02019R0159-20220701

Keel
- Minu EUR-Lex
- Logi sisse
- Registreeru
- Minu hiljutised otsingud (0)

See dokument on väljavõte EUR-Lexi veebisaidilt.

Nõuanded

Vajate rohkem otsinguvõimalusi? Kasutage Täppisotsing

EUROPA
EUR-Lexi avaleht
EUR-Lex - 02019R0159-20220701 - ET

Dokument 02019R0159-20220701

Konsolideeritud tekst: A Bizottság (EU) 2019/159 végrehajtási rendelete (2019. január 31.) az egyes acéltermékek behozatalára vonatkozó végleges védintézkedések bevezetéséről

Esialgse õigusakti juurde

(

Dokumendi õiguslik staatus Kehtivad

)

Praeguse versiooni juurde (01/07/2024) 01/07/2024

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2019/159/2022-07-01

HTML

PDF

02019R0159 — HU — 01.07.2022 — 007.005

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű és nem vált ki joghatást. Az EU intézményei semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért. A jogi aktusoknak – ideértve azok bevezető hivatkozásait és preambulumbekezdéseit is – az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett és az EUR-Lex portálon megtalálható változatai tekintendők hitelesnek. Az említett hivatalos szövegváltozatok közvetlenül elérhetők az ebben a dokumentumban elhelyezett linkeken keresztül

►B	A BIZOTTSÁG (EU) 2019/159 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE (2019. január 31.) az egyes acéltermékek behozatalára vonatkozó végleges védintézkedések bevezetéséről (HL L 031, 2019.2.1., 27. o)

Módosította:

		Hivatalos Lap
		Szám	Oldal	Dátum
M1	A BIZOTTSÁG (EU) 2019/1590 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE (2019. szeptember 26.)	L 248	28	27.9.2019
M2	A BIZOTTSÁG (EU) 2020/35 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE (2020. január 15.)	L 12	13	16.1.2020
►M3	A BIZOTTSÁG (EU) 2020/894 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE (2020. június 29.)	L 206	27	30.6.2020
M4	A BIZOTTSÁG (EU) 2020/2037 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE (2020. december 10.)	L 416	32	11.12.2020
►M5	A BIZOTTSÁG (EU) 2021/1029 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE -án/-én. 2021. június 24-én	L 225I	1	25.6.2021
M6	A BIZOTTSÁG (EU) 2021/1091 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE (2021. július 2.)	L 236	47	5.7.2021
M7	A BIZOTTSÁG (EU) 2022/434 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE (2022. március 15.)	L 88	181	16.3.2022
►M8	A BIZOTTSÁG (EU) 2022/664 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE (2022. április 21.)	L 121	12	22.4.2022
►M9	A BIZOTTSÁG (EU) 2022/978 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE (2022. június 23.)	L 167	58	24.6.2022
►M10	A BIZOTTSÁG (EU) 2023/104 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE (2023. január 12.)	L 12	7	13.1.2023

Helyesbítette:

►C1	Helyesbítés, HL L 321, 15.12.2022, o 72 (978/2022)

▼B

A BIZOTTSÁG (EU) 2019/159 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2019. január 31.)

az egyes acéltermékek behozatalára vonatkozó végleges védintézkedések bevezetéséről

1. cikk

(1)

A 6. és 7. cikkre is figyelemmel a Bizottság az I. mellékletben megadott KN-kódokkal meghatározott 26 érintett termékkategória mindegyikének az Unióba irányuló behozatala tekintetében a IV. melléklet IV.1. és a IV.2. szakaszában meghatározott minden egyes időszakra vonatkozóan vámkontingenst nyit meg.

▼M3

(2)

A 8. és a 25.A termékkategória kivételével az érintett termékkategóriák mindegyikének vonatkozásában minden vámkontingens egy része a IV. mellékletben meghatározott országok részére kerül felosztásra.

(3)

Az egyes vámkontingensek fennmaradó részét, valamint a 8. és a 25. termékkategória vámkontingensét időbeli sorrendben, az alkalmazási időszak minden negyedévére vonatkozóan egyenlően meghatározott vámkontingensek alapján kell felosztani.

▼B

(4)

Az egyes negyedéves kontingensekből történő lehívásokat a Bizottság negyedéves időszak végét követő huszadik munkanapján le kell állítani. A negyedéves időszakok végén a vámkontingens fel nem használt egyenlegét automatikusan át kell vinni a következő negyedévre. A végleges vámkontingens minden egyes alkalmazási éve utolsó negyedévének végén fennmaradó fel nem használt egyenleg nem vihető át.

▼M9

(5)

Amennyiben a (2) bekezdés szerinti vonatkozó vámkontingens egy adott ország tekintetében kimerül, a szóban forgó ország behozatala néhány termékkategória esetében elvégezhető az érintett termékkategória vámkontingense fennmaradó részének terhére. Ez a rendelkezés kizárólag a végleges vámkontingens egyes alkalmazási éveinek utolsó negyedévében alkalmazandó. Az 5., a 9. a 21. termékkategória esetében nem engedélyezett a vámkontingensek fennmaradó részéhez való további hozzáférés. A 12., a 13., a 14., a 16., a 20. és a 27. termékkategória esetében csak az utolsó negyedévben eredetileg rendelkezésre álló vámkontingens-mennyiség egy meghatározott részéhez való hozzáférés engedélyezett. Az 1. és a 4.B termékkategória esetében egyetlen exportáló ország sem használhat fel önmaga többet az intézkedések egyes alkalmazási éveinek utolsó negyedévében eredetileg rendelkezésre álló maradványvámkontingens-mennyiség 30 %-ánál. A 2., a 3.A, a 3.B, a 4.A, a 6., a 10., a 15., a 18., a 19., a 22., a 24., a 25.B, a 26. és a 28. termékkategória esetében az adott termékkategóriában az utolsó negyedévben eredetileg rendelkezésre álló teljes vámkontingens-mennyiséghez engedélyezett a hozzáférés.

▼B

(6)

Amennyiben a vonatkozó vámkontingens kimerül, vagy amennyiben a termékkategóriák behozatalára a vonatkozó vámkontingens nem érvényes, 25 % mértékű kiegészítő vámot kell kivetni az uniós határparitáson számított, vámfizetés előtti nettó árra, a IV.1. mellékletben meghatározott termékkategóriák vonatkozásában.

2. cikk

(1)

Az e rendelet hatálya alá tartozó termékek származásának meghatározása a nem preferenciális származásra vonatkozó, hatályos uniós rendelkezéseknek megfelelően történik.

(2)

Eltérő rendelkezés hiányában a vámokra vonatkozó hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni. Késedelmi kamat fizetésére jogot adó visszatérítés esetén az Európai Központi Bank irányadó refinanszírozási műveleteire alkalmazott, az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában közzétett, az esedékesség napja szerinti hónap első naptári napján érvényes kamatláb egy százalékponttal megnövelt értékének megfelelő késedelmi kamat fizetendő.

3. cikk

Az 1. cikkben meghatározott vámkontingenseket a Bizottság és a tagállamok kezelik az (EU) 2015/2447 bizottsági végrehajtási rendelet 49–54. cikkében előírt vámkontingens-kezelési rendszernek megfelelően.

4. cikk

A tagállamok és a Bizottság között szoros együttműködés folyik e rendelet betartásának biztosítása érdekében.

5. cikk

(1)

A (2) bekezdésre is figyelemmel, a IV. mellékletben meghatározott 26 termékkategória valamely, a III. mellékletben felsorolt országból származó behozatala nem tartozik az 1. cikkben foglalt intézkedések hatálya alá.

(2)

A III.2. melléklet a IV. mellékletben szereplő mind a 26 termékkategória esetében meghatározza azokat a származási országokat, amelyek az 1. cikkben megállapított intézkedések hatálya alá tartoznak.

6. cikk

(1)

A Norvégiából, Izlandról és Liechtensteinből származó termékek nem tartoznak az 1. cikkben megállapított intézkedések hatálya alá.

(2)

►M8 Mozambik szintén nem tartozik az 1. cikkben megállapított intézkedések hatálya alá. ◄

7. cikk

A 2016. április 28-i (EU) 2016/670 bizottsági végrehajtási rendelettel ( 1 ) hatályba léptetett előzetes felügyeleti intézkedéseket a IV. mellékletben szereplő termékek vonatkozásában fel kell függeszteni az 1. cikkben megállapított védintézkedések alkalmazásának időtartamára.

8. cikk

A IV.1. és a IV.2. mellékletben meghatározott időszakban a Bizottság az intézkedéseket a körülmények megváltozása esetén felülvizsgálhatja.

9. cikk

Az (EU) 2018/1013 bizottsági végrehajtási rendeletnek megfelelően kivetett és az e rendelet IV. mellékletében meghatározott termékek vonatkozásában megfizetett kiegészítő vámot az (EU) 2018/1013 bizottsági végrehajtási rendelet 1. cikkének (3) bekezdésében megállapított mértékben véglegesen be kell szedni.

10. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

▼M5

Ezt a rendeletet 2024. június 30-ig kell alkalmazni.

▼B

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

I. MELLÉKLET

Az érintett termék

Termékszám	Termékkategória	KN-kódok
1	Melegen hengerelt ötvözetlen és más ötvözött lemez és szalag	7208 10 00 , 7208 25 00 , 7208 26 00 , 7208 27 00 , 7208 36 00 , 7208 37 00 , 7208 38 00 , 7208 39 00 , 7208 40 00 , 7208 52 10 , 7208 52 99 , 7208 53 10 , 7208 53 90 , 7208 54 00 , 7211 13 00 , 7211 14 00 , 7211 19 00 , 7212 60 00 , 7225 19 10 , 7225 30 10 , 7225 30 30 , 7225 30 90 , 7225 40 15 , 7225 40 90 , 7226 19 10 , 7226 91 20 , 7226 91 91 , 7226 91 99
2	Hidegen hengerelt ötvözetlen és más ötvözött lemez	7209 15 00 , 7209 16 90 , 7209 17 90 , 7209 18 91 , 7209 25 00 , 7209 26 90 , 7209 27 90 , 7209 28 90 , 7209 90 20 , 7209 90 80 , 7211 23 20 , 7211 23 30 , 7211 23 80 , 7211 29 00 , 7211 90 20 , 7211 90 80 , 7225 50 20 , 7225 50 80 , 7226 20 00 , 7226 92 00
3	„Elektromos” lemez (a szemcseorientált „elektromos” lemez kivételével)	7209 16 10 , 7209 17 10 , 7209 18 10 , 7209 26 10 , 7209 27 10 , 7209 28 10 , 7225 19 90 , 7226 19 80
4	Fémbevonatú lemez	7210 20 00 , 7210 30 00 , 7210 41 00 , 7210 49 00 , 7210 61 00 , 7210 69 00 , 7210 90 80 , 7212 20 00 , 7212 30 00 , 7212 50 20 , 7212 50 30 , 7212 50 40 , 7212 50 61 , 7212 50 69 , 7212 50 90 , 7225 91 00 , 7225 92 00 , 7225 99 00 , 7226 99 10 , 7226 99 30 , 7226 99 70
5	Szerves bevonatú lemez	7210 70 80 , 7212 40 80
6	Ónművi vékonylemez	7209 18 99 , 7210 11 00 , 7210 12 20 , 7210 12 80 , 7210 50 00 , 7210 70 10 , 7210 90 40 , 7212 10 10 , 7212 10 90 , 7212 40 20
7	Ötvözetlen és más ötvözött kvartólemez	7208 51 20 , 7208 51 91 , 7208 51 98 , 7208 52 91 , 7208 90 20 , 7208 90 80 , 7210 90 30 , 7225 40 12 , 7225 40 40 , 7225 40 60
8	Melegen hengerelt rozsdamentes lemez és szalag	7219 11 00 , 7219 12 10 , 7219 12 90 , 7219 13 10 , 7219 13 90 , 7219 14 10 , 7219 14 90 , 7219 22 10 , 7219 22 90 , 7219 23 00 , 7219 24 00 , 7220 11 00 , 7220 12 00
9	Hidegen hengerelt rozsdamentes lemez és szalag	7219 31 00 , 7219 32 10 , 7219 32 90 , 7219 33 10 , 7219 33 90 , 7219 34 10 , 7219 34 90 , 7219 35 10 , 7219 35 90 , 7219 90 20 , 7219 90 80 , 7220 20 21 , 7220 20 29 , 7220 20 41 , 7220 20 49 , 7220 20 81 , 7220 20 89 , 7220 90 20 , 7220 90 80
10	Melegen hengerelt rozsdamentes kvartólemez	7219 21 10 , 7219 21 90
11	Szemcseorientált „elektromos” lemez	7225 11 00 , 7226 11 00
12	Ötvözetlen és más ötvözött kereskedelmi minőségű rúd- és idomacél, valamint könnyű szelvény	7214 30 00 , 7214 91 10 , 7214 91 90 , 7214 99 31 , 7214 99 39 , 7214 99 50 , 7214 99 71 , 7214 99 79 , 7214 99 95 , 7215 90 00 , 7216 10 00 , 7216 21 00 , 7216 22 00 , 7216 40 10 , 7216 40 90 , 7216 50 10 , 7216 50 91 , 7216 50 99 , 7216 99 00 , 7228 10 20 , 7228 20 10 , 7228 20 91 , 7228 30 20 , 7228 30 41 , 7228 30 49 , 7228 30 61 , 7228 30 69 , 7228 30 70 , 7228 30 89 , 7228 60 20 , 7228 60 80 , 7228 70 10 , 7228 70 90 , 7228 80 00
13	Betonacélrúd	7214 20 00 , 7214 99 10
14	Rozsdamentes rúd és könnyű szelvény	7222 11 11 , 7222 11 19 , 7222 11 81 , 7222 11 89 , 7222 19 10 , 7222 19 90 , 7222 20 11 , 7222 20 19 , 7222 20 21 , 7222 20 29 , 7222 20 31 , 7222 20 39 , 7222 20 81 , 7222 20 89 , 7222 30 51 , 7222 30 91 , 7222 30 97 , 7222 40 10 , 7222 40 50 , 7222 40 90
15	Rozsdamentes hengerhuzal	7221 00 10 , 7221 00 90
16	Ötvözetlen és más ötvözött hengerhuzal	7213 10 00 , 7213 20 00 , 7213 91 10 , 7213 91 20 , 7213 91 41 , 7213 91 49 , 7213 91 70 , 7213 91 90 , 7213 99 10 , 7213 99 90 , 7227 10 00 , 7227 20 00 , 7227 90 10 , 7227 90 50 , 7227 90 95
17	Szögvas, idomvas és szelvény vasból vagy ötvözetlen acélból	7216 31 10 , 7216 31 90 , 7216 32 11 , 7216 32 19 , 7216 32 91 , 7216 32 99 , 7216 33 10 , 7216 33 90
18	Szádpalló	7301 10 00
19	Vasúti anyag	7302 10 22 , 7302 10 28 , 7302 10 40 , 7302 10 50 , 7302 40 00
20	Gázcső	7306 30 41 , 7306 30 49 , 7306 30 72 , 7306 30 77
21	Üreges profil	7306 61 10 , 7306 61 92 , 7306 61 99
22	Varrat nélküli rozsdamentes acélcső	7304 11 00 , 7304 22 00 , 7304 24 00 , 7304 41 00 , 7304 49 10 , 7304 49 93 , 7304 49 95 , 7304 49 99
23	Tartócső	7304 51 12 , 7304 51 18 , 7304 59 32 , 7304 59 38
24	Más varrat nélküli cső	7304 19 10 , 7304 19 30 , 7304 19 90 , 7304 23 00 , 7304 29 10 , 7304 29 30 , 7304 29 90 , 7304 31 20 , 7304 31 80 , 7304 39 10 , 7304 39 52 , 7304 39 58 , 7304 39 92 , 7304 39 93 , 7304 39 98 , 7304 51 81 , 7304 51 89 , 7304 59 10 , 7304 59 92 , 7304 59 93 , 7304 59 99 , 7304 90 00
25	Nagy méretű hegesztett cső	7305 11 00 , 7305 12 00 , 7305 19 00 , 7305 20 00 , 7305 31 00 , 7305 39 00 , 7305 90 00
26	Más hegesztett cső	7306 11 10 , 7306 11 90 , 7306 19 10 , 7306 19 90 , 7306 21 00 , 7306 29 00 , 7306 30 11 , 7306 30 19 , 7306 30 80 , 7306 40 20 , 7306 40 80 , 7306 50 20 , 7306 50 80 , 7306 69 10 , 7306 69 90 , 7306 90 00
27	Ötvözetlen és más ötvözött hidegen húzott rúd	7215 10 00 , 7215 50 11 , 7215 50 19 , 7215 50 80 , 7228 10 90 , 7228 20 99 , 7228 50 20 , 7228 50 40 , 7228 50 61 , 7228 50 69 , 7228 50 80
28	Ötvözetlen huzal	7217 10 10 , 7217 10 31 , 7217 10 39 , 7217 10 50 , 7217 10 90 , 7217 20 10 , 7217 20 30 , 7217 20 50 , 7217 20 90 , 7217 30 41 , 7217 30 49 , 7217 30 50 , 7217 30 90 , 7217 90 20 , 7217 90 50 , 7217 90 90

II. MELLÉKLET

II.1. A behozatal növekedése a 26 termékkategória esetében (tonna)

Termékszám	Termékkategória	2013	2014	2015	2016	2017	Legutóbbi időszak	Növekedés: a legutóbbi időszak adata kontra 2013-as adat
1	Melegen hengerelt ötvözetlen és más ötvözött lemez és szalag	4 867 242	5 263 815	7 854 395	8 610 847	7 048 217	7 209 718	48 %
2	Hidegen hengerelt ötvözetlen és más ötvözött lemez	1 837 875	1 906 067	2 761 337	2 007 299	2 463 937	2 463 941	34 %
3	„Elektromos” lemez (a szemcseorientált „elektromos” lemez kivételével)	266 355	284 376	279 777	312 647	377 744	433 526	63 %
4	Fémbevonatú lemez	1 855 325	2 203 135	2 688 830	3 924 906	5 019 132	4 637 052	150 %
5	Szerves bevonatú lemez	681 646	725 004	622 482	730 619	919 000	937 693	38 %
6	Ónművi vékonylemez	549 941	660 743	634 722	754 638	616 810	735 928	34 %
7	Ötvözetlen és más ötvözött kvartólemez	1 439 430	1 968 634	2 573 220	2 834 744	2 549 694	2 374 170	65 %
8	Melegen hengerelt rozsdamentes lemez és szalag	157 197	213 885	247 090	326 631	407 886	408 468	160 %
9	Hidegen hengerelt rozsdamentes lemez és szalag	645 004	954 179	697 199	753 058	869 091	972 415	51 %
10	Melegen hengerelt rozsdamentes kvartólemez	26 799	34 700	31 586	25 995	27 704	28 677	7 %
12	Ötvözetlen és más ötvözött kereskedelmi minőségű rúd- és idomacél, valamint könnyű szelvény	942 999	1 265 397	1 233 328	1 429 511	1 419 973	1 792 392	90 %
13	Betonacélrúd	528 702	972 572	1 430 000	1 292 936	1 191 379	1 755 338	232 %
14	Rozsdamentes rúd és könnyű szelvény	114 638	149 670	144 875	149 499	161 973	184 811	61 %
15	Rozsdamentes hengerhuzal	52 068	71 209	57 542	58 659	63 022	69 786	34 %
16	Ötvözetlen és más ötvözött hengerhuzal	1 107 169	1 267 308	1 694 707	2 001 322	2 093 877	2 354 164	113 %
17	Szögvas, idomvas és szelvény vasból vagy ötvözetlen acélból	222 797	274 863	267 851	387 353	262 759	373 732	68 %
18	Szádpalló	15 871	16 497	14 051	36 683	84 549	83 502	426 %
19	Vasúti anyag	14 587	25 532	23 202	12 494	18 232	23 013	58 %
20	Gázcső	275 378	349 078	314 471	354 261	401 410	445 569	62 %
21	Üreges profil	485 038	578 426	602 190	757 274	862 889	956 360	97 %
22	Varrat nélküli rozsdamentes acélcső	42 417	55 590	54 948	51 614	49 593	49 781	17 %
24	Más varrat nélküli cső	440 696	509 052	448 761	448 333	410 822	480 600	9 %
25	Nagy méretű hegesztett cső	295 502	418 808	218 549	171 512	1 053 049	720 886	144 %
26	Más hegesztett cső	462 137	484 915	494 914	526 634	551 764	558 457	21 %
27	Ötvözetlen és más ötvözött hidegen húzott rúd	446 086	514 066	479 271	454 924	454 921	501 232	12 %
28	Ötvözetlen huzal	555 798	700 560	683 041	726 158	714 480	762 600	37 %

II.2. A behozatal növekedése a 2 termékkategória esetében (tonna)

Termékszám	Termékkategória	2013	2014	2015	2016	2017	Legutóbbi időszak	Növekedés: a legutóbbi időszak adata kontra 2013-as adat
11	Szemcseorientált „elektromos” lemez	114 388	112 258	101 737	109 518	99 917	106 570	– 7 %
23	Tartócső	7 475	8 998	8 337	7 035	6 137	6 265	– 16 %

III. MELLÉKLET

III.1. A WTO-tag fejlődő országok jegyzéke

Afganisztán, Albánia, Angola, Antigua és Barbuda, Argentína, Bahrein, Banglades, Barbados, Belize, Benin, Bissau-Guinea, Bolívia, Botswana, Brazília, Brunei, Burkina Faso, Burundi, Chile, Costa Rica, Csád, Dél-Afrika, Dominika, Dominikai Köztársaság, Dzsibuti, Ecuador, Egyesült Arab Emírségek, Egyiptom, Elefántcsontpart, Fidzsi, Fülöp-szigetek, Gabon, Gambia, Ghána, Grenada, Grúzia, Guatemala, Guinea, Guyana, Haiti, Honduras, Hongkong, India, Indonézia, Jamaica, Jemen, Jordánia, Kambodzsa, Kamerun, Katar, Kazahsztán, Kenya, Kína, Kirgizisztán, Kolumbia, Kongó, Kongói Demokratikus Köztársaság, Közép-Afrikai Köztársaság, Kuba, Kuvait, Laosz, Lesotho, Libéria, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Madagaszkár, Makaó, Malajzia, Malawi, Maldív-szigetek, Mali, Marokkó, Mauritánia, Mauritius, Mexikó, Mianmar/Burma, Moldova, Mongólia, Montenegró, Mozambik, Namíbia, Nepál, Nicaragua, Niger, Nigéria, Omán, Örményország, Pakisztán, Panama, Pápua Új-Guinea, Paraguay, Peru, Ruanda, Saint Kitts és Nevis, Saint Lucia, Saint Vincent és Grenadine-szigetek, Salamon-szigetek, Salvador, Seychelle-szigetek, Sierra Leone, Srí Lanka, Suriname, Szamoa, Szaúd-Arábia, Szenegál, Szváziföld, Tádzsikisztán, Tanzánia, Thaiföld, Togo, Tonga, Trinidad és Tobago, Törökország, Tunézia, Uganda, Ukrajna, Uruguay, Vanuatu, Venezuela, Vietnam, Zambia, Zimbabwe, Zöld-foki-szigetek

▼M9

III.2. A fejlődő országokból származó, a végleges intézkedések hatálya alá tartozó termékkategóriák jegyzéke

A fejlődő országokból származó, a végleges intézkedések hatálya alá tartozó termékkategóriák jegyzéke

Ország / Termékcsoport

25A

25B

Brazília

Kína

Egyiptom

India

Indonézia

Kazahsztán

Moldova

Észak-Macedónia

Dél-Afrika

Tunézia

Törökország

Ukrajna

Egyesült Arab Emírségek

Vietnám

Minden más fejlődő ország

IV. MELLÉKLET

IV.1. A vámkontingensek mennyisége

Termékszám	Termékkategória	KN-kódok	Felosztás országonként (ha alkalmazandó)	5. év				6. év				A kiegészítő vám vámtétele	Rendelésszám
				2022.7.1.–2022.9.30.	2022.10.1.–2022.12.31.	2023.1.1.–2023.3.31.	2023.4.1.–2023.6.30.	2023.7.1.–2023.9.30.	2023.10.1.–2023.12.31.	2024.1.1.–2024.3.31.	2024.4.1.–2024.6.30.
				A vámkontingens mennyisége (nettó tonna)				A vámkontingens mennyisége (nettó tonna)
1	Melegen hengerelt ötvözetlen és más ötvözött lemez és szalag	7208 10 00 , 7208 25 00 , 7208 26 00 , 7208 27 00 , 7208 36 00 , 7208 37 00 , 7208 38 00 , 7208 39 00 , 7208 40 00 , 7208 52 10 , 7208 52 99 , 7208 53 10 , 7208 53 90 , 7208 54 00 , 7211 13 00 , 7211 14 00 , 7211 19 00 , 7212 60 00 , 7225 19 10 , 7225 30 10 , 7225 30 30 , 7225 30 90 , 7225 40 15 , 7225 40 90 , 7226 19 10 , 7226 91 20 , 7226 91 91 , 7226 91 99	Oroszországi Föderáció	nem alkalmazandó	nem alkalmazandó	nem alkalmazandó	nem alkalmazandó	nem alkalmazandó	nem alkalmazandó	nem alkalmazandó	nem alkalmazandó	25 %	09.8966
			Törökország	452 373,88	452 373,88	442 539,66	447 456,77	469 183,40	469 183,40	464 083,58	464 083,58	25 %	09.8967
			India	287 227,31	287 227,31	280 983,24	284 105,28	297 900,24	297 900,24	294 662,20	294 662,20	25 %	09.8968
			Koreai Köztársaság	179 365,46	179 365,46	175 466,21	177 415,83	186 030,40	186 030,40	184 008,33	184 008,33	25 %	09.8969
			Egyesült Királyság	150 045,49	150 045,49	146 783,63	148 414,56	155 620,95	155 620,95	153 929,42	153 929,42	25 %	09.8976
			Szerbia	159 231,56	159 231,56	155 770,01	157 500,79	165 148,37	165 148,37	163 353,27	163 353,27	25 %	09.8970
			Más országok	900 290,25	900 290,25	880 718,72	890 504,48	933 743,65	933 743,65	923 594,27	923 594,27	25 %	(1)
2	Hidegen hengerelt ötvözetlen és más ötvözött lemez	7209 15 00 , 7209 16 90 , 7209 17 90 , 7209 18 91 , 7209 25 00 , 7209 26 90 , 7209 27 90 , 7209 28 90 , 7209 90 20 , 7209 90 80 , 7211 23 20 , 7211 23 30 , 7211 23 80 , 7211 29 00 , 7211 90 20 , 7211 90 80 , 7225 50 20 , 7225 50 80 , 7226 20 00 , 7226 92 00	India	156 974,80	156 974,80	153 562,31	155 268,55	162 807,74	162 807,74	161 038,10	161 038,10	25 %	09.8801
			Koreai Köztársaság	91 042,24	91 042,24	89 063,06	90 052,65	94 425,23	94 425,23	93 398,87	93 398,87	25 %	09.8802
			Egyesült Királyság	84 142,99	84 142,99	82 313,80	83 228,39	87 269,62	87 269,62	86 321,03	86 321,03	25 %	09.8977
			Ukrajna	69 898,31	69 898,31	68 378,78	69 138,54	72 495,62	72 495,62	71 707,62	71 707,62	25 %	09.8803
			Szerbia	39 631,71	39 631,71	38 770,15	39 200,93	41 104,37	41 104,37	40 657,58	40 657,58	25 %	09.8805
			Más országok	321 824,43	321 824,43	314 828,25	318 326,34	333 782,94	333 782,94	330 154,85	330 154,85	25 %	(2)
3.A	„Elektromos” lemez (a szemcseorientált „elektromos” lemez kivételével)	7209 16 10 , 7209 17 10 , 7209 18 10 , 7209 26 10 , 7209 27 10 , 7209 28 10	Oroszországi Föderáció	nem alkalmazandó	nem alkalmazandó	nem alkalmazandó	nem alkalmazandó	nem alkalmazandó	nem alkalmazandó	nem alkalmazandó	nem alkalmazandó	25 %	09.8808
			Egyesült Királyság	532,59	532,59	521,01	526,80	552,38	552,38	546,38	546,38	25 %	09.8978
			Iráni Iszlám Köztársaság	159,72	159,72	156,25	157,98	165,65	165,65	163,85	163,85	25 %	09.8809
			Koreai Köztársaság	244,60	244,60	239,29	241,94	253,69	253,69	250,93	250,93	25 %	09.8806
			Más országok	817,65	817,65	799,87	808,76	848,03	848,03	838,81	838,81	25 %	(3)
3.B		7225 19 90 , 7226 19 80	Oroszországi Föderáció	nem alkalmazandó	nem alkalmazandó	nem alkalmazandó	nem alkalmazandó	nem alkalmazandó	nem alkalmazandó	nem alkalmazandó	nem alkalmazandó	25 %	09.8811
			Koreai Köztársaság	33 860,21	33 860,21	33 124,12	33 492,16	35 118,40	35 118,40	34 736,68	34 736,68	25 %	09.8812
			Kína	29 777,29	29 777,29	29 129,96	29 453,62	30 883,77	30 883,77	30 548,08	30 548,08	25 %	09.8813
			Tajvan	23 288,87	23 288,87	22 782,59	23 035,73	24 154,25	24 154,25	23 891,70	23 891,70	25 %	09.8814
			Más országok	8 303,99	8 303,99	8 123,47	8 213,73	8 612,56	8 612,56	8 518,94	8 518,94	25 %	(4)
4.A	Fémbevonatú lemez	TARIC-kódok: 7210410020 , 7210410030 , 7210490020 , 7210490030 , 7210610020 , 7210610030 , 7210690020 , 7210690030 , 7212300020 , 7212300030 , 7212 50 20 , 7212506120 , 7212506130 , 7212506920 , 7212506930 , 7225920020 , 7225920030 , 7225990011 , 7225990022 , 7225990023 , 7225990041 , 7225990045 , 7225990091 , 7225990092 , 7225990093 , 7226993010 , 7226993030 , 7226997011 , 7226997013 , 7226997091 , 7226997093 ,7226997094	Koreai Köztársaság	36 115,37	36 115,37	35 330,25	35 722,81	37 457,36	37 457,36	37 050,22	37 050,22	25 %	09.8816
			India	51 623,89	51 623,89	50 501,64	51 062,77	53 542,16	53 542,16	52 960,18	52 960,18	25 %	09.8817
			Egyesült Királyság	34 028,35	34 028,35	33 288,60	33 658,47	35 292,79	35 292,79	34 909,17	34 909,17	25 %	09.8979
			Más országok	454 338,51	454 338,51	444 461,58	449 400,05	471 221,03	471 221,03	466 099,06	466 099,06	25 %	(5)
4.B		KN-kódok: 7210 20 00 , 7210 30 00 , 7210 90 80 , 7212 20 00 , 7212 50 30 , 7212 50 40 , 7212 50 90 , 7225 91 00 , 7226 99 10 TARIC-kódok: 7210410080 , 7210490080 , 7210610080 , 7210690080 , 7212300080 , 7212506180 , 7212506980 , 7225920080 , 7225990025 , 7225990095 , 7226993090 , 7226997019 , 7226997096	Kína	123 409,30	123 409,30	120 726,49	122 067,90	127 995,00	127 995,00	126 603,75	126 603,75	25 %	09.8821
			Koreai Köztársaság	160 163,83	160 163,83	156 682,01	158 422,92	166 115,27	166 115,27	164 309,67	164 309,67	25 %	09.8822
			India	73 708,96	73 708,96	72 106,59	72 907,78	76 447,88	76 447,88	75 616,92	75 616,92	25 %	09.8823
			Egyesült Királyság	34 028,35	34 028,35	33 288,60	33 658,47	35 292,79	35 292,79	34 909,17	34 909,17	25 %	09.8980
			Más országok	100 848,08	100 848,08	98 655,73	99 751,91	104 595,44	104 595,44	103 458,53	103 458,53	25 %	(6)
5	Szerves bevonatú lemez	7210 70 80 , 7212 40 80	India	75 642,86	75 642,86	73 998,45	74 820,66	78 453,64	78 453,64	77 600,88	77 600,88	25 %	09.8826
			Koreai Köztársaság	68 363,40	68 363,40	66 877,24	67 620,32	70 903,68	70 903,68	70 132,99	70 132,99	25 %	09.8827
			Egyesült Királyság	33 563,94	33 563,94	32 834,29	33 199,12	34 811,13	34 811,13	34 432,75	34 432,75	25 %	09.8981
			Tajvan	21 910,16	21 910,16	21 433,85	21 672,00	22 724,31	22 724,31	22 477,30	22 477,30	25 %	09.8828
			Törökország	15 126,78	15 126,78	14 797,94	14 962,36	15 688,87	15 688,87	15 518,34	15 518,34	25 %	09.8829
			Más országok	41 252,54	41 252,54	40 355,75	40 804,14	42 785,42	42 785,42	42 320,36	42 320,36	25 %	(7)
6	Ónművi vékonylemez	7209 18 99 , 7210 11 00 , 7210 12 20 , 7210 12 80 , 7210 50 00 , 7210 70 10 , 7210 90 40 , 7212 10 10 , 7212 10 90 , 7212 40 20	Kína	106 758,00	106 758,00	104 437,17	105 597,58	110 724,96	110 724,96	109 521,43	109 521,43	25 %	09.8831
			Egyesült Királyság	38 940,37	38 940,37	38 093,84	38 517,11	40 387,34	40 387,34	39 948,34	39 948,34	25 %	09.8982
			Szerbia	21 429,38	21 429,38	20 963,53	21 196,46	22 225,67	22 225,67	21 984,08	21 984,08	25 %	09.8832
			Koreai Köztársaság	15 501,05	15 501,05	15 164,07	15 332,56	16 077,04	16 077,04	15 902,29	15 902,29	25 %	09.8833
			Tajvan	12 887,99	12 887,99	12 607,82	12 747,90	13 366,89	13 366,89	13 221,60	13 221,60	25 %	09.8834
			Más országok	35 715,05	35 715,05	34 938,63	35 326,84	37 042,16	37 042,16	36 639,53	36 639,53	25 %	(8)
7	Ötvözetlen és más ötvözött kvartólemez	7208 51 20 , 7208 51 91 , 7208 51 98 , 7208 52 91 , 7208 90 20 , 7208 90 80 , 7210 90 30 , 7225 40 12 , 7225 40 40 , 7225 40 60 , 7225 99 00	Ukrajna	270 017,57	270 017,57	264 147,62	267 082,59	280 051,01	280 051,01	277 006,97	277 006,97	25 %	09.8836
7	Ötvözetlen és más ötvözött kvartólemez		Más országok	554 571,27	554 571,27	542 515,37	548 543,32	575 178,29	575 178,29	568 926,35	568 926,35	25 %	(9)
8	Melegen hengerelt rozsdamentes lemez és szalag	7219 11 00 , 7219 12 10 , 7219 12 90 , 7219 13 10 , 7219 13 90 , 7219 14 10 , 7219 14 90 , 7219 22 10 , 7219 22 90 , 7219 23 00 , 7219 24 00 , 7220 11 00 , 7220 12 00	Más országok	105 581,29	105 581,29	103 286,04	104 433,67	109 504,53	109 504,53	108 314,26	108 314,26	25 %	(10)
▼C1
9	Hidegen hengerelt rozsdamentes lemez és szalag	7219 31 00 , 7219 32 10 , 7219 32 90 , 7219 33 10 , 7219 33 90 , 7219 34 10 , 7219 34 90 , 7219 35 10 , 7219 35 90 , 7219 90 20 , 7219 90 80 , 7220 20 21 , 7220 20 29 , 7220 20 41 , 7220 20 49 , 7220 20 81 , 7220 20 89 , 7220 90 20 , 7220 90 80	Koreai Köztársaság	47 773,95	47 773,95	46 735,39	47 254,67	49 549,16	49 549,16	49 010,58	49 010,58	25 %	09.8846
			Tajvan	44 302,39	44 302,39	43 339,29	43 820,84	45 948,59	45 948,59	45 449,15	45 449,15	25 %	09.8847
			India	29 610,23	29 610,23	28 966,53	29 288,38	30 710,50	30 710,50	30 376,69	30 376,69	25 %	09.8848
			Dél-Afrika	25 765,68	25 765,68	25 205,56	25 485,62	26 723,10	26 723,10	26 432,63	26 432,63	25 %	09.8853
			Egyesült Államok	24 090,93	24 090,93	23 567,21	23 829,07	24 986,11	24 986,11	24 714,52	24 714,52	25 %	09.8849
			Törökország	20 046,66	20 046,66	19 610,86	19 828,76	20 791,56	20 791,56	20 565,57	20 565,57	25 %	09.8850
			Más országok	63 645,29	63 645,29	62 261,69	62 953,49	66 010,25	66 010,25	65 292,75	65 292,75	25 %	(11)
			▼M9
10	Melegen hengerelt rozsdamentes kvartólemez	7219 21 10 , 7219 21 90	Kína	4 731,30	4 731,30	4 628,44	4 679,87	4 907,10	4 907,10	4 853,77	4 853,77	25 %	09.8856
			India	2 007,05	2 007,05	1 963,42	1 985,24	2 081,63	2 081,63	2 059,01	2 059,01	25 %	09.8857
			Dél-Afrika	1 374,32	1 374,32	1 344,44	1 359,38	1 425,39	1 425,39	1 409,89	1 409,89	25 %	09.8859
			Egyesült Királyság	827,96	827,96	809,96	818,96	858,73	858,73	849,39	849,39	25 %	09.8984
			Tajvan	764,41	764,41	747,79	756,10	792,81	792,81	784,19	784,19	25 %	09.8858
			Más országok	1 002,95	1 002,95	981,14	992,04	1 040,21	1 040,21	1 028,91	1 028,91	25 %	(12)
12	Ötvözetlen és más ötvözött kereskedelmi minőségű rúd- és idomacél, valamint könnyű szelvény	7214 30 00 , 7214 91 10 , 7214 91 90 , 7214 99 31 , 7214 99 39 , 7214 99 50 , 7214 99 71 , 7214 99 79 , 7214 99 95 , 7215 90 00 , 7216 10 00 , 7216 21 00 , 7216 22 00 , 7216 40 10 , 7216 40 90 , 7216 50 10 , 7216 50 91 , 7216 50 99 , 7216 99 00 , 7228 10 20 , 7228 20 10 , 7228 20 91 , 7228 30 20 , 7228 30 41 , 7228 30 49 , 7228 30 61 , 7228 30 69 , 7228 30 70 , 7228 30 89 , 7228 60 20 , 7228 60 80 , 7228 70 10 , 7228 70 90 , 7228 80 00	Kína	135 003,41	135 003,41	132 068,55	133 535,98	140 019,93	140 019,93	138 497,97	138 497,97	25 %	09.8861
			Egyesült Királyság	112 785,82	112 785,82	110 333,95	111 559,89	116 976,77	116 976,77	115 705,28	115 705,28	25 %	09.8985
			Törökország	101 999,52	101 999,52	99 782,14	100 890,83	105 789,67	105 789,67	104 639,78	104 639,78	25 %	09.8862
			Oroszországi Föderáció	nem alkalmazandó	nem alkalmazandó	nem alkalmazandó	nem alkalmazandó	nem alkalmazandó	nem alkalmazandó	nem alkalmazandó	nem alkalmazandó	25 %	09.8863
			Svájc	65 555,05	65 555,05	64 129,94	64 842,50	67 990,98	67 990,98	67 251,94	67 251,94	25 %	09.8864
			Fehéroroszország	nem alkalmazandó	nem alkalmazandó	nem alkalmazandó	nem alkalmazandó	nem alkalmazandó	nem alkalmazandó	nem alkalmazandó	nem alkalmazandó	25 %	09.8865
			Más országok	58 414,15	58 414,15	57 144,27	57 779,21	60 584,73	60 584,73	59 926,20	59 926,20	25 %	(13)
13	Betonacélrúd	7214 20 00 , 7214 99 10	Törökország	90 856,92	90 856,92	88 881,77	89 869,35	94 233,03	94 233,03	93 208,76	93 208,76	25 %	09.8866
			Oroszországi Föderáció	nem alkalmazandó	nem alkalmazandó	nem alkalmazandó	nem alkalmazandó	nem alkalmazandó	nem alkalmazandó	nem alkalmazandó	nem alkalmazandó	25 %	09.8867
			Ukrajna	42 298,50	42 298,50	41 378,96	41 838,73	43 870,24	43 870,24	43 393,39	43 393,39	25 %	09.8868
			Bosznia-Hercegovina	32 685,87	32 685,87	31 975,31	32 330,59	33 900,43	33 900,43	33 531,95	33 531,95	25 %	09.8869
			Moldovai Köztársaság	27 318,01	27 318,01	26 724,14	27 021,07	28 333,10	28 333,10	28 025,13	28 025,13	25 %	09.8870
			Más országok	132 668,90	132 668,90	129 784,79	131 226,85	137 598,67	137 598,67	136 103,03	136 103,03	25 %	(14)
14	Rozsdamentes rúd és könnyű szelvény	7222 11 11 , 7222 11 19 , 7222 11 81 , 7222 11 89 , 7222 19 10 , 7222 19 90 , 7222 20 11 , 7222 20 19 , 7222 20 21 , 7222 20 29 , 7222 20 31 , 7222 20 39 , 7222 20 81 , 7222 20 89 , 7222 30 51 , 7222 30 91 , 7222 30 97 , 7222 40 10 , 7222 40 50 , 7222 40 90	India	30 542,92	30 542,92	29 878,94	30 210,93	31 677,84	31 677,84	31 333,52	31 333,52	25 %	09.8871
			Egyesült Királyság	4 463,47	4 463,47	4 366,44	4 414,96	4 629,33	4 629,33	4 579,01	4 579,01	25 %	09.8986
			Svájc	4 393,46	4 393,46	4 297,95	4 345,71	4 556,72	4 556,72	4 507,19	4 507,19	25 %	09.8872
			Ukrajna	3 393,31	3 393,31	3 319,54	3 356,42	3 519,40	3 519,40	3 481,14	3 481,14	25 %	09.8873
			Más országok	4 956,51	4 956,51	4 848,76	4 902,63	5 140,68	5 140,68	5 084,81	5 084,81	25 %	(15)
15	Rozsdamentes hengerhuzal	7221 00 10 , 7221 00 90	India	7 103,74	7 103,74	6 949,31	7 026,53	7 367,70	7 367,70	7 287,62	7 287,62	25 %	09.8876
			Tajvan	4 580,21	4 580,21	4 480,64	4 530,43	4 750,40	4 750,40	4 698,77	4 698,77	25 %	09.8877
			Egyesült Királyság	3 679,69	3 679,69	3 599,69	3 639,69	3 816,42	3 816,42	3 774,93	3 774,93	25 %	09.8987
			Koreai Köztársaság	2 286,74	2 286,74	2 237,03	2 261,88	2 371,71	2 371,71	2 345,93	2 345,93	25 %	09.8878
			Kína	1 548,74	1 548,74	1 515,07	1 531,90	1 606,28	1 606,28	1 588,83	1 588,83	25 %	09.8879
			Japán	1 536,99	1 536,99	1 503,57	1 520,28	1 594,10	1 594,10	1 576,77	1 576,77	25 %	09.8880
			Más országok	773,87	773,87	757,04	765,46	802,62	802,62	793,90	793,90	25 %	(16)
16	Ötvözetlen és más ötvözött hengerhuzal	7213 10 00 , 7213 20 00 , 7213 91 10 , 7213 91 20 , 7213 91 41 , 7213 91 49 , 7213 91 70 , 7213 91 90 , 7213 99 10 , 7213 99 90 , 7227 10 00 , 7227 20 00 , 7227 90 10 , 7227 90 50 , 7227 90 95	Egyesült Királyság	176 384,36	176 384,36	172 549,92	174 467,14	182 938,53	182 938,53	180 950,07	180 950,07	25 %	09.8988
			Ukrajna	118 599,40	118 599,40	116 021,16	117 310,28	123 006,38	123 006,38	121 669,35	121 669,35	25 %	09.8881
			Svájc	130 373,45	130 373,45	127 539,25	128 956,35	135 217,93	135 217,93	133 748,17	133 748,17	25 %	09.8882
			Oroszországi Föderáció	nem alkalmazandó	nem alkalmazandó	nem alkalmazandó	nem alkalmazandó	nem alkalmazandó	nem alkalmazandó	nem alkalmazandó	nem alkalmazandó	25 %	09.8883
			Törökország	113 300,38	113 300,38	110 837,33	112 068,85	117 510,45	117 510,45	116 233,16	116 233,16	25 %	09.8884
			Fehéroroszország	nem alkalmazandó	nem alkalmazandó	nem alkalmazandó	nem alkalmazandó	nem alkalmazandó	nem alkalmazandó	nem alkalmazandó	nem alkalmazandó	25 %	09.8885
			Moldovai Köztársaság	66 581,74	66 581,74	65 134,31	65 858,02	69 055,81	69 055,81	68 305,20	68 305,20	25 %	09.8886
			Más országok	116 864,97	116 864,97	114 324,43	115 594,70	121 207,50	121 207,50	119 890,02	119 890,02	25 %	(17)
17	Szögvas, idomvas és szelvény vasból vagy ötvözetlen acélból	7216 31 10 , 7216 31 90 , 7216 32 11 , 7216 32 19 , 7216 32 91 , 7216 32 99 , 7216 33 10 , 7216 33 90	Ukrajna	30 113,25	30 113,25	29 458,61	29 785,93	31 232,21	31 232,21	30 892,73	30 892,73	25 %	09.8891
17	Szögvas, idomvas és szelvény vasból vagy ötvözetlen acélból		Más országok	64 947,85	64 947,85	63 535,94	64 241,90	67 361,21	67 361,21	66 629,03	66 629,03	25 %	(18)
18	Szádpalló	7301 10 00	Kína	6 736,44	6 736,44	6 590,00	6 663,22	6 986,76	6 986,76	6 910,82	6 910,82	25 %	09.8901
			Egyesült Arab Emírségek	3 333,90	3 333,90	3 261,43	3 297,67	3 457,79	3 457,79	3 420,20	3 420,20	25 %	09.8902
			Egyesült Királyság	864,55	864,55	845,76	855,16	896,68	896,68	886,93	886,93	25 %	09.8990
			Más országok	274,44	274,44	268,47	271,45	284,63	284,63	281,54	281,54	25 %	(19)
19	Vasúti anyag	7302 10 22 , 7302 10 28 , 7302 10 40 , 7302 10 50 , 7302 40 00	Egyesült Királyság	4 916,90	4 916,90	4 810,01	4 863,46	5 099,61	5 099,61	5 044,18	5 044,18	25 %	09.8991
			Oroszországi Föderáció	nem alkalmazandó	nem alkalmazandó	nem alkalmazandó	nem alkalmazandó	nem alkalmazandó	nem alkalmazandó	nem alkalmazandó	nem alkalmazandó	25 %	09.8906
			Törökország	1 498,14	1 498,14	1 465,57	1 481,86	1 553,81	1 553,81	1 536,92	1 536,92	25 %	09.8908
			Kína	1 449,19	1 449,19	1 417,68	1 433,44	1 503,04	1 503,04	1 486,70	1 486,70	25 %	09.8907
			Más országok	759,42	759,42	742,91	751,17	787,64	787,64	779,08	779,08	25 %	(20)
20	Gázcső	7306 30 41 , 7306 30 49 , 7306 30 72 , 7306 30 77	Törökország	47 578,14	47 578,14	46 543,83	47 060,99	49 346,07	49 346,07	48 809,70	48 809,70	25 %	09.8911
			India	18 309,56	18 309,56	17 911,53	18 110,55	18 989,92	18 989,92	18 783,51	18 783,51	25 %	09.8912
			Észak-Macedónia	6 762,54	6 762,54	6 615,53	6 689,04	7 013,83	7 013,83	6 937,59	6 937,59	25 %	09.8913
			Egyesült Királyság	6 432,95	6 432,95	6 293,10	6 363,03	6 671,99	6 671,99	6 599,47	6 599,47	25 %	09.8992
			Más országok	10 690,62	10 690,62	10 458,21	10 574,41	11 087,86	11 087,86	10 967,34	10 967,34	25 %	(21)
21	Üreges profil	7306 61 10 , 7306 61 92 , 7306 61 99	Törökország	94 689,32	94 689,32	92 630,86	93 660,09	98 207,83	98 207,83	97 140,35	97 140,35	25 %	09.8916
			Egyesült Királyság	50 502,05	50 502,05	49 404,18	49 953,11	52 378,63	52 378,63	51 809,29	51 809,29	25 %	09.8993
			Oroszországi Föderáció	nem alkalmazandó	nem alkalmazandó	nem alkalmazandó	nem alkalmazandó	nem alkalmazandó	nem alkalmazandó	nem alkalmazandó	nem alkalmazandó	25 %	09.8917
			Észak-Macedónia	27 955,71	27 955,71	27 347,98	27 651,85	28 994,51	28 994,51	28 679,35	28 679,35	25 %	09.8918
			Ukrajna	20 676,33	20 676,33	20 226,85	20 451,59	21 444,63	21 444,63	21 211,54	21 211,54	25 %	09.8919
			Svájc	15 453,34	15 453,34	15 117,40	15 285,37	16 027,57	16 027,57	15 853,35	15 853,35	25 %	09.8920
			Fehéroroszország	nem alkalmazandó	nem alkalmazandó	nem alkalmazandó	nem alkalmazandó	nem alkalmazandó	nem alkalmazandó	nem alkalmazandó	nem alkalmazandó	25 %	09.8921
			Más országok	19 871,64	19 871,64	19 439,65	19 655,65	20 610,04	20 610,04	20 386,02	20 386,02	25 %	(22)
22	Varrat nélküli rozsdamentes acélcső	7304 11 00 , 7304 22 00 , 7304 24 00 , 7304 41 00 , 7304 49 83 , 7304 49 85 , 7304 49 89	India	5 659,79	5 659,79	5 536,75	5 598,27	5 870,10	5 870,10	5 806,30	5 806,30	25 %	09.8926
			Ukrajna	3 543,95	3 543,95	3 466,91	3 505,43	3 675,64	3 675,64	3 635,69	3 635,69	25 %	09.8927
			Egyesült Királyság	1 798,90	1 798,90	1 759,80	1 779,35	1 865,75	1 865,75	1 845,47	1 845,47	25 %	09.8994
			Koreai Köztársaság	1 114,07	1 114,07	1 089,85	1 101,96	1 155,47	1 155,47	1 142,91	1 142,91	25 %	09.8928
			Japán	1 036,03	1 036,03	1 013,51	1 024,77	1 074,53	1 074,53	1 062,85	1 062,85	25 %	09.8929
			Kína	888,89	888,89	869,57	879,23	921,92	921,92	911,90	911,90	25 %	09.8931
			Más országok	2 586,28	2 586,28	2 530,05	2 558,16	2 682,38	2 682,38	2 653,22	2 653,22	25 %	(23)
24	Más varrat nélküli cső	7304 19 10 , 7304 19 30 , 7304 19 90 , 7304 23 00 , 7304 29 10 , 7304 29 30 , 7304 29 90 , 7304 31 20 , 7304 31 80 , 7304 39 50 , 7304 39 82 , 7304 39 83 , 7304 39 88 , 7304 51 81 , 7304 51 89 , 7304 59 82 , 7304 59 83 , 7304 59 89 , 7304 90 00	Kína	36 946,09	36 946,09	36 142,92	36 544,50	38 318,95	38 318,95	37 902,44	37 902,44	25 %	09.8936
			Ukrajna	30 880,76	30 880,76	30 209,44	30 545,10	32 028,25	32 028,25	31 680,11	31 680,11	25 %	09.8937
			Fehéroroszország	nem alkalmazandó	nem alkalmazandó	nem alkalmazandó	nem alkalmazandó	nem alkalmazandó	nem alkalmazandó	nem alkalmazandó	nem alkalmazandó	25 %	09.8938
			Egyesült Királyság	11 268,07	11 268,07	11 023,11	11 145,59	11 686,77	11 686,77	11 559,74	11 559,74	25 %	09.8995
			Egyesült Államok	8 110,65	8 110,65	7 934,33	8 022,49	8 412,03	8 412,03	8 320,60	8 320,60	25 %	09.8940
			Más országok	43 742,37	43 742,37	42 791,45	43 266,91	45 367,77	45 367,77	44 874,64	44 874,64	25 %	(24)
25.A	Nagy méretű hegesztett cső	7305 11 00 , 7305 12 00	Más országok	115 747,59	115 747,59	113 231,34	114 489,47	120 048,60	120 048,60	118 743,72	118 743,72	25 %	(25)
25.B	Nagy méretű hegesztett cső	7305 19 00 , 7305 20 00 , 7305 31 00 , 7305 39 00 , 7305 90 00	Törökország	14 371,47	14 371,47	14 059,05	14 215,26	14 905,49	14 905,49	14 743,48	14 743,48	25 %	09.8971
			Kína	8 134,62	8 134,62	7 957,78	8 046,20	8 436,89	8 436,89	8 345,18	8 345,18	25 %	09.8972
			Oroszországi Föderáció	nem alkalmazandó	nem alkalmazandó	nem alkalmazandó	nem alkalmazandó	nem alkalmazandó	nem alkalmazandó	nem alkalmazandó	nem alkalmazandó	25 %	09.8973
			Egyesült Királyság	5 903,81	5 903,81	5 775,46	5 839,64	6 123,18	6 123,18	6 056,63	6 056,63	25 %	09.8996
			Koreai Köztársaság	2 781,17	2 781,17	2 720,71	2 750,94	2 884,52	2 884,52	2 853,16	2 853,16	25 %	09.8974
			Más országok	6 251,05	6 251,05	6 115,16	6 183,11	6 483,33	6 483,33	6 412,86	6 412,86	25 %	(26)
26	Más hegesztett cső	7306 11 00 , 7306 19 00 7306 21 00 , 7306 29 00 , 7306 30 12 , 7306 30 18 , 7306 30 80 , 7306 40 20 , 7306 40 80 , 7306 50 21 , 7306 50 29 , 7306 50 80 , 7306 69 10 , 7306 69 90 , 7306 90 00	Svájc	46 275,35	46 275,35	45 269,36	45 772,35	47 994,87	47 994,87	47 473,18	47 473,18	25 %	09.8946
			Törökország	36 650,08	36 650,08	35 853,34	36 251,71	38 011,94	38 011,94	37 598,77	37 598,77	25 %	09.8947
			Egyesült Királyság	11 192,00	11 192,00	10 948,70	11 070,35	11 607,88	11 607,88	11 481,71	11 481,71	25 %	09.8997
			Tajvan	8 671,66	8 671,66	8 483,14	8 577,40	8 993,88	8 993,88	8 896,12	8 896,12	25 %	09.8950
			Kína	7 769,95	7 769,95	7 601,04	7 685,50	8 058,67	8 058,67	7 971,08	7 971,08	25 %	09.8949
			Oroszországi Föderáció	nem alkalmazandó	nem alkalmazandó	nem alkalmazandó	nem alkalmazandó	nem alkalmazandó	nem alkalmazandó	nem alkalmazandó	nem alkalmazandó	25 %	09.8952
			Más országok	19 298,91	19 298,91	18 879,37	19 089,14	20 016,03	20 016,03	19 798,47	19 798,47	25 %	(27)
27	Ötvözetlen és más ötvözött hidegen húzott rúd	7215 10 00 , 7215 50 11 , 7215 50 19 , 7215 50 80 , 7228 10 90 , 7228 20 99 , 7228 50 20 , 7228 50 40 , 7228 50 61 , 7228 50 69 , 7228 50 80	Oroszországi Föderáció	nem alkalmazandó	nem alkalmazandó	nem alkalmazandó	nem alkalmazandó	nem alkalmazandó	nem alkalmazandó	nem alkalmazandó	nem alkalmazandó	25 %	09.8956
			Svájc	40 584,14	40 584,14	39 701,88	40 143,01	42 092,18	42 092,18	41 634,66	41 634,66	25 %	09.8957
			Egyesült Királyság	24 483,32	24 483,32	23 951,08	24 217,20	25 393,08	25 393,08	25 117,07	25 117,07	25 %	09.8998
			Kína	25 900,31	25 900,31	25 337,26	25 618,79	26 862,73	26 862,73	26 570,74	26 570,74	25 %	09.8958
			Ukrajna	29 232,30	29 232,30	28 596,82	28 914,56	30 318,53	30 318,53	29 988,98	29 988,98	25 %	09.8959
			Más országok	30 366,43	30 366,43	29 706,29	30 036,36	31 494,80	31 494,80	31 152,46	31 152,46	25 %	(28)
28	Ötvözetlen huzal	7217 10 10 , 7217 10 31 , 7217 10 39 , 7217 10 50 , 7217 10 90 , 7217 20 10 , 7217 20 30 , 7217 20 50 , 7217 20 90 , 7217 30 41 , 7217 30 49 , 7217 30 50 , 7217 30 90 , 7217 90 20 , 7217 90 50 , 7217 90 90	Fehéroroszország	nem alkalmazandó	nem alkalmazandó	nem alkalmazandó	nem alkalmazandó	nem alkalmazandó	nem alkalmazandó	nem alkalmazandó	nem alkalmazandó	25 %	09.8961
			Kína	75 996,55	75 996,55	74 344,45	75 170,50	78 820,47	78 820,47	77 963,72	77 963,72	25 %	09.8962
			Oroszországi Föderáció	nem alkalmazandó	nem alkalmazandó	nem alkalmazandó	nem alkalmazandó	nem alkalmazandó	nem alkalmazandó	nem alkalmazandó	nem alkalmazandó	25 %	09.8963
			Törökország	49 453,52	49 453,52	48 378,45	48 915,98	51 291,14	51 291,14	50 733,63	50 733,63	25 %	09.8964
			Ukrajna	37 294,60	37 294,60	36 483,85	36 889,22	38 680,41	38 680,41	38 259,97	38 259,97	25 %	09.8965
			Más országok	47 545,89	47 545,89	46 512,29	47 029,09	49 312,63	49 312,63	48 776,62	48 776,62	25 %	(29)
(1) 7.1.–3.31.: 09.8601 4.1.–6.30.: 09.8602 4.1.–6.30.: Törökország* esetében 09.8572, India* esetében 09.8573, a Koreai Köztársaság* esetében 09.8574, Szerbia* esetében 09.8575, az Egyesült Királyság* esetében 09.8599 Amennyiben az egyedi kontingensük az 1. cikk (5) bekezdésének megfelelően kimerül. (2) 7.1.–3.31.: 09.8603 4.1.–6.30.: 09.8604 4.1.–6.30.: India, a Koreai Köztársaság,* Ukrajna,* Brazília,* Szerbia* és az Egyesült Királyság* esetében 09.8567 Amennyiben az egyedi kontingensük az 1. cikk (5) bekezdésének megfelelően kimerül. (3) 7.1.–3.31.: 09.8605 4.1.–6.30.: 09.8606 4.1.–6.30.: a Koreai Köztársaság, az Iráni Iszlám Köztársaság* és az Egyesült Királyság* esetében 09.8568 Amennyiben az egyedi kontingensük az 1. cikk (5) bekezdésének megfelelően kimerül. (4) 7.1.–3.31.: 09.8607 4.1.–6.30.: 09.8608 09.8816 4.1.–6.30.: a Koreai Köztársaság, Kína* és Tajvan* esetében 09.8569 Amennyiben az egyedi kontingensük az 1. cikk (5) bekezdésének megfelelően kimerül. (5) 7.1.–3.31.: 09.8609 4.1.–6.30.: 09.8610 4.1.–6.30.: India, a Koreai Köztársaság* és az Egyesült Királyság* esetében 09.8570 Amennyiben az egyedi kontingensük az 1. cikk (5) bekezdésének megfelelően kimerül. (6) 7.1.–3.31.: 09.8611 4.1.–6.30.: 09.8612 4.1.–6.30.: Kína esetében 09.8581, a Koreai Köztársaság* esetében 09.8582, India* esetében 09.8583, az Egyesült Királyság* esetében 09.8584 Amennyiben az egyedi kontingensük az 1. cikk (5) bekezdésének megfelelően kimerül. (7) 7.1.–3.31.: 09.8613 4.1.–6.30.: 09.8614 (8) 7.1.–3.31.: 09.8615 4.1.–6.30.: 09.8616 4.1.–6.30.: Kína, a Koreai Köztársaság,* Tajvan,* Szerbia* és az Egyesült Királyság* esetében 09.8576 Amennyiben az egyedi kontingensük az 1. cikk (5) bekezdésének megfelelően kimerül. (9) 7.1.–3.31.: 09.8617 4.1.–6.30.: 09.8618 (10) 7.1.–3.31.: 09.8619 4.1.–6.30.: 09.8620 (11) 7.1.–3.31.: 09.8621 4.1.–6.30.: 09.8622 4.1.–6.30.: a Koreai Köztársaság, Tajvan,* India,* Dél-Afrika,* az Amerikai Egyesült Államok,* Törökország* és Malajzia* esetében 09.8578 Amennyiben az egyedi kontingensük az 1. cikk (5) bekezdésének megfelelően kimerül. (12) 7.1.–3.31.: 09.8623 4.1.–6.30.: 09.8624 4.1.–6.30.: Kína, India,* Dél-Afrika,* Tajvan* és az Egyesült Királyság* esetében 09.8591 Amennyiben az egyedi kontingensük az 1. cikk (5) bekezdésének megfelelően kimerül. (13) 7.1.–3.31.: 09.8625 4.1.–6.30.: 09.8626 4.1.–6.30.: Kína, Törökország,* Svájc* és az Egyesült Királyság* esetében 09.8592 Amennyiben az egyedi kontingensük az 1. cikk (5) bekezdésének megfelelően kimerül. (14) 7.1.–3.31.: 09.8627 4.1.–6.30.: 09.8628 4.1.–6.30.: Törökország, Ukrajna,* Bosznia-Hercegovina* és Moldova* esetében 09.8593 Amennyiben az egyedi kontingensük az 1. cikk (5) bekezdésének megfelelően kimerül. (15) 7.1.–3.31.: 09.8629 4.1.–6.30.: 09.8630 4.1.–6.30.: India, Svájc,* Ukrajna* és az Egyesült Királyság* esetében 09.8594 Amennyiben az egyedi kontingensük az 1. cikk (5) bekezdésének megfelelően kimerül. (16) 7.1.–3.31.: 09.8631 09.8907 4.1.–6.30.: 09.8632 4.1.–6.30.: India, Tajvan,* a Koreai Köztársaság,* Kína,* Japán* és az Egyesült Királyság* esetében 09.8595 Amennyiben az egyedi kontingensük az 1. cikk (5) bekezdésének megfelelően kimerül. (17) 7.1.–3.31.: 09.8633 4.1.–6.30.: 09.8634 4.1.–6.30.: Ukrajna, Svájc,* Törökország,* Moldova* és az Egyesült Királyság* esetében 09.8558 Amennyiben az egyedi kontingensük az 1. cikk (5) bekezdésének megfelelően kimerül. (18) 7.1.–3.31.: 09.8635 4.1.–6.30.: 09.8636 (19) 7.1.–3.31.: 09.8637 4.1.–6.30.: 09.8638 4.1.–6.30.: Kína, az Egyesült Arab Emírségek* és az Egyesült Királyság* esetében 09.8580 Amennyiben az egyedi kontingensük az 1. cikk (5) bekezdésének megfelelően kimerül. (20) 7.1.–3.31.: 09.8639 4.1.–6.30.: 09.8640 4.1.–6.30.: Kína, Törökország* és az Egyesült Királyság* esetében 09.8585 Amennyiben az egyedi kontingensük az 1. cikk (5) bekezdésének megfelelően kimerül. (21) 7.1.–3.31.: 09.8641 4.1.–6.30.: 09.8642 (22) 7.1.–3.31.: 09.8643 4.1.–6.30.: 09.8644 (23) 7.1.–3.31.: 09.8645 4.1.–6.30.: 09.8646 4.1.–6.30.: India, Ukrajna,* a Koreai Köztársaság,* Japán,* Kína* és az Egyesült Királyság* esetében 09.8597 Amennyiben az egyedi kontingensük az 1. cikk (5) bekezdésének megfelelően kimerül. (24) 7.1.–3.31.: 09.8647 4.1.–6.30.: 09.8648 4.1.–6.30.: Kína, Ukrajna,* az Amerikai Egyesült Államok* és az Egyesült Királyság* esetében 09.8586 Amennyiben az egyedi kontingensük az 1. cikk (5) bekezdésének megfelelően kimerül. (25) 7.1.–3.31.: 09.8657 4.1.–6.30.: 09.8658 (26) 7.1.–3.31.: 09.8659 4.1.–6.30.: 09.8660 4.1.–6.30.: Törökország, Kína,* a Koreai Köztársaság* és az Egyesült Királyság* esetében 09.8587 Amennyiben az egyedi kontingensük az 1. cikk (5) bekezdésének megfelelően kimerül. (27) 7.1.–3.31.: 09.8651 4.1.–6.30.: 09.8652 4.1.–6.30.: Svájc, Törökország,* Tajvan,* Kína* és az Egyesült Királyság* esetében 09.8588 Amennyiben az egyedi kontingensük az 1. cikk (5) bekezdésének megfelelően kimerül. (28) 7.1.–3.31.: 09.8653 4.1.–6.30.: 09.8654 4.1.–6.30.: Svájc, Kína,* Ukrajna* és az Egyesült Királyság* esetében 09.8539 Amennyiben az egyedi kontingensük az 1. cikk (5) bekezdésének megfelelően kimerül. (29) 7.1.–3.31.: 09.8655 4.1.–6.30.: 09.8656 4.1.–6.30.: Törökország, Ukrajna* és Kína* esetében 09.8598 *Amennyiben az egyedi kontingensük az 1. cikk (5) bekezdésének megfelelően kimerül.

IV.2. A globális vámkontingensek és a maradványkontingensek negyedévenkénti mennyisége

Termékszám	Felosztás országonként (ha alkalmazandó)	2. év				3. év
		2022.7.1.–2022.9.30.	2022.10.1.–2022.12.31.	2023.1.1.–2023.3.31.	2023.4.1.–2023.6.30.	2023.7.1.–2023.9.30.	2023.10.1.–2023.12.31.	2024.1.1.–2024.3.31.	2024.4.1.–2024.6.30.
		A vámkontingens mennyisége (nettó tonna)	A vámkontingens mennyisége (nettó tonna)	A vámkontingens mennyisége (nettó tonna)	A vámkontingens mennyisége (nettó tonna)	A vámkontingens mennyisége (nettó tonna)	A vámkontingens mennyisége (nettó tonna)	A vámkontingens mennyisége (nettó tonna)	A vámkontingens mennyisége (nettó tonna)
1	Más országok	900 290,25	900 290,25	880 718,72	890 504,48	933 743,65	933 743,65	923 594,27	923 594,27
2	Más országok	321 824,43	321 824,43	314 828,25	318 326,34	333 782,94	333 782,94	330 154,85	330 154,85
3.A	Más országok	817,65	817,65	799,87	808,76	848,03	848,03	838,81	838,81
3.B	Más országok	8 303,99	8 303,99	8 123,47	8 213,73	8 612,56	8 612,56	8 518,94	8 518,94
4.A	Más országok	454 338,51	454 338,51	444 461,58	449 400,05	471 221,03	471 221,03	466 099,06	466 099,06
4.B	Más országok	100 848,08	100 848,08	98 655,73	99 751,91	104 595,44	104 595,44	103 458,53	103 458,53
5	Más országok	41 252,54	41 252,54	40 355,75	40 804,14	42 785,42	42 785,42	42 320,36	42 320,36
6	Más országok	35 715,05	35 715,05	34 938,63	35 326,84	37 042,16	37 042,16	36 639,53	36 639,53
7	Más országok	554 571,27	554 571,27	542 515,37	548 543,32	575 178,29	575 178,29	568 926,35	568 926,35
8	Más országok	105 581,29	105 581,29	103 286,04	104 433,67	109 504,53	109 504,53	108 314,26	108 314,26
▼C1
9	Más országok	63 645,29	63 645,29	62 261,69	62 953,49	66 010,25	66 010,25	65 292,75	65 292,75
▼M9
10	Más országok	1 002,95	1 002,95	981,14	992,04	1 040,21	1 040,21	1 028,91	1 028,91
12	Más országok	58 414,15	58 414,15	57 144,27	57 779,21	60 584,73	60 584,73	59 926,20	59 926,20
13	Más országok	132 668,90	132 668,90	129 784,79	131 226,85	137 598,67	137 598,67	136 103,03	136 103,03
14	Más országok	4 956,51	4 956,51	4 848,76	4 902,63	5 140,68	5 140,68	5 084,81	5 084,81
15	Más országok	773,87	773,87	757,04	765,46	802,62	802,62	793,90	793,90
16	Más országok	116 864,97	116 864,97	114 324,43	115 594,70	121 207,50	121 207,50	119 890,02	119 890,02
17	Más országok	64 947,85	64 947,85	63 535,94	64 241,90	67 361,21	67 361,21	66 629,03	66 629,03
18	Más országok	274,44	274,44	268,47	271,45	284,63	284,63	281,54	281,54
19	Más országok	759,42	759,42	742,91	751,17	787,64	787,64	779,08	779,08
20	Más országok	10 690,62	10 690,62	10 458,21	10 574,41	11 087,86	11 087,86	10 967,34	10 967,34
21	Más országok	19 871,64	19 871,64	19 439,65	19 655,65	20 610,04	20 610,04	20 386,02	20 386,02
22	Más országok	2 586,28	2 586,28	2 530,05	2 558,16	2 682,38	2 682,38	2 653,22	2 653,22
24	Más országok	43 742,37	43 742,37	42 791,45	43 266,91	45 367,77	45 367,77	44 874,64	44 874,64
25.A	Más országok	115 747,59	115 747,59	113 231,34	114 489,47	120 048,60	120 048,60	118 743,72	118 743,72
25.B	Más országok	6 251,05	6 251,05	6 115,16	6 183,11	6 483,33	6 483,33	6 412,86	6 412,86
26	Más országok	19 298,91	19 298,91	18 879,37	19 089,14	20 016,03	20 016,03	19 798,47	19 798,47
27	Más országok	30 366,43	30 366,43	29 706,29	30 036,36	31 494,80	31 494,80	31 152,46	31 152,46
28	Más országok	47 545,89	47 545,89	46 512,29	47 029,09	49 312,63	49 312,63	48 776,62	48 776,62

IV.3. Az országspecifikus kontingenssel rendelkező országok számára az utolsó negyedévekben a maradványkontingens keretében rendelkezésre álló legnagyobb mennyiség

Termékkategória	Újonnan felosztott kontingens (tonna)
Termékkategória	2023.4.1.–2023.6.30.	2024.4.1.–2024.6.30.
1	Speciális szabályok	Speciális szabályok
2	318 326,34	330 154,85
3.A	808,76	838,81
3.B	8 213,73	8 518,94
4.A	449 400,05	466 099,06
4.B	Speciális szabályok	Speciális szabályok
5	Nincs a negyedik negyedévben felhasználható maradványkontingens	Nincs a negyedik negyedévben felhasználható maradványkontingens
6	35 326,84	36 639,53
7	Nem alkalmazandó	Nem alkalmazandó
8	Nem alkalmazandó	Nem alkalmazandó
9	Nincs a negyedik negyedévben felhasználható maradványkontingens	Nincs a negyedik negyedévben felhasználható maradványkontingens
10	992,04	1 028,91
12	22 671,97	23 514,42
13	53 215,94	55 193,36
14	3 652,73	3 788,46
15	765,46	793,90
16	18 138,68	18 812,69
17	Nem alkalmazandó	Nem alkalmazandó
18	271,45	281,54
19	751,17	779,08
20	960,89	996,60
21	Nincs a negyedik negyedévben felhasználható maradványkontingens	Nincs a negyedik negyedévben felhasználható maradványkontingens
22	2 558,16	2 653,22
24	43 266,91	44 874,64
25.A	Nem alkalmazandó	Nem alkalmazandó
25.B	6 183,11	6 412,86
26	19 089,14	19 798,47
27	4 699,24	4 873,85
28	47 029,09	48 776,62

▼M10

V. MELLÉKLET

Az uniós piac vonzereje

(1) Eredeti megállapításában a Bizottság kifejtette, hogy az uniós acélpiac a méret és az árak tekintetében vonzó a behozatal számára ( 2 ). E tekintetben az OECD adatai ( 3 ) szerint a védintézkedés bevezetéséhez vezető vizsgálat megindítását megelőző években volumen szempontjából az uniós piac volt a legnagyobb behozatali terület, amely a behozatal globális részesedésének 13,8–18,4 %-át tette ki ebben az időszakban.

(2) A volumen mellett az uniós piac az árak tekintetében is igen vonzó volt. A vonatkozó adatok elemzéséből ( 4 ) ugyanis kiderült, hogy az Unióba exportáló főbb országok a kivitelük nagy része (az érintett KN-kódok 46–78 %-a) esetében magasabb árat értek el az uniós piacon az ugyanezen KN-kódokra vonatkozóan más harmadik piacokon elért exportárakhoz képest. Emellett ezen országoknál az uniós piac fő vagy egyik fő exportpiacként az exportjuk jelentős részét képviselte, egyes esetekben több mint 25 %-os, sőt adott évben akár 32 %-os részesedéssel ( 5 ).

(3) Az uniós piac vonzerejét az is megerősítette, hogy a fő acélexportáló országok ( 6 ) a harmadik országokba irányuló kivitelük csökkentésével egyidejűleg gyors ütemben növelték az Unióba irányuló kivitelüket. Az e származási helyekről más harmadik országokba irányuló kivitel ugyanis 2018-ban több mint 11 millió tonnával (–8 %) csökkent ( 7 ) 2017-hez képest ( 8 ). Másrészt ugyanebben az időszakban az e származási helyekről az Unióba irányuló behozatal több mint 3 millió tonnával (+14 %) nőtt ( 9 ). Ezek az ellentétes tendenciák azt mutatták, hogy a más harmadik országokba irányuló behozatal általános csökkenésével egyidejűleg a kapacitásfelesleg növekedett és a piacokhoz való hozzáférés is egyre korlátozottabbá vált világszerte (lásd az 1.1.1. és 1.1.2. szakaszt), ugyanakkor a belföldi felhasználásban sem következtek be jelentős pozitív fejlemények, így az exportáló gyártók megragadták a lehetőséget arra, hogy egyre nagyobb mennyiségeket értékesítsenek az uniós piacon.

(4) A fenti adatok tehát azt mutatják, hogy az uniós piac mind volumen, mind az árak tekintetében egyértelműen vonzó volt az exportáló gyártók számára.

1. ELEMZÉS

1.1. A behozatal váratlan fejlemények miatti növekedése

(5) Az alábbi alszakaszok ezért az eredeti megállapításokat kiegészítve további információk és részletesebb magyarázat révén teremtik meg a kapcsolatot a váratlan fejlemények és a megnövekedett behozatal között.

1.1.1. Az Unióba irányuló behozatal növekedése a globális acélágazati kapacitásfelesleg miatt

(6) Az eredeti megállapításban a Bizottság kimondta, hogy az acélágazat kapacitásfelesleggel rendelkezik, amely a csökkentésére irányuló erőfeszítések ellenére nőtt a vizsgálati időszak alatt ( 10 ).

(7) Több forrás egybehangzóan megerősítette az acélágazat kapacitásfeleslege és annak az exportra gyakorolt hatásai közötti közvetlen kapcsolatot. Az OECD például megállapította, hogy az acélgyártási kapacitás túlzott szintje jelentős következményekkel jár az acéliparra nézve, hiszen gyakran túlkínálattal, alacsony árakkal és gyenge jövedelmezőséggel párosul ( 11 ). Megállapította továbbá, hogy globális szinten a kapacitásfelesleg hatásai a kereskedelem közvetítésével terjednek: a kapacitásfelesleg az export megugrását eredményezheti, amely viszont árcsökkenéshez és az importtal versenyző belföldi gyártók piaci részesedésének zsugorodásához vezethet ( 12 ).

(8) Hasonlóképpen más vizsgálatok is ugyanebbe az irányba mutatnak. Az Economic Policy Institute 2014. évi tanulmánya ( 13 ) a következőket állapította meg: „A kapacitásfelesleg azt jelenti, hogy az acélgyártó üzemek a piaci keresletnél sokkal több acélt képesek előállítani. A magas állandó költségek, a tőkeintenzitás és az acélgyártás nagy léptéke arra ösztönöz, hogy a többletet a piacinál alacsonyabb áron exportálják”. „[…] a kapacitásfelesleg túltermeléshez és az export megugrásához vezet”, valamint hogy „az ágazat magas tőkeintenzitása arra készteti a gyártókat, hogy az állandó költségek fedezése érdekében maximalizálják a termelést, ami viszont ahhoz vezet, hogy gyengébb belföldi kereslet esetén a többlettermelést a külföldi piacokon – különösen a vonzó amerikai piacon – dömpingáron értékesítsék. Ez az évek során sorozatos, hirtelen növekedést eredményezett a tisztességtelen acélkereskedelem volumenében”.

(9) Ugyanebben a szellemben az Európai Bizottság egy 2016. évi közleményében azt is megállapította, hogy „az acéltúltermelés következtében a közelmúltban drasztikusan megugrott a kivitel, ami destabilizálta a globális acélpiacokat, és világszerte leszorította az acélárakat” ( 14 ).

(10) Ezért alakult ki az az általánosan elfogadott gazdasági logika, amely megindokolja, hogy az exportáló gyártók a kapacitásfeleslegüktől harmadik országok piacán szabadulnak meg (általában alacsonyabb árakon), hogy ezzel legalább a költségeik egy részét fedezhessék.

(11) A Bizottság ezt követően részletesebben értékelte az acélágazatban meglévő (egyre nagyobb) kapacitásfelesleg és az Unióba irányuló behozatal növekedése közötti közvetlen kapcsolatot.

(12) A kapacitásfelesleggel rendelkező és attól szabadulni kívánó, ebben ösztönzött exportáló gyártók azokat a piacokat célozzák meg, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy – elvben – nagyobb mennyiségeket értékesítsenek, mégpedig ideális esetben a többi harmadik piachoz képest jobb árakon. Ennek kapcsán a Bizottság a (1)–(4) preambulumbekezdésben kifejtette, hogy az Unió mind méretét, mind árszintjét tekintve vonzó piac az exportáló gyártók számára. A rendelkezésre álló behozatali adatokból kiderült továbbá egyrészt, hogy az Unióba irányuló behozatal gyorsan és nagy volumenben nőtt abban az időszakban, amikor a kapacitásfelesleg is nőtt ( 15 ), ráadásul az uniós felhasználáshoz képest sokkal gyorsabb ütemben ( 16 ), másrészt pedig az, hogy az Unióba irányuló behozatal az egyéb harmadik országokba irányuló kivitel ellentétes tendenciája dacára tovább nőtt. Emellett az ideiglenes rendeletben szereplő adatok szerint az exportáló gyártók következetesen (néhány esetben jelentős mértékben) alákínáltak az uniós gyártóknak, ami azt mutatja, hogy továbbra is feltett szándékuk kiaknázni az uniós piac vonzó feltételeiből fakadó előnyöket ( 17 ). Az Unióba irányuló, az uniós gazdasági ágazat árainál következetesen alacsonyabb árakon érkező behozatal nagysága és üteme – a felhasználás sokkal lassabb növekedése mellett – aligha lett volna észszerűen magyarázható, ha e behozatalra nem az exportáló gyártók magatartásának középpontjában álló, egyre nagyobb kapacitásfelesleggel összefüggésben került volna sor.

(13) Ennek megfelelően a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az Unióba irányuló behozatal az acélágazatnak az eredeti vizsgálati időszakban tapasztalt kapacitásfeleslege miatt nőtt.

1.1.2. A piacvédelmi intézkedések és a kereskedelemkorlátozó intézkedések számának növekedése a harmadik országokban

(14) Az ideiglenes rendelet (33) és (34) preambulumbekezdésében a Bizottság kifejtette, hogy az acélágazatban – különösen az uniós védintézkedési vizsgálat megindítását megelőző években – jelentősen megnőtt a piacvédelmi eszközök használata. Az ideiglenes rendelet megállapította, hogy míg a 2011–2013-as időszakban évente átlagosan mintegy 77, acélipari vonatkozású vizsgálat indult, a 2015–2016-os időszakban ez az átlag 117-re emelkedett. Emellett a harmadik országok 2017-ben is folyamatosan vezettek be kereskedelemkorlátozó intézkedéseket ( 18 ).

(15) Összességében a Bizottság az általa elemzett adatok alapján megállapította ( 19 ), hogy a 2013–2017-es időszakban az acéltermékek tekintetében több mint 300 piacvédelmi intézkedés ( 20 ) bevezetésére került sor.

(16) E számadatokat lebontott formában vizsgálva megállapítást nyert, hogy ilyen intézkedést számos ország (legalább 24 joghatóság) bevezetett, amelyek között valamennyi jelentős acélimportőr ország megtalálható ( 21 ). Ezek az országok a 2013–2017-es időszakban 157 intézkedést vezettek be, az összes intézkedés több mint 52 %-át.

(17) Ugyanakkor az Unióba a legnagyobb mennyiségben exportáló országokkal szemben ebben az időszakban számos joghatóságban intézkedések sora volt hatályban. Az Unióba a legnagyobb mennyiségben exportáló hét ország ( 22 ) példáját véve a Bizottság megállapította, hogy mintegy 200 intézkedés – a legalább 24 különböző harmadik országban hatályban lévő összes intézkedés mintegy 66 %-a – vonatkozik rájuk.

(18) A Bizottság ezért megerősítette, hogy a piacvédelmi intézkedések nagyságrendje az egyes intézkedések, valamint intézkedést bevezető vagy annak alanyaként érintett országok száma tekintetében igen jelentős volt. A Bizottság megállapította továbbá, hogy az ügy eredeti aktájában szereplő adatok alapján az említett számadatok akár óvatos közelítésnek is tekinthetők ( 23 ). Ezen túlmenően a fenti intézkedések alapján kivetett vámok kellően magasnak tűntek ahhoz, hogy befolyásolják az e piacokra érkező behozatal szintjét az intézkedések bevezetését megelőző időszakhoz képest. Ez a piacvédelmi intézkedések hatálya alá tartozó országokból a harmadik piacokra irányuló export általános csökkenésében (lásd a (19) preambulumbekezdést) is megmutatkozott, amelyre annak ellenére került sor, hogy az általános piaci feltételek nem változtak jelentősen ( 24 ), és amelyek ennélfogva – elvben – az intézkedések hatásainak hiányában nem indokolnák az exportvolumen ilyen nagyságrendű csökkenését.

(19) E tekintetben a Bizottság az elemzett adatok alapján megerősítette, hogy a piacvédelmi intézkedések bevezetésének közös hatása a bevezetésüket követő időszakban a hatályuk alá tartozó országokba irányuló behozatal (sok esetben jelentős) csökkenése volt. Ennek kapcsán a Bizottság megállapította, hogy az acéltermékekre vonatkozó saját piacvédelmi vizsgálatainak elemzése alapján ( 25 ) a behozatal átlagosan akár 82 %-kal csökkent az intézkedések bevezetéséhez vezető vizsgálati időszak behozatali szintjéhez képest. Ezekben az esetekben az érintett behozatal volumene jelentős volt ( 26 ). A Bizottság megerősítette továbbá, hogy az acélra vonatkozó piacvédelmi intézkedések hasonló hatást fejtettek ki akkor is, amikor azokat harmadik országok vezették be. Egy 26 ügyből álló minta vizsgálata alapján ( 27 ) a Bizottság megerősítette, hogy a behozatal csökkenése átlagosan 73 %-os volt, és az érintett volumen szintén számottevő ( 28 ). Ennélfogva a piacvédelmi intézkedések harmadik országok általi bevezetése csökkentette az ezen országokba irányuló kivitel volumenét, amelyet ezt követően – legalábbis részben – az uniós piacra irányítottak át.

(20) Emellett a harmadik országokban bevezetett piacvédelmi intézkedések növekvő száma és az uniós piacra irányuló behozatal növekedése közötti egyértelmű összefüggést mutató további adatkészlet a fő acélexportáló országok Unióba irányuló kivitelének a (3) preambulumbekezdésben ismertetett ellentétes tendenciájából nyerhető ( 29 ). Tekintettel a harmadik országok által bevezetett piacvédelmi intézkedések nagy számára és az intézkedést bevezető országokba irányuló behozatal volumenére gyakorolt – a (18) és (19) preambulumbekezdésben részletezett – hatásukra, a tendencia megerősíti a harmadik országokba irányuló exportra való képesség jelentős korlátozódását. Az exportáló országok ezért arra törekedtek, hogy ezektől a kapacitásfelesleg által is befolyásolt többletmennyiségektől a vonzó uniós piacon szabaduljanak meg, ahol ennek következtében ugyanebben az időszakban a behozatal folyamatos, a felhasználás alakulásánál lényegesen gyorsabb növekedése volt tapasztalható.

(21) Az alábbi ábra ( 30 ) szemlélteti ezeket a tendenciákat.

(22) A Bizottság megállapította továbbá, hogy a teljes acélfelhasználás az adott időszakban nem mutatott olyan jelentős csökkenést, amely indokolná a harmadik országokba irányuló kivitel tapasztalt mértékű csökkenését. Ezért az egyéb harmadik országokba irányuló kivitel visszaesése csak a számos joghatóságban bevezetett legkülönfélébb piacvédelmi vagy egyéb kereskedelemkorlátozó intézkedések korlátozó hatásával magyarázható.

(23) Ennek megfelelően a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a piacvédelmi eszközök és más, harmadik országokban bevezetett kereskedelemkorlátozó intézkedések növekedése a figyelembe vett időszak alatt az Unióba irányuló behozatal növekedését eredményezte.

1.1.3. A 232. szakasz szerinti amerikai intézkedés

(24) A végleges rendelet (58)–(61) preambulumbekezdésében a Bizottság kifejtette a 232. szakasz szerinti amerikai intézkedés és az Unióba irányuló behozatal növekedése közötti kapcsolatot. Emellett a végleges rendelet (101)–(110) preambulumbekezdésében a Bizottság értékelte mind az uniós, mind az egyesült államokbeli piacokra irányuló behozatal alakulását ( 31 ).

(25) Mivel a behozatal növekedésének megállapítása céljából értékelt adatok 2018. június végéig (a továbbiakban: a legutóbbi időszak végéig) állnak rendelkezésre, a 232. szakasz szerinti amerikai intézkedés hatálybalépését követően viszonylag rövid időszakon át fedik le az Unióba és az USA-ba irányuló behozatal tendenciáit. Mindazonáltal a végleges rendelet (58) preambulumbekezdésében kifejtett módon az amerikai intézkedéshez vezető vizsgálatot már 2017 áprilisában megindították, az intézkedés későbbi elfogadását megalapozó jelentést pedig 2018 januárjában tették közzé, így a kereskedelem eltérítésének első jelei már ismertek voltak.

(26) Az adatok azt mutatták, hogy míg 2018 első felében az Egyesült Államokba irányuló behozatal közel egymillió tonnával csökkent (–7 %) 2017 azonos időszakához képest, az Unióba irányuló behozatal ezzel ellentétes, szinte azonos mértékű tendenciát követett: a behozatal 1,2 millió tonnával (+7 %) nőtt.

(27) Ez a tendencia azzal magyarázható, hogy az Unióba exportáló főbb országok az USA piacára is jelentős volumenben exportáltak. Az Egyesült Államokba irányuló export volumene – a 232. szakasz szerinti amerikai intézkedéssel kivetett 25 %-os vám hatásának eredményeként – csökkent, ugyanakkor ezen országok közül egyeseknek az Unióba irányuló exportvolumene ezzel párhuzamosan nőtt. Továbbá a (3) preambulumbekezdésben kifejtett módon az ezen országokból más harmadik piacokra irányuló export általában csökkent.

(28) Ezért az amiatt kialakult helyzetben, hogy a 232. szakasz szerinti amerikai intézkedés hatálybalépését követően az ugyanilyen mennyiség Egyesült Államokba irányuló exportja ellehetetlenült, az exportáló országoknak más értékesítési lehetőségeket kellett keresniük az acéljuk számára. Ebben az esetben, mivel az uniós piac méretét és árait tekintve nagyon vonzó volt a többi harmadik piachoz képest, természetes célpontként szolgált az exportáló országok számára, ami a behozatal növekedéséhez vezetett, különösen olyan származási helyekről, ahol az USA-ba irányuló exportvolumen visszaesett. E tendenciákat az alábbi ábrák ( 32 ) szemléltetik.

(29) E tények alapján a Bizottság megerősítette, hogy az Unióba irányuló behozatal vizsgálati időszakban bekövetkezett növekedése (a megállapított egyéb váratlan fejleményeket is figyelembe véve) a 232. szakasz szerinti amerikai intézkedés eredménye volt.

Kumulatív értékelés

(30) A Bizottság továbbá arra a következtetésre jutott, hogy a behozatal növekedése valamennyi azonosított, váratlan fejlemény (globális kapacitásfelesleg, a piacvédelmi intézkedések és a harmadik országokban bevezetett kereskedelemkorlátozó intézkedések, valamint a 232. szakasz szerinti amerikai intézkedés) együttes eredménye. A több váratlan fejlemény egyidejű fennállása megerősíti az Unióba – az acélexport vonzó és jelentős piacára – irányuló behozatal növekedése és az azonosított váratlan fejlemények között megállapított logikai összefüggést.

1.2. Komoly károkozással való fenyegetés

(31) Az eredeti megállapítás kimondta, hogy amennyiben az Unió nem vezet be védintézkedést, az a belföldi gyártókkal szemben komoly károkozással fenyeget, mivel a behozatal várhatóan tovább fog nőni, különösen – de nem kizárólagosan – a 232. szakasz szerinti amerikai intézkedéssel előidézett kereskedelemeltérítés miatt, ami az árak és a mennyiségek tekintetében egyaránt fokozódó importnyomást eredményez ( 33 ). A rendelet e szakasza részletesebben kifejti, hogy a végleges intézkedés bevezetésének időpontjában rendelkezésre álló bizonyítékok fényében miért állt fenn megalapozottan a komoly károkozással való fenyegetés. Ennek érdekében a rendelet e szakasza további magyarázattal és pontosítással szolgál a komoly károkozással való fenyegetés megállapítását megalapozó alábbi szempontokkal kapcsolatban: i. az uniós gazdasági ágazat helyzete és a 2017. évi részleges helyreállás okai; ii. az uniós piacvédelmi intézkedések szerepe az uniós gazdasági ágazat helyzetében; iii. a 232. szakasz szerinti amerikai intézkedés hatása, beleértve az Unióba irányuló behozatal legutóbbi alakulását is; iv. az acél- és nyersanyagárak legutóbbi alakulása; v. a harmadik országbeli piacvédelmi intézkedések és a kapacitásfelesleg aktuális állása; vi. piaci kilátások és előrejelzések.

Az uniós piac folyamatosan fennálló vonzereje

(32) A (1)–(4) preambulumbekezdésben a Bizottság kifejtette az uniós piac méret és árak szempontjából fennálló vonzerejét, valamint azt, hogy e jellemzők mennyiben járultak hozzá az uniós piacra irányuló behozatal növekvő mennyiségéhez a vizsgálati időszakban.

(33) A Bizottság úgy ítélte meg, hogy e jellemzők a végleges védintézkedés bevezetését megelőző vizsgálat lezárultakor változatlanul fennálltak, megerősítve, hogy az uniós piac méret ( 34 ) és árak tekintetében 2018-ban is vonzó piac volt. Az Unióba acélt exportáló főbb országok az érintett KN-kódok 48–81 %-a esetében az egyéb harmadik piacokhoz képest magasabb árat értek el az uniós piacon ( 35 ). Ez megerősíti az árak tekintetében folyamatosan fennálló vonzerőt. Méret tekintetében az Unió továbbra is érintett exportpiac, amely egyes exportáló országok esetében – az exportáló országtól függően – a teljes kivitel közel 40 %-át, egyes országok esetében pedig mintegy 25 %-át teszi ki ( 36 ).

(34) A Bizottság továbbá arra a következtetésre jutott, hogy az értékelt adatok között nem szerepelnek olyan elemek, köztük az érdekelt felektől érkezett beadványok, amelyek arra utalnának, hogy az uniós piac a közeljövőben bármennyit is veszítene a vonzerejéből. Az e mellékletben bemutatott módon (példaként lásd az 1.2.3. és 1.2.5. alszakaszt) ugyanis az exportáló gyártóknak egyre kevesebb olyan alternatív értékesítési lehetőségük maradt, ahol a korábbiakkal megegyező vagy összemérhető exportvolument érhettek volna el, ami a vonzó uniós piacra nehezedő importnyomás további fokozódását jelzi.

1.2.1. Az uniós gazdasági ágazat helyzete és a 2017. évi részleges helyreállásban közrejátszó tényezők

(35) Az ideiglenes rendelet VI.1. szakasza és a végleges rendelet 5.1–5.3. szakasza ismertette az uniós gazdasági ágazat vizsgált időszak végi helyzetét, valamint a kármutatók alakulását 2013 óta, a Bizottság pedig mindezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gazdasági ágazat instabil és kiszolgáltatott helyzetben van.

(36) A kiszolgáltatott helyzetnek a 2017. évi részleges javulás ellenére történő megállapítását számos olyan tényező magyarázta, amelyek csak 2017-ben tették lehetővé az uniós gazdasági ágazat számára, hogy összességében a behozatal folyamatos növekedése ellenére is erősebb jövedelmezőséget érjen el a korábbi évekhez képest ( 37 ).

(37) Először is az uniós gazdasági ágazat jövedelmezősége a vizsgált időszakban általában gyenge teljesítményt mutatott: veszteséges volt (2013) vagy nagyon alacsony nyereségszintet ért el (2014–2016). Noha az ágazat 2017-ben öt év óta először erősebb jövedelmezőségi szintet ért el, annak mértéke nem volt elégséges ahhoz, hogy ellensúlyozza a megelőző négyéves időszak teljesítményét. Számos termékkategória esetében a jövedelmezőség még ebben az évben is alacsony maradt. Három termékkategória továbbra is veszteséges volt, míg 13 termékkategória megközelítette a megtérülési küszöböt. Mindössze hét termékkategória volt képes ismét 6 % feletti nyereségszintet elérni 2017-ben ( 38 ). E tekintetben 2017-ben egy további kulcsfontosságú tényező az értékesítési egységárak alakulásával és szintjével, valamint az előállítási költség előző évekhez viszonyított eltérésével függött össze. Az ár tekintetében 2017-ben mintegy 18 %-os növekedés (106 EUR/tonna) történt az előző évhez képest. Ugyanakkor, noha az említett évben az előállítási költség is nőtt (az előző évhez képest 82 EUR/tonnával) ( 39 ), az uniós gazdasági ágazat a vizsgált időszak legnagyobb (pozitív) árrését (36 EUR/tonnát) tudta elérni a kettő között, ami magasabb jövedelmezőséget eredményezett ( 40 ). A vizsgálat során elemzett legutóbbi fejlemények alapján azonban nem lehetett számítani e kivételes helyzet ( 41 ) tartós fennmaradására, és egyértelmű tendenciák jelezték a már zajló fordulatot (lásd az 1.2.4. szakaszt).

(38) Másodszor: bár az uniós gazdasági ágazat 2013-hoz képest 2017-ben összességében 7 %-kal tudta növelni értékesítési volumenét ( 42 ), ami hozzájárult az abban az évben elért teljesítményének részleges javulásához, arra egyértelműen nem volt képes, hogy teljes mértékben kihasználja az ugyanebben az időszakban az uniós piacon tapasztalt sokkal nagyobb mértékű felhasználásnövekedést (+14 %) ( 43 ), bár 2017-ben továbbra is elegendő kapacitással rendelkezett (kapacitáskihasználása 2017-ben 76 % volt a 2016. évi 75 %-kal szemben) ( 44 ) ahhoz, hogy tovább növelje belföldi értékesítéseit. Említést érdemel, hogy az uniós gazdasági ágazat 2017-ben alig javította kapacitáskihasználását az előző évhez képest. E visszafogott teljesítmény azzal magyarázható, hogy az uniós gazdasági ágazatot az értékelt időszakban volumen és árak tekintetében egyaránt jelentős és növekvő importnyomás érte. A felhasználás növekedése valójában sokkal nagyobb mértékben kedvezett a behozatalnak, mint az uniós gyártóknak. Míg az uniós gyártók piaci részesedése éves összehasonlításban folyamatosan csökkent (87,2 %-ról 81,9 %-ra) ( 45 ), a behozatal drasztikus növekedést mutatott (+71 %) ( 46 ), ezáltal piaci részesedése a 2013. évi 12,7 %-ról 2017-ben 18,8 %-ra nőtt ( 47 ). A behozatal piaci részesedése a legutóbbi időszakban 18,8 % volt, ami meghaladta a 2017. évi arányt (18,1 %) is. Ezek a tendenciák a behozatal folyamatos áralákínálásával magyarázhatók ( 48 ), ami ennélfogva megakadályozta az uniós gazdasági ágazatot abban, hogy teljes mértékben (vagy legalább nagyobb mértékben) kiaknázza a piaci fejleményekben rejlő lehetőségeket.

(39) Harmadszor: bár a piaci feltételek összességében javultak (a felhasználás, a belföldi értékesítés és az árszint egyaránt növekedett), az uniós gazdasági ágazat ezt továbbra sem volt képes nagyobb arányú foglalkoztatás formájában hasznosítani: a 2013–2017-es időszakban közel 10 000 munkavállalót veszített az Unióban ( 49 ). 2017-ben a foglalkoztatási szint 2016-hoz képest nagyon kis mértékben csökkent. Végül a készletek 19 %-kal nőttek a vizsgálati időszakban, szintjük 2017-ben is magas maradt ( 50 ).

(40) Az uniós gazdasági ágazat tehát 2017-ben részben javította teljesítményét több tényezőnek – nevezetesen a felhasználás és a belföldi értékesítés növekedésének, valamint az acél- és a nyersanyagárak közötti nagyobb különbségnek – köszönhetően ( 51 ), ezt azonban korlátozta az abban az évben elszenvedett importnyomás mértéke, ami nem tette lehetővé, hogy az uniós gazdasági ágazat az említett tényezők révén nagyobb előnyre tegyen szert. A piaci részesedés folyamatos csökkenése, a több termékkategóriára kiterjedő folyamatos áralákínálás, valamint a foglalkoztatás helyreállításának elmaradása mind egyértelmű jele volt annak, hogy az ágazat nem épült fel teljes mértékben a korábbi évek negatív teljesítményének hatásaiból, és hogy az importnyomás érdemi akadályt jelentett a felépüléssel szemben.

(41) Mivel a 2017-ben pozitívan alakuló tényezők közül néhány 2018-ban már negatívba fordult (lásd alább az acél- és nyersanyagárak legutóbbi alakulását és várt teljesítményét, valamint a felhasználás várható tendenciáit) egy olyan helyzetben, amikor volumen és ár tekintetében is az importnyomás növekedésére lehetett számítani, az uniós gazdasági ágazat pénzügyi helyzetére gyakorolt negatív hatás adódik.

(42) Másképpen fogalmazva: noha az uniós gazdasági ágazat több kulcsfontosságú piaci tényező összességében pozitív alakulásának és a behozatal az előző évekhez képest lassabb 2017. évi növekedésének köszönhetően ( 52 ) részben felépült, az e tényezők többsége tekintetében 2018 végén észlelhető negatív fordulatból szükségszerűen következik az uniós gazdasági ágazat helyzetének romlása az importnyomás folyamatos további növekedésével összefüggésben, amelyet annak méretére és a várható piaci környezetre tekintettel az uniós gazdasági ágazat ezúttal nem képes elviselni. Ennek eredményeként az uniós gazdasági ágazat helyzete a vizsgálati időszak végén a behozatal további megugrásával szembeni kiszolgáltatottsággal volt jellemezhető.

1.2.2. Az uniós piacvédelmi intézkedések szerepe az uniós gazdasági ágazat 2017. évi helyzetében

(43) Ebben a szakaszban a Bizottság megadja a szükséges további magyarázatokat és alátámasztó adatokat arra vonatkozóan, hogy a piacvédelmi intézkedések milyen szerepet játszottak az uniós gazdasági ágazat 2017. évi részleges fellendülésében.

(44) Először is, e vizsgálat elvégzése céljából a Bizottság a 2015-ben és 2016-ban bevezetett intézkedéseket választotta ki, mivel úgy ítélte meg, hogy részben ezeknek az intézkedéseknek tudhatók be az uniós gazdasági ágazat 2017. évi teljesítményére gyakorolt hatások ( 53 ). E paraméterek alapján tehát a Bizottság 2017 előtt hat piacvédelmi intézkedést vezetett be a védintézkedés hatálya alá tartozó termékkategóriák behozatalára ( 54 ).

(45) Ezek az intézkedések a következők voltak ( 55 ): Az (EU) 2015/501 bizottsági végrehajtási rendelet ( 56 ), az (EU) 2016/181 bizottsági végrehajtási rendelet ( 57 ), az (EU) 2016/1778 bizottsági végrehajtási rendelet ( 58 ), az (EU) 2016/113 bizottsági végrehajtási rendelet ( 59 ), az (EU) 2016/1777 bizottsági végrehajtási rendelet ( 60 ) és az (EU) 2017/969 bizottsági végrehajtási rendelet ( 61 ).

(46) A Bizottság megállapította, hogy ezekben a termékkategóriákban az uniós gyártók jövedelmezősége szisztematikusan javult az intézkedések bevezetését követő évben. A Bizottság ugyanis megállapította, hogy 2017-ben a jövedelmezőség általánosságban javult ( 62 ), bár számos kategória esetében a jövedelmezőség alacsony maradt, különösen a közvetlenül megelőző piacvédelmi intézkedések hatálya alá tartozó termékkategóriák esetében, és hogy a szóban forgó piacvédelmi intézkedések hatálya alá nem tartozó harmadik országok importárai 2017-ben a piacvédelmi intézkedések bevezetését követően általában átmenetileg emelkedtek ( 63 ).

(47) Ezenkívül a közvetlenül megelőző piacvédelmi intézkedésekkel érintett mennyiségek a figyelembe vett időszakban a közvetlenül megelőző piacvédelmi intézkedések hatálya alá tartozó termékkategóriák teljes behozatalának mintegy 40 %-át tették ki ( 64 ), az uniós piacon belüli volumenük pedig az e piacvédelmi intézkedések bevezetését követő években több mint 90 %-kal csökkent ( 65 ). Ezért a tisztességtelen kereskedelmet megvalósító behozatalnak az intézkedések bevezetésével járó jelentős csökkenése általában lehetővé tette az uniós gyártók és más exportáló országok számára, hogy 2017-ben emeljék értékesítési áraikat.

(48) Emellett a közvetlenül megelőző piacvédelmi intézkedések hatálya alá tartozó valamennyi termékkategória jövedelmezősége jelentősen javult ( 66 ), 2017-ben több esetben is meghaladta a 6 %-ot ( 67 ). A többi kategória esetében változatosabb kép alakult ki: néhány kategóriában a jövedelmezőség meghaladta vagy megközelítette a 6 %-ot ( 68 ), más kategóriák javulást mutattak ugyan, azonban jövedelmezőségük továbbra is gyenge vagy alacsony maradt ( 69 ), megint mások pedig veszteségesek voltak vagy 1 % körüli jövedelmezőséget értek el ( 70 ), függetlenül a közvetlenül megelőző tendenciáktól. Ez azt mutatja, hogy a jövedelmezőség alakulása tekintetében a kép nem volt minden kategóriára kiterjedően egységes, és hogy összességében a legtöbb kategória ( 71 ) – ha helyzete néhány esetben javult is az előző évhez képest – 2017-ben vagy veszteséges volt, vagy gyenge jövedelmezőséggel rendelkezett. Mindez egyúttal megerősíti, hogy az uniós gazdasági ágazat helyzete összességében az előző évhez képest elért javulás ellenére is instabil maradt.

(49) Az alábbiakban kifejtett módon azonban a 2017. évi árnövekedés tendenciája átmenetinek bizonyult: 2018-ban megfordult, amikor az Uniónak a főként piacvédelmi intézkedések hatálya alá nem tartozó harmadik országokból érkező behozatal megugrásával, valamint a 232. szakasz szerinti amerikai intézkedés által okozott kereskedelemeltérítéssel kellett szembenéznie. Ez megmutatkozik a behozatal volumenében, amely a legutóbbi időszakban rekordmennyiséget, 31 314 tonnát ért el a néhány termékkategóriában a közelmúltban bevezetett piacvédelmi intézkedések ellenére. Ez azt mutatta, hogy bár a közvetlenül megelőző piacvédelmi intézkedések hozzájárultak az uniós gazdasági ágazat helyzetének részleges és átmeneti javulásához, az intézkedések hatálya alá nem tartozó exportáló országok számára is előnyösek voltak, amelyek uniós piaci jelenléte szintén számottevő növekedésnek indult ( 72 ).

(50) A Bizottság ennek alapján megerősítette, hogy a piacvédelmi intézkedések bevezetése e kategóriák tekintetében hozzájárult az uniós gyártók általános teljesítményéhez ( 73 ).

(51) Emellett az 1.2.1. és az 1.2.2. szakaszban foglalt érvelésből egyértelműen kiderült, hogy az Unió részleges felépülését indokoló egyes tényezők (pl. a felhasználás) eltérő mértékű és jellegű hatásokkal, illetve előnyökkel jártak az uniós gyártók és az exportáló országok számára, mivel utóbbiak az uniós piacon való jelenlétüket jelentősen (volumen tekintetében +71 %-kal) növelhették azon uniós gyártók kárára, amelyek veszítettek piaci részesedésükből, és a behozatal folyamatos növekedéséhez képest csak viszonylag szerény (+7 %-os) növekedést értek el a teljes értékesítési volumenben.

1.2.3. A 232. szakasz szerinti amerikai intézkedés hatása

(52) A végleges rendeletben ( 74 ) a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a kereskedelmi forgalom uniós piacra irányuló, jelentős mértékű eltérítése a 232. szakasz szerinti amerikai intézkedésnek tulajdonítható.

(53) E tekintetben a Bizottság részletesebb elemzést végzett az Unióba és az USA-ba irányuló behozatal szerkezetéről, mind összességében, mind pedig egyes exportáló országok magatartásának további elemzése révén. Az Egyesült Államokba és az Unióba irányuló behozatalt összehasonlító elemzés szerint míg 2018 első felében az Egyesült Államokba irányuló behozatal közel egymillió tonnával csökkent (–7 %) 2017 azonos időszakához képest, az Unióba irányuló behozatal ezzel ellentétes, szinte azonos mértékű tendenciát követett: a behozatal 1,2 millió tonnával (+7 %) nőtt (lásd a (26) preambulumbekezdést). A 2018 második felében 2017 azonos időszakához képest bekövetkezett fejlemények értékelésekor az ellentétes tendenciák még hangsúlyosabbá válnak. Az Egyesült Államokba irányuló behozatal ugyanis 2,4 millió tonnával (–19 %) csökkent, míg az Unióba irányuló behozatal több mint 2 millió tonnával nőtt (+15 %) ( 75 ).

(54) Ennek eredményeként az Egyesült Államokba irányuló behozatal évi 3,3 millió tonnával csökkent (–13 %), az Unióba irányuló behozatal pedig 3,2 millió tonnával nőtt (+11 %), amelyből az Egyesült Államok esetében a teljes volumencsökkenés 72 %-ára, az Unió esetében pedig a behozatal növekedésének 63 %-ára 2018 második felében került sor ( 76 ).

(55) Ezért a behozatal 2018 második felében tapasztalt felgyorsulásának üteme és nagyságrendje azt mutatta, hogy a 232. szakasz szerinti, néhány hónapja már hatályban lévő amerikai intézkedés fokozatosan egyre nagyobb hatást váltott ki, és hogy az exportáló országok gyorsan alkalmazkodtak az új piaci helyzethez ( 77 ).

(56) Az exportáló országok által az USA és az EU piacán tanúsított magatartást behatóbban vizsgálva a Bizottság megerősítette ezt a tendenciát. Például olyan országokban, mint Törökország, Oroszország, Dél-Korea és Tajvan ( 78 ), amelyek jelentős mennyiségben exportáltak az Egyesült Államokba és az Unióba, 2018-ban 2017-hez képest a következő tendenciák voltak megfigyelhetők: Törökország mintegy 850 000 tonnával csökkentette az Egyesült Államokba irányuló kivitelét (–45 %), ugyanakkor 2,6 millió tonnával növelte az Unióba irányuló kivitelét (+56 %). Hasonlóképpen Oroszország amerikai kivitele több mint 250 000 tonnával csökkent (–36 %), uniós kivitele 870 000 tonnával nőtt (+23 %); Dél-Korea amerikai kivitele több mint 880 000 tonnával csökkent (–27 %), uniós kivitele mintegy 250 000 tonnával nőtt (+8 %); végül Tajvan amerikai kivitele mintegy 160 000 tonnával csökkent (–14 %), uniós kivitele pedig több mint 500 000 tonnával nőtt (+40 %) ( 79 ).

(57) Az adatok tehát azt mutatták, hogy az exportáló gyártók általában képesek voltak az Egyesült Államokban kieső mennyiségek legalább egy részét az uniós piacra szállítani, egyes esetekben pedig jóval az USA-ban kieső mennyiséget meghaladóan növelni uniós piaci jelenlétüket. Tekintettel az amerikai piac méretére ( 80 ), valamint arra, hogy a 232. szakasz szerinti amerikai intézkedés az alkalmazásának első hónapjaiban járt, így még nem érte el a kívánt teljes hatást ( 81 ), észszerűen feltételezhető volt, hogy az USA-ba irányuló export továbbra is jelentős mértékben csökken, és hogy az exportáló gyártók képesek lesznek alkalmazkodni a kialakult körülményekhez, és még tovább növelni jelenlétüket az uniós piacon.

(58) A Bizottság ezért megerősítette, hogy a 232. szakasz szerinti amerikai intézkedés a közeljövőben a kereskedelem még nagyobb mértékű eltérítéséhez eredményezheti az uniós piac felé.

1.2.4. Az acél- és nyersanyagárak legutóbbi alakulása

(59) A végleges rendeletben a Bizottság megállapította, hogy „az uniós acélárak terén 2018. harmadik negyedévétől csökkenő tendencia kezdett mutatkozni” ( 82 ).

(60) E tekintetben a Bizottság az 1.2.1. szakaszban megjegyezte, hogy az uniós gazdasági ágazat teljesítményének 2017. évi részleges javulását magyarázó tényezők egyike az volt, hogy az acélárak és a nyersanyagköltségek közötti különbség nagyobb volt, mint a vizsgált időszak bármely korábbi évében. A végleges intézkedés bevezetését megelőző legutóbbi fejlemények további részletes elemzése azonban azt mutatta, hogy a tendencia megfordult, és a két érték közötti pozitív különbség fokozatosan szűkül, amelynek így negatív hatása lenne az uniós gazdasági ágazat gazdasági teljesítményére.

(61) Amint azt a 4. ábra is mutatja ( 83 ), az uniós acélárak 2018 második felében folyamatosan csökkentek. Ez a tendencia várhatóan folytatódni fog a bizonytalan piaci kilátások (lásd az 1.2.6. szakaszt), valamint a volumen és az árak tekintetében jelentkező folyamatos és egyre erősebb importnyomás miatt, amely a romló vagy bizonytalan piaci feltételek mellett valószínűleg lefelé hajtja az árakat, ennélfogva nem teszi lehetővé az uniós gazdasági ágazat számára, hogy árait a megnövekedett költségekhez igazítsa. Az 5. grafikon ( 84 ) azt mutatja, hogy az acélgyártás egyes fő nyersanyagainak ára ugyanebben az időszakban folyamatosan emelkedett.

(62) E tendenciák tehát, amelyek esetében a közeljövőben nem mutatkoztak a fordulat jelei, együttesen még nehezebb pénzügyi helyzetbe hozzák az uniós gazdasági ágazatot.

(63) Emellett a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a további importnyomás valószínű forgatókönyve esetén, valamint egy olyan piacon, ahol nem várható jelentős növekedés, a belföldi árak alákínálásának az eredeti vizsgálatban azonosított tendenciája erősödik majd. Ez további nehézségeket okoz azon uniós gyártók számára, amelyek azzal a döntéssel szembesülnek, hogy a fenntarthatóbb árak rovására versenyeznek a piaci részesedésért, vagy a piaci részesedésük folyamatos elvesztésével magasabb árszintet tartanak fenn. A pénzügyi teljesítmény tekintetében mindkét forgatókönyv negatív hatása várható.

(64) A Bizottság megállapította továbbá, hogy az árak vázolt alakulása egybeesett azzal az időszakkal, amelyben – 2018. július közepe óta – már ideiglenes védintézkedés volt hatályban. Ez tehát azt mutatja, hogy az exportáló országok az intézkedés keretében még agresszívebb behozatali magatartást tanúsítottak, és annak ellenére, hogy ideiglenes védintézkedés van hatályban, továbbra is érdekeltek abban, hogy nagy mennyiséggel lépjenek be az uniós piacra.

1.2.5. A harmadik országbeli piacvédelmi intézkedések és a kapacitásfelesleg aktuális állása

(65) Az 1.1.1. és az 1.1.2. szakaszban a Bizottság ismertette a harmadik országbeli piacvédelmi intézkedések és a kapacitásfelesleg alakulását, valamint legutóbbi helyzetét. Ezen információk alapján a Bizottság igen valószínűtlennek ítélte a fennálló helyzet fordulatát a közeljövőben. Például a piacvédelmi intézkedéseket általában öt évre vezetik be, és azok további időszakra meghosszabbíthatók. Különösen mivel az intézkedések közül sokat az uniós acélipari védintézkedés elfogadását megelőző néhány éven belül vezettek be ( 85 ), azok legalábbis a közeljövőben várhatóan hatályban maradnak. Ami a kapacitásfelesleget illeti, a Bizottság által említett jelentésekből nem derült ki a kapacitásfelesleg érdemi csökkenésére utaló jelek megléte, leginkább az, hogy az ágazat globális kapacitásfeleslege várhatóan még tovább súlyosbodik ( 86 ). Az acélipari kapacitásfelesleggel foglalkozó globális fórum ugyanis szintén arra az igen egyértelmű következtetésre jutott, hogy a kapacitásfelesleg 2018 végén is folyamatos problémát jelent. Megállapítása szerint az acélgyártási kapacitásfelesleg – az ágazatot tartósan sújtó globális kihívásként – a fejlett, a feltörekvő és a fejlődő gazdaságokban egyaránt jelentős nehézségeket okoz az acélgyártók számára ( 87 ).

(66) Az e tényezők által az uniós piacon a behozatal jelentős növekedése formájában okozott bizonyított hatásokat az 1.1. szakasz, valamint a végleges rendelet részletezi. Mivel számítani lehetett arra, hogy e tényezők a közeljövőben is fennmaradnak, valószínűsíthető volt, hogy hatásaik is ugyanolyan természetűek lesznek, ezért a 232. szakasz szerinti amerikai intézkedéssel együtt az Unióba irányuló behozatal további növekedéséhez vezetnek, ami védintézkedés hiányában negatív hatást gyakorol az uniós gazdasági ágazatra.

(67) A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy ezek az elemek a közeljövőben továbbra is fontos szerepet fognak játszani az uniós acélpiacon, és így relevánsak a komoly károkozással való fenyegetés elemzése szempontjából.

1.2.6. Piaci kilátások és előrejelzések

(68) A vizsgált időszakban az uniós piacon az acélfelhasználás éves összehasonlításban növekedést mutatott ( 88 ). Ez a tendencia lehetővé tette az uniós gazdasági ágazat számára, hogy általánosságban növelje értékesítési volumenét, ez viszont lehetővé tette számára, hogy bizonyos mértékig tompítsa az importnyomás vele szembeni hatásait, amelyek a tartós áralákínálás és a piaci részesedés folyamatos csökkenése formájában jelentek meg. Az 1.2.1. szakaszban kifejtett módon 2017-ben az értékesítés bővülése az összességében és a költségek alakulásával összehasonlítva egyaránt normalizálódó árakkal összefüggésben lehetővé tette az uniós gazdasági ágazat számára, hogy részben felépüljön a korábbi évek következetesen negatív pénzügyi teljesítményéből. Az 1.2.4. szakaszban a Bizottság az uniós acélárak csökkenő tendenciáját állapította meg, a nyersanyagárak egyidejű emelkedése mellett.

(69) A Bizottság ezután számos speciális piaci forrás elemzésével értékelte a vizsgálat lezárását követő időszakra vonatkozó gazdasági kilátásokat és előrejelzéseket annak érdekében, hogy felmérje a komoly károkozással való fenyegetés fennállását.

(70) E tekintetben a források következetesen azt a forgatókönyvet vetítették előre, amely szerint a közeljövőben világszerte csökken az acél iránti kereslet. A World Steel Association megállapította, hogy „az acél iránti kereslet csökkenése 2019-ben is folytatódni fog […]. A megállapodás nélküli brexit és a kereskedelmi háború kockázatot jelent” ( 89 ). Emlékeztetett arra is, hogy „míg az acél iránti kereslet 2017-ben tapasztalt élénkülése 2018-ban is töretlen maradt, a kockázatok növekedtek. A fokozódó kereskedelmi feszültségek és a devizaárfolyamok ingadozásai növelik a bizonytalanságot” ( 90 ).

(71) Az OECD megállapította, hogy „az acélpiaci feltételek helyreállása a tartós strukturális egyensúlyhiány miatt instabilnak tűnik” ( 91 ). Más piaci forrásoknál, például az S&P Global Platts világpiaci kilátásokról szóló 2018. decemberi közleményében ugyanez a bizonytalanságérzés fogalmazódott meg.

(72) Emellett az acéliparban kialakult kapacitásfelesleggel foglalkozó globális fórum 2018 szeptemberében arra a következtetésre jutott, hogy „míg az acélpiaci feltételek 2017-ben némi ciklikus fellendülést mutattak, a globális acélkereslet mögöttes tendenciája továbbra is gyenge, és a kapacitásfelesleg továbbra is jelentős” ( 92 ).

(73) Ugyanebben a szellemben az EU acélszövetsége, az Eurofer megállapította, hogy „az USA-val meglévő kereskedelmi súrlódások a mérséklődő globális kereslettel együttesen azt sugallják, hogy a külső kockázatok tovább fokozódhatnak, ami viszont növelné a bizonytalanságot és rontaná az uniós acélfelhasználók kilátásait” ( 93 ).

(74) Az elemzés során felhasznált, különböző forrásokból származó adatok tehát egybehangzóan azt a várakozást tükrözték, hogy az acélfelhasználás legfeljebb szerény mértékben fog növekedni, bár ez sem biztos, hiszen a kilátások a növekvő bizonytalanság közepette romlanak. Ennek eredményeként a stagnáló globális acélkereslet miatt még valószínűbb, hogy az acélexportőrök a vonzó uniós piacon értékesítenek.

A komoly károkozással való fenyegetésre vonatkozó következtetés

(75) Az ebben a szakaszban elemzett adatok megerősítették, hogy a behozatal volumene nagy valószínűséggel érdemben növekedni fog, ennélfogva az importnyomás mind a mennyiségek, mind az árak tekintetében állandósul a tartósan fennálló kapacitásfelesleg és a harmadik országokban egyre nagyobb számban bevezetett piacvédelmi intézkedések miatt, amelyek exportra gyakorolt hatása továbbra is fennáll. Emellett a 232. szakasz szerinti amerikai intézkedés hatásai valószínűleg hónapról hónapra egyre erőteljesebben érezhetők lesznek, ami további nyomást gyakorol az uniós piacra a kereskedelem eltérítésének fokozott kockázata révén, amelynek első jelei már megmutatkoztak.

(76) Mindezek alapján a Bizottság megerősítette az acél- és nyersanyagárak 2018 második felében tapasztalt ellentétes tendenciáit, valamint a közeljövő bizonytalan piaci kilátásait is.

(77) Ezért az e mellékletben vizsgált elemekre és az eredeti megállapításban foglaltakra tekintettel a Bizottság megerősítette, hogy fennállt a komoly károkozással való fenyegetés, amely komoly károkozás be is következett volna, ha a Bizottság nem vezetett volna be végleges védintézkedést.

1.3. A behozatal növekedését eredményező kötelezettségek

(78) Az 1994. évi GATT XIX. cikke (1) bekezdésének a) pontja a vonatkozó részben a következő kikötést tartalmazza: „ha [a tag] e megállapodásból eredő kötelezettségei – beleértve a vámengedményeket is – hatása következtében bármely terméket az adott [tag] területére e megnövekedett mennyiségben importálják […]”.

(79) A szóban forgó termék több tarifacsoportból áll ( 94 ).

(80) E tarifacsoportokkal kapcsolatban az Európai Unió a többoldalú kereskedelmi tárgyalások korábbi fordulói során tett vámengedmények eredményeként az alábbi tarifális kötelezettséget vállalta ( 95 ):

—

0 %-os értékvám.

(81) Az engedményeket a védintézkedés megállapításakor az Európai Unió 2016. december 1-jén EU CLXXIII számon hitelesített, módosított engedményes listája I. részének II. szakasza rögzítette ( 96 ). Az említett lista „Egyéb vámok és illetékek” oszlopa a fenti tarifacsoportok tekintetében nem tartalmaz bejegyzést.

(82) Az Európai Uniónak a GATT-hoz csatolt, annak az 1994. évi GATT II. cikke (7) bekezdésének alapján részét képező engedményes listájában szereplő engedmények eredményeként az Európai Unió a védintézkedés megállapításakor az 1994. évi GATT alapján különösen a következő kötelezettségeket vállalta: Az előzőekben felsorolt termékek behozatalára vonatkozó nem tarifális korlátozásokat tiltó XI. (1) bekezdése, és különösen az 1994. évi GATT II. cikke (1) bekezdése a) és b) pontjának első és második mondata. A II. cikk (1) bekezdése b) pontjának első mondata értelmében az Unió – alkalmazandó kivétel hiányában – nem vethet ki rendes vámokat a szóban forgó termékre az EU engedményes listájának vonatkozó részében meghatározott és előírt, azaz az egyes érintett vámtételekre vonatkozó, az előzőekben említett zéró mértékű vámtételeket meghaladó mértékben. A védintézkedés eredeti megállapításának, valamint a végleges védintézkedés bevezetésének időpontjában a szóban forgó tarifacsoporttól függően az EU által a védintézkedés hatálya alá tartozó termékre alkalmazott importvámok 0 %-os mértékűek voltak. Másképpen fogalmazva: a rendes vámok esetében az alkalmazott vámtarifák már az 1994. évi GATT II. cikke (1) bekezdése a) és b) pontjának első mondata által megengedett maximális vámtételek voltak. Az egyéb vámok vagy illetékek tekintetében a II. cikk (1) bekezdése b) pontjának második mondata alapján a rendes vámoktól eltérő további vámok vagy illetékek bevezetése nem volt lehetséges.

(83) A védintézkedés tárgyát képező terméket (a végleges védintézkedésben megállapított módon) az 1994. évi GATT (annak XI. cikke (1) bekezdése a) és b) pontjának első és második mondata) alapján vállalt fenti kötelezettségek eredményeként importálták megnövekedett mennyiségben, mivel e kötelezettségek, valamint az Európai Unió által a többoldalú kereskedelmi tárgyalások egymást követő fordulói során nyújtott vámengedmények növelték és biztosították a védintézkedés hatálya alá tartozó termék importjának piacra jutási feltételeit az Európai Unió piacán. Az Európai Unió fent említett vámkötelezettségei a behozatal növekedését eredményezték, és nem biztosítottak mozgásteret az EU-nak arra, hogy védintézkedés bevezetése helyett növelje a rendes vámokat. Ez egyúttal magyarázatot ad arra is, hogy a szóban forgó kötelezettségek milyen módon eredményezték a behozatal olyan növekedését, amelynek kapcsán fennáll a komoly károkozással való fenyegetés.

(84) Az ezzel egyidejűleg meghatározott GATT-kötelezettségek megakadályozták az EU-t abban, hogy növelje a szóban forgó termékre alkalmazott behozatali vámokat. Így az Európai Uniónak „az 1994. évi GATT-egyezményből eredő kötelezettségei [voltak, amelyek] korlátozták az Unió azon képességét, hogy megelőzze vagy orvosolja a behozatal növekedéséből eredő kárt”. Ezzel egyidejűleg az Európai Unió a védintézkedése „miatt felfüggesztette ezeket a kötelezettségeket”.

( 1 ) A Bizottság (EU) 2016/670 végrehajtási rendelete (2016. április 28.) az egyes harmadik országokból származó egyes vas- és acéltermékek behozatalára vonatkozó előzetes uniós felügyelet bevezetéséről (HL L 115., 2016.4.29., 37. o.).

( 2 ) Lásd az ideiglenes rendelet (35) preambulumbekezdését, valamint a végleges rendelet 4. szakaszát.

( 3 ) Lásd OECD: „Recent Developments in Steel Trade and Trade Policy Measures” (Az acélkereskedelem és az acélkereskedelem-politikai intézkedések legutóbbi fejleményei), DSTI/SC(2018)3, 9. o., 3. táblázat.

( 4 ) Forrás: a Kereskedelmi Főigazgatóság számításai a Globális Kereskedelmi Atlasz adatai alapján (https://ihsmarkit.com/index.html) – előfizetők számára elérhető nyers adatok; vizsgált időszak: 2014–2017. Részleteket az ügy aktájához fűzött, 2022. november 30-i feljegyzés 1. táblázata tartalmaz.

( 5 ) Uo.

( 6 ) Ezek az országok – Kína, India, Oroszország, Dél-Korea, Tajvan, Törökország és Ukrajna – 2018-ban az Unióba irányuló teljes behozatal mintegy 75 %-át adták.

( 7 ) A 2018. januártól és novemberig tartó időszakra rendelkezésre álló adatok alapján a teljes 2018. évre extrapolált adatok.

( 8 ) Forrás: Globális Kereskedelmi Atlasz (https://ihsmarkit.com/index.html) – előfizetők számára hozzáférhető.

( 9 ) Lásd az ideiglenes rendelet (32) preambulumbekezdését.

( 10 ) Lásd az ideiglenes rendelet (31) és (32) preambulumbekezdését, valamint a végleges rendelet (51)–(54) preambulumbekezdését.

( 11 ) Lásd OECD: „Excess capacity in the Global Steel Industry: The Current Situation and Ways Forward” (Kapacitásfelesleg a globális acéliparban: A jelenlegi helyzet és a következő lépések), 2015, 3. o.

( 12 ) Lásd OECD: „Evaluating the Financial Health of the Steel Industry” (Az acélipar pénzügyi stabilitásának értékelése), DSTI/SU/SC(2015)12/FINAL, 2017. június 9., 25. o.

( 13 ) Elérhető a következő címen: https://www.epi.org/publication/surging-steel-imports

( 14 ) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, a Régiók Bizottságának és az Európai Beruházási Banknak – Acélipar: a fenntartható foglalkoztatás és növekedés megőrzése Európában, 2016. március 16., COM(2016) 155 final.

( 15 ) Lásd OECD: „Excess capacity in the Global Steel Industry: The Current Situation and Ways Forward” (Kapacitásfelesleg a globális acéliparban: A jelenlegi helyzet és a következő lépések), 2015, 2. o., táblázat.

( 16 ) A vizsgálati időszak alatt a behozatal 71 %-kal, míg a felhasználás 14 %-kal nőtt.

( 17 ) Pontosan az alákínálás 17 termékkategória esetében nyert megállapítást, 1,2 % és 23 % közötti tartományban mozgott.

( 18 ) Lásd az ideiglenes rendelet (33) preambulumbekezdését.

( 19 ) Forrás: a WTO integrált kereskedelempolitikai adatportálja (I-TIP), lekérdezés időpontja: 2018. november 28., 10:58.

( 20 ) Ez a védintézkedés hatálya alá tartozó acéltermékeket foglalja magában azon termékek kizárásával, amelyek az Európai Unió által, illetve az uniós exportáló gyártóktól érkező behozatallal szemben kivetett intézkedések hatálya alá tartoznak. Az Európai Unió által a védintézkedés hatálya alá is tartozó termékkategóriákra vonatkozóan bevezetett piacvédelmi intézkedések áttekintését lásd a védintézkedések hatálya alá tartozó acéltermékekre vonatkozóan dömping- és szubvencióellenes intézkedéseket bevezető rendeletek módosításáról szóló 2019. szeptember 2-i (EU) 2019/1382 bizottsági végrehajtási rendelet 1B. mellékletét, HL L 227., 2019.9.3., 1. o.

( 21 ) A vizsgálati időszakban a főbb acélimportáló országok tekintetében lásd OECD: „Recent developments in steel trade and trade policy measures – A closer look at non-tariff trade measures” (Az acélkereskedelem és az acélkereskedelem-politikai intézkedések legutóbbi fejleményei – A nem vámjellegű kereskedelmi intézkedések alaposabb vizsgálata), DSTI/SC(2018)3, 2018. január 26., 9. o., 3. táblázat. Elérhető a következő linken (https://one.oecd.org/document/DSTI/SC(20183/en/pdf).

( 22 ) Betűrendben: India (9 %), Kína (10 %), Korea (10 %), Oroszország (14 %), Tajvan (5 %), Törökország (22 %) és Ukrajna (7 %). A felsorolt országok a 2013–2017-es időszakban az érintett termék Unióba irányuló behozatalának átlagosan mintegy 75 %-át képviselték.

( 23 ) Lásd az Eurofer által az eredeti vizsgálatban 2018. április 16-án benyújtott beadvány (76) preambulumbekezdését az egyes figyelembe vett intézkedésekre vonatkozó, az A07. melléklet D.1. pontja szerinti részletesebb információkhoz kapcsolódóan. Adatforrás: SBB Platts.

( 24 ) Lásd a CRU adatait, amelyek szerint a felhasználás 2017-ben és 2018-ban mindössze 2 %-os növekedés mellett kifejezetten stabilan alakult.

( 25 ) Hasonló tendencia figyelhető meg a piacvédelmi intézkedések acéltól eltérő termékekre gyakorolt hatásának értékelésekor is.

( 26 ) Az intézkedések összesen mintegy 15 millió tonna behozatalt érintettek, amelyből az intézkedéseket követően csak valamivel több mint 2 millió tonna érkezett a piacra. Részleteket az ügy aktájához fűzött feljegyzés 2. táblázata tartalmaz.

( 27 ) Lásd az ügy aktájához fűzött 2022. november 30-i feljegyzés 3. táblázatát.

( 28 ) A piacvédelmi intézkedés bevezetéséhez az egyes vizsgálatok által érintett mennyiségeknek meg kell haladniuk a csekély mértékű szintet. Emellett az acéllal általában meglehetősen nagy mennyiségben kereskednek, amint azt az uniós piacvédelmi gyakorlat példái, valamint az egyéb harmadik országbeli piacvédelmi intézkedések mintájában szereplő ügyek is mutatják.

( 29 ) Ezek az országok a vizsgálati időszakban az Unióba irányuló teljes behozatal 75 %-át adták.

( 30 ) Forrás: az Unióba irányuló behozatal tekintetében: Eurostat; a piacvédelmi intézkedések tekintetében: a WTO integrált kereskedelempolitikai adatportálja (I-TIP).

( 31 ) A 232. szakasz szerinti amerikai intézkedés és a megnövekedett behozatal közötti kapcsolat kifejtése során a Bizottság e preambulumbekezdésekben csak a 2018 júniusáig figyelembe vett adatokra hivatkozik. Ennek oka, hogy a behozatal növekedését a végleges rendelet az adott hónappal bezárólag értékeli.

( 32 ) Forrás: GTA – a Törökországból, Koreából, Oroszországból és Tajvanról az Egyesült Államokba irányuló összesített kivitel (2. ábra); valamint az ugyanazon országokból az USA-ba és az Unióba irányuló összesített kivitel (3. ábra).

( 33 ) Lásd a végleges rendelet (90) és (110) preambulumbekezdését.

( 34 ) Lásd OECD Acélbizottság: „Az acélkereskedelem és az acélkereskedelem-politikai intézkedések legutóbbi fejleményei”, 2018. szeptember 17–18., 8. o., 2. táblázat (ebből kiderül, hogy 2018-ban az Unió fő acélimportáló országként tovább erősítette világpiaci pozícióját).

( 35 ) Forrás: a Kereskedelmi Főigazgatóság számításai a Globális Kereskedelmi Atlasz adatai alapján (https://ihsmarkit.com/index.html) – előfizetők számára elérhető nyers adatok. Részleteket az ügy aktájához fűzött, 2022. november 30-i feljegyzés 1. táblázata tartalmaz.

( 36 ) Uo.

( 37 ) A piacvédelmi intézkedések bevezetése egyes termékkategóriák esetében szintén hozzájárult a javuláshoz; ezek konkrét szerepét az 1.2.2. szakasz elemzi.

( 38 ) Az ideiglenes rendelet (53) preambulumbekezdése.

( 39 ) Lásd az ideiglenes rendelet 15. táblázatát.

( 40 ) E tendenciák értékelésére az érintett termék, nem pedig az egyes termékkategóriák tekintetében került sor.

( 41 ) A vizsgált időszak összes évének összehasonlítása alapján.

( 42 ) Lásd az ideiglenes rendelet 4. táblázatát.

( 43 ) Uo.

( 44 ) Lásd az ideiglenes rendelet 5. táblázatát.

( 45 ) Lásd az ideiglenes rendelet 4. táblázatát.

( 46 ) Lásd az ideiglenes rendelet 2. táblázatát.

( 47 ) Uo.

( 48 ) Lásd az ideiglenes rendelet III. mellékletét.

( 49 ) Lásd a végleges rendelet 7. táblázatát.

( 50 ) Lásd az ideiglenes rendelet 5. táblázatát.

( 51 ) A közvetlenül megelőző piacvédelmi intézkedéseknek az uniós gazdasági ágazat 2017. évi teljesítményében játszott szerepét az 1.2.2. szakasz ismerteti.

( 52 ) A teljes behozatal mintegy 1 millió tonnával nőtt, piaci részesedése pedig 2016 és 2017 között 17,9 %-ról 18,1 %-ra nőtt, ami mind abszolút, mind relatív értelemben elmarad az előző évi értéktől.

( 53 ) Ennek kapcsán a Bizottság úgy ítélte meg, hogy például egy 2013-ban bevezetett piacvédelmi intézkedés időben túlzottan messze esik ahhoz, hogy kapcsolódhasson az Unió 2017. évi teljesítményének javulásához, ezért a kiválasztott intézkedések pontosabb és megfelelőbb alapot nyújtanak az elemzéshez.

( 54 ) Egyes esetekben az adott termékre vonatkozó piacvédelmi intézkedés hatálya az érintett KN-kódok tekintetében nem feltétlenül egyezik teljes mértékben a védintézkedés szerinti megfelelő termékkategória termékmeghatározásával, így az értékelés közelítő jellegű.

( 55 ) Az e rendeletekre való hivatkozások az ideiglenes intézkedést bevezető rendeletekre vonatkoznak, mivel gyakorlati okokból, amíg érvényben van egy (ideiglenes vagy végleges) vám, feltételezhető, hogy hasonló hatást gyakorol a kereskedelem volumenére. Mindezen esetekben a vizsgálat végleges intézkedés bevezetését eredményezte.

( 56 ) A Bizottság (EU) 2015/501 végrehajtási rendelete (2015. március 24.) a Kínai Népköztársaságból és Tajvanról származó, rozsdamentes acélból készült, hidegen síkhengerelt termékek behozatalára vonatkozó ideiglenes dömpingellenes vám kivetéséről, HL L 79., 2015.3.25., 23. o.

( 57 ) A Bizottság (EU) 2016/181 végrehajtási rendelete (2016. február 10.) a Kínai Népköztársaságból és az Oroszországi Föderációból származó egyes hidegen síkhengerelt acéltermékek behozatalára vonatkozó átmeneti dömpingellenes vám kivetéséről, HL L 37., 2016.2.12., 1. o.

( 58 ) A Bizottság (EU) 2016/1778 végrehajtási rendelete (2016. október 6.) a Kínai Népköztársaságból származó egyes melegen hengerelt, sík, vasból, ötvözetlen acélból vagy más ötvözött acélból készült termékek behozatalára vonatkozó ideiglenes dömpingellenes vám kivetéséről, HL L 272., 2016.10.7., 33. o.

( 59 ) A Bizottság (EU) 2016/113 végrehajtási rendelete (2016. január 28.) a Kínai Népköztársaságból származó kiváló fáradási tulajdonsággal rendelkező betonacél rudak behozatalára vonatkozó átmeneti dömpingellenes vám kivetéséről, HL L 23., 2016.1.29., 16. o.

( 60 ) A Bizottság (EU) 2016/1777 végrehajtási rendelete (2016. október 6.) a Kínai Népköztársaságból származó egyes, ötvözetlen vagy más ötvözött acélból készült durvalemezek behozatalára vonatkozó ideiglenes dömpingellenes vám kivetéséről, HL L 272., 2016.10.7., 5. o.

( 61 ) A Bizottság (EU) 2017/969 végrehajtási rendelete (2017. június 8.) a Kínai Népköztársaságból származó egyes melegen hengerelt, sík, vasból, ötvözetlen acélból vagy más ötvözött acélból készült termékek behozatalára vonatkozó végleges kiegyenlítő vám kivetéséről és a Kínai Népköztársaságból származó egyes melegen hengerelt, sík, vasból, ötvözetlen acélból vagy más ötvözött acélból készült termékek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről szóló (EU) 2017/649 bizottsági végrehajtási rendelet módosításáról, HL L 146., 2017.6.9., 17. o.

( 62 ) Forrás: a Kereskedelmi Főigazgatóság elemzése a vonatkozó intézkedésekben közzétett kármutatókról, valamint az uniós gazdasági ágazat által az eredeti védintézkedési vizsgálat keretében terméktípusonként kitöltött kérdőívek elemzése. További részleteket az ügy aktájához fűzött 2022. november 30-i feljegyzés 4. táblázata tartalmaz.

( 63 ) Forrás: Eurostat.

( 64 ) E vizsgálatok keretében a piacvédelmi intézkedések hatálya alá tartozó behozatalok összege (bár a behozatalok különböző vizsgálati időszakokra és különböző évekre, pl. a 2013–2015-ös időszakra vonatkoznak) valamivel meghaladta az 5 millió tonnát.

( 65 ) Forrás: a vonatkozó vizsgálati időszak behozatali volumenére vonatkozóan a Kereskedelmi Főigazgatóság saját piacvédelmi ügyeinek elemzése; az egyes vizsgálatok vizsgálati időszakát követő behozatali adatok tekintetében az Eurostat.

( 66 ) Az 1., 2., 7., 9., 12. és 13. kategória.

( 67 ) Az 1., 2. és 9. kategória.

( 68 ) Lásd a 4., 8. és 14. kategóriát.

( 69 ) Lásd az 5., 6., 15., 16. és 26. kategóriát.

( 70 ) Lásd a 3., 17., 18., 20., 21., 22., 23., 25. és 28. kategóriát.

( 71 ) Az ideiglenes intézkedés hatálya alá tartozó összesen huszonhárom kategóriából legalább tizenöt (ezek alábontását az ideiglenes rendelet III. melléklete tartalmazza).

( 72 ) Az 1. kategóriában például, ahol Kína 2016 októberében piacvédelmi intézkedések hatálya alá került, Törökország növelte uniós piaci jelenlétét, amely a 2016. évi 1 062 247 tonnát követően 2017-ben 2 millió tonnát, 2018-ban közel 3 millió tonnát ért el. Hasonlóképpen India a 2016. évi 443 551 tonnáról 2017-ben 1 121 334 tonnára, Egyiptom pedig 47 400 tonnáról 409 432 tonnára növelte uniós exportját.

( 73 ) Az 1.2.1. szakasz ismerteti az uniós gazdasági ágazat érintett termékkel kapcsolatos általános javulásának okait.

( 74 ) Lásd a végleges rendelet (57)–(62) preambulumbekezdését és 12. táblázatát.

( 75 ) Az acél 2017. évi uniós átlagárából kiinduló, a volumen alakulását összefüggéseibe helyező alapszámítás szerint az uniós gazdasági ágazat mintegy 1,4 milliárd EUR értékű belföldi értékesítéstől eshet el e megnövekedett behozatal miatt. Ez azt mutatja, hogy e többletértékesítések potenciális hatása releváns volt.

( 76 ) Ehhez képest az Unióba irányuló behozatal növekedése 2016 és 2017 között sokkal kisebb mértékű, mintegy 1 millió tonna volt.

( 77 ) Lásd még OECD Acélbizottság: „Az acélkereskedelem és az acélkereskedelem-politikai intézkedések legutóbbi fejleményei”, 2018. szeptember 17–18., 8. o., 2. táblázat.

( 78 ) A végleges védintézkedés elfogadásakor csak a következő négy, az Unióba irányuló behozatalt érintő piacvédelmi intézkedés volt hatályban, három Oroszországgal és egy Tajvannal szemben: A Bizottság (EU) 2017/1795 végrehajtási rendelete (2017. október 5.) a Brazíliából, Iránból, Oroszországból és Ukrajnából származó egyes melegen hengerelt, sík, vasból, ötvözetlen acélból vagy más ötvözött acélból készült termékek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről, valamint a Szerbiából származó egyes melegen hengerelt, sík, vasból, ötvözetlen acélból vagy más ötvözött acélból készült termékek behozatalával kapcsolatos vizsgálat megszüntetéséről, HL L 258., 2017.10.6., 24. o. A Bizottság (EU) 2016/1328 végrehajtási rendelete (2016. július 29.) a Kínai Népköztársaságból és az Oroszországi Föderációból származó egyes hidegen síkhengerelt acéltermékek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről és a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről, HL L 210., 2016.8.4., 1. o. A Bizottság (EU) 2018/1469 végrehajtási rendelete (2018. október 1.) az Oroszországból és Ukrajnából származó egyes varrat nélküli vas- vagy acélcsövek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vámnak az (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikke (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követő kivetéséről, HL L 246., 2018.10.2., 20. o. A Bizottság (EU) 2015/1429 végrehajtási rendelete (2015. augusztus 26.) a Kínai Népköztársaságból és Tajvanról származó, rozsdamentes acélból készült hidegen síkhengerelt termékek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről, HL L 224., 2015.8.27., 10. o.

( 79 ) Forrás: az Egyesült Államokból származó import tekintetében a GTA; az uniós import tekintetében az Eurostat.

( 80 ) Méretét tekintve az USA acélpiaca a legjelentősebb behozatali célországok közé tartozott – lásd OECD: „Az acélkereskedelem és az acélkereskedelem-politikai intézkedések legutóbbi fejleményei”, DSTI/SC(2018)3, 9. o., 3. táblázat.

( 81 ) Lásd az ideiglenes rendelet (35) preambulumbekezdését: „Az USA kiszámította, hogy a 232. szakasz szerinti intézkedések keretében minden termékre egységesen kivetett vám, amely alól szinte egyetlen ország sem képez kivételt, a behozatalt hozzávetőleg 13 millió tonnával – az uniós felhasználás 7 %-ának megfelelő mennyiséggel – kell, hogy csökkentse.”

( 82 ) Lásd a végleges rendelet (89) preambulumbekezdését.

( 83 ) Forrás: Eurostat (importárak), S&P Global Commodity Insights (HDG és HRC).

( 84 ) Forrás: S&P Global Commodity Insights.

( 85 ) Az intézkedések elfogadásához vezető vizsgálatok közül mintegy 140 2015-ben vagy azt követően indult, ezért azok elvben legalább 2021-ig (azaz legalább 2 évvel az uniós védintézkedési vizsgálat lezárását követően) hatályban maradnak. Forrás: a WTO integrált kereskedelempolitikai adatportálja (I-TIP).

( 86 ) Lásd OECD, „Recent Developments in Steelmaking Capacity” (Az acélgyártási kapacitás legutóbbi alakulása), DSTI/SC(2018)2/FINAL: „a bejelentett beruházási projektekre vonatkozó aktualizált információk arra engednek következtetni, hogy jelenleg közel bruttó 52 millió tonna kapacitásbővítés van folyamatban, amelynek üzembe állítására a 2018–2020-as hároméves időszakban sor kerülhet. További 39 millió tonna kapacitásbővítés van tervezési szakaszban, amelynek üzembe állítása szintén megtörténhet ugyanebben az időszakban”.

( 87 ) Az acéliparban kialakult kapacitásfelesleggel foglalkozó globális fórum miniszteri jelentése, 2018. szeptember 20., 2. bekezdés.

( 88 ) Végleges rendelet, 4. táblázat.

( 89 ) Lásd World Steel Association: „Global Steel Market Outlook” (Globális acélpiaci kilátások); bemutatására az OECD acélbizottsága (OECD Steel Committee) 2018. szeptember 17-i ülésén került sor.

( 90 ) Lásd World Steel Association: „Worldsteel Short Range Outlook”, 2018. október, sajtóközlemény.

( 91 ) Lásd OECD: „Steel Market Developments” (Az acélpiac alakulása), az OECD acélbizottsága 85. ülése, 2018. szeptember. Lásd még OECD: „Global Economic Outlook” (Világgazdasági kilátások), 2018. szeptember 17. (7. és 8. oldal), amely (az Unióra vonatkozóan is) a növekedési várakozások lefelé történő módosításával számol, továbbá megfogalmazza, hogy „a globális kereskedelem a növekvő kereskedelempolitikai bizonytalanságok közepette lassult”.

( 92 ) Az acéliparban kialakult kapacitásfelesleggel foglalkozó globális fórum miniszteri jelentése, 2018. szeptember 20., 2. bekezdés.

( 93 ) Lásd Eurofer: „Economic and Steel Market Outlook 2018-2019” (Gazdasági és acélpiaci kilátások 2018–2019), 2018. október 25.

( 94 ) Lásd a végleges rendelet I. mellékletét.

( 95 ) További részleteket az ügy aktájához fűzött 2022. november 30-i feljegyzés 5. táblázata tartalmaz.

( 96 ) A WT/Let/1220. sz. WTO-dokumentum.

Üles