Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 12007L/PRO/A/11

    Lisszaboni Szerződés az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Közösséget létrehozó szerződés módosításáról, amelyet Lisszabonban, 2007. december 13-án írtak alá - JEGYZŐKÖNYVEK - A. Az Európai Unióról szóló szerződéshez, az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez, illetve az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződéshez csatolandó jegyzőkönyvek - Jegyzőkönyv az átmeneti rendelkezésekről

    HL C 306., 2007.12.17, p. 159–164 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, GA, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

    Legal status of the document In force

    ELI: http://data.europa.eu/eli/treaty/lis/pro_a11/sign

    12007L/PRO/A/11

    Lisszaboni Szerződés az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Közösséget létrehozó szerződés módosításáról, amelyet Lisszabonban, 2007. december 13-án írtak alá - JEGYZŐKÖNYVEK - A. Az Európai Unióról szóló szerződéshez, az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez, illetve az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződéshez csatolandó jegyzőkönyvek - Jegyzőkönyv az átmeneti rendelkezésekről

    Hivatalos Lap 306 , 17/12/2007 o. 0159 - 0164


    Jegyzőkönyv

    AZ ÁTMENETI RENDELKEZÉSEKRŐL

    A MAGAS SZERZŐDŐ FELEK,

    FIGYELEMBE VÉVE, hogy a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése előtt alkalmazandó Szerződések intézményi rendelkezései és az említett szerződésben előírt rendelkezések közötti átmenet megszervezése érdekében átmeneti rendelkezéseket szükséges megállapítani,

    MEGÁLLAPODTAK a következő rendelkezésekben, amelyeket az Európai Unióról szóló szerződéshez, az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződéshez csatolnak:

    1. cikk

    Ebben a jegyzőkönyvben a "Szerződések" kifejezés az Európai Unióról szóló szerződésre, az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésre utal.

    I. CÍM

    AZ EURÓPAI PARLAMENTRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

    2. cikk

    Az Európai Unióról szóló szerződés 9a. cikke (2) bekezdésének második albekezdésével összhangban az Európai Tanács – a 2009-es európai parlamenti választásokat megelőzően kellő időben – határozatot fogad el, amelyben meghatározza az Európai Parlament összetételét.

    Az Európai Parlament 2004–2009-es megbízatási időszakának végéig az európai parlamenti képviselői helyek összetétele és száma a Lisszaboni Szerződés hatálybalépésének időpontjában hatályban lévővel megegyező.

    II. CÍM

    A MINŐSÍTETT TÖBBSÉGRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

    3. cikk

    (1) Az Európai Unióról szóló szerződés 9c. cikkének (4) bekezdésével összhangban az említett bekezdésben foglalt rendelkezések, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés 205. cikkének (2) bekezdésében foglalt rendelkezések, amelyek az Európai Tanácsban és a Tanácsban a minősített többség meghatározására vonatkoznak, 2014. november 1-jén lépnek hatályba.

    (2) 2014. november 1. és 2017. március 31. között, amennyiben egy jogi aktust minősített többséggel kell elfogadni, a Tanács bármely tagja kérheti, hogy a jogi aktust a (3) bekezdésben meghatározott minősített többséggel fogadják el. Ebben az esetben a (3) és (4) bekezdést kell alkalmazni.

    (3) A következő rendelkezések – az Európai Unió működéséről szóló szerződés 201a. cikke (1) bekezdése második albekezdésének sérelme nélkül – 2014. október 31-ig hatályban maradnak:

    Amennyiben az Európai Tanács, illetve a Tanács eljárásához minősített többség szükséges, tagjaik szavazatait a következőképpen kell súlyozni:

    Belgium | 12 |

    Bulgária | 10 |

    Cseh Köztársaság | 12 |

    Dánia | 7 |

    Németország | 29 |

    Észtország | 4 |

    Írország | 7 |

    Görögország | 12 |

    Spanyolország | 27 |

    Franciaország | 29 |

    Olaszország | 29 |

    Ciprus | 4 |

    Lettország | 4 |

    Litvánia | 7 |

    Luxemburg | 4 |

    Magyarország | 12 |

    Málta | 3 |

    Hollandia | 13 |

    Ausztria | 10 |

    Lengyelország | 27 |

    Portugália | 12 |

    Románia | 14 |

    Szlovénia | 4 |

    Szlovákia | 7 |

    Finnország | 7 |

    Svédország | 10 |

    Egyesült Királyság | 29 |

    A jogi aktusok elfogadásához a tagok többsége által leadott legalább 255 igen szavazat szükséges, ha azokat a Szerződések értelmében a Bizottság javaslata alapján kell elfogadni. Egyéb esetekben a jogi aktusok elfogadásához legalább a tagok kétharmada által leadott, legalább 255 igen szavazat szükséges.

    Ha az Európai Tanács vagy a Tanács valamely jogi aktusát minősített többséggel kell elfogadni, az Európai Tanács, illetve a Tanács bármely tagja kérheti annak megvizsgálását, hogy a minősített többséget adó tagállamok képviselik-e az Unió népességének legalább 62 %-át. Amennyiben ez a feltétel nem teljesül, a jogi aktus nem kerül elfogadásra.

    (4) 2014. október 31-ig azokban az esetekben, amikor a Szerződések értelmében a Tanácsnak nem az összes tagja vesz részt a szavazásban, nevezetesen az Európai Unió működéséről szóló szerződés 205. cikkének (3) bekezdésével összhangban meghatározott minősített többségre történő hivatkozás esetén, a minősített többséget a súlyozott szavazatok ugyanolyan arányában, és a Tanács tagjainak ugyanolyan arányában, valamint adott esetben a tagállamok népességének ugyanolyan százalékában kell meghatározni, mint ahogyan azt az e cikk (3) bekezdése meghatározza.

    III. CÍM

    A TANÁCS FORMÁCIÓIRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

    4. cikk

    Az Európai Unióról szóló szerződés 9c. cikke (6) bekezdésének első albekezdésében említett határozat hatálybalépéséig a Tanács ülései az említett bekezdés második és harmadik albekezdésében említett formációban, valamint az Általános Ügyek Tanácsának egyszerű többséggel hozott határozatával megállapított listán szereplő más formációkban folynak.

    IV. CÍM

    A BIZOTTSÁGRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK, BELEÉRTVE AZ UNIÓ KÜLÜGYI ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI FŐKÉPVISELŐJÉT IS

    5. cikk

    A Lisszaboni Szerződés hatálybalépésének időpontjában hivatalban lévő bizottsági tagok hivatali idejüket végig kitöltik. Az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője kinevezésének napján azonban a főképviselővel azonos állampolgárságú bizottsági tag megbízatása megszűnik.

    V. CÍM

    A TANÁCS FŐTITKÁRÁRA/A KÖZÖS KÜL- ÉS BIZTONSÁGPOLITIKA FŐKÉPVISELŐJÉRE ÉS A TANÁCS FŐTITKÁRHELYETTESÉRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

    6. cikk

    A Tanács főtitkárának/a közös kül- és biztonságpolitika főképviselőjének és a Tanács főtitkárhelyettesének megbízatása a Lisszaboni Szerződés hatálybalépésének időpontjában megszűnik. A Tanács az Európai Unió működéséről szóló szerződés 207. cikkének (2) bekezdésével összhangban kinevezi a főtitkárt.

    VI. CÍM

    A TANÁCSADÓ SZERVEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

    7. cikk

    Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 258. cikkében említett határozat hatálybalépéséig a Gazdasági és Szociális Bizottság tagjainak megoszlása a következő:

    Belgium | 12 |

    Bulgária | 12 |

    Cseh Köztársaság | 12 |

    Dánia | 9 |

    Németország | 24 |

    Észtország | 7 |

    Írország | 9 |

    Görögország | 12 |

    Spanyolország | 21 |

    Franciaország | 24 |

    Olaszország | 24 |

    Ciprus | 6 |

    Lettország | 7 |

    Litvánia | 9 |

    Luxemburg | 6 |

    Magyarország | 12 |

    Málta | 5 |

    Hollandia | 12 |

    Ausztria | 12 |

    Lengyelország | 21 |

    Portugália | 12 |

    Románia | 15 |

    Szlovénia | 7 |

    Szlovákia | 9 |

    Finnország | 9 |

    Svédország | 12 |

    Egyesült Királyság | 24 |

    8. cikk

    Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 263. cikkében említett határozat hatálybalépéséig a Régiók Bizottsága tagjainak megoszlása a következő:

    Belgium | 12 |

    Bulgária | 12 |

    Cseh Köztársaság | 12 |

    Dánia | 9 |

    Németország | 24 |

    Észtország | 7 |

    Írország | 9 |

    Görögország | 12 |

    Spanyolország | 21 |

    Franciaország | 24 |

    Olaszország | 24 |

    Ciprus | 6 |

    Lettország | 7 |

    Litvánia | 9 |

    Luxemburg | 6 |

    Magyarország | 12 |

    Málta | 5 |

    Hollandia | 12 |

    Ausztria | 12 |

    Lengyelország | 21 |

    Portugália | 12 |

    Románia | 15 |

    Szlovénia | 7 |

    Szlovákia | 9 |

    Finnország | 9 |

    Svédország | 12 |

    Egyesült Királyság | 24 |

    VII. CÍM

    AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS V. ÉS VI. CÍME ALAPJÁN A LISSZABONI SZERZŐDÉS HATÁLYBALÉPÉSE ELŐTT ELFOGADOTT JOGI AKTUSOKRA VONATKOZÓ ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

    9. cikk

    Az uniós intézmények, szervek és hivatalok által az Európai Unióról szóló szerződés alapján a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése előtt elfogadott jogi aktusok joghatása mindaddig fennmarad, amíg azokat a Szerződések alapján hatályon kívül nem helyezik, semmisnek nem nyilvánítják, vagy nem módosítják. Ugyanez vonatkozik a tagállamok között az Európai Unióról szóló szerződés alapján megkötött megállapodásokra.

    10. cikk

    (1) Átmeneti intézkedésként a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés területén a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése előtt elfogadott jogi aktusok tekintetében az intézmények az említett szerződés hatálybalépésének időpontjában a következő hatáskörrel fognak rendelkezni: a Bizottságnak az Európai Unió működéséről szóló szerződés 226. cikke szerinti hatáskörei nem alkalmazhatók, az Európai Unióról szóló szerződésnek a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése előtt hatályos változata VI. címében az Európai Unió Bíróságára ruházott hatáskörök pedig változatlanok maradnak abban az esetben is, ha azok elfogadására az Európai Unióról szóló szerződés korábbi 35. cikke (2) bekezdésének értelmében került sor.

    (2) Az (1) bekezdésben említett jogi aktusok módosítása azt vonja maga után, hogy az (1) bekezdésben említett intézményeknek a Szerződésekben meghatározott hatásköreit a módosított jogi aktus tekintetében az azzal érintett tagállamokra alkalmazni kell.

    (3) Az (1) bekezdésben foglalt átmeneti intézkedés a Lisszaboni Szerződés hatálybalépését követő öt év elteltével mindenképpen hatályát veszti.

    (4) Az Egyesült Királyság a (3) bekezdésben említett átmeneti időszak lejárta előtt legkésőbb hat hónappal bejelentheti a Tanácsnak, hogy az (1) bekezdésben említett jogi aktusok tekintetében nem fogadja el az (1) bekezdésben említett intézményeknek a Szerződésekben meghatározott hatásköreit. Amennyiben az Egyesült Királyság ilyen bejelentést tesz, a (3) bekezdésben említett átmeneti időszak lejártától kezdődően az (1) bekezdésben említett jogi aktusoknak az Egyesült Királyság tekintetében való alkalmazása megszűnik. Ez az albekezdés nem alkalmazandó azon módosított jogi aktusok vonatkozásában, amelyeket a (2) bekezdés értelmében alkalmazni kell az Egyesült Királyságra.

    A Tanács a Bizottság javaslata alapján, minősített többséggel meghatározza a szükséges átmeneti, illetve az e helyzetből következő egyéb intézkedéseket. Az Egyesült Királyság nem vesz részt ennek a határozatnak az elfogadásában. A Tanács tagjainak minősített többségét az Európai Unió működéséről szóló szerződés 205. cikke (3) bekezdése a) pontjának megfelelően kell meghatározni.

    A Tanács a Bizottság javaslata alapján, minősített többséggel elfogadott határozatban úgy rendelkezhet, hogy az Egyesült Királyságnak viselnie kell az említett jogi aktusok alkalmazásában való részvételének megszűnése folytán szükségszerűen és elkerülhetetlenül felmerülő közvetlen pénzügyi következményeket.

    (5) Az Egyesült Királyság ezt követően bármikor bejelentheti a Tanácsnak, hogy részt kíván venni azon jogi aktusok alkalmazásában, amelyeknek az alkalmazása rá nézve a (4) bekezdés első albekezdése értelmében megszűnt. Ebben az esetben a konkrét esettől függően az Európai Unió keretébe beillesztett schengeni vívmányokról szóló jegyzőkönyv, illetve az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló jegyzőkönyv megfelelő rendelkezéseit kell alkalmazni. Az intézmények hatáskörei ezen jogi aktusok vonatkozásában megegyeznek a Szerződésekben meghatározott hatáskörökkel. Az Unió intézményei és az Egyesült Királyság a megfelelő jegyzőkönyv szerint eljárva arra kell törekedniük, hogy a lehető legnagyobb mértékben helyreállítsák az Egyesült Királyságnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség terén elért uniós vívmányok alkalmazásában való részvételét úgy, hogy az komolyabban ne hátráltassa az említett vívmányok különböző elemeinek gyakorlati érvényesülését, és tiszteletben tartsa azok összhangját.

    --------------------------------------------------

    Top