21998A1203(02)

A nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről szóló 1979. évi egyezményhez csatolt jegyzőkönyv a kénkibocsátás további csökkentéséről

--------------------------------------------------

A nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről szóló 1979. évi egyezményhez csatolt jegyzőkönyv a kénkibocsátás további csökkentéséről

A FELEK,

AZZAL A SZÁNDÉKKAL, hogy végrehajtsák a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről szóló egyezményt,

MEGGYŐZŐDVE arról, hogy a kibocsátott kén és egyéb levegőszennyező anyagok továbbra is átjutnak a nemzetközi határokon és Európa, valamint Észak-Amerika érintett területein jelentős károkat okoznak a létfontosságú környezeti és gazdasági jelentőséggel bíró természeti erőforrásokban, mint például az erdőkben, a talajokban és a vizekben, valamint az épített környezetben (anyagokban), beleértve a történelmi műemlékeket, és bizonyos körülmények között káros hatással vannak az emberi egészségre,

AZZAL AZ ELHATÁROZÁSSAL, hogy óvintézkedéseket tesznek a levegőszennyező anyagok kibocsátásának megelőzése, megakadályozása vagy minimalizálása, továbbá káros hatásaik csökkentése érdekében,

MEGGYŐZŐDVE arról, hogy ahol súlyos vagy visszafordíthatatlan károsodás veszélye fenyeget, a teljes tudományos bizonyosság hiánya nem indokolhatja az ilyen intézkedések elhalasztását, figyelembe véve, hogy a levegőszennyező anyagok kibocsátását kezelő ilyen megelőző intézkedések költség-hatékonyak legyenek,

FIGYELEMMEL arra, hogy a kén és egyéb levegőszennyező anyagok kibocsátásának szabályozását célzó intézkedések hozzájárulhatnak az érzékeny északi-sarkvidéki környezet védelméhez, és

FIGYELEMBE VÉVE, hogy a környezet savasodásához hozzájáruló levegőszennyezés meghatározó forrásai az ásványi tüzelőanyagok energiatermelést szolgáló elégetése és a különböző ipari ágazatok főbb technológiai eljárásai, amelyek kén, nitrogén-oxidok és egyéb szennyező anyagok kibocsátásához vezetnek,

TUDATÁBAN ANNAK, hogy költség-hatékony regionális megközelítésre van szükség a levegőszennyezés leküzdésére, amely figyelembe veszi az országok közötti eltéréseket a hatások és az enyhítés költségeinek vonatkozásában,

AZZAL A SZÁNDÉKKAL, hogy további és még hatékonyabb intézkedéseket tegyenek a kénkibocsátás ellenőrzésére és csökkentésére,

TUDVA, hogy bármilyen kénkibocsátást szabályozó politika, legyen az bármilyen költség-hatékony regionális szinten, viszonylag súlyos gazdasági terhet ró azon országok gazdaságára, amelyek a piacgazdaságra való áttérés periódusában vannak,

SZEM ELŐTT TARTVA, hogy a kénkibocsátás csökkentésére hozott intézkedések nem okozhatnak önkényes vagy indokolatlan megkülönböztetést vagy nem jelenthetik a nemzetközi verseny vagy kereskedelem rejtett korlátozását,

FIGYELEMBE VÉVE a kén oxidjainak kibocsátásáról, atmoszférikus folyamatairól és környezetre gyakorolt hatásairól rendelkezésre álló tudományos és műszaki adatokat, valamint leküzdésük költségeit,

TUDATÁBAN ANNAK, hogy a kénkibocsátáson túlmenően a nitrogén-oxidok és az ammónia kibocsátása szintén hozzájárul a környezet savasodásához,

TUDOMÁSUL VÉVE, hogy az Egyesült Nemzetek éghajlatváltozásról szóló, 1992. május 9-én New Yorkban elfogadott keretegyezménye szerint megállapodás született arról, hogy nemzeti politikákat hoznak létre, és megfelelő intézkedéseket tesznek a klímaváltozás leküzdésére, amely várhatóan a kénkibocsátás csökkentéséhez is vezethet,

MEGERŐSÍTVE a környezet szempontjából tartós és fenntartható fejlődés biztosítása iránti igényt,

FELISMERVE a tudományos és műszaki együttműködés folytatásának szükségességét a kritikus terheléseken és kritikus szinteken alapuló megközelítés további kidolgozásában, beleértve számos légszennyező anyag és a környezetre, anyagokra és emberi egészségre gyakorolt különböző hatások értékelésére tett erőfeszítéseket,

HANGSÚLYOZVA, hogy a tudományos és műszaki ismeretek fejlődnek, és szükségessé válik, hogy ezt a fejlődést figyelembe vegyék az ebben a jegyzőkönyvben hatályba lépett kötelezettségek megfelelőségének felülvizsgálatakor és a további intézkedésekről való döntéshozatalkor,

MÉLTÁNYOLVA az 1985. július 8-án Helsinkiben elfogadott, a kénkibocsátásnak, vagy annak országhatárokon való átterjedésének legalább 30 %-os csökkentéséről szóló jegyzőkönyvet és azokat az intézkedéseket, amelyeket már számos ország megtett, amelynek hatására csökkent a kénkibocsátás,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

1. CIKK

FOGALOMMEGHATÁROZÁS

Ennek a jegyzőkönyvnek az alkalmazásában,

1. "egyezmény" a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről szóló 1979. november 13-án, Genfben elfogadott egyezmény;

2. "EMEP" a levegőszennyező anyagok nagy távolságra való eljutásának megfigyelésére és értékelésére szolgáló európai együttműködési program;

3. "végrehajtó szerv" az egyezmény végrehajtó szerve, amelyet az egyezmény 10. cikkének (1) bekezdése szerint hoztak létre;

4. "Bizottság" az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottsága;

5. "Szerződő felek" az e jegyzőkönyvet aláíró szerződő felek, ha a szövegösszefüggésből más nem következik;

6. "Az EMEP területi hatálya" a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről szóló 1979. évi egyezményhez csatolt, a levegőszennyező anyagok nagy távolságra való eljutásának megfigyelésére és értékelésére szolgáló európai együttműködési program (EMEP) hosszú távú finanszírozásáról szóló, 1984. szeptember 28-i genfi jegyzőkönyv 1. cikkének (4) bekezdésében meghatározott terület;

7. "SOMA" a kén-oxidoknak a III. mellékletben meghatározott kezelési területe a 2. cikk (3) bekezdésében előírt feltételek szerint;

8. "kritikus terhelés" egy vagy több szennyező anyagnak való kitettség becsült mennyiségi értéke, amely alatt a szennyezésnek a környezet meghatározott érzékeny elemeire jelen ismereteink szerint nincs jelentősebb káros hatása;

9. "kritikus szint" a szennyező anyagoknak az a koncentrációja a légkörben, amely fölött a jelenlegi ismeretek szerint közvetlen káros hatások jelentkeznek a fogadókon, mint például az embereken, növényeken, ökoszisztémákon vagy anyagokon;

10. "kritikus kénlerakódás" az oxidált kénvegyületeknek való kitettség mennyiségi becslése, figyelembe véve a bázikus kation megkötés és bázikus kation lerakódás hatásait, amely alatt a jelenlegi ismeretek szerint nem fordulnak elő káros hatások a környezet meghatározott érzékeny elemeire;

11. "kibocsátás" az anyagok atmoszférába történő kibocsátása;

12. "kénkibocsátás" mindenféle kénvegyületnek az atmoszférába történő kibocsátása, kén-dioxid kilótonnában kifejezve (kt SO2), amely ember által létrehozott forrásokból származik, kivéve a területi vizeken kívüli nemzetközi forgalomban lévő hajókat;

13. "tüzelőanyag" bármilyen szilárd, folyékony vagy gáznemű éghető anyag, a háztartási hulladék és a mérgező vagy veszélyes hulladék kivételével;

14. "helyhez kötött tüzelőberendezés" bármilyen olyan műszaki berendezés vagy műszaki berendezés csoport, amely közös telephelyen van, és hulladékgázokat bocsát, vagy bocsáthat ki közös kéményen keresztül, amelyben tüzelőanyagokat égetnek abból a célból, hogy felhasználják a létrehozott hőt;

15. "nagyobb, új, helyhez kötött tüzelőberendezés" bármilyen helyhez kötött tüzelőberendezés, amelynek építését vagy jelentős módosítását 1995. december 31. után hagyták jóvá, és amelynek névleges hőteljesítménye legalább 50 MWth. Az illetékes nemzeti hatóság dolga annak eldöntése, hogy egy módosítás lényegi vagy nem, figyelembe véve az olyan tényezőket, mint a módosítás környezeti előnyei;

16. "nagyobb, meglévő, helyhez kötött tüzelőberendezés" bármilyen olyan meglévő, helyhez kötött tüzelőberendezés, amelynek névleges hőteljesítménye legalább 50 MWth;

17. "gázolaj" bármilyen kőolajtermék a HR 2710-en belül, vagy bármilyen olyan kőolajszármazék, amely lepárlási korlátai miatt a középpárlat kategóriájába esik, és amelyet tüzelőanyagként szándékoznak felhasználni, és amely legalább 85 térfogatszázalékban a lepárlási veszteségekkel együtt, 350°C-on desztillálódik;

18. "kibocsátási határérték" a kén-dioxidban kifejezett kénvegyületek megengedhető koncentrációja, a helyhez kötött tüzelőberendezésekből származó hulladékgázokban tömeg/hulladékgáz formájában térfogatban kifejezve, SO2/Nm3 mértékegységben azzal a feltételezéssel, hogy a hulladékgáz oxigéntartalma folyékony és gáznemű tüzelőanyagok esetében 3 térfogatszázalék, és szilárd tüzelőanyagok esetében 6 térfogatszázalék;

19. "kibocsátás-korlátozás" az a kén-dioxidban kifejezett összes megengedett kénvegyület mennyisége, amelyet egy tüzelőberendezés vagy egy közös telephelyen, vagy egy meghatározott földrajzi területen belül elhelyezett tüzelőberendezés-csoport bocsáthat ki, kilótonna/év mértékegységben kifejezve;

20. "kéntelenítési arány" a tüzelőberendezésből eredő, egy adott időszakban leválasztott kén mennyiségének az abban a tüzelőanyagban található kén mennyiségéhez viszonyított aránya, amelyet bevittek a tüzelőberendezésbe, és amelyet felhasználtak ugyanabban az időszakban;

21. "kénmérleg" a meghatározott területek kibocsátásaiból származó, a fogadó területeken lévő oxidált kénvegyület-lerakódásokhoz való számított hozzájárulás mátrixa.

2. cikk

Alapvető kötelezettségek

(1) A szerződő felek ellenőrzik és csökkentik kénkibocsátásukat abból a célból, hogy védjék az emberi egészséget és a környezetet a káros hatásoktól, különösen a savasító hatásoktól, valamint, hogy a lehető legnagyobb mértékben, túlzott ráfordítások nélkül biztosítsák, hogy az oxidált kénvegyületek lerakódásai hosszú távon ne lépjék túl az I. mellékletben a jelenlegi tudományos ismeretek szerinti kritikus kénlerakódásnak megfelelő kritikus kénterhelést.

(2) Először a szerződő felek csökkentik éves kénkibocsátásukat legalább a II. mellékletben meghatározott ütemezés és szintek szerint, és azt megtartják azon a szinten.

(3) Ezen túlmenően bármely szerződő fél:

a) amelynek teljes szárazföldi területe nagyobb 2 millió négyzetkilométernél;

b) amely kötelezettséget vállalt e cikk (2) bekezdése szerint arra, hogy országos kénkibocsátási plafonja nem lesz nagyobb, mint az 1990-es kibocsátása, vagy a kénkibocsátás csökkentéséről szóló 1985. évi helsinki jegyzőkönyvben vállalt kötelezettségek közül a kisebbik, illetve az országhatárait átlépő áramlásokat legalább 30 %-kal csökkenti a II. mellékletben leírtak szerint;

c) amelynek éves kénkibocsátása, amely hozzájárul egy vagy több fél joghatósága alá tartozó terület savasodásához, csak a joghatósága alatti olyan területekről származik, amely SOMA-ként fel van sorolva a III. mellékletben, és bemutatta az ennek hatásáról szóló dokumentációt; és

d) amely a jegyzőkönyv aláírásával vagy a jegyzőkönyvhöz való csatlakozásával alátámasztotta azt a szándékát, hogy e bekezdésnek megfelelően tevékenykedik,

csökkenti éves kénkibocsátását az így felsorolt területen legalább a II. mellékletben meghatározott ütemezésnek és szinteknek megfelelően, majd azon a szinten meg is tartja.

(4) Ezen túlmenően a szerződő felek különleges körülményeiknek megfelelően alkalmazzák a kénkibocsátás csökkentésének leghatékonyabb módszereit új és meglévő forrásaikra, amelyek többek között az alábbiakat tartalmazzák:

- intézkedések az energiahatékonyság javítására,

- intézkedések a megújuló energiaforrások alkalmazásának növelésére,

- intézkedések egyes tüzelőanyagok kéntartalmának csökkentésére és az alacsony kéntartalmú tüzelőanyag használatának bátorítására, beleértve a magas kéntartalmú tüzelőanyagok alacsony kéntartalmú, vagy kénmentes tüzelőanyagokkal való kombinált használatát,

- intézkedések a rendelkezésre álló legjobb ellenőrzési technológiák alkalmazására, amely nem jelent túlzott költséget,

a IV. melléklet iránymutatásait felhasználva.

(5) Az 1991. évi Egyesült Államok/Kanada Levegőminőségi Megállapodás szerződő feleit kivéve minden szerződő fél legalább:

a) kibocsátási határértékeket alkalmaz legalább olyan szigorúsággal, mint ahogy azt a V. melléklet meghatározza, minden nagy, új, helyhez kötött tüzelőberendezésre;

b) legkésőbb 2004. július 1-jéig lehetőleg túlzott költségek nélkül, kibocsátási határértékeket alkalmaz legalább a V. mellékletben meghatározott szigorúsággal azokra a nagy, meglévő, helyhez kötött tüzelőberendezésekre, amelyek névleges hőteljesítménye 500 MWth fölött van, számításba véve az üzem hátralévő élettartamát a jegyzőkönyv hatálybalépésének dátumától számítva, vagy ezzel egyenértékű kibocsátási korlátozásokat vagy egyéb megfelelő intézkedéseket alkalmaz, feltéve, hogy ezek elérik a II. mellékletben meghatározott kénkibocsátási plafonértékeket és ezt követően tovább közelítik a I. mellékletben megadott kritikus terheléseket; és nem később, mint 2004. július 1-jéig kibocsátási határértékeket vagy kibocsátási korlátokat alkalmaz azokra a nagyobb, meglévő, helyhez kötött tüzelőberendezésekre, amelyek névleges hőteljesítménye 50 és 500 MWth között van, az V. mellékletet iránymutatásai szerint;

c) legkésőbb két évvel e jegyzőkönyv hatálybalépését követően, a gázolaj kéntartalmára vonatkozó olyan nemzeti szabványok alkalmazása, amelyek legalább olyan szigorúak, mint ahogy azok az V. mellékletben meghatározásra kerültek. Amennyiben a gázolaj-ellátást nem lehet másképp biztosítani, egy állam meghosszabbíthatja az e pontban előírt határidőt legfeljebb 10 éves időtartamra. Ebben az esetben a megerősítő, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okirattal együtt letétbe helyezendő nyilatkozatban kinyilvánítja szándékát az időtartam meghosszabbítására.

(6) A szerződő felek ezen túlmenően gazdasági eszközöket alkalmaznak a kénkibocsátás költséghatékony eszközei alkalmazásának bátorítására.

(7) E jegyzőkönyv aláírói (a szerződő felek) a végrehajtó szerv ülésén a végrehajtó szerv által kidolgozott és elfogadott szabályoknak és feltételeknek megfelelően határozhatnak arról, hogy két vagy több fél együttesen alkalmazhatja a II. mellékletben előírt kötelezettségeket. E szabályok és feltételek biztosítják e cikk (2) bekezdésében előírt kötelezettségek teljesítését, valamint elősegítik az (1) bekezdésben előírt környezeti célok elérését.

(8) A szerződő felek a 8. cikk szerinti első felülvizsgálat eredményétől függően, és nem később, mint e felülvizsgálat befejezésétől számított egy éven belül, tárgyalásokat kezdenek a kibocsátás csökkentésére irányuló további kötelezettségekről.

3. cikk

Technológia csere

(1) A szerződő felek a nemzeti törvényekkel, rendeletekkel és gyakorlatokkal összhangban lehetővé teszik a technológiák és technikák cseréjét, beleértve azokat is, amelyek növelik az energiahatékonyságot, a megújuló energiaforrások felhasználását és az alacsony kéntartalmú tüzelőanyagok feldolgozását a kénkibocsátás csökkentése céljából, különösen az alábbiak elősegítésével:

a) a rendelkezésre álló technológia kereskedelmi cseréje;

b) közvetlen ipari kapcsolatok és együttműködés, beleértve a közös vállalatokat is;

c) információ- és tapasztalatcsere;

d) technikai segítségnyújtás biztosítása.

(2) E cikk (1) bekezdésében meghatározott tevékenységek elősegítése céljából a szerződő felek kedvező feltételeket teremtenek a megfelelő szervezetek és egyének közötti kapcsolatok és együttműködés lehetővé tételével a magán- és a közszférában, amelyek lehetővé teszik a technológiai, tervezési és mérnöki szolgáltatások, berendezések vagy finanszírozások nyújtását.

(3) A szerződő felek legkésőbb a jegyzőkönyv hatálybalépésétől számított hat hónapon belül elkezdik azon eljárásoknak a vizsgálatát, amelyek kedvezőbb körülményeket teremtenek a kénkibocsátás csökkentésére szolgáló technológiák cseréjéhez.

4. cikk

Nemzeti stratégiák, politikák, programok, intézkedések és információk

(1) Minden szerződő fél a 2. cikk szerinti kötelezettségeinek végrehajtása céljából:

a) nemzeti stratégiákat, politikákat és programokat fogad el legkésőbb e jegyzőkönyv hatálybalépésétől számított hat hónapon belül, és

b) nemzeti intézkedéseket tesz és alkalmaz,

kénkibocsátásának ellenőrzése és csökkentése érdekében.

(2) Minden szerződő fél információkat gyűjt és tart:

a) a kénkibocsátás tényleges szintjeiről és az oxidált kén és egyéb savasító vegyületek környezeti koncentrációjáról és lerakódásairól, figyelembe véve az EMEP területi hatálya alá tartozó szerződő felek esetében az EMEP munkatervét; és

b) az oxidált kén és egyéb savasító vegyületek lerakódásának hatásairól.

5. cikk

Jelentés

(1) Minden szerződő félnek jelentést kell továbbítania a Bizottság végrehajtó titkárán keresztül a végrehajtó szerv számára, a végrehajtó szerv által meghatározott időszakonként az alábbiakról:

a) a 4. cikk (1) bekezdésében meghatározott nemzeti stratégiák, politikák, programok és intézkedések végrehajtásáról;

b) az éves nemzeti kénkibocsátás szintjeiről a végrehajtó szerv által elfogadott iránymutatásnak megfelelően, amely tartalmazza az összes jelentős forráskategória kibocsátási adatait; és

c) az egyéb kötelezettségek végrehajtásáról, amelyek a jegyzőkönyv szerint léptek hatályba,

a végrehajtó szerv ülésén a szerződő fél által a formával és tartalommal kapcsolatban hozott határozattal összhangban. A határozat feltételeit szükség szerint át kell tekinteni bármilyen további elem meghatározása céljából a jelentések által tartalmazandó információk formájával és/vagy tartalmával kapcsolatban.

(2) Az EMEP területi hatálya alá tartozó minden szerződő fél a Bizottság végrehajtó titkárán keresztül az EMEP irányító szerve által meghatározott, és a szerződő felek által a végrehajtó szerv ülésén jóváhagyott időszakonként jelentést tesz az EMEP-nek a kénkibocsátás szintjeire vonatkozó információkról, az EMEP irányító szerve által meghatározott időbeni és térbeli felbontásban.

(3) A végrehajtó szerv minden éves ülését megelőzően az EMEP-nek információkat kell közölnie:

a) az oxidált kénvegyületek környezeti koncentrációjáról és lerakódásáról; és

b) a kénmérlegek számításairól.

Az EMEP területi hatálya alá nem tartozó szerződő felek hasonló információkat tesznek hozzáférhetővé, ha ezt a végrehajtó szerv kéri.

(4) A végrehajtó szerv az egyezmény 10. cikke (2) bekezdésének b) pontjával összhangban intézkedik az oxidált kén és az egyéb savasító vegyületek lerakódásainak hatásairól szóló információk kidolgozásáról.

(5) A szerződő felek a végrehajtó szerv ülésén intézkednek az EMEP területi hatálya alá tartozó államok kibocsátásai csökkentésének számított és nemzetközileg optimalizált allokációira vonatkozó felülvizsgált információk rendszeres kidolgozásáról, integrált becslési modellekkel, azzal a szándékkal, hogy a jegyzőkönyv 2. cikke (1) bekezdésének céljából tovább csökkentsék a különbséget az oxidált kénvegyületek tényleges lerakódásai és a kritikus terhelési értékek között.

6. cikk

Kutatás, fejlesztés és ellenőrzés

A szerződő felek bátorítják az alábbiakhoz kapcsolódó kutatást, fejlesztést, megfigyelést és együttműködést:

a) a kritikus terhelések és kritikus szintek kidolgozására vonatkozó módszerek nemzetközi harmonizálása és az ilyen harmonizációra vonatkozó eljárások kidolgozása;

b) a megfigyelési technikák és rendszerek, valamint a kénvegyületek számítási, koncentráció és lerakódási modellezésének fejlesztése;

c) stratégiák a kénkibocsátás további csökkentésére a kritikus terhelések és kritikus szintek, valamint műszaki fejlesztések alapján, az integrált becslési modellezés fejlesztése a kibocsátás csökkentések nemzetközileg optimalizált allokációinak számításához, figyelembe véve az ezzel járó költségek igazságos elosztását;

d) a kénkibocsátás szélesebb hatásainak megértése az emberi egészségre, a környezetre, különösen az elsavasodás vonatkozásában, továbbá az anyagokra, beleértve a történelmi és kulturális emlékműveket, figyelembe véve a kén-oxidot, a nitrogén-oxidot, az ammóniát, az illó szerves vegyületek és a troposzférikus ózon közötti kapcsolatot;

e) kibocsátás-csökkentési technológiák, és az energiahatékonyságot, energia-megtakarítást és a megújuló energiák használatát fejlesztő technológiák és technikák;

f) a kénkibocsátás csökkentéséből eredő, a környezetet és az emberi egészséget érintő előnyök gazdasági értékelése.

7. cikk

Teljesítés

(1) A végrehajtási bizottságot kell létrehozni abból a célból, hogy ellenőrizze a jegyzőkönyv végrehajtását és annak szerződő felek általi betartását. Jelentést tesz a szerződő feleknek a végrehajtó szerv ülésein, és olyan ajánlásokat tehet, amelyeket megfelelőnek tart.

(2) A végrehajtási bizottság jelentésének vagy bármilyen ajánlásának tudomásulvételekor a felek, figyelembe véve az ügy körülményeit, az egyezmény gyakorlatával összhangban, határozatot hozhatnak, és cselekvésre szólíthatnak fel a jegyzőkönyv előírásainak teljes mértékű betartásának biztosítására, beleértve az olyan intézkedéseket is, amelyek segítséget nyújtanak ahhoz, hogy a szerződő felek teljesíthessék annak előírásait és a jegyzőkönyv célkitűzéseinek elérését.

(3) A szerződő felek a végrehajtó szerv első ülésén e jegyzőkönyv hatálybalépését követően határozatot fogadnak el, amely meghatározza a végrehajtási bizottság struktúráját és funkcióit, valamint azokat az eljárásokat, amelyekkel a végrehajtási bizottság áttekinti a teljesítést.

(4) A teljesítés betartásának ellenőrzésére szolgáló eljárás alkalmazása nem érinti a jegyzőkönyv 9. cikkének rendelkezéseit.

8. cikk

A szerződő felek által végzett felülvizsgálatok, a végrehajtó szerv ülései

(1) A szerződő felek a végrehajtó szerv ülésein az egyezmény 10. cikke (2) bekezdésének a) pontja értelmében felülvizsgálhatják a szerződő felek és az EMEP által nyújtott információkat, a kén és egyéb savasodást okozó vegyületek lerakódásainak hatásaira vonatkozó adatokat és a jegyzőkönyv 7. cikkének (1) bekezdésében hivatkozott, végrehajtási bizottság jelentéseit.

(2) a) A szerződő felek a végrehajtó szerv ülésein vizsgálat alá veszik a jegyzőkönyvben előírt kötelezettségeket, beleértve az alábbiakat:

i. kötelezettségeiket az 5. cikk (5) bekezdésében hivatkozott kibocsátás-csökkentéseik számított és nemzetközileg optimalizált allokációival kapcsolatban; és

ii. a kötelezettségek és a jegyzőkönyv célkitűzéseinek elérése érdekében tett előrelépés megfelelőségét.

b) A felülvizsgálatoknak figyelembe kell venniük a savasodásról szóló elérhető legjobb tudományos információkat, beleértve a kritikus terhelések becslését, a technológiai fejlesztéseket, a változó gazdasági körülményeket, és a kibocsátási szintekre vonatkozó kötelezettségek teljesítését is.

c) Az ilyen felülvizsgálatokkal összefüggésben bármely szerződő félnek, amelynek a II. melléklet szerinti kénkibocsátási plafonértékekre vonatkozó kötelezettségei nem felelnek meg az e szerződő fél számára számított és nemzetközileg optimalizált kibocsátás-csökkentési allokációknak, és amelyet kértek, hogy legalább 60 %-kal csökkentse az 1990. évi kénlerakódások és az EMEP szabványügyi területén belüli kritikus kénlerakódások közötti különbséget, minden erőfeszítést meg kell tennie, hogy teljesítse a felülvizsgált kötelezettségeket.

d) Az ilyen felülvizsgálatok eljárásait, módszereit és ütemezését a szerződő felek a végrehajtó szerv ülésén határozzák meg. Az első ilyen felülvizsgálatot 1997-ben kell elvégezni.

9. cikk

Viták rendezése

(1) Amennyiben a jegyzőkönyv értelmezése vagy alkalmazása tekintetében két vagy több szerződő fél között vita alakul ki, úgy az érintett szerződő feleknek saját választásuk alapján meg kell kísérelniük a vita tárgyalás vagy más békés úton történő rendezését. A vitáról a szerződő feleknek értesíteniük kell a végrehajtó szervet.

(2) A jegyzőkönyv megerősítésekor, elfogadásakor, jóváhagyásakor vagy az ahhoz való csatlakozáskor azon szerződő fél, amely nem regionális gazdasági integrációs szervezet, a letéteményeshez benyújtott írásos nyilatkozatában kinyilváníthatja, hogy a jegyzőkönyv értelmezése vagy alkalmazása kérdésében egy másik, ugyanezt a kötelezettséget elfogadó féllel szemben keletkező vitás kérdés esetén elismeri a vita rendezésének alábbi egyik vagy mindkét módszerét ipso facto és megállapodás nélkül kötelezőként bármely szerződő fél vonatkozásában, amely elfogadja ugyanezt a kötelezettséget:

a) a vita Nemzetközi Bíróság elé terjesztése;

b) választottbíráskodás, amelynek összhangban kell lennie a szerződő felek által meghatározott eljárással, amelyet a végrehajtó szerv ülésén, választottbíráskodásról szóló mellékletként a lehető leghamarabb el kell fogadni.

A regionális gazdasági integrációs szervezet szerződő félként hasonló hatású nyilatkozatot tehet a választottbíráskodással kapcsolatban a fenti b) pontban meghatározott eljárás szerint.

(3) A (2) bekezdéssel összhangban tett nyilatkozat hatályos, amíg a nyilatkozatban foglaltak szerint hatályát nem veszti, vagy a visszavonásra vonatkozó írásbeli nyilatkozatnak a letéteményesnél történő letétbe helyezésétől számított három hónapig.

(4) A Nemzetközi Bíróságon vagy a választottbíráskodás előtt folyamatban lévő eljárást sem új nyilatkozat, sem a nyilatkozat visszavonásáról vagy lejártáról szóló értesítés nem befolyásolja semmilyen módon, hacsak a vitában részes szerződő felek másképpen nem rendelkeznek.

(5) Amennyiben a vitában részes szerződő felek nem fordulnak a viták rendezésének (2) bekezdésben leírt módjához, és tizenkét hónappal az után, hogy valamely szerződő fél bejelentette, hogy vitája van egy másikkal, az érintett szerződő felek nem tudták rendezni vitájukat az (1) bekezdésben leírt módon, a vitát bármely szerződő fél kérésére egyeztetésre kell bocsátani.

(6) Az (5) bekezdés céljára egyeztetőbizottságot kell létrehozni. A bizottságnak az érintett felek által egyenlő számban kijelölt tagokból kell állnia, vagy, amennyiben az egyeztetésben részt vevő felek érdeke megegyezik, a bizottság a közös érdekeltségű csoport által kiválasztott tagokból és az így kijelölt tagok által közösen kiválasztott elnökből áll. A bizottság ajánlás formájában hoz döntést, amelyet a feleknek jóhiszeműen kell tudomásul venniük.

10. cikk

Mellékletek

E jegyzőkönyv mellékletei a jegyzőkönyv szerves részét képezik. A III. és IV. melléklet nem kötelező érvényű.

11. cikk

Módosítás és kiigazítás

(1) E jegyzőkönyv módosítását bármely fél javasolhatja. Az egyezményt aláíró bármely szerződő fél javasolhatja a jegyzőkönyv II. mellékletének kiigazítását oly módon, hogy nevével, kibocsátásaival, kénkibocsátásainak felső határértékeivel és kibocsátásai százalékos csökkentésével egészítsék ki a jegyzőkönyvet.

(2) Az ilyen javasolt módosításokat és kiigazításokat írásban kell benyújtani a Bizottság végrehajtó titkárához, aki közli ezt az összes szerződő féllel. A szerződő feleknek meg kell vitatniuk a javasolt módosításokat és kiigazításokat a végrehajtó szerv következő ülésén, feltéve, hogy e javaslatokat a végrehajtó titkár legalább 90 nappal előre eljuttatta a szerződő feleknek.

(3) E jegyzőkönyv, valamint ennek II., III. és V. mellékletének módosításait a végrehajtó szerv ülésén jelen lévő szerződő felek konszenzussal fogadják el, és ez az elfogadó szerződő felek számára 90 nappal azt követően lép hatályba, hogy az ennek elfogadását igazoló eszközöket a felek kétharmada letétbe helyezte a letéteményesnél.

(4) A jegyzőkönyv e cikk (3) bekezdésében említett mellékletein kívüli mellékleteinek módosításait a végrehajtó szerv ülésén jelen lévő szerződő felek konszenzusával fogadják el. A Bizottság végrehajtó titkársága általi közlés dátumát követő 90 nap lejártával bármely ilyen melléklet módosítása hatályba lép azon szerződő felek vonatkozásában, amelyek nem nyújtottak be bejelentést a letéteményeshez e cikk (5) bekezdésének rendelkezései szerint, feltéve, hogy legalább 16 szerződő fél nem nyújtott be ilyen bejelentést.

(5) Bármely szerződő fél, amely nem tudja az e cikk (3) bekezdésében említett mellékleten kívüli melléklet módosítását jóváhagyni, az elfogadás közlésének napjától számított 90 napon belül írásban kell értesítenie erről a letéteményest. A letéteményes késedelem nélkül értesíti az összes szerződő felet bármilyen ilyen kézhez vett értesítésről. A szerződő fél bármikor elfogadásra változtathatja korábbi bejelentését; és az elfogadási okiratának a letéteményesnél történt elhelyezésével az ilyen melléklet módosítása hatályossá válik e szerződő fél vonatkozásában is.

(6) A II. melléklet kiigazításait a végrehajtó szerv ülésén részt vevő szerződő felek konszenzussal fogadják el, és ez a jelen lévő szerződő felek vonatkozásában 90 nappal azt követően lép hatályba, hogy a Bizottság végrehajtó titkára írásban értesítette e szerződő feleket a kiigazítás elfogadásáról.

12. cikk

Aláírás

(1) Ez a jegyzőkönyv Oslóban 1994. június 13-tól 1994. június 14-ig, ezt követően 1994. december 12-ig az Egyesült Nemzetek New York-i székházában írható alá, a Bizottság tagországai, valamint a Gazdasági és Szociális Tanács 1947. március 28-i 36. (IV.) sz. határozatának 8. cikke alapján az Európai Gazdasági Bizottságban tanácskozási jogállással rendelkező államok, valamint az Európai Gazdasági Bizottság szuverén tagországaiból álló olyan regionális gazdasági integrációs szervezetek által, amelyek hatáskörrel bírnak az egyezményben foglalt kérdésekkel kapcsolatos nemzetközi megállapodásokról tárgyalásokat folytatni, ilyeneket kötni és alkalmazni, feltéve, hogy az érintett államok és szervezetek az Egyezmény szerződő felei és szerepelnek a II. melléklet listájában.

(2) E regionális gazdasági integrációs szervezetek – a hatáskörükbe tartozó kérdésekben – saját nevükben gyakorolják azokat a jogokat és teljesítik azokat a kötelezettségeket, amelyek a jegyzőkönyv szerint e szervezetek tagországait megilletik. Ilyen esetekben e szervezetek tagországai külön-külön nem gyakorolhatják e jogokat.

13. cikk

Megerősítés, elfogadás, jóváhagyás és csatlakozás

(1) E jegyzőkönyvet az aláírók erősíthetik meg, fogadhatják el, vagy hagyhatják jóvá.

(2) Ez a jegyzőkönyv 1994. december 12-től áll nyitva olyan államok és szervezetek csatlakozása számára, amelyek megfelelnek a 12. cikk (1) bekezdésében leírt követelményeknek.

14. cikk

Letéteményes

A megerősítési, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okiratokat az Egyesült Nemzetek főtitkáránál kell letétbe helyezni, aki ellátja a letéteményes funkcióját.

15. cikk

Hatálybalépés

(1) Ez a jegyzőkönyv a tizenhatodik megerősítési, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okirat letétbe helyezése időpontjától számított 90. napon lép hatályba.

(2) Minden, a 12. cikk (1) bekezdésében említett állam és szervezet esetében, amely a tizenhatodik megerősítési, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okiratának letétbe helyezését követően erősíti meg, fogadja el, hagyja jóvá e jegyzőkönyvet vagy csatlakozik ahhoz, a jegyzőkönyv az illető szerződő fél saját megerősítő, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okiratának letétbe helyezése időpontját követő kilencvenedik napon lép hatályba.

16. cikk

Felmondás

Az attól az időponttól számított öt év elteltével, amikor a jegyzőkönyv valamely szerződő fél tekintetében hatályba lépett, e szerződő fél a letéteményeshez intézett írásos értesítéssel bármikor felmondhatja a jegyzőkönyvet. Ez a jegyzőkönyv az ilyen értesítés napját követő kilencvenedik napon hatályát veszti, illetve az azt követő napon, amelyet a felmondásról szóló értesítő meghatároz.

17. cikk

Hiteles szövegek

E jegyzőkönyv eredeti példányát, amelynek angol, francia, német és orosz nyelvű szövege egyaránt hiteles, az Egyesült Nemzetek Főtitkáránál kell letétbe helyezni.

A fentiek hiteléül az alulírott meghatalmazottak e jegyzőkönyvet alább kézjegyükkel látták el.

Kelt Osloban, az ezerkilencszázkilencvennegyedik év június havának tizenharmadik napján.

--------------------------------------------------

I. MELLÉKLET

KRITIKUS KÉNLERAKÓDÁS

(5 százalékosztály kén centigrammban négyzetméterenként évenként)

+++++ TIFF +++++

--------------------------------------------------

II. MELLÉKLET

KÉNKIBOCSÁTÁSI PLAFONÉRTÉKEK ÉS SZÁZALÉKOS KIBOCSÁTÁS-CSÖKKENTÉSEK

Az alábbi táblázatban felsorolt kénkibocsátási plafonértékek adják a jegyzőkönyv 2. cikkének (2) és (3) bekezdésében meghatározott kötelezettségeket. A felsorolt 1980-as és 1990-es kibocsátási szintek és százalékos kibocsátás-csökkentések csak tájékoztató jellegűek.

| 2Kibocsátási szintek kt SO évente | [1]2Kénkibocsátási plafonértékek kt SO évente | [2]Százalékos kibocsátás-csökkentések (bázisév 1980) |

| | 1980 | 1990 | 2000 | 2005 | 2010 | 2000 | 2005 | 2010 |

Ausztria | 397 | 90 | 78 | | | 80 | | |

Belarusz | 740 | | 456 | 400 | 370 | 38 | 46 | 50 |

Belgium | 828 | 443 | 248 | 232 | 215 | 70 | 72 | 74 |

Bulgária | 2050 | 2020 | 1374 | 1230 | 1127 | 33 | 40 | 45 |

Cseh Köztársaság | 2257 | 1876 | 1128 | | | 902 | | |

Dánia | 451 | 180 | 90 | | | 80 | | |

Finnország | 584 | 260 | 116 | | | 80 | | |

Franciaország | 3348 | 1202 | 868 | 770 | 737 | 74 | 77 | 78 |

Görögország | 400 | 510 | 595 | 580 | 570 | 0 | 3 | 4 |

Hollandia | 466 | 207 | 106 | | 77 | | | |

Horvátország | 150 | 160 | 133 | 125 | 117 | 11 | 17 | 22 |

Írország | 222 | 168 | 155 | | | 30 | | |

Kanada | – nemzeti | 4614 | 3700 | 3200 | | | 30 | | |

| – SOMA | 3245 | | 1750 | | | 46 | | |

Lengyelország | 4100 | 3210 | 2583 | 2173 | 1397 | 37 | 47 | 66 |

Liechtenstein | 0,4 | 0,1 | 0,1 | | | 75 | | |

Luxemburg | 24 | | 10 | | | 58 | | |

Magyarország | 1632 | 1010 | 898 | 816 | 653 | 45 | 50 | 60 |

Németország | 7494 | 5803 | 1300 | 990 | 83 | 87 | | |

Norvégia | 142 | 54 | 34 | | | 76 | | |

Olaszország | 3800 | | 1330 | 1042 | | 65 | 73 | |

Orosz Föderáció [3] | 7161 | 4460 | 4440 | 4297 | 4297 | 38 | 40 | 40 |

Portugália | 266 | 284 | 304 | 294 | | 0 | 3 | |

Spanyolország | 3319 | 2316 | 2143 | | | 35 | | |

Svájc | 126 | 62 | 60 | | | 52 | | |

Svédország | 507 | 130 | 100 | | | 80 | | |

Szlovákia | 843 | 539 | 337 | 295 | 240 | 60 | 65 | 72 |

Szlovénia | 235 | 195 | 130 | 94 | 71 | 45 | 60 | 70 |

Ukrajna | 3850 | | 2310 | 2118 | 1696 | 40 | 45 | 56 |

Egyesült Királyság | 4898 | 3780 | 2449 | 1470 | 980 | 50 | 70 | 80 |

Európai Közösség | 25513 | | 9598 | | | 62 | | |

[1] Ha egy adott évben 2005 előtt egy szerződő fél úgy találja, hogy egy különösen hideg tél, egy különösen száraz nyár és a hazai vagy egy szomszédos országbeli energiaellátó-rendszerben történt előre nem látható rövid távú kapacitás-kiesés miatt nem tudja teljesíteni az e mellékletben előírt kötelezettségeit, ezeket a kötelezettségeket teljesítheti úgy is, hogy átlagolja az adott évi, az ezt az évet megelőző és az ezt követő évi kénkibocsátást, feltéve, hogy bármely önálló évben a kibocsátási szint nem több, mint 20 %-kal van a kénkibocsátási plafonérték fölött.A túllépés okát bármely évben, továbbá azt a módszert, amellyel a három éves átlagértéket elérték, jelenteni kell a végrehajtási bizottságnak.

[2] Görögország és Portugália számára a megadott kibocsátás-csökkentések a 2000. évre jelzett kénkibocsátási plafonértékeken alapulnak.

[3] Európai rész az EMEP területén belül.

--------------------------------------------------

III. MELLÉKLET

KÉN-OXIDOK KEZELÉSI TERÜLETÉNEK MEGHATÁROZÁSA (SOMA)

Az alábbi SOMA felsorolása e jegyzőköny alkalmazására történt:

Dél-kelet Kanada SOMA

Ez egy 1 millió km2 nagyságú terület, mely magába foglalja a Prince Edward-sziget, Új-Skócia és New Brunswick egész területét, Quebeck tartományban a Szent Lőrinc öböl északi partjánál lévő Havre St-Pierre-t, és a Quebeck-Ontario határ James-öblöt metsző pontját összekötő egyenestől délre fekvő területét, és Ontario tartománynak a Quebeck-Ontario határ James-öblöt metsző pontját és a Felső-tó északi partjánál lévő Nipigon folyót összekötő egyenestől délre fekvő területét.

--------------------------------------------------

IV. MELLÉKLET

A HELYHEZ KÖTÖTT FORRÁSOKBÓL SZÁRMAZÓ KÉNKIBOCSÁTÁS ELLENŐRZÉSÉRE SZOLGÁLÓ TECHNOLÓGIÁK

I. BEVEZETÉS

1. E melléklet célja az, hogy iránymutatást adjon a kén ellenőrzésének lehetőségei és az arra szolgáló technológiák meghatározásához a jegyzőkönyvben foglalt kötelezettségek érvényesítése céljából.

2. A melléklet a kénkibocsátás csökkentésének általános lehetőségeire vonatkozó információkon alapul, valamint különösen a kibocsátás ellenőrzésére szolgáló technológiáknak azokon a teljesítményein és költségein, amelyeket a végrehajtó szerv dokumentációi és a végrehajtó szerv alárendelt szerveinek dokumentációi tartalmaznak.

3. Hacsak másképp nem szerepel, a felsorolt csökkentési intézkedések a legtöbb esetben sokéves működési tapasztalat alapján a legjobban kidolgozott és gazdaságilag megvalósítható legjobb elérhető technológiáknak tekinthetők. Mindazonáltal a folyamatosan bővülő tapasztalat az alacsony kibocsátásra vonatkozó intézkedések és technológiák területén az új üzemeknél, valamint a meglévő üzemek felújításánál szükségessé teszik e melléklet rendszeres felülvizsgálatát.

4. Bár a melléklet számos, a költségek és a hatékonyság szempontjából sokféle intézkedést és technológiát felsorol, nem tekinthető az ellenőrzési lehetőségek kimerítő tárházának. Ezen túlmenően bármely adott esetre az ellenőrző intézkedések és technológiák választéka számos olyan tényezőn múlik, mint az érvényes jogszabályok és rendelkezések, valamint különösen az ellenőrzés technológiai követelményei, az elsődleges energiaszerkezet, az ipari infrastruktúra, a gazdasági és a specifikus üzemi körülmények.

5. A melléklet főleg az oxidált kén kibocsátásával foglalkozik, amely a kén-dioxid (SO2) és a kén-trioxid (SO3) kéndioxidban kifejezve. A nem égési folyamatokból és egyéb forrásokból, akár kén-oxidként, akár egyéb kénvegyületként kibocsátott kén részaránya csekély az égésből származó kénkibocsátással összehasonlítva.

6. Ha olyan kénforrások számára terveznek intézkedéseket vagy technológiákat, amelyek más vegyületeket is kibocsátanak, különösen nitrogén-oxidokat (NOx), port, nehézfémeket és illó szerves vegyületeket (VOCs), érdemes ezeket szennyező anyag specifikus ellenőrzési lehetőségekkel együtt tekintetbe venni abból a célból, hogy maximalizálják az általános csökkentési hatást és minimalizálják a környezetre gyakorolt hatást, és különösen, hogy elkerüljék a levegőszennyezés problémájának más közegekre való átvitelét (mint például szennyvíz és szilárd hulladék).

II. NAGYOBB, HELYHEZ KÖTÖTT KÉNKIBOCSÁTÓ FORRÁSOK

7. Az ásványi tüzelőanyag égetési eljárások jelentik az emberi közreműködéssel történő kénkibocsátás fő forrását a helyhez kötött forrásokból. Ezen túlmenően néhány nem égetéses eljárás is jelentősen hozzájárulhat a kibocsátásokhoz: az EMEP/CORINAIR'90 alapján a fő helyhez kötött források kategóriái az alábbiakat tartalmazzák:

i. erőművi, vegyes hasznosítású és távfűtőművek:

a) kazánok;

b) helyhez kötött turbinák és belsőégésű motorok;

ii. kereskedelmi, intézményi és lakóhelyi fűtőművek:

a) kereskedelmi kazánok;

b) házi fűtőberendezések;

iii. ipari tüzelőberendezések és égéssel járó folyamatok:

a) kazánok és technológiai fűtőberendezések;

b) folyamatok, pl. kohászati műveletek, mint például pörkölés és szinterezés, kokszoló üzemek, titán-dioxid feldolgozás (TiO2) stb.;

c) cellulózgyártás;

iv. nem tüzeléssel járó eljárások, pl. kénsavgyártás, különleges szerves szintetizálási folyamatok, fémfelületek kezelése;

v. extrakció, ásványi tüzelőanyagok feldolgozása és forgalmazása;

vi. hulladékkezelés és lerakás, pl. közösségi és ipari hulladék hőkezelése.

8. Az ECE-régióra vonatkozó általános adatok (1990) azt mutatják, hogy a teljes kénkibocsátás mintegy 88 %-a származik az összes égetési folyamatból (20 % ipari égetés), 5 % gyártási eljárásokból és 7 % olajfinomítókból. Az energetikai ágazat számos országban a legnagyobb önálló kénkibocsátó. Néhány országban az ipari szektor (beleértve az olajfinomítókat is) szintén fontos SO2-kibocsátó. Bár az olajfinomítókból származó kibocsátás az ECE-régióban viszonylag csekély, hatásuk a más forrásokból való kénkibocsátásra jelentős az olajtermékekben lévő kén következtében. Jellemzően a nyersolajakban bevitt kén 60 %-a megmarad a termékekben, 30 %-át elemi kénként nyerik ki és 10 %-át kibocsátják a finomítók kéményein.

III. ÁLTALÁNOS LEHETŐSÉGEK AZ ÉGÉSBŐL SZÁRMAZÓ KÉNKIBOCSÁTÁS CSÖKKENTÉSÉRE

9. A kénkibocsátás csökkentésének általános lehetőségei az alábbiak:

i. Energiagazdálkodási intézkedések [1]

a) Energiatakarékosság

Az energia racionális felhasználása (jobb energiahatékonyság/folyamatműködés, kapcsolt villamos energia és hőtermelés és/vagy igényoldali gazdálkodás) rendszerint a kénkibocsátás csökkenéséhez vezet.

b) Vegyes energia

Általában a kénkibocsátás csökkenthető a nem égésalapú energiaforrások (pl. vízi, nukleáris, szél stb.) arányának növelésével a vegyes energiahasznosításban. Figyelembe kell azonban venni a további környezeti hatásokat.

ii. Technológiai lehetőségek

a) Tüzelőanyag-váltás

A kéndioxid kibocsátás a tüzelés során közvetlenül összefügg a felhasznált tüzelőanyag kéntartalmával.

A tüzelőanyag-váltás (pl. magas kéntartalmú szenekről alacsony kéntartalmú szenekre és/vagy folyékony tüzelőanyagokra való átállás, vagy átállás szénről gázra) alacsonyabb kénkibocsátáshoz vezet, de lehetnek bizonyos korlátozások, mint például az alacsony kéntartalmú tüzelőanyagok rendelkezésre állása és a meglévő tüzelőrendszer átalakíthatósága más tüzelőanyagokra. Számos ECE-országban néhány szén- vagy olajtüzelésű üzemet gáztüzelésű üzemekre cseréltek. A kétféle tüzelőanyaggal működő üzemek lehetővé tehetik a tüzelőanyag cseréjét.

b) Tüzelőanyag tisztítása

A földgáz tisztítása korszerű technológia és széleskörűen alkalmazzák üzemi célokra.

A technológiai gáz tisztítása (savfinomító gáz, kokszolókemence gáz, biogáz stb.) szintén korszerű technológia.

A folyékony tüzelőanyagok kéntelenítése (könnyű és közép frakciók) korszerű technológia.

A nehéz frakciók kéntelenítése technikailag kivitelezhető; azonban a nyers tulajdonságokat figyelembe kell venni. Az atmoszférikus maradékok kéntelenítése (atmoszférikus nyersolaj desztillációs egységek fenéktermékei) alacsony kéntartalmú tüzelőolaj gyártásához azonban nem általános; alacsony kéntartalmú nyersolaj feldolgozása rendszerint előnyös. A hidrokrakkolás és a teljes konverziós technológia kiérlelt és magas kéntartalom visszatartást kombinál fokozott könnyűtermék kihozatallal. A teljes konverziós finomítók száma ma még korlátozott. Az ilyen finomítók jellemzően a bevitt kén 80-90 %-át visszanyerik és az összes maradékot könnyűtermékké vagy egyéb eladható termékké alakítják. Az ilyen finomító típusok energiafogyasztása és beruházási költsége magas. A finomítási termékek jellemző kéntartalmát az 1. táblázat tartalmazza.

1. táblázat Finomítás eredményeként létrejött termékek kéntartalma

[Kéntartalom (%)]

| Jellemző jelenlegi értékek | Várható jövőbeni értékek |

Motorbenzin | 0,1 | 0,05 |

Kerozin | 0,1 | 0,01 |

Dízel | 0,05-0,3 | < 0,05 |

Fűtőolaj | 0,1-0,2 | < 0,1 |

Tüzelőolaj | 0,2-3,5 | < 1 |

Hajó dízel | 0,5-1,0 | < 0,5 |

Nehéz fűtőolaj | 3,0-5,0 | < 1 (parti területek) < 2 (mélytengerek) |

A kőszén tisztítására használt jelenlegi technológiák a szervetlen kén mintegy 50 %-át tudják eltávolítani (a szén tulajdonságaitól függően), de egyáltalán nem tudják eltávolítani a szerves ként. Manapság sokkal hatékonyabb technológiákat fejlesztenek ki, amelyek azonban nagyobb fajlagos beruházással és költségekkel járnak. Így a kéneltávolítás hatékonysága a szén tisztításával korlátozott a füstgáz kéntelenítésével összehasonlítva. Lehetséges, ország-specifikus optimalizációs lehetőség a tüzelőanyag-tisztítás és a füstgáz-tisztítás legjobb kombinációjára.

c) modern égetési technológiák

Ezek a jobb hőhatékonyságú és csökkentett kénkibocsátású égetési technológiák többek között a következők: fluidágyas égetés (FBC); buborékoltatás (BFBC), keringtetés (CFBC) és nyomás alatti (PFBG); integrált gázosítási kombinált ciklus (IGCC); és kombinált ciklusú gázturbinák (CCGT).

A helyhez kötött tüzelőturbinák integrálhatók a meglévő hagyományos erőművek égetési rendszerébe, amely 5-7 %-kal növelheti az általános hatékonyságot, például jelentős kéndioxid-kibocsátás csökkenéshez vezetne. Mindazonáltal a meglévő kemence-rendszerek jelentős módosítása válik szükségessé.

A fluidágyas tüzelés egy olyan tüzelési technológia, amellyel kőszenet és barnaszenet lehet égetni, de más szilárd tüzelőanyagokat is el lehet égetni, mint például az ásványolajkokszot és olyan alacsony hőértékű tüzelőanyagokat, mint a hulladék, a tőzeg és a fa. A kibocsátások tovább csökkenthetők a rendszer integrált égésszabályozásával az ágyanyaghoz való mész/mészkő hozzáadása következtében. Az összes beépített (FBC) kapacitás mintegy 30000 MWth értéket ért el (250-350 üzem), amelyből 8000 MWth tartozik az 50 MWth-nál nagyobb kapacitástartományba. Az ebből az eljárásból származó melléktermékek okozhatnak problémákat a felhasználással és/vagy hulladék elhelyezéssel, és továbbfejlesztésre van szükség.

Az IGCC eljárás széngázosítási és kombinált-ciklusú áramfejlesztést tartalmaz gáz- és gőzturbina segítségével. A gázosított szenet a gázturbina égésterében égetik el. A kénkibocsátás ellenőrzését korszerű technológiájú nyersgáz tisztító berendezéssel érik el a gázturbina előtt. A technológia nehézolaj maradékokra és bitumen emulziókra is létezik. A beépített kapacitás jelenleg kb. 1000 MWel üzem (5 üzem).

Jelenleg terveznek olyan kombinált-ciklusú gázturbinás erőműveket, amelyek mintegy 48-52 %-os energiahatékonysággal használnak földgázt tüzelőanyagként.

d) A folyamat és az égetés megváltoztatása

A tüzelés megváltoztatása, amely a NOx-kibocsátás ellenőrzésére használt intézkedésekkel való összehasonlításra szolgál, nem létezik, mivel égés során a szervesen és/vagy szervetlenül kötött kén csaknem teljes mértékben oxidálódik (bizonyos százalék a tüzelőanyag tulajdonságaitól és a tüzelési technikától függően visszamarad a hamuban).

Ebben a mellékletben a hagyományos kazánokhoz használt szárazadalékos eljárásokat olyan eljárás-módosításoknak tekintjük, amelyek valamilyen közegnek a tüzelőegységbe való befecskendezésének köszönhetőek. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy az ilyen eljárások alkalmazásakor csökken a hőteljesítmény, a Ca/S arány magas, és a kén-eltávolítás alacsony. Figyelembe kell venni továbbá a melléktermék további felhasználásának problémáit, így ezt a megoldást rendszerint közbenső intézkedésként használják kisebb egységeknél (2. táblázat).

2. táblázat Az ásványi tüzelőanyaggal működő kazánokhoz használt technológiai lehetőségekből származó kén-oxid kibocsátás

A táblázat főleg nagy tüzelőberendezésekre készült a közszférában. Az ellenőrzési opciók azonban az egyéb szektorokra is vonatkoznak, amelyek hasonló füstgázokkal rendelkeznek.

[2] [3] [4] [5] [6] [7]

| Ellenőrizetlen kibocsátás | Adalékanyag befecskendezése | [2]Nedves gázmosás | [3]Porlasztásos abszorpció |

| | | | | | | |

Csökkentés hatékonysága (%) | | | 60-ig | | 95 | | 90-ig | |

Energiahatékonyság (kWel/103 m3/h) | | | 0,1-1 | | 6-10 | | 3-6 | |

Összes beépített teljesítmény (ECE Eur) (MWth) | | | | | 194000 | | 16000 | |

Melléktermék típusa | | | Kalcium sók és porszén hamu | Gipsz (iszap/hulladék-víz) | CaSO3 x 1/2 H2O és porszénhamu keveréke |

Fajlagos beruházás (költség ECU (1990)/kWel) | | | 20-50 | | 60-250 | | 50-220 | |

| mg/m3 [4] | g/kWhel | mg/m3 [4] | g/kWhel | mg/m3 [4] | g/kWhel | mg/m3 [4] | g/kWhel |

Kőszén [5] | 1000-10000 | 3,5-35 | 400-4000 | 1,4-14 | < 400 (< 200,1 % S) | < 1,4 < 0,7 | < 400 (< 200,1 %S) | < 1,4 < 0,7 |

Barnaszén [5] | 1000-20000 | 4,2-84 | 400-8000 | 1,7-33,6 | < 400 (< 200,1 %S) | < 1,7 < 0,8 | < 400 (< 200,1 %S) | < 1,7 < 0,8 |

Nehézolaj [5] | 1000-10000 | 2,8-28 | 400-4000 | 1,1-11 | < 400 (< 200,1 %S) | < 1,1 < 0,6 | < 400 (< 200,1 %S) | < 1,1 < 0,6 |

| [3]Ammónia mosás | [2]Wellman Lord | [2]Aktív szén | [2]Kombinált katalízis |

| | | | | | | |

Csökkentés hatékonysága (%) | 90-ig | | 95 | | 95 | | 95 | |

Energiahatékony-ság (kWel/103 m3/h) | 3-10 | | 10-15 | | 4-8 | | 2 | |

Összes beépített teljesítmény (ECE Eur) (MWth) | 200 | | 2000 | | 700 | | 1300 | |

Melléktermék típusa | Ammónia műtrágya | Elemi kén és kénsav (99 térfogat %) | Elemi kén és kénsav (99 térfogat %) | Kénsav (70 tömeg %) |

Fajlagos beruházás (költség ECU (1990)/kWel) | 230-270 [4] | | 200-300 [6] | | 280-320 [6] [7] | | 320-350 [6] [7] | |

| mg/m3 [4] | g/kWhel | mg/m3 [4] | g/kWhel | mg/m3 [4] | g/kWhel | mg/m3 [4] | g/kWhel |

Kőszén [5] | < 400 (< 200,1 % S) | < 1,4 < 0,7 | < 400 (< 200,1 % S) | < 1,4 < 0,7 | < 400 (< 200,1 % S) | < 1,4 < 0,7 | < 400 (< 200,1 %S) | < 1,4 < 0,7 |

Barnaszén [5] | < 400 (< 200,1 % S) | < 1,7 < 0,8 | < 400 (< 200,1 % S) | < 1,7 < 0,8 | < 400 (< 200,1 %S) | < 1,7 < 0,8 | < 400 (< 200,1 %S) | < 1,7 < 0,8 |

Nehézolaj [5] | < 400 (< 200,1 % S) | < 1,1 < 0,6 | < 400 (< 200,1 % S) | < 1,1 < 0,6 | < 400 (< 200,1 %S) | < 1,1 < 0,6 | < 400 (< 200,1 %S) | < 1,1 < 0,6 |

e) Füstgáz kéntelenítésére szolgáló (FGD) eljárások

Ezen eljárások célja, hogy eltávolítsák a már kialakult kén-oxidokat, ezeket másodlagos intézkedéseknek is nevezik. A füstgázkezelés korszerű technológiái mind nedves, mind pedig száraz vagy félszáraz és katalitikus vegyi eljáráson alapulnak.

Az i. pont alatt felsorolt energiagazdálkodási intézkedéseken túlmenően a kénkibocsátás-csökkentés leghatékonyabb programjának elérése céljából a ii. pontban meghatározott technológiai lehetőségek kombinációját is figyelembe kell venni.

Néhány esetben a kénkibocsátás csökkentésének megoldásai a CO2, NOx és egyéb szennyező anyagok kibocsátásának csökkenését is eredményezhetik.

Az erőművekben, a kettős hasznosítású és távfűtőművekben az alkalmazott füstgázkezelési eljárások a következőket foglalják magukban: mész/mészkő nedves mosás (LWS); száraz porlasztás abszorpció (SDA); Wellman Lord eljárás (WL); ammónia mosása (AS); és kombinált (NOx/SOx eltávolítási eljárások); aktív szenes eljárás (AC) és kombinált katalitikus (NOx/SOx eltávolítás).

Az erőművi ágazatban az LWS és SDA a beépített FGD kapacitás 85 %-át, illetve 10 %-át teszi ki.

Számos új gázkéntelenítő eljárás, mint például az elektronsugaras szárazmosás (EBDS) és a Mark13A még nem jutott túl a kísérleti fázison.

A 2. táblázat a fent említett másodlagos intézkedések hatékonyságát mutatja gyakorlati tapasztalatok alapján, amelyeket számos működő üzemből gyűjtöttek. A megvalósított kapacitás, valamint a kapacitástartomány szintén említésre került. Számos kéncsökkentési technológia összehasonlítható jellemzői ellenére a helyi vagy üzemspecifikus hatások egy-egy adott technológia kizárásához vezethetnek.

A 2. táblázat magában foglalja a szokásos beruházási költségtartományokat is a ii. c), d) és e) szakaszokban felsorolt kéncsökkentési eljárásokra vonatkozóan. Ilyen technológiák egyedi esetekre való alkalmazása esetén azonban meg kell jegyezni, hogy a kibocsátás csökkentési intézkedések beruházási költségei többek között olyan tényezőkön múlnak, mint az adott speciális technológiák, az igényelt ellenőrző rendszerek, az üzem mérete, a csökkentés iránti igény mértéke és a tervezett karbantartási ciklusok ütemterve. A táblázat így a beruházási költségeknek csak egy széles sávját tartalmazza. A felújítás beruházási költségei általában meghaladják az új üzemek ilyen költségeit.

IV. ELLENŐRZÉSI TECHNIKÁK MÁS SZEKTOROK ESETÉBEN

10. A 9. szakasz ii. a) - e) pontjában felsorolt ellenőrzési technikák nemcsak az erőművi szektorra érvényesek, hanem az ipar más szektoraira is. Sok év működési tapasztalat gyűlt össze, a legtöbb esetben az erőművi szektorban.

11. A kéncsökkentési technológiák alkalmazása az ipari ágazatban csupán a folyamatok specifikus korlátaitól függnek az adott szektorokban. A kénkibocsátás fontos tényezőit és a megfelelő csökkentési intézkedéseket a 3. táblázat mutatja.

3. táblázat

Forrás | Csökkentési intézkedések |

Nem vas szulfidok pörkölése | Nedves kénsav katalitikus eljárás (WSA) |

Viszkóza gyártás | Kettős érintkezős eljárás |

Kénsav-gyártás | Kettős érintkezős eljárás, fokozott kihozatallal |

Nátroncellulóz gyártás | Számos folyamatba integrált intézkedés |

12. A 3. táblázatban felsorolt szektorokban a folyamatba integrált intézkedések, beleértve a más nyersanyagok felhasználását is (ha szükséges, szektor specifikus füstgázkezeléssel kombinálva) használhatók a kénkibocsátás leghatékonyabb csökkentésére.

13. A közölt példák az alábbiak:

a) új nátroncellulóz üzemekben kevesebb, mint 1 kg kén per tonna légszáraz cellulóz kénkibocsátás érhető el [8];

b) szulfidcellulóz üzemekben 1-1,5 kg kén per légszáraz cellulóz érhető el;

c) szulfidok pörkölése esetében 80-99 %-os eltávolítási hatékonyságot jelent 10000-200000 m3/órás egységek esetében (az eljárástól függően);

d) egy vasszinterező üzemben egy 320000 m3/óra teljesítményű FGD egység 100 mg SOx/Nm3 alatti tiszta gázt ért el 6 % O2-nél;

e) kokszolókemencék 400 mg SOx/Nm3-nél kevesebbet értek el 6 % O2-nél;

f) kénsav üzemek 99 %-nál nagyobb arányú átalakítást értek el;

g) fejlett Claus üzem 99 %-nál nagyobb kénvisszanyerést ért el.

V. MELLÉKTERMÉKEK ÉS MELLÉKHATÁSOK

14. Ahogy nőnek a helyhez kötött források kénkibocsátásának csökkentésére irányuló erőfeszítések az ECE régióban, a melléktermékek mennyisége is nő.

15. Olyan lehetőségeket kell kiválasztani, amelyek felhasználható melléktermékekhez vezetnek. Ezen túlmenően olyan lehetőségeket kell választani, amelyek megnövelt hőhatásfokhoz vezetnek és minimalizálják a hulladék elhelyezési kérdést, ahol csak lehet. Bár a legtöbb melléktermék felhasználható vagy újrahasznosítható termék, mint például a gipsz, az ammóniasók, a kénsav vagy a kén, az olyan tényezőket, mint a piaci körülmények és a minőségi szabványok, figyelembe kell venni. Javítani kell és meg kell vizsgálni az FBC és SDA melléktermékek további hasznosítását, mivel a lerakóhelyek és lerakási kritériumok sok országban korlátozzák a lerakást.

16. Az alábbi mellékhatások nem gátolják semelyik technológia vagy módszer bevezetését, de figyelembe kell venni azokat ott, ahol többféle kéncsökkentési lehetőség áll rendelkezésre:

a) a gázkezelési eljárások energiaigénye;

b) a kén-oxidok vízpárával való reakciójából származó kénsav korróziós hatása;

c) fokozott vízfelhasználás és szennyvízkezelés;

d) reagens igények;

e) szilárd hulladék lerakása.

VI. MEGFIGYELÉS ÉS JELENTÉS

17. A levegőszennyezés leküzdésére irányuló nemzeti stratégiák és politikák végrehajtásához szükséges intézkedések a következőket foglalják magukban: törvényi és rendeleti intézkedések, gazdasági ösztönzők és ellenintézkedések; valamint technológiai követelmények (a rendelkezésre álló legjobb technológia).

18. Általában a kibocsátási szabványokat a kibocsátás forrása, az üzemméret, a működési mód, a tüzeléstechnológia, a tüzelőanyag típusa, valamint az alapján határozzák meg, hogy új vagy meglévő üzemről van-e szó. Alternatív megközelítési mód lehet, hogy meghatároznak egy célt egy forráscsoport összes kénkibocsátásának csökkentésére, és választási lehetőséget hagynak arra vonatkozóan, hogy hol tegyenek intézkedéseket e cél elérése érdekében (a buborék koncepció).

19. A kénkibocsátás nemzeti keretjogszabályban előírt szintre történő korlátozására irányuló erőfeszítéseket állandó megfigyelési és jelentési rendszerrel kell ellenőrizni és jelenteni a felügyelő hatóságoknak.

20. Számos, mind folyamatos, mind szakaszos mérési módszert alkalmazó megfigyelési rendszer áll rendelkezésre. A minőségi követelmények azonban változóak. A méréseket mérő és megfigyelő rendszereket használó, minősített intézményeknek kell elvégezniük. Ebből a célból a legjobb biztosítékot egy tanúsítási rendszer nyújthatja.

21. A modern automatikus megfigyelő-rendszerek és folyamatellenőrző berendezések keretében a jelentés nem okoz problémát. A további felhasználásra irányuló adatgyűjtés, korszerű technika, és az illetékes hatóságoknak jelentendő adatok azonban esetről esetre eltérnek. A legjobb összehasonlíthatóság elérése céljából az adatcsoportokra és előírásokra vonatkozó rendelkezéseket harmonizálni kell. A harmonizálás a mérési és megfigyelési rendszerek minőségbiztosításához is kívánatos. Ezt figyelembe kell venni az adatok összehasonlításánál.

22. Az eltérések és következetlenségek kiküszöbölése céljából jól meg kell határozni a kulcskérdéseket és paramétereket, beleértve a következőket:

a) a szabványok meghatározása ppmv, mg/Nm3, g/GJ, kg/óra vagy kg/tonna termékben kifejezve. A legtöbb ilyen mértékegységet számítani kell, és ezek olyan specifikációkat igényelnek, mint a gáz hőmérséklet, páratartalom, nyomás, oxigéntartalom vagy hőbeviteli érték;

b) annak az időszaknak a meghatározása, amelyekre a szabványokat átlagolni kell órában, hónapban vagy évben kifejezve;

c) a hibaidők és a megfelelő szükségrendelkezések meghatározása a megfigyelő rendszerek pótlására, vagy a létesítmény leállítására vonatkozóan;

d) a berendezés hibájából adódó hiányzó vagy elveszett adatok feltöltésére vonatkozó módszerek meghatározása;

e) a mérendő paramétercsoport meghatározása. Az ipari folyamattól függően a szükséges információk különbözhetnek. Ez a rendszeren belüli mérési pont elhelyezését is magában foglalja.

23. Biztosítani kell a mérések minőségellenőrzését.

[1] Az i. a) és b) lehetőségek az aláíró felek energiastruktúrájába és energiapolitikájába tartoznak. A megvalósítás helyzete, a szektoronkénti hatékonyság és költségek itt nincsenek figyelembe véve.

[2] A tüzelőanyag magas kéntartalma esetében a kivonás hatékonyságát hozzá kell igazítani. Ennek mértéke azonban az eljárásra specifikus lehet. Ezeknek az eljárásoknak a rendelkezésre állása rendszerint 95 %.

[3] Folyadék alkalmazhatósága magas kéntartalmú tüzelőanyagokhoz.

[4] Kibocsátás mg/m3-ben (STP) száraz, 6 % oxigén szilárd tüzelőanyagok esetén, 3 % oxigén folyékony tüzelőanyagok esetén.

[5] Az átalakítási tényező a tüzelőanyag tulajdonságaitól, az adott tüzelőanyag térfogatától és a kazán fajlagos hőteljesítményétől függ (alkalmazott konverziós tényező) m3/kWhel, fajlagos hőteljesítmény: 36 %): szén: 3,50; barnaszén: 4,20; nehézolaj: 2,80).

[6] A fajlagos beruházási költség csak néhány létesítményre vonatkozik.

[7] A fajlagos beruházási költség denitrifikálási eljárásokat is tartalmaz.

[8] A kén-nátrium arány ellenőrzése szükséges, azaz kéneltávolítás semleges sók formájában és kénmentes nátrium feltöltés szükséges.

--------------------------------------------------

V. MELLÉKLET

KIBOCSÁTÁSRA ÉS KÉNTARTALOMRA VONATKOZÓ HATÁRÉRTÉKEK

A. Kibocsátási határértékek a nagy, helyhez kötött tüzelőberendezésekre vonatkozóan (a)

| i. (MWth) | ii. Kibocsátási határérték (mg SO2/Nm3) (b) | iii. Kéntelenítési arány (%) |

| |

1. | SZILÁRD TÜZELŐANYAGOK (6 % oxigéntartalmú füstgáz alapján) | 50-100 | 2000 |

100-500 | 2000-400 (lineáris csökkenés) | 40 (100-167 MWth-ra) 40-90 (lineáris csökkenés 167-500 MWth-ra) |

> 500 | 400 | 90 |

2. | FOLYÉKONY TÜZELŐANYAGOK (3 % oxigéntartalmú füstgáz alapján) | 50-300 | 1700 | |

300-500 | 1700-400 (lineáris csökkenés) | 90 |

> 500 | 400 | 90 |

3. | GÁZNEMŰ TÜZELŐANYAGOK (3 % oxigéntartalmú füstgáz alapján) | | | |

Gáznemű tüzelőanyagok általában | | 35 | |

Cseppfolyósított gáz | | 5 | |

Alacsony kalóriájú gázok finomítási maradékok gázosításából, kokszkemence gáz, kohó gáz | | 800 | |

B. Gázolaj

| Kéntartalom (%) |

Dízel közúti járművek számára | 0,05 |

Egyéb típusok | 0,2 |

Megjegyzések

(a) Iránymutatásként azon üzemek számára, amelyek többféle tüzelőanyagot használó egységeket alkalmaznak két vagy több tüzelőanyag-típus egyidejű felhasználásával, az illetékes hatóságoknak úgy kell meghatározniuk a kibocsátási határértékeket, hogy figyelembe vegyék minden egyes tüzelőanyagra vonatkozóan a ii. oszlopban található kibocsátási határértékeket, az egyes tüzelőanyagok hőbeviteli arányát, és finomítók esetében az üzem lényeges specifikus jellemzőit. Finomítók esetében az ilyen kombinált határérték semmilyen körülmények között nem lépheti túl az 1700 mg SO2/Nm3 értéket.

Különösen az alábbi üzemekre nem érvényesek a határértékek:

- azon üzemek, amelyeknél az égéstermékeket közvetlenül fűtésre, szárításra vagy tárgyak vagy anyagok bármilyen egyéb kezelésére használják, például kemencék újramelegítése, hőkezelő kemencék,

- tüzelés utáni üzemek, például bármely műszaki berendezés amelyet arra terveztek, hogy tisztítsa az égésből származó hulladékgázokat, amelyek nem függetlenül tüzelő üzemként működnek,

- a katalitikus krakkolás katalizátorainak regenerálására szolgáló létesítmények,

- a kénhidrogén kénné alakítására szolgáló létesítmények,

- a vegyiparban használt reaktorok,

- koksz kohócsoport,

- léghevítők,

- hulladékégetők,

- dízel-, benzin- és gázmotorokkal vagy gázturbinákkal hajtott üzemek, függetlenül a felhasznált tüzelőanyagtól.

Abban az esetben, ha egy szerződő fél a hazai szilárd vagy folyékony tüzelőanyagok magas kéntartalma miatt nem tud megfelelni az (ii) oszlopban előírt kibocsátási határértékeknek, a (iii) oszlopban előírt kéntelenítési arányokat vagy legfeljebb 800 mg SO2/Nm3 határértéket alkalmazhat (de lehetőleg nem több mint 650 mg SO2/Nm3). Az aláíró szerződő félnek jelentenie kell az ilyen alkalmazást a végrehajtási bizottság számára abban a naptári évben, amikor ezt alkalmazza.

Ha két vagy több különálló új üzemet létesítenek oly módon, hogy figyelembe véve a műszaki és gazdasági tényezőket ezek hulladékgázai az illetékes hatóságok megítélése szerint közös kéményen vezethetők ki, az ilyen üzemek által létrehozott kombinációt egyetlen egységnek kell tekinteni.

(b) A mg SO2/Nm3 értéket 273 oK hőmérsékleten és 101,3 kPa nyomáson határozzák meg a vízpára tartalommal történt korrekciót követően.

--------------------------------------------------