This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 02019D0021(01)-20200505
Decision (EU) 2019/1311 of the European Central Bank of 22 July 2019 on a third series of targeted longer-term refinancing operations (ECB/2019/21)
Consolidated text: Az Európai Központi Bank (EU) 2019/1311 határozata (2019. július 22.) a célzott hosszabb lejáratú refinanszírozási műveletek harmadik sorozatáról (EKB/2019/21)
Az Európai Központi Bank (EU) 2019/1311 határozata (2019. július 22.) a célzott hosszabb lejáratú refinanszírozási műveletek harmadik sorozatáról (EKB/2019/21)
02019D0021(01) — HU — 05.05.2020 — 003.001
Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű és nem vált ki joghatást. Az EU intézményei semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért. A jogi aktusoknak – ideértve azok bevezető hivatkozásait és preambulumbekezdéseit is – az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett és az EUR-Lex portálon megtalálható változatai tekintendők hitelesnek. Az említett hivatalos szövegváltozatok közvetlenül elérhetők az ebben a dokumentumban elhelyezett linkeken keresztül
|
AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) 2019/1311 HATÁROZATA (2019. július 22.) a célzott hosszabb lejáratú refinanszírozási műveletek harmadik sorozatáról (EKB/2019/21) (HL L 204, 2019.8.2., 100. o) |
Módosította:
|
|
|
Hivatalos Lap |
||
|
Szám |
Oldal |
Dátum |
||
|
AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) 2019/1558 HATÁROZATA (2019. szeptember 12.) |
L 238 |
2 |
16.9.2019 |
|
|
AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) 2020/407 HATÁROZATA (2020. március 16.) |
L 80 |
23 |
17.3.2020 |
|
|
AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) 2020/614 HATÁROZATA (2020. április 30.) |
L 141 |
28 |
5.5.2020 |
|
AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) 2019/1311 HATÁROZATA
(2019. július 22.)
a célzott hosszabb lejáratú refinanszírozási műveletek harmadik sorozatáról (EKB/2019/21)
1. cikk
Fogalommeghatározások
E határozat alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:
|
1. |
„nettó hitelnyújtási referenciaérték” : azon figyelembe vehető nettó hitelnyújtás összege, amelyet a résztvevőnek a második referencia-időszakban és opcionálisan a különleges referencia-időszakban túl kell lépnie ahhoz, hogy jogosult legyen a hitelfelvételére vonatkozó olyan kamatlábra, amely alacsonyabb, mint az alkalmazott kezdeti kamatláb, és amely a 4. cikkben, illetve az I. mellékletben meghatározott elveknek és részletes rendelkezéseknek megfelelően kerül kiszámításra; |
|
2. |
„állomány-referenciaérték” : a résztvevő figyelembe vehető hitelei 2019. március 31-i állományának és a résztvevő nettó hitelnyújtási referenciaértékének összege, amely a 4. cikkben, illetve az I. mellékletben meghatározott elveknek és részletes rendelkezéseknek megfelelően kerül kiszámításra; |
|
3. |
„ajánlati korlát” : az a legmagasabb összeg, amelyet egy adott résztvevő hitelként valamely TLTRO-III keretében felvehet, és amely a 4. cikkben, illetve az I. mellékletben meghatározott elveknek és részletes rendelkezéseknek megfelelően kerül kiszámításra; |
|
4. |
„hitelfelvételi keret” : az a teljes összeg, amelyet egy adott résztvevő hitelként az összes TLTRO-III keretében felvehet, és amely a 4. cikkben, illetve az I. mellékletben meghatározott elveknek és részletes rendelkezéseknek megfelelően kerül kiszámításra; |
|
5. |
„hitelintézet” : az (EU) 2015/510 európai központi banki iránymutatás (EKB/2014/60) ( 1 ) 2. cikkének 14. pontjában meghatározott hitelintézet; |
|
6. |
„az állomány-referenciaértéktől való eltérés” : az a százalékpont, amellyel a résztvevőnek 2019. április 1-je és 2021. március 31-e között nyújtott figyelembe vehető hitelek nőttek vagy csökkentek tekintettel az állomány-referenciaértékére, amely a 4. cikkben, illetve az I. mellékletben meghatározott részletes rendelkezéseknek megfelelően kerül kiszámításra; |
|
7. |
„figyelembe vehető hitelek” : az azokban a tagállamokban, amelyek pénzneme az euro, a 2533/98/EK tanácsi rendelet ( 2 ) 1. cikkének 4. pontjában meghatározott értelemben rezidens nem pénzügyi vállalatoknak és a háztartásoknak (beleértve a háztartásokat segítő nonprofit intézményeket) nyújtott hitelek, a II. mellékletben részletesebben kifejtetteknek megfelelően, a háztartásoknak nyújtott lakáscélú hitelek kivételével; |
|
8. |
„figyelembe vehető nettó hitelnyújtás” : a figyelembe vehető hitelek formájában történő bruttó hitelnyújtás, csökkentve a figyelembe vehető hitelek állományából egy meghatározott időszak alatt visszafizetett összegekkel, a II. mellékletben részletesebben kifejtetteknek megfelelően; |
|
9. |
„pénzügyi közvetítő vállalat” (PKV) : az 1075/2013/EU európai központi banki rendelet (EKB/2013/40) ( 3 ) 1. cikkének 1. pontjában meghatározott pénzügyi közvetítő vállalat; |
|
10. |
„első referencia-időszak” : a 2018. április 1-jétől2019. március 31-ig tartó időszak; |
|
11. |
„PKV-kód” : valamely PKV egyedi azonosító kódja a PKV-k jegyzékében, amelyet az Európai Központi Bank (EKB) az 1075/2013/EU rendelet (EKB/2013/40) 3. cikkével összhangban statisztikai célból vezet és közzétesz; |
|
12. |
„a kamatláb ösztönző kiigazítása” : a TLTRO-III-k keretében hitelként felvett összegre alkalmazandó kamatláb csökkentése, amennyiben van ilyen, a vonatkozó maximális kamatláb és a vonatkozó minimális kamatláb közötti átlagos különbség hányadában kifejezve, amely az I. mellékletben meghatározott részletes rendelkezéseknek megfelelően kerül kiszámításra; |
|
13. |
„jogalany-azonosító” : az ISO 17442 szabványnak megfelelő, valamely jogalanyhoz hozzárendelt alfanumerikus hivatkozási kód; |
|
14. |
„monetáris pénzügyi intézmény” (MPI) : az 1071/2013/EU európai központi banki rendelet (EKB/2013/33) ( 4 ) 1. cikkének a) pontjában meghatározott monetáris pénzügyi intézmény; |
|
15. |
„MPI-kód” : valamely MPI egyedi azonosító kódja az MPI-k jegyzékében, amelyet az Európai Központi Bank (EKB) az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) 4. cikkével összhangban statisztikai célból vezet és közzétesz; |
|
16. |
„figyelembe vehető hitelek állománya” : a mérlegben szereplő figyelembe vehető hitelek állománya, a mérlegből való kivezetés nélkül értékpapírosított vagy más módon átruházott figyelembe vehető hitelek kivételével, a II. mellékletben részletesebben kifejtetteknek megfelelően; |
|
17. |
„résztvevő” : az (EU) 2015/510 iránymutatással (EKB/2014/60) összhangban az eurorendszer monetáris politikai nyíltpiaci műveletei céljára elfogadható ügyfél, amely a TLTRO-III tendereljárásaiban egyéni alapon vagy csoport alapon vezető intézményként ajánlatokat nyújt be, és amelyre a TLTRO-III tendereljárásaiban való részvételével összefüggő valamennyi jog és kötelezettség vonatkozik; |
|
18. |
„referencia-állomány” : a figyelembe vehető hitelek állománya és a 6. cikk (3) bekezdése szerinti lehetőség választása esetén a nem értékesítési célból értékpapírosított figyelembe vehető hitelek állományának összege 2019. február 28-án; |
|
19. |
„érintett NKB” : egy adott résztvevő vonatkozásában azon tagállam NKB-ja, amelyben a résztvevő letelepedett; |
|
20. |
„második referencia-időszak” : a 2019. április 1-jétől2021. március 31-éig tartó időszak; |
|
21. |
„értékpapírosítás” : a következő tranzakciók: a) az (EU) 2017/2402 ( 5 ) európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikkének 9. pontjában meghatározott hagyományos értékpapírosítás; vagy b) az 1075/2013/EU rendelet (EKB/2013/40) 1. cikkének 2. pontjában meghatározott értékpapírosítás, amelynek része az értékpapírosított hitelek valamely PKV-ra történő átruházása; |
|
22. |
„nem értékesítési célból értékpapírosított figyelembe vehető hitelek” : olyan figyelembe vehető hitelek, amelyeket valamely résztvevő vagy valamely TLTRO-III-csoport tagja kezdeményezett és értékpapírosított, amely során az értékpapírosítással létrehozott eszközfedezetű értékpapírokat 100 %-ban megtartja a résztvevő vagy a TLTRO-III-csoport tag; |
|
23. |
„az adott TLTRO-III fennmaradó élettartama” : az adott TLTRO-III elszámolási időpontjától 2020. június 23-ig, illetve a 2021. június 24-től a lejáratának időpontjáig vagy adott esetben korai visszafizetési időpontjáig tartó időszak, tehát a különleges kamatláb-időszak figyelembevétele nélkül; |
|
24. |
„különleges kamatláb-időszak” : a 2020. június 24-től 2021. június 23-ig tartó időszak; |
|
25. |
„különleges referencia-időszak” : a 2020. március 1-jétől 2021. március 31-ig tartó időszak. |
2. cikk
A célzott hosszabb lejáratú refinanszírozási műveletek harmadik sorozata
A TLTRO-III:
likviditásbővítő penziós ügylet;
az NKB-k által decentralizált módon kerül végrehajtásra;
lebonyolítása standard tender útján történik; és
lebonyolítása rögzített kamatú tendereljárások formájában történik.
3. cikk
Részvétel
Az intézmények a TLTRO-III-ban csoport alapon TLTRO-III-csoport alakítása útján vehetnek részt. A csoport alapon történő részvétel a 4. cikkben rögzített, alkalmazandó hitelfelvételi keret és a referenciaértékek kiszámítása, valamint a 6. cikkben rögzített, ehhez kapcsolódó adatszolgáltatási kötelezettségek szempontjából bír jelentőséggel. A csoport alapon történő részvételre a következő korlátozások vonatkoznak:
egy intézmény nem lehet egynél több TLTRO-III-csoport része;
a TLTRO-III-ban csoport alapon részt vevő intézmény egyéni alapon nem vehet részt;
a vezető intézményként kijelölt intézmény a TLTRO-III-csoport egyetlen olyan tagja, amely a TLTRO-III tendereljárásokban részt vehet; és
a TLTRO-III-csoport összetétele és vezető intézménye – e cikk (5) és (6) bekezdése fenntartásával – az összes TLTRO-III alatt változatlan marad.
A TLTRO-III-ban TLTRO-III-csoport útján való részvételhez a következő feltételeknek kell teljesülniük.
Az e bekezdés d) pontjában említett kérelmet megelőző hónap utolsó napjától egy adott csoport minden egyes tagja:
a csoport valamely másik tagjához fűződő szoros kapcsolattal rendelkezik, a „szoros kapcsolat” (EU) 2015/510 iránymutatás (EKB/2014/60) 138. cikkében meghatározott értelmében, és az ott található, az „ügyfélre”, a „garanciavállalóra”, a „kibocsátóra” vagy az „adósra” való hivatkozások a csoport tagjára való hivatkozásként értendők; vagy
az 1745/2003/EK európai központi banki rendelettel (EKB/2003/9) ( 6 ) összhangban az eurorendszernél közvetett módon, a csoport valamely másik tagján keresztül tart kötelező tartalékot, vagy a csoport valamely más tagja arra használja, hogy az eurorendszernél közvetett módon kötelező tartalékot tartson.
A csoport kijelöl egy tagot a csoport vezető intézményének. A vezető intézmény az eurorendszer monetáris politikai nyíltpiaci műveletei céljára elfogadható ügyfél.
A TLTRO-III-csoport valamennyi tagja olyan tagállamban letelepedett hitelintézet, amelynek pénzneme az euro, továbbá eleget tesz az (EU) 2015/510 iránymutatás (EKB/2014/60) 55. cikkének a), b) és c) pontjában rögzített feltételeknek.
Az e) pont fenntartásával a vezető intézmény az NKB-jánál kérelmezi a csoport részvételét az EKB honlapján közzétett, a TLTRO-III-ra vonatkozó indikatív naptárnak megfelelően. A kérelem a következőket tartalmazza:
a vezető intézmény neve;
a TLTRO-III-csoportba felveendő valamennyi intézmény MPI-kódjának és nevének felsorolása;
a csoportkérelem alapjának kifejtése, beleértve a csoport tagjai közötti szoros kapcsolatok és/vagy közvetett tartalékképzési viszonyok felsorolását, minden egyes tagot annak MPI-kódjával azonosítva;
azon csoporttagok esetében, amelyek megfelelnek az a) pont ii. alpontjában rögzített feltételeknek: a vezető intézménytől származó írásbeli megerősítés arról, hogy TLTRO-III-csoportjának minden tagja formálisan akként döntött, hogy a szóban forgó TLTRO-III-csoportban tagként részt vesz, és elfogadja, hogy TLTRO-III-ban egyéni ügyfélként vagy más TLTRO-III-csoport tagjaként nem vesz részt, annak megfelelő bizonyítékával együtt, hogy a vezető intézménytől származó írásbeli megerősítést az aláírásra jogosultak írták alá. A vezető intézmény a TLTRO-III-csoporttagjai vonatkozásában megadhatja a szükséges megerősítést, amennyiben olyan megállapodások – például a kötelező tartalék közvetett módon való tartása érdekében az 1745/2003/EK rendelet (EKB/2003/9) 10. cikkének (2) bekezdése alapján létrejött megállapodások – állnak fenn, amelyek kifejezetten rögzítik, hogy az érintett csoporttagok kizárólag a vezető intézményen keresztül vesznek részt az eurorendszer nyíltpiaci műveleteiben. Az érintett NKB az érintett csoporttagok NKB-ivel együttműködve ellenőrizheti a szóban forgó írásbeli megerősítés érvényességét; és
azon csoporttagok esetében, amelyekre az a) pont i. alpontja vonatkozik: 1. írásbeli megerősítés az érintett csoporttag azon formális döntéséről, hogy a szóban forgó TLTRO-III-csoportban tagként részt vesz, és a TLTRO-III-ban egyéni ügyfélként vagy más TLTRO-III-csoport tagjaként nem vesz részt; és 2. annak megfelelő – az adott csoporttag NKB-ja által megerősített – bizonyítéka, hogy e formális döntést az alkalmazandó joggal összhangban a tag vállalati struktúrájának legmagasabb döntéshozatali szintjén (mint az igazgatótanács vagy azzal egyenértékű testület) hozták.
Az (EU) 2016/810 határozat (EKB/2016/10) szerinti TLTRO-II-k céljára elismert TLTRO-II-csoport részt vehet TLTRO-III-csoportként a TLTRO-III-ban, felvéve, hogy vezető intézménye erről írásbeli értesítést küld az érintett NKB-nak az EKB honlapján közzétett, a TLTRO-III-ra vonatkozó indikatív naptárnak megfelelően. Az értesítés a következőket tartalmazza:
a TLTRO-II-csoport azon tagjainak felsorolása, amelyek formálisan úgy döntöttek, hogy a szóban forgó TLTRO-III-csoport tagjai lesznek, és a TLTRO-III-ban nem vesznek részt egyéni ügyfélként vagy más TLTRO-III-csoport tagjaként. Azon csoporttagok esetében, amelyek megfelelnek az a) pont ii. alpontjában rögzített feltételeknek, a vezető intézmény megteheti a szükséges értesítést, amennyiben a d) pont iv. alpontjában említett olyan megállapodások állnak fenn, amelyek kifejezetten rögzítik, hogy az érintett csoporttagok kizárólag a vezető intézményen keresztül vesznek részt az eurorendszer nyíltpiaci műveleteiben. Az érintett NKB az érintett csoporttagok NKB-ivel együttműködve ellenőrizheti e felsorolás érvényességét; és
a vezető intézmény NKB-ja által kérhető megfelelő bizonyíték arról, hogy azt az aláírásra jogosultak írták alá.
A vezető intézménynek kérnie kell az NKB-je megerősítését, hogy a TLTRO-III-csoportot elismerték. E megerősítés kiadása előtt az érintett NKB a TLTRO-III-csoport potenciális összetételére vonatkozó értékelése szempontjából releváns további információkat kérhet a vezető intézménytől. A csoportkérelem értékelése során az érintett NKB szükség szerint figyelembe veszi a csoporttagok NKB-inek bármely értékelését is, például adott esetben a d) vagy e) ponttal összhangban szolgáltatott dokumentáció ellenőrzését.
E határozat alkalmazásában a konszolidált felügyelet alatt álló hitelintézetek, beleértve az ugyanazon hitelintézet fióktelepeit, a TLTRO-III-csoportként történő elismerés céljára szintén megfelelő kérelmezőknek tekintendők, és megfelelően eleget kell tenniük az e cikkben rögzített feltételeknek. Ez megkönnyíti a TLTRO-III-csoport létrehozását az ilyen intézmények között, amennyiben azok ugyanazon jogi személy részét alkotják. Az ilyen jellegű TLTRO-III-csoport létrehozásának vagy összetétele módosításának megerősítésére a (3) bekezdés d) pontjának v. alpontja, illetve a (6) bekezdés b) pontja ii. alpontjának 5. tétele alkalmazandó.
Az (5) bekezdés sérelme nélkül, a (3) bekezdéssel összhangban elismert csoport összetétele az alábbi körülmények esetén változhat:
A csoport valamely tagja kizárásra kerül a TLTRO-III-csoportból, amennyiben már nem tesz eleget a (3) bekezdés a) vagy c) pontjában foglalt követelményeknek. Az érintett csoporttag NKB-ja tájékoztatja a vezető intézményt arról, hogy a csoporttag nem felel meg e követelményeknek.
Ebben az esetben a szóban forgó vezető intézmény értesíti az érintett NKB-t a csoportja tagjának jogállásában bekövetkezett változásról.
Amennyiben a TLTRO-III-csoport vonatkozásában a (3) bekezdés d) pontjában említett kérelmet megelőző hónap utolsó napját követően további szoros kapcsolatok jöttek létre, vagy köztük további kötelező tartalékok eurorendszernél történő közvetett tartására került sor, a TLTRO-III-csoport összetétele megváltozhat annak érdekében, hogy tükrözze az új csoporttag felvételét, feltéve, hogy:
a vezető intézmény kérelmezi NKB-jánál a TLTRO-III-csoport összetételében bekövetkezett változás elismerését az EKB honlapján közzétett, a TLTRO-III-ra vonatkozó indikatív naptárnak megfelelően;
az i. alpontban említett kérelem a következőket tartalmazza:
a vezető intézmény neve;
a TLTRO-III-csoport új összetételébe felvenni kívánt valamennyi intézmény MPI-kódjának és nevének felsorolása;
a kérelem alapjának kifejtése, beleértve a csoport tagjai közötti szoros kapcsolatokban és/vagy közvetett tartalékképzési viszonyokban bekövetkezett változások részleteit (minden egyes tagot annak MPI-kódjával azonosítva);
azon csoporttagok esetében, amelyekre a (3) bekezdés a) pontjának i. alpontja vonatkozik: a vezető intézménytől származó írásbeli megerősítés arról, hogy TLTRO-III-csoportjának minden tagja formálisan akként döntött, hogy a szóban forgó TLTRO-III-csoportban tagként részt vesz, és TLTRO-III-ban egyéni ügyfélként vagy más TLTRO-III-csoport tagjaként nem vesz részt. A vezető intézmény a TLTRO-III-csoporttagjai vonatkozásában kiadhatja a szükséges igazolást, amennyiben olyan megállapodások – például a kötelező tartalék közvetett módon való tartása érdekében az 1745/2003/EK rendelet (EKB/2003/9) 10. cikkének (2) bekezdése alapján létrejött megállapodások – állnak fenn, amelyek kifejezetten rögzítik, hogy az érintett csoporttagok kizárólag a vezető intézményen keresztül vesznek részt az eurorendszer nyíltpiaci műveleteiben. Az érintett NKB az érintett csoporttagok NKB-ivel együttműködve ellenőrizheti ezen írásbeli megerősítés érvényességét; és
azon csoporttagok esetében, amelyekre a (3) bekezdés a) pontjának i. alpontja vonatkozik: írásbeli megerősítés minden további csoporttag azon formális döntéséről, hogy a szóban forgó TLTRO-III-csoportban tagként részt vesz, és a TLTRO-III-ban egyéni ügyfélként vagy más TLTRO-III-csoport tagjaként nem vesz részt, valamint az írásbeli megerősítést a TLTRO-III-csoportnak a régi és az új összetételben egyaránt szereplő minden tagjának azon formális döntéséről, hogy hozzájárul a TLTRO-III-csoport új összetételéhez, a (3) bekezdés d) pontjának v. alpontjában leírtak szerinti – az adott csoporttag NKB-ja által megerősített – megfelelő bizonyítékkal együtt; és
a vezető intézmény számára az NKB-je megerősítette, hogy a megváltozott TLTRO-III-csoportot elismerték. E megerősítés kiadása előtt az érintett NKB a TLTRO-III-csoport új összetételére vonatkozó értékelése szempontjából releváns további információkat kérhet a vezető intézménytől. A csoportkérelem értékelése során az érintett NKB-nak figyelembe kell vennie a csoporttagok NKB-inek bármely szükséges értékelését is, például a ii. alponttal összhangban szolgáltatott dokumentáció ellenőrzését.
Amennyiben a TLTRO-III-csoport vonatkozásában a (3) bekezdés d) pontjában említett kérelmet megelőző hónap utolsó napját követően a TLTRO-III-csoport tagjait érintő egyesülés, befolyásszerzés vagy szétválás következik be, és ez a művelet nem vezet a figyelembe vehető hitelek körét érintő változáshoz, a TLTRO-III-csoport összetétele megváltozhat annak érdekében, hogy tükrözze az egyesülést, befolyásszerzést vagy szétválást, feltéve, hogy a b) pontban rögzített feltételek teljesülnek.
Amennyiben a TLTRO-III-csoport összetételében bekövetkezett változásokat a Kormányzótanács az (5) bekezdéssel összhangban elfogadta, vagy a TLTRO-III-csoportok összetételében a (6) bekezdéssel összhangban következtek be változások, a Kormányzótanács eltérő döntése hiányában a következők érvényesülnek:
azon változások tekintetében, amelyekre az (5) bekezdés vagy a (6) bekezdés b) vagy c) pontja vonatkozik, a vezető intézmény a TLTRO-III-csoportja új összetétele alapján csak azt követően vehet részt TLTRO-III-ban, hogy NKB-ja megerősítette számára a TLTRO-III-csoport új összetételének elismerését; és
azon intézmény, amely már nem tagja TLTRO-III-csoportnak, nem vehet részt további TLTRO-III-ban, sem egyéni alapon, sem más TLTRO-III-csoport tagjaként, kivéve, ha az (1), (3) vagy (6) bekezdéssel összhangban új részvételi kérelmet nyújt be.
4. cikk
Hitelfelvételi keret, ajánlati korlát és referenciaértékek
A résztvevő nettó hitelnyújtási referenciaértéke az első referencia-időszak alatti figyelembe vehető nettó hitelnyújtás alapján kerül meghatározásra, az alábbiak szerint:
azon résztvevők vonatkozásában, amelyek az első referencia-időszakban pozitív vagy nulla figyelembe vehető nettó hitelnyújtást jelentenek, a nettó hitelnyújtási referenciaérték nulla;
azon résztvevők vonatkozásában, amelyek az első referencia-időszakban negatív figyelembe vehető nettó hitelnyújtást jelentenek, a nettó hitelnyújtási referenciaérték az első referencia-időszakban figyelembe vehető nettó hitelnyújtással egyenlő.
A vonatkozó technikai számításokat az I. melléklet vázolja. A nettó hitelnyújtási referenciaérték nulla azon résztvevők vonatkozásában, amelyek működési engedélyét 2019. február 28-át követően adták ki, kivéve, ha a Kormányzótanács objektíven indokolt esetben eltérően határoz.
5. cikk
Kamat
A valamely TLTRO-III keretében azon résztvevők által hitelként felvett összegekre alkalmazandó kamatláb, amelyek figyelembe vehető nettó hitelnyújtása a különleges referencia-időszakban eléri vagy meghaladja a nettó hitelnyújtási referenciaértéküket, a következőképpen kerül kiszámításra, a 6. cikk (3a) bekezdésében meghatározott feltétel mellett:
a különleges kamatláb-időszak alatt a kamatláb a betéti rendelkezésre állásra az adott időszakban érvényes átlagos kamatláb mínusz 50 bázispont. Az ebből eredő kamatláb semmiképpen sem lehet magasabb mínusz 100 bázispontnál; és
az adott TLTRO-III fennmaradó élettartama alatt a kamatláb a betéti rendelkezésre állásra az adott TLTRO-III élettartama alatt érvényes átlagos kamatláb.
A valamely TLTRO-III keretében azon résztvevők által hitelként felvett összegekre alkalmazandó kamatláb, amelyek figyelembe vehető nettó hitelnyújtása a különleges referencia-időszakban alacsonyabb a nettó hitelnyújtási referenciaértéküknél, azonban a figyelembe vehető nettó hitelnyújtása a második referencia-időszakban meghaladja a nettó hitelnyújtási referenciaértéküket, a következőképpen kerül kiszámításra:
a különleges kamatláb-időszak alatt a kamatláb a következő kamatlábak közül az alacsonyabbnak felel meg: i. az adott időszakban az irányadó refinanszírozási műveletekre érvényes átlagos kamatláb mínusz 50 bázispont; ii. a b) pontban foglaltaknak megfelelően az állomány-referenciaértéktől való eltéréstől függően kiszámított kamatláb; és
az adott TLTRO-III fennmaradó élettartama alatt a kamatláb alacsonyabb az irányadó refinanszírozási műveletekre az adott TLTRO-III élettartama alatt érvényes átlagos kamatlábnál, és lehet olyan alacsony, mint a betéti rendelkezésre állásra az adott TLTRO-III élettartama alatt érvényes átlagos kamatláb, az állomány-referenciaértéktől való eltéréstől függően.
A valamely TLTRO-III keretében azon résztvevők által hitelként felvett összegekre alkalmazandó kamatláb, amelyek figyelembe vehető nettó hitelnyújtása a különleges referencia-időszakban és a második referencia-időszakban is alacsonyabb a nettó hitelnyújtási referenciaértéküknél, a következőképpen kerül kiszámításra:
a különleges kamatláb-időszak alatt a kamatláb az adott időszakban az irányadó refinanszírozási műveletekre érvényes átlagos kamatláb mínusz 50 bázispont; és
az adott TLTRO-III fennmaradó élettartama alatt a kamatláb az irányadó refinanszírozási műveletekre az adott TLTRO-III élettartama alatt érvényes átlagos kamatláb.
5a. cikk
Korai visszafizetés
6. cikk
Adatszolgáltatási követelmények
A TLTRO-III résztvevőinek be kell nyújtaniuk az érintett NKB részére a II. mellékletben meghatározott adatszolgáltatási sablonokban azonosított adatokat, az alábbiak szerint:
a referencia-állományt a résztvevő hitelfelvételi keretének és ajánlati korlátainak megállapítása érdekében, és az első referencia-időszakra vonatkozó adatokat a résztvevő referenciaértékeinek megállapítása érdekében (a továbbiakban: első jelentés); és
i. a második referencia-időszakra és ii. opcionálisan a különleges referencia-időszakra vonatkozó adatokat az alkalmazandó kamatlábak megállapítása érdekében (a továbbiakban: második jelentés).
Az adatokat az alábbiakkal összhangban kell szolgáltatni:
az EKB honlapján közzétett, a TLTRO-III-ra vonatkozó indikatív naptár;
a II. mellékletben rögzített iránymutatások; és
az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) IV. mellékletében meghatározott, a pontosságra és a koncepcionális megfelelésre vonatkozó minimumszabályok.
Azok a résztvevők, akik figyelembe kívánják venni a nem értékesítési célból értékpapírosított figyelembe vehető hiteleket a hitelfelvételi keretkiszámítása céljából, azáltal élnek ezzel a lehetőséggel, hogy a valamennyi nem értékesítési célból értékpapírosított hitelre vonatkozó, a II. mellékletben részletezett kiegészítő tételt ezen kiegészítő tételek könyvvizsgáló általi értékelésével együtt rendelkezésre bocsátják a következő szabályok szerint:
Az első vagy a második TLTRO-III művelet résztvevői részt vehetnek olyan első jelentés alapján, amely nem tartalmazza a kiegészítő tételeket. Annak érdekében azonban, hogy a második vagy harmadik műveletre vonatkozó hitelfelvételi keret és ajánlati korlát kiszámításánál figyelembe vegyék a nem értékesítési célból értékpapírosított hiteleket, a kiegészítő tételeket és a kiegészítő tételek könyvvizsgáló általi értékelését az érintett NKB rendelkezésére kell bocsátani az ezen művelekekhez kapcsolódó első jelentésre vonatkozó, az EKB honlapján közzétett, a TLTRO-III-ra vonatkozó indikatív naptárban meghatározott határidő előtt;
Az először a harmadik vagy azt követő TLTRO-III műveletben részt vevő résztvevőknek az EKB honlapján közzétett, a TLTRO-III-ra vonatkozó indikatív naptárban meghatározott határidőig az érintett NKB rendelkezésére kell bocsátani a kiegészítő tételeket tartalmazó első jelentést és a kiegészítő tételek könyvvizsgáló általi értékelését egyaránt.
A résztvevőknek biztosítaniuk kell, hogy az (1)–(3a) bekezdés alapján benyújtott adatok minőségét külső könyvvizsgáló értékelje, a következő szabályokkal összhangban:
a könyvvizsgáló első jelentésre vonatkozó értékelését az EKB honlapján közzétett, a TLTRO-III-ra vonatkozó indikatív naptárban meghatározott határidőig kell az érintett NKB rendelkezésére bocsátani;
a könyvvizsgáló második jelentésre vonatkozó értékelésének eredményeit az EKB honlapján közzétett, a TLTRO-III-ra vonatkozó indikatív naptárban meghatározott határidőig kell az érintett NKB rendelkezésére bocsátani;
a könyvvizsgáló értékelésének a (2), a (3a) és a (4) bekezdésben meghatározott követelményekre kell összpontosítania. A könyvvizsgáló különösen:
értékeli a szolgáltatott adatok pontosságát annak ellenőrzése révén, hogy a résztvevő figyelembe vehető hiteleinek köre – vezető intézmény esetén beleértve a TLTRO-III-csoporttagjai figyelembe vehető hiteleit – megfelel-e a figyelembe vehetőség kritériumainak;
ellenőrzi, hogy a szolgáltatott adatok megfelelnek-e a II. mellékletben részletezett iránymutatásoknak és az 1071/2013/EU rendelettel (EKB/2013/33) bevezetett fogalmaknak;
ellenőrzi, hogy a szolgáltatott adatok összeegyeztethetőek-e az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) alapján összeállított adatokkal;
ellenőrzi, hogy fennállnak-e az adatok sértetlenségének, pontosságának és következetességének megerősítésére szolgáló ellenőrzések és eljárások; és
a kiegészítő tételek tekintetében pozitív bizonyosságot nyújtó szolgáltatás, vagyis a jelentett adatok pontosságát és helytállóságát igazoló eljárás útján biztosítja, hogy hogy a résztvevő referencia-állományának kiszámítása céljából figyelembe vett nem értékesítési célból értékpapírosított figyelembe vehető hitelek megfelelnek a nem értékesítési célból értékpapírosított figyelembe vehető hiteleket kezdeményező résztvevő vagy TLTRO-III-csoport tag által 100 %-ban megtartott vonatkozó eszközfedezetű értékpapíroknak.
Csoport alapon történő részvétel esetén a könyvvizsgáló értékelésének eredményeit meg kell osztani a TLTRO-III-csoport egyéb tagjainak NKB-ivel is. A résztvevő NKB-jének kérésére az ezen bekezdés alapján elvégzett értékelések részletes eredményeit ezen NKB rendelkezésére kell bocsátani, és csoportrészvétel esetén ezt követően meg kell osztani a csoporttagok NKB-ival.
A könyvvizsgáló értékelésének legalább a következő elemeket kell tartalmaznia:
az alkalmazott könyvvizsgálati eljárás fajtája;
a vizsgált időszak;
az elemzett dokumentáció;
a könyvvizsgálók által a 6. cikk (6) bekezdésének c) pontjában szereplő feladatok ellátása során alkalmazott módszerek leírása;
adott esetben valamennyi olyan értékpapírosító gazdasági egység azonosítója (megfelelően PKV-kód, illetve jogalany-azonosító), amely birtokolja a c) pont v. alpontjában hivatkozott nem értékesítési célból értékpapírosított figyelembe vehető hiteleket, és a nem értékesítési célból értékpapírosított figyelembe vehető hiteleket kezdeményező résztvevő vagy TLTRO-III csoport tag MPI-kódja;
a iv. pontban leírt módszerek alkalmazását követő kiigazítások, amennyiben vannak ilyenek;
annak megerősítése, hogy az adatszolgáltatási sablonokba bevitt adatok összhangban vannak a résztvevők belső rendszereiben szereplő információval; és
a külső könyvvizsgálat eredményeként kialakított végleges megállapítások vagy értékelés.
Az eurorendszer további útmutatással szolgálhat arra vonatkozóan, hogy a könyvvizsgáló általi értékelést hogyan kell lefolytatni, ebben az esetben a résztvevőknek biztosítaniuk kell, hogy ezt az útmutatást a könyvvizsgálók értékelésük során alkalmazzák.
A (7) bekezdéstől eltérően nem szükséges az első jelentés felülvizsgálata, helyette a figyelembe vehető hitelekre gyakorolt lényeges hatást lehet rögzíteni a második jelentésben kiigazításként a következő esetekben:
a vállalati átszervezés olyan intézményeket érint, amelyek a vállalati átszervezést megelőzően felügyeleti intézkedés vagy szanálási intézkedés hatálya alatt álltak, és ezek az intézkedések az érintett NKB által megerősítetten a második referencia-időszak legalább felében valóban akadályozták hitelnyújtási képességüket;
a vállalati átszervezés olyan résztvevő általi szerzést foglal magában, amelyet a második referencia-időszak utolsó hat hónapjában hajtottak végre; vagy
az érintett NKB olyanként értékeli a csoport összetételében bekövetkező változás vagy a vállalati átszervezés hatását, hogy az nem igényel felülvizsgált jelentést.
A b) és a c) esetben a résztvevők továbbra is választhatják az első jelentés felülvizsgálatát a vállalati átszervezés figyelembevételéhez.
7. cikk
Az adatszolgáltatási követelmények nem teljesítése
Amennyiben egy résztvevő nem nyújt be valamely jelentést vagy nem tesz eleget az ellenőrzésre vonatkozó követelményeknek, illetve a szolgáltatott adatokban hibák kerülnek azonosításra, az alábbiak alkalmazandók:
Ha a résztvevő a vonatkozó határidőre nem bocsátja az érintett NKB rendelkezésére az első jelentést, hitelfelvételi kerete nulla értéken kerül megállapításra.
Ha a résztvevő az EKB honlapján közzétett, a TLTRO-III-ra vonatkozó indikatív naptárban meghatározott határidőig nem bocsátja az érintett NKB rendelkezésére a könyvvizsgáló első jelentésre vonatkozó értékelésének eredményeit, a résztvevőnek vissza kell fizetnie a TLTRO-III keretében felvett minden összeget a következő irányadó refinanszírozási művelet elszámolási napján, az irányadó refinanszírozási műveletre az adott TLTRO élettartama alatt érvényes átlagos kamatlábbal, a visszafizetés elszámolási napjáig, a különleges kamatláb-időszak időtartamának kivételével, amely alatt az irányadó refinanszírozási művelet ezen időszak alatti átlagos kamatlába mínusz 50 bázispont alkalmazandó.
Ha a résztvevő a vonatkozó határidőre nem bocsátja az érintett NKB rendelkezésére a második jelentést, az adott TLTRO-III élettartama alatt az irányadó refinanszírozási műveletre érvényes átlagos kamatlábat kell alkalmazni a résztvevő által a TLTRO-III keretében felvett összegekre, egy további napi 500 euro összegű, de legfeljebb 15 000 euróig terjedő bírsággal a második jelentés benyújtásáig. A bírság halmozódik, és akkor kerül felszámításra, amikor az érintett NKB megkapja a második jelentést, vagy amikor elérik a bírság maximális összegét, ha addig az időpontig sem érkezik be a második jelentés.
Ha a résztvevő a vonatkozó határidőre nem bocsátja az érintett NKB rendelkezésére a második jelentésben szereplő, a második referencia-időszakra vonatkozó adatokra vonatkozó könyvvizsgálói értékelés eredményeit, az adott TLTRO-III élettartama alatt az irányadó refinanszírozási műveletre érvényes átlagos kamatlábat kell alkalmazni a résztvevő által a TLTRO-III keretében felvett összegekre, a különleges kamatláb-időszak időtartamának kivételével, amely alatt az irányadó refinanszírozási művelet ezen időszak alatti átlagos kamatlába mínusz 50 bázispont alkalmazandó.
Ha a résztvevő más módon nem tesz eleget a 6. cikk (6) bekezdésében vagy (7) bekezdésében szereplő kötelezettségeknek, az adott TLTRO-III élettartama alatt az irányadó refinanszírozási műveletre érvényes átlagos kamatlábat kell alkalmazni a résztvevő által a TLTRO-III keretében felvett összegekre, a különleges kamatláb-időszak időtartamának kivételével, amely alatt az irányadó refinanszírozási művelet ezen időszak alatti átlagos kamatlába mínusz 50 bázispont alkalmazandó.
Ha a résztvevő a 6. cikk (6) bekezdésében említett ellenőrzéssel összefüggésben vagy más módon a jelentésekben benyújtott adatokban hibákat azonosít, a pontatlanságot és a hiányosságot is beleértve, a lehető legrövidebb időn belül értesíti erről az érintett NKB-t. Ha az érintett NKB-t ilyen hibákról, pontatlanságokról vagy hiányosságokról értesítették, vagy az ilyen hibák, pontatlanságok vagy hiányosságok más módon a tudomására jutottak: i. a résztvevő a szóban forgó hiba, pontatlanság vagy hiányosság hatása értékelésének elősegítése érdekében az érintett NKB által kért bármely további információt a legrövidebb időn belül rendelkezésre bocsátja; és ii. az érintett NKB megfelelő intézkedéseket hozhat, ideértve a vonatkozó értékek újraszámolását, amely hatással lehet a résztvevő által a TLTRO-III-k keretében felvett hitelekre alkalmazott kamatlábra, és a hitelként felvett azon összegek visszafizetésére vonatkozó követelményt, amely összegek a hiba, pontatlanság vagy hiányosság következtében meghaladják a résztvevő hitelfelvételi keretét.
8. cikk
Hatálybalépés
Ez a határozat 2019. augusztus 3-án lép hatályba.
I. MELLÉKLET
A CÉLZOTT HOSSZABB LEJÁRATÚ REFINANSZÍROZÁSI MŰVELETEK HARMADIK SOROZATÁNAK LEFOLYTATÁSA
1. A hitelfelvételi keret és az ajánlati korlát kiszámítása
A célzott hosszabb lejáratú refinanszírozási műveletek harmadik sorozatának (TLTRO-III) résztvevőjére – akár egyéni alapon, akár TLTRO-III-csoport vezető intézményeként jár el – hitelfelvételi keret vonatkozik. A számított hitelfelvételi keretet 10 000 eurónként felfelé kell kerekíteni.
A TLTRO-III egyéni résztvevőjére vonatkozó hitelfelvételi keretet azon referencia-állomány alapján kell kiszámítani, amely a figyelembe vehető hitelek állományából és a 6. cikk (3) bekezdése szerinti lehetőség választása esetén nem értékesítési célból értékpapírosított figyelembe vehető hitelekből tevődik össze 2019. február 28-án. A valamely TLTRO-III-csoport vezető intézményére vonatkozó hitelfelvételi keretet az adott TLTRO-III-csoport valamennyi tagja tekintetében a referencia-állomány alapján kell kiszámítani.
A hitelfelvételi keret a résztvevő ( 8 ) referencia-állományának 50 %-a mínusz a résztvevő által az (EU) 2016/810 határozat (EKB/2016/10) szerinti célzott hosszabb lejáratú refinanszírozási műveletek (TLTRO-II-k) keretében felvett és a megfelelő TLTRO-III elszámolási időpontjában még kintlévő összegeknek felel meg, vagy nulla, ha ez az összeg negatív, azaz:
ahol k = 1,…,7.
Itt a BAk a TLTRO-III k szerinti hitelfelvételi keret (ahol k = 1,…,7), OR 2019. febr a résztvevő 2019. február 28-i referencia-állománya, és az OB k a résztvevő által a TLTRO-II keretében hitelként felvett és a TLTRO-III k elszámolási időpontjában még kintlévő összeg.
A valamely TLTRO-III keretében az egyes résztvevőkre vonatkozó ajánlati korlát a korábbi TLTRO-III keretében felvett összegekkel csökkentett BAk hitelfelvételi keretnek felel meg. Legyen 
a résztvevő hitelfelvétele a TLTRO-III k keretében, és 
, ahol BLk
a k műveletben az ezen résztvevőre vonatkozó ajánlati korlát, a következő meghatározás szerint:
ahol k = 2,…,7.
2. A referenciaértékek kiszámítása
Legyen az NLm a résztvevő figyelembe vehető nettó hitelnyújtása az m naptári hónapban, amelyet a résztvevő új figyelembe vehető hiteleinek bruttó forgalma az adott hónapban mínusz a II. mellékletben meghatározottak szerinti figyelembe vehető hitelek törlesztéseiként kell kiszámítani.
Jelölje NLB az adott résztvevő nettó hitelezési referenciaértékét. Ez a következőképpen kerül meghatározásra:
NLB = min (NL 2018. ápr + NL 2018. máj + … + NL 2019. márc , 0)
Ez azt jelenti, hogy ha a résztvevő az első referencia-időszakban pozitív vagy nulla figyelembe vehető nettó hitelnyújtással rendelkezik, akkor NLB = 0. Ha azonban a résztvevő az első referencia-időszakban negatív figyelembe vehető nettó hitelnyújtással rendelkezik, akkor NLB = NL 2018. ápr + NL 2018. máj + … + NL 2019. márc .
Jelölje OAB a résztvevő állomány-referenciaértékét. Ez a következőképpen kerül meghatározásra:
OAB = max (OL 2019. márc + NLB, 0)
Itt OL 2019. márc a figyelembe vehető hitelek 2019 márciusának végén fennálló állománya
3. A kamatláb kiszámítása
Jelölje 
a 2020. március 1. és 2021. március 31. közötti különleges referencia-időszak figyelembe vehető nettó hitelnyújtásának összegét.
Jelölje 
a 2019. április 1. és 2021. március 31. közötti időszak figyelembe vehető nettó hitelnyújtásának és a figyelembe vehető hitelek 2019. március 31-i állományainak az összeadásával kapott összeget; ez a következőképpen kerül kiszámításra:
Most jelölje 
az -nak a 2019. április 1. és 2021. március 31. közötti időszakban az állomány-referenciaértéktől való százalékos eltérését, vagyis
Az EX 15 tizedesjegyre kerekítendő. Ahol az OAB nullával egyenlő, úgy tekintendő, hogy az EX 1,15-tel egyenlő.
Legyen 
élettartama alatt alkalmazandó átlagos kamatlába éves százalékos arányként kifejezve, és legyen 
a betéti rendelkezésre állásnak (DF) a TLTRO-III k élettartama alatt alkalmazandó átlagos kamatlába, ahol az alkalmazandó kamatláb az adott TLTRO-III élettartamára vonatkozik, éves százalékos arányként kifejezve, azaz:
A fenti egyenletekben 
(ahol k=1,…,7) jelöli a TLTRO-III k napjainak számát, és amennyiben az MRO-ra rögzített kamatozású teljes allokálási szabály vonatkozik, 
jelöli a TLTRO-III k
t-edik napján az MRO-ra alkalmazott kamatlábat, ha erre az MRO-ra rögzített kamatozású teljes allokálási szabály vonatkozik, vagy ha az MRO-ra változó kamatozású tendereljárás keretében kerül sor, 
jelöli a TLTRO-III k
t-edik napján az MRO-ra alkalmazott minimális ajánlati kamatlábat, minden esetben éves százalékos arányként kifejezve. A fenti egyenletekben 
jelöli a TLTRO-III k
t-edik napján a betéti rendelkezésre állásra alkalmazott kamatlábat, éves százalékos arányként kifejezve.
Jelölje K különleges a különleges kamatláb-időszakot, vagyis a 2020. június 24. és 2021. június 23. közötti időszakot, és jelölje krol az adott TLTRO-III k fennmaradó élettartamát alkotó két időszakot (vagyis az adott TLTRO-III elszámolási időpontjától 2020. június 23-ig tartó időszakot, valamint a 2021. június 24-től az adott TLTRO-III lejáratának időpontjáig vagy adott esetben korai visszafizetési időpontjáig tartó időszakot).
Legyen 
a TLTRO-III k2020. június 24-től 2021. június 23-ig tartó különleges kamatláb-időszaka alatt alkalmazandó átlagos MRO-kamatláb, éves százalékos arányként kifejezve, és legyen 
a betéti rendelkezésre állásnak a TLTRO-III k2020. június 24-től 2021. június 23-ig tartó különleges kamatláb-időszaka alatt alkalmazandó átlagos kamatlába, éves százalékos arányként kifejezve, vagyis:
A fenti egyenletekben 
jelöli a TLTRO-III k
időszaka napjainak számát, és amennyiben az MRO-ra rögzített kamatozású teljes allokálási szabály vonatkozik, 
jelöli a TLTRO-III k
időszaka t-edik napján az MRO-ra alkalmazott kamatlábat, vagy ha az MRO-ra változó kamatozású tendereljárás keretében kerül sor, 
jelöli a TLTRO-III k
időszaka t-edik napján az MRO-ra alkalmazott minimális ajánlati kamatlábat, minden esetben éves százalékos arányként kifejezve. A fenti egyenletekben 
jelöli a TLTRO-III k
időszakának t-edik napján a betéti rendelkezésre állásra alkalmazott kamatlábat, éves százalékos arányként kifejezve.
Legyen a kamatláb ösztönző kiigazítása – amennyiben van ilyen – a 
és a 
közötti átlagos különbség hányadában kifejezve 
;
Legyen a TLTRO-III k élettartama alatt alkalmazandó, éves százalékos arányként kifejezett kamatláb (végső kamatláb) 
Legyen egy adott TLTRO-III k
időszakára, ahol j = különleges vagy rol, alkalmazandó kamatláb, éves százalékos arányban kifejezve 
Az 
kamatláb a következőként kerül meghatározásra:
A fenti egyenletben 
jelöli a TLTRO-III k
időszaka napjainak számát.
Az egyes TLTRO-III k-kra alkalmazandó kamatlábat a következőképpen kell kiszámítani:
ha egy résztvevő a különleges referencia-időszakban eléri vagy túllépi a nettó hitelnyújtási referenciaértékét, úgy az adott résztvevő által a TLTRO-III-k keretében hitelként felvett összegekre alkalmazott kamatláb:
a különleges kamatláb-időszak alatt: a betéti rendelkezésre állásra adott időszak alatt érvényes kamatláb átlaga mínusz 50 bázispont, amely semmiképpen sem haladhatja meg a mínusz 100 bázispontot; vagyis:
ha 
, akkor 
;
az adott TLTRO-III fennmaradó élettartama alatt: a betéti rendelkezésre állásra az adott TLTRO-III élettartama alatt érvényes kamatláb átlaga, vagyis:
ha 
, akkor 
.
Ha egy résztvevő a különleges referencia-időszakban nem éri el vagy lépi túl a nettó hitelnyújtási referenciaértékét, azonban a második referencia-időszakban legalább 1,15 %-kal túllépi a figyelembe vehető hitelei állomány-referenciaértékét, az adott résztvevő által a TLTRO-III-k keretében hitelként felvett összegekre alkalmazott kamatláb:
a különleges kamatláb-időszak alatt: az irányadó refinanszírozási művelet kamatlábának az adott időszak alatti átlaga mínusz 50 bázispont és a betéti rendelkezésre állás kamatlábának az adott TLTRO-III élettartama alatt átlaga közül az alacsonyabb, vagyis:
ha 
és 
, akkor 
és 
;
az adott TLTRO-III fennmaradó élettartama alatt: a betéti rendelkezésre állásra az adott TLTRO-III élettartama alatt érvényes kamatláb átlaga, vagyis:
ha 
és 
, akkor 
és 
Ha egy résztvevő a különleges referencia-időszakban nem éri el vagy lépi túl a nettó hitelnyújtási referenciaértékét, azonban a második referencia-időszakban kevesebb mint 1,15 %-kal lépi túl a figyelembe vehető hitelei állomány-referenciaértékét, az adott résztvevő által a TLTRO-III-k keretében hitelként felvett összegekre alkalmazott kamatláb:
a különleges kamatláb-időszak alatt: az irányadó refinanszírozási művelet kamatlábának az adott időszak alatti átlaga mínusz 50 bázispont és az alábbi ii. pont szerint számított kamatláb közül az alacsonyabb, vagyis:
ha 
és
, akkor 
é s 
;
az adott TLTRO-III fennmaradó élettartama alatt: az a kamatláb, amely lineárisan változik attól a százaléktól függően, amellyel a résztvevő az állomány-referenciaértékét túllépte, vagyis
ha és , akkor 
és 
;
Ha egy résztvevő a különleges referencia-időszakban nem éri el vagy lépi túl a nettó hitelnyújtási referenciaértékét, és a második referencia-időszakban sem lépi túl az állomány-referenciaértékét, az adott résztvevő által a TLTRO-III-k keretében hitelként felvett összegekre alkalmazott kamatláb:
a különleges kamatláb-időszak alatt: az irányadó refinanszírozási műveletre az adott időszakban érvényes kamatláb átlaga mínusz 50 bázispont, vagyis:
ha 
és 
, akkor 
az adott TLTRO-III fennmaradó élettartama alatt: az irányadó refinanszírozási műveletre az adott TLTRO-III élettartama alatt érvényes kamatláb átlaga, vagyis:
ha 
és 
, akkor 
és 
A kamatláb ösztönző kiigazítása (
) 15 tizedesjegyre kerekítve kerül kifejezésre.
Az 
és 
kamatlábak 15 tizedesjegyre kerekítve kerülnek kifejezésre.
Az 
végső kamatláb éves százalékos arányként kerül kifejezésre, a negyedik tizedesjegyre lefelé kerekítve.
II. MELLÉKLET
A CÉLZOTT HOSSZABB LEJÁRATÚ REFINANSZÍROZÁSI MŰVELETEK HARMADIK SOROZATA – IRÁNYMUTATÁSOK AZ ADATSZOLGÁLTATÁSI SABLONOK ÁLTAL ELŐÍRT ADATOK ÖSSZEÁLLÍTÁSÁHOZ
1. Bevezetés ( 9 )
Ezek az iránymutatások a TLTRO-III résztvevői által a 6. cikkel összhangban benyújtandó adatjelentések összeállítására vonatkozó útmutatásokat tartalmaznak. Az adatszolgáltatási követelményeket az e melléklet végén található adatszolgáltatási sablonok mutatják. Ezek az iránymutatások részletezik továbbá a műveletekben részt vevő TLTRO-III-csoportok vezető intézményeire vonatkozó adatszolgáltatási követelményeket.
A 2. és 3. szakasz általános információkat nyújt az adatok összeállításáról és benyújtásáról, a 4. szakasz pedig bemutatja a jelentendő mutatókat.
2. Általános információk
A hitelfelvételi keret kiszámításához alkalmazandó mértékek a monetáris pénzügyi intézmények (MPI-k) által euroövezeti nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitelekhez és az MPI-k által euroövezeti háztartásoknak ( 10 ) nyújtott hitelekhez kapcsolódnak, kivéve a lakáscélú hiteleket, valamennyi pénznemben. A 6. cikkel összhangban két adatjelentést kell benyújtani: az első jelentés lefedi a referencia-állományra vonatkozó adatokat és az első referencia-időszakra vonatkozó adatokat, és a második jelentés lefedi a második referencia-időszakra vonatkozó adatokat. Az összegeket a nem pénzügyi vállalatok és a háztartások esetén külön kell jelenteni. A figyelembe vehető hitelek állományait ki kell igazítani az értékpapírosított vagy más módon átruházott és a mérlegből ki nem vezetett hitelek tekintetbe vétele érdekében, mindazonáltal a résztvevők választhatják a 6. cikk (3) bekezdése szerinti lehetőséget arra, hogy a hitelfelvételi keretük kiszámítása céljára hozzáadják a nem értékesítési célból értékpapírosított figyelembe vehető hiteleket, a mérlegbeli megjelenésüktől függetlenül. Részletes információkra van szükség továbbá ezen tételek releváns alkategóriáira, valamint azon hatásokra vonatkozóan, amelyek változást eredményeznek a figyelembe vehető hitelek állományaiban, de nem kapcsolódnak figyelembe vehető nettó hitelnyújtáshoz (a továbbiakban: az állományok kiigazításai), a hitelértékesítésekre és hitelvásárlásokra, valamint az egyéb hitelátruházásokra is kiterjedően.
Amennyiben a résztvevők igénybe kívánják venni az 5. cikk (1) bekezdésében meghatározott kamatlábakat, a második jelentésnek a második referencia-időszakra vonatkozó követelményekhez hasonló alapon a különleges referencia-időszakra vonatkozó adatokra is ki kell terjednie.
Az összegyűjtött információk felhasználását illetően a referencia-állományra vonatkozó adatok a hitelfelvételi keret megállapításához kerülnek felhasználásra. Ezenkívül az első referencia-időszak alatti figyelembe vehető nettó hitelnyújtásra vonatkozó adatok a nettó hitelnyújtási referenciaérték és az állomány-referenciaérték kiszámításához kerülnek felhasználásra. A második referencia-időszak és adott esetben a különleges referencia-időszak alatti figyelembe vehető nettó hitelnyújtásra vonatkozó adatok a hitelezés alakulásának, és következésképpen az alkalmazandó kamatlábaknak az értékeléséhez kerülnek felhasználásra. Minden egyéb mutató az információk belső összhangjának, valamint az információknak az eurorendszeren belül gyűjtött statisztikai adatokkal való összhangjának ellenőrzésére, valamint a TLTRO-III-program hatásának részletes figyelemmel kísérésére szolgál.
Az adatjelentések kitöltését alátámasztó általános keretet az MPI mérlegstatisztikákkal kapcsolatban az euroövezeti MPI-kre vonatkozó, az 1071/2013/EU rendeletben (EKB/2013/33) meghatározott adatszolgáltatási követelmények adják meg. Így különösen a hitelek tekintetében az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) 8. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy azokat „névleges hónap végi állományként kell jelenteni, bruttó összegben. Ebből az összegből ki kell zárni a megfelelő számviteli szabályokban meghatározott leírásokat és kivezetéseket. A […] hitelek más eszközzel és forrással nem nettósíthatók”. Ugyanakkor, a 8. cikk (2) bekezdésében meghatározott szabályok alóli kivételként, amelyek azt is jelentik, hogy a hitelekre vonatkozó adatokat a céltartalékokkal növelve kell jelenteni, a 8. cikk (4) bekezdése rögzíti, hogy az „NKB-k lehetővé tehetik a céltartalékkal fedezett hitelek jelentését a céltartalékokkal csökkentett összegen, valamint a megvásárolt hitelek jelentését a beszerzéskori áron [azaz azok ügyleti értékén], feltéve, hogy az ilyen adatszolgáltatási gyakorlatokat valamennyi rezidens adatszolgáltató követi”. A nem értékesítési célból értékpapírosított figyelembe vehető hiteleket nem kell a céltartalékok levonásával jelenteni, ha kivezetik azokat a mérlegből. Az alábbiakban részletesebben is áttekintésre kerülnek azok a hatások, amelyeket az általános mérlegstatisztikai útmutatástól való ezen eltérés az adatjelentések összeállítására nézve eredményez.
Az 1071/2013/EU rendeletet (EKB/2013/33) az adatjelentések összeállítása során alkalmazandó fogalommeghatározások vonatkozásában is referenciadokumentumként kell használni. Lásd különösen az 1. cikket az általános fogalommeghatározásokért, valamint a II. melléklet 2. és 3. részét a „hitelek” által lefedendő instrumentumok kategóriáinak, illetve a résztvevők szektorainak meghatározásáért. Fontos, hogy a mérlegstatisztikai keretrendszerben a hitelek után járó felhalmozott kamatkövetelést főszabály szerint annak felmerülésekor kell a mérlegben kötelezően kimutatni (azaz eredményszemléletben és nem pedig a tényleges pénzbevétel időpontjában), de azt nem kell figyelembe venni a hitelek állományaira vonatkozó adatokban. A tőkésített kamatot ugyanakkor rögzíteni kell az állományokban.
Bár az MPI-k az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) követelményeinek megfelelően a legtöbb jelentendő adatot már összeállítják, a TLTRO-III-ban ajánlatot tevő résztvevőknek bizonyos kiegészítő információkat össze kell állítaniuk. A mérlegstatisztika módszertani keretrendszere, amelyet az MPI mérlegstatisztikai kézikönyv ( 11 ) rögzít, tartalmaz minden szükséges háttérinformációt, amely ezen kiegészítő adatok összeállításához szükséges; további részletek az egyes mutatók meghatározására vonatkozó 4. pontban találhatók.
3. Általános adatszolgáltatási útmutatások
a) Az adatszolgáltatási sablonok szerkezete
A sablonok azon referencia-időszakokra való hivatkozásokat tartalmaznak, amelyekre az adatok vonatkoznak, és a mutatókat két hasábra csoportosítják: az euroövezeti nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott MPI-hitelek, és az euroövezeti háztartásoknak nyújtott MPI-hitelek, kivéve a lakáscélú hiteleket. A sárgával jelölt valamennyi cellában az adatok az egyéb cellákba bevitt adatokból kerülnek kiszámításra a megadott képletek alapján. A sablonok tartalmaznak az adatok belső összhangjának ellenőrzésére szolgáló szabályokat is.
A TLTRO-III keretében két jelentés létezik:
A B. sablonban az állományokra vonatkozó mutatókat az adatszolgáltatási időszak kezdetét megelőző hónap vége és az adatszolgáltatási időszak vége szerinti állapotban kell jelenteni; így az első referencia-időszak vonatkozásában az állományokat a 2018. március 31-i és a 2019. március 31-i állapot szerint kell jelenteni; a második referencia-időszak vonatkozásában az állományokat a 2019. március 31-i és a 2021. március 31-i állapot szerint kell jelenteni; a különleges referencia-időszak vonatkozásában pedig az állományokat a 2020. február 29-i és a 2021. március 31-i állapot szerint kell jelenteni. A tranzakciókra és a kiigazításokra vonatkozó adatoknak viszont tartalmazniuk kell minden olyan jelentős hatást, amelyre az adatszolgáltatási időszakban kerül sor.
b) A TLTRO-III-csoportokra vonatkozó adatszolgáltatás
A TLTRO-III-ban való csoportrészvétel esetén az adatokat főszabály szerint összevont alapon kell jelenteni. Ugyanakkor azon tagállamok nemzeti központi bankjainak, amelyek pénzneme az euro (NKB-k) lehetőségük van arra, hogy az adatokat az egyedi intézmények szintjén gyűjtsék, ha ezt szükségesnek látják.
c) Az adatjelentések továbbítása
A kitöltött adatjelentéseket a 6. cikkben foglaltak szerint az érintett NKB részére kell továbbítani a TLTRO-III-ra vonatkozó, az EKB honlapján közzétett indikatív naptárral összhangban, amely meghatározza az egyes adattovábbítások által lefedendő referencia-időszakokat is, valamint azt, hogy melyik adat-évjáratokat kell használni az adatok összeállítása során.
d) Az adatok egysége
Az adatokat ezer eurós nagyságrendben kell jelenteni.
4. Fogalommeghatározások
E szakasz tartalmazza a jelentendő tételek fogalommeghatározásait; az adatszolgáltatási sablonokban használt számozás zárójelben szerepel.
a) A figyelembe vehető hitelek állományai (1. és 4.)
Az ezekben a mezőkben található adatokat a következő mérlegtételek vonatkozásában jelentett adatokból számítják: a „Mérlegben szereplő állományok” (1.1. és 4.1.) mínusz „A mérlegből való kivezetés nélkül értékpapírosított vagy más módon átruházott figyelembe vehető hitelek állományai” (1.2. és 4.2.), plusz a „Céltartalékok állománya” (1.3. és 4.3.). Ez utóbbi alfogalom csak azokban az esetekben releváns, amikor – az általános mérlegstatisztikai gyakorlattal ellentétben – a hiteleket a céltartalékok összegének levonásával jelentik.
A figyelembe vehető hitelek állományainak alapul szolgáló tételei a következők:
Mérlegben szereplő állományok (1.1. és 4.1.)
Ez a tétel az euroövezeti nem pénzügyi vállalatoknak és az euroövezeti háztartásoknak nyújtott hitelek állományaiból áll, kivéve a lakáscélú hiteleket. A felhalmozott kamat, a tőkésített kamattal ellentétben, nem kerül figyelembevételre a mutatókban.
E cellák közvetlenül kapcsolódnak az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) I. mellékletének 2. részében (az 1. táblázat 2. rovata a havi állományokról) foglalt követelményekhez.
Az adatjelentésekben szerepeltetendő tételek részletesebb meghatározásáért lásd az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) II. mellékletének 2. részét és az MPI mérlegstatisztikai kézikönyv 4.3. szakaszát.
A mérlegből való kivezetés nélkül értékpapírosított vagy más módon átruházott figyelembe vehető hitelek állományai (1.2. és 4.2.)
Ez a tétel a mérlegből való kivezetés nélkül értékpapírosított vagy más módon átruházott figyelembe vehető hitelek állományaiból áll. Minden értékpapírosítási tevékenységet jelenteni kell, függetlenül attól, hogy a bevont pénzügyi közvetítő vállalatok hol rezidensek. Nem tartoznak bele ebbe a tételbe az eurorendszernek monetáris politikai hitelműveletek céljára olyan hitelkövetelések formájában fedezetként rendelkezésre bocsátott hitelek, amelyek a mérlegből való kivezetés nélküli átruházáshoz vezetnek.
Az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) I. mellékletének 5. része (a havi adatokra vonatkozó 5a. táblázat 5.1. rovata) lefedi a mérlegből való kivezetés nélkül a nem pénzügyi vállalatoknak és háztartásoknak nyújtott értékpapírosított hitelekre vonatkozó szükséges információkat, de nem írja elő azok cél szerinti bontását. Ezenkívül a mérlegből való kivezetés nélkül más módon (azaz nem értékpapírosítás révén) átruházott hitelek állományaira az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) nem terjed ki. Erre tekintettel az adatjelentések összeállítása érdekében az MPI-k belső adatbázisaiból történő különálló adatkivonás szükséges.
Az adatjelentésekben szerepeltetendő tételekre vonatkozó további részletekért lásd az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) I. mellékletének 5. részét és az MPI mérlegstatisztikai kézikönyv 4.3.11. szakaszát.
Céltartalékok állománya (1.3. és 4.3.)
Ezek az adatok csak azon intézmények esetében relevánsak, amelyek – az általános mérlegstatisztikai gyakorlattal ellentétben – a hiteleket a céltartalékok összegének levonásával jelentik. A TLTRO-III-csoportként ajánlatot tevő intézmények esetében ez a követelmény csak a csoport azon intézményeire vonatkozik, amelyek a hiteleket a céltartalékok összegének levonásával rögzítik.
Ez a tétel magában foglalja az értékvesztésre és a hitelezési veszteségekre vonatkozó egyéni és kollektív kereteket (még mielőtt a leírásokra, illetve kivezetésekre sor kerül). Az adatoknak utalniuk kell a „Mérlegben szereplő hitelek állományai”-ra (1.1 és 4.1.), kivéve a „Mérlegből való kivezetés nélkül értékpapírosított vagy más módon átruházott hitelek állományai”-t (1.2. és 4.2.).
Amint azt a 2. pont harmadik bekezdése rögzíti, a mérlegstatisztikákban a hiteleket főszabály szerint tőkeösszegükön, állományként kell jelenteni, és a megfelelő céltartalékokat a „Tőke és tartalékok”-hoz kell rendelni. Ilyen esetekben a céltartalékokra vonatkozó külön információkat nem kell jelenteni. Ugyanakkor azon esetekben, amikor a hiteleket a céltartalékok összegének levonásával jelentik, ezt a kiegészítő információt jelenteni kell annak érdekében, hogy valamennyi MPI vonatkozásában teljes mértékben összehasonlítható adatok kerüljenek begyűjtésre.
Ahol az a gyakorlat, hogy a hitelek állományát a céltartalékok összegének levonásával jelentik, az NKB-knak lehetősége van arra, hogy az ezen információkra vonatkozó adatszolgáltatást önkéntessé tegyék. Ugyanakkor az ilyen esetekben a TLTRO-III-keretrendszer alapján végzett számítások a mérlegben szereplő hiteleknek a céltartalékok összegével csökkentett állományán fognak alapulni ( 12 ).
További részletekért lásd az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) II. mellékletének 2. részében a „Tőke és tartalékok” meghatározásában a céltartalékokra vonatkozó hivatkozást.
b) Figyelembe vehető nettó hitelnyújtás (2.)
E cellák rögzítik az adatszolgáltatási időszak alatt történő nettó hitelnyújtást (tranzakciókat). Az adatok az altételekben – nevezetesen „Bruttó hitelnyújtás” (2.1.) mínusz „Törlesztések” (2.2.) – jelentett számadatok alapján kerülnek kiszámításra.
Az adatszolgáltatási időszak alatt újratárgyalt hiteleket a „Törlesztések” és a „Bruttó hitelnyújtás” alatt is jelenteni kell abban az időpontban, amikor az újratárgyalásra sor kerül. A kiigazítási adatoknak tartalmazniuk kell a hitel-újratárgyaláshoz kapcsolódó hatásokat.
Az ezen időszak alatt visszafordított tranzakciókat (azaz az időszak alatt nyújtott és visszafizetett hiteleket) főszabály szerint a „Bruttó hitelnyújtás” és a „Törlesztések” alatt is jelenteni kell. Ugyanakkor az ajánlatot tevő MPI-k számára az is megengedett, hogy az adatjelentések összeállítása során ne vegyék figyelembe ezeket a műveleteket, amennyiben ez könnyítené a rájuk nehezedő adatszolgáltatási terhet. Ebben az esetben tájékoztatniuk kell az érintett NKB-t, és az állományok kiigazításaira vonatkozó adatokból szintén ki kell hagyni az ezen visszafordított műveletekhez kapcsolódó hatásokat. Ez a kivétel nem vonatkozik az adott időszakban nyújtott azon hitelekre, amelyek értékpapírosítottak vagy más módon átruházottak.
A hitelkártya-tartozásokat, a megújuló hiteleket és a folyószámlahiteleket is figyelembe kell venni. Ezen instrumentumok vonatkozásában az adatszolgáltatási időszak alatt felhasznált vagy felvett összegek következtében az egyenlegekben bekövetkezett változásokat a nettó hitelnyújtás helyettesítő értékeként kell felhasználni. A pozitív összegeket a „Bruttó hitelnyújtás” (2.1.) alatt, míg a negatív összegeket (pozitív előjellel) a „Törlesztések” (2.2.) alatt kell jelenteni.
Bruttó hitelnyújtás (2.1.)
Ez a tétel az adatszolgáltatási időszakban a bruttó új hitelek forgalmából, mínusz a bármely hitelszerzésből áll. A hitelkártya-tartozásokhoz, a megújuló hitelekhez és a folyószámlahitelekhez kapcsolódóan nyújtott hitelekre vonatkozó adatokat szintén jelenteni kell, a fent részletezettek szerint.
Az időszak alatt a fogyasztói egyenlegekhez – például a kamat tőkésítése (szemben a kamatfelhalmozással) és a díjak miatt – hozzáadott összegeket szintén jelenteni kell.
Törlesztések (2.2.)
Ez a tétel az adatszolgáltatási időszak alatti tőketörlesztések forgalmából áll, kivéve azokat, amelyek a mérlegből való kivezetés nélkül értékpapírosított vagy más módon átruházott figyelembe vehető hitelek állományaihoz kapcsolódnak. A hitelkártya-tartozásokhoz, a megújuló hitelekhez és a folyószámlahitelekhez kapcsolódó törlesztéseket szintén jelenteni kell, a fent részletezettek szerint.
A még nem tőkésített, felhalmozott kamathoz kapcsolódó kamatfizetéseket, a hitelelidegenítéseket és az állományok egyéb kiigazításait (beleértve a leírásokat és a kivezetéseket is) nem kell jelenteni.
Az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) előírja, hogy a hitel-tőke konverziókat tranzakcióknak kell tekinteni. Mindazonáltal a TLTRO-III adatjelentések összeállítása céljára a hitel-tőke konverziókat, ahol a résztvevő által a nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hiteleket felváltja a résztvevők által az e nem pénzügyi vállalatokban tartott részesedés, inkább átsorolásként és nem a hitelek törlesztéseként lehet jelenteni, feltéve, hogy a résztvevő által a reálgazdaságnak nyújtott finanszírozás ezáltal nem csökken, az érintett NKB által meghatározottaknak megfelelően. A résztvevő az NKB rendelkezésére fogja bocsátani az összes ahhoz szükséges információt, hogy dönteni tudjon a konverzió kezelésének mikéntjéről.
c) Az állományok kiigazításai (3)
E cellák a figyelembe vehető hitelek állományaiban az adatszolgáltatási időszakban bekövetkezett azon változások (csökkenések (–) és növekmények (+)) jelentésére szolgálnak, amelyek nem kacsolódnak a figyelembe vehető nettó hitelnyújtáshoz. Az ilyen változások az olyan, az adatszolgáltatási időszak során bekövetkező műveletekből erednek, mint például a hitelek értékpapírosítása és más hitelátruházások, valamint az olyan egyéb kiigazításokból, amelyek az árfolyam-ingadozás következtében bekövetkezett átértékeléshez, a leírásokhoz, illetve kivezetésekhez, valamint átsorolásokhoz kapcsolódnak.
Az állományok kiigazításaira vonatkozó tételek az altételekben jelentett számadatok alapján kerülnek kiszámításra, nevezetesen „Hitelértékesítések és hitelvásárlások és az adatszolgáltatási időszak alatti egyéb hitelátruházások” (3.1.) plusz „Egyéb kiigazítások” (3.2.).
Hitelértékesítések és egyéb hitelátruházások és az adatszolgáltatási időszak alatti egyéb hitelátruházások (3.1.)
a másik belföldi MPI-re átruházott vagy attól megszerzett hiteleket, beleértve a vállalati átstrukturálásból eredő csoporton belüli átruházásokat is (például egy belföldi MPI leányvállalat által az anya MPI részére történő hitelcsomagátruházások);
az egyesülésekhez, befolyásszerzésekhez vagy szétválásokhoz fűződő csoporton belüli átszervezések kapcsán felmerülő hitelátruházásokat.
A másik belföldi MPI-re átruházott vagy attól megszerzett hiteleket, beleértve a vállalati átstrukturálásból eredő csoporton belüli átruházásokat is (például amikor egy belföldi MPI leányvállalat az anya MPI részére hitelcsomagot ruház át);
Az egyesülésekhez, befolyásszerzésekhez vagy szétválásokhoz fűződő csoporton belüli átszervezések kapcsán felmerülő hitelátruházásokat.
Egyéb kiigazítások (3.2.)
Az egyéb kiigazításokra vonatkozó következő tételeket jelenteni kell a mérlegben szereplő hitelek állománya vonatkozásában, kivéve a mérlegből való kivezetés nélkül értékpapírosított vagy más módon átruházott hiteleket.
a figyelembe vehető hiteleknek az időszak kezdetét megelőző hónap végi és az időszak végi állományaira vonatkozó adatok (1. és 4. tétel) a devizanem szerint kerülnek bontásra, az angol fontban, amerikai dollárban, svájci frankban és japán jenben denominált hitelcsomagok összpontosítva. Amennyiben ezek az adatok nem állnak rendelkezésre, úgy az állományok mérlegben szereplő teljes összegére vonatkozó adatok, ideértve a mérlegből való kivezetés nélkül értékpapírosított vagy más módon átruházott hiteleket – az 1.1. és a 4.1. tétel – is felhasználhatók;
az egyes hitelcsomagok az alábbiak szerint kezelendők. Az MPI mérlegstatisztikai kézikönyvben szereplő vonatkozó egyenletek számai zárójelben szerepelnek:
a végső árfolyam-kiigazítás a minden egyes pénznem kiigazításának összegeként kerül becslésre.
A hitelfelvevők szektor szerinti besorolásában vagy rezidens státus szerinti területében bekövetkező olyan változások, amelyek változásokat eredményeznek a jelentett fennálló pozíciókban, amelyeket rögzíteni kell, mivel azok nem a nettó hitelnyújtás következményei;
Az instrumentumok besorolásában bekövetkezett változások. Ezek a mutatókat is befolyásolhatják, amennyiben a hitelek állománya növekszik vagy csökken, például valamely hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnak hitelként, vagy hitelnek hitelviszonyt megtestesítő értékpapírként történő átsorolása következtében.
Az adatszolgáltatási hibák kijavításából eredő kiigazítások, az érintett NKB-től a 7. cikk (1) bekezdése f) pontja alapján kapott útmutatásokkal összhangban;
A vállalati átszervezésekhez és a TLTRO-III-csoportok összetételében bekövetkező változásokhoz kapcsolódó kiigazítások, amelyek tekintetében nem szükséges újra benyújtani az új vállalati struktúrát és TLTRO-III-csoport összetételt tükröző első jelentést, a 6. cikk (8) bekezdésének megfelelően.
d) Kiegészítő összegek a nem értékesítési célból értékpapírosított figyelembe vehető hitelek tekintetében (S.1)
A 6. cikk (3) bekezdése szerinti lehetőséget választó résztvevőknek rendelkezésre kell továbbá bocsátani a nem értékesítési célból értékpapírosított figyelembe vehető hitelek állományára vonatkozó következő kiegészítő tételeket az A. sablonban:
„A mérlegből való kivezetés nélkül nem értékesítési célból értékpapírosított figyelembe vehető hitelek állományai” (S.1.1)
Ezek az adatok olyan hitelekre vonatkoznak, amelyeket nem értékesítési célból értékpapírosítottak, és hozzáadtak az 1.2. tétel alatt jelentett összegekhez.
„A mérlegből kivezetett nem értékesítési célból értékpapírosított figyelembe vehető hitelek állományai” (S.1.2)
Ezek az adatok olyan hitelekre vonatkoznak, amelyeket nem értékesítési célból értékpapírosítottak, és amelyek már nem szerepelnek a mérlegben, mert kivezették azokat. Amennyiben a hiteleket továbbra is a résztvevő gondozza, vonatkozik rájuk az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) I. mellékletének 5. része szerinti adatszolgáltatási kötelezettség (az 5a. és 5b. táblázat 3.1. rovata).
„A céltartalékok állománya a mérlegből való kivezetés nélkül nem értékesítési célból értékpapírosított figyelembe vehető hitelek ellenében” (S.1.3)
Ezek az adatok olyan hitelekre vonatkoznak, amelyeket nem vezettek ki a mérlegből – azaz az S.1.1. alatt jelentett hitelekre. Ezeket a tételeket csak olyan esetben kell jelenteni, amelyekben az általános mérlegstatisztikai gyakorlattal elelntétben a hiteleket a céltartalékok összegének levonásával jelentik. Ilyen esetben azonban a résztvevők választhatják ezen információ szolgáltatásnak mellőzését, ekkor a vonatkozó összegeket nem adják hozzá a figyelembe vehető hitelek állományainak kiszámításakor.
TLTRO-III adatszolgáltatás
TLTRO-III A. adatszolgáltatási sablon
|
Adatszolgáltatási időszak:2019. február 28. |
|||||||||
|
|
|||||||||
|
Nem pénzügyi vállalatoknak és háztartásoknak nyújtott hitelek, kivéve a lakáscélú hiteleket (euróban, ezres nagyságrendben) |
|||||||||
|
|
|||||||||
|
|
Főbb aggregátumok a referencia-állomány tekintetében |
|
Nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitelek |
Háztartásoknak (beleértve a háztartásokat segítő nonprofit intézményeket) nyújtott hitelek, kivéve a lakáscélú hitelek |
|
|
|
||
|
|
|
|
|
|
|
|
tétel |
képlet |
ellenőrzés |
|
|
1 |
A figyelembe vehető hitelek állományai … |
|
0 |
0 |
1 |
1 = 1.1. – 1.2. (+ 1.3.) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
S.1 |
Kiegészítő összegek a nem értékesítési célból értékpapírosított figyelembe vehető hitelek tekintetében … |
|
0 |
0 |
S.1 |
S.1 = S.1.1. + S.1.2. (+ S.1.3.) |
||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Alapul szolgáló tételek |
|
|
|
|
|
|
||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A figyelembe vehető hitelek mérlegben szereplő állományai |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1.1. |
A mérlegben szereplő állományok … |
|
|
|
1.1. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1.2. |
A mérlegből való kivezetés nélkül értékpapírosított vagy más módon átruházott hitelek állományai … |
|
|
|
1.2. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1.3. |
A céltartalékok állománya az 1.1 tételben jelentett hitelek ellenében, kivéve az 1.2-t (*1)… |
|
|
|
1.3. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kiegészítő tételek a nem értékesítési célból értékpapírosított figyelembe vehető hitelek tekintetében |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
S.1.1. |
A mérlegből való kivezetés nélkül nem értékesítési célból értékpapírosított figyelembe vehető hitelek állományai … |
|
|
|
S.1.1. |
|
S.1.1. <= 1.2. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
S.1.2. |
A mérlegből kivezetett nem értékesítési célból értékpapírosított figyelembe vehető hitelek állományai… |
|
|
|
S.1.2. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
S.1.3. |
A céltartalékok állománya a mérlegből való kivezetés nélkül nem értékesítési célból értékpapírosított figyelembe vehető hitelek ellenében (*1)… |
|
|
|
S.1.3. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
(*1)
Csak azokban az esetekben alkalmazandó, amikor a hiteleket a céltartalékokkal csökkentve jelentik; további részletekért lásd az adatszolgáltatási útmutatásokat. |
|||||||||
TLTRO-III B. adatszolgáltatási sablon
( 1 ) Az Európai Központi Bank (EU) 2015/510 iránymutatása (2014. december 19.) az eurorendszer monetáris politikához kötődő keretének végrehajtásáról (EKB/2014/60) (HL L 91., 2015.4.2., 3. o.).
( 2 ) A Tanács 2533/98/EK rendelete (1998. november 23.) az Európai Központi Bank által végzett statisztikai adatgyűjtésről (HL L 318., 1998.11.27., 8. o.).
( 3 ) Az Európai Központi Bank 1075/2013/EU rendelete (2013. október 18.) az értékpapírosítási tranzakciókban részt vevő pénzügyi közvetítő vállalatok eszközeiről és forrásairól szóló statisztikákról (EKB/2013/40) (HL L 297., 2013.11.7., 107. o.).
( 4 ) Az Európai Központi Bank 1071/2013/EU rendelete (2013. szeptember 24.) a monetáris pénzügyi intézmények ágazati mérlegéről (EKB/2013/33) (HL L 297., 2013.11.7., 1. o.).
( 5 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/2402 rendelete (2017. december 12.) az értékpapírosítás általános keretrendszerének meghatározásáról, az egyszerű, átlátható és egységesített értékpapírosítás egyedi keretrendszerének létrehozásáról, valamint a 2009/65/EK, a 2009/138/EK és a 2011/61/EU irányelv és az 1060/2009/EK és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 347., 2017.12.28., 35. o.).
( 6 ) Az Európai Központi Bank 1745/2003/EK rendelete (2003. szeptember 12.) a kötelező tartalékok alkalmazásáról (EKB/2003/9) (HL L 250., 2003.10.2., 10. o.).
( 7 ) Az EKB/2010/10 határozat (2010. augusztus 19.) a statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségek nem teljesítéséről (HL L 226., 2010.8.28., 48. o.).
( 8 ) A „résztvevőre” vonatkozó hivatkozásokat az egyéni résztvevőkre, illetve a TLTRO-III-csoportokra is érteni kell.
( 9 ) Az adatszolgáltatási követelmények alapjául szolgáló koncepcionális keret az EKB/2014/34 határozatban és az (EU) 2016/810 (EKB/2016/10) határozatban rögzítetthez képest nem változik, kivéve a nem értékesítési célból értékpapírosított figyelembe vehető hiteleknek a hitelfelvételi keret kiszámítása céljára történő beillesztéséhez kapcsolódó változásokat.
( 10 ) Az adatjelentések céljára a „háztartások” a háztartásokat segítő nonprofit intézményeket is magában foglalja.
( 11 ) Lásd: „Manual on MFI balance sheet statistics” (MPI mérlegstatisztikai kézikönyv), EKB, 2019. január, elérhető az EKB honlapján: www.ecb.europa.eu. Különösen a 4.3.. szakasz (40. oldal) amely a hitelekre vonatkozó statisztikai adatszolgáltatással foglalkozik.
( 12 ) Ez a kivétel a leírásokra, illetve kivezetésekre vonatkozó adatok jelentésére is hatást gyakorol, az alábbiakban kifejtettek szerint.
( 13 ) Ez a jelkonvenció, amely az 1071/2013/EU rendeletben (EKB/2013/33) foglalt követelmények ellentéte, összhangban van a kiigazítási adatokra vonatkozó, a fentiekben meghatározott általános követelménnyel – vagyis azzal, hogy az állományok növekedéséhez, illetve csökkenéséhez vezető hatásokat pozitív, illetve negatív előjellel kell jelenteni.
( 14 ) Az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) lehetővé teszi az MPI-k számára, hogy a megvásárolt hiteleket azok ügyleti értékén jelentsék, amennyiben ez az országban rezidens valamennyi MPI által alkalmazott nemzeti gyakorlat. Ilyen esetekben az esetlegesen felmerülő átértékelési összetevőket a 3.2B. tétel alatt kell jelenteni.
( 15 ) Az EKB referencia-árfolyamait kell használni. Lásd a közös piaci előírások meghatározásáról szóló 1998. július 8-i sajtóközleményt, amely elérhető az EKB honlapján: www.ecb.europa.eu.
( 16 ) Ez a követelmény eltér az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) szerinti adatszolgáltatási követelményektől.
( 17 ) Ez a követelmény megegyezik az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) alapján a hiteleket a céltartalékokkal csökkentett összegen nyilvántartó MPI-k által szolgáltatandó információkkal.