mértékben éljenek az uniós piachoz való preferenciális hozzáférés lehetőségével.

2.    A makrogazdasági stabilitás, valamint az intelligens és fenntartható növekedés előmozdítása

Jordánia hangsúlyozza, hogy adósságszintje csökkentéséhez több vissza nem térítendő támogatásra van szüksége. Jordánia továbbá kiemeli, hogy a jelentős finanszírozási rés csökkentéséhez további kedvezményes finanszírozásra van szüksége, többek között a nemzetközi megállapodás keretei között. Míg az országban jelentkező – többek között a menekültügyi válság nyomán kialakult – szükségletek kezeléséhez további vissza nem térítendő támogatásokra lesz szükség, Jordániában fontos infrastrukturális beruházások is sürgős megvalósításra várnak. Az EU a Szomszédsági Beruházási Keretből (NIF) kedvezményes feltételekkel jelentős pénzügyi forrásokat bocsát rendelkezésre a nagyszabású beruházási projektekhez, például a regionális közlekedési rendszer fejlesztése érdekében. Hasonlóképpen, az EBB továbbra is rugalmasan kezeli a kormányzati célok megvalósítására, a munkahelyteremtésre és a magánszektor/kkv-k támogatására irányuló, Jordániával kapcsolatos finanszírozási prioritásait. Az EBRD hasonló szemléletet érvényesít.

Jordánia nagymértékű államadósságára tekintettel az új kölcsönök nyújtásakor a magas megtérülési rátájú beruházásokat – például az exportot megkönnyítő infrastruktúrákat, üzleti inkubátorházakat stb. – kellene előnyben részesíteni, amelyek kedvezően befolyásolnák a jordániai foglalkoztatási szintet, és mellékhatásként a termelékenységet és az állami bevételeket is növelnék.

Emellett, a londoni konferencián tett uniós kötelezettségvállalásnak megfelelően és a jordániai kormány kérésének eleget téve (Jordánia 350 millió EUR támogatást kért) az Európai Bizottság 2016. június 29-én javaslatot tett a Jordániát támogató második, 200 millió EUR összegű makroszintű pénzügyi támogatási (MFA) műveletre. Tekintettel a költségvetési kihívásokra és a mintegy 1,3 millió szíriai személy befogadása nyomán Jordániában kialakult rendkívüli helyzetre, továbbá figyelembe véve, hogy az EU Jordánia kulcsfontosságú partnere, az EU 2017-ben mérlegelni fogja egy új javaslat előterjesztését, amely a második MFA sikeres lezárását követően kiterjesztené a Jordániának nyújtott MFA-t, feltéve, hogy teljesülnek az ilyen jellegű támogatás szokásos előfeltételei, és az Európai Bizottság frissített értékelést készít Jordánia külső finanszírozási igényeiről. Ez a Jordánia számára meghatározó jelentőségű támogatás hozzájárul, hogy az ország megőrizze makrogazdasági stabilitását, ugyanakkor fenntartsa a fejlődés terén tett előrelépéseket, és folytassa reformtervének végrehajtását.

Az EU szorgalmazni fogja a jordániai gazdaság korszerűsítését és diverzifikálását, egyebek mellett azáltal, hogy támogatja az innováció által vezérelt növekedést, ösztönzi a tudáskapacitás bővítését és a tudástranszfert, valamint bevonja a tehetségeket az innovatív vállalkozások indításába és támogatja őket, különös tekintettel a fiatalokra és a nőkre.

3.    A magánszektor fejlődését, az innovációt és a munkahelyteremtést ösztönző környezet kialakítása

A nemzetközi megállapodással összhangban az EU–Jordánia megállapodás egyrészt a stabil makrogazdasági keret fenntartására, másrészt a beruházást, az exportot, a GDP-növekedést, az innovációt és a munkahelyteremtést ösztönző környezet megteremtésére összpontosul. Jordánia elkötelezett az üzleti környezet javítása és a strukturális reformok végrehajtása iránt, a termelékenység és a munkaerő-piaci helyzet előmozdítása érdekében.

Az EU készen áll támogatni mindezen erőfeszítéseket, például a magánszektor fejlesztésére irányuló költségvetési támogatással, amely lehetővé teszi a vállalkozásoknak nyújtott szolgáltatások és a beruházási környezet olyannyira szükséges javítását. Ehhez hasonlóan az EU a készségeket és a fejlesztést célzó költségvetési támogatási intézkedések keretében arra törekszik, hogy elhárítsa a munkalehetőségek létrehozását gátló akadályokat, és releváns és naprakész munkahelyi kompetenciákkal ruházza fel a kiszolgáltatott csoportokat. Az EU nyitott arra, hogy további támogatást nyújtson Jordániának az innováció és a vállalkozásindítás ösztönzése, valamint a jordániai magánszektor versenyképességének és az exportpotenciál minőségének javítása érdekében, például azáltal, hogy maximálisra növeli az uniós termékszabványoknak való megfelelés lehetőségét. Emellett az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) – a magánszektorra irányuló tevékenységéből adódóan – szintén kulcsfontosságú partner lesz a jordániai magánszektor fejlesztésének megvalósításában.

A GDP növelésének ugyanakkor belső lehetőségei is vannak, amelyeket kihasználva a népesség növekedéséből lehetőség kovácsolható. A hazai vállalkozásoknak nagyobb belső keresletet kell kielégíteniük, valamint megfizethető és gyakran kellően képzett munkaerővel kell rendelkezniük, így nyitva áll előttük a termelékenység gyors növelésének lehetősége. A donorok által vissza nem térítendő támogatás vagy kedvezményes finanszírozás formájában elérhetővé tett pénzügyi támogatás programozásakor és koordinációjakor biztosítani kell a lehető legnagyobb mértékű hatékonyságot, amennyiben Jordánia vissza akar térni a növekedési pályára és példát kíván mutatni a régióban és azon túl is.

4.    Minőségi oktatás a társadalmi befogadás és a fejlődés szolgálatában

A kormány hatalmas erőfeszítést tesz annak érdekében, hogy a lehető legtöbb szíriai menekült számára lehetővé tegye a közoktatásban való részvételt. Az EU–Jordánia megállapodás tükrözi azt a nemzetközi megállapodásban is megerősített jordániai törekvést, miszerint Jordániában minden gyermek oktatásban való részvételét biztosítani kell, a szíriai menekülteket is beleértve („nem elveszett generáció”). Ez erősen próbára teszi az államháztartást, és az EU a továbbiakban is eleget tesz majd kötelezettségvállalásának, és hozzájárul a teher enyhítéséhez, valamint az oktatási infrastruktúra és az oktatás minőségének fenntartásához.

Az EU 2012 óta jelentős támogatásban részesítette az oktatási ágazatot, és további költségvetési támogatást is kilátásba helyezett. A szíriai menekültek jelenlétére tekintettel mintegy 143 000 diákot vettek fel ideiglenes alapon a közoktatási rendszerbe, így az állami iskolák túlzsúfolttá váltak és az oktatás minősége is romlott, ezért az oktatási minisztérium tervének megvalósításához – amelynek keretében a 2016–2017-es tanévben már 193 000 menekült diák oktatását kívánják biztosítani – ideiglenesen további 100 „kettős műszakban” működő iskolára lenne szükség egészen addig, amíg elérhetővé válnak az operatív kiadások fedezése céljából igényelt pénzforrások, és két vagy három éven belül megépülnek az új iskolák, a Jordániával kötött megállapodás szerint.

Mivel az iskolaépületek bővítése és az új iskolák építése sürgető feladat, Jordánia biztosította a lehető legrövidebb átfutási időt. Ennek köszönhetően 15 000, jelenleg tartaléklistán szereplő szíriai gyermek bekerülhet a közoktatásba, és mások – ha van rá szabad kapacitás – szakképzésben vehetnek részt.

A szíriai elhúzódó háború, illetve instabilitás sajnálatos körülményei között tehát Jordánia képes lenne bevonni a menekült diákokat a többségi közoktatásba, lehetővé téve számukra, hogy reménnyel tekintsenek a jövőbe és a jordániai normáknak megfelelő oktatásban részesüljenek – ami egyúttal az erőszakos szélsőségesség elleni aktív fellépést is jelent. Szintén foglalkozni kell az oktatási rendszeren kívüli fiatalokkal: számukra biztosítani kell a nem formális tanulás lehetőségét. Középtávon ez azzal az előnnyel is járna, hogy bővülne a munkavállalók munkaerő-piaci kínálata, akik hozzájárulnának az őket befogadó ország gazdasági fejlődéséhez.

További intézkedéseket is kidolgoznak majd annak biztosítása érdekében, hogy a szíriai hallgatók jordániai tartózkodásuk idején is folytathassák felsőoktatási tanulmányaikat.

5.    A természeti erőforrások fenntartható használata és az azokkal való fenntartható gazdálkodás

A nagyszámú szíriai menekült elhúzódó jelenléte ugyan nem vezetett energiahiányhoz Jordániában, viszont az energiaszűkösség krónikus problémája tovább súlyosbodott. A tervezésért és a nemzetközi együttműködésért felelős jordániai minisztérium által a 2016–2018 közötti Közös Segélyezési Partnerséggel összefüggésben nemrégiben kiadott „A befogadó közösségek újjáépítése” című dokumentum az e területen fennálló szükségleteket a következő három évre vonatkozóan összesen 120 millió EUR-ra becsüli. A 2011 óta folyósított jelentős uniós támogatással való szinergiákat tovább lehetne erősíteni, mivel a megújuló energiával és az energiahatékonysággal kapcsolatos tevékenységek jelentős és diverzifikált munkaerőt – és többek között fokozott kutatási és innovációs erőfeszítéseket – igényelnek.

Ezen túlmenően a 2016–2018 közötti Közös Segélyezési Partnerség a vízellátást és a csatornázást a támogatásra leginkább rászoruló ágazatok egyikeként azonosítja, amelyben a helyi közösségek szintjén is fellépésre van szükség. Az EU már jelenleg is számottevő támogatást nyújt e téren, ez azonban tovább fokozható és tájékozódási pontot jelenthet az ágazatra irányuló jövőbeli intézkedésekhez. Az EU emellett egy nagyszabású szilárdhulladék-kezelési program finanszírozását tervezi, amely javítani fogja Jordánia lakosainak életminőségét, és ezzel egyidejűleg lehetővé teszi a kiszolgáltatott és képzetlen személyek bevonását, így kedvezően befolyásolja a helyi gazdaságot.

Ezen túlmenően az EU a kormány kérésére számos ágazatban képes rövid időn belül technikai segítséget mozgósítani. Az uniós programokkal, így például a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogrammal való kiegészítő jellegről szintén gondoskodni fognak.

6.    Stabilitás és biztonság, terrorizmus elleni küzdelem, valamint a radikalizálódás és az erőszakos szélsőségesség megelőzése

A belső biztonság Jordánia fő prioritásai közé tartozik. A terrorizmus elleni küzdelmet illetően a jordániai rendszer eredményes és megalapozott, és hatékonynak bizonyult a terrorista veszély mérséklése, illetve felszámolása terén. Mindazonáltal a régió az elhúzódó szíriai konfliktus, valamint az Irakban és a tágabb térségben fennálló helyzet miatt egyre vonzóbb célpontot jelent a nemzetközi dzsihadisták számára.

A terrorizmus, az erőszakos szélsőségesség, a radikalizálódás és a vallási közösségeken belüli, illetve a vallások közötti intolerancia elleni küzdelem közös cél. Az EU és Jordánia számára előnyös, ha szorosan együttműködnek és megosztják tapasztalataikat e jelenségek kezelése érdekében, a megelőzésre és a válaszintézkedésekre összpontosítva, és tiszteletben tartva a jogállamiság elveit. Az EU és Jordánia a biztonsági kérdéseket illetően továbbra is egy tág, átfogó megközelítés jegyében kíván együttműködni mind kétoldalú szinten, mind a regionális és nemzetközi fórumokon, egyrészt konkrét válságok (például a szíriai válság) tekintetében, másrészt a globális problémák kezelése terén (a radikalizálódás elleni fellépés).

Az EU és Jordánia a 2016. március 15-i, a terrorizmus elleni küzdelemmel és a biztonság fokozásával foglalkozó kétoldalú munkaértekezlet alkalmával megállapodott arról, hogy a továbbiakban három területre fognak összpontosítani: az erőszakos szélsőségesség elleni fellépés; a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem; a légi közlekedés és a határok biztonsága. Emellett a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris (CBRN) kockázatok enyhítésével foglalkozó uniós kiválósági központok Ammánban székelő közel-keleti regionális titkársárságának felügyelete mellett folyamatban van egy jordániai regionális képzési központ létrehozásának előkészítése.

Az EU forrásokkal kíván hozzájárulni a radikalizálódás mögött meghúzódó sebezhetőségek és ösztönzők elemzéséhez, és 10 millió EUR-t különített el a jordániai kormány erőszakos szélsőségesség elleni fellépéseinek támogatására. Jordániát arra biztatják, hogy vegyen részt a „Horizont 2020” kutatási és innovációs uniós program keretében közzétett, a radikalizálódás elleni küzdelem szempontjából releváns felhívásokban.

További pénzügyi támogatás és tematikus szakértelem is rendelkezésre áll. A megfelelő intézkedések között szerepelhet a közösségek közötti párbeszéd javítása, gazdasági lehetőségek megteremtése, a lakhatás biztosítása, valamint a szélsőséges narratívák ellen fellépni képes szereplők támogatása. Ez fontos lépés lenne a terrorizmus jelentette közös fenyegetés elleni küzdelem hatékonyabbá tétele terén.

Az EU és Jordánia továbbra is fenntartja a megértés és a stabilitás globális és regionális szintű előmozdítása terén kialakított partnerséget. A radikalizálódással szembeni fellépésen túlmenően a Jordánia által indított regionális tudományos diplomáciai kezdeményezések is folytatódnak, amilyen például a „SESAME” (Szinkrotronfény a kísérleti tudományban és az alkalmazásokban a Közel-Keleten), vagy a „PRIMA” (A földközi-tengeri térségben folytatott kutatási és innovációs partnerség). A várakozások szerint ez ösztönözni fogja a közös kutatást az euromediterrán térség előtt álló két legsürgetőbb kihívás tekintetében: az élelmiszer-termelés hatékonysága és fenntarthatósága, valamint a vízellátás kérdése.

A katasztrófakockázat-kezelés terén az EU és Jordánia megvizsgálja annak lehetőségét, hogy kétoldalú megállapodást kössenek a polgári védelemről. Az uniós polgári védelmi mechanizmus keretében az EU és Jordánia arra is kötelezettséget vállalt, hogy szorosabbra fűzzék a katasztrófakockázat-kezelési együttműködésüket, konkrétan a tanulságok megosztása, közös képzések, egy regionális képzési központ esetleges kialakítása, a katasztrófamegelőzésre vonatkozó kapacitásépítés és a felkészültség fokozása – többek között a kockázatok azonosítása és értékelése – révén.

7.    Mobilitás és migráció

2014. október 9-én az EU mobilitási partnerséget írt alá Jordániával. A mobilitási partnerség a 2013 decemberében indult EU–Jordánia párbeszéd eredményeként született meg, és az EU, 16 részt vevő tagállam és Jordánia által közösen kialakított politikai kötelezettségvállalásokat tartalmazza. Egységes keretbe helyezi a migráció, a mobilitás és a biztonság területére irányuló fellépéseket, és egy mellékletben rögzíti a mobilitási partnerség végrehajtását szolgáló, a részes felek által azonosított intézkedéseket. A következő fő kihívást a mobilitási partnerség teljes körű és hatékony végrehajtásának biztosítása jelenti.

Az EU-ba utazókra vonatkozó vízumkönnyítés (és a kapcsolódó visszafogadási megállapodás) az EU–Jordánia kapcsolat lényeges célkitűzése, ugyanakkor a két fél területére kiterjedően a mobilitás és az emberek közötti kapcsolatok előmozdítása szempontjából is nagy jelentőséggel bír. Az irreguláris migránsok visszafogadása szintén fontos eleme a migrációs áramlások rendezett kezelésének. Az EU és Jordánia 2016 őszén, egyszerre fogja megindítani a vízumkönnyítési, illetve a visszafogadási megállapodásról szóló tárgyalásokat.

Az EU–Jordánia megállapodás értelmében a felek a migráció és a mobilitás fejlődésre gyakorolt hatásainak kiaknázására törekednek, többek között a diaszpórában rejlő gazdasági fejlesztési potenciál, az „agyáramlás” mechanizmusai, valamint a hallgatók és gazdasági szereplők fokozott regionális és nemzetközi cseréi révén.

8.    Igazságügyi és politikai reform, demokratikus választások és emberi jogok

Az EU és Jordánia a továbbiakban is együttműködik a jordániai igazságügyi rendszer megerősítése és hozzáférhetőségének javítása érdekében. Jordánia elkötelezett az igazságügyi rendszer javítása és a bírói függetlenség biztosítása iránt, amint azt a közelmúltbeli jogalkotási reformok – köztük a független igazságszolgáltatásról szóló törvény és a fiatalkorúakkal foglalkozó igazságügyi rendszerről szóló törvény – is alátámasztják. Jordánia előrelépést tett az elektronikus értesítési rendszer és az összekapcsolási rendszer tekintetében, valamint szerteágazó képzési programokat biztosított a bíráknak.

Az EU költségvetés-támogatás és technikai segítségnyújtás formájában biztosít támogatást az igazságügyi minisztérium, a bírói képzési intézet és az igazságügyi tanács részére. Jordánia és az EU erősen elkötelezett a közös munka folytatása iránt az előzetes letartóztatás alkalmazásának mérséklése, a kiszolgáltatott csoportoknak biztosított jogi segítségnyújtás kiterjesztése és a visszaesők arányának alternatív szankciók és utógondozási mechanizmusok segítségével való csökkentése terén.

Az új választási keretrendszerről, a decentralizációról, az önkormányzatokról és a politikai pártokról szóló jogszabály törvényerőre emelésével Jordánia megerősítette a politikai reform folytatására vonatkozó kötelezettségvállalását, ami a széles körű politikai részvételt biztosító parlamentáris kormány kialakítására irányuló erőfeszítések része.

Az EU továbbra is támogatja a demokratikus kormányzás megszilárdítására irányuló jordániai erőfeszítéseket. Emellett változatlanul támogatja a kulcsfontosságú demokratikus intézmények – különösen a parlament és a nemzetközi választási bizottság – hatékony működését is.

Az emberi jogok előmozdítása és tiszteletben tartása az EU–Jordánia együttműködés sarokköve, és ez a multilaterális és kétoldalú keretek között zajló rendszeres párbeszédekben, valamint a célzott – többek között a civil társadalom, a sokszínű média, a nemek közötti egyenlőség és a nők jogainak támogatására irányuló – intézkedésekben is érvényesül.

Jordánia 2016–2025 közötti emberi jogi nemzeti terve az EU–Jordánia együttműködés egyik meghatározó referenciapontja, csakúgy, mint Jordánia nemzetközi kötelezettségvállalásai, amelyeket nemzetközi egyezményekben és ENSZ-platformokon, például az időszakos egyetemes emberi jogi helyzetértékelés keretében tett.

A következő lépések

Az EU–Jordánia megállapodásban meghatározott kiemelt intézkedéseket szakpolitikai és tematikus párbeszédek keretében fogják előmozdítani. Az EU–Jordánia megállapodásban, illetve a nemzetközi megállapodásban előirányzott kötelezettségek és felülvizsgálati mechanizmusok kölcsönösen összeegyeztethetők és egymást erősítő jellegűek lesznek.

A finanszírozás különféle uniós költségvetési eszközökből áll majd rendelkezésre, és Jordániában megvalósítandó intézkedésekre irányul, amelyek végrehajtására állami és helyi hatóságok, uniós tagállami ügynökségek, nem kormányzati szervezetek, az ENSZ és más nemzetközi szervezetek bevonásával kerül sor. A finanszírozás magában foglal egyebek mellett költségvetés-támogatást, illetve további makroszintű pénzügyi támogatást és kedvezményes finanszírozást – a vonatkozó feltételek teljesülése esetén. A szíriai válság kezelésére szolgáló uniós regionális alapból (Madad alap) vissza nem térítendő támogatás formájában vehető igénybe segítség a Jordániában tartózkodó szíriai menekültek és az érintett befogadó közösségek javára. Az EU rendszeresen konzultál a jordániai hatóságokkal a folyamatról és a javasolt intézkedésekről, és finanszírozási javaslatok benyújtására ösztönzi őket. Az EU emellett szorgalmazza a jordániai hatóságok részvételét a Madad alap igazgatótanácsának ülésein.

1. kiegészítés: Jordánia és az EU kötelezettségvállalásai

Jordánia kötelezettségvállalásai	Az EU kötelezettségvállalásai
A makrogazdasági stabilitás fokozása (beleértve a nemzetközi megállapodás célkitűzéseit is)
Felülvizsgálati mechanizmus: gazdasági párbeszédek, a nemzetközi megállapodás nyomon követése
1) A makrogazdasági stabilitás megőrzése és az IMF-fel való együttműködés egy kibővített hiteleszköz elfogadása céljából. 2) Megalapozott beruházási program kidolgozása, amely korlátozott hatást gyakorol az adósságteherre és hozzájárul a növekedés, a stabilitás és a munkahelyteremtés megőrzéséhez.	Kétoldalú szint a) Támogatás egy új makroszintű pénzügyi támogatási (MFA) program keretében a 2016–2017 közötti időszakban, az IMF által kínált finanszírozási megoldás függvényében. Az MFA programon túlmenően kötelezettségvállalás a további makroszintű pénzügyi támogatás mérlegelésére – amennyiben azt a helyzet szükségessé teszi és a formális tényezők lehetővé teszik. b) A Szomszédsági Beruházási Keret (NIF) jelentős pénzügyi forrásokat tesz elérhetővé kedvezményes feltételek mellett a nagyszabású beruházási/infrastrukturális projektekhez.
A magánszektor fejlesztése, üzleti környezet, kereskedelem és beruházás, munkahelyteremtés (beleértve a nemzetközi megállapodás célkitűzéseit is)
Felülvizsgálati mechanizmus: releváns albizottságok és/vagy tematikus találkozók, társulási tanács, a nemzetközi megállapodás nyomon követése
1) A kétoldalú kereskedelmi és beruházási keret megerősítése (pl. mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térség, ipari termékek megfelelőségértékeléséről és elfogadásáról szóló megállapodás) 2) Az üzleti környezet (a jogi és szabályozási keret) javítása révén a beruházás, a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés lehetővé tétele; a vállalkozásindítás és a köz-magán társulások ösztönzése 3) Működőképes egyablakos rendszerek létrehozása a befektetők számára 4) Annak ösztönzése, hogy a jordániai vállalkozások igénybe vegyék az EU és Jordánia közötti hatályos szabadkereskedelmi megállapodás által biztosított meglévő kereskedelmi kedvezményeket 5) A vállalkozásoknak (exportpiac) nyújtott támogatás fokozása az európai/nemzetközi minőségi standardoknak való megfelelés céljából 6) Vonzó beruházási rendszer kialakítása a kijelölt övezetekben, valamint tartózkodási/munkavállalási engedélyek biztosítása a szíriai menekültek számára (18 kijelölt gazdasági övezetben és ipari területen gondoskodni kell arról, hogy szíriai menekültek töltsék be a termelőegységekben meglévő álláshelyek legalább 15 %-át az első és a második évben; és 25 %-át a harmadik évben). A nemzetközi megállapodásban kitűzött átfogó cél értelmében Jordániában 200 000 álláshelyet kell biztosítani a szíriai menekültek számára. Harmadik felek általi nyomon követés (Nemzetközi Munkaügyi Szervezet, ILO) 7) A szíriaiak és jordániaiak foglalkoztatását egyaránt előirányzó, munkaerő-intenzív megközelítések alkalmazásának kiterjesztése. 8) A szíriai menekültek adminisztratív státuszának rendezése, ezáltal lehetővé téve számukra a munkavállalást és az alapszolgáltatások igénybevételét, valamint a szíriai menekültek arra vonatkozó képességének javítása, hogy a táborokon belül vagy kívül vállalkozást indítsanak 9) Nemzeti szakpolitika elfogadása az informális munkaerőpiac kezelése érdekében (az ILO ajánlásaival összhangban) 10) A fiatalok és a nők gazdasági helyzetének és részvételének megerősítése 11) Vállalkozói és befektetői konferencia szervezése Jordániában	Kétoldalú szint a) Kibővített szabadkereskedelmi megállapodásra irányuló tárgyalások megindítása, és a végrehajtást megkönnyítő releváns támogatás biztosítása b) Az ipari termékek megfelelőségértékeléséről és elfogadásáról szóló megállapodásra irányuló tárgyalások megkezdéséhez szükséges előkészületek felgyorsítása, hogy a jordániai termékek bizonyos ágazatokban további technikai ellenőrzések nélkül léphessenek be az uniós piacra c) A jordániai kormány munkájának támogatása az üzleti környezet, az innováció és a beruházási környezet élénkítése terén d) Segítségnyújtás a jordániai kormánynak és a magánszektornak a versenyképesség és a termékminőség javítása céljából, ezáltal megkönnyítve a nemzetközi szabványoknak való megfelelést és fellendítve az exportot (pl. egy regionális élelmiszer-biztonsági központ létrehozása az állat- és növény-egészségügyi szabványokat ellenőrző laboratóriumokkal felszerelve) e) A jordániai vállalkozói és befektetői konferencia támogatása Szíriai menekültek a) A származási szabályok ideiglenes, 10 évre szóló lazítása bizonyos termékek, valamint 18 kijelölt gazdasági övezet és ipari terület tekintetében, ami a szíriai menekültek és a jordániaiak számára egyaránt előnyös munkahelyteremtéssel jár. Ezen túlmenően a menekültek számára biztosítandó 200 000 álláshelyre vonatkozó cél teljesítését követően a származási szabályoktól való eltérések szélesebb körű kiterjesztésének mérlegelése, egy harmadik fél (ILO) által végzett nyomon követés mellett. b) A hitelhez jutás elősegítése differenciált megközelítés alkalmazása révén: i) Az európai és nemzetközi pénzügyi szervezetek hitelkereteket határoznak meg, amelyeket a jordániai pénzügyi intézmények kezelésére bíznak; ii) Hitelnyújtás, magvető finanszírozás és támogatás biztosítása a szíriaiakat és jordániaiakat egyaránt foglalkoztató mikro-, kis- és középvállalkozásoknak; iii) A mikrohitel-mechanizmusok támogatása. c) Az Európai Beruházási Bank (EBB) és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) mandátumának megfelelően fokozza a kedvezményes finanszírozást
Minőségi oktatás és képzés a társadalmi befogadás és a fejlődés szolgálatában (beleértve a nemzetközi megállapodás célkitűzéseit is)
Felülvizsgálati mechanizmusok: tematikus találkozók, a nemzetközi megállapodás nyomon követése
1) A munkaerőpiac-központú oktatás megerősítése, a minőségi oktatáshoz való hozzáférés javítása, valamint a foglalkoztatásra, illetve a műszaki és szakképzésre vonatkozó tanácsi szabályozási keret megszilárdítása 2) A készségek és a munkaerő-piaci igények összehangolását célzó szakpolitikák támogatása; a tudomány és az ipar közötti együttműködés javítása és a hallgatók foglalkoztathatóságot biztosító készségeinek fejlesztése 3) A társadalmi befogadás előmozdítása az oktatásban és képzésben részt vevők számának növelésével és egyéb aktív munkaerő-piaci intézkedésekkel, különös figyelmet fordítva a nőkre, a fiatalokra és a fogyatékossággal élőkre. 4) A 2016–2017-es tanévben 190 000 szíriai menekült bevonása az alap- és középfokú oktatásba a közoktatás kiterjesztése révén, az oktatás minőségének megőrzése mellett 5) A szíriai menekültek és a hátrányos helyzetű jordániaiak számára a minőségi formális oktatáshoz való hozzáférés elősegítése 6) A szakképzéshez való hozzáférés biztosítása a szíriaiak számára, valamint a felsőfokú oktatásban való részvétel lehetőségének kiterjesztése valamennyi kiszolgáltatott (jordániai és szíriai) fiatal számára.	Kétoldalú szint a) A hátrányos társadalmi helyzetű, képzésben részt vevő személyek számának növelése 2016 és 2019 között b) A finanszírozás növelése a munkaügyi minisztériumnak juttatott költségvetés-támogatás formájában, ezáltal lehetővé téve a proaktív munkaerő-piaci szolgáltatások nyújtását c) A kötelezettségvállalások fenntartása a jóváhagyott iskolaépítések befejezéséig d) A szíriai menekültek és a hátrányos helyzetű jordániaiak közül kikerülő hallgatók felsőfokú és műszaki oktatását célzó finanszírozás bővítése e) Az Erasmus+ program keretében biztosított lehetőségek kiterjesztése, az alábbiak érdekében: i) a hallgatók, az oktatók, a fiatalok, az ifjúságsegítők és az önkéntesek Jordánia és Európa közötti mobilitásának megkönnyítése; ii) a jordániai felsőoktatási intézmények korszerűsítése együttműködési projektek keretében. f) Az „agyáramlási” mechanizmusok, valamint a hallgatói és kutatói mobilitás előmozdítása a Horizont 2020 keretében Szíriai menekültek A finanszírozás bővítése költségvetés-támogatás révén az oktatókkal, tankönyvekkel, tandíjakkal és operatív kiadásokkal kapcsolatban felmerülő többletköltségek fedezése céljából; emellett a szíriai diákok számára létrehozott oktatási létesítmények bővítésének támogatása
A természeti erőforrások fenntartható használata és az azokkal való fenntartható gazdálkodás
Felülvizsgálati mechanizmus: albizottsági ülések, tematikus konzultációk
1) A koordináció megerősítése a fenntartható szennyvízgazdálkodás terén 2) Energiahatékonyság és megújuló energia: 2020-ra az energiahasználat 20 %-kal való csökkentése, illetve a megújuló energiaforrások villamosenergia-termeléshez való hozzájárulásának legalább 15 %-ra való növelése 3) A kutatási és innovációs erőfeszítések fokozása a megújuló energia, valamint a víz- és hulladékgazdálkodás terén	Kétoldalú szint a) Költségvetés-támogatás és a Szomszédsági Beruházási Keretből (NIF) juttatott támogatás a megújuló energia előmozdítása és a szűkös természeti erőforrások fenntartható használata érdekében b) Kapacitásépítési és képzési támogatás a megfelelő szakértelem megteremtése céljából c) Energiahatékonysági programok támogatása, többek között a munkahelyteremtés érdekében d) A kutatási és innovációs együttműködés támogatása a megújuló energia és az energiahatékonyság terén e) Regionális energiapiacok kialakításának elősegítése
A stabilitás és a biztonság terén folytatott együttműködés megerősítése, beleértve a terrorizmus elleni küzdelmet is
Felülvizsgálati mechanizmusok: párbeszéd a terrorizmus elleni küzdelemről, albizottságok és/vagy tematikus találkozók, társulási tanács
1) A minisztériumközi együttműködés ösztönzése és a nemzetközi donorkoordináció előmozdítása a jogállamiság érvényesítésének megszilárdítása céljából, a terrorizmus elleni küzdelemre, illetve az erőszakos szélsőségesség elleni fellépésre vonatkozó stratégiák alapján 2) A fiatalok radikalizálódásának megelőzése és a deradikalizálódási kezdeményezések terén folytatott együttműködés fokozása, egyebek mellett oktatási és munkahely-teremtési programok keretében 3) Kötelezettségvállalás a terrorizmus elleni stratégiai együttműködésre és párbeszédre az EU-val 4) Katasztrófavédelem: a minisztériumközi koordináció szorosabbra fűzése; a polgári védelemben dolgozók számára nyújtott polgári védelmi és katasztrófakockázat-kezelési képzés megerősítése, valamint megfelelő erőforrások biztosítása; a nemzeti biztonsági és válságkezelési központ kapacitásának megerősítése, hogy regionális képzési és gyakorlati központként tudjon működni; figyelemfelkeltő tevékenység a helyi közösségekben.	Kétoldalú szint a) A radikalizálódás, az erőszakos szélsőségesség és a terrorizmus megelőzésére és leküzdésére irányuló jordániai erőfeszítések további támogatása b) Az együttműködés kiterjesztése a légi közlekedés védelme, az igazságügy és a határigazgatás terén; a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem támogatása c) Biztonság / Terrorizmus elleni küzdelem: együttműködés többek között az uniós és tagállami szakosított intézményekkel d) Katasztrófavédelem: a korai előrejelzési, megelőzési és felkészültségi kapacitások megerősítésének elősegítése, valamint az uniós polgári védelmi mechanizmussal való partnerség szorosabbra fűzésének lehetővé tétele
Jól kezelt menekültügyi, migrációs és mobilitási szakpolitikák Felülvizsgálati mechanizmus: mobilitási partnerség és/vagy az illetékes albizottságok, társulási tanács Az EU és Jordánia 2014 októberében mobilitási partnerséget írt alá. Megállapodtak az abban foglalt politikai kötelezettségvállalások és a kapcsolódó mellékletben szereplő valamennyi intézkedés végrehajtásáról, a következő prioritásokkal összhangban: — A jól kezelt, jogszerű migráció és mobilitás előmozdítása — A jordániai illetékes hatóságok kapacitásainak megerősítése a határigazgatás és az irreguláris migráció megelőzése terén — A migráció és a fejlődés közötti kapcsolat megerősítése — A migránsok védelmének fokozása a nemzetközi kötelezettségeknek megfelelően. Az EU és Jordánia vállalja, hogy határozottabban kiáll a mobilitási partnerség végrehajtása mellett, elsősorban a mellékletben szereplő intézkedésekre összpontosítva, és figyelembe véve, hogy a melléklet élő dokumentum, amely az idő előrehaladtával frissíthető, amennyiben továbbra is összhangban áll a mobilitási partnerségben rögzített politikai kötelezettségvállalásokkal.
Igazságügyi és politikai reform, demokratikus választások és emberi jogok
Felülvizsgálati mechanizmusok: az ENSZ emberi jogi mechanizmusa, emberi jogi párbeszédek, politikai párbeszédek, társulási tanács
1) A független igazságszolgáltatás felé való további elmozdulás 2) A jogi segítségnyújtáshoz való hozzáférés javítása 3) A politikai reformok folytatása Jordánia hosszú távú stabilitásának és demokratikus kormányzásának biztosítása érdekében 4) A demokratikus intézmények szerepének megerősítése 5) A demokratikus választások megszervezésének folytatása 6) A civil társadalom részvételét ösztönző mechanizmusok megerősítése számos kísérleti szektorban 7) A 2016–2025 közötti emberi jogi nemzeti terv végrehajtása 8) Az emberi jogok – köztük a nők jogainak – előmozdítása és tiszteletben tartása, valamint a nők közéleti szerepvállalásának támogatása 9) A nemzetközi és nemzeti emberi jogi jogszabályok szerinti vállalások és kötelezettségek teljesítése 10) A sokszínű médiát garantáló keret	Kétoldalú szint a) Költségvetés-támogatás az igazságügyi ágazat reformja érdekében b) Támogatásnyújtás a kapacitásépítés, a nyomon követés és a hatásvizsgálatok terén c) Segítségnyújtás a parlamentnek, illetve a politikai pártokat támogató intézkedések előmozdítása d) A független választási bizottság támogatása e) Uniós választási megfigyelő missziók (Jordánia felkérésére) f) További támogatás azon kormányzati programok és nem kormányzati kezdeményezések számára, amelyek az emberi jogok előmozdítását és tiszteletben tartását célozzák, az EU emberi jogokra vonatkozó globális prioritásaival összhangban, és hozzájárulva a jordániai kormány 2016–2025 közötti emberi jogi menetrendjének megvalósításához g) A nemek közötti egyenlőség és az emberi jogok további előmozdítása, többek között a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó cselekvési terv alapján

2. kiegészítés: Referenciaértékek

Az EU–Jordánia megállapodás végrehajtása terén tett előrelépések nyomon követése céljából az alábbi számszerű referenciaértékek alkalmazása javasolt. A nyomon követésre rendszeresen, legalább évente egyszer kerül sor, a tervezett felülvizsgálati mechanizmusok, illetve az EU és Jordánia kétoldalú együttműködésével kapcsolatos találkozók keretében.

Jordánia kötelezettségvállalásai

Az EU kötelezettségvállalásai

— a szíriai menekültek számára 2016 végére 50 000  munkahely; 2017 végére 75 000 munkahely; 2018 végére pedig 100 000 munkahely biztosítása, a munkavállalási engedélyek iránti kellő igény fennállása esetén — Oktatás: ingyenes közoktatás biztosítása 2016-ban legalább 140 000 , 2017 végére pedig legalább 190 000  szíriai gyermeknek

Kétoldalú szint 2016-ban és 2017-ben összesen legalább 747 millió EUR új pénzügyi forrás rendelkezésre bocsátása, ezen belül: — 200 millió EUR makroszintű pénzügyi támogatás kölcsön formájában, az előfeltételek teljesülése esetén — 108 millió EUR humanitárius segítségnyújtás 2016–2017 során Szíriai menekültek Az EU a származási szabályokat illetően egyszerűsített követelményeket alkalmaz Jordánia EU-ba irányuló exportjaira a következő feltételek mellett: — egy tízéves időszakban — 18 kijelölt gazdasági övezet és ipari terület tekintetében