Access to European Union law
<a href="https://eur-lex.europa.eu/content/help/eurlex-content/experimental-features.html" target="_blank">More about the experimental features corner</a>
Choose the experimental features you want to try
EUR-Lex
Access to European Union law

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

You are here
Use quotation marks to search for an "exact phrase". Append an asterisk (*) to a search term to find variations of it (transp*, 32019R*). Use a question mark (?) instead of a single character in your search term to find variations of it (ca?e finds case, cane, care).
Search tips
Need more search options? Use the Advanced search

Document 02020D1999-20210302

    Consolidated text: A Tanács (KKBP) 2020/1999 határozata (2020. december 7.) a súlyos emberi jogi jogsértések és visszaélések elleni korlátozó intézkedésekről

    Access initial legal act
    (

    Legal status of the document In force

    )

    Access current version (22/07/2024)

    ELI: http://data.europa.eu/eli/dec/2020/1999/2021-03-02

    02020D1999 — HU — 02.03.2021 — 001.001

    Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű és nem vált ki joghatást. Az EU intézményei semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért. A jogi aktusoknak – ideértve azok bevezető hivatkozásait és preambulumbekezdéseit is – az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett és az EUR-Lex portálon megtalálható változatai tekintendők hitelesnek. Az említett hivatalos szövegváltozatok közvetlenül elérhetők az ebben a dokumentumban elhelyezett linkeken keresztül

    ►B

    A TANÁCS (KKBP) 2020/1999 HATÁROZATA

    (2020. december 7.)

    a súlyos emberi jogi jogsértések és visszaélések elleni korlátozó intézkedésekről

    (HL L 410I, 2020.12.7., 13. o)

    Módosította:

     

     

    Hivatalos Lap

      Szám

    Oldal

    Dátum

    ►M1

    A TANÁCS (KKBP) 2021/372 HATÁROZATA (2021. március 2.)

      L 71I

    6

    2.3.2021



    ▼B

    A TANÁCS (KKBP) 2020/1999 HATÁROZATA

    (2020. december 7.)

    a súlyos emberi jogi jogsértések és visszaélések elleni korlátozó intézkedésekről



    1. cikk

    (1)  

    E határozat létrehozza a világszerte elkövetett súlyos emberi jogi jogsértések és visszaélések kezelésére irányuló, célzott korlátozó intézkedések keretét. Ez a határozat az alábbiak esetén alkalmazandó:

    a) 

    népirtás;

    b) 

    emberiesség elleni bűncselekmények;

    c) 

    a következő súlyos emberi jogi jogsértések vagy visszaélések:

    i. 

    kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés;

    ii. 

    rabszolgaság;

    iii. 

    bírósági eljárás nélküli, azonnali vagy önkényes kivégzés és emberölés;

    iv. 

    személyek erőszakos eltüntetése;

    v. 

    önkényes őrizetbe vétel vagy fogva tartás;

    d) 

    egyéb emberi jogi jogsértések vagy visszaélések, többek között – de nem kizárólag – az alábbiak, amennyiben ezek a jogsértések vagy visszaélések elterjedtek, szisztematikusak vagy az EUSZ 21. cikkében foglalt közös kül- és biztonságpolitikai célok tekintetében egyéb módon súlyos aggodalomra adnak okot:

    i. 

    emberkereskedelem, valamint a migránscsempészek által elkövetett, e cikkben említett emberi jogi visszaélések;

    ii. 

    szexuális és nemi alapú erőszak;

    iii. 

    a békés célú gyülekezés és a másokkal való egyesülés szabadságának megsértése vagy az azzal való visszaélés;

    iv. 

    a véleményalkotás és a véleménynyilvánítás szabadságának megsértése vagy az azzal való visszaélés;

    v. 

    a vallás vagy meggyőződés szabadságának megsértése vagy az azzal való visszaélés.

    (2)  

    Az (1) bekezdés alkalmazásában figyelembe kell venni a nemzetközi szokásjogot és a széles körben elfogadott nemzetközi jogi eszközöket, mint például:

    a) 

    a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya;

    b) 

    a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya;

    c) 

    Egyezmény a népirtás bűntettének megelőzéséről és megbüntetéséről;

    d) 

    Egyezmény a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmód ellen;

    e) 

    Nemzetközi egyezmény a faji megkülönböztetés valamennyi formájának kiküszöböléséről;

    f) 

    Egyezmény a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetések minden formájának kiküszöböléséről;

    g) 

    Egyezmény a gyermek jogairól;

    h) 

    Nemzetközi egyezmény minden egyénnek az erőszakos eltüntetéssel szembeni védelméről;

    i) 

    a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény;

    j) 

    az Egyesült Nemzetek keretében létrejött, a nemzetközi szervezett bűnözés elleni egyezményt kiegészítő, az emberkereskedelem, különösen a nő- és gyermekkereskedelem megelőzéséről, felszámolásáról és megbüntetéséről szóló jegyzőkönyv;

    k) 

    a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútuma;

    l) 

    Európai egyezmény az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről.

    (3)  

    E határozat alkalmazásában természetes vagy jogi személyek, szervezetek vagy szervek lehetnek az alábbiak:

    a) 

    állami szereplők;

    b) 

    adott terület felett tényleges ellenőrzést gyakorló vagy fennhatósággal bíró egyéb szereplők;

    c) 

    egyéb nem állami szereplők.

    (4)  

    A Tanács a mellékletben szereplő, a (3) bekezdés c) pontja szerinti egyéb nem állami szereplők jegyzékének összeállítása, illetve módosítása során különösen a következő tényezőket veszi figyelembe:

    a) 

    a közös kül- és biztonságpolitikának az EUSZ 21. cikkében foglalt célkitűzései; valamint

    b) 

    a visszaélések súlyossága és/vagy hatása.

    2. cikk

    (1)  

    A tagállamok meghozzák az annak megakadályozásához szükséges intézkedéseket, hogy a területükre belépjenek vagy azon átutazzanak:

    a) 

    az 1. cikk (1) bekezdésében foglalt cselekményekért felelős természetes személyek;

    b) 

    azon természetes személyek, akik pénzügyi, műszaki vagy anyagi támogatást nyújtanak a 1. cikk (1) bekezdésében foglalt cselekményekhez, vagy egyéb módon részt vesznek azokban, beleértve az ilyen cselekmények tervezését, irányítását, elrendelését, az azokhoz való segítségnyújtást, azok előkészítését, elősegítését vagy ösztönzését;

    c) 

    az a) és b) pont hatálya alá tartozó személyekkel kapcsolatban álló természetes személyek;

    a mellékletben felsoroltak szerint.

    (2)  
    Az (1) bekezdés nem kötelezi a tagállamokat arra, hogy saját állampolgáraiktól megtagadják a területükre való belépés jogát.
    (3)  

    Az (1) bekezdés nem érinti azokat az eseteket, amikor egy tagállamot valamely nemzetközi jogi kötelezettség terhel, nevezetesen:

    a) 

    ha az ország nemzetközi kormányközi szervezetnek ad helyet;

    b) 

    ha az ország az Egyesült Nemzetek által vagy annak védnöksége alatt összehívott nemzetközi konferenciának ad otthont;

    c) 

    kiváltságokat és mentességeket biztosító többoldalú megállapodás alapján; vagy

    d) 

    az Apostoli Szentszék (Vatikánvárosi Állam) és Olaszország között 1929-ben a megbékélésről létrejött szerződés (lateráni egyezmény) alapján.

    (4)  
    A (3) bekezdést azokra az esetekre is alkalmazandónak kell tekinteni, amikor egy tagállam az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek (EBESZ) ad otthont.
    (5)  
    A Tanácsot megfelelő módon értesíteni kell minden olyan esetről, amikor egy tagállam a (3) vagy a (4) bekezdés értelmében mentességet ad.
    (6)  
    A tagállamok mentességet adhatnak az (1) bekezdés alapján meghozott intézkedések alól, amennyiben az utazás indoka sürgős humanitárius szükséghelyzet, vagy olyan – kormányközi vagy az Unió által kezdeményezett vagy rendezett, vagy az EBESZ soros elnökségét betöltő tagállamban tartott – ülésen való részvétel, amelyen a korlátozó intézkedések szakpolitikai célkitűzéseit közvetlenül előmozdító politikai párbeszéd zajlik, beleértve a súlyos emberi jogi jogsértések és visszaélések megszüntetését és az emberi jogok előmozdítását.
    (7)  
    A tagállamok szintén mentességet adhatnak az (1) bekezdés alapján előírt intézkedések alól, ha a belépés vagy az átutazás bírósági eljárás lefolytatása miatt szükséges.
    (8)  
    Az a tagállam, amely a (6) vagy a (7) bekezdésben említett mentességet kíván biztosítani, írásban értesíti erről a Tanácsot. A mentességet megadottnak kell tekinteni, kivéve, ha a Tanács egy vagy több tagja a javasolt mentességről szóló értesítés kézhezvételétől számított két munkanapon belül írásban kifogást emel az ellen. Amennyiben a Tanács egy vagy több tagja kifogást emel, a Tanács minősített többséggel határozhat a javasolt mentesség megadásáról.
    (9)  
    Amennyiben a (3), a (4), a (6), a (7) vagy a (8) bekezdés alapján egy adott tagállam engedélyezi a mellékletben felsorolt személyeknek a területére való belépését vagy az azon történő átutazását, az engedélynek szigorúan az abban megjelölt célra és a közvetlenül érintett személyekre kell korlátozódnia.

    3. cikk

    (1)  

    Be kell fagyasztani minden olyan pénzeszközt és gazdasági erőforrást, amely az alábbiakhoz tartozik, az alábbiak tulajdonában vagy birtokában van, vagy ellenőrzése alatt áll:

    a) 

    a 1. cikk (1) bekezdésében foglalt cselekményekért felelős természetes vagy jogi személyek, szervezetek vagy szervek;

    b) 

    azon természetes vagy jogi személyek, szervezetek vagy szervek, akik, illetve amelyek pénzügyi, műszaki vagy anyagi támogatást nyújtanak a 1. cikk (1) bekezdésében foglalt cselekményekhez, vagy egyéb módon részt vesznek azokban, beleértve az ilyen cselekmények tervezését, irányítását, elrendelését, megrendelését, támogatását, előkészítését, elősegítését vagy ösztönzését;

    c) 

    az a) és b) pont hatálya alá tartozó természetes vagy jogi személyekkel, szervezetekkel vagy szervekkel kapcsolatban álló természetes vagy jogi személyek, szervezetek vagy szervek;

    a mellékletben felsoroltak szerint.

    (2)  
    Nem bocsátható rendelkezésre – sem közvetlenül, sem közvetve – semmilyen pénzeszköz vagy gazdasági erőforrás a mellékletben felsorolt természetes vagy jogi személyek, szervezetek vagy szervek részére, illetve javára.
    (3)  

    Az (1) és (2) bekezdéstől eltérve, a tagállamok illetékes hatóságai az általuk megfelelőnek ítélt feltételek mellett engedélyezhetik egyes befagyasztott pénzeszközök vagy gazdasági erőforrások felszabadítását, illetve egyes pénzeszközök vagy gazdasági erőforrások rendelkezésre bocsátását, annak megállapítását követően, hogy az érintett pénzeszközök vagy gazdasági erőforrások:

    a) 

    a mellékletben felsorolt természetes vagy jogi személyek, szervezetek vagy szervek, valamint az ilyen természetes személyek eltartott családtagjai alapvető szükségleteinek kielégítéséhez szükségesek, beleértve az élelmiszerek, bérlet vagy jelzálog, gyógyszerek és orvosi kezelés, adók, biztosítási díjak és közüzemi díjak költségeit;

    b) 

    kizárólag észszerű mértékű szakmai munkadíjak vagy jogi szolgáltatások nyújtásával kapcsolatban felmerült kiadások fedezésére szolgálnak;

    c) 

    kizárólag a befagyasztott pénzeszközök vagy gazdasági erőforrások szokásos kezelési vagy fenntartási költségeinek, illetve szolgáltatási díjainak kiegyenlítésére szolgálnak;

    d) 

    rendkívüli kiadások fedezéséhez szükségesek, feltéve, hogy az érintett illetékes hatóság a különleges engedély megadása alapjául szolgáló indokokat az engedély megadását megelőzően legalább két héttel közölte a többi tagállam illetékes hatóságával és a Bizottsággal; vagy

    e) 

    diplomáciai vagy konzuli képviselet vagy a nemzetközi jog szerint mentességet élvező nemzetközi szervezetek számlájára befizetendő vagy számlájáról kifizetendő pénzeszközök, amennyiben az említett be- vagy kifizetésekre az adott diplomáciai vagy konzuli képviselet vagy nemzetközi szervezet általi hivatalos felhasználás céljából kerül sor.

    Az érintett tagállam értesíti a többi tagállamot és a Bizottságot az e bekezdés szerint megadott bármely engedélyről.

    (4)  

    Az (1) bekezdéstől eltérve, a tagállamok illetékes hatóságai engedélyezhetik egyes befagyasztott pénzeszközök vagy gazdasági erőforrások felszabadítását, amennyiben teljesülnek az alábbi feltételek:

    a) 

    a pénzeszközök vagy gazdasági erőforrások az (1) bekezdésben felsorolt valamely természetes vagy jogi személy, szervezet vagy szerv mellékletbe történő felvételének időpontját megelőzően hozott választott bírósági határozat, az Unióban hozott bírósági vagy közigazgatási határozat, illetve a szóban forgó időpontot megelőzően vagy azt követően az érintett tagállamban végrehajtható bírósági határozat hatálya alá tartoznak;

    b) 

    a pénzeszközök vagy gazdasági erőforrások felhasználása kizárólag az ilyen határozatban foglalt, vagy az ilyen határozatban érvényesnek elismert igények kielégítését szolgálja, az ilyen igényekkel rendelkező személyek jogait szabályozó, alkalmazandó törvényekben és rendeletekben meghatározott korlátokon belül;

    c) 

    a határozat nem a mellékletben felsorolt természetes vagy jogi személy, szervezet vagy szerv javát szolgálja; valamint

    d) 

    a határozat elismerése nem ellentétes az érintett tagállam közrendjével.

    Az érintett tagállam tájékoztatja a többi tagállamot és a Bizottságot az e bekezdés szerint megadott engedélyekről.

    (5)  
    Az (1) bekezdés nem akadályozza meg a mellékletben felsorolt természetes vagy jogi személyt, szervezetet vagy szervet abban, hogy olyan kifizetést teljesítsen, amely egy, a mellékletben felsorolt természetes vagy jogi személy, szervezet vagy szerv által az említett természetes vagy jogi személynek, szervezetnek vagy szervnek a mellékletbe történő felvétele előtt kötött szerződés vagy megállapodás, illetve az említett természetes vagy jogi személynek, szervezetnek vagy szervnek a mellékletbe történő felvétele előtt keletkezett kötelezettség alapján válik esedékessé, feltéve, hogy a kifizetést – akár közvetlenül, akár közvetve – nem az (1) bekezdésben említett természetes vagy jogi személy, szervezet vagy szerv kapja.
    (6)  

    A (2) bekezdés nem alkalmazandó a befagyasztott számlákon jelentkező alábbi növekményekre:

    a) 

    az említett számlákon keletkező kamatok vagy egyéb hozamok;

    b) 

    olyan szerződések, megállapodások vagy kötelezettségek alapján esedékes kifizetések, amelyeket azelőtt kötöttek, vagy amelyek azt megelőzően keletkeztek, hogy a fenti számlák az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott intézkedések hatálya alá kerültek; vagy

    c) 

    az Unióban meghozott, illetve az érintett tagállamban végrehajtható bírósági, közigazgatási vagy választott bírósági határozat alapján esedékes kifizetések, feltéve, hogy az ilyen kamat vagy egyéb hozam és kifizetés továbbra is az (1) bekezdésében meghatározott intézkedések hatálya alá tartozik.

    4. cikk

    (1)  
    A 3. cikk (1) és (2) bekezdésétől eltérve, az illetékes tagállami hatóságok az általuk megfelelőnek ítélt feltételek mellett engedélyezhetik egyes befagyasztott pénzeszközök vagy gazdasági erőforrások felszabadítását, illetve rendelkezésre bocsátását, miután megállapították, hogy e pénzeszközök vagy gazdasági erőforrások biztosítása humanitárius célokból vagy evakuáció céljából szükséges, az előbbibe beleértve a humanitárius segítségnyújtást és annak támogatását, így többek között az egészségügyi felszerelések és az élelmiszerek biztosítását, valamint a humanitárius dolgozók szállítását és a kapcsolódó segítségnyújtást.
    (2)  
    Az érintett tagállam az e cikk szerint megadott valamennyi engedélyről az engedély megadását követő négy héten belül tájékoztatja a többi tagállamot és a Bizottságot.

    5. cikk

    (1)  
    A Tanács valamely tagállam vagy a főképviselő javaslatára egyhangúlag eljárva létrehozza és módosítja a mellékletben foglalt jegyzéket.
    (2)  
    A Tanács közli az (1) bekezdésben említett határozatokat – ideértve a jegyzékbe vétel indokolását is – az érintett természetes vagy jogi személlyel, szervezettel vagy szervvel, amennyiben a cím ismert, közvetlenül, egyéb esetben pedig értesítés közzététele révén, lehetővé téve az adott természetes vagy jogi személy, szervezet vagy szerv számára, hogy észrevételeket nyújtson be.
    (3)  
    Amennyiben észrevétel érkezik vagy új érdemi bizonyítékot nyújtanak be, a Tanács felülvizsgálja az (1) bekezdésben említett határozatokat, és erről értesíti az érintett természetes vagy jogi személyt, szervezetet vagy szervet.

    6. cikk

    (1)  
    A melléklet tartalmazza a 2. és a 3. cikkben említett természetes vagy jogi személyek, szervezetek vagy szervek jegyzékbe vételének indokolását.
    (2)  
    A melléklet tartalmazza az érintett természetes vagy jogi személyek, szervezetek vagy szervek azonosításához szükséges információkat, amennyiben azok rendelkezésre állnak. Természetes személyek esetében ilyen adat lehet: a név és névváltozatok; a születési idő és hely; az állampolgárság; az útlevél és a személyazonosító igazolvány száma; a nem; a cím, amennyiben ismert; valamint a munkakör vagy foglalkozás. Jogi személyek, szervezetek és szervek esetében ilyen információ lehet a név, a nyilvántartásba vétel helye és ideje, a nyilvántartási szám és a telephely.

    7. cikk

    (1)  

    A Tanács és a főképviselő személyes adatokat kezel az e határozat alapján ráruházott feladatainak elvégzése, különösen:

    a) 

    a Tanács esetében a melléklet módosításainak kidolgozása és elfogadása érdekében;

    b) 

    a főképviselő esetében a melléklet módosításainak kidolgozása érdekében.

    (2)  
    A Tanács és a főképviselő kizárólag a melléklet elkészítéséhez szükséges mértékig kezelheti a jegyzékbe vett természetes személyek által elkövetett bűncselekményekre, valamint az ilyen személyekre vonatkozó büntetőjogi felelősséget megállapító ítéletekre és biztonsági intézkedésekre vonatkozó adatokat.
    (3)  
    E határozat alkalmazásában a Tanács és a főképviselő tekintendő az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 1 ) 3. cikkének 8. pontja értelmében kijelölt „adatkezelőnek”, és biztosítaniuk kell, hogy az érintett természetes személyek gyakorolhassák az (EU) 2018/1725 rendelet szerinti jogaikat.

    8. cikk

    Nem teljesíthetők az olyan szerződésekkel vagy ügyletekkel kapcsolatos, bármilyen formájú igények, amelyek teljesítését az e határozatban előírt intézkedések közvetlenül vagy közvetve, egészben vagy részben érintik, ideértve a kártalanítási vagy egyéb hasonló jellegű igényeket, például a kártérítési keresetet vagy a garanciaérvényesítés keretében benyújtott igényt, különösen kötvény, illetve garancia vagy viszontgarancia – különösen pénzügyi garancia vagy pénzügyi viszontgarancia – meghosszabbítására vagy kifizetésére irányuló bármilyen igényt, amennyiben azokat az alábbiak nyújtották be:

    a) 

    a mellékletben felsorolt, jegyzékbe vett természetes vagy jogi személyek, szervezetek vagy szervek;

    b) 

    az a) pontban említett természetes vagy jogi személyek, szervezetek vagy szervek valamelyikén keresztül, illetve érdekében eljáró természetes vagy jogi személyek, szervezetek vagy szervek.

    9. cikk

    Az e határozatban foglalt intézkedések hatásának maximalizálása érdekében az Unió arra ösztönöz harmadik országokat, hogy fogadjanak el az ebben a határozatban foglaltakhoz hasonló korlátozó intézkedéseket.

    10. cikk

    Ezt a határozatot 2023. december 8-ig kell alkalmazni, és folyamatosan felül kell vizsgálni. A 2. és 3. cikkben foglalt intézkedéseket a mellékletben felsorolt természetes vagy jogi személyek, szervezetek és szervek tekintetében 2021. december 8-ig kell alkalmazni.

    11. cikk

    Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.



    MELLÉKLET

    A 2. és a 3. cikkben említett természetes vagy jogi személyek, szervezetek vagy szervek jegyzéke

    A. 

    Természetes személyek

    ▼M1



     

    Név (Az orosz változat angol átírása)

    Név (oroszul)

    Azonosító adatok

    A jegyzékbe vétel okai

    A jegyzékbe vétel időpontja

    1.

    Alexander (Alexandr) Petrovich KALASHNIKOV

    Aлександр Петрович КАЛАШНИКОВ

    Beosztás(ok): az orosz szövetségi büntetés-végrehajtási szolgálat (Russian Federal Penitentiary Service, FSIN) igazgatója

    Születési idő: 1964.1.27.

    Születési hely: Tatarsk, Novosibirsk Region/Oblast, Russian SFSR (jelenleg: Russian Federation)

    Állampolgárság: orosz

    Nem: férfi

    Alexander Petrovich Kalashnikov 2019. október 8. óta az orosz szövetségi büntetés-végrehajtási szolgálat (Russian Federal Penitentiary Service, FSIN) igazgatója. E beosztásban az FSIN valamennyi tevékenységét felügyeli. Az FSIN igazgatójaként felelősség terheli Oroszországban elkövetett súlyos emberi jogi jogsértések, többek között önkényes letartóztatások és fogva tartások miatt.

    Alekszej Navalnij ügyében, míg Alekszej Navalnij (Alexei Navalny) (2020. szeptember és 2021. január között) Németországban lábadozott – miután megmérgezték a novicsok-csoportba tartozó idegméreggel –, az FSIN 2020. december 28-án azt követelte, hogy haladéktalanul jelenjen meg egy pártfogó felügyelő előtt, ellenkező esetben börtönbüntetés vár rá egy csalás miatt kiszabott, próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés feltételeinek megsértése miatt. Az említett, csalás miatt kiszabott ítéletet az Emberi Jogok Európai Bírósága 2018-ban önkényesnek és tisztességtelennek találta. 2021. január 17-én az FSIN tisztviselői – Alexander Kalashnikov utasítására eljárva – őrizetbe vették Alekszej Navalnijt (Alexei Navalny), amint megérkezett a moszkvai repülőtérre. Alekszej Navalnij (Alexei Navalny) letartóztatása a himki (Khimk) városi bíróság által hozott határozaton alapul, amelyet azonban az FSIN kérésére bocsátottak ki. Az FSIN már 2020. december végén kérte, hogy egy bíróság változtassa Alekszej Navalnij (Alexei Navalny) próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztését letöltendő börtönbüntetésre. 2021. február 17-én az Európai Emberi Jogi Bíróság elrendelte, hogy Oroszország kormánya engedje szabadon Alekszej Navalnijt (Alexei Navalny).

    2021. március 2.

    2.

    Alexander (Alexandr) Ivanovich BASTRYKIN

    Александр Иванович БАСТРЫКИН

    Beosztás(ok): az Oroszországi Föderáció Nyomozó Bizottságának (Investigative Committee of the Russian Federation) elnöke

    Születési idő: 1953.8.27.

    Születési hely: Pskov, Russian SFSR (jelenleg: Russian Federation)

    Állampolgárság: orosz

    Nem: férfi

    Alexander Ivanovich Bastrykin 2011. január óta tölti be az Oroszországi Föderáció Nyomozó Bizottságának (Investigative Committee of the Russian Federation) (a továbbiakban: a bizottság) elnöki tisztségét (és 2010. október és december között megbízott elnöki tisztségét töltötte be). E beosztásban a bizottság valamennyi tevékenységét felügyeli. A bizottság elnöki tisztét hivatalosan az orosz elnök tölti be. A bizottság elnökeként Alexander Bastrykint felelősség terheli Oroszországban elkövetett súlyos emberi jogi jogsértések, többek között önkényes letartóztatások és fogva tartások miatt.

    Alexander Bastrykin felelős a bizottság által az orosz ellenzék tagjai ellen folytatott széleskörű és szisztematikus elnyomó kampányokért, amelyek az ellenzék tagjait célozzák és vizsgálat alá vonják. A bizottság 2020. december 29-én vizsgálatot indított Alekszej Navalnij (Alexei Navalny), az ellenzék vezetője ellen, nagyszabású csalással vádolva őt. Alekszej Navalnij (Alexei Navalny) és mások cikkeket közöltek arról, hogy Alexander Bastrykin a 2000-es években tulajdonosa volt a LAW Bohemia cseh ingatlanvállalatnak.

    2021. március 2.

    3.

    Igor Viktorovich KRASNOV

    Игорь Викторович КРАСНОВ

    Beosztás(ok): az Oroszországi Föderáció legfőbb ügyésze (Prosecutor General of the Russian Federation)

    Születési idő: 1975.12.24.

    Születési hely: Arkhangelsk, Russian SFSR (jelenleg: Russian Federation)

    Állampolgárság: orosz

    Nem: férfi

    Igor Viktorovich Krasnov 2020. január 22. óta az Oroszországi Föderáció legfőbb ügyésze (Prosecutor General of the Russian Federation) és az Oroszországi Föderáció Nyomozó Bizottságának (Investigative Committee of the Russian Federation) korábbi elnökhelyettese. Legfőbb ügyészi beosztásában felügyeli az Oroszországi Föderáció ügyészségeit, különleges ügyészségeit és katonai ügyészségét. Legfőbb ügyészként felelősség terheli súlyos emberi jogi jogsértések, többek között tüntetők önkényes fogva tartása miatt, továbbá a békés célú gyülekezés és az egyesülés szabadságának, valamint a véleményalkotás és véleménynyilvánítás szabadságának széleskörű és szisztematikus elnyomása miatt.

    A 2021. január 23-i tüntetéseket megelőzően a Legfőbb Ügyészség (Prosecutor General's Office) figyelmeztetett arra, hogy a résztvevőket felelősségre fogják vonni. Ezenkívül a Legfőbb Ügyészség követelte, hogy a kommunikáció, az információs technológia és a tömegtájékoztatás területét felügyelő szövetségi szolgálat (Roszkomnadzor) (Federal Service for Supervision in the Sphere of Communications, Information Technology and Mass Communications, Roskomnadzor), korlátozza a hozzáférést azon ellenzéki weboldalakhoz és közösségimédia-fiókokhoz, amelyek információkat tartalmaztak Alekszej Navalnij (Alexei Navalny) támogatóinak tervezett összejöveteleiről. A Legfőbb Ügyészség 2021. január 29-én – ezúttal a Navalnij (Navalny) mellett szervezett 2021. január 30-i és 31-i tüntetésekre készülve – ismét követelte, hogy a Roszkomnadzor (Roskomnadzor) korlátozza a hozzáférést ellenzéki weboldalakhoz és közösségimédia-fiókokhoz. Figyelmeztetéseket küldtek internetes vállalatoknak (Facebook, TikTok, Twitter, Google, Mail.ru csoport). A Legfőbb Ügyészség azt is bejelentette, hogy a tüntetésekben részt vevők ellen büntetőeljárás indul.

    A Legfőbb Ügyészség támogatta az orosz szövetségi büntetés-végrehajtási szolgálat (Russian Federal Penitentiary Service, FSIN) azon kérését, hogy változtassák az Alekszej Navalnijra (Alexei Navalny) egy állítólagos csalás ügyében kiszabott próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztést letöltendő börtönbüntetésre. Annak ellenére, hogy az említett ügyben vele szemben hozott elmarasztaló ítéletet az Európai Emberi Jogi Bíróság 2018-ban önkényesnek és tisztességtelennek találta, Alekszej Navalnijt (Alexei Navalny) 2021. január 17-én letartóztatták, amint megérkezett a moszkvai repülőtérre.

    2021. március 2.

    4.

    Viktor Vasilievich (Vasilyevich) ZOLOTOV

    Виктор Васильевич ЗОЛОТОВ

    Beosztás(ok): az Oroszországi Föderáció nemzeti gárdája szövetségi szolgálatának (Roszgvargyija) (Federal Service of National Guard Troops of the Russian Federation, Rosgvardia) igazgatója

    Születési idő: 1954.1.27.

    Születési hely: Sasovo, Russian SFSR (jelenleg: Russian Federation)

    Állampolgárság: orosz

    Nem: férfi

    Viktor Vasilievich Zolotov 2016. április 5. óta az Oroszországi Föderáció nemzeti gárdája szövetségi szolgálatának (Roszgvargyija) (Federal Service of National Guard Troops of the Russian Federation, Rosgvardia) igazgatója, és ezért az Oroszországi Föderáció nemzeti gárdájának főparancsnoka és a Roszgvargyija (Rosgvardia) keretein belül működő különleges mobil egység (Special Purpose Mobile Unit), az OMON parancsnoka is. E beosztásban a Roszgvargyija és az OMON csapatainak valamennyi tevékenységét felügyeli. A Roszgvargyija (Rosgvardia) igazgatójaként – különösen a tiltakozások és tüntetések erőszakos leverése folytán – felelősség terheli Oroszországban elkövetett súlyos emberi jogi jogsértések, többek között önkényes letartóztatások és fogva tartások miatt, továbbá a békés célú gyülekezés és az egyesülés szabadságának szisztematikus és széleskörű megsértése miatt.

    A Roszgvargyiját (Rosgvardia) vetették be a Navalnij (Navalny) mellett szervezett 2021. január 23-i tüntetések elfojtására, és a beszámolók szerint az OMON és a nemzeti gárda számos tisztje brutálisan és erőszakosan lépett fel a tüntetőkkel szemben. A biztonsági erők általi agresszió újságírók tucatjai ellen is irányult, beleértve a Meduza hírportál tudósítóját, Krisztina Szafronovát (Kristina Safronova), akit megütött egy OMON-tiszt, és a Novaja Gazeta (Novaya Gazeta) újságíróját, Jelizaveta Kirpanovát (Yelizaveta Kirpanova), akit rendőrbottal vertek fejbe, vérző sérülést okozva. A biztonsági erők több mint 300 kiskorút vettek önkényesen őrizetbe.

    2021. március 2.

    ▼B

    B. 

    Jogi személyek, szervezetek és szervek


    ( 1 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).

    Top